Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-30 / 254. szám
rom JMFCI KrJCíritm 1963. OKTOBER 30. KEDD Befejezie tanácskozását a megyei párt értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) náluk a vezetők elzárkóznak az ezzel kapcsolatos hasznos kezdeményezések elöl, rosszul értelmezett önállóságra, önellátásra törekszenek. Az ilyenfajta elzárkózás jelentős többletterhet ró a népgazdaságra és a termelő- szövetkezetekre, tehát fel kell hagyni vele. Bejelentette, hogy a járás termelőszövetkezetei a pártkongresszus tiszteletére a sertéshizlalási terv 10 százalékos túlteljesítését vállalták. Ezl is és a baromfinevelési tervet is teljesítik. Bírálta a felsőbb szerveket a tervezés helyenkénti megalapozatlansága ' miatt. Kérte, hogy a jövőben alaposabban koordinálják, jobban összehangolják a termelőszövetkezetek terveit, gondoljanak arra is e munkájuk közben, hogy ha va- lámit^nem lehet megvalósítani a tervből, azt mivel lehet pótolni. Kérte a felvásárlási szervekben dolgozó kommunistákat, hogy a törvényesség keretein belül jobban tartsák szívügyüknek a termelő- szövetkezetek támogatását. A falusi lakosság ellátásáról szólva elmondta, hogy az áruellátás a legfontosabb cikkekből megoldott. de nagyobb gondot kellene fordítani olyan „apróságokra”, mint. például a szódavíz és a zöldségellátás. A felsőbb szervek segítő munkáját dicsérte, de azt is elmondta, hogy főleg nyáron sok az ötperces kiszállás, sokan keresik a helyi vezetőket jelentéktelen ügyekben, ami nem segíti elő a munkát. Befejezésül arról beszélt, hogy a megyei beruházási iroda jól segíti a termelőszövetkezetek beruházásainak megvalósítását, egyes vállalatok azonban nem tesznek időben eleget a megrendeléseknek. s ez hátráltatja ezt a fontos munkát. Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának til— kára, a Politikai Bizottság póttagja: Szövetségi politikánk erősíti a munkáshat,álmát Kelemen György, a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság igazgatója, a Micsurin Tsz elnöke: Az öntözésre fordított pénz gyorsan megtérül Elsősorban az öntözéses gazdálkodás jelentőségéről és helyzetéről beszélt felszólalásában. Elmondta, hogy ők meglehetősen aszályos területen dolgoznak. A kevés csapadék sok nehézség elé állítja az állami gazdaságot és a termelőszövetkezetet egyaránt. I A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés lehetővé tette, hogy eredményesen felvegyék a harcot a korábbi teljes kiszolgáltatottság ellen. Az állami gazdaságban és a termelő- szövetkezetben is víz után kutatva, próbafúrásokat végeztek. Ez a munka eredménynyel járt, mert 30—.15 méteres mélységben bőséges vízforrásokat találtak, amelyek lehetővé teszik percenként 400—500 liter víz felszínre hozását. A kutak segítségével az idén már 200 holdat öntöztek. A Micsurin Tsz-ben például 70 hold öntözött lucernáról ötszöri kaszálással bő termést takarítottak be, míg ahol nem tudták öntözni a lucernást, csak kétszer kaszálhattak és elég gyenge eredményt értek el. Száz hold kukoricaföldjüket is öntözték. Innen 50 mázsa csöveskukoricát takarítottak be holdanként. amíg a nem öntözött területekéül csak 20 mázsa termett holdanként. Ötven holdon az almáfákat is öntözték, ezen a területen 30 százalékkal magasabb a terméseredmény, s ennek az almának túlnyomó többsége úgynevezett exportminőségű. Ezekkel a példákkal bizonyította, hogy az öntözésre fordított beruházás gyorsan megtérül. Ök holdanként 4— 4,5 ezer forintot költöttek az öntözés megvalósítására; s számításaik szerint ez az ösz- szeg egy év alatt megtérül. Kifejezést adott annak a véleményének, hogy a fejlettebb mezőgazdasághoz elengedhetetlen takarmánybázis megteremtéséhez is az öntözéses gazdálkodással lehet eljutni. Az állami gazdaságban és a termelőszövetkezetben is tovább folytatják az öntözéses gazdálkodás elterjesztését. Kutatják a csőkutas és egyéb öntözési módszerek további lehetőségeit. Jövőre a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban is már újabb 360 holdon folytatnak öntözéses gazdálkodást. Kelemen György azt is hangsúlyozta. hogy az öntözés akkor járhat teljes eredménynyel, ha megfelelő trágyázással párosul, ők erre is fokozott gondót fordítanak. Elmondta, hogy 250 holdon telepítenek szőlőt és 150 holdon gyümölcsöst. Ezen túlmenően az ötéves terv további éveiben 50—50 hold új gyümölcsöst telepítenek. Hangsúlyozta, hogy a fejlettebb gazdálkodás, a magasabb termelési célkitűzések nem nélkülözhetik az alaposabb szakmai ismereteket. Éppen ezért már az idén szakmai tanfolyamokat indítanak, amelyeken 160—170 embert tanítanak meg szakmai munkájának jobb elvégzésére. • Befejezésül arról szólott, hogy a vezetése alatt álló gazdaságok vállalták; november 7-ig befejezik a betakarítást és az őszi mélyszántást. Az állami gazdaság és a termelő- szövetkezet dolgozói igyekeztek pótolni az időjárás okozta veszteségeket. Megítélésük szerint ez sikerült, ami csak a nagyüzemi gazdálkodás körülményei között vált lehetségessé. — A Központi Bizottság által kibocsátott kongresz- szusi irányelvek vitáját illetően egy olyan általános megállapítást lehet tenni, hogy a párttagság döntő többsége, a pártonkívüli dolgozók nagy többsége érti és egyetért a Központi Bizottság irányelveire]. Jó dolog ez még akkor is, ha néhány részkérdésben még a párton belül is van értetlenség, esetleges meg nem értés. A kommunista pártokban szokásos eljárás, hogy vitattik ’ I ? '4% 8 ’ ' ‘ Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság póttagja. kozni mindaddig lehet egy kérdésen vagy több kérdésen. amíg a vitán aik van az ideje. Cselekedni akkor kell közösen, amikor a vitát már lezártuk és egyik vagy másik kérdésben a vezető szerv már állást foglalt. Ebben az esetben is erről van szó. Most van itt a vitának | az ideje, lehet és kell is vi- , tatkozni: szenvedélyesen, te- j kin tét nélkül mindenkire, . az ügyet nézve, őszintén és { becsületesen. A Központi Bizottság nem j szentírást bocsátott ki, ha-1 nem irányelveket azzal az igénnyel, hogy párttagságunk vitassa meg azt, és vitassák meg a pár- tonkíviili dolgozók is. Gáspár Sándor a továb- | biakban elmondotta: egyet- j értés kíséri az irányelvek- j nek azt a megállapítását, hogy hazánkjban leraktuk a! szocializmus alapjait. De a vita során a Központi Bi- | zottságtól többen szómonkér- ! tők; miért nem deklarálja, | hogy felépítettük a szocia- j lizmust, hogy szocialista köz- | társaság vagyunk. A Központi Bizottság titkára e problémáról szólva elmondotta, hogy véleménye szerint helyesen járt el a Központi Bizottság, amikor nem siet ennek kimondásával. mert a puszta kinyilvánítás nem tenne jó szolgálatot a szocializmus ügyének, miután az alapok lerakása még -nem jelenti azt, hogy befejeztük a szocializmus felépítését hazánkban. Ezt fejtegetve. utalt arra, hogy 1948—49-ben a munkásosztály hatalomra jutásakor kijelentettük: átléptük a Rubikoni. Az ilyen, egész történelmi fejezetet lezáró kijelentéssel nem volt helyes és nem is szabad játszadozni érzelmi alapon, A továbbiak során Gáspár Sándor a származás szerinti megkülönböztetés eltörléséről, a párt szövetségi politikájáról beszélt. Elmondotta: a Központi Bizottságot nem vezette más. mint annak mérlegelése, hogy a származás szerinti megkülönböztetés olyan kezelése, mint ahogy az az irányelvekben szerepel. meg a szövetségi politika olyan értelmezése, ahogyan a dokumentumban helyet kapott, erősíti-e vagy gyengíti-e a munkáshatalmat. A Központi Bizottság úgy ítéli meg. hogy ez a politika erősíti, s éppen azért kapott hangsúlyos megfogalmazást az irányelvekben. Gáspár Sándor felszólalása további részében az életszínvonal emelésének realitását problematikusán felvető nézetekről szólt. Elmondotta, hogy vannak irreális igények is. Ezek döntően a lakáshelyzettel és a nyugdíjrendszerünkkel kapcsolatban merültek fel egyeseknél. Összefüggésben a szövetségi politikával, néhá- nvan úgy vélik; a származás szerinti megkülönböztetés eltörlésének még nincs itt az ideje, a nyugdíjkorhatár leszállításának. meg a nyugdíj- összeg felemelésének viszont már itt az ideje. Éppen fordítva van! Az előbbinek most van itt áz ideje, a másiknak még nincs itt az ideje. Hogy a másiknak is itt legyen, előbb az elsőt kell rendezni, mert a többi között e feltétel nyomán is gyorsul a fejlődés, s akkor megérik a feltétele annak is, hogy nyugdíjrendszerünket még tovább javítsuk. Ezután Gáspár Sándor a gazdasági életben megtalálható dogmatikus gondolkozásról beszélt. — Sokkal nagyobb politikai bátorságra van szükség ahhoz, hogy merjünk változtatni a régi sémákon, az idejétmúlt tételeken és a sokat hangoztatott és sokat követelt önállóságot. a gazdasági és az állami élet minden területén, sőt a mozgalom területén is felhasználjuk munkánkban. Nagy tetszéssel fogadott be- i széde végén a Központi Bi- i zottság titkára tolmácsolta a i Pest megyei pártértekezletnek J a Központi Bizottság üdvözle- 1 tét. revségével szemben, anélkül, hogy megsértették volna a törvényeket, a rendet. Végül kérte a megyei pártbizottságot: mennyiségben és ne vetésterületben határozzák meg a terveket. Bízzanak annyira a járás vezetőiben, dolgozóiban, hogy ők döntsék el: a kívánt mennyi- I séget hogyan termelik meg. Palotás Károly, az SZMT vezető titkára: Jobban vigyázzunk magunkra és egymásra A megyében folyó munkaversenyről és a szakszervezetek munkájáról tájékoztatta a pártértekezlet résztvevőit. Hangsúlyozta, hogy a munkaverseny éltető eleme a demokratizmus, az üzemi demokrácia. A jövőben még inkább lehetőséget* kell teremteni a sok-sok hasznos kezdeményezés megvalósításához. Bírálta azokat a vezetőket, akik, ha termelési értekezleten szó éri munkájukat, felpattannak és megkísérlik- visszaverni a bírálatot, ahelyett, hogy élnének a kollektíva segítségével és együttes erővel a termelési színvonal szakadatlan fejlesztésén munkálkodnának. A Csepel Autógyár példájával bizonyította, hogy milyen felmérhetetlen erő van az oly gyakran hangsúlyozott kollektív tapasztalatokban, törekvésekben. Elmondotta. hogy amikor a Csepel Autógyárban szótoakerült az önköltség nagyobb arányú csökkentése, a vezetők — nagyon helyesen — összehívták a szocialista brigádokat. Ezen a tanácskozáson ötmillió forint értékű vállalás született úgy. hogy az emberek maguk gondolták végig, hogyan lehet még jobb munkát végezni. Elmondta, hogy bár a baleseti számok javultak, még mindig sok sőt a súlyos kimenetelű, a halálos baleset is. Ennek az az oka, hogy az emberek nem eléggé vigyáz- J nak magukra, s a vezetők nagy része nem tartja be a ! munkavédelemmel kapcsola- í tos szabályokat. Sok helyütt formálisak a havi munkavé- 1 delmi szemlék. Ezen úgy lehet javítani, ha a munkásvédelmet még inkább társadalmi üggyé tesszük, ha to- ! vább erősítjük a munkásvédelmi őrségeket, ha min- \ denki betartja a szabályokat. Szólt a szakszervezetek pártirányításáról. Elmondta, hogy ez a munka jó. A párt segít a fő kérdések tisztázásában, biztosítja | a szfakszervezeti munka ön- } állóságát. Hiányosságként említette, hogy a szakszervezetek gazdasági segítő muríká- ját már számonkérik, de a kulturális munka fokozottabb javítására még nem ösztön- I zik őket. Balázsi István, az ürömi Bolgár—Magyar Barátság Tsz párttitkára: Több erőgépet a szőlő- és gyiimölcstelepítéshez Először a szőlő- és gyümölcstermesztés és az állat- tenyésztés fontosságáról szólott. Elmondta, hogy a budai járás talajviszonyai rendkívül kedvezőek a gyümölcsösök telepítésére, s ők igyekeznek is kihasználni a kedvező lehetőségeket. Bírálta a megyei, szerveket, mivel nem biztosítanak kellő erőgépet a szőlő- és gyümölcstelepítéshez. Kérte, hogy csökkentsék a búza vetésterületét, mert az ilyen irányú tervek korlátozzák fenti elképzeléseik maradéktalan végrehajtását. Elmondta, hogy állatállományuk nem jó, kevés a takarmányuk, mert rosszak a talaj- viszonyok a takarmánytermesztéshez. Szónyi Miklós, a Csepel Autógyár igazgatója: Jobb minőségű kocsikat kívánunk gyártani Kovács Antalné, a megyei nőtanács elnöke: Adjanak bátran feladatokat a nőknek! / Hozzászólása bevezetőjében ! elmondotta, hogy reálisnak ■ tartja és helyesli a pártbizott- ' ság beszámolójában elhangzottakat. Meleg szavakkal méltatta, hogy a beszámolót mély humanizmus, az emberséges gondolkodásmód, az emberséges intézkedések szelleme hatotta át. A nagy. feladatokat — mondotta — úgy lehet jól elvégezni, ha az együtt jár az apróbb dolgok jó intézésével. A nőmozgalomról szólva elmondotta; Pest megyében is erősödött az. s érezhetővé vált, hogy megnőtt az asszonyok öntudata. Különösen bebizonyosodott ez a mezőgazdaság területén. Nagy eredménynek számit, hogy a termelőszövetkezetekben me. alakulhattak a nőbi- zóttságok. Ezek ugyan még gyengék, de mert a pártbizottság mindenkor kiáll a becsületes dolgozók védelmében. Egyetértett és támogatta a pártbizottságot abban a harcában, amit a dolgozók jobb ellátása érdekében folytatott, majd hangsúlyozta: még jobban érdekeltté kell tenni a termelőszövetkezetek tagjait a termelés színvonalának emelésében. Felszólalásában egyetértését j fejezte ki a pártbizottság be- í számolójában' foglaltakkal, majd részletesen szólott a Központi Bizottság gépipari j határozatáról, s úgy érzi, a ki- j tűzött cél érdekében a maguk [ munkáját is meg kell javíta- : niok. Mindenekelőtt a gépkocsik minőségét mind a hazai, mind az exportcélra termeitekét. Ehhez viszont az szükséges, hogy fejlődjék a vezetés színvonala, váljék operatívabbá az irányító munka. Szőnyi Miklós elégedetten számolt be a pártértekezletnek a Csepel Autógyárban mutatkozó tanulási kedvről. Mint mondotta, három technikumi osztály kezdte meg működését ebben az esztendőben. Több volt a jelentkező, mint | amennyit figyelembe vehet- } tek. Mint negatívumról szólott a baleseti statisztika alakulásáról. Annak ellenére, hogy a Csepel Autógyárban a j balesetek száma csökkent, a helyzet nem megnyugtató, minthogy a balesetek egy része súlyosabb a korábbiakénál. ! Annak a véleménynek adott | kifejezést, hogy e téren is so- | kát kell tenniök. Meg kell | győzni a dolgozókat, vigyáz- i zanak jobban magukra és egy- I másra. I (Folytatás a 4. oldalon) ! így is sok segítséget nyúj- | toliak és nyújtanak a szövetkezetek megszilárdításához. Kérte a termelőszövetkezetek vezetőit, törődjenek a nődol- gozókíkal, s bátran adjanak feladatokat részükre. Ügy véli j — mondotta —. a nők sokat tehetnek az egységes paraszti ■ osztály kialakításában. A megyei nőtanács elnöke a 1 továbbiakban a nők oktatásáról beszélt. Elmondotta, hogy műveltségi színvonaluk emelésére nagy szükség van. i de ezt az igényt még erősen ! gátolják egyebek mellett a ; családi gondok. Kívánatos; a ■ j gazdasági vezetők megtalálják ; I a módját annak, hogy minél 1 több nő tanulhasson. Hat éve dolgozik ezzel a j i pártbizottsággal és munkájú- | 1 kát mindig az őszinte, jó kap- ; csolat jellemezte. Ebben a meggyében valóban a munka sze- \ j rint Ítélkeznek az emberről. A j pártbizottság határozatai jók, ; az életadta feladatokat tükrö- j zik. Járásukban az eredményes- j ségi jövedelemelosztás, a ■ te- I rületek családokra osztása, rz I állF'gtmvéíztés fejlesztése e—d- j m/'"'2zte a sikereket. ‘ Bár az aszály sok kárt okozott a járásban, valószínű. jövedelmük meghaladja az 1961. évit, amely átlagban 40,75 forint volt. Az őszi aszály ellen is úgy védekeztek, hogy a magot igyekeztek időben elvetni és jó talajmunkát végeztek. Hosszabban beszélt fejlődésünk gátjáról; a bürokráciáról, amely lépten-nyomon akadályozza.a munkát. Több pé’dával illusztrálta, hogyan védekeztek a hivatalok meMit ír az újság? Grósz Sándor, a ceglédi Szeszipari Vállalat igazgatója: Az embereket érdekeltté kell tenni a termelésben Gál Géza, az Aszódi Járási Pártbizottság titkára: Mindig az emberek érdekét és ne az aktákat nézzük Bejelentette a pártértekez-' leinek, hogy 800 vagon nyers- ; anyagot dolgoznak fel ebben az esztendőben. Munkájukat I gátolja a bürokrácia, szerencsére a megyei pártbizottság 1 támogatásával megfelelő munkát tudnak végezni. A párttagok, de a párton- kívüliek is szívesen dolgoznak Pest megyében,
