Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-18 / 218. szám
ÍEC1 * fúris*ip 1962. SZEPTEMBER 18, KEDD Az ENSZ haladjon együtt az idővel TASZSZ-kommentár az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakéról — Az ENSZ kedden megnyíló 17. ülésszakán sok kérdést kell megvitatniuk a küldötteknek — írja Igor Orlov, a TASZSZ szemleírója. — A megvitatásra kerülő problémák között továbbra is az általános és teljes leszerelés, valamint a gyarmati rendszer felszámolásának kérdése foglalja el a központi helyet. — Az előző közgyűlések ugyan a Szovjetunió kezdeményezésére egyértelmű álláspontot foglaltak el e problémákban, bizonyos erők azonban állandóan akadályozzák a megoldást. így a nyugati hatalmak állásfoglalása Genfben lehetetlenné tette, hogy előkészítsék az általános és teljes leszerelésről szóló szerződést. Ugyanakkor a gyarmattartó hatalmak minden erejüket latbavetik, hogy e1 odázzák, vagy ha az lehető .s, végleg megakadályozzák annak az ENSZ-határozatnak a végrehajtását is, amely szerint függetlenséget kell adni a gyarmati és függő országoknak és népeknek. Kétségtelen » — állapítja meg Orlov —, hogy e problémák körül a kedden megnyíló ülésszakon éles harc bontakozik majd ki. Az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakának munkájában jelentős helyet foglalnak el a gazdasági együttműködés kérdései, mert e kérdések nagyon sok ENSZ-tagállamot érintenek és érdekelnek. Mint ismeretes, széles körű támogatásra lelt a szovjet kormánynak az a májusban tett javaslata, hogy hívjanak össze értekezletet egy olyan nemzetközi kereskedelmi szervezet megalakításál a, amely a legcsekélyebb megkülönböztetés nélkül ölátná fel a világ valamennyi területét és országát. Az ENSZ gazdasági és szociális tanácsa, amely a közelmúltban ülésezett Genf- besn, egyhangúlag állást- foglalt egy, a kereskedelem és a gazdasági fejlődés problémáival foglalkozó nemzetközi ENSZ-érte- kezlet összehívása mellett. Igor Orlov a továbbiakban rámutat, hogy nem tűr további halogatást a Kínai Népköz- társaság törvényes jogainak érvényesítése az EINSZ-ben, valamint, hogy nem lehet szó nélkül elmenni az olyan fontos és megoldatlan kérdés mellett sem, amilyen az/ E'NSZ-szervek strukturális megváltoztatásának szükségessége. A TASZSZ szemleírója végül hangoztatja, hogy az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszaka elérhet gyakorlati eredményeket, sokat tehet a nemzetközi feszültség csökkentésére. Az ülésszaknak kötelessége is gondoskodni arról, hogy az ENSZ együtt haladjon az idővel, megfeleljen az idő követelményeinek. Csak így teljesítheti magas küldetését. (MTI) Kubában nem lehet elfojtani a szabadság láng|át Uszító és a helyzetet reálisssn értékeié hast ff ok az Egyeséit Államokban Az Egyesült Államokban tovább folyik a Kuba ellen irányuló hisztérikus, felelőtlen uszító kampány. Az AP jelentése szerint Hugh Scott köztársasági szenátor kijelentette, az amerikai nép „hajlandó vérét ontani” egy Ku- ba-ellenes támadás érdekében. A szenátor sürgette a washingtoni kormányt, hogy haladéktalanul rendeljen el „gazdasági és katonai blokádot” Kuba ellen. „Szükség esetén lőni kell” — fűzte hozzá. Hasonló követeléssel lépett fel Kenneth Keating, ugyancsak köztársaságpárti szenátor. Chester Bowles, Kennedy elnök tanácsadója egy Pitts- burgban rendezett gyűlésen viszont bírálta, azokat a szélsőÚjabb részletek a De Gaulle elleni merénylet tetteseiről Három magyar disszidens a merénylők között A francia rendőrség közlése szerint a De Gaulle ellen augusztus 22-én megkísérelt merényletet egy tizenhéttagú terrorista csoport hajtotta végre. A tettesek közül hatot már letartóztattak. Rendőrkézre került a merénylet szervezője, egy Henry Niaux nevű volt őrnagy is, aki azonban még mielőtt kihallgatták volna, cellájában felakasztotta magát. Niaux vallomása felfedte volna azoknak a felső OAS-vezetőknék a nevét, akik a merényletet külföldről előkészítették. A letartóztatottak között van Varga László 20 éves autószerelő, aki 1956-ban disz- szidált Magyarországról. Párizsban belépett a Jeune Nation elnevezésű fasiszta szervezetbe. Vallomása szerint pénzért vállalta a merényletben való részvételt. Abban az autóban foglalt helyet, amelyből gépfegyvertüzet nyitottak a köztársasági elnök kocsijára. Feladata az volt, hogy gyújtóbombát dobjon az államfő autójára, mihelyt azt a golyózápor megállásra kényszeríti. Erre azonban nem került sor, mert a gépkocsi a találatok ellenére nem állt meg. A merénylők javarészt a francia hadsereg volt tisztjei vagy tisztnövendékei. Varga vallomása szerint a szökésben levő másik két magyar disszidens, a 31 éves Sári Gyula és a hasonló korú Márton Lajos is azért vállalkozott a merényletre, mert pénzt Ígértek nekik. Varga letartóztatásával kapcsolatban őrizetbe vettek egy bárónőt és egy grófi házaspárt. Ök rejtegették a merénylőt versailles-i házukban. Véget ért az általános sztrájk Brazíliában Kormányalakítási tárgyalások Miután a brazüiai kongresz- szus kompromisszumos megállapodással január 6-ra kitűzte az elnöki rendszer visszaállításáról szóló népszavazást, vasárnap a szakszervezetek utasítást adtak az általános sztrájk beszüntetésére. A döntéshez hozzájárul, hogy Goulart elnök ígéretet tett arra, hogy tanulmányozni íogja líáztassam* ifok figyelem! MA MAR OTP-HITELLEVÉLRE VÁSÁROLHAT OLAJFŰTÉSŰ fürdőszobakályhát, Nova-tűzhelyet és varrógépeket a Pest megyei Iparcikk Kisker. V. üzleteiben a sztrájkolok egyes követeléseit. Enyhítette a feszültséget az is, hogy Lacerda, Guanaba- ra állam kormányzója, a brazíliai reakció vezéralakja szabadon bocsátott 400 sztrájkoló munkást, akiket pénteken és szombaton vettek őrizetbe, s lemondott arról, hogy bírósági eljárást indítson ellenük. Politikai síkon tovább folytak az új kormány megalakításával összefüggő tárgyalások. Az AFP értesülése szerint nehézségek merültek fel a kijelölt miniszterelnök, Hermes Lima munkatársainak kiválasztásánál. A hivatalos lapban egyébként még nem tették közzé a Hermes Lima megbízásáról szóló hírt. Bár a kormány, amely csupán a választásokig marad életben, elsősorban az ügyek vitelére szolgál, amit az is mutat, hogy a miniszterelnök kijelölésénél nem volt szükség a kongresz- szus jóváhagyására, a katasztrofális pénzügyi helyzet következtében — mint az A.FP írja — előrelMhatólag rendkívüli intézkedésekhez kell folyamodnia. Amerikai provokáció Egy amerikai hadihajó Fu- csien tartomány térségében szeptember 16-án két ízben kínai felségvizekre hatolt be. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériuma felhatalmazta szóvivőjét, hogy ezzel az újabb provokációval kapcsolatban ismét szigorú figyelmeztetést tegyen. A liemzetközösségi értekezlet befejezte a vitát Angliának a Közös Piachoz való tervbe vett csatlakozásáról A Brit Nemzetközösség vezetői hétfőn délelőtt két és félórás ülésen befejezték az egy hete tartó vitát. Nagy- Britannia kormányának arról az elhatározásáról, hogy belépését kéri az Európai Közös Piacba. A hétfő délelőtti ülést Macmillan angol miniszterelnök nyitotta meg és felszólította a nemzetközösség vezetőit, hogy fűzzenek további megjegyzéseket az angol csatlakozási szándékhoz. Felszólalt az ülésen Diefenbaker kanadai miniszterelnök, Ajub khán pakisztáni elnök. Ho- lyoake új-zélandi, Menzies ausztráliai és Nehru indiai miniszterelnök, Fernando ceyloni küldött és Kawawa, Tanganyika miniszterelnöke. Az átlag 10—15 perces felszólalások után ismét Macmillan angol miniszterelnök emelkedett szólásra és csaknem egyórás besszédben válaszold a nemzetközösség vezetői részéről a vitában eddig elhangzott bírálatokra. Bér az ülés ezúttal is zárt ajtók mögött folyt, a hírügynökségi jelentések utalnak arra, hogy a nemzetközösség egyes vezetői ismét leszögezték aggályaikat a tervbe vett angol belépéssel kapcsolatban. A csatlakozási kérdésről folytatott egyhetes vita után nem adtak ki közös közleményt és hírügynökségi értesülések szerint még az sem biztos, hogy az értekezlet befejeztével záróközleményt bocsátanak ki. Hírügynökségi jelentések megemlítik, hogy a hétfő délelőtti felszólalók közül különösen Diefenbaker kanadai miniszterelnök szállt szembe élesen az angol csatlakozási tervvel. Nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Nagy-Britan- niának a csatlakozási tárgyalásokon eddig kifejtett erőfeszítései nem elégítik ki a Brit Nemzetközösség szükségleteit, A kanadai miniszterelnök felszólította a nemzetközösséget, hogy tegyen kezdeményező lépéseket egy. nemzetközi kereskedelmi értekezlet összehívására. Az értekezletet —• mondotta — Kanadában tarthatnák meg és azon képviseltethetnék magukat a nemzetközösségi országok. az Európai Közös Piac és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamai, továbbá az Egyesült Államok, Japán és bármely más „hasonló gondolkodású” ország, amely hajlandó az értekezleten részt venni. A cél az lenne, hogv kidolgozzák a vámtarifák csökkentését világszerte, mégpedig hátrányos megkülönböztetések alkalmazása nélkül. | Macmillan miniszterelnök záróbeszédében isimét leszögezte kormányának azt az eltökéltségét, hogy folytatja a csatlakozási' tárgyalásokat Brüsszelben. Megigérte, hogy az angol küldöttség figyelembe veszi majd a nemzetközös- ségi vezetők által kifejezésre juttatott aggályokat. jobboldali politikusokat, akik katonai akciót követelnek Kuba ellen. Chester Bowles ezt azzal utasította el, hogy „a támadás a Szovjetunió elsöprő diplomáciai és politikai győzelmét vonná maga után”. A tanácsadó így folytatta: „Ha teljesítenénk a szélsőséges elemeknek azt a követelését, hogy a jelenlegi körülmények közepette támadjuk meg Kubát, ezzel aláásnánk a nemzetközi ügyekre gyakorolt befolyásunkat, bemocskolnánk hírnevünket az ENSZ-ben.” Ötven amerikai közéleti személyiség nyilatkozatot tett közzé, amely elítéli a Kubával kapcsolatos katonai kalandokat. A nyilatkozat szerzői hangoztatják, hogy az Egyesült Államok tucatjával építette ki a katonai támaszpontokat a Szovjetunió körül, továbbra is fenntartja a guanitanamoi támaszpontot, miközben „semmiféle adat nem bizonyítja, hogy az oroszok támaszpontot építenének Kuba szigetén”. A Pravda hétfői számában figyelmeztet arra, hogy az Egyesült Államokban a katonai kalandok megszállottjai továbbra is a fegyverek ravaszán tartják kezüket. A helyzet változatlanul feszült, és éberséget követel a béke erőitől. A Szovjetunió és a többi szocialista országok baráti kezet nyújtottak a kubai népnek. Támogatják Kubát La- tin-Amerika testvémépei is. Szolidiaritásukról biztosítják a szigetország népét Ázsia, Afrika népei és minden olyan ország, amely az önrendelkezés elve mellett száll síkra. Nem lehet azt mondani — írja befejezésül a Pravda —, hogy az Egyesült Államokban nem hallatszanak olyan hangok, amelyek rámutatnak a reális helyzetre. Éppen ezért a közvélemény az Egyesült Államokban és az Egyesült Államokon kívül megelégedéssel fogadta Kennedy elnök 13-án tartott sajtóértekezletének egyes részeit, amelyékben az elnök hangsúlyozta: „a jelenlegi körülmények közepette sem nem szükséges, sem nem helyes, hogy az Egyesült Államok katonai intervenciót kövessen el.” A londoni Hyde-parkban vasárnap tömeggyűlést tartottak, amelyen elítélték az ag- ressziós erőknek azt a törekvését, hogy Kubával és Nyu- gat-Berlinnel kapcsolatban háborús hisztériát szítsanak. R KUBR MORE VONT BIOKRB EGYENÉRTÉKŰ R HRBORÚVRL A New York Times cikke James Reston Pulitzer-díjas újságíró a New York Timcs- ban a Kuba elleni blokádtervek jelentőségéről és veszélyességéről ír. A cikk a többi között ezeket mondja: Goldwater, Thurmond és. Tower szenátorok több kollégájukkal egyetértésben ilyen vagy olyan módon blokádot akarnak vonni Kuba köré — ha lehetséges, akkor az amerikai köztársaságok támogatásával, s ha szükségessé válna, akkor nélkülük. Ügy beszélnek a blokádról a politikai összejöveteleken, mintha valami amerikai kupamérkőzés lenne, amelyben mi minden különösebb kockázat nélkül megfojthatjuk Fidel Castrot. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű, mivel a nemzetközi jog a blokádot olyan fogalomnak tekinti, amely magában foglalja a hadviselés tényét is: „a blokád háborús cselekmény, amelyet a hadviselő fél hadihajói hajtanak végre, hogy azzal lezárják az ellenség partvidékeit”. Megjegyzendő, hogy Kennedy elnök nem zárta ki a blokádot a lehetséges utak közül. Kennedy egyetért azzal, hogy az új szovjet fegyverek megnehezítik, vagy esetleg teljesen lehetetlenné teszik a „kubai menekültek” eredményes betörését Kubába. De már jó ideje ez a helyzet. Az erőviszonyok nem a menekültek javára alakulnak, s az új fegyverek nem fenyegetik az Egyesült Államokat. Ha Kubában olyan rakéták lennének, amelyek a mi városainkat fenyegetnék, akkor egészen más helyzet keletkezne. De — ellenőrizhetetlen szóbeszédtől eltekintve — a kormánynak nem áll rendelkezésére semmi olyan adat, amely arra mutatna, hogy ilyesmiről van szó. Botrányos, amit Kubával művelnek, veszélyessé is válhat, s az elnök is leadta szavazatát. Ezért a választási hadiárat során teljesen törvényszerű a kérdés megvizsgálása. A vizsgálatot azonban komolyan kell végrehajtani, az indula~ toknak nem szabad elhatal- masodniők. Annak idején éppen a tennivágyó szenátorok és sajtó hajszolt minket a spanyol—amerikai háborúba, s ilyen háborúból egy is elég. Az iráni példának követőkre kell találnia A PRAVDA KOMMENTÁRJA Nagy elvi jelentőségű tényként üdvözölték Moszkvában a szovjet—iráni tárgyalások eredményeként létrejött jegyzékváltást, amelyben a sah kormánya kötelezte magát, hogy Irán területét semmiféle rakétatámaszpont számára nem engedi át külföldi hatalmaknak. A Pravda hétfői számában Ivanovszkij, a lap szemleírőja megállapítja, hogy a most le-’ zajlott tárgyalásokon az iráni vezetők józanul kezelték a kölftakásfeívéf el! Felveszünk: szűcs, táskakészítő, kalapos, ingvarró, kézimunka-elő- nyomő, papiankészítő hosszú gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat Jelentkezés levélben: Cegléd, Postafiók 66. csönös biztonsággal kapcsolatos kérdéseket és kielégítő garanciákat adtak a szovjet félnek. Az Irán ált^l vállalt kötelezettség „lényegesen leszűkíti azt a lehetőségét, hogy külföldi agresszív erők .Irán területéről a Szovjetunió ellen tevékenykedhessenek”. — Egy nagyhatalomnak, a Szovjetuniónak, a békés megegyezése egy kis országgal, Iránnal olyan fontos kérdésben, amely mindkét fél biztonságát érinti, figyelemre méltó ellentétben áll azokkal a kapcsolatokkal, amelyek napjainkban két másik szomszéd állam: az Egyesült Államok és Kuba között alakult ki. — Irán példája megmutatja az Egyesült Államokkal szövetséges más országoknak, melyik az a helyes út, amelyen járva biztosíthatják biztonságukat és a békét. Minél hamarabb megértik ezt azok a körök, amelyek meghatározzák a szóbanforgó országok külpolitikáját, annál jobb lesz népeik számára — hangsúlyozza a Pravda cikkírója. Külföldi cégek képviselői a mezőgazdasági kiállításról (Folytatás az 1. oldalról) kapcsolat jelentős mértékben tovább fejlődik, hiszen a magyar nagyüzemekben gyors ütemben folyik a szőlészeti és borászati munkák gépesítése. Erhard Wendt, a nyugatnémet Gutbrod cég képviselője a kiállításon, bemutatott gépek közül főleg a 4, a 6 és a 8 lóerős kismotorokra hívta fel a figyelmet, amelyek segítségével a kertészetekben, a gyümölcsösökben és a szőlőkben számos munka gépesíthető. A négylóerős, könnyű kismotor 27 kisgépre szerelhető. Cége bemutat egy 14 kilós, műanyagból és alumíniumból készült háti permetezőt is. Mint mondotta, a Gutbrod Werke egyre jobb kapcsolatot épít ki a lengyel, a csehszlovák és a magyar mezőgazdasággal. A négy kiállító cég képviselője egyöntetűen nagy elismeréssel szólt a magyar szakemberek körében megnyilvánuló érdeklődésről. Tudományos kutatók, vezető mezőgazdák egész sora kereste már fel őket, hogy részletes információikat szerezzen. Emellett a nagyközönség körében is rendkívül nagy az érdeklődés. Az Országos Mezőgazdasági Kiállításnak egyébként vasárnap 150 000 látogatója volt. Többek között 12 külön vonat és 200 autóbusz érkezett vidékről. Hétfőn megtekintette a kiállítást 25 szovjet, csehszlovák és a Német Demokratikus Köztársaságból érkezett mező- gazdasági gépészmérnök, géptervező is. Ezenkívül a Német Demokratikus Köztársaságból még egy 35 tagú mérnökcsoport érkezett. Hétfőn kezdődött meg a kiállítás rejtvénypályázata. Százezer kérdőívet adnak ki, amglyen hat mező- gazdasági vonatkozású kérdésre kell feleletet adni. A rejtvénypályázaton legjobb eredményt elérők szeptember 22-én, szombaton műsoros vetélkedőn mérik össze tudásuk kát és a győztesek értékes jutalmakat kapnak.
