Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-30 / 254. szám

rom JMFCI KrJCíritm 1963. OKTOBER 30. KEDD Befejezie tanácskozását a megyei párt értekezlet (Folytatás az 1. oldalról) náluk a vezetők elzár­kóznak az ezzel kap­csolatos hasznos kezde­ményezések elöl, rosszul értelmezett önállóságra, önellátásra törekszenek. Az ilyenfajta elzárkózás je­lentős többletterhet ró a népgazdaságra és a termelő- szövetkezetekre, tehát fel kell hagyni vele. Bejelentette, hogy a járás termelőszövetkezetei a pártkongresszus tiszte­letére a sertéshizlalási terv 10 százalékos túltel­jesítését vállalták. Ezl is és a baromfinevelési ter­vet is teljesítik. Bírálta a felsőbb szerve­ket a tervezés helyenkénti megalapozatlansága ' miatt. Kérte, hogy a jövőben ala­posabban koordinálják, job­ban összehangolják a ter­melőszövetkezetek terveit, gondoljanak arra is e mun­kájuk közben, hogy ha va- lámit^nem lehet megvalósí­tani a tervből, azt mivel le­het pótolni. Kérte a felvásárlási szer­vekben dolgozó kommunis­tákat, hogy a törvényesség keretein belül jobban tart­sák szívügyüknek a termelő- szövetkezetek támogatását. A falusi lakosság ellátásá­ról szólva elmondta, hogy az áruellátás a legfontosabb cik­kekből megoldott. de na­gyobb gondot kellene fordí­tani olyan „apróságokra”, mint. például a szódavíz és a zöldségellátás. A felsőbb szervek segítő munkáját dicsérte, de azt is elmondta, hogy főleg nyáron sok az öt­perces kiszállás, sokan keresik a helyi vezető­ket jelentéktelen ügyek­ben, ami nem segíti elő a munkát. Befejezésül arról beszélt, hogy a megyei beruházási iroda jól segíti a termelő­szövetkezetek beruházásainak megvalósítását, egyes vállala­tok azonban nem tesznek idő­ben eleget a megrendelések­nek. s ez hátráltatja ezt a fontos munkát. Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának til— kára, a Politikai Bizottság póttagja: Szövetségi politikánk erősíti a munkáshat,álmát Kelemen György, a Dánszentmiklósi Állami Gazdaság igaz­gatója, a Micsurin Tsz elnöke: Az öntözésre fordított pénz gyorsan megtérül Elsősorban az öntözéses gaz­dálkodás jelentőségéről és helyzetéről beszélt felszólalá­sában. Elmondta, hogy ők meglehetősen aszályos terüle­ten dolgoznak. A kevés csapa­dék sok nehézség elé állítja az állami gazdaságot és a ter­melőszövetkezetet egyaránt. I A nagyüzemi gazdálkodásra való áttérés lehetővé tette, hogy eredményesen felvegyék a harcot a korábbi teljes ki­szolgáltatottság ellen. Az álla­mi gazdaságban és a termelő- szövetkezetben is víz után ku­tatva, próbafúrásokat végez­tek. Ez a munka eredmény­nyel járt, mert 30—.15 méteres mélységben bőséges vízforrásokat ta­láltak, amelyek lehetővé teszik percenként 400—500 liter víz felszínre hozását. A kutak segítségével az idén már 200 holdat öntöztek. A Micsurin Tsz-ben például 70 hold öntözött lucernáról öt­szöri kaszálással bő termést ta­karítottak be, míg ahol nem tudták öntözni a lucernást, csak kétszer kaszálhattak és elég gyenge eredményt értek el. Száz hold kukoricaföldjü­ket is öntözték. Innen 50 mázsa csöveskukoricát takarítottak be holdan­ként. amíg a nem öntözött területekéül csak 20 mázsa termett holdanként. Ötven holdon az almáfákat is öntözték, ezen a területen 30 százalékkal magasabb a ter­méseredmény, s ennek az al­mának túlnyomó többsége úgynevezett exportminőségű. Ezekkel a példákkal bizo­nyította, hogy az öntözésre fordított beruházás gyorsan megtérül. Ök holdanként 4— 4,5 ezer forintot költöttek az öntözés megvalósítására; s számításaik szerint ez az ösz- szeg egy év alatt megtérül. Kifejezést adott annak a vé­leményének, hogy a fejlettebb mezőgazdasághoz elengedhe­tetlen takarmánybázis megte­remtéséhez is az öntözéses gazdálkodással lehet eljutni. Az állami gazdaságban és a termelőszövetkezetben is to­vább folytatják az öntözéses gazdálkodás elterjesztését. Kutatják a csőkutas és egyéb öntözési módszerek további lehetőségeit. Jövőre a termelőszövetke­zetben és az állami gazda­ságban is már újabb 360 holdon folytatnak öntözé­ses gazdálkodást. Kelemen György azt is hang­súlyozta. hogy az öntözés ak­kor járhat teljes eredmény­nyel, ha megfelelő trágyázás­sal párosul, ők erre is foko­zott gondót fordítanak. Elmondta, hogy 250 holdon telepítenek szőlőt és 150 hol­don gyümölcsöst. Ezen túlme­nően az ötéves terv további éveiben 50—50 hold új gyü­mölcsöst telepítenek. Hangsúlyozta, hogy a fejlet­tebb gazdálkodás, a magasabb termelési célkitűzések nem nélkülözhetik az alaposabb szakmai ismereteket. Éppen ezért már az idén szakmai tanfolya­mokat indítanak, amelye­ken 160—170 embert taní­tanak meg szakmai mun­kájának jobb elvégzésére. • Befejezésül arról szólott, hogy a vezetése alatt álló gaz­daságok vállalták; november 7-ig befejezik a betakarítást és az őszi mélyszántást. Az állami gazdaság és a termelő- szövetkezet dolgozói igyekez­tek pótolni az időjárás okozta veszteségeket. Megítélésük sze­rint ez sikerült, ami csak a nagyüzemi gazdálkodás körül­ményei között vált lehetsé­gessé. — A Központi Bizottság által kibocsátott kongresz- szusi irányelvek vitáját ille­tően egy olyan általános megállapítást lehet tenni, hogy a párttagság döntő többsége, a pártonkívüli dol­gozók nagy többsége érti és egyetért a Központi Bizott­ság irányelveire]. Jó dolog ez még akkor is, ha néhány részkérdésben még a párton belül is van értetlenség, eset­leges meg nem értés. A kommunista pártokban szokásos eljárás, hogy vitat­tik ’ I ? '4% 8 ’ ' ‘ Gáspár Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, a Politikai Bizottság pót­tagja. kozni mindaddig lehet egy kérdésen vagy több kérdé­sen. amíg a vitán aik van az ideje. Cselekedni akkor kell kö­zösen, amikor a vitát már lezártuk és egyik vagy másik kérdésben a vezető szerv már állást foglalt. Ebben az esetben is erről van szó. Most van itt a vitának | az ideje, lehet és kell is vi- , tatkozni: szenvedélyesen, te- j kin tét nélkül mindenkire, . az ügyet nézve, őszintén és { becsületesen. A Központi Bizottság nem j szentírást bocsátott ki, ha-1 nem irányelveket azzal az igénnyel, hogy párt­tagságunk vitassa meg azt, és vitassák meg a pár- tonkíviili dolgozók is. Gáspár Sándor a továb- | biakban elmondotta: egyet- j értés kíséri az irányelvek- j nek azt a megállapítását, hogy hazánkjban leraktuk a! szocializmus alapjait. De a vita során a Központi Bi- | zottságtól többen szómonkér- ! tők; miért nem deklarálja, | hogy felépítettük a szocia- j lizmust, hogy szocialista köz- | társaság vagyunk. A Központi Bizottság tit­kára e problémáról szólva elmondotta, hogy véleménye szerint helyesen járt el a Központi Bizottság, amikor nem siet ennek kimondásá­val. mert a puszta kinyilvá­nítás nem tenne jó szolgá­latot a szocializmus ügyének, miután az alapok lerakása még -nem jelenti azt, hogy befejeztük a szocializmus fel­építését hazánkban. Ezt fej­tegetve. utalt arra, hogy 1948—49-ben a munkásosz­tály hatalomra jutásakor ki­jelentettük: átléptük a Rubi­koni. Az ilyen, egész törté­nelmi fejezetet lezáró kije­lentéssel nem volt helyes és nem is szabad játszadozni ér­zelmi alapon, A továbbiak során Gáspár Sándor a származás szerinti megkülönböztetés eltörléséről, a párt szövetségi politikájá­ról beszélt. Elmondotta: a Központi Bizottságot nem vezette más. mint annak mérlegelése, hogy a szárma­zás szerinti megkülönbözte­tés olyan kezelése, mint ahogy az az irányelvekben szere­pel. meg a szövetségi poli­tika olyan értelmezése, aho­gyan a dokumentumban he­lyet kapott, erősíti-e vagy gyengíti-e a munkáshatal­mat. A Központi Bizottság úgy ítéli meg. hogy ez a politika erősíti, s éppen azért kapott hang­súlyos megfogalmazást az irányelvekben. Gáspár Sándor felszólalása további részében az életszín­vonal emelésének realitását problematikusán felvető néze­tekről szólt. Elmondotta, hogy vannak irreális igények is. Ezek döntően a lakáshelyzettel és a nyugdíjrendszerünkkel kapcsolatban merültek fel egyeseknél. Összefüggésben a szövetségi politikával, néhá- nvan úgy vélik; a származás szerinti megkülönböztetés el­törlésének még nincs itt az ideje, a nyugdíjkorhatár le­szállításának. meg a nyugdíj- összeg felemelésének viszont már itt az ideje. Éppen for­dítva van! Az előbbinek most van itt áz ideje, a másiknak még nincs itt az ideje. Hogy a másiknak is itt legyen, előbb az elsőt kell rendezni, mert a többi között e feltétel nyomán is gyorsul a fejlődés, s akkor megérik a feltétele annak is, hogy nyugdíjrendszerünket még tovább javítsuk. Ezután Gáspár Sándor a gazdasági életben meg­található dogmatikus gon­dolkozásról beszélt. — Sokkal nagyobb politikai bátorságra van szükség ahhoz, hogy merjünk változtatni a ré­gi sémákon, az idejétmúlt té­teleken és a sokat hangozta­tott és sokat követelt önállósá­got. a gazdasági és az állami élet minden területén, sőt a mozgalom területén is felhasz­náljuk munkánkban. Nagy tetszéssel fogadott be- i széde végén a Központi Bi- i zottság titkára tolmácsolta a i Pest megyei pártértekezletnek J a Központi Bizottság üdvözle- 1 tét. revségével szemben, anélkül, hogy megsértették volna a tör­vényeket, a rendet. Végül kérte a megyei párt­bizottságot: mennyiségben és ne ve­tésterületben határozzák meg a terveket. Bízzanak annyira a járás ve­zetőiben, dolgozóiban, hogy ők döntsék el: a kívánt mennyi- I séget hogyan termelik meg. Palotás Károly, az SZMT vezető titkára: Jobban vigyázzunk magunkra és egymásra A megyében folyó munka­versenyről és a szakszerve­zetek munkájáról tájékoz­tatta a pártértekezlet részt­vevőit. Hangsúlyozta, hogy a munkaverseny éltető eleme a demokratizmus, az üzemi demokrácia. A jövőben még inkább lehetőséget* kell te­remteni a sok-sok hasznos kezdeményezés megvalósítá­sához. Bírálta azokat a vezető­ket, akik, ha termelési értekezleten szó éri mun­kájukat, felpattannak és megkísérlik- visszaverni a bírálatot, ahelyett, hogy élnének a kollektíva se­gítségével és együttes erővel a termelé­si színvonal szakadatlan fej­lesztésén munkálkodnának. A Csepel Autógyár példájával bizonyította, hogy milyen fel­mérhetetlen erő van az oly gyakran hangsúlyozott kollek­tív tapasztalatokban, törekvé­sekben. Elmondotta. hogy amikor a Csepel Autógyárban szótoakerült az önköltség na­gyobb arányú csökkentése, a vezetők — nagyon helyesen — összehívták a szocialista brigádokat. Ezen a tanácsko­záson ötmillió forint értékű vállalás született úgy. hogy az emberek maguk gondolták végig, hogyan lehet még jobb munkát végezni. Elmondta, hogy bár a bal­eseti számok javultak, még mindig sok sőt a súlyos kimenetelű, a halálos baleset is. Ennek az az oka, hogy az emberek nem eléggé vigyáz- J nak magukra, s a vezetők nagy része nem tartja be a ! munkavédelemmel kapcsola- í tos szabályokat. Sok helyütt formálisak a havi munkavé- 1 delmi szemlék. Ezen úgy lehet javítani, ha a munkás­védelmet még inkább társa­dalmi üggyé tesszük, ha to- ! vább erősítjük a munkásvé­delmi őrségeket, ha min- \ denki betartja a szabályo­kat. Szólt a szakszervezetek pártirányításáról. Elmondta, hogy ez a munka jó. A párt segít a fő kérdé­sek tisztázásában, biztosítja | a szfakszervezeti munka ön- } állóságát. Hiányosságként em­lítette, hogy a szakszerveze­tek gazdasági segítő muríká- ját már számonkérik, de a kulturális munka fokozottabb javítására még nem ösztön- I zik őket. Balázsi István, az ürömi Bolgár—Magyar Barátság Tsz párttitkára: Több erőgépet a szőlő- és gyiimölcstelepítéshez Először a szőlő- és gyü­mölcstermesztés és az állat- tenyésztés fontosságáról szó­lott. Elmondta, hogy a budai járás talajviszonyai rendkívül kedvezőek a gyümölcsösök te­lepítésére, s ők igyekeznek is kihasználni a kedvező lehetőségeket. Bírálta a megyei, szerveket, mivel nem biztosítanak kellő erőgépet a szőlő- és gyümölcs­telepítéshez. Kérte, hogy csökkentsék a búza vetésterületét, mert az ilyen irányú tervek korlátoz­zák fenti elképzeléseik mara­déktalan végrehajtását. Elmondta, hogy állatállomá­nyuk nem jó, kevés a takar­mányuk, mert rosszak a talaj- viszonyok a takarmányter­mesztéshez. Szónyi Miklós, a Csepel Autógyár igazgatója: Jobb minőségű kocsikat kívánunk gyártani Kovács Antalné, a megyei nőtanács elnöke: Adjanak bátran feladatokat a nőknek! / Hozzászólása bevezetőjében ! elmondotta, hogy reálisnak ■ tartja és helyesli a pártbizott- ' ság beszámolójában elhangzot­takat. Meleg szavakkal méltat­ta, hogy a beszámolót mély humanizmus, az emberséges gondolkodásmód, az embersé­ges intézkedések szelleme ha­totta át. A nagy. feladatokat — mondotta — úgy lehet jól elvégezni, ha az együtt jár az apróbb dolgok jó intézésével. A nőmozgalomról szólva el­mondotta; Pest megyében is erősödött az. s érezhetővé vált, hogy megnőtt az asszonyok ön­tudata. Különösen bebizonyoso­dott ez a mezőgazdaság te­rületén. Nagy eredménynek számit, hogy a termelőszövetkezetek­ben me. alakulhattak a nőbi- zóttságok. Ezek ugyan még gyengék, de mert a pártbizottság min­denkor kiáll a becsületes dolgozók védelmében. Egyetértett és támogatta a pártbizottságot abban a harcá­ban, amit a dolgozók jobb el­látása érdekében folytatott, majd hangsúlyozta: még job­ban érdekeltté kell tenni a ter­melőszövetkezetek tagjait a termelés színvonalának eme­lésében. Felszólalásában egyetértését j fejezte ki a pártbizottság be- í számolójában' foglaltakkal, majd részletesen szólott a Központi Bizottság gépipari j határozatáról, s úgy érzi, a ki- j tűzött cél érdekében a maguk [ munkáját is meg kell javíta- : niok. Mindenekelőtt a gépkocsik minőségét mind a hazai, mind az exportcélra ter­meitekét. Ehhez viszont az szükséges, hogy fejlődjék a vezetés szín­vonala, váljék operatívabbá az irányító munka. Szőnyi Mik­lós elégedetten számolt be a pártértekezletnek a Csepel Autógyárban mutatkozó tanu­lási kedvről. Mint mondotta, három technikumi osztály kezdte meg működését ebben az esztendőben. Több volt a jelentkező, mint | amennyit figyelembe vehet- } tek. Mint negatívumról szó­lott a baleseti statisztika ala­kulásáról. Annak ellenére, hogy a Csepel Autógyárban a j balesetek száma csökkent, a helyzet nem megnyugtató, minthogy a balesetek egy része sú­lyosabb a korábbiakénál. ! Annak a véleménynek adott | kifejezést, hogy e téren is so- | kát kell tenniök. Meg kell | győzni a dolgozókat, vigyáz- i zanak jobban magukra és egy- I másra. I (Folytatás a 4. oldalon) ! így is sok segítséget nyúj- | toliak és nyújtanak a szö­vetkezetek megszilárdítá­sához. Kérte a termelőszövetkezetek vezetőit, törődjenek a nődol- gozókíkal, s bátran adjanak feladatokat részükre. Ügy véli j — mondotta —. a nők sokat tehetnek az egységes paraszti ■ osztály kialakításában. A megyei nőtanács elnöke a 1 továbbiakban a nők oktatásá­ról beszélt. Elmondotta, hogy műveltségi színvonaluk emelésére nagy szükség van. i de ezt az igényt még erősen ! gátolják egyebek mellett a ; családi gondok. Kívánatos; a ■ j gazdasági vezetők megtalálják ; I a módját annak, hogy minél 1 több nő tanulhasson. Hat éve dolgozik ezzel a j i pártbizottsággal és munkájú- | 1 kát mindig az őszinte, jó kap- ; csolat jellemezte. Ebben a me­ggyében valóban a munka sze- \ j rint Ítélkeznek az emberről. A j pártbizottság határozatai jók, ; az életadta feladatokat tükrö- j zik. Járásukban az eredményes- j ségi jövedelemelosztás, a ■ te- I rületek családokra osztása, rz I állF'gtmvéíztés fejlesztése e—d- j m/'"'2zte a sikereket. ‘ Bár az aszály sok kárt okozott a járásban, való­színű. jövedelmük meg­haladja az 1961. évit, amely átlagban 40,75 forint volt. Az őszi aszály ellen is úgy vé­dekeztek, hogy a magot igye­keztek időben elvetni és jó ta­lajmunkát végeztek. Hosszabban beszélt fejlődé­sünk gátjáról; a bürokráciá­ról, amely lépten-nyomon akadályozza.a munkát. Több pé’dával illusztrálta, hogyan védekeztek a hivatalok me­Mit ír az újság? Grósz Sándor, a ceglédi Szeszipari Vállalat igazgatója: Az embereket érdekeltté kell tenni a termelésben Gál Géza, az Aszódi Járási Pártbizottság titkára: Mindig az emberek érdekét és ne az aktákat nézzük Bejelentette a pártértekez-' leinek, hogy 800 vagon nyers- ; anyagot dolgoznak fel ebben az esztendőben. Munkájukat I gátolja a bürokrácia, szeren­csére a megyei pártbizottság 1 támogatásával megfelelő mun­kát tudnak végezni. A párttagok, de a párton- kívüliek is szívesen dol­goznak Pest megyében,

Next

/
Thumbnails
Contents