Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-14 / 215. szám

MfFCYf.i 1962. SZEPTEMBER 14, PÉNTEK A LEGFONTOSABB: A LESZERELÉS MOSZKVAI VÉLEMÉNYEK A 17. ENSZ-KÖZCYŰLÉSRÖL Moszkvában egyre több szó esik az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének 17. ülésszakáról, amely nem egé­szen egy hét múlva, szeptem­ber 18-án kezdődik meg New Yorkban 104 állam képviselői­nek részvételével. Szovjet dip­lomáciai megfigyelők a tavalyi közgyűlés óta eltelt esztendő mérlegét megvonva sajnálat­tal állapítják meg, hogy a 16. közgyűlésen szőnyeg­re került problémák leg­nagyobb része máig sem oldódott meg, a nemzetközi helyzet tovább­ra is feszült. Ezzel kapcsolat­ban hangoztatják, hogy a 17. közgyűlésre különösen nagy felelősség hárul. A közgyűlés asztalán fekvő 100 kérdés kö­zül Moszkvában egyöntetűen a leszerelés problémáját ítélik a legfontosabbnak. Az általános és teljes lesze­relés szerződésének szovjet tervét már igen régen ter­jesztették elő, de azóta nem sok haladás történt. A 18-hatalmi bizottság munkája semmiféle gya­korlati eredménnyel nem járt, s a nyugati hatalmak tovább­ra tó a jogilag szentesített kémkedési rendszer megvaló­sítására akarják felhasználni a leszerelési tárgyalásokat. Ha a közgyűlésen nem változtat­nak álláspontjukon és nem mutatnak hajlandóságot a jó­zan tárgyalásra, az újabb vita sem hozhat sok eredményt. Ugyancsak nem sikerült kö­vetkezetesen és maradéktala­nul megvalósítani a gyarmati rendszer felszámolására hozott közgyűlési határozatot sem, noha az erre vonatkozó nyilat­kozatot már a 15. közgyűlésen elfogadták. Ezzel kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy a 16. közgyűlésen a szovjet küldött­ség konkrét javaslatot nyúj­tott be: legkésőbb 1962. végé­re adjanak függetlenséget minden gyarmati népnek. E javaslat helyett azonban ta­valy a 38 afro-ázsiai ország indítványát fogadták el, amely nem kötötte határidőhöz a gyarmati rendszer végleges megszüntetését. Éppen ezért Moszkvában úgy vélik, hogy a Szovjetunió ismét közeli és pontosan megszabott határidő­re tesz -.majd javaslatot A 17, közgyűlés ugyancsak szemügyre veszi a nemzet­közi kereskedelmi értekez­let összehívásának kérdé­sét. Mint ismeretes, a szovjet kor­mány ez év májusában java­solta egy ilyen értekezlet meg­tartását, hogy létrehozzák a hátrányos megkülönbözte­tések nélkül működő, a vi­lág minden országát magában foglaló kereskedelmi világ- szervezetet. Ez az eszme támo­gatásra talált: az EINSZ gaz­dasági és szociális tanácsának genfi ülésén elhatározták, hogy az értekezletet az ENSZ égisze alatt össze is hívják, s 1963 elején összeül a napi­rend meghatározására hiva­tott előkészítő bizottság. Moszkvában rámutatnak, hogy a 17. közgyűlés egyik leg­fontosabb és leghalasztha­tatlanabb feladata a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyreállí­tása. A különböző találgatások el­lenére valószínű, hogy az ENSZ-közgyűlésre utazó szov­jet küldöttség színvonala a szokásos diplomáciai színvonal lesz. Ez idő szerint nincs szó arról, hogy Hruscsov minisz­terelnök részt vegyen a köz­gyűlésen. o & mmm Figyelmeztetés az agresszorokhoz A Pravda vezércikke — Az Egyesült Államok ve­zető köreinek provokációs po­litikája újra kiélezte a nem­zetközi helyzetet — állapítja meg a Pravda csütörtöki szá­mának vezércikke. — Ehhez most azt választották ürügyül, hogy a forradalmi Kuba a békét veszélyezteti. A cikk rámutat, a reakciós amerikai vezető körök azzal próbálják indokolni agresz- szív tevékenységüket, hogy a Kuba védelmének erősítésére tett intézkedések veszélyezte­tik az Egyesült Államok biz­tonságát. Ez a képtelen állítás azonban csupán azért szüksé­ges az Egyesült Államok kor­mányának, hogy összehívhas­sa az Amerikai Államok Szer­vezetének külügyminiszteri értekezletét. Az értekezleten minden bizonnyal megkísérlik egyik-másik latin-amerikai ország be­vonását a Kuba-ellenes provokációkba. A Pravda vezércikke a to­vábbiakban megállapítja: az amerikai kongresszusi képvi­selők felszólalásait hallva az ember azt hihetne, hogy nem a XX. század második felé­nek civilizált világában élünk, hanem, valamiféle őserdőben, ahol csak az ököljog érvénye­sül, ahol az államok közötti viszonyt nem törvények ha­tározzák meg, hanem az erő­sebb akarata. Az amerikai reakciósok­nak nem tetszik a kubai nép által választott tár­sadalmi rendszer, s úgy gondolják, ez az ellen­érzés elegendő ahhoz, hogy leszámoljanak a kubai forra­dalommal. „A kubai nép azonban nem áll egyedül. A Szovjetunió és a többi szocialista ország je­lentős gazdasági segítséget nyújt neki. A kubai kormány kérésére — az imperialisták agressziós fenyegetései miatt — a Szovjetunió bizonyos mennyiségű fegyverzetet is szállít Kubának, ez azonban kizárólag védelmi célokat szolgál” — hangsúlyozza a ve­zércikk. A lap ezután rámutat, a szovjet kormány — mint azt a napokban kiadott TASZSZ* nyilatkozat is hangsúlyozta — kötelességének tartja, hogy a kialakult helyzetben a legna­gyobb éberséget tanúsítsa és minden intézkedést megte­gyen annak érdekében, hogy a hadsereg a legmagasabb katonai készültség állapotá­ban legyen. A szovjet nép támogatja kormányát, s a szovjet emberek a világ műiden népéhez fordulnak az­zal a felhívással; ítélje el az imperialisták agresszív ter­veit, akadályozza meg a hábo- 1 ni kirobbantását. A nyugatnémet-amerikai viszony újabb fejleményei SZERDÁRÓL CSÜTÖR­TÖKRE virradó éjszaka, ma­gyar idő szerint körülbelül 22 órakor földrengést észleltek Tádzsikisztánban és Üzbegisz­tán déli körzeteiben. A föld­rengés központja Dusambetől 240 kilométerre Afganisztán területén volt 200 kilométer mélységben a föld alatt' BECSLÉSEK SZERINT Ka­nadában jelenleg mindössze 10 000 eszkimó él. A hatósá­gok intézkedéseket készülnek tenni, hogy megakadályozzak az eszkimók számának csökke­nését, mert a rossz életviszo­nyok miatt igen nagy a gyer­mekhalandóság. CURTIS BENJÁMINNAK, a Mcgraw-Hül nagy New York-i könyvkiadó vállalat el­nökének vezetésével amerikai könyvkiadóküldöttség tartóz­kodik a Szovjetunióban. Ben­jamin nagy elismeréssel nyi­latkozott a kazahsztáni könyv­kiadás eredményeiről. Az ame­rikai könyvkiadók Alma-Atán kívül megismerkedtek Moszk­va, Leningrad és más szovjet városok nyomdaiparával, ki­adói munkájával. ADENBAN szerdán nagy­gyűlést hívott össze a most megalakult szocialista párt. A gyűlésen elhatározták, hogy szeptember 24-én menetet szerveznek, tiltakozásul az an­gol gyarmati hatóságok ama szándéka ellen, hogy Adent az úgynevezett dél-arábiai szö­vetséghez csatolják. AZ ENSZ afrikai gazdasági bizottságának állandó tanácsa Addisz Abebában szerdán két­hetes ülésszakra ült össze. Az ülésen tizenhat afrikai ország képviselői mellett az Egyesült Államok, a Szovjetunió és több más ország képviselői tó részt vesznek. A napirenden szerepel a Közös Piac kérdé­se is. MIKÉNTIJE POPOVICS, a Jugoszláv Tudományos Mun­kaügyi Tanács elnöke és fele­sége szerdán vacsorán látta vendégül German Sz. Tyitov szovjet űrhajóst és feleségét. AZ OLASZORSZÁGI Ada- mello hegységben 3000 méter magasságban megtalálták négy osztrák katona jégbefagyott holttestét. A katonák az első világháború idején pusztultak I eL Nyilvánosságra hozták az algériai választások jelöltlistáit Ben Kheddái nem jelölték Az FLN politikai bizottsá­ga csütörtökön — a válaják képviselőivel folytatott tanács­kozások befejezése után — nyilvánosságra hozta a szep­tember 20-ra kitűzött algériai választások jelöltlistáit. Az FLN egységes listákat ter­jeszt a választók elé, akiknek az a feladatuk, hogy igennel vagy nemmel szavazzanak a hivatalos jelöltekre. Ameny- nyiben a választók a listákat jóváhagyják — s ez biztosra vehető —, Ben Bellának Al­géria első nemzetgyűlésében több mint 80 százalékos több­sége lesz. Hírügynökségi jelentések sízeriint bizonyos módosítások történtek a korábbi jelölt- jegyzékeken. Kihagyták pél­dául azokat, akiket korábban a 4. vilaja követelésére vet­tek fel a névsorba, kimaradt továbbá több ismert politikus, aki semleges magatartást ta­núsított a politikai bizottság és a 4. számú vilaja közti vi­szályban. Ez utóbbiak között első helyen áll Ben Khedda, az algériai ideiglenes kor­mány miniszterelnöke. Összetűzés katangai csendőrök és ENSZ-katonák között Az alábbi incidensből jól látható, hogy milyen arcát­lanságokra bátorítják Csom- bét az ENSZ tessék-lássék in­tézkedései. Csütörtökre virradóra az ENSZ New York-i székhe­lyén közölték, hogy az eltóa- bethvillei repülőtéren szer­dán tűzharcra került sor az ENSZ-haderők húsz indiai ka­tonája és száz katangai csendőr között. A csendőrök körülkerítették és megtá­madták a repülőtéren állo­másozó ENSZ-katonákat, mi­re azok fegyvert használtak és megfutamították a táma­dókat. Egyik fél sem szenve­dett veszteségeket. Az inci­densről az ENSZ elisabelh- villei képviselője értesítette a világszervezetet. Az ENSZ erről jelentést adott ki, s abban cáfolja Csőmbe szerdai azon állítását, hogy ötszáz ENSZ-katona ka- tangaiakra tüzelt, megölve két csendőrt, s másik kettőt megsebesítve. A Biztonsági Tanács ajánlja Trinidad és Tobago, valamint Jamaika felvételét az ENSZ-be A Biztonsági Tanács szer­dán összeült, hogy döntsön az angol gyarmatból füg­getlenné vált két .karib-ten- geri ország ENSZ-felvételé­ről. A tanács elé Anglia és Ghana terjesztett két kö­zös javaslatot — mindket­tőt az új államok felvételé­ről. A vita befejeztével a Biztonsági Tanács tagjai egyöntetűen ajánlották a közgyűlésnek Jamaika, vala­mint Trinidad és Tobago szigetállamok felvételét a világszervezetbe. Ghánában fokozódik h felháborodás A Nkrumah elnök ellen elkövetett merénylet miatt szerdán nagy tömeg vonult fel az accrai börtön elé, s követelte, hogy szigorúan büntessék meg az ott fogva­tartóit minisztereket, akiket a merénylet előkészítésével vádolnak. Szovjet mezőgazdasági küldöttség Amerikában Piszin mezőgazdasági mi­niszter vezetésével szovjet mezőgazdasági küldöttség tar­tózkodik az Egyesült Álla­mokban. Szerdán Freeman, az Egyesült Államok földmű­velésügyi minisztere ebédet adott a szovjet vendégek tisz­teletére. Két hadsereg Algériában A Mezőgazdasági Kiállítás vendégeit várja Budapesten a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal Szállásáról, szórakozásáról gondoskodik a Fővárosi Idegenforgalmi Hivatal Városnéző autóbuszjáratok, színházjegyek, egyéni és csoportos szállások Budapest V., Roosevelt tér 5. Telefon: 180—201, 381—106. A kiállításon keresse fel az idegenforgalmi pavilont! lakosság 70, százalékának nincs munkája, keresete... Ezek után nem csoda, hogy demagóg politikusoknak, for­rófejű katonatiszteknek nem volt nehéz Ben Bella és a politikai bizottság ellen han­golni a leszerelés előtt álló katonákat. „A munkanélkü­liek hadseregét fogjátok csak gyarapítani!” — ez volt a jelszó, amellyel meg­kísérelték a politikai hata­lom ellen fordítani a láza­dó negyedik vilaja parancs­nokai katonáikat. Ben Bella visszautasította a vádakat, biztosította az ALN katonáit, akik levetik majd az egyenruhát, hogy közmunkákon fogják őket foglalkoztatni. A gazdasági okokon kí­vül politikai magyarázata is van annak, hogy Ben Bel­la és a befolyása alatt álló politikai bizottság a hadse­reg létszámát csökkenteni kí­vánja. A háború éveiben katonai körzetbeosztást ve­zettek be Algériában a sza­badságharc vezetői. Az ún. vilaják parancsnokai terü­letükön — éppen a hadvi­selés érdekében — teljha­talommal rendelkeztek. Most, a békeviszonyokra áttérés idején át kellene adniok hatalmukat a polgári hata­lom képviselőinek, létre kel­lene jönnie a polgári közigazgatásnak. Egyes katonai parancsno­koknak viszont nincs ínyük­re, hogy megváljanak ed­digi hatalmuktól. S itt jön a tömeges leszerelés politi­kai motívuma: mindaddig. Adenauer kancellár csütör­tökön délután a Bundeswehr különrepülőgépén az észak­olaszországi Cadenabbiába utazott, hogy megkezdje négy­hetes szabadságát. A kancellár még elutazása előtt fogadta Dowling amerikai nagyköve­tet és tájékoztatta De Gaulle elnökkel folytatott megbeszé­léseiről. Hírek szerint a kancellár és Dowling megbeszélésén szóba ke­rült a legutóbbi Grewe- nyilatkozat ügye is. Grewe professzor, az NSZK eddigi nagykövete ugyanis múlt hét végén hazaindulása előtt olyan nyilatkozatot tett e^y amerikai hírügynökség­nek, amelyben hangoztatta, hogy a bonni és a washingto­ni kormány között nézeteltéré­sek vannak és amiatt pa­naszkodott, hogy az amerikai értelmiség egy befolyásos csoportja (itt Grewe elsősor­ban, burkoltan Kennedy ta­nácsadói körére célzott) ne­gatív magatartást tanúsít Nyugat-Németországgal szem­ben. A kancellár most állító­lag azt hangoztatta Dowling nagykövet előtt, hogy ő sze­mély szerint semmiesetre sem osztja a Grewenek tulajdoní­tott kijelentéseket. A Grewe-nyilatkozat egyébként is nagy feltű­nést keltett Bonnban és a nyugatnémet sajtó annak az aggodalmának ad kifeje­zést, hogy a volt washingtoni nagykövet i ’’meggondolatlan” kijelentései rossz vért szül­nek majd az amerikai vezető körökben. ,\\\w\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\vx\wv.y; £ í Aggódó együttérzéssel fi­gyeljük — 3000 kilométer tá­volságból is — az algériai nép fúj gondjait, újabb megpróbál­ni tatásait. A tömérdek véráldo- n zatot követelt szabadságharc n hét esztendeje után, végre fel- n virradt a függetlenség napja, n de már a visszanyert szabad­ni Ságot örömujjongva köszöntő jí tömegek ünnepi hangulatát is n meigrontotta a kirobbant bel- n politikai válság. A politikusok ^ közt megindult a hatalmi ^ harc, s alighogy ennek „első ^ menete” kompromisszumos ^ megoldással véget ért, máris í elkövetkezett a válság máso- |dik szakasza: Algírban fellá- í zadt a IV. katonai körzet pa- í rancsnoksága a politikai ha­ltaimat képviselő politikai bi- í zottság ellen, amely — mint n ismeretes — Ben Bella irányí­tása alatt áll. Szeptember el- n ső napjaiban megszületett n ugyan az újabb kompromisz- n szum. de félő. hogy a meg- ^ egyezést a személyi ambíciók- n tói tüzelt politikusok, vagy a n politika; szerepre vágyó kato- n naí parancsnokok felmondhat­ják ... ^ Az ország első, alkotmányo- ^ zó nemzetgyűlésének megvá- í lasztását szeptember 20-ra ki­tűzték — miután kétszer is ^ már későbbre tolták a válasz­tások dátumát. Jelenleg az ^ FLN politikai bizottsága és a ^ vele szembenállt katonai cso- ^ portok (illetve az ezek mögött ^ álló politikusok: Belkaszem j Krim miniszterelnök-helyettes ^ emberei) között azon folynak ^ az alkudozások, hogy az egysé- ^ ges képviselőjelölt-lista 196 ^ helyére milyen arányban ke- ^ rüljenek katonák, s hányán a ^ Belkaszem Krim-féle „ellen- ^ táborból”. 2 Az algériai válság második y ' hónapjában különösen élesen vetődött fel, s még ma is meg­oldatlan a hadsereg problémája. Mi legyen az ALN-nel, azaz a nemzeti felszabadító had­sereggel? Ben Bella, az új Al­géria legdinamikusabb politi­kai vezetője leszögezte: a há­borúban sokat szenvedett, gazdaságilag pedig elmaradott volt gyarmati ország nem en­gedheti meg magának azt a luxust, hogy 130—150 000 fő­nyi hadserege legyen. A szom­szédos Marokkó példájára hi­vatkozott, ahol 850 000 régi francia frankba kerül évente egyetlen katona fegyverben tartása ... Ben Bella az új al­gériai nemzeti hadsereg lét­számát hozzávetőleg 35 000 fő­ben állapítaná meg. Az ALN katonái közül csak minden negyedik-ötödik ma­radhatna meg így a hadsereg­ben. Ott, ahol eddig egyenruhát, ellátást, zsoldot kapott S ezt a tényt azért kell aláhúzni, mert Algériá­ban van egy másik „had­sereg” is: az éhező nincs­telenek, a földnélküli pa­rasztok, a munkanélküliek serege. Az FLN már jú­niusban két és félmillióban adta meg azok számát, akik munka híján nem tudják el­tartani magukat s családju­kat. Szeptember elején az algériai ideiglenes végre­hajtó testületnek a gazda­sági ügyekkel foglalkozó tag­ja még megdöbbentőbb ada­tokat közölt: a munkaképes míg egynéhány kiskirályko- dó parancsnok számottevő létszámú csapatokat tud a maga háta mögött, nehezen hallgat az Algírból jövő utasításokra s könnyebben enged a kísértésnek, amely a leszerepelt, vereséget szen­vedett politikusok „tanácsai”, „buzdításai” formájában je­lentkezik, hogy szálljon szembe a központi hatalom birtokosával, a politikai bi­zottsággal. Távol áll tőlünk, hogy egynéhány hangoskodó pa­rancsnok alapján ítéljük meg az algériai nemzeti fel­szabadító hadsereget, amely több mint hét esztendő hő­si harcaiban helyt tudott állni a gyakran félmilliós­nál is nagyobb francia gyar­mati hadsereggel szemben. De mindenek előtt annak a jel­mondatnak kell igazat ad­nunk, amely Algéria váro­saiban, falvaiban egyre sű­rűbben jelenik meg a ház­falakon: „Az egyetlen hős az algériai nép!” A nép épp úgy küzdött, vérzett, mint hadserege — egymillióra bér­esünk az algériaiak véráldo­zatát a több mint hétéves, szörnyű háborúban — s a szabadságharc semmiesetre sem azért folyt, hogy katonai diktatúra váltsa; fel a francia gyarmati uralmat. Az algériai válság igazi meg­oldása az, amit az Algé­riai Kommunista Párt kö­vetel: sokkal inkább, mint bármikor, most kell meg­adni a"' szót a népnek! De­mokratikus módon, az al­gériai nép választotta veze­tők kezébe kell letenni az ország sorsának irányítását! Pálfy József

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents