Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-16 / 217. szám
1962. SZEPTEMBER 16, VASÁRNAP "VáriaD AGRÁRTUDOMÁNYI EGYETEM Dr. Magyart András, a biológiai tudományok doktora, a gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora lapunk munkatársának kérdéseire elmondotta, milyen célkitűzések állnak az egyetemen folyó oktató-nevelő és kutatómunka előtt. Többek között a kővetkezőket mondotta: — A mezőgazdaság szocialista átszervezésének két alapvető célkitűzése volt: egyrészt lerakni falun is a szocializmus alapjait, másrészt, fejleszteni a mezőgazdasági termelést. Napjainkban, az átszervezés befejezése után, a második feladat, a mezőgazda- sági termelés fejlesztése lépett előtérbe. Ehhez azonban, sok és jól képzett mezőgazda- sági szakember szükséges. Olyan szakemberek kellenek, akik nemcsak diplomások, hanem eszménk falusi élharcosai, akik egyrészt realizálni tudják a mezőgazdasági nagyüzem lehetőslégeit, másrészt ;— a kongresszusi irányelvek megfogalmazásával szólva — szocialista módon élnek, dolgoznak, gondolkoznak. Egyetemünk egyik feladata — oktató-nevelő feladata —, hogy ilyen szakembereket adjon társadalmunknak. A másik feladat: a gyakorlati munkát segítő tudományos kutatás. — Egyetemünk az ország egyik legnagyobb mezőgazda- sági kutatóintézete is. Mind a harminchárom tanszéken folyik tudományos munka, sőt, elmondhatjuk, hogy nincs az egyetemnek olyan tanára, aki ne végezne tudományos kutatómunkát Tudományos munkán^ célja, újabb fegyvereket adni a termelőüzemeknek. Az élet igényeihez igazítjuk a kutatást. Tapasztalatunk, hogy bonyolult elméleti kérdéseket is könnyebben lehet tisztázni az élet által felvetett problémák megoldása közben. A kutatómunkával •kapcsolatban további célkitűzéseink: megszüntetni a soksok apró témát, ami szétforgácsolja az erőket. A rendelkezésre álló személyi és anyagi erő háromnegyed részét kilenc kutatási téma megoldására koncentráljuk — Egyetemünk munkájáról, feladatairól, célkitűzéseiről beszélve nem lenne teljes a kép, ha nem szólnánk az élettel, a gyakorlattal kiépült mindennapos, rendszeres kapcsolatainkról. Állandó és rendszeres kapcsolatunk van több száz termelőszövetkezettel és állami gazdasággal. Milyenek ezek a kapcsolatok? Például dr. Baitner Károly tanszékvezető egyetemi tanár három hónapot töltött az egyik dömsö- di termelőszövetkezetben, s a helyszínen segített tanácsaival az induló közös gazdaságnak. Mesterséges megtermékenyítő állomásunk pedig megtermékenyítő anyaggal látja el a gödöllői, az aszódi és a hatvani járás termelőszövetkezeteit Ezeknek a közös gazdaságoknak különben szarvasmarhatenyésztési bemutatót is tartottunk. Kapcsolatunk eredményei kézzelfoghatóak. — Igen nagy gondot fordítunk arra, hogy egyetemünk a gyakorlatban be is bizonyítsa mindazt, amit tanítunk, bebizonyítsa a korszerű nagyüzemi termelés előnyeit, lehetőségeit. Tangazdaságaink kiválóan alkalmasak ehhez a törekvéshez. Mi ugyanis a gazdaságokat laboratóriumainknak, tanműhelyeinknek tekintjük. Az eredményekből egy-két számot: a gödöllői tangazdaságban például az idén huszonhat mázsa volt több táblán is az árpatermés (őszi és tavaszi együtt számolva). Az egész gazdaság átlaga is huszonkét mázsa az árpából. A tejtermelésünk egy tehénre cső átlaga az egyetem valamennyi gazdaságában meghaladja a négyezer kilogrammot, ezen belül a gödöllői tangazdaságban négyezerkettő- száz kilogramm. Van két kom- bájncsunk a hajdúszoboszlói tangazdaságban, akik egyenként száztíz vagonnál is több gabonát takarítottak be, s van olyan kukoricatermelőnk, aki négyzetes-fészkes megoldással termesztett kukoricából vegyszeres gyomirtás nélkül egymaga háromszáz katasztrális holdat művel meg. — Egyetemünk így igyekszik mind az oktató-nevelő munka, mind a kutatás, s a gyakorlati élet segítése területén a legtöbbet nyújtani, s a mezőgazdasági termelés fejlesztését minden erővel támogatni. Tevékenységünk hatékonysága az elkövetkező években még tovább nő, mert sok millió forintos beruházással bővülnek, gyarapodnak munkánk feltételed — fejezte be dr. Magyart András rektor lapunk munkatársának adott nyilatkozatát. STATISZTIKA Az Agrártudományi Egyetemen 275 oktató és 25 kutató dolgozik. Közülük öten szerezték meg a legmagasabb tudományos fokozatot. a „tudományok doktora’’ kitüntető címet. A kandidátusi rangot huszonkilencen érték el. Vizsgálat az elektromikrosz- kóppal VISSZAPILLANTÁS A felszabadulás előtt — tájékoztatott bennünket Soltész István, az egyetemi pártbizottság titkára —, bár a Horthy-korszak közgazdászainak kedvenc ideája volt, hogy Magyarország — agrár- ország, nem volt hazánkban agráregyetem, csak néhány főiskola. A Móricz Zsigmond 1919-es riportjában javasolt forradalmi változást csak 1945-ben, az ideiglenes nemzeti kormány döntése hozta meg. Innen számítjuk az Agrártudományi Egyetem történetét. 1954-ben nagyarányú építkezések kezdődtek egyéb beruházások mellett. Közel Társadalmi ösztöndíjasok Érdekes és rendkívül figyelemre méltó jelenségről adott ismertetést Három Sándorné, a dékáni hivatal vezetője és Mukk Lajosné előadó. S ez a társadalmi ösztöndíjas hallgatók számának emelkedése. Nézzük tehát a statisztikát: 1959/60-ban 70 fő, 1960/61-es tanévben 106 fő, s a következő tanév közepén, 1962. március elején 130 társadalmi ösztöndíjast tartottak nyilván. He itt álljunk meg egy szóra, s tanuljunk a jő példából: az idén tavasszal néhány felelős beoszhétmillió forintos költséggel kollégium és több mint 16 millió forintos költséggel pedig lakótelep épült 109 szolgálati lakással. Három évvel ezelőtt újabb hétmillió forintos költséggel jelentős átalakításokra, bővítésekre került sor, amelyek az oktatás további korszerűsítéséhez járultak hozzá. A legjelentősebb fejlődési szakasz azonban most. az ötéves népgazdasági terv keretében, az előttünk álló esztendőkben következik. így lesz a hajdani koronauradalom helyén valóságos „egyetemi város”, amely rendkívüli fontosságú tényezője a magyar mezőgazdaság felvirágzásának, hiszen fennállása a jól képzett, szocialista szemléletű szakemberek ezreit biztosítja társadalmunknak. . Fejlődésünk megköveteli, hogy megszüntessük a szakemberképzésben meglevő elmaradást, célszerűbben foglalkoztassuk szakembereinket. Intézményeinket úgy fejlesszük, hogy elegendő számban legyenek mérnökeink, szakembereink, kutatóink, a technikai és a kulturális haladás igényeinek kielégítésére. Ezért a jelenleginél lényegesen többet áldozunk a szakemberképzésre, a felső- oktatás fejlesztésére, főiskolai intézményeink bővítésére és a főiskolai hálózat kiterjesztésére. Tovább épül a budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem. Ül egyetem építése kezdődik meg Győrött. Növeljük a pécsi és a budapesti Orvostudományi Egyetem és a gödöllői Agrártudományi Egyetem befogadóképességét.. (Az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiből.) Egyetemi ,,város“ épül A gödöllői Agrártudományi Egyetemen, mint ismeretes, két kar működik. Az egyik, a mezőgazdaságtudományi kar, 23 tanszékkel Gödöllőn. A másik, a gépészmérnöki kar, 11 tanszékkel Budapesten, a Villányi úton dolgozik. A gépészmérnöki kar már rég kinőtte kereteit, s a megnövekvő feladatokat a jelenlegi körülmények között már nem képes ellátni. Ezért az ötéves terv keretében Gödöllőn nagyarányú beruházással újabb épületeket emelnek, s itt nyújtanak otthont a gépészmérnöki karnak is. Ez könnyebbé teszi az egyetem munkáját, amellett ezer fővel nő a hallgatói létszám a két kai-on, s javulnak a munka technikai feltételei is. Mi épül és mennyiért ? a kérdésre Gárdos László gazdasági főigazgató adott tájékoztatást. Mint megtudtuk, a beruházások értéke százötvenhat millió forint. A munka már elkezdődött egy kétszer tizenkét lakásos épülettömb építésével. Itt szolgálati lakások lesznek, de egy-két évig kollégiumként használják előbb a lakásokat, mert a hallgatók elhelyezése komoly gondot okoz. összesen 32 szolgálati lakás épül, két-h áromszob ásak. Ezenkívül három, egyenként négyszáz személyes kollégium építése is elkezdődik. Az első épület alapkőletétele most október 5-én lesz. A kollégiumi szobák háromágyasak lesznek, beépített szekrénnyel, modern és szép berendezéssel. (A vaságyak helyére rekamiék kerülnek.) Felépül a gépész- mérnöki kar valamennyi tanügyi épülete, előadó- és rajztermekkel, laboratóriumokkal, tanműhelyekkel. Néhány konkrét adat: három darab 260 férőhelyes és két darab 160 férőhelyes előadóterem készül majd. Szükség lesz 36 darab 25—30 fős szemináriumhelyiségre. Háromszáz hallgató részére kell rajztermeket biztosítani. Űj kísérleti telepekre, gépszínekre, műhelyekre, laboratóriumokra lesz szükség. Az egészségügyi ellátást külön egyetemi rendelőintézet biztosítja, röntgen, belgyógyászati, sebészeti és fogászati szakrendeléssel. A rendelőintézethez 20 szobából álló gyengélkedő tartozik majd, szobánként egy-két-három ágygyal. A tanszékek korszerű elhelyezést kapnak, s közfremti műszerlaboratórium és új, korszerű izotóplaboratórium épül, amely már nemcsak növénytermelési, de az állattenyésztési kutatást is segítheti. A nagyarányú bővítések mellett feltétlen szükséges a technikai szolgáltatások korszerűsítése, bővítése is. Üj, magas- nyomású, olajtüzelésű központi fűtőberendezésre, kazánházra van szükség, amely távfűtéssel látja el az egész egyetemi telepet. Űj kutakat fúrnák és új víztorony is épül. Kétezer fős kapacitású konyha és étterem is szerepel a tervben Nélkülözhetetlen egy új napközi otthonos óvoda is. Épülő szolgálati lakások Elsőévesek a botanikus kertben után fellépnek Zsámbokon, Csömörön. Pécelen, Gödöllőn. s a Földművelésügyi Minisztérium egyik rendezvényén is. majd két alkalommal Csehszlovákiában, a nyitrai mezőgazdasági főiskolán. Sok tapsot, sok elismerést kaptak mindenütt, de az egészre pécsi szereplésük tette fel a koronát. P écsett az egyetemi és főiskolai kulturális versenyen három arany- és egy bronzérmet szereztek. Első lett az együttes tánckara, a kórus és a népi zenekar. Az együttes mindhárom művészeti tagozata önállóan, kü- lön-külön lépett színpadra. A verseny abszolút győztesei így a gödöllői egyetemisták lettek. S mi lesz ebben az esztendőben? Lesz folytatása a sikersorozatnak? Szeretnék, akarják, tehát lesz is! Bár igen komoly akadály hűti le időnként a lelkesedésüket: a pénzhiány. Az egyetem kulturális kerete egy évrt hallgatónként 20 forint! Ebből az együttest fenntartani nem lehet, mert a tánctanárt és az énektanárt sem tudják kifizetni. Bár a KISZ- bizottság igen sok áldozatot hoz, sajnos ez sem jelent végleges megoldást. Egy ilyen jóhírű együttes valamilyen „rejtett" alapból megérdemelné a rendkívüli anyagi támogatást. fyér az oktatási év még •D alig Icezdődött meg, a tánccsoport tagjai máris tanulnak, próbálnak. Holnap, hétfőn tartja első összejövetelét, „munkaértekezletét” a kórus is. Ebben az évben különben hatvan főre emelik a táncosok létszámát és 15—20 jó hangú énekessel erősítik a kórust is. Irta: Tenkely Miklós Foto: Koppány György ^-------------------------------------------s ^rcinujelvém^eó % az Agrártudományi Egye- ^ tem népi együttesének $ neve nem ismeretlen olva- $ sóink előtt. Munkájukról, % eredményeikről időnként ol- $ vashattak lapunk hasábjain fis. Néhány községünkben ^ előadásukban is gyönyörköd- $ hettek. Ez a jó hírű együttes $ ugyanis elsősorban azzal a $ céllal alakult, hogy a gö- % döllői járás és Pest megye $ községeit látogassa, s emel% lett — természetesen — fel- í lépjen országos versenyeken % is. J A jelenlegi együttes — £ mondta el Böle Jenő, a f, marxizmus—leninizmus tan- $ szék adjunktusa, az együttes $ titkára —, csupán egyéves: J utódja a korábban ugyanezen \ a néven működő, de az el- '(lenforradalom után szétzilá- ! lódott művészeti csoport nak. ; Az egy év, bár nagyon rövid ; idő, komoly sikereket ho• zott. Sok-sok lelkiismeretes • próba, alapos felkészülés tású vezető ember érkezett Tolna megyéből az egyetemre, s ,,menetközben" 23 harmadéves hallgatóval kötötték meg5 a társadalmi ösztöndíj-szerző-; dést. Eszerint a tanulmányi eredménytől függően anyagi-; lag támogatják a fiatalokat, s; mire például Pest megye fél- \ ébred, a Tolna megyei gazda-i ságok jó részében frissen dip-! lomált szakember lesz. Pest megye közös gazdasá-; gai sajnos, nem élnek eléggé ; a szakember „szerzésinek ez-; zel a módszerével. Végignéz- j tűk az összes szerződést, s bár í csupán a mezőgazdaságtudo- J mányi kar 611 hallgatója kő- j zül 165 fiatal tanul társadul-; mi ösztöndíjjal (az első év- \ folyamot nem számolva), kő- \ zülük mindössze öt szerződött j Pest megyébe. Bizonyságul fel / is soroljuk őket. Negyedik év-j folyam: Tóth János, a Váci £ Városi Tanács ösztöndíjasa. ^ Harmadik évfolyam: nincs J ösztöndíjasunk, ettől az évfo- j lyamtól elestünk. Második év- folyam: Eszenyi László, a nagykőrösi Állami Gazdaság ^ ösztöndíjasa. Fehér Tamás, az ^ ócsai Űj Barázda Termeiöszö- ^ vetkezet leendő szakembere. ^ Faragó Zsuzsa, a nagykőrösi ^ Szabadság Termelőszövetkezet j társadalmi ösztöndíjasa, Handl ? Endre, a megyei tanács mező- ^ gazdasági osztályának ösztön- ^ díjasa. á J.\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V\\\\\V\\\\\\\\XXV í 2 J „Most a Földművelésügyi Minisztériumban az a kitű- ^ ^ w idea van, hogy ezt az % t, uradalmat... ki kell ké- ^ ^ pezm a magyar földműves- % ^ képzés igazi központjává. 4 8 Ide kell helyezni a legfőbb f 2 gazdasági akadémiái, ide 8 8 kell hozni Budáról a kér- 8 % tészeti tanintézetet... Már $ £ itt van a méhészeti $ £ tanintézet. Lehet itt felál- 8 £ lítani burgonyakísérleti te- í lepet, baromfitenyésztési ^ 8 intézetet: szóval a gödöllői 8 8 uradalomból, amely eddig 8 $ semmi nemzeti célt nem 8 ^ szolgált, egycsapásra meg 8 $ lehetne teremteni a jővén- 8 dó magyar mezőgazdasági 8 í kultúra ideális gócpont- á í ját..." (Az Est 1919. feb- í 8 ruár 26.) ^ Móricz Zsigmond 8 4 8 Olyan szakemberek kellenek, akik nemcsak diplomások, hanem eszménk falusi élharcosai is Dr. Magyari András rektor nyilatkozata
