Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)
1962-10-21 / 247. szám
^/úrlan 1962. OKTOBER 21, VASÁRNAP Ésszerűen gazdálkodjunk a takarmányokkal Különös gorKjot és szakértelmet igényel a betakarított takarmányok takarékos és ésszerű felhasználása. A gazdaságos takarmánygazdálkodáshoz ismerni kell a rendelkezésre álló takarmánykészletet, tápértékét és az áttelelő állomány szükségletét. A termelőszövetkezetekben gyakran követik el azt a hibát, hogy a téli takarmányozási időszak elején bővebben etetnek, mint azt készletük megengedné. Igen gyakran találkozunk olyan esetekkel is, amikor a rendelkezésre álló készletet a különböző állatfajok között nem a leggazdaságosabban osztják el, ami a termelés rovására megy. Az iSaszegi Damjanich Tsz-ben például a bor- í jak előtt levéihiányos balta- j cimszénát találtunk, ugyanakkor a lovak a zsengébb és nagyobb tápértékű szénaféléket ! ropogtatták. A mostoha időjárás miatt legszűkebb a készletünk abrakból és szénából. Ezekkei nagyon kell takarékoskodni. A takarékosság azt jelenti, hogy keressük azokat a lehetőségeket, amelyek az abrakigényes illatoknál az abrak csökkentésére rendelkezésre állnak. Az abrr' -.sökkentést azonban úgy kell megoldani, hogy ne menjen a termelés rovására. Ebből a szempontból azonban az állatok faja és hasznosítási ágazatuk között különbséget kell tenni. Vannak abrakfogyasztó állatok — mint a sertés és baromfi — és tömeges takarmányt fogyasztók — mint a szarvasmarha és a j juh. Ez utóbbiak között további megkülönböztetést kell j tenni a fejlődés időszakában j levő növendékállatok, továb- j bá a tejtermelés mennyisége és a laktáció különböző szakaszaiban levő állatok takar- j mányozása között. Legnagyobb probléma a sertések takarmányozása. Télen gyök- és gu-móstakarmányt is kell velük etetni. Az abra'k I 10—15 százalékát nyugodtan helyettesíthetjük jó minőségű leveles lucernából készített lucernaliszttel. Az abrakkal legjobban a kocáknál takarékoskodhatunk, elsősorban az üres és a vemhesség j slső felében levő állománynál, j Nem szabad abrakot elvonni , a szopós és választott mala-1 iNehez ^1 előtt állunk, mert az aszályos időjárás következtében jelentős kiesésekkel számolhatunk abrak-, szálas-, sőt a lédús takarmányíélesé- geknél is. Különösen megsínylették a csapadékszegény időszakot a tavaszi vetésű növények, elsősorban a takarmánynövények. Mindezek ellenére az átteleltetést úgy kell megszerveznünk, hogy ne csökkenjen az állatállomány termékhozama és te- nyészértéke. Ez nem lesz könnyű feladat és azért, hogy ezt a célt elérjük, a következőket kell tenni: Addig kell legeltetni, amíg az nem káros az állat egészségére, illetve a terület növényállományára, a talaj állapotára. Ha a legelők, rétek késői legeltetése, az évelő pillangósok óvatos járatása nem is látszik gazdaságosnak, de mint friss vitamin- és fehérjeforrást a szűkös időben feltétlenül ki kell használni. Meg kell szervezni az utak, töltések, árkok partjának legeltetését is. A betakarítás után a szántásig használjuk alkalmi legelőként a kukorica-, burgonya- és répatáblákat. Legeltessük je a gyengén sikerült másodvetéseket, Jelentős abrak- és szálastakarmányt takaríthatunk meg, ha például téli legelőnek a juhok részére repcés-rozsos keveréket vetünk. A juhok a legjobb hasznosítói az árvakeléseknek. Példamutató szervező- munkát végzett e téren a Ceglédi Kossuth Tsz vezetősége. A mintegy 830 holdon vetett másod- és tarlóvetesek felét, ami gyengébben sikerült, legeltetéssel hasznosítják. Kétezerötszázas juhállományuk részére 100 hold rozsos repcét is vetettek legeltetés céljára. Sokat tehetünk a takarmányhiány enyhítésére a gazdaság melléktermékeinek ta- karmán yó zásra való felhasználásával, Ide számít a törek- polyva is. Készítsünk belőle a kérődzőknek répaszelet, kukoricaszár, melasz, leveles cukorrépafej hozzáadásával pácot. Az ipari melléktermékek igénybevételével (melasz, répaszelet stb.) készíthetünk ezekből szilázst is. A takarmánypótlásnak legbiztosabb forrása még a borsószalma, az aprómagvak szalmái, és a tavaszi gabonaszalmák. A legnagyobb üzemd jelentősége azonban a legnagyobb tömeget adó kukorica szárnak von. Időben betakarítva, tápértéke megközelíti a közepes minőségű rétiszénát. Nagy mennyisége jelentős forrása lehet — keményítőértékét és fehérjéét alapul véve — éves takarmánymérlegünknek. Tápérteké t csak akkor őrzi meg, ha legkésőbb októberben betakarítjuk. A kései betakarítás már tetemes táp- anyagveszteséggel jár, ami holdanként 250—300 kilogramm keményítőérték, és 30 —10 kilogramm emészthető fehérjét jelent. Ez a tápanyagveszteség 20—25 mázsás kukoricaszártermés esetén négy-öt mázsa zab, vagy 10— 13 mázsa gyenge minőségű rétiszéna tápanyagértékével egyenértékű. Ez pedig elegendő volna 800—1000 liter tej termelésére. A különböző takarmányfélék — akár melléktermék, akár hulladék — csak altkor őrzik meg tápértéküket, ha gondosan és szakszerűen tároljuk. Még a kiadós őszi esőzések előtt fedjük be szalmával, a széna és törekkazlakat. Óvjuk kazlainkat a szél megbontása ellen is. Legbiztosabb módja, ha a kazlakat egy-két méterenként elhelyezett szalmafonatokkal, vagy nehezékekkel el’átott kötelekkel lekötjük. A folyamatos etetésnél feles1 égként mutatkozó szárazföldi hulladékokat és ipari melléktermékeket si- lőzzuk. zscmbelyázzuk, illetve vermeljük e1. A váci Kossuth Tsz tagjak nemcsak a pillangós és rékrzéna-kazlakat fedték be szai mával, hanem a borsós’/a'mat is mintaszerűen tárolták. i^ályásati felhívás a fiatal telepítésű gyümölcsösök kártevése elleni olcsó és gazdaságos védekezési eljárás kidolgozására A Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága pályázatot hirdet a fiatal, telepítésű gyümölcsösök kártevése elleni olcsó és gazdaságos védekezési eljárás kidolgozására. A pályázatok a Pest megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának mezőgazdasági osztályára (Budapest, V. kerület, Városház utca 7.) küldendők be. Beküldési határidő: 1962. december L A borítékra rá kell írni a „Pályázat" szót. A pályázatokat a megyei tanács végrehajtó bizottsága szakértők bevonásával 1963. január 31-ig felülbírálja és közülük a legjobbat 3000 forint díjazásban részesíti. Melyik fontosabb: a szabadpiaci árusítás vagy a szerződés teljesítése? A megyei bíróság érdekes elvi állásfoglalása coktól, mert ezek fejlődési erejét ki kell használni. A legjobban takarékoskodhatunk az abrakkal az éven felüli növendékmarháknál. Nagy körültekintést igényel azonban a tehenek takarmá- I nyozása. A vácszentlászlói j Aranykalász Tsz-ben például 1 — nagyon helyesen — az alap- takarmányt csak tömegtakarmányból állítják össze, amely tápértékénél fogva elegendő napi 8—10 liter tej termelésére. A legigénytelenebb állatfajunk a juh. Ezekkel sok olyan j takarmányt értékesíthetünk, ; mint a hüvelyesek, aprómag- j vak szalmái. A juhoknál j nyújthatjuk ki leghosszabb j időszakra a legeltetést. Ábra- I kot csak a vemhesség utolsó j harmadában, szoptatós anyákkal és bárányokkal etessünk Eddig nem volt gond a lovak takarmányozásával. A közmondás is azt tartja: „nyomtató lónak nem lehet a száját bekötni”. A betakarítási időszak után lovaink zöme mentesül a nehéz munkától és ekkor már be kell érniök a gyengébb minőségű szénával (mohar, köles), vagy a takarmányszalmával is. Abrakot csak a nehéz munkát végző lovakkal, vemhes kancákkal és csikókkal etessünk. Sok abrakot takaríthatunk meg a baromfiaknál a burgonya, répa és kertészeti hulladékok etetésével. A tojóállo- mány — elsősorban az intenzív fajtákhoz tartozókat: Leg- | hóm. hibridszármazékok stb. — tápkeverékekkel, tojótáppal estessük. Mint minden más ál- | ] latfajnál, itt is lényeges, hogy tápkeverékeket folyamatosan etessünk. Az állatállományt csakak- i kor teleltethetjük át zökkenő- ■ mentesen, ha idejében takaró- j | koskodunk a takarmánnyal és j j a későbbiek során is beosztjuk ! azt. Ezért minden tsz-ben ! nevezzenek ki takarmány Jele- \ löst, aki anyagilag is érdekelt j munkája ellátásában. Javasoljuk: a takarmánymérlegekkel , egvidőben készítse el minden ; termelőszövetkezet — havonkénti bontásban is — takarmányfelhasználási és hasznosítási tervét — és azt tartsák is be. Mikolai Ferenc megyei főállafetenyésztő Tanulságos per ért véget a minap a megyei bíróság előtt. Tanulságát sok termelőszövetkezetnél megszívlelhetik. A peres felek egyike a Pest- Nógrád megyei Tejipari Vállalat, másika a váci Kossuth Tsz volt. Az egész dolog még tavaly kezdődött, amikor a termelő- szövetkezet szerződésben vállalta, hogy ennyi és ennyi tejet szállít a tejipari vállalat-. nak. Telt-múlt az idő, de a tsz 'alig-alig teljesítette kötelezettségét. Már 28 600 liter tejjel voltak adósak, amikora vállalat beperelte őket. A járásbíróságon a termelő- szövetkezet vezetői azzal védekeztek. hogy ők azért nem tudták teljesíteni a szerződést, mert a tervezettnél több borjút kellett nevelniük, emellett az aszály következtében takarmányhiánnyal küzdöttek, s mindennek dacára szállítottak tejet a közellátásnak is. Nézetük szerint a tsz-érdek és a népgazdasági érdek egybeesik, s ez mellettük szól. A vállalat viszont azzal érvelt, hogy mialatt a Kossuth Tsz nekik nem tudta leszállítani a szerződésben vállalt 28 600 liter tejet, addig a szabadpiacon 90 600 liter tejet árusított ki. A járásbíróság elmarasztalta a termelőszövetkezetet és kötbér fizetésére ítélte. Az ítéletbe a tsz nem nyugodott bele. fellebbezett ellene. Így került az ügy a megyei bíróság elé. Ezen a tárgyaláson a termelőszövetkezet vezetősége kifejtette, hogy — a már felsorolt érveken kívül — nyomatékosan őmellettük szól a közellátás és népgazdaság egyetemes érdeke. A Kossuth Tsz ugyanis azért vitte a szabadpiacra a tejet, mert szüksége volt a pénzre, ezzel pedig végül is a tsz- mozgalmat erősítette. Emellett — hangoztatták — nem szabad elfelejteni, hogy például a napköziben, óvodában levő gyermekek részére is szállítottak tejet, ez pedig ugyebár mindennél fontosabb ... A tejipari vállalat ezzel szemben a hűvös és tárgyilagos számok fényében árra hivatkozott, hogy jóllehet, a Kossuth Tsz-nek voltak a tejhozam körül objektív nehézségei, de ez a szabadpiaci felhozatalukban csak 9 százalékos, a szerződés teljesítésében pedig 40 százalékos elmaradást eredményezett. Tehát kétségtelen, hogy a termelőszövetkezet vezetői tsz-anyagi érdekből hanyagolták el a szerződéses kötelezettség teljesítését. A megyei bíróság végül kihirdette immár jogerős ítéletét, Ebben helybenhagyta, sőt megszigorította a járásbíróság ítéletét. Indokolásában a következőket mondotta: — A termelőszövetkezet védekezésében nem állja meg helyét, hogy nekik kellett a város tejellátását bdztosíta- niok, mert ez éppen a Tejipari Vállalat dolga. És nem áll helyt a tsz-érdekre és a nép- gazdasági érdekre való hivatkozás sem, mert lehet ugyan, hogy elszigetelt tsz-szemíélet alapján, jelentősebbnek tűnik a tsz érdeke, az, hogy a szabadpiacon nagyobb anyagi előnyhöz jusson, mint a szerződés teljesítése során, de a népgazdaságnak a szerződések betartása a legfontosabb. Nem hivatkozhat a tsz arra sem, hogy az óiioda részére szállított tejet, mert az nem az ő feladata. Végül pedig: ha a termelőszövetkezet a szerződésnek eleget tett volna, még mindig maradt volna tejük a szabadpiac számára is. Ezért a váci Kossuth Tsz-nek 7337 forint kötbért kell fizetnie. F. A. ■WWWWWWWS Százötvenezer forint jövedelem — bértárolásból Tizenegyezer mázsa burgonyát vermelnek a budaörsi Vörös Csillag Tsz-ben Öt forinttal nő egy munkaegység értéke A BUDAÖRSI vasútállomás mellett burgonyaprizmák sárgállanak az őszi napfényben, Zetor fordul a burgonyahal- mok közé — újaíbb szállítmány érkezett. Tarkakendős asszonyok serényen válogatják a krumplikúpokat, a férfiak pedig vermelik a már kimondja tréfálkozva Jambrik Frigyes, a Vörös Csillag elnöke. — Nekünk mindössze 300 mázsa termett, amit étkezés céljára szétosztunk tagjaink között. Háromszáz mázsa termett, mégis 11 ezer mázsát vermelünk el, ugyanis bértárolást vállaltunk a MÉKK,,s .............■< . ,, /s/íííS: C sernák Pálné, Léberk Mihályné és Rácz Lászlónc válogatják a vermelésre kerülő burgonyát válogatott burgonyát. Egy pillanatra arra gondolunk, hogy talán Budaörsön termett ez a sok burgonya. — Ha nekünk annyi burgonyánk termett volna, mint amennyit tárolunk, akkor nagyon gazdagok lennénk —■ Baumli Eta és Sütő Irma, gazdag kincsétől szabadítja meg a szőlőtőkéket Fürge asszonykezek tisztítják, osztályozzák a szőlőfürtöket (Mihók felv.) vxvxvvxxvvxvvvxwwwwxvWWVVWVWVWVVVVWVs'.,..................... ... .\x\\ CWVWXWvy * A budai hegyek kincse Javában folyik a szüret a budai hegyoldalakon. A Kerté- / szet\ és Szőlészeti Főiskola budakeszi gazdaságában 220 hold szőlő van, amelynek egy része új telepítés. A termőre fordult, f, nagyüzemi módszerrel telepített szőlőtáblák jó termést — át- £ laposan 35—40 mázsát — adnak. A korai érésű szőlőt már % leszedték, a későbbieket — mint az őshonos csiri-csurit ezek- £ ben a napokban szedik. A főiskola budakeszi gazdaságából a szőlő javarészét cse- í; megeszölőként piacra szállítjuk. Eddig 21 vagonnal szüreteltek % le, ebből 11 vagon a belföldi piacra 7 vagon pedig külföldre ^ került. A többiből bort nyertek. A szüret még egy-két hétig rf tart, s addig a budapesti piacokon is vásárolhatják a háziasszo- nyak az ízes Buda környéki csemegeszőlőt. a MÉK-kel a téli tárolásra.; Minden mázsa tárolt burgonya után 30 forintot kap a termelőszövetkezet, hat forintot pedig azért, mert a vasútállomásról a tárolás színhelyére szállítjuk az árut. Demeter Miklós, a termelőszövetkezet főagronómusa elmondja, hogy a tárolási munka nem okoz gondot a termelőszövetkezetben, ilyenkor már ráérnek a termelőszövetkezeti tagok. A szövetkezet végzi a válogatást, a prizmák elkészítését, a téli ellenőrzést, majd a felszedést, válogatást és a krumpli zsákokba rakását. Ezért a munkáért a tsz a 110 vagon után 396 ezer forintot kap, amiből a tsz-tagoknak a válogatásért, a tárolási munkáért kifizet körülbelüli 230 ezer forintot. A többi — mintegy 150—160 ezer forint — megmarad, a közös jövedelmét gyarapítja. Ez, a tsz betervezett 32 ezer munkaegységét alapul véve — öt forinttal növeli minden egyes munkaegység értékét. MÄR HÁROM HETE folyik a tárolás — eddig 20 vagont földeltek el. Egy-egy tag 50— 60 forintot keres naponta, amelyet azonnal kifizet a tsz. Demeter Miklós elmondja még, hogy ez az első próbálkozásuk. ha sikerül, akkor ötéves bértárolási szerződést i kötnek a MÉK-kel. g. s. tői.. Éltünk a gazdasági adottságokkal, amelyekkel termelőszövetkezetünk rendelkezik. A gazdaság ugyanis közvet- I lenül a vasútállomás mellett ! terül el, tehát jó a szállítási 1 lehetőség. A tsz-ben van elegendő munkaerő a burgonya 1 válogatásara, ezért szerződtek KITÜNTETÉS A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Sebes Sándornak, a belkereskedelmi miniszter első helyettesének eredményesmunkássága, valamint a munkásmozgalomban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül, hatvanadik születésnapja alkalmából a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Kiss Károly, az Elnöki Tanács titkára nyújtotta át.
