Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-02 / 205. szám
4 z^/&rian 1962. SZEPTEMBER 2. VASARNAP Oktatási reformunk új vonásai Amikor az elmúlt esztendőben az országgyűlés megalkotta első szocialista oktatási törvényünket, lezárult az iskolareform előkészítésének szakasza. Az elmúlt tanév eredményeire uital a művelődésügyi miniszter nemrég napvilágot látott utasítása, amely megszabja az 1962— 1963-as tanév (5 feladatait. Az utasításban több, az iskolai ügyvitel egyszerűsítését szolgáló intézkedés van. Például az általános tanulmányi eredmény „rendűség"-gel való kifejezésének megszüntetése. Az iskolareform — és az egész magyar nevelésügy e fontos területének — szakértői a következőket mondják a holnap kezdődő tanév új jelenségeiről. Dr. Medgyes Béla, a Mű_ velődésügyi Minisztérium szakoktatási főosztályának helyettes vezetője ezzel kapcsolatban így nyilatkozott: — Az 1961—1962-es tanév az iskolareform megvalósulásának első esztendeje volt. Az 1961 őszén elfogadott törvény pozitív módon döntött egy sor vitatott kérdésiben. Törvényerőre emelte a gimnáziumok 6+1 rendszerű átszervezését, szentesítette a szakközépiskolák létét. Persze, a reform nem a törvény meghozatalával kezdődött. Széleskörű társadalmi összefogással előzetes és eredményes kísérletezés folyt. A reform vezető gondolatai az egész társadalom igényeit fejezték ki. Az 1961— 1962-es tanévben kiszélesedett az új rendszerű középiskolai oktatás és lehetővé vált az alapvető elvi kérdések tisztázása. — A gimnáziumi tanulók 67 százaléka járt 5+1-es oktatás keretében, a tanulók a hét egy meghatározott napján szakmai előképzést kapnak. Ez az egy nap a tanulóik munkára nevelését szolgálja, de ezáltal Végül is közvetlen szakképesítéshez nem juthatnak. Ha azonban gimnáziumi tanulmányaik befejeztével szakmai minősítő vizsgát tesznek, rö- videbb képzési idő alatt megszerezhetik a szakmai képesítést. Erre ez évben nyílott lehetőség első ízben. Az idei minősítő vizsgák tapasztalatai alapján kerülhet sor a minősítő vizsga és befejező képzés rendszerének szabályozására. — Az 5+1-es rendszer új típusú gimnáziumot jelent. A szakközépiskola új típusú középiskola, amely érettségi bizonyítványt és szakmunkás képesítést ad a tanulónak. Azjj elmúlt tanévben 11 ipari, 3j mezőgazdasági. 2 kereskedel-; mi és közgazdasági szakon ; folyt a képzés. Az új tanévben ; 54 új szakközépiskolai osztály j nyílik az ország különböző he- • lyein. E szakközépiskolák két- j tős célkitűzése folytán az itt; tanuló ifjaknak nagyobb meg- ; terhelést kell vállalniuk, mint; az egyéb középiskolákban já-; róknak. Az első végző osztá-; lyok a jövő tanév végén hagy-; ják el az iskolát. Fontos fel- j adat annak megfigyelése, mi-; ként állják majd meg a he-; lyüket, az üzemekben és a tér-; melésben. Mindent elkövetünk ^ annak érdekében, hogy a gya-; korlati élet igazolja a szak- \ középiskolák céljainak reali- ^ tását. s hogy a szakközép!sko- ; Iákból minél több művelt: szakmunkás, szakember ke-; rüljön ki. í Szendrei József. a Mű-2 velődésügyi Minisztérium J szakoktatási főosztályának ^ osztályvezetője ezeket mon- j dotta: ^ — 1959 őszén kezdték meg £ működésüket a mezőgazdasági £ szakközépiskolák. Eddig há- £ romféle szakágazatban — ál-J lattenyésztés, kertészet, gépe- j sítés — folyt szakmai képzés+ Az új tanévben — a megyék J igényei alapján — tovább ^ bővül a szakágazatokon belüli ^ szakmai képzés, és új mező- ^ gazdasági szakmák oktatásé- £ nak bevezetésére is sor ke- ^ rül. Az országban huszonkét- £ tővel szaporodik ama helyse-^ gek száma, ahol mezőgazdasá-; gi szakközépiskola működik. ^ Idetartozik majd Szeged, Nyír-á Jacques Prévert: Miatyánk egyháza, Nagykálló, Székesfe- ^ hérvár, Kisújszállás, Kalocsa,^ Szentes, Balassagyarmat, stb. ^ Az országban öt helyen kezdi p meg működését „növényvédő- í gépész” szakközépiskola, és'/ öt helyen nyílik „mezőgazda- ^ sági elektromos berendezés- ^ szerelő” szakközépiskola. Me-^ zőgazdasági szakközépiskolá- £ ink érettségizett szakmunká- ^ sokat képeznek a mezőgazda- ^ ság számára. Tanulólétszá- í műk meghaladja a 20 000-et. J — Közel 30 ezerre nő a szá- ^ ma azoknak, akik a gimnázi- " umi 5 plusz 1-es szakmai előképzés keretében sajátítják el a mezőgazdasági ismeretek közös alapjait. — A mezőgazdasági szakmai képzés és előképzés fejlesztését, szervezését több — ma még megoldatlan — probléma fékezi. Ezek közül csupán az üzemek és az iskolák kapcsolatát, a gyakorlati képzés problematikáját, a tanulók gyakorlatra állításának megoldatlanságát vetném fel. E problémákat a mezőgazda- sági szakmunkásképzés középiskolai szintre emelése érdekében a Földművelésügyi Minisztériummal közösen kell megoldanunk. Több probléma marad még a gyakorlati képzésre álló idő jobb kihasználása tekintetében. Őszi, tavaszi, illetőleg téli órarend be-: vezetése látszik szükségesnek. A gyakorlati képzés lehetősé-! gei, problémái ismeretében, a szakmai képzésben részt ve- i vők száma fokozott mértékű i növekedése és egyéb fontos i tényező tudatában meg kell i határoznunk. Egyrészt a gya-: korlókertek, tanműhelyek sze- \ repét és feladatát kell tisz-j táznunk a szakmai képzésben, ; Másrészt a mezőgazdasági ] szakközépiskolák irányát és j arányát, kell meghatároznunk, j a rendelkezésre álló tanterem-1 bővítési keretben. i — A mezőgazdasági szak-i középiskoláik — minden le-: hető könnyítést is számításba \ véve — kétségtelenül nagyobb! feladatot jelentenek a diákok í számára, mint az 5 plusz 1-esj gimnáziumok. Ez abból ered, \ hogy a szakközépiskolát vég- j zett diák a gimnáziumot vég-1 zettel azonos értékű érettségi I bizonyítvány mellé még vala-! mely szakmában szakmunkás-! sá is válik négy év alatt. Hi- í ba lenne ezt nem tudatosíta- í ni. De hiba lenne nem rámu- í tatni arra is, hogy magas j kultúrájú szakmunkásképzés j kultúrforradalmunk szerves j része, és a mezőgazdasági ter-1 melés és termelékenység nö-l velésének is egyik nélkülöz-! hetetlen feltétele. Miatyánk ki vagy a mennyekben maradj ott Mi pedig itt maradunk a földön Mely olykor oly szép úgy ragyog És New York és Párizs rejtelmei Vannak olyan izgalmasak Ezt őszintén ki kell jelenteni Mint a Szentháromság misztériuma a Kis csatorna nagy titkaival És a sok ezer kilométeres kínai fal Az erdőben a kis patak A butaság mely hallgatag A Csendes-óceán S a két szökőkút a Tuilériák udvarán Körötte sok jó kisgyerek És felnőttek és nagy gazemberek Ilyenek a mi világunk csodái Melyeket mindenki lát És ilyen a világ Csodálkoznak magukon e csodák És szégyenkeznek is talán Mint mezítelen fiatal leány Ilyen a világ borzalmaival és fekélyeivel Amelyek száma légió Mivel Van légió és van még inkvizíció És készül az újabb háborúra E szép világnak sok-sok ura A rabok és az arabok a papok és a szabadok A zsoldosok s a boltosok A lányok szépek és szépek az évszakok De megrothad lassan az ember bizalma Mint a nyomor Vagy mint az ágyúk acélcsövében a szalma. Justus Pál fordítása. G yűjtötte a népi táncokat, és megszervezte a kultúr- házban a népi tánccsoportot. Felcsillan a szeme, amikor az általa gyűjtött, és kiegészített népi táncokról beszél. Megemlíti a legkedvesebbeket, mint a „Pletykatánc”, a „Bevonuló katonatánc”, a „Menyecsketánc” és kölün felhívja a figyelmet a „Cigánytánc”- ra, és a „Vajdasági lakodal- mas”-ra. Kis történet fűződik ezekhez. Egy táncoskedvű, oláh cigánytól leste el a koreográfiát, és az élethűsóg kedvéért, no meg azért, hogy őket is minél jobban bevonja a községben folyó kultúrmun- kába, a cigányokkal is akarta előadatni. Nem vállalkoztak rá, féltek még a szerepléstől, a róluk alkotott előítéletektől. De amikor a tánccsoport fiataljai előadták, nekik is megjött a kedvük, és a bátorságuk, és azóta gyakrabban látogatnak a kultúrházba, rendezvényekre és ismeretterjesztő előadásokra is. Magáról szinte semmit sem szól. Megkérem, hogy beszéljen az életéről. — Az életemről? — kérdez vissza, és elgondolkozik. Mit is mondjon vajon, hiszen az élete is éppen olyan egyszerűi és szerény volt, mint ő maga. Amikor mesélni kezd, akkor is keveset mond, de érezni a szavak háta mögött azt a rengeteg munkát, fáradtságot, amiben része volt. Kevés megbecsülést kapott akkor érte cserébe. — A Nyírségben voltam tanítónő — kezdi — nyaranta a környéket jártam, sőt az ország távolabbi vidékeit is beutaztam. Szenvedélyesen gyűjtöttem a népi motívumokat, népi táncokat, népművészeti adatokat. Azután 1935-ben ■ Bodrogkeresztúrra kerültem. ;Itt az iskola igazgatójával ; együtt minden vasárnap nép- j művelési délutánt rendeztünk, lami hamarosan népszerű lett i a faluban. A felszabadulás után sokkal könnyebbé vált a munka. M egkérdezem Ács Klárát, hogy ezek után a szép eredmények után milyen terveket szeretne megvalósítani a jövőre nézve. — Irodalmi színpadot szeretnék a kultúrházban szervezni. Nemsokára színjátszócsoportot alakítunk. Békeünnepély keretében mutatkozunk majd be. és azután rendszeres irodalmi előadások következnek. Ács Klára, kitüntetett népnevelő, valóban szívén viseli a nép érdekeit, egész életében a parasztság kulturális felemelkedéséért küzdött. És olyan lelkesedéssel, szeretettel dolgozik most is, hogy a siker bizonyára nem marad el a jövőben sem. Alberti Mihály \\\\N\\\\\\\\V Három hétre hazajött a magyar jégrevű A magyar jégrevű hat hétig nagy sikerrel vendégszerepeit Lengyelországban. Az együttes most három hétre hazalátogatott és szeptember 7-én Debrecenben kezdi meg háromhetes hazai szereplését. Debrecenen kívül Nyíregyházán, Salgótarjánban, majd két alkalommal Budapesten tart előadást az együttes, \ A KICSINY várószobában már \ csak öten üldögéltek. Lassan \ peregtek a percek, egy fiatal ; legény az ablakban állt, on- \ nan figyelte a szomszédos is- | kolaudvarban labdát rugdo- ; só gyerekeket. Nyílt a ren- l delő ajtaja, hervadt bajszú ; öreg lépett ki rajta, mögötte ; az orvos: l — Kérem a következőt. '} Feketekendős néni állt fel ; a pádról, kicsit eligazgatta l a szoknyáit és indult befelé. I Az orvos rácsodálkozott: j — Mari néni, maga már j megint itt van? I De a néni csak egy pillan- ! tással jelezte, hogy hallotta ; a kérdést, elment az orvos \ mellett, megállt a rendelő ! közepén, s szó nélkül vetkőz- ! ni kezdett. Az orvos becsuk- ■ ta az ajtót. \ — Várjon csak, Mari néni, \ ne vetkőzzön még. Előbb \ hadd halljam, mi a panasza. \ Mert hiába nem vizsgálom ; meg, tudja. — Hiszen maga \ egyebet se csinál egy év í óta, minthogy idejár a ren- \ delébe, panaszkodik erre- \ arra, aztán kiderül, hogy : kutya baja. Az orvosnak a be- \ tegekkel kell törődnie, Mari | néni! j A NÉNI pillantása, amely \ eddig nyugtalanul repdesett \ a csillogó műszereken, most \ megpihent a röntgen fogan- j tyúján. j — Drága doktor úr, amí- \ kor még fizetni kellett a í gyógyításért, bizony, nem S jártam én ide sohanapján. JO ERZES Dehát ha már egyszer ingyenbe van az orvos a tsz- től, hát ami jár, az jár. Ne. kém is. Azért, mert én már elhagytam a hatvanat, lehetek beteg, nem igaz? József- napkor voltam itt utoljára, Az orvos sóhajtott, s kezdte beírni a könyvbe Mari néni adatait. Már fejből tudta. Aztán rávillantotta szemüvegét Mari nénire. — Akkor hát halljuk, mi a panasz? Mari néni kezdte. — Nehezen kapok levegőt, doktor úr. A múltkor is, amikor csirkét akartam sütni ebédre, egy fél órát haj- kurásztam azt a büdös dögöt, míg elkaptam a szárnyát, hát utána bizony he. vesen dobogott a szívem. Gondoltam, itt nagy baj lehet. Mari, ha neked már egy fél óra szaladgálás után is kapkodni kell a levegőt. Meg aztán három napja, a kamarában odébb hajíntot- tam egy ötvenkilós zsákot, liszt volt benne, aztán képzelje doktor úr, megroppant a derekam, kicsit még most is sajog. De az semmi. Kukoricát morzsoltam tegnap a kocának, mondom, legyen neki több napra, s leültem a sámlira, úgy csináltam. Hanem egy jó óra múlva fel akarok kelni, hogy adjak már valamit a kacsáknak, aztán képzelje, vissza kellett ülnöin. Nem bírtam a lábamra állni. Biztosan valami allegiabetegség vagy mi a kórság ütött belém, a minap hallottam a rádióból, hogy ez valami igen divatos városi nyavalya, biztosan elhozták falura is. A DOKTOR elnyomott egy mosolyt, aztán tessék-lássék nekifogott a vizsgálatnak. Megkopogtatta az öreg hátat, meghallgatta a szivet, megnyomkodta a deréktájon is, Mari néni nyögés nélkül állta. Kis kalapáccsal megütötte a térdét is, de félre kellett ugrania, úgy kirúgott Mari néni. Majd I Alkotókedv és ember szer etet ; Tv- icsi, törékenynek tűnő í *\. asszony* fekete hajába í már belekapott az ősz, de a \ szemében olthatatlan láng ra- \ gyog. Ezek az első benyomá- í sok róla, amikor megáll a tisz- í ta udvaron, és a hegyek felé J pillant, és lefelé a völgybe; j csendesen fekszik a kis falu a ! hegyek lábánál ezen a délutá- í non. Ács Klára nagyon szere- \ ti a hegyeket. Gyakran megy \ sétálni a környékre, szereti a J természetet, az embereket. ; Ha beszél, ha tesz valamit, ; szinte visszafiatalodik ismét ; húszévessé. Az a láng teszi ezt ! a szemében, a lelkesedés, a ! munka, a nép szeretetének (lángja, az a pihenést nem is- í merő alkotókedv, amely csak ; úgy árad belőle. A faluban J mindenki ismeri, és szereti, ; nemcsak azért a munkáért, \ amit a szocialista népnevelés ! érdekében végez, hanem mint j embert is megbecsülik. Min- 5 denkihez akad kedves szava. ; 1955-ben került a kultúrház ; igazgatói tisztségébe. Ak- \ kor jóformán semmiféle kul- ; turális élet nem volt Csobán- \ kán; és most már ott tarta- ; nak, hogy évente hetven körül ! jár az ismeretterjesztő előadá- \ sok száma. Göröngyös út ve- j zetett idáig, de most már an- ! nál biztatóbban tárulkozik ki ■ a jövő. * ! örül a kitüntetésnek, amit ! augusztus 20-án kapott, de na- ! gyón szerény. Nem szívesen ! beszél magáról, inkább az em- ! berekről. Faggatom, hogy mi- í képpen sikerült idáig eljutnia. • — A tánc érdekli az embej reket — mondja —, mert a ; legtöbben úgy érzik, hogy azt : jól tudják csinálni, és ezért 1 szívesen csinálják. WX\XX\XVX\X\XWX\X'^X\>X'C\XX\XX\'v-\\XXWWX\'/. 2 visszaült az íróasztalához, s £ míg Mari néni felszedte a jí ködmönöket és lélekmelegi- ^ töket, megadta a diagnózist, j — Jól figyeljen rain, Mari ^ néni. Örülnék, ha nekem £ olyan hibátlan lenne a szí- •/, vem, mint a magáé. Nincs f annak semmi baja, ha fél $ óráig tudja kergetni a csir-// két az udvaron. Húszéves vi- % lágbajnokok is lihegnek, ha í ennyit futnak egyhuzamban, J higgye el. Zsákot máskor ne í dobáljon ide-oda, mert az í nem magának való, szeren- | cséjére most megúszta egy í kis izomlázzal. Ami pedig aí lábát illeti, egy kis zsibba-1 dús volt az, amitől úgy meg- ^ ijedt, allergiáról szó sincs, az % egészen másfajta betegség, í jobb, ha nem is tud róla, % mert még megjön hozzá a í kedve. v, Mari néni merőn nézett az % orvos szemébe. — Azt akaraja mondani, % hogy nincsen semmi bajom? $ — Pontosan, Mari néni. Ma- $ ga olyan egészséges, mint a $ makk! Ezért nem tudom megérteni, hogy egy ilyen 'f erős, remek szervezetű asz- ^ szony, mint maga, miért jár $ nyolc-tíz naponként hozzám. $ Nem akarja elhinni, hogy $ magának semmi baja nincs? | AZ ÖREGASSZONY hálásan pis-1 lantott a doktorra. — Dehogyisnem drága dók-$ tor úr, dehogyisnem. Tudom % én azt magam is. De mikor ^ olyan jólesik hallani! Marthy Barna
