Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-16 / 217. szám

KS» HFC.ÍFt sMMm 1962. SZEPTEMBER 16, VASÄRNAP SZEMLE UTÁN- SZEMLE ELŐTT niák meghatározásánál, a szín­játszó csoportok és irodal­mi színpadok témaválasztá­sánál, a szellemi vetélkedők kérdéseinek összeállításánál és így tovább. Az új évad legfőbb cél­kitűzése: a fiatalok tömeges mű­velődésének és szórako­zásának elősegítése. így az idén elsősorban — a legtömegesebb művelődési ág — a film látogatását és a filmekkel kapcsolatos anké- tokat keli továbbfejleszteni. Az ifjúság kedvelt szóra­kozása a tánc, amellyel — meg kell mondanunk őszin­tén — elég keveset törőd­tünk az elmúlt években. Pe­dig a tánc — helyes irá­nyítás esetén — a fiatalok ■nagy tömegeit vezetheti el a kulturális szemléhez, az If­júság a szocializmusért moz­galomhoz. A társas tánctan­folyamok és versenyek ren­dezésével remek lehetősé­get adhatunk minden fia­talnak a kultúrált, ízléses szórakozáshoz, a társas élet szabályainak elsajátításához. Ezért az idén az Ifjúság a szocializmusért mozgalom harmadik követelményét a társas tánccal is teljesíthetik azok a fiatalok, akik részt vesznek a KISZ társas tánc­TARRA-BARKA lWWWWWWW A Feltámadás című szovjet film megyei bemutatóját szep­tember 21-én Abonyban tartják. A film főszereplője: Tamara Szjomina VWWWWWV.WAW.WWWWWW.WVWW'i Politechnika ^ Az írországi Dublinban 4 nagy a sírás-rívás. Billy ÍO.Brien tizenhárom éves di- £ ákgyerek a maga kis vegyi la- 4 tíoratóriumában addig ügyes- ? kedett. amig valami furcsa ? kenőcs nem került ki a csöpp- fnyi boszorkánykonyháról. A í kis Billy fogta a kenőcsöt és ?bekente vele ópapája tar fe­mjét, mire csoda történt: az \ öregúr haja újra kinőtt! A sí- í rás-rívás azért van, mert t,Billynek fogalma sincs róla, í hogyan és miből csinálta a \ csodakenőcsöt. . . . HOMERSEKLET í í A közelmúltban tragikus kö­rülmények között elhunyt Ma- rilyn Monroe-ról számtalan ? történet kelt szárnyra. Többek ? között ez is: y Amikor még ismeretlen, í; kezdő csillagocska korában jí egy naptár címlapja számára ? lefényképezték, Marilyn-nak ? teljesen meztelenre kellett ? vetkőznie. Később, amikor ? már befutott filmcsillag lett, ? megkérdezték tőle: nem volt-e | kellemetlen egy fényképész ^műtermében meztelenül áll- ? dogálnia. Marilyn Monroe így ^ válaszolt: ? — Miért lett volna kelle­?met!en? A műtermet igen jól í fűtötték. wwwwwwwx Rövidesen bemutatják a Diákok voltunk című új bolgár filmet A. Tvardovszkij: Századunk hőstettére Századunk roppant hőstettére. Hogy boldog legyen a világ, A Sarló-Kalapács vezérli Minden leányát és fiát. Béke és szabadság hazája, Ellenség bárhogy fenyeget, Nagy néped érted száll csatába — Barátot barátok, Testvért testvérek védenek. Senki sem győz a mi erőnkön. Mely vörös lobogó alatt Újabb utat nyitott a földön. S csillagos táj felé halad. Benin zászlója, mind tovább szállj. Gyújts nekünk fényt, amerre mész Alattad jön a fél világ már, S elérkezik a nap, Hogy alattad jön az egész. «\XVXX\VVXNXXX\XXVXX\YSNX\\VVXXXN,VvX\.\X\XX\VC«» Nikolav Vapcarov: Az elvtárs éneke Te, Fernández, már sose térhetsz vissza! A gépfegyver golyói eltaláltak, a síkon futó vihar véred itta, és ordított, mint fékevesztett állat. Rohamra tüzeltek a trombitások, a csend átsompolygott a harctérén, már kéken derengett a lövészárok, s a fújó szél — átfújt a lelkeken. Valaki földet markolt, s hallani, hogy hangos, görcsös zokogás felel, s egy gránátot kapott fel valaki, de aztán mégse ... mégse dobta el. Az első voltál, aki elesett. A kattogó gépfegyver meg se állt, a vér elöntve homlokod, szemed, reád terítette a csúf halált. De pirkadatra felértünk a dombra. Az ellenségnek elfulladt a hangja. Ö, Femández, ha ezt megérted volna, ha talpra állhatnál egy pillanatra! épült vele, de a korábbi nem­zedékek szinte tudomást sem vettek erről a szomszédságról. Zárkózottan, elkülönülve él­tek, és megőrizték különleges szokásaikat. így alakult ki a jellegzetes tápéi népviselet, s így születtek a tápéi népda­lok és a szép népi táncok. A két világháború közötti időben figyeltek föl a népi kultúra kutatói a tápéi külön­legességekre, és a tápéi tánc­csoport híre gyorsan elterjedt az egész országban. A felsza­badulás után a figyelem még inkább a szép tápéi hagyomá­nyokra irányult, amelyek most már hathatós támogatást is kaptak az országos szervek­től. Az ötvenes években ala­kult meg a 120 tagú népi együttes, amelynek tánccso­portja sokfelé aratott művé­szetével nagy sikert. A köz­ségnek 1958-ig nem volt mű­velődési otthona. Az ötvenes évek elején elkészült ugyan egy nagyszabású járási kul- túrház terve, de ez nem való­sult meg, végül a község la­kossága, nagyrészt társadalmi munkával felépítette a jelenle­gi kultúrházat és Juhász Gyu­láról, Tápé örök szerelmesé­ről nevezte el. Eleven élet pe­zseg ebben a takaros kultúr- házban. amely központja a fa­lu kultúréletének. Innen szer­vezik, irányítják az egyes szakcsoportok munkáját, a ré­gi. már kiveszőben levő szí­nes népviselet és néDSzokások tárgyi emlékeinek összegyűj­tését. Különösen a népi táncok­nak van nagy kultusza ma is Tápén. Van egy nagyobb és egy kisebb tánccsoport. Az utánpótlásról nagy figyelem­mel kell gondoskodni, mert a tápéi táncosokat a szegedi gyárak, különösen a szalámi­gyár, ahol nagyon sok tápéi fiatalember és leány dolgo­zik, igyekszik elhódítani a maga számára. Érdekes újí­tásként alakították meg Tá­pén aLZ„össz-szöveitkezeti népi együttest”, amely egyesíti a község területén működő kü­lönböző mezőgazdasági és ipari szövetkezetek énekeseit és táncosait. Mezei Károly, a Csongrád megyei népművelési tanács­adó vezetője ismertette rész­i tanfolyamain és versenyein, \ vagy — akár tanfolyam j nélkül is — helyezést érhet-! nek él a különböző versenye-! ken, valamint a társas tánc- ] klubok állandó tagjai. A műkedvelő művészeti í csoportok munkájának meg-! változott alapfeltétele: ! a helyi tevékenység fej- \ lesztése. Az új irányelvek szerint az i idén lehetőleg már csak az| a csoport vegyen részt kör- i zeti és magasabb szintű be- i mutatókon, amely legalább i három előadást tartott saját; községében, üzemében, is- i kólájában. E zek az idei szemle leg­fontosabb alapelvei, de természetesen nem vala­mennyi. Rövidesen megkez­dődik majd az előkészítő munka s akkor minden rész­letkérdésre is sor kerül. Addig is azonban a közsé­gekben, üzemekben, ter­melőszövetkezetekben, isko­lákban már megindulhat a tájékozódás: kire számíthat­nak, milyen igények kielé­gítésére kell gondolni, ha megkezdődik az általános elő­készítés. A tavalyi sikerek tanúsága szerint az idén még több résztvevővel kell szá- molniok a szemle szervezői­nek, vezetőinek. (— P —) iX\XX\>^XX\NNNNXXVSN>X^XVVXXVXXXXXXXXXVV A z évenként megrendezés­re kerülő kulturális szemle immár hagyomány. S nem is akármilyen hagyo­mány: a kulturális forrada­lom sikeres megvívásának egyik nagyon fontos eszköze, amely elsősorban a fiatalok művelődését, kulturálódásit segíti jelentősen. Ha három esztendő tükrében vizsgál­juk; míg az 1959—60-as évadban ötszázhatezer volt a résztvevők száma, addig az elmúlt kulturális év­ben már hétszáztizenki- Iencezren kapcsolódtak be a szemle különböző rendezvényeibe. Azaz kétszázezerrel több fia­tal kívánt szervezett for­mákban tanulni, szórakoz­ni, mint három évvel ez­előtt. Ez elsősorban a kul­turális szemle életképessé- . géről tanúskodik. Az elmúlt évadban meg­rendezett kulturális szemle — amely a béke és barátság gondolatának jegyében zaj­lott — legfőbb célkitűzése az ifjúság irodalmi nevelése volt. Vajon sikerült mara­déktalanul valóra váltani a kitűzött feladatot? Ha csali e puszta számokat tekint­jük, azok is bizonyítanak. Egy év alatt négyszere­sére nőtt az irodalmi színpadok száma, mintegy kétszáz új csoport alakult az országban. Az iro-. dalmi színpadok különböző ? bemutatói számtalan értékes f. — klasszikus és modern —| irodalmi alkotást ismertet- g tek és szerettettek meg al fiatalokkal. A József Attila olvasó- \ mozgalom — az ifjúság iro- S dalmi nevelésének kétségkí-? vül legfontosabb formája — ? -a i klasszikus • • r és >• a modem ? irodalom legjobb alkotásaira ? hívta fel a fiatalok figyel-! mét, ugyanakkor rendszeres \ olvasásra nevelt. A jelentke- ? zett százha tvan négyezer fia- ? tál közül közel százezer tel- \ jesítette is az előírt köve- \ telményeket. A műkedvelő művészeti \ mozgalomban részt vevők * szamának növekedésével három év alatt hatvan-? ezer! — együtt megszilárdul- ^ tak egyes, korábban csak? alkalmakként működő cső- ? .portok; új, nagyrészt fiata-\ lókból álló együttesek ala- ? kultak; javult a szakmai to-? vábbképzés; emelkedett a íj művészi színvonal. ? y sorolhatnánk még hosz- 2 szán a külön'böző mű- ^ veszeti ágakban elért síké- ^ reket. Mindez arra enged \ következtetni, hogy örvendetesen növekszik \ a fiatalok minden rété- í gének általános kultu- ; rális igénye és müveit- j sége. ; Ez egyúttal meghatározója is ; a most kezdődő új évad fel- í ■adatainak. Az 1962—63-as kulturális j szemle új, központi gondo- j lata: „A korszerű tudományi és művészet eredményeinek j megismerése”. Ebből követ- j kezik, hogy a szemle vala- í mennyi ágában ismertessük í ,meg a résztvevő fiatalokkal \ a szocialista-kommunista tár- ; sadalom építését szolgáló és! tükröző tudomány, művé-j szét eredményeit, s ezzel a í tartalommal elégítsük ki a! fiatalok modernség iránti; vágyát. A maga sajátos eszközei- \ vei valamennyi művelődési i ág hozzájárulhat a mai va- í lóságot ábrázoló művek nép- \ szerűsítésé'hez és megértésé-1 hez. Nagyszerűen érvénye-: sülhet ez a célkitűzés a Jó-; zsef Attila olvasómozgalom­ban a könyvek ajánlásánál, az ismeretterjesztésben a té­! ^ j Érdekes kiránduláson vettek j részt a Pest megyei Tanács í művelődési osztályának mun- ! katársai, köztük Ladányi Ist- ! ván, a népművelési tanács- í adó vezetője. Magyart Mihály j módszertani előadó, Csiha Cá- '}bor intézményi főelőadó, va­lamint a megye területén mű- ; ködő tanszakbizottságoknak ;több tagja: Tápéra látogattak {el. abba a Szegedhez simuló, ?Tisza-parti falucskába, ahol S hosszú évtizedek óta gyönyö­rűi hagyományként ápolják a ? régi népi táncok és énekek r kultuszát. A kis község veze­tősége, Csongrád megye és a r tápéi járás művelődési ügyei­dnek intézői nagy szeretettel dfogadták a vendégeket, akik- ',f kel a Juhász Gyula művelő- ?dési otthonban ültek össze f, beható eszmecserére. Itt Bodó í István, a községi tanács vb- ? elnöke tájékoztatta a Pest ? megyeieket Tápé község kul- ? túráiig problémáiról. Elmon- d dotla, hogy az ősrégi falu ? igen régi halásztelepülésből ? fejlődött ki, már a honfogla­lás korában. A terület a tör- ? ténelem előtti korszakban is ? emberi település színhelye d volt, a legújabb építkezések í során értékes bronzkori emlé- ^ kék kerültek ki a föld alól. A £ jalu lakossága mindig féltéke- í nyeri őrizte népi hagyomá- inyait, a környékbeli nagybir- ? tokosok közé ékelődve is Í meg tudta őrizni függetlensé- ? gét. A falu maga igen sokszor ? elpusztult a letűnt századok ? alatt, sokszor elmosta a föld ? színéről a megáradt Tisza, de ? lakossága szívósan ragaszko­dott pátriájához és emberfe- ? lett.i erőfeszítéssel mindig új- ? iáéoítette rombadőlt tűzhe­lyeit. Falujuk közvetlenül ha­táros a „város”-sal, Szeged­edéi, ma már teljesen össze­TÁPÉI TAPASZTALATOK letesen a tápéi módszereket. A í népi táncok kultusza követ-! kéziében Tápén nincs talaja! az úgynevezett „jampitáncok-; nak”. még a fiatalok is kigú-: nyolják azokat, akik jampisan\ táncolnak. A népi együttes • szívvel-lélekkel szereti falu-; ját, tagjai munkahelyükön is « kiváló dolgozók. Már öt teljes; estét betöltő műsora van,: amellyel mindenütt nagy si-! kert arat. Az elért szép ered-: ményekben igen nagy szerepe : van annak, hogy a község ve.-: zetői maguk is alktív részt: vesznek a kultúrmunkában, tagjai az ének- és a tánccso­portnak. A 60 tagú tápéi énekkarban együtt énekelnek az öregek a fiatalokkal. A hasznos és tanulságos megbeszélés után a művelődé­si otthon tágas színháztermé­ben a tánccsoport adott kósto­lót a Pest megyei vendégek­nek művészetéből, bemutatva néhány igen szép tápéi tán­cot. A vendégek látogatást tet­tek néhány gyékényfonó asz- szonynól és megnézték, mi­lyen boszorkányos ügyességgel alakul fürge ujjaik alatt sző­nyeggé a gyékény, majd megtekintették Tápé neveze­tes műemlékét a templomot, amelynek szentélye a hivata­los megállapítás szerint a honfoglalás utáni században épült, sőt, egyesek szerint megvolt már a honfoglalás előtt is. Belső vakolata alól ezeréves freskómaradványok nyomai kerültek napfényre. A Pest megyeiek szerint a tápéi látogatás érdekes, hasz­nos és tanulságos volt, mert sok olyat láttak, tapasztaltak, aminek Pest megyében is hasznát vehetik. Magyar László Siw Malmkvist játssza a Randevú Koppenhágában cí­mű színes dán revüfilm fősze­repét, amelyet októberben Cegléden és Abonyban mutat­nak be. wwwwwww A szellemes nő j Yvés Montand, az ismert • francia sanzonénekes könyvet ‘,ír. Címe: A szerelem szótára, i Könyvében a szellemes nő j címszó alatt ez a magyarázat • áll: „Az a nő, aki olyan szel- j lemes hogy hallgatni is tud”, \ Propaganda \ A Los Angeles-i Borzalmak Jháza elnevezésű moziban ki­zárólag olyan filmeket mutat­ónak be, amelyektől a nézők­ín ek égnek mered a hajaszá- ; la. A mozi bejárata fölött a ; következő szövegű tábla csá­bítja a .nézőket: „Hozza el \ filmszínházunkba azokat a ro- ; konokat, akiktől örökséget ! vár!” í Cenzúra ; A Guardian című angol fo- jlyóirat írja: ! „A spanyol cenzúra elkob­ozott egy angol nyelvű útika­lauzt, amely a Spanyolország­iba utazó angolok számára ké- !szült. Az inkriminált kitétel, í amiért az elkobzás! végzést • meghozták: az útikalauzban í az áll Francéról, hogy „ala­csony termetű”.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents