Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

1962. AUGUSZTUS 1, SZERDA «W uEcrr.i Jelentős fejlődés a tsz-beruházások megvalósításánál A. Fest megyei JVépi Eiientíraési Biaeiistíg ülése A Pest megyei NEB a tsz- beruházások előkészítését ez­úttal annak megállapítására vizsgálta meg, hogyan bizto­sították az építési beruházások előfeltételeit és mennyiben küszöbölték ki a két évvel ezelőtt megállapított hibákat. A vizsgálat tapasztalataival, amely hét járásban és két vá­rosban hatvanhat tsz-nél 191 beruházásra terjedt ki, a NEB keddi ülése foglalkozott. A vizsgálatról szóló össze­foglaló jelentés megállapítja, hogy az építkezések — mire azokra szükség lesz — cse­kély kivétellel, befejeződhet­nek. A beruházások előkészí­tésében javulás mutatko­zik, mégis a tervezett építkezések mintegy ötven százalékánál több ízben is módosult a léte­sítményjegyzék, ami költség- többletet okozott. Megállapítja a NEB, hogy több típusterv műszaki meg­oldásában olyan hibák talál­hatók, amelyeket már a terv elbírálásakor meg lehetett vol­na változtatni. így például á húszezer férőhelyes csibeneve­lő típusterve nem biztosítja a fűtés cirkulációját, a csőhüve­lyek meg nem tervezése miatt pedig a falak megrepedez­nek. A harminc férőhelyes sül­dőszállás típusterve hi­giéniai szempontból sú­lyosan kifogásolható. Egyes tsz-vezetők elégedet­lenek a Tsz Beruházási Iroda műszaki ellenőreinek tevé­kenységével, mert azok csak az építkezéseken jelennek meg, de a tsz-vezetőket, a brigádvezetőket fel sem kere­sik. így az építkezés közben felmerült nehézségekről nem tájékozódhatnak, s a megkí­vánt műszaki segítséget sem nyújthatják. Sőt, a kávai Ha­ladás Tsz-nél, ahol a kivite­lező a vízszállítást, a tsz-re hárította, a TSZBI műszaki ellenőre nem világosította fel a tsz vezetőségét, hogy a víz- szállítás a kivitelező vállalat feladata. A NEB ülése a jelentést el­fogadta, és javasolta, hogy a Központi Népi Ellenőrzési Bi­zottság folytasson vizsgálatot a Földművelésügyi, valamint az Építésügyi Minisztérium­ban az előregyártott Hill-féle vasbeton pallók késedelmes szállítása miatt, aminek kö­vetkeztében az épülő magtá­rak munkálatai elhúzódnak. Javasolja továbbá a NEB a kifogásolt típustervek szakértő bizottság által történő felül­vizsgálatát, hogy a hibákat ki­javíthassák. Vizsgálatot kell RENDŐRI HÍREK FELTÖRTE A VIKEND- HÄZAT. Vadászi Lajos 24 éves büntetett előéletű bu­dapesti lakos július 27-én Kiskunlacháza községbe ki­rándult. Látogatása nem a hétvégi kikapcsolódást, ha­nem azt célozta: hogyan le­hetne munka nélkül anyagi előnyökhöz jutni. Vadászi, felhasználva -az alkalmat,'-fel­törte Horváth Lajos buda­pesti lakos Duna-parti ví- kendházát és onnét ezer fo­rint értékű ruhaneműt vitt magával. Még a járás terü­letét sem hagyta el azon­ban, amikor a ráckevei járá­si kapitányság a lopott hol­mikkal együtt elfogta. HALÁLOS KIMENETELŰ BALESET. A Csemői Állami Gazdaság Öze-féle üzemegy­ségében Kis Ferenc har­minchat éves csemői lakos a rozs szelektálásánál dolgozott. A hirtelen támadt szélvihar a munkagépről ledobta a szíjat, amely úgy vágta őt a haj­tókeréknek, hogy koponya­alapi törést szenvedve, a hely­színen meghalt. A lefolyta­tott vizsgálat megállapítása szerint bűncselekmény nem történt. ÖNGYILKOSSÁG. Július 29-én Bereczki Imréné 29 éves torbágyi asszony férjével történ: összeszólalkozása után, elkeseredésében ismeretlen méreggel megmérgezte ma­gát. Búcsúlevelet hagyott j hátra, s ebben ugyanerre az okra hivatkozott. AZ ITAL rosst; TANÁCS­ADÓ. Duduka Ferenc 28 éves büntetett előéletű vil­lanyszerelő, budakeszi lakos, az egyik helybeli vendéglőben többet ivott a kelleténél, s az ital hatására az ott szórako- zókat durván zaklatta. En­nek megakadályozása végett a helyszínre érkező önkéntes rendőr- igazoltatni szándékoz­ta a garázda fiatalembert, aki ezt megtagadva, becsmérlő szavakkal illette a rendőrsé­get és az eljáró hatósági kö­zeget tettleg bántalmazta. Du­duka Ferencet a rendőrség őrizetbe vette. NEGYVEN FORINTOT VITT EL — LEBUKOTT. Hivatlan „vendég” t járt július 29-én éjszaka Farkas Lászlóné nagykőrösi lakos lakásában. Doma Sándor 22 éves, több­szörösen büntetett előéletű, foglalkozás nélküli kunma- darasi lakos lopott kulcs használatával behatolt Far- kasné lakásába, onnan azon­ban csak negyven forint el­vitelével távozhatott. Mint­hogy a megrögzött bűnöző egyébként is körözés alatt állott, elfogása után a rend­őrség őrizetbe vette. LOPNI NEM VOLT BO­LOND. Szalóki Károly 48 éves cipész szakmunkás jú­lius 22-én került ki a kapos­vári kórházból, ahol hosz- szabb időn át az ideg- és elmeosztályon állt gyógyke­zelés alatt. A munkahely- lycl -és, lakással, nem rendel­kező Szalóki, távozása után becsavarogta az ország kü­lönböző részeit, s elvetődve az albertirsai állomásra, jú­lius 29-én éjjel két órakor a peronról ellopta Mihali Sán­dor ceglédi lakos motorke­rékpárját. A ceglédi rendőrség bravú­rosan gyors nyomozással el­fogta a tettest. folytatni az AGROKER-nél a szerfa és vasanyag garnitúrák késedelmes szállítása miatt. Tárgyalta még a NEB ülé­se a növényekre veszélyes kártevők és betegségek elleni védekezésre vonatkozó jog­szabályok betartását ellenőr­ző vizsgálatról készült jelen­tést. A vizsgálat megállapí­totta, hogy az állami gazdasá­gok korszerű nagy teljesítmé­nyű növényvédő gépekkel, gyakorlott szakemberekkel rendelkeznek. A tsz-eknél vi­szont sok mulasztás és szak­szerűtlenség mutatkozik, különösen a gyümölcsösök védekezési munkáiban, a munkavédelmi óvórend­szabályok betartásában és a védőszerek beszerzésé­nél. A munkavédelmi rendszabá­lyokat az állami gazdaságok betartják, a tsz-eknél azon­ban a védőszerelések megle­hetősen hiányosak, sőt egyes tsz-ekben egyáltalán nincse­nek, vagy nem használják azokat. A NEB ülése a jelentés alapján javasolja, állapítsa meg a megyei tanács a nö­vényvédelmi felelősök hatás­körét és gondoskodjék ismé­telten téli oktatásukról. Von­ja továbbá a legszigorúbban felelősségre az óvórendszabá­lyokat be nem tartókat és ír­ja elő kötelezően a védőfel­szerelések beszerzését, hasz­nálatát. Szórvány és háztáji gyümölcsösöknél, minthogy azok fertőzési gócot képezhet­nek, ha a tulajdonos nem hajtja végre a védekezési munkát, azt az ő költségére kell elvégeztetni. Az ülésen Forgács József, a Pest megyei NEB elnöke még beszámolt az előző üléseken hozott határozatok végrehaj­tásáról, — A GÖDÖLLŐI Sütő­ipari Vállalat dolgozói és családtagjaik augusztus 4- én Siófokra társasbuszon kollektív kirándulást ren­deznek. Siófokon sátrakat vernek, sütnek-főznek és saját zenekarukkal szóra­koznak. Issáliossikfja stafffoshító körülmény Három évre ítélték a gyermekét megnyomorító apát Taligás Ferenc bugyi lakos még innen van a java férfiko­ron, s máris jóvátehetetlen bűneiért kell elszenvednie a törvényszabta kemény bünte­tést. Taligás nem tartozott a be­csületes emberek közé, amikor a Dabasi Járási Ügyészség most lezárult perének első ál- i lomásaként megvádolta egy rendbeli különös ke­gyetlenséggel elkövetett súlyos testi sértés, valamint egy rendbeli ifjúság elleni bűntett elkövetéséért. De mi is történt? A többszörösen büntetett ötgyermekes apa már hosszú évek óta rabja volt az alko­holnak. Nem volt különöseb­ben szorgalmas munkás, sok helyütt fordult meg ez Idő alatt, de azért dolgozott. Ke­resetéből szenvedélye miatt mindig kevesebb jutott csa­ládjára, mint amennyi kívá­natos lett volna. Amikor kocs­mába ment — s ez nem volt ritka — harminc-hatvan fo­rintnyi ital csúszott le a tor­kán. De még ennél is nagyobb baj volt. hogy Taligás ilyen­kor durván bánt családjával, ütötte-verte feleségét, nem ki- mélve alig másféléves, legki­sebb gyermekét sem. 1961 tavaszán minden ko­rábbinál messzebb ment el ga­rázdaságában. Akkor éppen a helyi tsz-ben dolgozott, s a kapott előleg egy részét nyomban elitta. Odahaza — nersze csak másnap — kitom­bolta dühét. A család bántal­mazására György nevű kisfia felsírt ágyacskájában, de ez csak fokozta a részeg apa dü­hét. Először az ébresztőórát vágta hozzá, majd a még mindig síró gyermeket ágyból kikapva úgy vágta annak oldalához, hogy a csöppségnek 11 bordája és lábszára eltörött. A tárgyaláson meghallgatott tanúk elmondották: Taligás nemcsak bántalmazta család­ját, hanem éheztette is gyer­mekeit. Nem volt ritka, ami­kor az ellátatlan apróságok a szomszédok kőnyörületére vol­tak utalva, akiknél élelmet koldultak. Taligás egyébként sem törő­dött családjával. Akkor sem, amikor történetesen nem volt ittas. Könnyűszerrel lemon­dott gyermekeiről, amidőn a hatóság maga vette kezébe négy fia gondozásának ügyét. Erre persze akkor is sor ke­rült volna, ha a felesége az elmúlt év októberében nem hal meg. Az elvetemült apát a most megtartott bírósági tárgyalá­son sokoldalúan bizonyított súlyos cselekményeiért a Da­basi Járásbíróság három évi szabadságvesztésre ítélte. Eny­hítő körülményként értékelte Taligás Férenc megbánását, de súlyosbítónafc családja so­rozatos bántalmazását, s leg­főképpen iszákos életmódját. Az ítél'ef jogerős. (a. e.) GYORS INTÉZKEDÉS Lapjuk július 4-i számában megjelent „Piszkos állomás” című cikkben foglaltakat meg­tárgyaltuk s intézkedünk, hogy Rákospalota állomás utasfor­galmi részét gyakrabban taka­rítsák. A nagy utasforgalmú helyen ugyanis a szennyeződés is gyorsabb. Sárvári Mihály igazgatóh. Magyar Államvasutak Igazg. Mire jó a községi hangoshíradó ? Szombat délután a szo­kásos szövegek mellett kü­lönös bejelentés hangzott el a dömsödi tanács han- goshiradójában: elveszett Fehér Istvánná két gyer­meke, aki tud róluk, ér­tesítse a szülőket. A két elveszett lurkó rövidesen megkerült. Szerencsére nem történt semmi bajuk, csupán engedetlenek vol­tak, s szüleik tudta nél­kül tűntek el -pár órára lu­bickolni a közeli csatorná­ba. Bíró Gábor Ráckeve Érdemes volt „Krisztina és a szerelem” címmel észrevételem jelent meg újságjukban 1962. július 4-én. Ebben arról írtam, hogy a túrái moziban a hirdetőtáb­lára nem írják ki, hogy fenti filmet milyen korosztály néz­heti meg. Egy hét múlva örömmel láttam, hogy a július havi moziműsorban minden filmnél megjelölték a korha­tárt, kiknek a számára vetítik. Gólya József Túra, Szabadság u. 5. Újra a vadkárról Reménykedve írok a Pest megyei Hírlapnak, mert már több ízben olvastam, mennyi­re szívükön viselik a vadkár sújtotta falvak érdekeit; Dunabogdányról is megírták már, hogy szinte elvesztik az emberek munkakedvüket a vadak garázdálkodása miatt. Az erdőgazdaság egy idő­ben megkezdte a terület be­kerítését. Akkor reményked­tünk, hogy végre rend lesz. De nem így történt. A be­kerítés abbamaradt, s most már a vadak nem is akarnak visszamenni az erdőbe. Sőt; újabban a málnára is rákap­tak. S ha a mi vidékünkön el­pusztítottak mindent, éjjel átúsznak a szigetre, s ott dúlnak tovább. Ha mást nem is, de legalább a kerítés ügyé­ben kérünk intézkedést. Müller György Dunabogdány, Béke u. Szentendrei panaszok Előfizetője vagyok a Rádió Újságnak, s az utóbbi időben késve kapom meg a lapot. Ugyanis a rendes postásunkat éppen szombaton helyettesítik s a kisegítő postás már több­ször nem kézbesítette ki a la­pot. A másik hasonló jellegű panaszom a Posta Rádiózavar­elhárító Szolgálatára vonatko­zik. Éveik óta fütyül, recseg a rádióm. Táskarádióm is volt már, ez is fütyült, de ha el­mentem hazulról, lakásomtól távolodva egyre gyengébb lett, majd meg is szűnt a táskará­dióban a zavar. Arra a követ­keztetésre jutottam, hogy a zavart valamelyik környékbeli rádió idézheti elő. Értesítet­tem a zavarelhárító szolgála­tot, ahonnan kiküldtek két munkatársat. Megállapították, hogy valóban a környéken működik egy zavarforrás. Az­tán elmentek. Később egy igencsak ’ménges kartárs jött ki, aki rövid vizsgálat után kijelentette, hogy a zavar oka az én rádiómban keresendő, s akik előtte jártak kint, bizo­nyára nem szakemberek, mert ha azok lennének, nem állapí­tottak volna meg mást. Sze­Mindennapi kenyerünkről Sölcszor tapasz­taltam már, s mindenkor elszo­morító látvány számomra, hogy úton-útfélen mennyi kidobott kenyér kerül a szemetesládákba. Néha kilós, fél­kilós darabokat is csak úgy elher­dálunk. Úgy lát­szik, elfelejtettük már azt az időt, amikor a kenyér minden szeletkéje kincs volt. Gondo­sabban kellene vásárolnunk, egy­szerre csak any- nyi kenyeret ven­ni, amennyi való­ban elfogy. így nem válna az ál­latok táplálékává, vagy a 'városban szemétté. Nyers­anyagot, erőt, munkát takarít­hatnának meg egy kis gondos­sággal. Végh Géza Budakeszi Tegyük helyükre a hegyeket! Már többször is előfordult, hogy a lapokban a Pilis-hegy­ség tudománytalanul szere­pelt. Sem a nagyvillámi, sem a prédikálószéki turis­taház nem tartozik a Pilis- hegységhez, mert mindkét hely a Szentendre-visegrádi hegység része. A Pilis­hegység a Dunántúli Kö­zéphegységgel egyidőben ke­letkezett, zömmel triászkori mészkőből és dolomitból fel­épült hegység, amelynek kö­rülbelül 200 millió évvel ez­előtt kezdődött a kialakulá­sa. A Szentendre—Visegrád— Esztergomi, hegység pedig vulkáni lávából és tufából felépült fiatal harmadkori hegység. Körülbelül 20—25 millió évvel ezelőtt keletke­zett. A két hegység között a határ nagyjából: Pomáz, Derapatak, Pilisszentkereszt. Tehát kőzetanyaga, keletke­zésének ideje és csapásirá­nyai döntik el zömmel egy- egy hegység hovatartozását. Bíró Béla és Sztáron Sándor, Vác retném, ha ezek után a posta véglegesen megállapítaná, hol is van a hiba. Környékünkön baj van a kenyérellátással, ugyanis a kenyér rendszerint a déli órákban érkezik az üzletekbe. Jó volna ezen segíteni. Olcsó és jó ételeket, például yoghur- tot és kétforintos kolbászt, ol­csóbb bort. palackos sört csak ritkán lehet kapni. Ipari jellegű problémák: Szentendrén nem lehet golyós­tollat töltetni. Vagy új betétet kell vásárolni, vagy a töltés miatt be kell utazni Pestre. Ha már az utazásnál tartunk: a HÉV és a MÁVAUT nem minden esetben egyezteti ösz- sze a menetrendet. Például, amikor az esti gyors motor­vonat Pestről megérkezik, nincs autóbuszcsatlakozás. Jó volna, ha a MÁVAUT közvet­len csatlakozást biztosítana valamennyi HÉV-hez. Nyáron, amikor meleg van, nagyon po­rosak az utcák, s mire az em­ber az állomásról megérkezik a városba, szégyellj, milyen piszkos lett a cipője. Beősze Jenő, Szentendre, Málna u. 12. A ráckevei és dömsödi tanácsülé­seken márt több­ször szóba került a ráckevei hajóállo­más ügye. Szeret­nék, .ha a művelő­dési otthon mellől áthelyeznék az állo­mást a piactér kö­zelébe. Az utóbbi időben, hogy a strand, piactér és a járási tanácsháza megépült, eltolódott a község középpont­ja. Ehhez kellene alkalmazkodnia a hajóállomásnak is. Annál is inkább, mert nagyobb aka­dályai ennek nin­csenek. A MAHART illetékesei ezzel kap­A ráckevei hajókikötő ügye csolatban kijelen­tették, hogy ők nem, csakis a te­lektulajdonosok épít­kezhetnek. Ez an­nál is inkább meg­lepő indokolás, mert tudtunkkal a vasút- állomáso'.Mt, de a hajóállomásokat is a járatokat fenntartó szerv építteti, nem pedig a városi, köz­ségi tanácsok stb. Most egy éve a MOHÖSZ kért ha­jóállomást, amelyet egyik napról a má­sikra a MAHART meg is épített. Ak-% kor lehetett, most nem? Mivel a ha­józási vállalat vá­lasza egyáltalán nem megnyugtató, úgy hisszük, ismételten kellene ezzel a kér­déssel ' foglalkozni. Ki kellene lépni a szűk vállalati ér­dek keretei közül s elsősorban a la­kosság szükségle­teit tartani szem előtt. Úgy gondol­juk, a jelenlegi ki­kötőt átadhatnánk az evezős versenyek célhelyének és a ráckevei piactér mel­lett építhetnének egy — nem beton­ból —, hanem cö­löpből pontonmeg­oldással olyan ki­kötőt, amelyet a so- roksári Duna-ágban az utóbbi években is létesített a vál­lalat a HÉV-állo- másn*l vagy egyei hóra' ‘anyáknál. Az érdekelt ráckeveiek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents