Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-15 / 216. szám
1962. SZEPTEMBER 15, SZOMBAT Kennedy sajtóértekezlete a kubai kérdésről, Nyugat- Berlinről[ az atomrobbantásokról Kennedy amerikai elnök csütörtökön sajtóértekezletet tartott. Bevezetőben egy előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel az Egyesült Államok kubai politikájáról. A Szovjetunió Kubába irányuló szállításairól szólva az amerikai elnök megismételte azt a korábbi nyilatkozatát, mely szerint „ezek az újabb szállítások nem jelentenek komoly veszélyt a nyugati félteke egyik országára sem”. Hozzátette azonban, hogy ,,ha az Egyesült Államok valamikor szükségesnek fogja tartani, hogy hadműveleteket indítson a kubai kommunizmus ellen, akkor a kommunisták által Castrónak küldött fegyyerek és szakemberek nem befolyásolják «* hadműveletek eredményét és nem tolják ki jelentékenyen azt az időtartamot, amely az említett eredmények eléréséhez szükséges”. — Az egyoldalú katonai intervenció az Egyesült Államok részéről jelen pillanatban szükségtelen és indokolatlan — mondotta Kennedy. Az elnök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy „az Egyesült Államokban elhangzó felelőtlen beszédek” alátámasztják az ilyen veszély fennállásának valószínűségét. Ezután azonban Kennedy olyasmiket mondott nyilatkozatában, amelyek alig különböznek az általa is elítélt ,.felelőtlen beszédektől”. — Ha a kommunista erők növekedése Kubában egy bizonyos pillanatban veszélyezteti, vagy valamilyen módon megsérti biztonságunkat, vagy guantanamoi támaszpontunkat — hangoztatta az elnök —, vagy ha Castro kísérletet tenne agresszív céljainak a nyugati félteke más államaiba történő exportálására, ha bármilyen módon beavatkoznék a Cape Canaveralban történő űrkutatási tevékenységbe, ha érintené a Panama-csatorna forgalmát, s végül ha Kuba a Szovjetunió jelentős támadási haditámaszpontjává válna, akkor az Egyesült Államok minden szükségeset megtesz saját és szövetségesei biztonságának védelmére. E meglehetősen ködös fogalmazási! mondatok után Kennedy kijelentette, hogy neki, mint a fegyveres erők főparancsnokának, joga van ilyen intézkedések foganatosítására. Utalt itt arra is, hogy a kongresszustól felhatalmazást kért a tartalékosok behívására. Az amerikai elnök gyakorlatilag elismerte, hogy az Egyesült Államokban almamunka folyik a kubai kormány megdöntése érdekében, hogy továbbra is együtt dolgoznak a kubai ellenforradalmárok vezetőivel, „akik hozzánk hasonlóan a jövőben vissza akarják téríteni ezt az országot a szabad világba” — mondotta Kennedy. Az elnök alig leplezett fenyegetést engedett meg magának NATO-barátaihoz címezve, aikiket arra szólított fel, hogy vegyék figyelembe hajóik Kubával folytatott kereskedelemben való felhasználásának következményeit. Kennedy ezután az újságírók kérdéseire válaszolt.' A kérdések nagyobb része szintén Kubára vonatkozott, de a válaszok semmi jelentősét nem adtak az elnök korábbi nyilatkozatához. Berlinnel kapcsolatban Kennedy kijelentette, hogy az amerikai kormány e kérdésben elfoglalt álláspontja változatlan marad a novemberben bekövetkező választások után is. mivel ezt az álláspontot mind a köztársaságiak, mind a demokraták támogatják. Az egyik újságírónak arra a kérdésére, hogy miért sikertelen a Szövetség a haladásért program, Kennedy lényegében nem adott érdembeli választ. Kijelentette, hogy túlságosan elmaradottak a latinamerikai országok. Itt egyébként felszólította a nyugati hatalmakat, s különösen a Közös Piac tagjait, törődjenek többet Latin-Ameriká- val. Egy másik kérdésre válaszolva Kennedy megerősítette. hogy az tegyesült Államok fel fogja újítani nukleáris kísérleteit a Johnston- sziget térségében. Több légköri és három magaslégköri robbantást végeznek majd — mondotta —, de a magaslégköri kísérletek során alacsonyabban hajtják végre, hogy az ne befolyásolja az űrhajózást. Ezzel tehát az amerikai elnök maga is elismerte, hogy a korábban végrehajtott magaslégköri kísérletek nem voltak veszélytelenek az űrkutatás szempontjából. Ben Bella nyilatkozata az algériai problémákról Az. AKP képviselői nem kaptuk helyet a jelölőlistán Ben Bella nyilatkozott az algériai problémákról a Le Monde munkatársának. Kijelentette, az FLN politikai bizottsága és a hadsereg között nincsenek ellentétek. A nemzeti néphadseregnek nagy szerepe volt a válság megoldásában, annak ellenére nem kell attól tartani, hogy a hadsereg túllépné feladatkörét. A hadserég vezetését a vezérkar helyett katonai tanács vette át. Ebben Bumedien ezredes is helyet foglal. A hadsereg 130 000-es létszámát csökkentik, tagjainak egy része az FLN szervezeteiben fog dolgozni. Most az állam építése a legfontosabb feladat — hangoztatta Ben Bella. Az FLN — mondotta a továbbiakban — a tripoli program értelmében az ország jövőjének biztosítéka. A párt kidolgozza a nemzeti politikai irányvonalait és ellenőrzi végrehajtásukat. A politikai bizottság a választások után is helyén marad, előkészíti a párt kongresszusát, amelyre az év végén kerül sor. A kongresszus megválasztja a párt szerveit, a a brazil kormány Feszült a politikai helyzet A csütörtök esti ellentmondó hírek után, nyugati ügynökségek péntek reggel jelentették: BCochado Da Rocha brazil miniszterelnök a képviselőháznak benyújtotta a maga és kormánya lemondását. A miniszterelnök háromórás beszédében lépését azzal indokolta, hogy a kongresszus „rosszindulatú” konzervatív többsége nem váltotta be a rendkívüli állapot idején tett ígéretét: nevezetesen, hogy kitűzik annak a népszavazásnak az időpontját, amelyen a lakosság eldöntheti, parlamenti, vagy elnöki rendszert akar-e. Da Rocha miniszterelnök július 9-én vette át hivatalát, miután a kongresszus elutasította Goulart elnök másik két jelöltjét. Azóta Goulart és a törvényhozók között mindinkább elmérgesedett a viszony az elnöki jogkör visz- szaállításának kérdésében folyó vitákban. A kabinet lemondása — írja az AP amerikai hírszolgálati iroda — még mélyebb politikai és gazdasági válság- bá sodorhatja az országot. A tudósítások szerint fennáll a hadsereg beavatkozásának veszélye is. Az AFP közli: a brazil ipari munkások országos szövetsége. amely szeptember 15-re általános sztrájkot hirdetett, az azonnali népszavazás megtartásáért, csütörtökön este biztáviratban támogatásáról tosította Goulart elnököt. Rendelkezésére állunk — hangzik a távirat —, hogy mindenben támogassuk a dolgozó osztály törekvéseinek megvalósítását, a haza ellenségeinek tett engedmények nélkül. Ellentétek az Arab liga Tanácsában a főtitkár megbízatásának meghosszabbítása kérdésében Az Arab Liga tanácsának csütörtökön megnyílt ülésszakán az első napirendi pontként a főtitkár megbízatásának meghosszabbítása vagy új főtitkár kinevezése szerepelt. A tanács javasolta, hogy Hosszuna főtitkár megbízatását két évre hosszabbítsák meg. Hasszuna 1952 óta tölti be a főtitkári tisztséget, megbízatása a liga alapszabályának • értelmében öt-öt évre szólt. Hasszuna a két évre szóló meghosszabbításra tett javaslatot nem fogadta el. A liga tanácsa ezután újabb javaslattal indítványozta, hogy újabb öt évre terjesszék ki a megbízatást. Szíria, Szaud-Arábia és Jordánia küldöttei gondolkodási időt kértek, hogy időközben, érintkezésbe léphessenek kormányukkal. Az ülésről távolmaradt Irak ellenzi a főtitkár újraválasztását. Az Arab Liga tanácsa döntés nélkül szombatig elnapolta munkáját. Sztrájkmozgalom az Egyesült Államokban Szokatlan kitartással folytatják a sztrájkot az Egyesült Kellemes szórakozást nyújt a tangóharmonika Most vásárolhat OTP hitelakció keretében PEST MEGYEI IPARCIKK kisker. v Állal at SZAKBOLTJAIBAN Államok harmadik legnagyobb vasútvonalán a távírá- szok. Az utóbbi 16 esztendőben ez az Egyesült Államok legnagyobb vasúti sztrájkja, s jóllehet a sztrájkban csupán ezer távirász vesz részt, 15 500 más vasutas a sztrájkolókkal való szolidaritása jegyében megtagadta a fő csomópontokon felállított sztrájkőrség vonalának átlépését. A több mint tízezer mérföld hosszú útvonalon — amely Wyomingtól Wisconáinig kilenc államot köt össze — a vasúti forgalom szüHetel. A sztrájkolók biztosítékokat követelnek az elbocsátások ellen. AZ igazgatóság nem hajlandó teljesíteni követelésüket. Június 23-a óta folyik az Eastern Airlines légitársaság navigációs technikusainak a sztrájkja a tömeges elbocsátások ellen. Négyezer ember került kívül a kapun, mert mint a társaság képviselői mondják, „gazdasági átszervezést” hajtanak végre. Hitlerista hóhérokat tartóztattak le Nyugat-Németországban A DP A nyugatnémet hírügynökség jelentése szerint Maj- na-Frankfurtban letartóztatták a hitleri Wehrmacht három volt tisztjét és a náci biztonsági szolgálat egy volt tagját. Az a vád ellenük, hogy 1941- ben és 1942-ben a hitleristák által ideiglenesen megszállt területeken közvetlenül részt vettek a zsidó lakosság és a szovjet hadifoglyok tömeges lemészárlásában. A letartóztatottak: Josef Kuhr, Heinrich Plantius, a Wehrmacht volt főhadnagyai, Rudolf Ecke, a Wehrmacht volt századosa és Adolf Petsch, a hitlerista biztonsági szolgálat volt tagja. Adolf Petsch Pinszik városában teljesített szolgálatot a háború idején, mint a Sicherheitsdienst embere, s most beismerte, hogy sajátkezűleg agyonlőtt hat-hétezer embert. A letartóztatott tisztek a 306. rendőrzászlóaljban szolgáltak és a hitleri Wehrmacht által ideiglenesen megszállt területeken büntető expedícióban vettek részt. így például 1942 oiktóberében és novemberében Pinszk városa környékén ennek a zászlóaljnak az egységei tömegesen végeztek ki zsidókat s az egész akció következtében mintegy húszezer embert gyilkoltak meg. 1941 szeptemberében ennek a zászlóaljnak a tagjai több ezer szovjet , hadifoglyot lőttek agyon Tiraszpol mellett egy táborban. Különösen figyelemre méltó az a tény, hogy a letartóztatott fasiszta gyilkosok eddig szabadon jártak-keltek és a Német Szövetségi Köztársaság állami szerveiben fontos tisztségeket töltöttek be. így például Josep Kuhr letartóztatásáig rendőrségi főbiztos volt Majma-Frankfurtban. Hasonló állást töltött be Rudolf Ecke Hamburgban, Heinrich Plantius pedig Majna-Frank- furt városi közigazgatásában teljesített szolgálatot. ÉSZAKI KÜEÜGYMINISZTERI ÉRTEKEZLET Helsinkiben csütörtökön kétnapos értekezletre ültek össze Finnország. Norvégia, Svédország, Dánia és Izland külügyminiszterei. központi bizottságot, a nemzeti tanácsot és az új politikai bizottságot. A politikai bizottság tagjai a kormányban is helyet foglalhatnak. Ben Bella nyilatkozatában ismét aláhúzta: Algéria betartja az evia- ni egyezményeket, s együtt akar működni Franciaországgal, „El kell ismernünk — mondotta —, a francia kormány az algériai válság idején megőrizte szigorú semlegességét, nem avatkozott be ügyeinkbe.” Kijelentette: Algériában kedvező feltételeket teremtenek mindazon franciák számára, akik ott akarnak maradni, vagy vissza akarnak térni. A politikai bizottság elnöke élesen bírálta a negyedik vilaja vezetőit, akik anarchiát idéztek elő Algírban. Az Algériai Dolgozók Általános Szakszervezete egy „kényelmes neut- ralista” álláspontjával lényegéiben a negyedik vilaját támogatta és késleltette a kibontakozást — mondotta Ben Bella. Az FLN új választási jelölőlistája meglepetést keltett Párizsban. A politikai bizottság — mutatnak rá a megfigyelők — kizárta a nemzetgyűlésből az ellenzék legismertebb vezetőit, ^aikik a politikai bizottság és a negyedik vilaja viszályában a háttérből támogatták a lázadó tiszteket. Viszont kevesebb szigort mutatott a fegyveres ellenállókkal szemben. A negyedik vilaja a válságot megoldó kompromisszum alapján megtartotta képviseletét, azzal a módosítással, hogy nem Algír, hanem a vidéki városok listáján kapott helyet. Krim Belkaszem és a Kabil- föld többi jelöltje változatlanul ott szerepel a képviselőjelöltek között. A változások során elsősorban a szakembereknek tartott értelmiségi politikusok nevét törölték a listáról. Az új jelölőlista, amely kétségkívül megkapja a • szavazatok többségét, biztosítja a politikai bizottságot támogató erők döntő fölényét a nemzetgyűlésben. Francia kormánykörökben megelégedéssel vették tudomásul, hogy az európai lakosság 16 képviselőjének jelölését nem érintették a módosítások. Az Algériai • Kommunista Párt képviselői nem szerepelnek a 196 jelölt között. Az FLN politikai bizottsága nem vette figyelembe az Algériai Kommunista Párt Központi Bizottságának a választások demokratizálására tett javaslatait. Az Algériai Kommunista Párt számszerűit nem nagy párt, meri igen sok tagja életét vesztette a szabadságharcban, tekintélye és tömegbefolyása azonban ma is jelentős Al- ffériában. A kommunista párt világos programot adott, állásfoglalásaiban mindig a nemzeti egység szükségességét hangoztatta és ezzel a vá.Iság napjaiban is új híveket szerzett. Az Algériai Dolgozók Általános Szövetsége két jelölttel szerepel a választásokon. A szakszervezet vezetői a politikai bizottsággal szembenálló^ erőket támogatták. Nem kétséges azonban, hogy a szervezett dolgozók tömeg- megmozdulásai mérsékletre intették a szembenálló katonai erőket. Az Elnöki Tanács ülése (Folytatás az 1. oldalról) tűkhöz tartozó tudományág művelése, az országos és egyéb kutatási tervekből folyó feladatok ellátása.-A törvényerejű rendelet lehetőséget biztosít arra, hogy a tudományok doktorai és kandidátusai, valamint kiváló gyakorlati szakemberek részére — az egyetem, illetőleg a főiskola tanácsának javaslatára — . a felügyeletet gyakorló miniszter címzetes egyetemi (főiskolai) tanár, illetőleg címzetes egyetemi (főiskolai) docens címet adományozzon. A cím adományozása lehetőséget teremt ahhoz, hogy a tudományos élet kimagasló I képviselői és kiváló gyakorlati szakemberek kapcsolódjanak be az egyetemi és főiskolai oktatómunkába. A törvényerejű rendelet az 1961. évi harmadik törvény keretei között megváltoztatja néhány felsőoktatási intézmény jellegét, illetőleg elnevezését így az Erdomémöki Főiskola, mint két karral bíró Erdészeti és Faipari Egyetem: az Állatorvostudományi Főiskola mint Állatorv'ostudo- mányi Egyetem; a mezőgazda- sági akadémiák Wmint egyetemi jellegű agrártudományi főiskolák, a pedagógiai főiskolák mint tanárképző főiskolák folytatiá'k működésüket, a Szegedi Tudományegyetem elnevezése József Attila Tudományegyetem elnevezésre változik. ★ Az utakról szóló törvény- erejű rendelet és annak végrehajtásáról szóló kormány- rendelet népgazdaságunk és államigazgatási rendszerünk jelenlegi helyzetéből kiindul-1 va. megszabja az útügyek tovább fejlesztésének főbb célkitűzéseit. Az ország egységes úthálózatát a belső, valamint a nemzetközi közúti forgalom fokozott igényeinek kielégítése érdekében, tovább kell fejleszteni. Az egyre fokozódó gépjárműforgalom% ugyanis mind jobban megköveteli az úthálózat korszerűsítését, átépítését, új utak építését. A törvényerejű rendelet a közutak védelmében megszabja az útügyi szervek kötelességeit. Kimondja, hogy a közutakat rendeltetésüknek megfelelően, mindenki szabadon használhatja, de fokozott lehetőséget tfiztosít arra. hogy a nagy értéket képviselő közutak megrongálóival szemben kellően fel lehessen lépni: a közút rongálóját, illetőleg a közaitat megrongáló jármű üzembentartóját az útügyi hatóság az okozott kár megtérítésére kötelezheti, de ez .nem mentesít a büntetőjogi következmények alól. A törvényerejű rendelet lehetővé teszi az államigazgatási szerv által útrongálási ügyekben hozott határozatnak bíróság előtti megtámadását, ezzel biztosítja az állampolgárok részére a legszélesebb jogorvoslati lehetőséget. A törvényerejű rendelet tartalmazza az utak létesítésével, a forgalom részére történő megnyitásával, vagy megszüntetésével kapcsolatos szabályozást. amely szervesen kapcsolódik a beruházási, az építésügyi, illetőleg a közlekedésrendészeti 'szabályokhoz. A törvényerejű rendelet a Munka Törvénykönyvével összhangban lehetővé teszi, hogy közerőt rendeljenek ki, ha a közúton hóakadály, vagy más természeti esemény akadályozza, illetve veszélyezteti a forgalmat. A Minisztertanács erre vonatkozó korábbi részletes határozata egyébként változatlanul hatályban marad. Az utakról szóló törvény- erejű rendelet a szükséges átmeneti intézkedések biztosítása végett 1963. január hó L napján lép hatályba. /
