Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-01 / 178. szám

"4:l:

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ

_______________________________________- - V

I. ÉVFOLYAM, 178. SZÁM

1962. AUGUSZTUS 1, SZERDA

Ats asaiafjraStás is művésaet

LÁTOGATÁS A CEGLÉDI ALKOTMÁNY TSZ SZÉRŰJÉBEN

Mára 33 fok meleget mondott a rádió, de ha ötvenet mondott volna, még arra sem csóválná az ember a fejét, olyan forrósággal süt a nap úgy tizenegy óra táján. Amikor lekanyarodok a Mizsei útról, a gazdaság szérűjén már nem olyan elviselhetetlen a hőség.

Hat fogat haladt el előttem. mögöttük két Zetor motorja dühösködik. Hordanak. Egymás után . állnak oda az asztagfal mellé. Az asztagrakók villája hegyén repülnek a kévék. Közben Végh Ferenc, a hordás könyvelője szorgalmasan jegyez.

— Aratásban mindenki azt csinálja, ami a legsürgősebb. Én is a kertészetből jöttem át néhány hétre. Igaz, hogy volt a dologban egy kis jóakarat is.

Nemrégen operáltak, azért

kerültem ide a könnyebb munkára.

Hét szérűre hordunk. Azt még nem is sejtem, hány asz- tag lesz. Az biztos, hogy minden asztagban hatszáz csomó, vagy hogy még nagyobb számot mond'ak, tizenkétezer kéve v

Nem volt könnyű .salni Hajdú Pali bácsit az asztag tetejéről.

— Reggel hattól naplementéig dolgozunk. Húsz esztendős se voltam még, amikor az első ásztagot raktam az édesapámmal. Érteni kell ám ehhez a munkához is. Mert baj van. ha gödrös az

asztag, akkor beázik, az is baj, ha a kévék nem tartanak szorosan, mert akkor meg a szél kikezdi.

Már vagy öt méter magas a fal a szomszéd asztagnál. KissgyÖrgy Ferenc sem hagyta ott könnyen a munkát. Végül is megadja magát és letopog a létrán, mögötte soroz lefelé az egész brigád. Kissgyöngy elvtárs javakorabeli ember, még azt is megjegyzem, hogy fiatal házas.

— Hát azok ott a szomszédban a könnyebb részét fogták a munkának, de azért nem irigylem őket. Az őszi árpa szalmájának a pora nagyon csíp. A rozskévék adogatásánál bizony meg kell markolni a villanyelet. Egy rozskéve kétszer akkora, mint az árpakéve és a súlya sokszor háromszor annyi. A falat mindig úgy rakjuk, hogy a kalász befelé legyen.

Átlagosan hatszáz csomót rakunk egy asz- tagba.

Ennyit .enged a tűzoltóság. Úgy szép a munkánk és jó az asztagunk, ha a kévék kétharmad részét használjuk a falba, , egyharmad részét pedig a hajazatba.

— Minden asztagon két asztagmester dolgozik. Egyik az egyik, a másik a másik oldalon. Minden kévét megfogunk kézzel és úgy tesszük a helyére. A tető a csurgóval kezdődik. Lépcsőzetesen ráírjuk a kévéket és a haja-ítL

A szocialista munkabrigád címért küzdenek

zatnál a saját szalmájukkal kötjük össze.

Jó hatvan méterre az asz- tagtól találom a fogatosokat. Cigarettáznak, vicceket mesélnek, arra várnák, hogy sorra kerüljenek.

— Nehéz a munka? — kérdezem csak éppen udvariasságból.

Legyint a legközelebb álló.

— Fogatosnak semmi sem nehéz. Mi egész éven át megállás nélkül dolgozunk. Nem baj, csak szaporodjon a munkaegység.

A két zetoros is csak vállát vonja. Földi István. a gépállomás, Gallai Ferenc, a gazdaság zetorosa szinte ugyanezt mondja.

— Száz-százötven mázsa gabonát szállítunk naponta. Ha pedig vége lesz, jön a szántás-vetés, egészen addig, amíg ki nem fagyunk. Traktorosnak nincsen gondja a munkára.

— R —

Í.«*íi tn lan ítás

A Pest megyei Tűzoltóparancsnokság Cegléd város területén is elrendelte a padlásterek lomtalanítását, július hó 20-tól augusztus hó 5-ig. Az innen kikerülő vas, fém, papír, rongy stb. hulla- dékanyagokat a legmagasabb napi áron veszi át a MÉH. Átvevőhelyek: Széchenyi tér 5., Szolnoki út 7„ Bacsó Béla u. 40. szám alatt.

A MÉH-vállalat ez úton kéri az érdekelteket, hogy a lomtaianításból származó hulladékot saját érdekükben a legsürgősebben szállítsák be a fenti telepekre, mert a tűzoltóság a padlástereket ellenőrizni fogja.

Felszólítja valamennyi vállalatot, intézményt és kisipari szövetkezetét, hogy a részükre kiküldött válaszlapokon jelentsék a náluk levő, lomtalanításból származó készletet.

Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH-vállalat ceglédi telepe

Uj technológia a gyártásban

Nagyrészt megszűnt a Május 1 Ruhagyár ceglédi telepén a fáradságos kézi vasalás

Egy pillanatra megállók a gyár földszinti munkatermében. Végigtekintek és megpróbálom kiszámítani, hogy a kabátanyag milyen hosszú utat tesz meg, amíg felér az emeleten levő munkaterembe, az átadásig. Hozzávetőleges számítás szerint 108 méteres távolságon halad keresztül és alakul az anyag. Harminchat gép tűzi. varrja, közel kétszáz ember veszi kézbe, amíg a meós gondos vizsgálattal megállapítja a minőségét.

A vasalás volt a ruhagyári termelőmunka legnehezebb, legfárasztóbb része. Egész napon át a vasaló forrósága, estére a dolgozó alig érezte a karját a szerszám emelgetésé- től. Néhány napja megszűnt ez a kemény munka.

A budapesti gyár, a megye szakszervezeti kiküldöttei, a ceglédi érdekeltek jelenlétében, tartották meg a gyár telepén az új vasaló rendszer műszaki átadását. Szűcs Lajos telepvezető bemutatta' a megjelenteknek az újonnan épült ka-» zánházat, a fűtőberendezést ,és az új vasalási módszert, amely vasa’ók helyett vasaló- gévekkel dolgozik. Ezzel a vasalásban részt vevők száma

huszonnégyről tizenkettőre csökkent, az egy főre jutó napi 25—30 vasalási átlagot 120- ra emelték, és teljesen megszüntették a fáradságos, nehéz kézi munkát.

Az új kazán fűti a telep öltözőit, állandóan meleg vízzel látja el a fürdőt, és lehetővé vált, hogy a heti kétszeri fürdés helyett állandóan igénybe vehessék a dolgozók, a fürdőt.

Szűcs elvtárs ezután végigvezette a jelenlevőket a munkatermeken és bemutatta az anyag útját az idomok összeállításától az utolsó állomásig: a vasalásig. Elmondotta, hogy rövidesen elkészül a szállítószalag, amely a földszinti teremből az emeleti terembe szállítja a félkész kabátokat, feleslegessé téve a lépcsőkön való cipelést.

Végül házi ünnepség keretében a központi megbízott Ledeczi József, Szűcs János, Juhász Károly, Hegedűs Béla. Öcsai László. Jakab László műszaki dolgozóknak, akik részt vettek az új berendezés felszerelésében, a vállalat elismerése mellett pénzjutalmat adott át.

R. K.

Á Hazafias Népfront a tanyai lakosságért

FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL

a kertimagtermelő gazdaságban

wm

Nemcsak hazánkban, külföldön is jó híre van a ceglédi Kertimagtermelő Állami Gazdaságnak. Vetőmagjait számos országba exportálják. Vetőborsót szállítanak innen például Ángliába is, ahol a borsó az időjárás miatt nem alkalmas vetésre. Jelenleg 200 holdon termelik ezt a vetőmagot, amelyet két kombájn takarít be. Képünkön: Nagy Ferenc kombájnos munka közben

, .. .. . .. .. .......... .

S

zinte ember sem szükséges a kombájnszérűn folyó munkához. Gabonafuvó berendezés szállítja a tisztításra váró magot az egymás mellé elhelyezett villannyal hajtott cséplőgépekbe

áfflh

w

Viter Ilona tejkezelő a gazdaság egyik legszorgalmasabb dolgozója

(Foto, szöveg: Opauszky)

— VASÁRNAP reggelig tartó Anna-bált rendeztek Jász- karajenőn, amelyen körülbelül 400 fiatal vett részt.

— RUSVAI MIKLÓS, Ko- csér. XV. dűlő, 40 pulykára kötött szerződést a földművesszövetkezettel.

— A CEGLÉDI Táncsics Termelőszövetkezetben 20 ezer férőhelyes baromfinevelő kombinát alapozása befejeződött, augusztusban pedig tető alá kerül.

Kilencven fillér is pénz

A Cifrakerti Állami Gazdaság területén egymás mellett ugyanabban az épületben üzemel az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vegyesboltja és a Vendéglátóipari Vállalat cukrászdája.

Az egymás melletti két bolt érthetetlen konkurrenciát folytat, mégpedig eléggé kifogásolható módon. A négy és féldccis sör a Voltban 3.90 forint, a cukrászdában 4.80 forint.

Érthető, hogy amikor a bolt nyitva tart, senki sem veszi meg a sört a cukrászdában, de a délutáni és esti órákban, amikor a bolt zárva, a vásárlók indulatosan megjegyzik a cukrászdában:

— Miért 4.80 a sör. amikor a boltban 3.90?

A bolt tervét nagy árukészletből, nagy választékból könnyen teljesíti. Miért nem hagyja a sörértékesítést a cukrászdának vagy miért nem árusíthat a cukrászda is 3.90 áron sört?

— A SÜTŐIPARI VÁLLALAT 20. számú üzemének tetőfödém-cseréjét 600 ezer forint költséggel elvégeztetik. Ugyanitt egy újabb gőzkemencét állítana!-: fel, 383 ezer forint értékben.

— ABONYEAN a Kálvin út kőburkolása befejezéshez közeledik. A munka községfejlesztési alapból 238 ezer forintba kerül. Az útépítéssel kapcsolatos társadalmi munka 90 ezer forint értékű.

— A CEGLÉDI ÉPÍTŐK felnőtt csapata vasárnap a Szolnoki Lokomotív NB Il-es csapatával játszott barátságos mérkőzést. A mérkőzés, sajnos a ceglédi fiúk vereségével végződött, 4:2 arányban. Az első félidőben Cegléd javára 2:1 volt az eredmény. A két ceglédi gólt Labore és Hajdú lőtte.

— TEGNAP a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben átadták a 32 vagonos magtárt. amelyet a tanács építőipari vállalatának 15 dolgozója határidőre elkészített.

— A VÁROS termelőszövetkezeteiben a tegnapi napig 1473 katasztrális holdon végezték él a gabona cséplését.

— A TÖRTELI Rákóczi Termelőszövetkezet ,540 sertés leadását tervezi a II. félévben, ebből 100 darabot jú'ius- ban már teljesített.

— A CEGLÉDI Táncsics Termelőszövetkezetben a lucerna és a rétiszéna kazlazását 548 holdon befelezték.

— A CEGLÉDI Lenin Termelőszövetkezetben 180 holdon végezték el a nyári mélyszántást.

mm Hm

b

antartó résziege és a központi raktár dolgozói. Fokozottabb takarékosságot ajánlottak fel az anyagfelhasználás terén és bejelentették a brigád tagjai, hogy a vállalatnál működő újítási kört mindenben segítik. Egy éven belül tíz olyan elfogadható újítással jelentkeznek, amelyek’ jelentős megtakarítást eredményeznek a népgazdaságnak. Tapasztalatcseréket szerveznek a városi és fővárosi üzemekben, hogy a tapasztalatokat a vállalat boltjainak korszerűsítésére felhasználják. Vállalásaik maradéktalan teljesítésével küzdenek a megtisztelő szocialista brigád címért.

A vállalat vezetősége megelégedéssel vette tudomásul a két munkabrigád megalakulását és minden támogatást kilátásba helyezett a szocialista munkabrigád cím elnyeréséért tanúsított erőfeszítésben.

A Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat ügyviteli osztályán 22 tagból álló női kollektíva dolgozik. A kollektíva tagjai 164 bolt adminisztrációját és központi könyvelését végzik, tegyük hozzá: gyorsan, évek óta kitűnő eredménnyel. Július elsején a kollektíva tagjai munkabrigádot alakítottak, s a brigád tagjai vállalták, hogy a 164 boltegység minden köny- . vetését állandóan naprakész állapotban tartják, segítik, patronálják a bolt dolgozóit és a munka hullámzása idején egymást kölcsönösen kisegítik. A brigád bejelentette a vállalat vezetőségének és a szak- szervezetnek, hogy a VIII. kongresszus tiszteletére vállalt feladatok teljesítésével harcol a szocialista brigád cím elnyeréséért.

Alig egy héttel később jelentette be a munkabrigád mega'akítását a vállalat üzem- gazdasági csoportjának karA nagy gépzúgásban BáVint István észre sem veszi, hogy odalépek mellé. Szótlanul hajol a munkadarab fölé és meglepődve fordul felém, amikor ráköszönök.

— Bizony eljár az idő — mondja, amikor szóvá teszem, hogy néhány hónap múlva megérdemelt pihenőre vonul. — Olyan korban élünk, amikor minden óriási tempóban halad és vele együtt a mi életünk is. Olyan világosan emlékszem tanulóéveimre, mintha csak néhány hónappal ezelőtt értem volna meg. Első állásom a nagyüzemben, a Nagykőrösi Konzervgyárban, majd a Ganz aztán Csepel.

— Mióta van a Közlekedés- építési Vállalatnál?

— 1955 óta. Nagyon jó helyen voltam, Csepelen, dehát a komák, a barátok egyre sarkallták már 1951 óta, amikor a KGV megalakult. Nem lehetett ellentállni- a hívásnak, aztán közelebb kerültem a családhoz is. A Ganzban és Csepelen mindig meleg szerszámokat gyártottunk, itt csak hideg szerszámokat készítünk. Például nemrégen három hónapi munkával elkészítettünk a vállalat lánckészítői részere egy láncprés gépet, most pedig egy csapszeg hüvelyedző gép van a kezünkben. Ezt a gépet is. mint a többit, a vállalat dolgozói tervezték.

— Nyugdíjazás után mi a programja?

— November 30-án leszek hatvanéves. Mi lehet egy öreg ember programja? Szereztünk egy kis házat Pesterzsébeten, a gyerekeink már ott laknak, mi is odaköltözünk a feleségemmel. Békés családi környezetben, jó egészségben akarom leélni a hátralevő esztendőket.

(—sl>

MAJDNEM FÉL ÉVSZÁZAD A MUNKAPAD MELLETT

lalkozni az érintett területekkel. Éppen ezért hoztuk létre az akcióbizottságot.

— Mi lesz az akcióbizottság feladata?

— Az akcióbizottság aktívák

bevonásával minden egyes tanyát felkeres, elbeszélget az ott lakókkal és összegyűjti azokat az adatokat, amelyeken keresztül a tanyai lakosság gondját-baját és jövőbeni terveit felmérhetjük. A bizottság gondolkozik arról is, miként lehetne a városban újabb területeket kijelölni lakóház-építkezésekre. Erre azért van szükségünk, mert azt tapasztaljuk, hogy sokan szeretnének beköltözni és itt építeni_ de magasnak találják a mostani telekárakat. Ennek a felmérésnek a keretein belül vizsgáljuk meg a közlekedés és az iskolai oktatás helyzetét. Reméljük, hogy felmérésünk és a kidolgozandó javaslatok segítséget nyújtanak egyrészt a továbbra is külterületen maradók szociális és kulturális helyzetének fokozottabb felemelésére, másrészt újabb módozatokat találunk a beköltözni szándékozók elhelyezésére. — Dózsa —

A Hazafias Népfront városi elnöksége a megyei elnökség javaslata alapján széleskörű akcióbizottságot hozott létre. A bizottság alapvető célkitűzése, hogy felmérje a külterületen élő lakosság szociális és kulturális helyzetét és a felmérések adatai alapján megfelelő javaslatokat dolgozzon ki a tanyai lakosság életszínvonalának emelésére.

Kiss András, a Hazafias Népfront városi titkára kérdésünkre a következőket mondotta él:

— Régi problémánk, hogy miként lehetne a külterületi lakosság sorsán javítani, a tanyákon élő emberek szociális és kulturális helyzetét javítani. Annyit tudunk — és ezt számtalan példával lehetne bizonyítani —, hogy a tanyák népe elég élénk ütemben húzódik be a városba. A kint maradtak is szinte alig képzelhetők el rádió nélkül. A bútorboltok vezetői is igazolhatják, hogy a városba érkező bútorok jelentős része kerül ki a tanyákra. Ám ahhoz, hogy átfogóan megismerjük a külterületi lakosság problémáit, ahhoz az eddiginél sokkal többet kell fog-