Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-15 / 216. szám

1962. SZEPTEMBER 15, SZOMBAT rur »lEcrr.t 3 Szakemberek és KISZ-titkárok tanácskozása a Dunai Cement- és Mészműnél A KISZ védnökségével épü­lő Dunai Cement- és Mászmű- nál a három óriási kémény nellett, már ott sorakoznak a különböző épületek. Elkészült a kompresszortelep, a két ayersmalom és két cementma- om is. Készen vannak a szál- tóberendezések, valamint a LOgadó- és továbbítóállomások. A műhelyépületekben most már egyre inkább a szerelőké a szó. Ä Német Demokratikus Köztársaságból egymásután érkeznek a gépszálliítmányok, a német és magyar szakem­berek már megkezdték az al­katrészek összeszerelését. A tervek szerint március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján üzembehelyezik az felső gép­egységek Addig azonban még igen sok feladatot kell megol­dani; Most a legfontosabb te­endő, hogy még az őszi esők beállta előtt befejezzék a kül­ső munkálatokat, s télre már az épületeken belül doigozhas- sanaki A napokban a szakemberek és a kooperáló vállalatok KISZ-titkárai a Dunai Ce­ment- és Mészműnél tanács­kozást tartottak; Sorrajárták a gyárrészle­geket, megnézték, hogyan halad a munka, s a helyszínen mindjárt meg­beszélték a legsürgősebb fel­adatokat is. Talabér József, a beruházó vállalat főmérnöke a KISZ-esekkel ismertette, hogy hol, milyen elmaradás van, s kérte segítségüket a belföldi f gépek szállítási határidejének lerövidítésére, illetve a szere­lési munkák meggyorsítására. A nyersmalomcsarnoknál még nem fejezték be az öltö­zők és mosdók építését. A kemencéknél hátra van a szű­rők beemelése. A szakipari vállalat dolgozói lemaradtak az üvegezéssel és szigeteléssel. A Miskolci Üveggyártól há­romezer négyzetméter drót­üveget kérnék, amit a válla­latnak terven felül kellene le­gyártani; A kooperáló üzemek KISZ­titkárai njeghallgatták a be­ruházó vállalat kérését, s Ígé­retet tettek, hogy a gyárait igazgatóival együttesen min­dent elkövetnek, s batáridő előtt leszállítják a szükséges berendezést, illetve anyagokat. A Miskolci Üveggyárban pél­dául a fiatalok máris elhatá­rozták, hogy ha szükséges, szombat és vasárnaponként is dolgoznak, s a háromezer négyzetméter drótüveget rö­videsen vagonokba rakják. (MTI) Megnyíltak a termelőszövetkezeti vezetőképző iskolák Szeptember első felében az ország négy helyén — Zsám- békom. Kőszegen, Hódmező­vásárhelyen és Berettyóújfa­lun •—> nyűt termelőszövet­kezeti vezetőképző iskola. Ezekben az intézményekben főkéit közép-, vagy főisko­lai végzettséggel nem rendel­kező elnökök, kisebb szám­ban elnökhelyettesek, veze­tőségi. tagok és tarigádveze- tők tanulnak. Tananyagukat, az egész mezőgazdasági ter­melés és a termelőszövetke­zeti gazdálkodás általános fejlődésének megfelelően, év­ről évre korszerűsítik. Az idén főként az jizemszerve- zési és a gépesítési tan­tárgyakat bővítették. Kevesebb baleset a mezőgazdasági üzemekben Mezőgazdaságunk gyors gé- pssítése következtében az utóbbi években megnöveke­dett a közúti, forgalomban részt vevő vontatók és trakto­rok száma. A statisztika tanú­sága szerint a közúti balese­tek jelentős részét ezek okoz­zák. Ebből eredően, s megle­hetősen széles körben, elter­jedt az a nézet, amely szerint a balesetek számának növeke­dése szinte törvényszerű, s el­háríthatatlan következménye a géppark gyarapodásának. A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének illetékes munkatársai ezzel kapcsolatban rámutattak, hogy e nézet ellen maguk a tények szólnak. A balesetek körülmé­nyeinek vizsgálata mellett bi­zonyít, hogy n^gy többségük — országosan mintegy 80 szá­zalékuk — egyéni magatartás­ból; virtuskodásból, fegyelme­zetlenségből, ittasságból, tehát olyan okokból ered, amelyekkel szemben nemcsak lehet, de fel is kell venni a küzdelmet. Már jelentkeznek szerény, de biztató-eredmények. Az el­múlt év azonos időszakához viszonyítva, ez &v első felében, az ösz- szes balesetek száma 13,5 százalékkal, a halálos ki­menetelű baleseteké pedig 4,7 százalékkal csökkent, mezőgazdasági üzemeinkben. A társadalmi vonatkozások mellett fontos intézkedések is szolgálják a balesetelhárítás hatékonyságát. így többek kö­zött az illetékes állami szer­Az É.M. 25. sz. Állami Építőipari Vállalat Bp. XXI. kér. Kiss János altábornagy utca 19; azonnali belépésre felvesz festő és mázoló, -úzvezetékszerelö, központ: fűtésszerelő és bádogos szakm unkásokat. Munkásszállást biztosítunk; Tanácsi igazolás szükséges. vek elrendelték, bogy a von­tatókon a karbantartáson túl­menően is hetenként egyszer részletes műszaki ellenőrzést kell végezni, s az észlelt hibá­kat azonnal ki kell javítani. (MTI) • A négy iskolán az idén ösz- szesen 350 terxnelőszövetke-' zeti vezetőt képeznek, vala­mivel kevesebbet, mint ta­valy. A csökkenés oka, hogy a vezetőképzés „hagyomá­nyos” módját fokozatosan korszerűbb, a növekvő szak­mai igényeknek jobban meg­felelő forma váltja fel. A zsámbéki vezetőképző iskola helyiségeinek egy részében most ősszel nyűt meg a felsőfokú üzemgazdasági tech­nikum, az első intézmény Ma­gyarországon, amely kifeje­zetten agrár-üzemgazdászi képesítésit nyújt. Nappali ta­gozatán olyan érettségizett fiatalok tanulnak, akik az is­kola elvégzése után beosz­tott szakemberként dolgoz­nak majd a termelőszövetke­zetekben. A januárban meg­nyíló levelező tagozat hall­gatói azonban elsősorban szövetkezeti elnökök lesznek. A felsőfokú technikumon el­sajátítják majd mindazokat az agrárgazdasági, üzemszer­vezési, üzemtant, számviteli és egyéb ismereteket, amelye­ket a korszerű mezőgazda- sági nagyüzemek munkájának irányításában a legjobban hasznosíthatnak. (MTI) Konyha- és háztartási gépek Nagy érdeklődés mellett mutatták be a konyha- és háztartási gépeket a most be­zárult lipcsei őszi vásáron (MTI külföldi képszolgálat) H fé képcsőiét segít áthidalni a nehézségeket a váci kötöttárugyárban és az újpesti pamutiparban Nemcsak kilométerek vá­lasztják el őket, hanem az is, hogy egyikük a gyártó, a má­sikuk pedig a feldolgozó üzem. Tehát örökösen lehet ok né­zeteltérésre, súrlódásra, a le­szállított fonal mennyisége, minősége, és a határidők miatt. Ez a körülmény azon­ban mégsem választja el őket egymástól, inkább összeköti. Pedig korántsincs minden a legnagyobb rendben. Áz első félévben például minőségi kötbérként mintegy 100 ezer forintnyi összeget fizetett ki a szállító, azaz a Magyar Pa­Feledjük végre: kinek hány holdja volt! Lapusnyik András, a Budai Járási Tanács elnöke a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiről csői atban vann ak a dolgo­zókkal. Részt vesznek a la­kosság örömeiben és osztoz­nak a nehézségekben is. A falu átalakulásával érdekesen alakul át — a párt iránymu­tatása szerint — a tanácsok tevékenysége is. Csökken áz adminisztratív funkció, hi­szen ki az, akit falun el kel­lene nyomnia? így hát előtérbe kerül a szerve­zési, kulturális és első­sorban a gazdasági tevé­kenysége. A tanácsok többsége jól fog­lalkozik a községek fejleszté­sével, a kommunális igények kielégítésjével. Az emberek gondolkodásának megváltoz­tatása azonban ezeknél jóval nehezebb feladatot ró reájuk. Nehéz lenne egységes gya­korlatot meghatározni, hiszen mindig a sajátosságoknak, a feltételeknek megfelelően kell dolgozniuk. Egy azonban a lényeg, hogy az irányelvek megvalósításához külön in­tézkedés, szervezés nélkül is hozzá kell. fogniuk. Mégpedig úgy, hogy a közös gazdaságok tagjai kivétel nélkül jól érez­zék magukat munka közben és felesleges, káros viták ne gátolják valamennyiük jólé­tének kialakulását. mutipar. a Váci Kötöttáru­gyárnak. Ebből aztán követ­keztetni lehet arra a töménte­len vitára, tárgyalásra, amely ezt megelőzte. A szövődé vezetője Wieland elvtárs. az újpesti gyár gondjait legalább olyan jól ismeri; mint a sajátját. Amikor a leszállított fonal minőségéről kérdezzük. így kezdi a beszélgetést:— Kérem, meg lehet érteni, nehéz hely­zetben van az MPI. A múlt évben vették át a Goldberger Textilgyártól a gyűrűs vigony- fonógépeket, s a gépparkkal együtt a megrendelőket is. Az üzemben rekonstrukció tör­tént, ezért hát érthető, ha ne­hezebben megy a munka. így kezdte a beszélgetést, pedig azzal is kezdhette volna, hogy a fonalak szakítóereje csak a legutóbbi időben éri el a kö­vetelmény legalsó határát, hogy a leszállított csévéken sok a munkafegyelmi hibák­ból adódó baj, ráeresztés, rossz kezdés, dupla előfonal, laza, vagy túl kemény sodrat. Mert ez mind sok bajt okoz — ná­luk. A csévélőtői kezdve, ahol jelentősen csökkent a terme­lékenység, a szövődéig, ahol törnek a drága import tűk (s ez mennyire megemeli a se­gédanyagfelhasználást!) Szein- húzás, felkapás, .szóval egy sereg leminősített darab, amelynek a hibái a bolyhozás után még szembetűnőbbek. Szóval mondhatta volna ezt, mindjárt elöljáróban, „objek­tív okokat” keresve a maguk bajaira. Ehelyett azonban a másik gyár gondjainak felso­rolásával kezdte, s csak aztán Először olvasva az irányel­veket is, az volt a vélemé­nyem, hogy reális, őszinte, igazságos. Nehéz egy-egy részt kiragadni az egészből, hiszen annyira összefüggő és úgy nagyszerű, ahogy megjelent. Mégis, amikor arról gondol­kodtam, mi ragadott meg leg­jobban, járásunk legnagyobb problémájára, az egységes pa­raszti osztály kialakulására esett választásom. Papíron, újságban, határo­zatokban már hónapokkal előtte hirdettük, hogy megszűnt a parasztság réte- geződése, ma már másként ítéljük meg a dolgozó pa­rasztot. Nem holdjai száma, istál­lójának nagysága, hanem a közösben végzett mun­kája dönti el, milyen em- , bér. Papíron hónapok óta így ír­juk, gyűléseinkéül így mond­juk, de az életben, a gyakor- . latban sok problémával ta­lálkozunk. Még halljuk: „az legyen a brigádvezetőm, aki­nél béreskedtem?” Vagy: „az dirigáljon nekem, aki nálam volt arató?!” És még imitt- amott azt is halljuk: ki a sváb, ki a kisújszállási, bereg- szállási. S bizony az ilyen viták gyengítik az összefogást. Egy­néhány gazdaságunk emiatt nem kap erőre. Baj az is, hogy olykor a vezetők, a szö­vetkezet vezetői is indulattal, személyes emlékeiktől vezé­relve foglalnak állást. Az egységes paraszti osz­tály kialakulásában, a kü­lönbségek valóságbeli eltünte­tésében sokat tehetnek a köz­ségi tanácsok. / n ácsok szüntelenül kap­^\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\ ^ — Hallottátok, jí megérkezett az új or- $ vos — adták egymás­ának a hírt szeptem- % bér harmadikén a Péteriek. $ — Aztán milyen % forma? — erdeklöd- % tek, akik még nem i látták. y í — Fiatal, vékony, $dehát majd megem- % beresedik — mondo- % gatták a jólértesül- £ tek. — A fő az, hogy !■ tudjon, meg hogy ne £ legyen ideges ... ^ A lányok rögtön $ aziránt érdeklődtől'., ^hord-e karikagyűrűt £ az ujjún? Neml ogy í hordja, de vele jött í ifjú felesége is. A pé- f téri lányok nyolc hó- $ napot késtek, akkor $ volt dr. Éliás Sándo- % rék esküvője. £ A csöpp kis szobá- í ban, amelyet a köz- ' slégi tanács „rende­Két rendelés között lőnek" nevezett ki, rakodik, készül az if­jú házaspár. A dél­előtti rendelésnek vége, ebéd után Mo- nori-erdőn kell len­niük: Éliás doktor Péteri község és Mo- nori-erdő körorvcsa lett, felesége pedig a beosztott orvos-írnok. — A nagy érdeklő­dés onnan adódik, hogy én vagyok az első „saját” orvosuk — mondja a barna, szemüveges fiatalem­ber. Feleségemmel együtt ceglédiek va­gyunk, szívesen jöt­tünk ide. Eddig Szolnokon, a sebészeten dolgozott, s most egy kicsit ne­héz „átállni" a főleg belgyógyászati ren­delésre. — No, de sebaj, pár nap és megszo­kom. Kedden már negyven betegem volt. Ahogy a mesé­ben szokott lenni, öreg néni jött legelő­ször szemrevételezni. Nem akart semmit, csak kíváncsi volt. „olyan vagyok-e, aki­re rábízhatja ma­gát. — Na, és „olyan­nak" találta? — Ügy látszik. Egy óra múlva már sor­ban ültek kinn a pá­don. Csakhogy most még nem sokat ■pro­dukálhatok, amíg a felszerelés meg nem érkezik. — Látja, ezt a rozs­dás csipeszt, meg a rossz ollót találtuk itt — mutatja a jiatal­í asszony. — Persze,; ez csak a kezdet Íeez-J dete. Jövő év első r.e-j gyedében megkezdik^ itt a tanácsháza mel-'t letti telken a három; szoba, komfortos or-; vosi lakás építését. \ Lesz külön modem í rendelőnk is, mert a í jelenlegi lakásunkat; építik át erre a cél-f, ra. Addig ez is meg-; teszi. i — Bocsánat, men- $ nünk kell. Hétfő—\ szerda—péntek dél- í után Monori-erdőn j rendelek. Ott ma lesz% a bemutatkozás. Az J első vizitről pedig különösen nem illik \ elkésnünk — szabad-$ koznak. Felberreg a motor, % s rövidesen már csak% a vastag szürke por- £ kígyó ymutatja, elin- £ dúlt a doktor Mono-f ri-erdőre. (k. m.) / mondta el, hogy amiatt ná­luk a csévélöben két műszak­ról három műszakra kellett áttérni. Igaz, az újpesti gyár­ban nagyon igyekeznek. Túl minden hivatalos tárgyaláson, segíteni akarnak egymásnak. Ezért ment el egy küldöttség a kötöttárugyárból, a pamut­iparba. Elvitték és megmutat­ták, hogy milyen fonási hibákat találtak, és elvitték a ládacédulát is (minden ládában feltüntetik, hogy milyen fonal van benne, melyik gépen, mikor és ki gyártotta), hogy könnyebb legyen kikeresni a hibát. Persze a látogatást látoga­tással illik viszonozni, a segítő szándékot viszont, hasonló jó­szándékkal. így az újpesti asz- szonyok egy csoportja hama­rosan felkereste a váciakat, hogy megnézzék és a saját szemükkel tapasztalják, mit is jelent az, hogy nem jó a fo­nal. Sarkadiné fonónő jóleső örömmel vette tudomásul, hogy ismerik a gyártmányát, egy másik asszonyka pedig pi­ronkodva szerzett tudomást ugyanerről. Hiszen, amiatt, hogy ők rosszabb fonalat ad­nak a kötöttárugyárnak, egy orsózónő napi 110 kiló terme­lése 80—90 kilóra esett vissza, s nemcsak kevesebbet dolgo­zik, de közben többet is mér­gelődik. Igaz, hogy rosszabb az alapanyag (a jelenlegi vi- gonykerék 50 százalékát meg­reklamáltak már az újpestiek, mint feldolgozhatatlant), de azért sok múlik a fonónő mun­káján is. De hogyan? Egészen apró dolgoknál kell kezdeni. Ott, hogy a ládákat ne dobálják szállítás közben, mert így na- | gyón hamar tönkremennek (egy-egy láda sok száz forintba : kerül), s mivel sem idő, sem i ember nincs a kijavítására, i ezért úgy szögelik meg, hogy i a kiálló szögek vagy lefejtik, i vagy szétszedik a fonalat. S i ez már hulladék. Tehát innen I kell kezdeni a javítást (s ez : mind a két gyáron, sőt egy ki- | csit a szállító MÁV-on is mú- ! lik), s folytatni ott hogy a fonal valóban jobb minőségű i legyen. Persze az igazsághoz : az is hozzátartozik, hogy ez nemcsak a két gyáron, vagy személy szerint Munkácsinén. Szuháknén, Wieland, vagy pe­dig Komor elvtársakon múlik, még csak nem is a közöttük levő kapcsolaton, hanem a nyersanyag minősége is hozzájárul ehhez. De ha a két gyár valóban megtesz min­dent, akkor nemcsak a távol­ság szűnik meg köztük, nem­csak a barátság szilárdul meg, hanem jobb lesz a munka Új­pesten is, Vácott is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents