Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-29 / 201. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉSZ VI. ÉVFOLYAM, 201. SZÁM 1962. AUGUSZTUS 29, SZERDA A szakértelem és szorgalom eredménye: gazdag baromfiállomány SZERENCSÉJE VOLT — Gyalogjárón még akkor sem közlekedünk motorkerék­párral, ha az úttest bármilyen okból járhatatlan! így kezdte tájékoztatását Mészáros Sándor, a Ceglédi Rendőrkapitányság közlekedé­si csoportvezetője. Példának el kell mondani, hogy K. J. nagykőrösi lakos fittyet hányt a józan rendel­kezésnek, és vezetői igazol­vány nélkül a gyalogjárón közlekedett. Az úttorkolat fe­lé olyan sebességgel haladt, amilyennel még az úttesten sem hajthatott volna. — A keresztezésnél szabá­lyosan közlekedett egy teher­gépkocsi, amelynek vezetője kellő időben hangjelzést adott. K. J. figyelmen kívül hagyta a kürtjelzést, és teljes sebes­séggel belerohant a teherko­csi jobb oldalába, egyenesen neki a vezetőfülke ajtajának. Szerencséje volt a motorosnak, hogy a tehergépkocsi vezetője a szabályoknak megfelelően és óvatosan közlekedett. El­lenkező esetben az összeütkö­zés a motoros súlyos sebesülé­sével, esetleg halálával is vég- ződhetetett volna. így jelen­téktelen horzsolással megúsz­ta, és érzékenyebben majd csak a bíróság súlyos ítélete fogja érinteni. EGY ÜZEM — KÉT DOLGOZÓ Több esetben irtunk már a Ceglédi Cipőipari Vállalat ki­váló dolgozóiról. Most ismét lkét fényképet közlünk azokról, akik hozzájárulnak a vállalat eredményeihez. Tóth Mihályné tűzőnő régi dolgozója a vállalatnak. Mun­káját nemcsak mennyiségileg, hanem minőségileg is kiválóan végzi Pecsenye! Ferenc másodéves ipari tanuló a szakmunkás vizsga letétele után felsőrészkészítő lesz. Nagy szorgalom­mal igyekszik a szakma minden ágazatát elsajátítani helyes baromfikombinátot építünk. Az a célunk, hogy ide keresz­tezett csibék kerüljenek, te­hát a későbbi állományt ma­gunk biztosítjuk az így nyert tojásokkal. Plymuth kakaso­kat magyar sárgával kereszte­zünk. — Nagy hasznot hoz a tsz- nek a baromfinevelés. Csak két adatot említek: árubarom­fiból '3100 forint, tojásból 190 ezer forint a bevétel. 1983-ra ezt a bevételt 15— 20 százalékkal szeretnénk emelni. Ezek a szép eredmények nagy­részt lelkes és szakértő gondo­zóink munkáját dicsérik. Az asszonyok Cegléden végezték a tanfolyamot, járnak ezüst- kalászos tanfolyamra és be­iratkoztak a mezőgazdasági technikumba is. Minden di­cséret őket illeti, mert nem­csak jól dolgoznak, hanem újításaik, alkalmazásával is hozzájárulnak a jobb eredmé­nyek eléréséhez — mondotta befejezésül Koller István. Kohlmayer tővé gyors, egészséges fej­lődésüket. Egyébként most van a máso­dik terminus. Négyezer 9 he­tes baromfit már elszállítot­tunk a Kecskeméti Baromfi­értékesítő Vállalatnak. Ez az első nevelés nagyon jól sike­rült. Csupán 1,5 százalék volt az elhullás. A jelenlegi állo­mány is Kecskemétre megy, szerződésünk ugyanis 120 má­zsa. Bekapcsolódik a beszélgetés­be Koller István állattenyész­tő. Tőle a baromfinevelés ter­veiről érdeklődünk. — A gazdaságnak év végé­re 2 ezer tojóbaromfija lesz. Az állomány kényelmes elhelyezésére 20 ezer íérő­Az albertirsai Szabadság Tsz gazdaságának egyik fő erőssége a sok hasznot hozó baromfinevelés. Zsilik Pálné és Cselovszki Károlyné gon­dozók éppen etetésre csalják ki a nyüzsgő, csipogó sárga szárnyasokat, amikor benyi­tunk a kiskapun. — Sok a munka? — szólít­juk meg Zsilik Pálnét. — Az van bőven — feleli mosolyogva. — Most 3500 csi­bénk van és bizony az első két hétben nagyon kell vigyáz­ni rájuk. Reggel 5 órától este 10 óráig talpon vagyunk, éj­jel itt alsáunk vagy ha szük­séges, figyeljük zavartalan pi­henésüket. Pontos etetés és rendkívül nagy tisztaság teszi lehe­Tettes: az aSkohol tam meg, hogy gyermekeim­mel együtt tönkre menjek. Most szüleinél húzódik meg a kis fészkéből kivert család, • de ez Aí. I. ceglédi lakost, a Dózsa Népe Termelőszövetke­zet tagját nem nagyon izgat­ja. Továbbra is iszik. Jól van ez így? Szabad egy apának tönkretenni az egész csalá­dot? Gyermekeinek egészsé­gét? A családi fészekből kiűz­ni három kisgyermeket? Delketlenség ilyen embernek egy korty italt is Ifiszolgálni, aki gyérmekeinek jövőjét, egészségét odadobja az italért. M. A. — A 22-ES NÉPBOLT előt­ti gyümölcs- és zöldségárusító pavilon naponta négyezer fo­rintos forgalmat bonyolít le. Megrendítő családi tragédia körvonalai bontakoznak ki egy elkeseredett asszony szavai­ból. A férj mértéktelen szen­vedélye alapjában megrendíti a kis családot. Szenved az asszony és szenved a három gyermek. — Miért hagyta ott az urát — kérdezem az asszonyt — most, amikor már három gyer­mekük van? — Lehetetlen vele kibírni. Egyre jobban rabja az italnak, hiába tettem akármit. Amikor részegen hazajött, még beszá- míthatatlanságában is sokszor annyira bántalmazott, hogy a legnagyobb gyermekünk — szegényke még csak ötödik évében van — szívgörcsöt ka­pott, és azóta is sokszor jön rá a szívroham. Nem várhat­ni gyógyító vízben deklődésünkre elmondja, hogy kánikulában napi 2000 vendég volt a stranddal együtt a na­pi átlag, hűvösebb időben át­lag 800 ember keresett gyó­gyulást, pihenést a fürdő ví­zében. Kár, hogy nem kétmű- szakos a fürdő. Többen járná­nak, ha korán és későn is le­hetne fürödni. Ügy látjuk, a fürdőző kö­zönségnek is ez lenne a kíván­sága. M. A. |\\\\\\\\\v\\\\\\\^^ ! Stricky György, törteit pe- ! dagógus kéthetes szovjet ki- ; rándulás páratlan élményeit l meséli. * ; A szovjet ember szemérmes. ; Rettenetes hőségben úgy se- j gítettek magukon a magyar j turisták, hogy pantalló he- ! lyett sortot húztak. Persze ! úton-útfélen megbámulták ; őket az emberek. Kijevben ! egy jól megtermett ukrán jól ; megnézte őket, aztán cso- ! pártjához fordult, majd rá- í mutatott egyik sortos mj- ! gyár férfira és nevetve meg* l jegyezte, i — Pionyer! \ * j A kijevi, leningrádi föld­\ alatti vasút látványosság, a ; moszkvai világviszonylatban ! is bámulatos. A kijevi metró- ; nak három megállója van. A \ leningrádinak tizenkettő, a l moszkvainak kilencvenöt. \ * > A moszkvai közlekedés ! nagy része a föld alatt bo- i nyolédik le. A metro mozgó- ! lépcsőivel, hatalmas csarno- \ kaival, méreteivel kápráza- í fos. A jegyváltást nem em- ; bér, hanem egy fotocella ; ellenőrzi. Véletlenül sem té- \ ved. Ha valaki jegy nélkül \ akar beszállni, az ajtó be- \ csapódik. Nem lehet rászed- \ ni az elmés berendezést. A \ viteldíj öt kopek. Ezért akár ' egész napon át keresztül-ka. A ceglédi gyógyfürdő me­dencéjében a gyógyulást kere­sők tömege fürdik, élvezi a víz simogatását. Tanger Alajosné tápiószent- mártoni fürdőzőtől érdeklő­dünk : — Sokszor jár ide? — Még csak harmadszor va­gyok itt. De úgy érzem, újjá születtem, ízületeim, reumám nem kínoz, ami sokat jelent. Erdélyi Józsefnél — Mióta megnyílt a fürdő, ide járok, mert addig alig tudtam járni,, olyan reumásak voltak iá- \ baim. Csak az a baj, hogy \ reggel későn nyit, este korán zár a fürdő, sokszor a mun- j. kám miatt nem jöhetek fü- \ rödni. ^ Tóth Józsefné dánszentmik- ^ lósi lakos még csak másod- J szór van itt, de érzi. hogy na- 'j gyón jót tesz a fürdő. í y — Mi volt a baja? f — Eltört a lábam. Orvosi 'j tanácsra jöttem ide. A Micsu- í rin Termelőszövetkezet tagja vagyok, s fájós lábbal nem !j tudok részt venni a munká- ^ ban. Addig járok ide fürödni, amíg rendben nem lesz a Iá- '/, bam. Ügy érzem, rövid idő ^ kell már csak neki. ^ Kuszenda Jánosné, Kuszen- da Istvánné, Bendikti Jánosné pilisi lakosok beszélgetnek j, Simó Jánosné albertirsai la- 1, kossal szlovákul. A pilisi asz- ^ szonyok dicsérik a fürdőt, reu- j májuktól nem szenvednek az- 2 óta. hogy ide járnak, csak ha jí soká nem jönnek, akkor je-'( lentkezik újra a betegség. — Én a Széchenyibe jártam ^ Pestre, de mindig rosszul let- f tem. Szédülés, hányinger bán- 2 tott. Mióta ide járok, ez a víz 2 hekem nagyon jót tesz — 2 biondja Simoné. — Baj, hogy 2 korán zárnak, későn nyitnak. 2 Kovács Györgyné ruhatáros »'’mondja, hogy naponta 150— 200 átlagos női vendége van I- gyógyfürdőnek. Télen iobban ^ ráérnek. 300—400 fürdőző nő £ a naoi áfag. Nagy Józsefné pénztáros ér­Módosult a terv, késik a munka Nyolcvanezer tégla, 370 má­zsa cement, három vagon só­der, 200 mázsa oltott mész, az állami gazdaságból 58 ezer forint értékben átvett külön­böző építési anyagok, termés­kő, a szükséges nyílászáró szerkezetek az építés helyszí­nén. 347 ezer forint készpénz községfejlesztési alapból a pénztárban. 50 ezer forint ér­tékű felajánlott társadalmi munka és 10 ezer forint érté­kű saját anyag. Ez az, ami ez idő szerint a dánszentmiklósi művelődési ház építésére ren­delkezésre áll. Az építés meg­kezdése mégis egyre késik. Jogosan teszik fel az érdekel­tek a kérdést: miért? A községi tanácsnál a kö­vetkező választ kaptuk: Mendele Ferenc, a megyei tanács építési osztályának munkatársa társadalmi mun­kában végzi a tervezést, ami a községnek kereken százezer forintos megtakarítást jelent. A terv elkészítése során nagymértékben módosult az eredeti elgondolás. Az elképzelés szerint a műve­lődési ház földszintes lett vol­na és a tervezés így készült. Az egyre fejlődő község igé­nyei azonban megkövetelik egy erkélyes korszerű épület tervezését, amely nagyobb tö­meget fogad be. Ennek kö­vetkeztében elhúzódott a terv- készítés. De a múlt héten megtartották az Építésügyi Minisztériumban a tervbírála­tot, remélhetőleg a jóváha­gyás nem késik, hamarosan rendelkezésre áll. és szeptem­ber közepén az állami gazda­ság építőbrigádja megkezdhe­ti a munkát. A 450 személyt befogadó művelődési házat korsze­rű forgószínpaddal szere­lik fel. A különböző klubhelyiségbe mellett lesz tv-szoba, mozite­rem és helyet kap a községi könyvtár is. Előreláthatólag 1963-ban ünnepélyesen megnyitják a dánszentmiklósi művelődési házat. — A TANKÖNYVEK érté­kesítése — mint már ezrkő- zöltük — az idén is kizárólag az iskolákon keresztül törté­nik. A mezőgazdasági tech­nikum hallgatói részére a tan­könyveket az idén is az Álla­mi Könyvesbolt árusítja. — A CEGLÉDI TÜZÉP-nél ebben az évben eddig 5003 tü­zelőutalványt váltottak be a tavaly; 4980-nal szemben. — A NEMRÉG megjelent füstszűrös Fecske cigaretta városunkban rendkívül nép­szerű lett. Ä héten 225 ezer darab érkezett, ami bőven fe­dezi a szükségleteket. — A NÖVÉNYVÉDŐ Állo­más az ősziárpa-vetömag csá- vázását a Vörös Csillag és a Lenin termelőszövetkezetben befejezte. Ez a munka jelen­leg a több; termelőszövetke­zetben folyamatban van. ÖKÖLVÍVÁS Nagykőrösön voltak vasár­nap a CVSE ökölvívói, ahol egyesületközi mérkőzést vív­tak a Kinizsi öklözőivei. A zsúfolt ház előtt lezajlott ta­\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\> végzetesen eltévednek a nagy emberrengetegben. Kedélyes [ eset történt az első próbál- \ hozásnál. A csoport egyik • hölgytagja erősen akadozva j megszólított egy csinos nőt a \ moszkvai utcán. ügy látszik, a kérdés nem \ volt elég precíz, mert a esi-j nos nő mosolyogva megkér- < dezte. - í — Nimetcki? ! — Nyet — csóválta meg fe-; jét honfitársunk. — Ven-; gerszki! í — Akkor szervusz, mert én '< is magyar vagyok! — felelte J a csinos nő. * í A moszkvai közlekedésre í jellemző, hogy bár a kerék- \ pár . és a motorkerékpár 2 aránylag igen olcsó, alig lát- 2 ható az utcákon. A közieke- 2 dést majdnem teljesen au-2 tők, buszok és trolik bo-í nyolítják le. Törteién egy'/, nap alatt sokkal több kerék- \ párt látok, mint Moszkvában. 2 * 2 A magyarokat mérhetetle. 2 nül szeretik a szovjet embe- 2 rek. Más külföldiekkel szem- 2 ben nagyon udvariasak, de 2 udvariasságukban egy kis 2 kimértséget lehet tapasz- 2 talni. Nagyon érdekes a ma- 2 gyarázat. A magyarokat a 2 családhoz tartozónak tekin- 2 tik. Az angolok élőkelő ide-2 genek. 6-P- I lálkozó a ceglédiek 10:8 ará­nyú győzelmével végződött, ami — a körösiek nagyobb versenytapasztalatait tekintve — bizony meglepetés! Ha nem következik be va­lamilyen megtorpanás, akkor rövidesen országos csapatbaj­noki küzdelmekben gyönyör­ködhet a sportszerető ceglédi közönség, mivel ökölvívóink elhatározása most már a meg­valósulás útján van. Ez ter­mészetesen majd új színt, ele­venebb ökölvívóéletet és több tartalmat ad ennek a közked­velt sportágnak. A körösi versenyen Telek, /Rabi, Farkas és Kiss II.' győ­zedelmeskedtek, Orosz és Kiss I. pedig döntetlenjével járult hozzá a ceglédi színek sikeré­hez. Dicséret illeti az egész csapatot lelkes, önfeláldozó küzdőszelleméért. Külön is ki kell emelnünk Telek és Rabi nevét, akiknek versenyzése az est kiemelkedően legszebb, legizgalmasabb,' no és legna­gyobb tetszést aratott száma volt. Már most közöljijk, hogy e verseny visszavágója jövő va­sárnap lesz Cegléden, 18 órai kezdettel a vasutas otthonban. V. — A CEGLÉDI Autóközle­kedési Vállalat 30 tehergép­kocsija szállít paprikát és pa­radicsomot a Nagykőrösi Kon­zervgyárnak. — A KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉ­SI Gépjavító Vállalat Dózsa kertmozijában tartja meg szeptember 3-án délelőtt fél kilenc órakor a Kossuth Gim­názium tanévnyitó ünnepsé­gét. liijev-Leningrád—Moszkva Egy vidám szovjet turistaút élményei nagy szeretettel emlékezett meg egy kőröstetétleni csa­ládról. Még egy csomó aján­dékot is rámbíztak. Egy moszkvai gyárlátogatás so­rán idősebb munkás hajolt hozzám és bizalmasan meg­kérdezte, hogyan nevezik ma Debrecenben a Ferenc József utat. ★ A moszkvaiak étkezése na­gyon bőséges. Minden étkezés­nél elmaradhatatlan az előétel és a tea. Az előétel az idény­hez igazodik. Amikor kinn voltunk, akkor éppen a pa­radicsomszezon járta. •k Az űrrepülők impozáns fo­gadtatásáról elkéstünk. Ép­pen vonaton voltunk Lenin- grádból Moszkva felé. A fo­gadtatás méreteire azonban következtethettünk azokból a hatalmas dekorációkból, ame­lyek úton-útfélen láthatók voltak. ★ Tájékozódás. A csoport tág­ján már az úton gyakorol­ták a különböző kérdéseket és feleleteket. Meglehetős gya­korlatot szereztek és nem kellett tartani attól, hogy sül utazhatsz, de ha kilépsz a földalatti területéről, a jegy azonnal érvényét veszti. ★ Az Ermitage. Biztosan mon­dok ismeretlen adatot. A ha­talmas képtár méreteit jel­lemzi: ha valaki végig akar­ja járni az összes termeket és minden műtárgy előtt csak egy percet tölt, akkor hu­szonöt évre volna szüksége, k Szovjet—magyar barátság. Harminc kilométerre Moszk­vától, Puskinovóban idős öz­vegyasszonynál uzsonnáz­tam. Kalácsot, teát, pirogot rakott ki elém. A teához pe­dig cukor helyett valami dzsemet készített. Amikor kézzel-lábbal magyaráztam, hogy cukorral iszom a csa­ját, azonnal hozta a hófe­hér kockákat, de ragaszko­dott ahhoz, hogy a lekvárból is tegyek a csészébe. A ked­véért megtettem. Nagyon íz­lett. Itthon is rendszeresí­tem. Egy tanár-házaspár meghívott, miután megtud­ták, hogy magyar vagyok. Már az első öt percben el­mondták, hogy a férfi hazánk­ban volt a háború idején és

Next

/
Thumbnails
Contents