Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-10 / 186. szám

2 dMíHao 1982. AUGUSZTUS 10, PÉNTEK Az algériai nép hajlandó együttműködni az európai kisebbséggel Abderrahman Faresz, az al­gériai ideiglenes végrehajtó szerv elnöke Rocher Noir-ban megbeszélést folytatott euró­pai műszaki szakemberek egy csoportjával. Kijelentette, az új algériai nemzetben elég akarat és energia van ahhoz, hogy megcáfolja a „végítéletet hirdető pró­fétákat", akik csak anar­chiát és gazdasági össze­omlást jósolnak az ország­nak. Hangsúlyozta, hogy az algé­riai nép hajlandó együttmű­ködni az európai kisebbséggel, egy szilárd, virágzó és haladó állam felépítésében. Faresz, aki nemrég tért visz- sza Párizsból, ahol a francia ALGÉRIAI HÍREK kormány képviselőivel tár­gyalt Algéria gazdasági hely­zetéről. szerdán megbeszélést folytatott Ben Bella miniszterelnök­helyettessel és az FLN politikai bizottságának más tagjaival. A találkozón feltehetően ki­dolgoztál! az ország két vezető szervének: a politikai bizott­ság és az ideiglenes végrehaj­tó szerv munkájának egybe­hangolását a nemzetgyűlési választásokig terjedő időszak­ban. Faresz kijelentette, hogy a végrehajtó szerv „kéz a kézben” dolgozik majd a politikai bizottsággal a vá­lasztások előkészítésében és a soron következő prob­lémák megoldásában. Párizsi jelentés szerint Peyrejitte tájékoztatásügyi államtitkár, a francia kor­mány szóvivője közölte, hogy az algériai helyzet tisztázódá­sáig a francia illetékes körök nem vehetik fontolóra egy esetleges segély kérdését. Nemzetközi rakétakilövö-állomás épül Indiában? A Reuter tájékoztatása sze­rint Nehru indiai miniszter- elnök szerdán a felsőházban kijelentette, kormánya hozzájárult ahhoz, hogy hazája te­rületén ENSZ-felügyelet- tel nemzetközi célokat szolgáló rakétakilővő-ál- lomás épüljön. Nehru hozzáfűzte, hogy az állomáson a munkát indiai tudósok fogják irányítani, de ebben a tevékenységben néhány ríem indiai is részt vehet. Új intézkedések a Német Demokratikus Köztársaságban a mezőgazdasági árutermelés ösztönzésére Újabb nyugatnémet nyomás a semleges országokra hangsúlyozta azonban, hogy ez egyáltalán nem jelentené az NDK'elismerését is. Szerdán a nyugat-angliai Anglesey-szigetén levő Llan­gefni közelében lezuhant az angol légierő egyik repülőgé­pe. A gép pilótája életét vesz­tette. A Fehér Ház bejelentette, hogy Johnson, az Egyesült Ál­lamok alelnöke augusztus vé­gén és szeptember elején ellá­togat Olaszországba, Görög­országba, Törökországba, Cip­rusra és Iránba. A Német Demokratikus Köztársaságban kulcskérdés a burgonyaellátás biztosítása, ez azonban az utóbbi eszten­dők mezőgazdasági eredmé­nyeiben nem tükröződött. A hivatalos közlemény megálla­pítása szerint a burgonya átvételi ára alacsonyabb volt a burgo­nyatermesztés önköltségé­nél, ami nem hatott ösz­tönzően a parasztságra. A termelők többször szóvá is tették, hogy a burgonyater­mesztésből eredő bevétel nem fedezi még a termesztési költ­ségeket sem. Ennek következ­tében az utóbbi években mintegy 14 százalékkal csökkent a burgonya ve­tésterülete. Ugyanakkor azonban csök­kent a hektárhozam is. A hivatalos közleményből kitűnik, hogy a fenti okok mi­att a burgonyaellátásban ne­hézségek mutatkoztak, nem lehetett fedezni a közfogyasz- i tás igényeit, s kevés volt a 1 Kiutasították a náci Rockwellt Angliából Csütörtökön a Panamerican légitársaság repülőgépén eltá­vozott Angliából Lincoln Rockwell, az amerikai náci párt vezetője, aki az angol ha­tóságok tilalma ellenére látoga­tott el egy nemzeti szocialista kongresszusra a szigetország­ba. Rockwellt több napon át kereste a Scotland Yard, amíg végül szerdán ráakadt és őri­zetbe vette. Az amerikai náci­vezért detektívek kísérték a londoni repülőtérre, és a Bos­tonba induló amerikai repülő­gépre tették. Rockwell „Heil Hitler” köszöntéssel búcsúzott az angol fővárostól. Hét londoni kerületi tanács küldöttsége csütörtökön felke­reste Henry Brocke belügymi­nisztert és követelte, tiltsanak be minden náci gyűlést és megmozdulást Angliában. takarmányburgonya és az ipa­ri, burgonya is. A kormány új árszabályozá­sának eredményeként megszüntették a kettőssé­get és egységes burgonya­felvásárlást vezettek be. Nemcsak emelték a bur­gonya felvásárlási árát, hanem differenciálták is az árakat. A vermelt burgonyánál pél­dául a minőségnek megfelelő­en négyféle felvásárlási ár van érvényben. A gabona és a hús vonat­kozásában továbbra is ér­vényben marad á kettős árrendszer, de hivatalos forrásból szár­mazó értesülések szerint itt is rátérnek majd az ár­rendszer egyesítésére. Addig azonban, amíg erre sor kerül, másféle árszabályozá­sokkal növelik a termelők anyagi érdekeltségét. A kormány intézkedésére például augusztus 4-i hatáiy- lyal 23,5 százalékkal emelték a vágott sertések felvásárlá­si árát, ugyanakkor azon­ban nem emelték a ser­téshús fogyasztói árát. Az új felvásárlási árak az állami gazdaságokban csak a jövő év januárjában lépnek életbe. London egyik külvárosában összeverekedett 150 fehér és színesbőrű fiatal. A vereke­désnek a rendőrség beavatko­zása vetett véget. LEMONDOTT AZ ARGENTIN HADÜGYMINISZTER Újabb jelentések a katonai zendülés nyomán kialakult helyzetről A hírügynökségek egyönte­tű jelentése szerint, szerdán este az argentin hadsereg ve­zetőinek zendülése nyomán lemondott Loza argentin had­seregügyi miniszter, aki egy­ben a hadsereg főparancsnoki tisztségét is betöltötte. Mint már jelentettük, szerdán haj­nalban Montéra 'tábornok, Sal­ta tartomány katonai parancs­noka önmagát a hadsereg főpa­rancsnokává kiáltotta ki és Loza lemondását köve­telte. Montéra Jujuy városában, Ar­gentína legészakibb tartomá­nyában rendezte be főhadi­szállását, és a jelentések sze­rint hamarosan megnyerte a mendozai, a cordobai, como- doroi, rivadaviai és a La Pla- ta-i helyőrségek támogatását. A hadsereg vezetőinek fellépése arra kényszerí­tette Loza tábornokot, hogy az első órákban tett nyilatkozatai ellenére — ezekben erélyes rendsza­bályokat helyezett kilátás­ba, a lázadás elfojtására — este benyújtotta le­mondását Guido elnöknek. Guido elnök elfogadta a le­mondást. A Reuter jelentése szerint, a hadseregügyi miniszter tisztségét ideiglenesen J ősé Luis Cantilío hadügyminisz­ter vette át. A katonák hang­súlyozzák, hogy Montéra tá­bornok akciója nem a kor­mány ellen irányul, hanem a hadsereg belső ügyeire vonat­kozik. A felkelők sikere ellenére — mint a Reuter jelenti — a Loza tábornokhoz hű csapatok szerdán este el­foglalták Buenos Aires legnagyobb telefonköz­pontját és két rádióállo­mást. Több Lozához hű tisztet viszont letartóztat­tak. Buenos Aires külső képére az események nem gyakorol­tak különösebb hatást. A tőzsdén az események hírére emelkedett a dollár árfolya­ma. Függetlenséget Mocambique-nak Tizenegy ország szankciókat követel Portugália ellen, ha nem ad függetlenséget Mocambique-nak A gyarmati rendszer felszá­molásáról hozott ENSZ-köz- gyűlési határozat végrehajtá­sára létrehozott tizenhéttagú különbizottság tizenegy tagja határozati javaslatot terjesz­tett a bizottság elé. A javas­lat követeli: hozzanak szankciókat Por­tugália ellen, ha nem ad azonnal függetlenséget Mocambique-nak, máso­dik legnagyobb afrikai gyarmatának. A javaslat aláírói: Kambod­zsa, Etiópia, India, Madagasz­kár, Mali, Lengyelország, Szí­ria, Tanganyika, Tunézia, a Szovjetunió és Jugoszlávia. A bizottság csütörtökön délután ül össze a javaslat megvitatá­sára. A portugál gyarmatbiroda­lom a haladó erők támadásá­nak tüzében áll a portugál közigazgatás alatt álló terüle­tek helyzetével foglalkozó ENSZ-különbizottság előtt is. Ez a bizottság csütörtökön délben ül össze, hogy vég­leg kidolgozza jelentését, amely az összes tengeren­túli portugál területek azonnali • függetlenségét követelt A jelentés a gyarmati rend­szer felszámolására alakult bizottság elé kerül, amely ajánlásait majd az ENSZ-köz- gyűlés szeptember 18-án kez­dődő évi ülésszaka elé ter­jeszti. Az évszázad versenye a számok és az adatok tükrében Mit jelent ez a 75 százalék? Többek között azt, hogy 1980- ra a szovjet társadalom lé­nyegében megteremti az anya­gi alapot a szükségletek sze­rinti elosztás elvének gyakor­lati megvalósításához. Ekkor­ra a Szovjetunióban véglege­sen megoldódik a laikáskérdés. Minden családnak komfortos lakása lesz. (Zárójelben je­gyezzük meg, hogy 1960-ban például hárommillió lakás épült és ez a szám az elkö­vetkezendő időben évi ötmil­lióra emelkedik.) Megszűnnek a lakbérek, a közszolgáltatási és közétkeztetési díjak. Ugyancsak ingyenesek lesznek a bölcsődék, a napközi ottho­nok, a bentlakásos iskolák és a szovjet dolgozók munkaideje lesz a legrövidebb a világon, hogy még több idő 'jusson pi­henésre, tanulásra és szórako­zásra. S tegyük mindjárt hoz­zá mindehhez, hogy a KGST keretében együttműködve, a most kidolgozás alatt álló húszéves távlati tervek meg­valósítása eredményeként 1980-ban a népi demőkratikus országok legtöbbje is a kom­munizmus küszöbe előtt áll majd. eléri, vagy erősen meg­közelíti a szovjet emberek életszínvonalának előbb emlí­tett szintjét. A döntő tényező: az ütem Ennyit a program lelkesítő számadatairól. Felteheti azon­ban valaki a kérdést: mi a biztosítéka annak, hogy el­érjük ezt a nagy célt és mi­lyen út vezet odáig? Nos, a kérdést az ütem adja meg. S ha már versenyről van szó, maradjunk továbbra is a sportkifejezéseknél. Úgy van ez ebben a nagy gazdasági versenyben is, mint a futópá­lyán: itt is az ütem a döntő és nem az előny. A kapita­lizmus jóval előbb startolt, de ma már az erősen kiöre­gedett futóhoz hasonlítható; nem képes tartani az ira­mot a sokkal gyorsabb ütem­ben előretörő fiatal, élet­erős, most felnövő szocializ­mussal. Ma mór nemcsak elméleti­leg bizonyított, hanem a Szov­jetunió és a népi demokra­tikus országok gyakorlati ta­pasztalatai is igazolják, hogy a gazdasági fejlődés állandó gyors üteme a szocializmus­ban törvényszerű. A szocia­lista tábor egészének ipari termelése például 1950—1960 között évente átlagosan 13,6 százalékkal nőtt, csaknem kétszer olyan gyorsan, mint a tőkés országoké. A cári Oroszország 1913-ban az Egyesült Államok ipari ter­melésének mindössze 12,5 százalékát szolgáltatta. Jól­lehet, az elmúlt két világ­háború pusztításai a szov­jet gazdaságot legalább tíz esztendőre visszavetették a fejlődésben, mégis a szovjet üzemek 1950-ben 28, 1961­ben pedig már több mint 60 százalékát adták az ame­rikai ipar termelésének. Ha­sonló képet kapunk, ha a legutóbbi három esztendő növekedési ütemét vizsgál­juk. A hétéves terv első három évében — 1959-ben, 1960-ban és 1961-ben — a szovjet ipar a tervezett évi 8,3 százalékkal szemben átla­gosan 10 százalékkal növel­te termelését. Viharos gyorsasággal fej­lődött a mezőgazdaság is, amelynek termelése például 1953 és 1961 között 1,6- szeresére nőtt, s az SZKP legutóbbi plénumán hozott határozatok szellemében fo­ganatosított intézkedések meg­teremtik a még gyorsabb fejlődés lehetőségeit. A rendkívül gyors ütemű fejlődés eredménye, hogy szá­mos termékfajtában — a ter­més mennyiségét tekintve — a Szovjetunió máris meg­előzte az Egyesült Államo­kat. Vasércből például 1961- ben 66, szénből 17, gyapjú- szövetből pedig 31 száza­lékkal termelt többet. Ugyan­csak több mangán- és króm- ércet, villanymozdonyt, vas­úti személykocsit. Diesel­mozdonyt. fémforgácsológé­pet, traktort, kombájnt, cuk­rot. búzát, rozsot, árpát, bur­gonyát, cukorrépát és gyap­jút állít elő. Beszédes számok A húszéves programban vázolt nagy és lelkesítő cél — az Amerikai Egyesült Államok túlszárnyalása — realitását igazoló számítások mindennél beszédesebben bi­zonyítanak.. A közgazdászok­nak ezek a számításai a fej­lődés eddig elért ütemén és a jövő lehetőségein alapul­nak. Lássuk csak! Ha az Egyesült Államok 1960. évi ipari termelési szintjét száz százaléknak vesz- szük. akkor ugyancsak 1960- ban a Szovjetunió ipari ter­melése több mint hatvan sz^alék volt. Tíz év múlva, 1970-ben a szovjet ipar tér­munizmus alapjainak leraká­sa a Szovjetunióban. Ez ugyanis egyúttal azt is jelenti, hogy a Szovjetunió már az el­következendő tíz évben meg­előzi, húsz év alatt pedig messze maga mögött hagyja a kapitalista világ legfeljettebb országát, az Amerikai Egyesült Államokat az egy lakosra szá­mított termelésben. Éppen ezért érdemes e húszéves gi­gantikus program néhány jel­lemző számadatát ismételten, felidézni. Az SZKP programja ki­mondja. hogy húsz év alatt a munka termelékenysé­ge a szovjet iparban négy-négy és félszeresére, a mezőgazdaságban pedig öt- hatszorosára emelkedik. Ennek eredményeként tíz év alatt, vagyis 1970-re, az ország ipari és mezőgazdasági termelése két és félszeresére növekszik, ami­vel együtt jár. hogy az ipar ter­melése 25, a mezőgazdaságé pedig 50—75 százalékkal múl­ja majd felül az Egyesült Ál­lamokét. Újabb tíz év múlva pedig, 1960-ra. a szovjet ipar termelése hatszorosa, a mező- gazdaságé pedig három és fél­szerese lesz az 1960. évinek, vagyis több mint 100. illetve a mezőgazdaságban mintegy 90 százalékkal lesz magasabb az amerikainál. S mindezek eredményeként végső soron húsz év múlva a szovjet em­berek reáljövedelme 75 száza­lékkal múlja malid felül az amerikai dolgozók reáljövedel­mét,, ; A szocializmus és a kapita- j lizmus közötti gazdasági ver- í seny világtörténelmi jelentő- ; ségű. Az a célja, hogy a vitás ; nemzetközi kérdéseket ne há- ; ború útján, hanem a békés ; versengés alapján oldjuk meg. \ Azt jelenti, hogy —amint ezt \ Hruscsov elvtárs a moszkvai í leszerelési és békekongresszu- \ son az általános és. teljes le- J szerelés szükségességével kap- J csolatban kifejtette — „korunk í alapvető kérdésének eldönté- \ sét: melyik rendszer a jobb, a \ háború területéről a különbö- \ ző társadalmi rendszerű álla- Í mok közötti békés verseny te- riiletére visszük át. Ezzel meg- teremtjük a lehetőségét, hogy Í megmentsük az emberiséget a termonukleáris háborútól.” 5 E verseny eredményeként kap tehát majd feleletet a vi- \ lág arra a ’ kérdésre, melyik % rendszer kerül fölénybe az f emberi tevékenység legfonto- £ sabb szférájában, az anyagi £ termelésben, azaz, melyik elé- $ gíti ki magasabb szinten a dol- } gozó százmilliók anyagi és £ szellemi szükségleteit. Márpe­dig az &j társadalmi rend % győzelme szempontjából min- f dig a munka termelékeny sé- % ge a leglényegesebb; minden £ eddigi társadalom azzal győz- £ te le elődjét, hogy termeléke- ^ nyebb munkával az anyagi ^javak nagyobb bőségét terem- tette meg. \ Gigantikus program ^ A verseny kimenetelére á döntő jelentőségű lesz a kom­A bonni kormány akciót indított, amelynek célja jó előre elriasztani az el nem kötelezett országokat az NDK-val kötendő különbé- keszerződés aláírásától. Ebbe a sorozatba tartozik Schröder külügyminisztériumának had­járata is. A semleges or­szágokban működő nyugat­német diplomaták kormá­nyuk merev álláspontjának közlésével máris megkísé­relték befolyásolni az ottani vezető politikusokat és most maga Schröder is szüksé­gesnek tartotta nyilatkozni. Először kijelentette,, hogy a Szovjetunió a külön- békeszerződés aláírásá­val „megsértené a pots­dami egyezményeket és a német nép önrendel­kezési jogát.“ (Furcsa módon most idősze­rűnek tartotta Potsdamra hi­vatkozni, amikor az ott lét­rejött megállapodásokat ép­pen a nyugati hatalmak szeg­ték meg.) A külügyminiszter ezután kitekert okfejtéssel azt ma- gyarázgatta, hogy az NDK- val kötendő szerződés nem­zetközi jogilag nem lenne érvényes. Végül jött a fenyegetés: „harmadik államok csat­lakozását a német béke- szerződéshez barátságta­lan gesztusnak kell te­kinteni”. Ezzel a bonni kormány még jobban kiterjesztette az amúgy is elavult Hellstein- elvet — hogy tudniillik Bonn megszakítja a dip­lomáciai összeköttetést minden országgal, amely elismeri az NDK-t. A politikai nyomásihoz csat­lakozik a gazdasági is. A nyugatnémet kormány ugyan­is érthetően tudtára adta a hi­telben már részesült, vagy azért most folyamodó, gazda­ságilag fejletlen országoknak hogy a fejlesztési kölcsön mi­nimális feltétele — bon­ni szóhasználattal — „né­met nép önrendelkezési jogának tiszteletben tartá­sa” — vagyis az NDK el nem ismerése, illetve most újabban a békeszer­ződés alá nem írása. Hallatszanak valamivel ész­szerűbb hangok i®. mégpedig azok részéről, akiik látják, hogy a német kérdés rende­zésének fő feltétele a két né­met állam közeledése. Ezt mu­tatta Erich Menüének a ba­jor rádióban elhangzott be­széde is. A szabad-demokrata párti politikus azt javasolta, hogy a nagyhatalmak kül­ügyminiszter-helyetteseiből létrehozandó állandó né­met bizottság szervezzen az NSZK és az NDK kép­viselőiből össznémet mun­kacsoportokat, és azok tárgyalják meg a ke reskedelmi, közlekedési é kulturális kapcsolatok fejlesz tésének lehetőségeit. Mend

Next

/
Thumbnails
Contents