Pest Megyei Hirlap, 1962. szeptember (6. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

r»*i *rrcY£« xJCírSao 1963. SZEPTEMBER 3. VASÄRNAP MM ni mnöíesrr új véradó fél ér nfeiti A Magyar Vöröskereszt — első félévi munkáját vizsgál-, va — részletesen elemezte a véradómozgalom szervezőé­ben elért eredményeket és a további feladatokat. E nagy fontosságú, emberbaráti fel­adatot tekintve a Vöröskereszt erre az évre minden eddiginél nagyobb fokú fejlesztést — 90 000 új donor toborozását — irányozta elő. Ezt a nagy szá­mot az új” véradóállomások létrejötte, továbbá az indokol­ja, hogy az öt-hat hónapra nö­velt vérvételi időközök ellené­re is a kórházak, klinikák ál­tál igényelt vérmennyiséget biztosítani akarják. Megállapítható, hogy a vö­röskereszt-szervezetek szinte kivétel nélkül eleget tettek emberbaráti kötelezettségeik­nek, s fél év alatt hatvanötezer új véradót szerveztek a moz­galomba. Kiemelkedő ered­ményt értek el a Bács-Kiskun, a Szolnok, a Pest, a Borsod és a Fejér megyei szervezetek. Egyre nagyobb tért hódít a térítés nélküli véradás. Az el­ső félévben újonnan jelentke­zett donorok kétharmad része már ilyen feltételekkel kap­csolódott a mozgalomba. — Szarvasbőgésre készül­nek a pilisi és a Gödöllő környéki erdőkben. Az erdő- gazdaságok rezervátumai sok külföldi vadászt várnak. KI LESZ A LEGJOBB ? BSrirpíipoer faring pénsjuíalntui kapnak n mrfftjai tss-rk kangres&ansi rarscnyénok gyóatasai Országszerte jó eredmény- nyel folyik az MSZMP VIII. kongresszusa tiszteletére a tsz-ek versenye. Ilyen nagy­szabású mozgalom eddig még sohasem bontakozott ki a me­zőgazdasági üzemekben. A versenyben természetesen lel­kesen vesznek részt Pest me­gye termelőszövetkezetei is és közülük több már most jelen­tős eredményeket mutathat fel. A Pest megyei versenybi­zottság legutóbbi ülésén mél­tányolva a tsz-vezetők és ta­gok erőfeszítéseit, úgy dön­tött, hogy ' a verseny következő sza­kaszában a feltételeket áttekinthetőbbé teszi. s főleg a fontosabb nyári csúcs- munkákat, éspedig az aratást, cséplést, tarlóhántást, nyári mélyszántást, másodvetést, az anyakoca és ( a »felvásárlási terv teljesítését értékeli. Mind­ezek értékelésére körülbelül szeptember végén kerül sor. Elhatározta ugyanakkor a megyei versenybizottság azt is, hogy az év végi eredmények | alapján három kategóriában hat termelőszövetkezetet ré- 1 szesít jelentős pénzjutalom­ban, összesen 70 ezer forintot juttat a Icgjobbjered­ményt felmutatók számá­ra. Az első kategóriában 1500 ka- tasztrális holdig 10 000 forint az első, ötezer forint a máso­dik díj, 1500—3500 holdig első díj tizenötezer, második tíz­ezer forint, 3500 hold felett pedig húszezer, illetve tízezer forint lesz az első és a máso­dik díj. A készpénzben kifize­tésre kerülő díjakat a ver­senyben résztvevő tsz-tagok között kell felosztani, de dí­jazni kell belőle azokat a bri­gád-, munkacsapat- és tsz- vezetőket is, akik a verseny megszervezését és kibontako­zását tevőleges munkával se­gítették elő. A dabasi járás megelőzte a ráckeveit A VIII. kongresszus tiszte­letére a dabasi és ráckevei járás párosversenyben áll. Az első versenyszakaszban Rác­keve ért el Dabasnál jobb eredményeket. A most lezárt második szakaszban azonban a dabasi járás 1503 pontot szerzett szemben a ráckevei járás 1246 pontjával és így 257 pont előnyt szerzett. Köl­csönös határjárással állapítot­ták meg ezt az eredményt és a két járás versenybizottsága, tsz- meg tszcs-vezetői együtt döntötték el, melyik járás mű­velés alá vont területe a job­ban megmunkált, hol szebb a növényállomány. A határjárást, amely egy­ben hasznos tapasztalat- cserének is bizonyul, a .tervek szerint a jövőben megismétlik. SZERVEZÉS KÉRDÉSI Panaszkodnak a vecsésiek. Többen fordultak szerkesztő­ségünkhöz. de sokan tették szóvá a tanácstagoknak is: egyenetlen a. zöldség- gyü­mölcsellátás. Megvizsgáltuk a panaszt, s megállapítottuk, jo­gos a vecsésiek kifogása. Geringer János, a tanács végrehajtó bizottságának tit­kára elmondotta, hogy a község zöldáruellátását e pillanatban csakugyan nem tudják meg­oldani a helybeli termelőszö­vetkezetek. A Zöld Mező Ter­melőszövetkezetnek ugyan van egy kis elárusító helyisége, óm ez legtöbbször tejet, tejtermé­ket árusít. A Ceglédi Élelmi- szeripari Kiskereskedelmi Vállalat idényjellegű sátrában ugyancsak nem tudják biztosí­tani a folyamatos áruellátást. Az Ezüstk.alász Termelőszö­vetkezet fővárosi elárusító he­lyére szállítja a zöldségfélét. Az sem titok, hogy a termelő- szövetkezetnek ez csöppet sem gazdaságos, a fuvarköltség nö­veli a kiadást. Vecsésen leg­alább olyan, magas árak ala­kulnak ki, mint a pesti piaco­kon, sőt előfordul, hogy egyes árucikkeket jobb áron tudnak eladni. Az Ezüstkalász Ter­melőszövetkezet a községben még előnyösebb feltételek mel­lett értékesíthetné zöldségáru­ját. Nemrégiben foglalkozott a tanácsülés a problémával, s határozat is született: szün­tesse meg a termelőszövetke­zet pesti elárusító helyét. Katona Jószef, az Ezüstka­lász Termelőszövetkezet fő­mezőgazdásza az alábbiakat mondotta: — Másfél éves probléma már nálunk a lakosság zöld­ségellátása. Termelőszövetke­zetünk a megtermelt zöldség­áruk 70 százalékát szerződé­ses alapon az állami felvásár­ló szerveknek adja át. A fenn­maradó 30 százalékot valóban Pestre visszük, de adunk belőle a helybeliek­nek is. Többször előfordult, hogy Vecsésen nem kelt el az áru. Az is igaz viszont, hogy a pesti árusítás nekünk nem előnyös, mert volt már rá eset, hogy csak olcsóbban tud­Megoldható gond Nem kell nagy beruházás Fogjanak össze Vecsésen tűk eladni az árut, vagy vissza kellett hozni. Mi nem zárkó­zunk el a vecsési igények kielé­gítése elől. Ha kapnánk egy ál­landó elárusító helyet (kétszer kérvényeztük már), egész éven át a helybeli lakosságnak tar­tanánk fent szabadpiaci ter­mékeinket. A Zöld Mező Termelőszövet­kezet elnöke, Moór Nándor szerint: — A mi helybeli elárusító helyünk napi négy-ötezer fo­rintot forgalmaz. Már a krumplit is szedjük, s a helyi lakosság kielégítését fontos feladatunknak tekintjük. Ma például már az ötödik áruval megrakott kocsi indul a stan­dunkra. Emellett az Andrási- telepi piacra is viszünk árut. Mindenesetre ha egy nagyobb elárusító helyiséget kapnánk, jóval több árut tudnánk biz­tosítani a helyi vásárlóközön­ségnek. Mit tesz az állami kereske­delem? A Ceglédi Élelmiszer- ipari Kiskereskedelmi Válla- v lat szeretne egy zöldségüzletet ^nyitni az állomás mellett. Én­ének azonban ma még komoly J akadálya mutatkozik. Tervezik íazt is, hogy a volt piactérnél ugyancsak felállítanak egy el- árusítóhelyet. Szó van arról íis, hogy a jövő év első negye- Í dében a jelenlegi piactéren korszerű gyümölcs-zöldség- J csarnokot létesítenek. 5 Addig is, amíg e tervek | megvalósulnak, lehet és kell í változtatni a mostoha körül- | ményeken. Az elmondottak ezt ! bizonyítják. (-HP —I) Az ÉM. 25. SZÁMÚ \ ÉPÍTŐIPARI V AULA LAT Budapest. XXI., Kiss János alt. u. 19. azonnali belépéssel alkalmaz \ KŐMŰVESEKET, \ ÁCSOKAT, \ GÉPKEZELŐKET, í TETŐFEDŐ ÉS í SZIGETELŐKET, valamint férfi \ KUBIKOSOKAT ÉS \ SEGÉDMUNKÁS munkaerőket. Munkásszállást biztosítunk. | Tanácsi igazolás szükséges Első a kakucsi Eenín Tsz Nemcsak részt vesznek a nyolcadik kongresszus tiszte­letére rendezett versenyben, hanem egymással párosver­senyben is állnak a dabasi já­rás termelőszövetkezetei és termelőszövetkezeti csoport­jai. Legtöbb közülük tisztá­ban van a verseny termésfo­kozó hatásával és ezért a ver­senyben résztvevő tagjaik kö­zött jelentős pénzjutalmat osz­tottak ki az augusztus 20-i ünnepélyeken. így tett például az in ár esi, a kakucsi, a hernádi és a dabasi tsz. A második versenyszakaszt értékelő járási versenybizott­ság most állította össze a ver­seny eredményeit. Az egymás­sal párósversenyben álló tsz- ek közül a kakucsi Lenin meg­előzte az inárcsi Március 21 Tsz-t, amely ezáltal a járási versenyben a második helyre szorult. Ugyanekkor Kakucs az ötödik helyről az elsőre küzdötte fel magát. A gyón! Egyetértés az Örkényi Hala­dást, a gyáli Dózsa a felsőpako- nyi Űj Életet, a dabasi Szikra a hernádi Március 15-ot előz­te meg. A tszcs párosverseny­ben az Örkényi Béke az ócsai Rákóczit, az újhartyáni Űj Élet az újlengyeli Aranyka­lászt, a tatárszentgyörgyi Kos­suth ugyanazon községben a Gábor Áront, a bugyi Rákóczi az alsónémedi Kossuthot, a bugyi Haladás az alsónémedi Zöldmezőt előzte meg. A járás jelenlegi első he­lyezettjei: 1. Kakucsi Lenin Tsz 3715 pont, 2. Inárcsi Már­cius 21 Tsz 3601 pont, 3. Da­basi Szikra Tsz 3329 pont. A tszcs-k között: 1. Örkényi Bé­ke Tszcs 2984 pont, 2. Ócsai Rákóczi Tszcs 2854 pont, 3. Üjhartyáni Üj Élet Tszcs 2765 pont. Az eredmények alapján a harmadik időszak tartamára a kakucsi Lenin Tsz és az Ör­kényi Béke Tszcs nyerte el a járási versenybizottság ván­dorzászlaját.. Az egyes helye­zések között a pontszámok különibozete azonban oly cse­kély, hogy a további verseny­szakaszokban bármelyik tsz, illetve tszcs az élre törhet. Sz. E. JÖJJENEK MINÉL TÖBBEN! Tegnap délután a nagykö­zönség részére is megnyi­totta kapuit a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás .és Vásár. Három évvel ezelőtt, 1959-ben tartotta a mezőgaz­daság utolsó seregszemléjét. Egy-egv kiállítás ugyanis hűen tükrözi a mezőgazdasági termelés színvonalát. A kiállítások évről évre megismétlődő sorában három­évi „kihagyás” volt. Ez idő­szak alatt történelmi fordu­lat következett be a magyar mezőgazdaságban. Amíg 1959- ben még zömmel a kisáruter- melő gazdaságok mutatták be állataikat, termelvényeix két, addig a mostani kiál­lításon mái- a szövetkezeti útra tért parasztság, az egyre gyorsabb ütemben fejlődő állami gazdaságok tárják a szemlélők elé: íme, ezt tud­ja nyújtani a szocialista nagyüzem. A 64. Országos Mezőgaz­dasági Kiállítás és Vásár hűen bizonyítja a párt po­litikájának helyességét, a mezőgazdaság átszervezésé­vel egyidőben a termelés nö­velését. Jtkadtak szép szám­mal, akik . a korábbi szer­vezés tapasztalataiból kiin­dulva kétségbevonták, hogy megvalósítható e feladat. Igaz, a kiállításon a legjobb szö­vetkezeti gazdaságok, állami gazdaságok mutatják be leg­kiválóbb eredményeiket,- de a kiállított anyag, azt bizo­nyítja, emelkedett a terme­lés színvonala a múlt kiállí­táshoz képest. Nem látnánk a teljes , igaz­ságot, ha csupán ezt tekinte­nénk. A mezőgazdaságban ugyanis, amint ezt a Köz­ponti Bizottság kongresszusi irányelvei is hangsúlyozzák, az átszervezéssel a szocializ­mus alapjait raktuk le. Mentegetőzésre, „mosako­dásra” egyáltalán nincs ok, de az igazsághoz tartozik, hogy a mezőgazdaságban ugyancsak rövid idő a há­rom esztendő. Három év alatt például nem fordul termőre a gyümölcsfa sem. legalább ennyi idő kell ahhoz, hogy egy-egy számosállatot te­nyésztésbe állítsunk. És mi­lyen rövid három esztendő az emberek gondolkodásmódjá­nak átalakításához! Éppen ezért, ha a ma eredményei­vel ismerkedünk, teljes bi­zalommal lehetünk a jövőt il­letően, mert jó irányba fej­lődik a mezőgazdaság. A 64. Országos Mezőgaz­dasági Kiállításon és Vásá­ron képviselteti magát me­gyénk mezőgazdasága is. A megye termelőszövetkezetei­nek és állami gazdaságainak termelés^ eredményeit ismer­ve, szép eredményekre, jó szereplésre számítottunk. Most, miután a bírálat ered­ményei nyilvánosságra kerül­tek, joggal lehetünk büsz­kék élenjáró gazdaságaink­ra. A szarvasmarhatenyész- tésfoen született a legszebb siker. A ceglédi Vörös Csil­lag Tsz 22-es, Kati nevű te­henével nagydíjat nyert. A Felsöbabádi Állami Gazdaság fehér hússertéseivel nyert te­nyésztési nagydíjat. A Tápió- szelei Kísérleti Gazdaság aranyérmet szerzett az egyik Cornwall kanjával. Sok elő­kelő díjat kaptak állami és szövetkezeti „ gazdaságaink a növénytermesztésben, továb­bá a kertészetben és gyü­mölcstermesztésben eiért eredményeik alapján is. Az ország mezőgazdaságának eredményeit, fejlődését te- | kintv^ megállapíthatjuk: a I termelés és fejlesztése ér­dekében tett erőfeszítés, a sok munka eredményes volt. A mezőgazdasági kiállítás a legjobbak találkozója. A leg,jobbaké, akiktől tanulni lehet. Kormányzatunknak a kiállítás megrendezésével ép- Pén az a célja, hogy köz­kinccsé váljanak a nagyobb termést eredményező terme­lési módszerek. Csaknem minden állattenyésztési és növénytermesztési ágiban tar­tanak előadást, bemutatókat, tapasztalatcserét. Nincs a me­zőgazdaságnak olyan ágaza­ta, amelynek kedvelői ne kapnának hasznos útmuta­tót további munkájukhoz. Éppen ezért hasznos, ha minél több szövetkezeti gaz­da. állami és gépállomási dolgozó ismerkedik meg a legjobbak eredményeivel, munkamódszereivel. Több termelőszövetkezet­ből csoportosan jönnek fel a kiállításra. Az inárcsi Már­kus 21 Tsz tagsága, am'ely a termelésben is példát mu­tat. 300 jegyet vett meg elővételben. A szomszédos kakucsi Lenin Tsz-ből mint­egy kétszázan kívánnak részt venni a kiállításon. A zsám- boki Petőfi Tsz-ből ugyan­csak kétszáz szövetkezeti gazda látogat el a kiállítás­ra. Jöjjenek minél többen és térjenek haza minél több tapasztalattal. A 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás gaz­dag mondanivalójával lehe­tőséget nyújt erre. Mihök Sándor Országos vadgazdálkodási értekezlet a Földművelésügyi Minisztériumban Pénteken az állami erdő- gazdaságok igazgatói, főmér­nökei és1 vadászati felügyelői részvételével országos vadgaz­dálkodási értekezletet rendez­tek a Földművelésügyi Minisz­tériumban. Az értekezleten vadgazdálkodásunk időszerű feladatait, fejlesztési terveit, a vadkárok elhárításával kap­csolatos kérdéseket, továbbá az Országos Erdészeti Főigaz­gatóság irányítása alá tartozó területek halgazdálkodási problémáit vitatták meg. (MTI) Százharminckét NDK-beli kertészeti és mezőgazdasági szö­vetkezet vesz részt az erfurti kertészeti kiállításon, amely bemutatja a szocialista nagyüzemi termelés eredményeit a kertészetben. A kiállítást, amely szeptember 30-ig lesz nyitva, több ezren látogatják belföldről és külföldről. A képen: a kiállítás gyönyörű virágrészlete (MTI külföldi képszolgálat) re. Persze, ha csak egy-két dinnyét fo­gyasztanának, meg se haragudnának rájuk a pilisi dinnyé­sek, de eléggé szer­telenek ezek a tapsi- fülesek. Egy-egy fa­lat dinnyéért tizen­öt-húszat is össze­rágnak. Akad is dol­ga a bundásnak, egész éjjel szaladhat utánuk. Azt mondják, a környéken sehol sincsen olyan édes, ízletes görögdinnye, mint a Hunyadi Tsz-ben. Erre pedig azért is büszke Czira Ferenc, mivel az ő neve elé nem jár se a horti, se a csányi jelző. Tősgyö­keres pilisi ő, sőt mi több. ez az első esz­tendő, amikor vállal­kozott a nagybani dinnyetermesztésre. Hol leste el, kitől tanulta a dinnyeter­mesztés ,műhelytit­kait?’’ Azt nem haj­landó elárulni. Csu­pán annyit mond: még egyéni korában ötven-száz négyszög­ölökön folytatott dinnyetermesztés közben jött rá, mi is a titka az igazi dinnyének. Minden­esetre még a laikus is észreveszi, ha meg­látja ezt a dinnye­földet — mármint a szövetkezetét —, hogy gondosan meg­művelték. A fődiny- nyés szerint négy­szer kapálták meg annak minden bok­rát, s kora tavasz­tól bizony sokszor el­fáradtak ezeken a pásztákon. De meg­érte, jól fizet a diny- nye, szép termést szállíthatnak Üllőre, Vecsésre, a környező községekbe. A minap is egyetlen holdról 450 darab dinnyét vettek le a szedők, így hát a tsz is jól jár meg a dinnyés is: S. P. ! Pattog a tűz a bog- ! rács alatt, orrcsik- l landozó illatot kap \ szárnyra a szél. \ Czira Ferenc, a ~pi- j lisi Hunyadi Tsz > dinnyése elégedetten \ kacsint a kunyhó Intellé kötött bundás- i ra: finom lesz a ! nyúlpaprikás! '{ Odébb, a paradi- í csomsorral elválasz- \ tott parcellán vagy í négyen hajnal óta \ kopogtatják, ■ vizsgál- ; gatják, szedik a fe~ ! hete héjú, piros bélű í görögdinnyéket, i — Nézzenek csak t körül — biztat a ! szakáccsá vedlett i dinnyés —, • ott a ; napraforgón túl tisz- \ tességesebb példá- ; nyokat is találnak. ; Ügy ám! De még ! mekkora dinnyék } — bukdácsolunk a \ fekete kérgű, hatal- \ más görögdinnyéje Í között. Hány kiló- J sak lehetnek? Az egyik szedő szerint f átlagban a tíz-tizen- £ két kilót minden- < képpen elérik, de DINNYÉSEK vannak köztük „re­korderek", amelyek a tizenötöt is meg­nyomják. Most van a görög­dinnye igazi sze­zonja. Lörinctől nem félnek a pilisiek, vágja csak a kétel­kedő bármelyik dinnyébe a bicská­ját, hamar meg­győződhet: nincs ok az aggodalomra. Friss, jóízű, ikrás, s még vagy két hétig lehet szedni a nagy- ját. Jó ideje már, éj­jel-nappal talpon vannak a dinnyések. Napközben a szedés, kocsira rakás, este pedig az őrzés ad munkát. Tolvajok­tól nemigen kell tartani, bár a négy- lábilak gyakorta be­szöknek. Ebben a “ nagy szárazságban különösen a nyulak szomjaznak a dinnyé­Erfurtban megnyílt az NDK kertészeti kiállítása

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents