Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-08 / 184. szám

1962. AUGUSZTUS 8, SZERDA resr uecvr.1 Ha a tsz-ek összefognak Savanyítóüzem a budaörsi Vörös Csillag Tsz-ben Hallottam, hogy a budai járás néhány tsz-ének össze­fogásából savanyítóüzem léte­sült a budaörsi Vörös Csillag Tsz-ben. Megyénkben már több jó példája van a szövet­kezetek gazdasági együttmű­ködésének, egy-egy közösen megvalósított létesítmény üze­meltetésében. Az újabb össze­fogás hírére mentem Budaörs­re, lássuk, hogyan született meg, s hogyan működik ez az újabb szóvetkezetközi létesít­mény. Kísérleti év Jambrik Frigyes elnökkel és Demeter Miklós mezogazdász- szal beszélgetünk. Hamarosan kiderül, hogy a savanyítóüzem az idén még nem szövetkezeti alapon működik. Az üzemet a Vörös Csillag létesítette saját pénzeszközeiből, vállalva a kí­sérletezéssel járó minden koc­kázatot. Kísérleti év ez még csak. s ha beválik — így mondják — „felveszünk a ko­csira minden jelentkező szö­vetkezetei”. De az együttmű­ködés már most sem hiányzik teljesen. Ugyanis a savanyító­üzem betervezett idei 40 va- gonos termelésének „nyers­anyagát” már felerészben a környék tsz-ei szolgáltatják. Az értékesítés gondja A kísérleti üzem — így ne­vezhetjük most — megindítá­sa nem jelentett különösebb nehézséget. A Vörös Csillag 28 holdon folytat szántóföldi zöldségtermelést. Ezen meg­termelik az induláshoz szük­séges uborkát, zöldparadicso­mot. káposztát, kisdinnyét, paprikát. A szeletelő gép és göngyöleg beszerzésére szük­séges 50 ezer forintot is biz­tosították az év elején. A ti- zenkétéves gyakorlattal ren­delkező Karsai Mihály kon- zervmester személyében a szakszerű vezetést is megol­dották májusban. A megter­melt áru értékesítési gondja azonban kezdettől fogva óva­tosságra kényszeritette őket terveik merészebb kibontakoz­tatásában. „Könnyen megjár­hatjuk — mondják —, ha a nyakunkra romlik az áru.” Hát igen, nincs még üzleti gyakorlatuk, nincsenek piac- kapcsolatailk. Ez a fő oka an­nak is. hogy az indulásba nem mertek bevonni más tsz-eket. A felelősséget is magukra vál­lalták ebben az egyébként igen életrevaló vállalkozás el­indításában. Nos, éppen az ér­tékesítés megszervezésében szorulnak rá főként támoga­tásra. Az óvatosság másik oka Az. üzem működéséhez szük­séges „nyersanyag” megter­melésében is van még bizony­talansági tényező. A Vörös Csillagban is. a többi érdekelt tsz-ben is. A szántóföldi ker­tészkedés túlságosan ki van szolgáltatva az esetlegesen aszályos időjárásnak. Ezért ők maguk is jelentős összegű beruházással rátérnek az ön­tözéses kertészkedésre, ötszáz négyzetméteres üvegházat, víztárolót, kutakat építenek, s jövőre már 40 holdas öntözé­ses kertészetet alakítanak ki. Biztosítják tehát a savanyító­üzem folyamatos nyersanyag- ellátását. Azt varjaik, látom, a társulni szándékozó tsz-ektől is, hogy teremtsék meg őjc is a kertészeti termelés bizton­ságát. Csak e fontos előfeltétel birtokában valósítható m«g a gazdaságos együttműködés. A nyersanyagbázis fokozása természetesen az üzem terme­lési kapacitásiát jelentősen megnöveli majd. Ennek érde­kében ősszel az erre a célra méreteinél fogva is alkalma­sabb „Apáca-tanyára” költöz­tetik az üzemet, a mostani szűk épületből. További gépi és göngyölegfcerulh ázásokra is szükség van. A bővítésre és az együttműködésre vonatkozó terveket már most ki kellene dolgozni, hogy a következő év­ben közgazdaságilag is meg­alapozottan indulhasson a tenmélés. Érdemes összefogni Alighogy megindult a sava­nyítóüzem, máris jól vizsgá­zott. Jelenleg kovászos ubor­ka, kapros káposzta és cseme­ge csalamádé savanyítása fo­lyik. Az eddig termelt áru ér­tékesítésével néhány napon belül a befektetett ötvenezer forint bőségesen visszatérül. De ez még csak a kezdet. Ez­után következik az ecetes uborka, ecetes paprika, a zöldparadicsom, a kisdinnye, a káposztával töltött paprika s a káposzta savanyítása. Az hozza meg az idényre terve­zett 400 ezer forint tiszta hasznot a szövetkezetnek. Ér­demes volt hát megindítani a savanyítóüzemet, s érdemes ebben a vállalkozásban a bu­dai járás -érdekelt tsz-eiinek összefogni a budaörsi Vörös Csillaggal. Ferencz Lajos Gyermeket ölt az áram - három karambol az országúton Augusztus 5-én, a délelőtti órákban Leányfalun nagy vi­har tombolt, amely, az Erkel Ferenc út sarkánál az utcai villanyvezetéket leszakította. Tizenkét óra tájban ezen az útvonalon ment végig Szabó Julianna tízéves leányfalui kislány, aki véletlenül hozzá­ért a vezetékhez és súlyos áramütést szenvedett. A bal­eset után a gyermeket azon­nal kórházba szállították, de ott már nem tudták visszaad­ni az életnek. Földvárszki István segéd­munkás huszonnégy éves pi­lisi lakos Monor határában a 4-es számú fő közlekedési út­Az érdekelt fél közbeszól Régi előfizető­je vagyok a Több mint természet cí­mű folyóiratnak, és érdeklődéssel olvastam a rólunk szóló értesítést. Szerintem a cikk­nek súlyos hibá­ja, hogy egyolda­lú, és csak az em­ber szemszögéből ír rólunk, molyok­ról (tinea bise- liella), de képte­len beleélni ma­gát a mi lelki­világunkba. A helyes érté­kelés érdekében leírom egyetlen napunkat. Július vége, napsugaras szép reggel. Észreve- szem. hogy Kele­menné v rosszul csukta be a szekrényajtót, pe­dig ezt az élés­kamrát mindig gondosan bezár­ja. Berepültem és a papírzsákba csomagolt kopott bunda gallérjába bújtam. Alig kezdtem el reg­gelizni, hallom, amint Kelemen­né odaszól lányá­nak. — Tegyél sok Molyotint a zsák­ba, mert azt nem bírják azok a bestiák. Azután erősebben kösd le a papírzsákot. — Én — úgyis, mint bestia — mosolyogni kezd­tem. A Molyotin a mi kedvencünk, a csemegék cse­megéje. Kitűnő íze van, tápláló és tele van vita­minnal. Az egész ■családom meghí­zott már tőle. Gyorsan álar- míroztam roko­naimat is, és alaposan betíz­óraiztunk a Mo- lyotinból. Kelemenné köz­ben észrevett ben­nünket, szidni kezdte a Molyo­tint, és leányá­val együtt üldö­zésünkre indult. Kelemenné en­gem szemelt ki, de én a szicíliai védelmet alkal­maztam, kilenc­ven fokos szög­ben tértem ki előle, és így a háziasszony foly­ton a saját te­nyerét csapkodta. Már egészen vö­rösre ütlegelte magát. Közben egy bolha is meg­szagolta a Molyo­tint, és lakmá- rozni kezdett. A . sok csapkodástól azonban megijedt, el akart ugrani, de Kelemenné agyoncsapta sze­gényt. Kelefhenné elől egész családom­mal egy tavaszi kabátba költöz­tünk, de elővi­gyázatlanságból majdnem baj ért. A kabát nagyon ízlett, és olyan hatalmas lyukat rágtam rajta, hogy azon át ki­estem. Szerencsé­re siklórepülés­sel sikerült meg­mentenem élete­met, és vissza­szólnám a kabát­ba. Unokaöcsém folyton fészkelő­dön, én hiába figyelmeztettem a veszélyre. Kele­menné észrevet­te és meggyilkol­ta őt. Ebben a pilla­natban a Kele­menné szomszéd- asszonya lelken­dezve jött be a lakásba: — Itt az új molyirtó! A Szu- ,permolytox! Kelemenné le­gyintett: — Az se ér semmit. Egy biz­tos szer van. a tenyerem. Én már agyonütöttem va­lamennyit. Nagy ' tévedés gondoltam. — Én még élek. Sőt, nemcsak én ma­radtam meg. Er­ről akkor győ­ződtem meg, ami­kor a kabát uj­jába mentem át. Ott kuporgott a világ legellen­szenvesebb mo­lya. Akkor gyű­löltem meg. ami­kor társbérletben laktunk egy gyap­júzokniban. Palásti László vonalon motorkerékpárjával hátulról beleszaladt az előtte lassú tempóban haladó teher­gépkocsiba. A motorkerékpá­ron utasként Weiszhab Ilona üllői lakos foglalt helyet. Az összeütközés következtében a motorkerékpáron utazók sú­lyosan megsebesültek, mind­kettőjüket kórházba szállítot­ták. A balesetet Földvársziki gondatlan vezetése idézte elő, aki az éppen elinduló kocsi mögött haladva nem tartotta be a KRESZ-ben előírt köve­tési távolságot. Messzi József, az 1. számú AKÖV gépkocsivezetője augusztus 6-án reggel Duna­keszi belterületén vigyázat­lanságával kettős karambolt okozott. Mivel nem tartotta be a követési távolságot, elő­ször a vele azonos irányban haladó tehergépkocsinak, majd egy egyfogatú lovasko­csinak ütközött. Ez utóbbit az árokba lökte. A lovaskocsin utazó özvegy Blaskó Ferencné, dunakeszi lakos nyolc napon belül gyógyuló sérülést szen­vedett. Ä tehergépkocsiban 1650. a lovaskocsiban 1500 fo­rint kár keletkezett. Ugyanaznap az esti órák­ban és ugyancsak Dunakeszi községben történt az újabb baleset. Nagy László műsze­rész, budapesti lakos a pót­ülésen utazó Sebő Zsuzsanna ismerősével nekiütközött az előtte szabályosan közlekedő Bojsza György tsz dolgozó du­nakeszi lakos fogatának. A baleset következtében Nagy László és Sebő Zsuzsanna húsz napon túl gyógyuló sú­lyos, de nem életveszélyes sé­rülést szenvedett. A balesetet az ittasan vezető motorkerék­páros figyelmetlensége okozta. Hetvenhét gépkocsit sorsolnak vasárnap Balatonfíireden A gépkocsinyeremény-betét- könyvek ötödik sorsolását augusztus 12-én, vasárnap délelőtt tíz órakor Balaton- füreden rendezi az Orszá­gos Takarékpénztár. . A húzáson az április 30- ig váltott és július 31-én még érvényben volt tízezer és ötezer forintos betétköny­vek vesznek részt. A tízezer forintos betétkönyvek kö­zött ötvenhat, az ötezer fo­rintos könyvek tulajdonosai között pedig huszonegy au­tót sorsolnak ki. 'A húzáson tehát összesen hetvenhét autó, Skoda, Trabant, Hillman, Simca, Renault, Moszkvics, Wartburg és Zasztawa gép­kocsi talál majd gazdára. (MTI) KÖSZÖNÖM A Pest megyei Hírlapban közzétett Hetijegy kompliká­ciók cím alatt panaszomat a MÁV Igazgatósága kedvezően elintézte. A vizsgálat eredménye A „Vendéglő leltár miatt zárva — szombaton” című, jú­lius 5-én megjelent cikk ügyé­ben vizsgálatot indítottunk. A panaszos levél íróját tévesen tájékoztatták. Megállapítottuk, hogy az üzletet az előírt nyit­vatartási időnél mindössze tíz perccel korábban zárták be, mert az üzemegység szakács­nője ebben az időben váratla­nul rosszul lett. Több mint 20 percig feküdt eszméletlenül. Élesztése, t orvos kihívása, stb. olyan zavart okozott a többi dolgozónál, hogy az üzletveze­tő intézkedésére tíz perccel korábban bezártak. Váci Vendéglátóipari Vállalat Válasz Tóth Máriának A hozzánk juttatott pana­szos levélben foglaltakkal kapcsolatban vizsgálatot indí­tottunk, miért nem vették fel Tóth Máriát íodrászipari ta­Megérdemelt jutalom, Tizenöt trakto­ros vett részt a ráckevei járás szántáéi versenyé­ben. A verseny színhelye a kis- kunlaoházi Petőfi Tsz rrvűút melletti táblája volt. A táblát két • részre osztották. Az egyik felén a há­rom ekefejes trak­torok, a másik ré­szen a két ekefe­jes traktorok áll­tak rajthoz. A versenyzők ügye­sen, nagy szakér­telemmel végezték dolgukat. Nem volt könnyű a bí­ráló bizottság dol­ga, kinek ítéljék oda igazságosan a díjakat. Az első díjat Manger Illés, a Kertészeti és Szőlészeti Főisko­la soroksári tan­gazdaságának traktorosa nyerte. Második Erdős András, a Kiskun­sági Állami Gaz­daság traktorosa, míg harmadik Gere László lett, aki a, Kiskunlac- házi Gépállomá­son dolgozik. Nyíri Dániel Ráckeve A Diósgyőri Papírgyárban jártunk A monori járási úttörőtábor Miskolcra utazott. Megcsodál­tuk a várost, amely olyan ro­hamosan fejlődik, hogy a kö­rülötte levő híres ipartelepek­kel szinte már összeépült. Így vált Diósgyőr is Miskolc pe­remkerületévé. Hunyadi Lász­ló táborvezető tanár kérésére meglátogathattuk a papírgyá­rat. Ez a látogatás sokáig em­lékezetes marad a gyerekek, de a kísérő felnőttek számá­ra is. Csodálkozva szemlélték a gépóriásokat, s azt a folya­matot, amíg a nyersanyagból különböző rendeltetésű és mi­nőségű papír válik. Nagy Gá­bor Potorányi Klára és Kó­nya János technikusok kísér­ték csoportunkat. A dolgozók mindenütt szeretettel és hoz­záértéssel válaszoltak a. szűn­ni nem akaró kíváncsi kérdé­sekre. Örömmel hallgattuk, hogy tervteljesítésük tavaly 103 százalékos volt, s idén még többre számítanak. If­júsági brigádtagjaik közül 34 nyerte el az Ifjúság a szocia­lizmusért mozgalom kitüntető jelvényét. A papírgyáriak ezenkívül minden társadalmi megmozdulásban szívesen vesznek részt, sok társadalmi mun Itat végeznek. A gyárláto­gatás után a vecsési úttörők megfogadták, hogy a jövőben még szorgalmasabban gyűjtik a papír, és rongyhulladékot, a papírgyártás oly fontos alapanyagát. Perger Ágoston Vecsés nulónak. Való igaz, hogy a fel­vételi vizsgán megfelelt. Fog­lalkoztatását azonban mégsem tudtuk biztosítani, mert inté­zetünk tanműhellyel.nem ren­delkezik, s az intézethez tar­tozó íodrásztanulók a kör­nyékbeli ktsz-ekben, vagy kis­iparosnál kapnak gyakorlati oktatást. Iskolánk csak javas­latot tehet a ktsz-nek, vagy kisiparosnak, 'kit vegyenek fel, de a végső döntés nem ránk tartozik. Erre a tényre felhív­tuk Tóth Mária figyelmét is. Az aszódi ktsz. három tanulót vett fel a nyolc jelentkezőből^ A túrái fodrásznak nem enge­délyezték ebben az évben a tanulótartást. Az mindenkép­pen érthető eljárás, hogy ’ az aszódi ktsz saját dolgozójának gyermekét vette fel, aki a fel­vételi vizsgán szintén sikere­sen megfelelt. Iskolánknál a leánytanulók gyakorlati fog­lalkoztatása munkahelyhiány miatt különben is régi prob­léma. Nőd szabó, fodrász, fényképész tanulónak éven­ként 80—90 fő jelentkezik, a ennek csak egy kis részét he­lyezhetjük el. 213. sz. Iparitainiló-intézet Hatvan A járda nem arra való, hogy ott a járókelők tehene­ket, ökröket kerülgessenek. Pedig ez történik Pilis község­ben mindenkor, amikor az ál­latforgalmi kirendeltség át­vevő napot tart Csupán né­hány cölöpöt kellene leverni benn a telep udvarán, hogy azokhoz lehessen kötni a jó­szágot. Ennek hiányában min­denki a járda szélén álló fá­hoz köti azokat. Az állatok hosszú órákat állnak ott. Nem­csak hogy miattuk az ország­úira kell letérni, de el lehet gondolni, milyen állapotban marad a járda utánuk, .beta­karításáról pedig senki nem gondoskodik. Egy járókelő FUTBALLOZHAT A TEHÉN... A napokban olvastam az új­ságban, hogy a monori-erdei iskola sportköre új felszere­lést kap, mert a régi már na­gyon vásott, kopott. Hogy ez mennyire igaz, mindenki a sa­ját szemével ellenőrizheti éj­jel-nappal, esőben, kánikulá­ban. A futballpályán ott áll a Ä nyugdíjas csak félember? Sokan vagyunk MÁV-nyug- díjasok, akik Cegléden meg­lepetéssel tapasztaltuk, hogy tüzelőutalványunk keveseb­bet ér, mint a ma is dol­gozóké. A TÜZÉP-telepen ugyanis kijelentették, a nyug­díjasok utalványaira nem szolgáltathatnak ki német brikettet, csak a MÁV-dol­gozóknak. Úgy tudjuk, Mo- noron nincs ilyen megkü­lönböztetés. Kérjük, pana­szunkat sürgősen orvosolni, mert kályháinkban csak ez a szénféleség ég el, kellő hőfokot adva. Tisztelettel: Sok ceglédi nyugdíjas VÁLASZ GÖDÖLLŐRE Sugatagi Béla, gödöllői la­kos nehezményezi, hogy be akarjuk zárni a gödöllői 113. sz. italboltot. Szíves tájékoz­tatásul közöljük, hogy mi magunk sem szívesen válasz­tottuk ezt a megoldást. A szó­ban forgó máriabesnyői üzle­tet igen elhanyagolt álla­potban vettük át a földmű­vesszövetkezettől. Jelenlegi állapotában semmiképpen sem felel meg a korszerű ven­déglátás igényeinek. Az anyagi fedezet hiányán kí­vül a legnagyobb akadály azonban az, hogy az épület nem a vállalat tulajdona, s így nagyobb beruházást az előírások értelmében nem eszközölhetünk. Ilyen körül­mények miatt vagyunk kény­telenek az üzemegységet be­zárni. Váci Vendéglátóipari Vállalat kapu. rajta a háló. Ha nincs mérkőzés, tehenek, kecskék veszik át a terepet, mert a pálya — sajnos, még nincs bekerítve. Könnyen előfordul­hat, hogy a legelésző állat ne­kimegy, s kiszakítja a hálót. Ugyanez történik a röplabda­felszereléssel is. Ha az új fel­szereléssel is ilyen gondatla­nul bánnak, nemsokóig dicse­kedhetnek vele. Virágos Mihály Pilis TELEFONT! Szűk kis helyiségben, erő­sen összezsúfolva dolgoznak a nagykátai járás OTP-kiren- deltségének dolgozói. De már nem sokáig. Épül új, korsze­rű irodaházuk. Háromszáz- ötvenezer forintos költséggel építik. Tágas irodák, várók teszik kényelmesebbé a mun­kát. Ugyanakkor aggódva gon­dolnak arra, hogy a beköltö­zés az új épületbe, már csak napok kérdése, s mégis, a te­lefon felszereléséről semmi hír. Reménykedve lesik, mi­kor jönnek a posta dolgozói, hogy a régóta kért vonalakat beszereljék. Pocskai László ' Nagykáta Az elmúlt napok­ban levelezői és szer­kesztőségi cikkek­ben foglalkoztak a vadkárral, s főleg a vaddisznók romboló- ' sával. Ezzel kapcso­latban van egy tisz­teletteljes javasla­tom. Jómagam is sík­vidéki apróvadász vagyok, aki nem jut­Még mindig vadkár hat ilyen nemes wid kilövéséhez. Pedig de szívesen jutnék! Talán ’megoldható lenne, hogy a megyei tanács révén meghív­nának minket kise­gítő vadászatra. Ügy gondolom, ha nem valami szakszerű mó­don oldják meg ezt a kérdést, lassan a dúvadak ide Cegléd­re járnak majd cse­megézni. Dr. Bagóczky Lajos ceglédi vadász

Next

/
Thumbnails
Contents