Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-25 / 250. szám

MFCYFI 1SI2. OKTOBER 25, CSÜTÖRTÖK Á BIZTONSÁGI TANÁCS VITÁJA (Folytatás az 1. oldalról) előtt megerősítették az őr­séget, mozgósították a milí­cia tagjait, akik gyorsan és fegyelmezet­ten jelentkeztek gyüle­kezési helyükön. A város kt'.lcspontjaira kive- ; zényelték a harckocsikat és a légelhárító ütegeket. Senki sem titkolja, hogy a helyzet kritikus, de egyön- j tetűen az a vélemény hal- 1 latszik., hogy a kubaiak — | ha megtámadják őket — i megvédik hazájuk földjét. ! Az ország belsejéből olyan hírek érkeznek, hogy ott is •teljes a nyugalom, s a fegy- ] veres erők készenlétben ál­lanak. A kubai kormány — foly- ; tatja a tudósító — ugyancsak i a „mozgósítottság” állapoté- ! ban van, szakadatlanul ülé- I sezik, s készen áll árra, hogy I bármely pillanatban maxi­mális biztonsági intéz­kedéseket tegyen. Hírek szerint — írja a tu­dósító — megszilárdították a guantanamói támaszpont környékén elhelyezett ku­bai erőket, s ugyanakkor ne­kik is, csakúgy, mint az ösz- szes kubai fegyveres erők­nek, szigorú parancsot ad­tak: kerüljék ki a szemben­álló oldalról jövő esetleges provokációkat. Moszkva és Kuba Á Biztonsági Tanács elé terjesztett szovjet határozati javaslat szövege A Szovjetunió SNSZ-kül döttsége a szovjet kormány megbízásából a Biztonsági Ta­nács elé terjesztette az aláb­bi határozati javaslatot: „Az ENSZ alapokmányának megsértése és a béke veszé­lyeztetése az Amerikai Egye­sült Államok részéről. A Biztonsági Tanács, a béke megőrzésének ésW a világ biztonsága biztosításá­nak érdekeitől vezérelve. elismerve minden államnak azt a jogát, 'hogy fokozza vé­delmi képességét. tűrhetetlennek tartva, hogy egyes államok beavatkozza­nak más szuverén és függet­len országok belügyeibe, megállapítva, hogy tűrhe­tetlen a nyílt tengeri szabad hajózás normáinak megsérté­se, 1. elítéli az Amerikai Egye­sült Államok kormányának cselekedeteit. amelyek az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányának megsértésére i és a háborús veszély fokozá- i sara irányulnak; 2. ragaszkodik ahhoz, hogy az Egyesült Államok kormánya I vonja vissza azt a határoza­tát, mely szerint ellenőrzik más államoknak a Kubai Köz- | társaság partjai felé haladó | hajóit; 3. javasolja az Amerísai Egyesült Államok korrqényá- nak, hogy szüntessen meg minden beavatkozást a Kubai ! Köztársaság és más államok belügyeibe, ami veszélyezteti i a békét; 4. felhívja az Amerikai 1 Egyesült Államokat, a Kubai Köztársaságot és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szö­vetségét, hogy lépjenek kap- ! csolatra egymással és kezdje­nek tárgyalásokat a helyzet rendezése, végett és ezzel há­rítsák el a háború keletkezé- i sének veszélyét’! Fidel Castro beszéde Fidel Castro kubai minisz­terelnök kedd este rádió- és televíziós beszédben foglal­kozott a Kuba-ellenes ame­rikai blokáddal. A több; között kijelentet­te: amit Kennedy meghir­detett. az kalózkodás: egy ország sem alkalmaz­hat blokádot hajók ellen anélkül, hogy meg ne sértené a nemzetközi jogot. Az amerikai cselekmény nemcsak a mi hazánk, hanem más országok jogainak is megsértése. Castro az amerikai vá­dakkal foglalkozva, hangsú- | lyozta: Kuba fegyverei vé­delmi jellegűek. Mi olyan fegyvereket szerzünk be, ami­lyeneket szükségesnek tar­tunk; s erről nem vagyunk kötelesek beszámolni az im­perialistáknak. A Szovjetunió higgadt magatartása jó lecke volt az imperialistáknak. A Szovjetunió határo­zottan, szilárdan, éssze­rűen járt el •— mondotta Castro. Mi nyugodtak vagyunk an­nak a tudatában, hogy az agresszor meg fog semmi­sülni. És azt is tudjuk, ho­gyan szálljunk szembe a tel­jes blokáddal. Az amerikai hadügyminiszter sajtóértekezlete McNamara amerikai had­ügyminiszter kedd • este Wa­shingtonban sajtóértekezletet tartott. Egyebek között be­jelentette: Kennedy elnök végrehajtási utasításának megfelelően elrendelte, hogy az amerikai haditengerészet katonai személyeinek szolgá­lati idejét egy évig tefjedő időszakra meghosszabbítot­ták. Az intézkedést a szer­dán életbe lépett kubai blo­káddal, valamint a Kuba területén levő Guantanamo amerikai támaszpont megerő­sítésével indokolta. Közölte a hadügyminiszter, hogy pillanatnyilag nem vet­ték tervbe tartalékosok behí­vását. A kubai blokád végrehaj­tását George Anderson ten­gernagy, az amerikai hadi- tengerészet vezérkari főnöke vezeti. A Pravda vezércikke A Pravda szerdai számának vezércikke az Egyesült Álla­moknak a Karib-tengeren foly­tatott agresszív tevékenységé­vel foglalkozik. Rámutat, hogy az amerikai imperializmus, amely a nemzetközi csendőr szerepét vállalta, már rég fo- nog^tja az agresszió hálóját Kuba körül. Az amerikai kor­mány újabb lépései logikus betetőzését jelentik annak a bűnös tervnek, amelyet a Ken- nedy-kormány még az Eisen­hower adminisztrációtól örö­költ. s amelyet a Pentagon utasítására hajtanak végre. Ez a tevékenység — írja a vezércikk — a nemzetközi jog elemi normáinak és a nemzetközi szokásoknak durva megsértése. Az amerikai kormány intézke­dései összeegyeztethetetlenek az ENSZ alapokmányával. Kihívás ez valamennyi béke­szerető nép ellen. A Pravda ezután rámutat, hogy az amerikai kormány te­vékenysége nem egyéb, mint a kalózkodás és a nemzetközi útonállás újjáélesztése. A vezércikk a továbbiakban megállapítja, hogy az ameri­kai katonai körök tevékenysé­ge durva zsarolás, mely ka­tasztrofális következmények­kel járhat az egész emberi­ségre. A népek — írja ezzel összefüggésben a Pravda — nem szemlélhetik közömbösen a Karib-tenger térségében vég­bemenő eseményeket. Az aktív fellépés, az egy­séges erőfeszítések és a közös akarat lefoghatják az amerikai agresszorok- nak a béke ellen emelt kezét. Az imperialista agresszorok- nak tudniok kell, hogy ha megkísérlik a világháború lángralobbantását, elkerülhe­tetlenül maguk égnek el an­nak tüzében. Bernal professzor levele John Bernal professzor, a Béke-világtanács elnöke ked­den levelet intézett az ENSZ Biztonsági Tanácsának elnö­kéhez. A levélben tiltakozik az Egyesült Államok világháború kirobbantásával fenyegető ag­resszív cselekedetei ellen A bakfis, ki az autóbuszon áll, jegyét kis markában szorítja; oly gyermekes, oly szende, tiszta, — ruháján táncol minden kis fonál, s ő szinte száz sziromra bomlik cipőjétől a sapka-gombig. A jeggyel játszik, két felé szegi, — kis ajka huncutul mosolygó, Mit érez, hogyha hallja: Ghana, Kongó? és Kuba vajon mit jelent neki? De ím, a gyárban már hullámzik, árad a munkásság, — a gyűlés szinte robban, a lány társnői közt figyel nyugodtan. A batiszt­és nylon-ruhás leány had a karzaton felháborodva százféle átkot szór ki ma a belga gyárosokra s Battista pártfogóira. Én, Moszkva if ja, kissé még zavartan, cigarettázva ballagok a lomha lombok, kacajok, dalok között, a néppel zsúfolt, sűrű parkban. Mily gondtalan járnék, merengve, ha nem dörögnének fülembe az ellenséges Douglas-motorok, melyek éjfélkor szállnak át Kubán. S ezek nem frázisok csupán. Én hajdan, úttörő-koromban naphosszat arról álmodoztam, hogy majd a Pireneusokban a Franco-gyilkosok fallanksza ellen karcolok. Kubaiak, miniszterek, favágók, nehéz csapások zúdultak reátok. De hogyha Kuba ajkáról megint új harci riadó kiáltoz a nagy, szabad világhoz, — a mai na p s a már mesésen megcsillanó jövő nevében. csak azt kérem, Fidél: vigyél mint önkéntest magaddal a szabadságért harcoló hadakkal! (Franyó Zoltán fordítása) Kuba nincs egyedül (Folytatás az 1. oldalról) j az a véleményem, hogy népe- : ink barátsága a jövőben to­vább erősödik és kiáll minden próbát a nehéz napokban is és j jó időkben is. A kubai és a magyar nép a szocializmus építésének útjá­ra lépett, azon halad és ezen az úton járunk a jövőben is. Kétségtelen, hogy a forradal­mi tapasztalatok kölcsönös ki­A Kuba-ellenes amerikai blokád világvisszhangjáról Az amerikai kormány jog- tipró döntése a Kubai Köztár­saság ellen, világszerte élénk visszhangot váltott ki. Hír- ügynökségi jelentések beszá­molnak azokról a tüntetések­ről, amelyeken a világ hala­dó gondolkodású emberei megbélyegezték a kubai blo­kád provokációját. Kuba mellett tüntettek a fiatalok kedden este Milano utcáin. A tüntetők a békét és a kubai szabadságot éltet­ték. Több száz tüntető vonult fel a dán fővárosban az ameri­kai nagykövetség elé, ahol né­mán tüntettek Kuba melleri. A nagykövetség épületét rend­őrkordon vette körül. A Tel Aviv-i amerikai nagy- követség előtt is tüntetés volt a szerdára virradó éjsza­ka. Részvevői a Kubai Köz­társaság mellett szálltak sík­ra. A nyugati hírügynökségek a Kuba ellen irányuló ameri­kai blokád világvisszhangját ismertetve közlik a kormá­nyok és pártok, vezető szemé­lyiségek nyilatkozatait is. A közép-keleti hírügynökség jelentése szerint az Egyesült Arab Köztársaság kormánya felszólította a békeszerető or­szágokat: tegyenek pozitív intézke­dést ebben a robbanékony helyzetben, előzzék meg egy háború kitörését. A nyilatkozat hangoztatja, hogy a Kuba ellen beharango­zott blokád növeli a .világ- helyzet feszültségét. Egy algériai diákszervezet üzenetet intézett a kubai ve­zetőkhöz. Kennedynék az a parancsa, hogy az amerikai hadihajók és repülőgépek a nyílt tenge­ren tartóztassák fel a Kuba felé haladó hajókat, leplezet­len és ugyanakkor teljesen értelmetlen kalózkodásnak minősül — írja a Renmin Ribao. Mindez a nemzetközi kapcsolatok elemi normáinak sárbatiprása. A békeszerető országok és népek a legeré­lyesebben ítélik el az ameri­kai imperializmusnak a ka­landortevékenységét. • A lap hangsúlyozza, hogy a kubai népnek az amerikai im­perializmus agressziója ellen vívott harca, mint a múlt­ban, most is az egész szocia­lista tábor, valamennyi béke­szerető állam és nép határo- j zott támogatását élvezi. A 650 j milliós kínai nép Kuba olda- í Ián áll. Hatályba lépett Kennedy elnök Kuba-ellenes blokádrendelete Kennedy elnök aláírta azt a rendeletet, amely megtiltja, hogy ..támadó jellegű fegyve­reket szállítsanak Kubának”. A rendelet hangsúlyozza, uta­sították az Egyesült Államok fegyveres erőit, akadályozzák meg, hogy támadó fegyvereket és ezzel kapcsolatos anyagokat juttassanak a szigetországba. A rendelet 1962. október 24- én. magyar idő szerint 15 óra­kor lépett életbe. ..Bármilyen Kuba felé tartó hajót — hangzik a közlemény — • feltartóztathatnak, és uta­Európa legmagasabb tornya az NDK-ban A közelmúltban kezdte meg a műsorszórást Berlin közelé­ben a Német Demokratikus Köztársáság új zehlendorfi j adóállomása. A zehlendorfi j óriásantenna 356 méter magas, 56 méterrel haladja meg a vi- j láigihírű Eiffel-torony magas­ságát és 42 méterrel hazánk legmagasabb építményét, a la­kihegyi antennát. Építésénél érdekes módsze­reket alkalmaztak. Előzetesen 4 méter magas betonhasábot süllyesztettek a földbe, erre építették a hatalmas acélszer­kezetet, mely nem kevesebb, mint 400 tonna súlyú! A be­rendezés egyes elemeit szovjet tapasztalatok alapján készítet­ték és különleges vagonokban szállították a helyszínre. Az első antennarész felállítása után. ötletes módon a már el­készült részt használták fel az építők a további antennaele­mek felhúzására és szerelésé­re. A zehlendorfi óriástorony ma még ..Európa-bajnoknak" számít, magasságát tekintve, de már nem sokáig. Már épül. s nemsokára elkészül a moszk­vai 520 méter magasságú tv- adótorony. mely a világ leg­magasabb épülete lesz. A moszkvai tv-állomás elkészül­te után a zehlendorfi torony Európában a második, világvi­szonylatban pedig a negyedik lesz a „magassági rekorde­rek" között. cserélése és hasznosítása, Mi együttműködés minden lehet­séges formájának jó felhasz­nálása a jövőben is elő fogja segíteni mind a magyar, mind. a kubai nép boldogulását, min­den elnyomatástól mentes jö­vőjének kiteljesedését. Kérdés: Kíván-e személyes üzenetet is küldeni Kuba ve­zetőinek. és népének? Válasz: Rendkívül örülök annak, hogy ebben a helyzet­ben alkalmam volt a hős ku­bai nép fiaival találkozni. En­gedjék meg, hogy éljek az al­kalommal: a Revolucion cimű lap útján is szívből jövő, for­ró testvéri üdvözletem küldöm Fidel Castrónak, Osvaldo Dor- tieosnak, Bias Rocanak, Raul Castrónak és Ernesto che Gue- varanak, a nagyszerű kubai ha­zafiaknak, valamennyi kubai testvérünknek, az egész hős kubai népnek. Hazaérkeztek délkelet-ázsiai kőrútjukról a román állami vezetők Gheorghiu-Dej, a Román Népköztársaság Államtaná­csának elnöke és Comeliu Maneseu külügyminiszter, akik közel háromhetes délkelet­ázsiai kőrútjuk során hivata­los látogatást tettek Indoné­ziában, Indiában és Burmá­ban, szerda délelőtt Vissza­érkeztek Bukarestbe. India elismerte a köztársasági Jement Mint a TASZSZ közli, In­dia hivatalosan bejelentette, hogy elismeri a Jemeni Arab Köztársaságot. Adenban kedden acélsisa­kos roham ren dőrség támadt gumibottal és pajzzsal fel­fegyverkezne a tüntetőkre, akik követelték az angol csapatóknak Bejhan állam­ból való kivonását. Az an­golok ugyanis ürügyet keres­ve a jemeni beavatkozásra, azt állították.' hogy jemeni repülőgépek bombázták Bej­han területét. Ezt követően „megelőző intézkedésként” csapatokat küldtek oda. A tüntető tömeg jemeni köztársasági zászlókat lobog­tatott. és ezt kiáltotta: „Le a gyarmatosító beavatkozás­sal!’1 A MEN-hírügynökség közli: Szálát tábornok, miniszter- elnök fogadta Szulikickij szovjet nagykövetet, aki az­nap érkezett Szanaaba. Szá­lai ismertette kormányának azt a kívánságát, hogy „segít­séget kapjon a Szovjetunió­tól és minden olyan államtól, amely szilárdan hisz a népek szabadságában és önrendel­kezési jogában”, síthatják őket. nevezzék meg nemzetiségüket, a szállítmányt, a hajón található hadi felsze­reléseket, valamint a rendel­tetési helyet. Megállásra szó­líthatják fel őket és utasít­hatják, járuljanak hozzá az át­kutatáshoz és a kijelölt me­netirányban haladjanak to­vább. Azt a hajót, amelyik nem hajlandó alávetni magát ezeknek az intézkedéseknek, őrizet alá veszik. Az őrizetbe vett hajókat az Egyesült Ál­lamok egyik kikötőjébe kisé­rik.” A szovjet külügyminisztérium visszautasította az amerikai jegyzéket A szovjet külügyminiszté­rium szerdán visszaküldte az Egyesült Államok nagykövet­ségének azt a jegyzéket, ame­lyet a Kuba ellen irányuló tengeri blokád bevezetésével kapcsolatos önkényes amerikai kormányintézkedésekről jut­tattak el hozzá. A Biztonsági Tanács vitája A szünet után elsőnek Carlos Sosa-Rodriguez vene­zuelai küldött szólalt fel a kubai kérdés vitájában. A ve­nezuelai delegátus támogat­ta Kennedy elnök Kuba-el- lenes agresszív intézkedéseit. A következő szónok, Sir Patrick Dean, Nagy-Britan- nia képviselője kifejtette, hogy kormányának vélemé­nye szerint a jelenlegi ku­bai válság „az egyik legsú­lyosabb probléma, amely va­laha is a Biztonsági Tanács elé került’Sürgette a ta­nácsot, hogy haladéktalanul tegyen lépéseket a válság enyhítésére. Az angol kül­dött a továbbiakban fenntartás nélkül támo­gatta a provokációs ame­rikai határozati javasla­tot. Mihail Hasegan, a Román Népköztársaság képviselője^ éles szavakkal megbélyegezte a Kuba ellen életbe lépte­tett amerikai blokádot. Ne­kiszegezte a kérdést az Egyesült Államok képviselő­jének, vajon milyen erkölcsi elv alapján ítéli el az Egye­sült Államok egy kis ország védelmi rendszerét, amikor ő maga katonai támaszpontok százait tartja fenn a világ minden részében és hallani sem akar e támaszpontok felszámolásáról. A Biztonsági Tanács szer­da délelőtti ülését magyar idő szerint 18.14 órakor el­napolták. A tanács délután — ma­gyar idő szerint 23.00 óra­kor, lapzárta után — folytat­ta a kubai válság vitáját. Jevgenyij Jevtusenko :

Next

/
Thumbnails
Contents