Pest Megyei Hirlap, 1962. október (6. évfolyam, 230-255. szám)

1962-10-21 / 247. szám

1962. OKTOBER 21, VASÁRNAP resr »ICC IE» «i KIALAKULT A TÖRZSGÁRDA Majdnem fél év van még hátra a Dunai Cement- és Mészmű első gépsorának üzembehelyezéséig, de már ki­alakult a nagy ipartelep szak­munkás törzsgárdájának mag­ja. Az ország cementgyárai mintegy 70 régi szakemberü­ket küldték el a váci testvér­üzemnek. A környék lakói és az építkezésen dolgozó szere­lőipari és építőipari vállala­tok munkásai közül is sokan ezt a nagy cementgyárat vá­lasztották új munkahelyük­nek, így már együtt áll az a 270 tagú munkásgárda, amely a cementgyártás első gépso­rának lesz a gazdája. Az új gépek kezelése azon­ban nemcsak a legfiatalabb cementipari dolgozóknak, ha­nem a tapasztalt szakmunká­soknak is gondot okoz, mert ezek a berendezések sokkal fejlettebbek, mint a hazai üze­mek gépei. Ezért a leendő üzemvezetők, művezetők és brigádvezetők a Német De­mokratikus Köztársaságban jártak a nyáron és több mint egy hónapig tanulmányozták egy korszerű cementgyár mun­káját. Az építkezésen és a berendezések szerelésében so­kat segítenek most a törzsgár­da tagjai, hogy jól megismer­hessék üzemüket és a gépe­ket, de azért esténként szak- tanfolyamokon is bővítik el­méleti ismereteiket. A nagy cementgyár dolgozói é,s műsza­ki vezetői így már felkészül­tek arra, hogy egy hónap múl­va próbára indítják az első üzemrész, a kőbányai törőmű- és osztályozó gépeit. Ezt kö­veti a kötélpálya, majd a töb­bi üzemrész berendezéseinek bejáratása, Hü, EGY Korongbalta. így hívják azt a vaskos betonalapon nyugvó gépkolosszust, amely egy esztendeje került a Nagy­kőrösi Ládagyárba. Augusz­tus 25-e óta áll. A SZÖVOSZ hozatott be két ilyen gépet Nyugat-Né- metországból azért, hogy ezekkel gyártsák majd a gyü­mölcs- és zöldségládákhoz szükséges faalkatrészeket. A gépek üzemeltetését nem en­gedélyezték a SZÖVOSZ-nak. így került az egyik Nagykő­rösre, a másik Szegedre, a ládagyárba. Gaál Dénes telepvezető­helyettessel beszélgettünk a nagykőrösi gép rövid, de dicstelen történetéről. El­mondta, hogy maga a gép mintegy félmillió forintba került. Ez azonban még nem minden. Uj épületre, kiszol­gáló ekre, iparvágányra is szükség volt, s mire elké­szültek, 13 milliót költöttek el. Gyakorlati tapasztalatok nélkül kezdtek el dolgozni. Volt ugyan egy műszaki le­írás, de a Nagykőrösi Láda­gyárban sem mérnök, sem technikus nincs. Ugy-ahogy mégis üzembe helyezték a ro- bus_.us masinát, dolgoztak is vele, de csak a fent jel­zett időpontig. — Miért? — Nincs rendelés — in­dokolja a gépállást Gaál Dé­nes. — S miért nincs? — Nem volt megfelelő gyü­mölcstermés, s nem kell any- nyi láda, Huszonöt év- tizenhatmillió tonna olaj Negyedszázados a magyar olajtermelés Ünnepségek, kiállítások, kül­földi szakemberek országjá­rása jelezték az eseményt. Ráirányították figyelmünket egy igen fontos iparra, egy sokoldalú energia- és alap­anyagforrásra. y Miért is fontos az olaj? > Alig van az életnek olyan £ területe, ahol ne találkoznánk £ valamilyen termékével. Szere- ^ pel mint hajtóerő, kenőanyag, ^ de az olajból, s a vele társ ? földgázból készül egy sor ^ szintetikus anyag, illetve mű- j anyag. 1947-ben még a szűk- séges energiaigények közel !> hatvan százalékát a szén fe- J dezte. Ez a helyzet ma már £ gyökeresen megváltozott, s a ^ számítások szerint 1970-re túl- í nyomórészt az olaj, a földgáz, ( s kisebb mértékben a víz j energiája veszi át az ural- '■>, mat. A népi demokráciák szegé- * nyék olajforrásokban. Ezért í nagy segítség a most üzembe ; lépett Barátság olajvezeték.; Magyarországon már a má- í sodik világháború előtt ku- í tattak kőolaj után. A har-; mincas évek közepén a Du- ; nántúlon, Bodafa környékén; koronázta siker ezt a mun-; kát. A legnagyobb változás a j felszabadulás után következett \ be. Megduplázódott az olaj- j termelés: 1965-re 2 200 000 < tonnára nő az olajhozam. ! A hazai jubileumi ünnep- j ségekkel kapcsolatban külföl- \ di szakemberek is felkeresték i az olajmezőket. Elismeréssel! nyilatkoztak az itt bemutatott: magyar olajipari műszerekről.: Felkeresték a távvezérlésű i automatikus tankállomást Bá-; zakerettyén, ahová tizenkét; kút olaja érkezik. Automati- \ kusan méri a berendezés az átfolyó mennyiséget, mintát vesz, ellenőriz, s még az olaj felszínre hozását is szabályoz­za. A szakemberek megláto­gatták a legmélyebbnek ígér­kező kútfúrást. Háromezer méteren járnak Nagylengye­len, de legalább ötezer méte­rig kell lehatolniuk, hogy cél­hoz érjenek. Feltehető, hogy egy új mező feltárását segí­tik az itt dolgozó munkások. A magyar olajbányászok negyedszázad alatt tizenhat­millió tonna olajat termeltek. A korszerű technika alkalma­zásával nyolc év alatt fel­színre hozzák azt a mennyi­séget, amihez azelőtt negyed­század kellett. T. Gy. Ha megfelelő alapanyagot kapnánk, és az egész gép me­hetne, kifizetné magát. Az a baj azonban, hogy amíg órán­ként három és fél köbmétert tudunk vele gyártani, a szá­rító egy műszakban csak 13— 14 köbmétert tud feldolgozni, tehát további beruházásra lenne szükség a szárító bőví­téséhez. Világos, hogy már az eddigi beruházás is felesleges volt. Lehet, hogy jól dolgozna a gép, ha jó anyagot kapnának hoz­zá. De nem vagyunk olyan helyzetben, hogy az elsőosztá­lyú fát ládagyártáshoz adjuk. Még a logarlécgyártáshoz is nehéz előteremtenünk a meg­felelő alapanyagot, pedig az jóval fontosabb, mint a láda- gyártás. Ne higgye senki, hogy nem vagyunk hívei a műszaki fej­lesztésének. Ellenkezőleg. An­nak azonban semmiképp sem tudunk örülni, ha a népgaz­daság drága pénzét feleslegesen költik el. Igaz, hogy ez a két gép már itt van az országban. Az is igaz, hogy a SZÖVOSZ „jó­voltából” néhány milliót már beleültünk ebbe az „üzletbe”. Ezen tehát már nem lehet változtatni. Azop azonban le­het, hogy a jövőben ne történ­hessen ilyesmi. Tiszteljük és becsüljük a SZÖVOSZ vezetőit és szakem­bereit, azt azonban nekik is el kell ismerniök, hogy a gép- beszerzéshez jobban értenek az arra hivatott szakemberek. Bízzák tehát rájuk az ilyen ügyletek lebonyolítását. Az sem ártana, ha kötelezővé ten­nék, hogy a jövőben minden külföldi gépvásárlást jóvá kell hagyatni arra illetékes központi országos szervvel, mert nem ez az első eset, hogy külföldi gépvásárlásnál — melléfogtunk. Ez a korongbalta már a miénk. Most nem használják. Meg lehetne nézni, mégis, mi­re lehetne felhasználni, hogy legalább valami megtérüljön abból a nagy összegből, amit ráköltöttünk. F. I. POLIÉSZTER BUKÓSISAK A Hungária Ktsz megkezdte az üvegrosttal erősített poli­észter bukósisakok gyártását. Egyelőre csak néhány darab ké­szült el, amelyeket a Kereskedelmi Minőségellenőrzési Inté­zet vizsgál felül. A bukósisak kötelező viselete jelentősen csökkenti a motorkerékpárosok fejsérülését. (A balesetek kö­vetkeztében előforduló sérülések hetven százaléka fejsérülés!) A közelmúltban az OKISZ árubemutatóján a szegedi Fém­es Vasipari Ktsz bemutatta alumíniumból készült bukósisak­ját. Furcsa véletlen folytán az OKISZ erre a bemutatóra elfe­lejtette meghívni a Hungária Ktsz-t, s így a megrendelést a szegedi ktsz kapta. Ugyanakkor a Hungária Ktsz által készí­tett bukósisakok sokkal korszerűbbek és biztonságosabbak, mert a műanyag bukósisak szakítószilárdsága — szemben az aluminium 3140 kg/cm* szilárdságával —8600 kg/cm*. Az alu­minium bukósisak hajlítószilárdsága 4600 kg/cm*, a műanyagé 10 700 kg/cm*. Helyes lenne, ha a bukósisakok gyártásánál már a korszerűbb, s megfelelőbb anyagokat, eljárásokat hasz­nosítanák. A műanyag bukósisak (Koppány felv.) VASÁRNAPI POSTA Ha a számokat idézzük, meg kell vallanunk, ifjúságunknak mindössze harminchárom szá­zaléka KISZ-tag a megyében, jóval elmaradtunk az orszá­gos átlagtól! De ez nem len­ne baj, ha lehetőségeink is kisebbek lennének az orszá­gosnál. Lehetőségeink azon­ban nem maradnak el más megyékétől. Éppen a nyolcvan és a harminchárom százalék összevetése árulja el, hogy ifjúsági szervezeteink keve­set tettek eddig soraik erősí­tésére. A taglétszám növekedé­sét vizsgálva kiderül, me­gyénkben nem is jut minden hónapra egy tagfelvétel! Mi nem vagyunk a számok haj­szolói. Nem azt akarjuk, hogy mutatós számokért tagfelvéte­li hajszát indítsunk, de azt sem, hogy a termelésben ki­válóak, olyanok, akik követik elveinket, távolmaradjanak tőlünk, elsősorban — a mi hi­bánk miatt. Az okokat elemezve rájö­vünk, hogy egyrészt a kényel­messég, másrészt a közömbös­ség, a bokros teendőkben való elmerülés következménye a gyenge eredmény. A váci Híradástechnikai Anyagok Gyára 654 fiatalja közül csu­pán 160 tagja a KISZ-nek, de ötszázötén vesznek részt a kü­lönböző versenyekben. Az Egyesült Izzó váci telepének 618 fiatalja közül 154-et vet­tek fel a KISZ-be, s súlyos­bítja a helyzetet, hogy voltak már többen is! Alig találunk olyan eredményt, mint a Szentendrei Papírgyárban, ahol 64 fiatal közül 45 tagja az ifjúsági szervezetnek, vagy a dunakeszi Mechanikai La­boratóriumban, ahol szintén sok ifjú előtt nyitotta meg kapuit a KISZ. Az okok keresése közben rábukkantunk a legveszélye­sebbre, amely leginkább aka­dályozza fejlődésünket. Több helytelen nézet emel gátat a fiatalok elé, elzárja előlük a KISZ-hez vezető utat. Valkó Ernő, aki a váci Hír­adástechnikai Anyagok Gyá­rában dolgozik, azt fejezte ki, hogy legyen megtiszteltetés, ha valakit felvesznek a KISZ- be. És ebben igaza is van. Az ifjúsági szövetség tagja csak a munkában, a magatartás­ban, a tánulásban kiváló, ar­ra érdemes fiatal legyen és ezt elérni valóban megtisztel­tetés. De Valkó Ernő meg­toldotta mondanivalóját. Hoz­zátette: meghatározott felada­tot kell elvégeznie minden fiatalnak, aki náluk KISZ-tag akar lenni. S ez már baj. Milyen feladatot kell meg­oldania, mielőtt KISZ-tag lesz valaki? Tanulmányi verseny­re küldik, vagy külön mester­munkát készíttetnek vele, vagy sportversenybe kell be­neveznie? Még a párttagsági felvétel előtt — pedig a párt­ba való felvételt szigorúbb mértékkel mérjük — sem kí­vánunk valamilyen célfeladat megoldását! Nincs egyetlen olyan pártszervezet sem, amely azt mondaná: ha ezt és ezt a feladatot nem vég- zed el, bár különben alkalmas lennél a tagságra, nem kap­hatod meg a párttagsági köny­vet! Valkó Ernővel sokan vitat­koztak is. Elmondották, hogy ne akadályozzuk az ifjúság közeledését a KISZ-hez, ne zárjuk el előlük az utat mes­terségesen. Ne kívánjunk tő­lük többet, mint a párttagok­tól. Ne kész, hanem formálás­ra, nevelésre váró fiatalokat vegyünk fel a KISZ-be. Akadtak azonban olyanok, is, akik azt hangoztatták: aki jelentkezik a KISZ-be, azt vegyük fel! Ez a vélemény is hibás! Aki nem érdemelte ki társai elis­merését a munkában, vagy sok kifogásolni való akad vi­selkedésében, nem ért egyet az ifjúsági mozgalom céljai­val, csak azért, mert jelentke­zett a szövetségbe — vegyék fel? S ebből következik mind­járt KISZ-eseink másik téve­dése: ha valaki kopogtat ajta­jukon, döntenek róla: felve­szik-e vagy sem? De mi azok­nak a sorsa, akik már meg­érettek a KISZ-tagságra, de távolmaradnak, mert nem hívják őket? Sok értékes fia­talunk dolgozik, él úgy me­gyénkben, hogy régen a KISZ- ben lenne a helye. A KISZ- szervezetek azonban vagy azért, mert túlságosan magas igényeket támasztanak, vagy azért, mert kényelmesek és nem kutatják az arra érdeme­seket, szem elől tévesztik az előttük növekvő, izmosodó a termelésben élenjáró fiatalo­kat. Nyissuk ki a kapukat! Ke­ressük meg a rátermetteket! Ne várjuk, hogy ők jöjjenek, mi menjünk elébük! Ez a kí­vánsága a megyei pártbizott­ságnak. Egy megyei KlSZ-ér- tekezleten Lukácsi László, az iparitanuló-intézet igazgató­ja, Somogyi Károly, a Ganz Árammérőgyár pártbizottsá­gának titkára, Vágó György, a KEFÉM igazán jól dolgozó KISZ-titkára és sokan mások is úgy szólaltak fel: vigyáz­zunk az ifjúsági szervezetek­re! Vigyázzunk úgy, hogy félt­sük eszmei, politikai tisztasá­gát! Aki a szövetség tagja le­het, valóban érezze megtisz­teltetésnek, de vigyázzunk úgy is, hogy ne váljék a KISZ merev, önmagába zárkózó, el­szigetelt szervezetté. Vi­gyázzunk úgy, hogy a párt- szervezetek, a felnőttek ne hagyják magukra a fiatalokat. Ki magyarázza meg nekik, ha tévednek, ki mutasson helyes utat, ha nem a tapasztalt pártmunkások? Didek István üllői lakos valahogy így fejez­te ki: amelyik családban ren­des az apa, majdnem mindig rendes gyermeket nevel. Ilyen a párt és a KISZ is. Ha a párt jól neveli. gyerme­két, a KISZ-t, akkor tagjai méltókká válnak apjukhoz és az apa büszke lehet gyerme­kére. Kezdetben számokról írtam: megyénk ifjúságának nyolc­van százaléka vesz részt ter­melési mozgalmakban és nagyszerű eredményeket ért el. A számok mögött vidám, erőtől duzzadó, szorgalmas, törekvő fiatalokat látunk. Olyanokat, akik a dunakeszi Járműjavító Vállalatnál elis­merést arattak a szakma ifjú mestere címért folyó mozga­lomban, olyanok, akik a Ganz Árammérőgyárban sok-sok kezdeményezésükkel hívták fel magukra a figyelmet. Olyanok, akik a KEFÉM-nél nem győzik sorolni: száznegy­venen tanulnak, harminc mér­nök és technikus nevezett be a kiváló ifjú mérnök és tech­nikus mozgalomba, tíz mun­kásőrt adtak soraikból és tíz fiatalt a felsőbb szervekbe választottak be jó munkáju­kért. Olyanok, mint az inárcsi Március 21 Termelőszövetke­zetben, vagy a nagykátai já­rás termelőszövetkezeteiben, ahol két kivétellel valameny- nyi gazdaságban működik és jól működik az ifjúsági szer­vezet, vagy a kartali KISZ- esek, akik szintén munkájuk­kal lettek híresek az aszódi járásban. 0 • Éppen ezért induljunk harc­ba azokért a fiatalokért, akik­ről egyenként és csoportonként tudjuk már: munkájukkal ki-" vívták azt az elismerést, amely megfelelő ajánlólevél ahhoz, hogy tagjai legyenek az ifjúsági szervezetnek! Sági Ágnes — Csak ezért? — Meg a selejt is sok volt. (Rövid hallgatás után:) — Olyan érzéseink is vol­tak, hogy mivel a SZÖVOSZ hozatta be a gépeket, de nem engedték nekik a munkába- állítást, túlzott minőségi kö­vetelményeket támasztottak. Nem vitatjuk, van-e alapja ennek az érzésnek. Nyilván­való, ha megkérdeznénk a SZÖVOSZ illetékeseit, ők tagadnák ezt. Tehát csak a tényekre támaszkodhatunk. A tények pedig meglehetősen sötét képet adnak. Tudni kell, hogy amíg nem volt korongbaltánk, fű­résszel szabták le a farön­kökből azokat a vékony le­mezeket, amelyekből a ládák készülitek. AJhhoz sem kell szakembernek lenni, hogy megértsük: fűrészelésnél kö­rülbelül egy-másfél millimé­teres hézag keletkezik, sok fűrészpor képződik, ami a faanyagból jelentős vesztesé­get jelent. Ez a gép éles ké­sekkel nem fűrészeli, hanem hasítja a fát, elvileg tehát nincs hulladék! A gyakorlatban azonban az történt, hogy egy köbmé­ter készáruhoz több mint .két köbméter faanyagot használ­tak fel. Ami tehát korábban j fűrészpor alakjában ment ve­szendőbe, most selejtté vált. Ilyenformán semmit sem nyertünk az új géppel A gép- soron 150 ember 25 köbmé­ter készárut gyártott naponta. Fűrészeléssel ugyanilyen mennyiséghez csak 120 ember kellett volna! Ezek után úgy gondoljuk, jogos a kérdés, hogy mi szük­ség volt erre a több milliós beruházásra? Gaál Dénes megpróbálja indokolni: — Az volt a baj, hogy tűzi­fát kaptunk a gyártáshoz. A harmadosztályú fa nem al­kalmas az ilyen gyártási el­járáshoz. A korongbalta az évgyűrűknél szakította a ros­tokat, hajszátrepedések kelet­keztek, ezek az időjárás kö­vetkeztében egyre növekedtek. A jelentes így, hangzik: megyénk ifjúságának nyolc­van százaléka részt vesz va­lamilyen termelési mozgalom­ban. Ki brigádban versenyez a pártkongresszus tiszteletére, ki tagja a fiatalok műszaki tanácsának, sokan a kiváló if­jú mérnök és technikus cí­mért küzdenek. Nyolcvan szá­zalék akkora szám, ami el­árulja a fiatalság alkotó ked­vét, s egyben azt, hogy jó munkájával támogatja a párt politikáját. Mindebben jelentős szerepe van a Kommunista Ifjúsági : Szövetségnek, amely szervező- i je, lelkesítője a termelési i mozgalmaknak és elsősorban ;a KISZ tagjai mutatnak pél- | dát a versenyben. Megfelel- \ nek tehát annak a követel- : ménynek, amit a párt VIII. : kongresszusának irányelvei : állítottak az ifjúsági szervezet í tagjai elé: j „A Kommunista Ifjúsági \ Szövetségnek jelentős szerepe : van abban, hogy a fiatalok : többsége a szocializmus esz- í méit vallja, s megérti, hogy í a szocializmus tárja szélesre \ a nemzeti és az egyéni fel- ; emelkedés útját, A Kommu- ' nista Ifjúsági Szövetség tagjai \ legyenek az iparban és a me­zőgazdaságban a termelékeny- j ség emelésének, az új techni- Í ka alkalmazásának élharcosai, Í a kulturális élet fellendítésé­inek tevékeny részeset...” Miközben örülünk annak, hogy ifjúságunk nyolcvan szá- ^ zalékát sikerült megnyernünk Í az eredményesebb munkáért Í folyó versenynek, jogosan esszük fel a kérdést: mit Í tesznek a KISZ tagjai, hogy a Í jól dolgozó, a kiváló eredmé- Ínyékét elérő fiatalok közeled- Í jenek az ifjúsági szervezet­ihez, belépjenek a KISZ-be?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents