Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-03 / 180. szám

WST HICI'ÜI '^friap 19<?2. AUGUSZTUS 3, PENTEK KULTURÁLIS HÍRADÓ Rövidesett felújítják filmszínházaink a Hófehérke és a hét törpe című színes, amerikai rajzfilmet. Könyvtári híradó Megkezdték a Dunakeszi Járműjavító könyvtárának át­alakítását. A könyvtár eddig ablakon keresztül kölcsönzött, most szabadpolcos lesz. — Pi- liscsabán, ahol a cigányolva­sók száma százhúszra emelke­dett, saját kérésükre a könyv­táros előadást tart a helyes vi­selkedésről, az öltözködésről, az erkölcsi és emberi maga­tartásról. Ugyanakkor közös színházlátogatást is szervez­nek részükre. — Szigetszent­miklóson és Isaszegen kiemelt községi könyvtár létesült. — Az Alibertirsai Földművesszö­vetkezet ötezer forintot aján­lott fel a könyvtár fejlesztésé­re. — Fiókkönyvtár nyílt Szigetszentmiklós—József At- tila-telepem, vezetője: Bíró Vince. — A Zsámbóki Községi Tanács háromezer forintot és olvasóasztalkákat adott köz­ségfejlesztésből a helyi könyv­tárnak. Újra megfilmesítik Ai arany embert OKBAN LÁSZLÓ KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásmozgalom­ban kifejtett több évtizedes tevékenysége elismeréséül — 50. születésnapja alkalmából — Orbán Lászlónak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a KB osztályveze­tőjének a Munka Vörös Zász­ló Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyúj­totta át. Jelen volt a kitün­tetés átadásánál Kiss Ká­roly, az Elnöki Tanács tit­kára, az MSZMP Politikai B zottságának tagja és Szir­mai István, az MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság póttagja. Ki mit nem tud- minden mennyiségben Ma újpesten sorsolják a lottót A hónap első lottósorsolá­sát a fővárosban rendezi a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság. A 31. játékhét nye­rőszámainak és a júliusi tárgyjutalmaknak a sorsolá­sát ma délelőtt 10 órai kez­dettel Újpesten, a Magyar Pamutipar Dallos Ida Mű­velődési Házában tartják. A júliusi tárgynyeremény- húzáson a 28. játékhét szel­vényei vesznek részt, amelyek között összesen 720 érté- I kés nyereményt sorsolnak ki, 1 (MTI) Elnézést a szatirikus hangért, de másként már nem lehet szólni arról, amit a Magyar Televízió Nemzet­közi kikötő címmel pro­dukált kedd esti adásá­ban. Ez a Nemzetközi ki­kötő a nagy sikert aratott Ki mit tud műsorok fel­melegítése kívánt lenni. A hazánkban Balatonföldvá- ron üdülő külföldi fiatalo­kat szólították ezúttal a kamerák elé, hogy ének­ben, táncban, muzsikában mutassák be tudásukat. Meg kell mondani, hogy tudás­ban bizony messze mögöt­te maradtak az eddigi Ki mit tud műsorok színvo­nalának, ami természete­sen érthető is, hiszen más országos viszonylatban meg­rendezni egy tehetségkutató versenyt és más egy üdü­lőtáborban. Mégis, nem elsősorban a bemutatott számok gyengeségét vet­ném a rendező és a mű­sorösszeállítók szemére. Ez volt, többet nem tehettek. (Más kérdés, ha csak ez volt, akkor miért volt szükséges százezrek előtt bemutatni!) De ahogyan megrendezték, az már a kritikátlanság te­teje volt. Először is, ha amatőr-művészeket kíván­nak szerepeltetni, akkor legalább a játékmester le­gyen egy rutinos, jó ké­pességű riporter, aki mind­végig kezében tudja tarta­ni a játék irányítását. De megbízni a játékvezető igen fontos tisztével a budapes­ti Ki mit tud döntő egyik győztesét (Angyal János pa­rodists) — enyhén szólva túlzás. (A legutóbbi bala­toni riportműsorban még az egyébként tehetséges fia­tal színész, Holl István sem boldogult a számára szokatlan feladattal!) Már az eredetileg megírt keret­játékot — különböző szí­nészek utánzása — sem sikerült következetesen elő­adnia, a hét, előre bejelen­tett művész helyett leg-' feljebb négyre futotta ere­je, azután annyira bele­zavarodott a játékvezetés­be. hogy a továbbiakban már csak mint konferan­szié szerepelt. De határo­zatlansága, járatlansága hi­bát hibára halmozott. (Per­cekig Csak a Balaton ké­pét mutatta a kamera, hangban ugyanakkor a já­tékvezető ideges kérdezés- ködéseit hallottuk: mit csi­náljak, hol van a következő szereplő és így tovább.) Nem tudni, mi szüksége volt a Magyar Televíziónak erre a kritikátlanul összeállított műsorra. Ha csupán takaré­koskodni kívántak — nyár lévén —, azt ne a televí­zió-nézők több százezres táborának bosszantására te­gyék. (prukner) Másfél év helyett 10 hónap alatt Készülnek az új típusú vasútbiztosító berendezések — Szabadtéri „mintaterem“ Monoron A Telefongyár évek óta ké­szít exportra korszerű vasút­biztosító berendezéseket. A MÄ\Taz" idén megkezdte az állomások irányításá­nak automatizálását, s a jövő évtől már több mint 60 millió forintot fordítanák évenként erre a célra. A kö­vetkező években 25—30 állo­máson szerelik fel a forgalmat gyorsító berendezéseket. Már régebben felmerült az is, hogy szükség lenne egy olyan állomásra, ahol a Tele­fongyár valamennyi korszerű vasútbiztosító berendezése megtalálható, az újakat 'ki le­het próbálni, s nemcsak a ha­zai szakemberek, hanem az Gyógypedagógiai gyermeknevelő intézet lesz a helyreállított gyömrői Teleki-kastély Az ország egyik legszebb klasszicista műemléke a múlt század elején épült gyömrői Teleki-kastély. Az épületet, amely a háború alatt súlyo­san megrongálódott, eredeti formájában helyreállítják. Az Országos Műemléki Felügye­lőség irányításával megkez­dődtek az építési munkák, s még az idén befejeződnek. A helyreállított kastélyban a tervek szerint gyógypedagó­giai intézetet rendeznek be, amelyben száz rászoruló gyer­mek neveléséről gondoskod­hatnak. (MTI) éi'deklődő külföldiek is megte­kinthetik. Hosszú vita előzte meg a teleíongyáriak elképze- léSétruiost azonban eldőlt, lesz ilyen állomás, mégpedig Mo- noron. Oda azonban már a legkorszerűbb magyar beren­dezések kerülnek. A Telefongyár ugyanis to­vábbfejlesztette Integra domi­nó rendszerű berendezését. Az eddigi, hiába volt modern, hosszú, körülbelül 18 hónapos gyártási átfutási idejével nem tudott lépést tartani a külföl­diekkel. Az új konstrukció olyan megoldásokat tartalmaz, amely a gyártási időt a világ- színvonalra emeli, másfél év­ről 10—11 hónapra csökkenti. Lényege, hogy nagyobb egységekből építőkocka- szérűén állítható össze. Iey — mivel ezeket az egysé­geket szabványosították — minden terv nélkül lényegé­ben az egész berendezés 90 százalékát el tudják előre ké­szíteni. Eddig ugyanis az ál­lomásokon külön-külön kellett megtervezni a legmegfelelőbb automata biztosító hálózatot, s a tervek alapján kezdték a gyártást. Most elég, ha a ter­vek a biztosító berendezés gyártásának végére készülnek el. Az új típussal a termelé­kenységet 30—50 százalékkal lehet növelni. Ugyanakkor kö­rülbelül húsz százalék költség- csökkentés érhető el a beruhá­zásnál, mivel technikai módo­sításokkal a drága külső sze­relés, kábelezés egyharmadá- ra csökken. Ugyancsak lénye­ges jótulajdonsága az építő­kocka rendszerű vasútbiztosí­tó berendezésnek: trópusi használatra is kiválóan alkal­mas. Az új típus gyártását a jövő évben kezdi meg az üzem, s várhatóan 1954-ben Monoron szerelik fel. Monor állomás lesz ezzel az ország legkorsze­rűbben felszerelt, automatizált mintaállomása és a Telefon­gyár szabadtéri „próba és be­mutatóterme.’’ íMTI) Hűtőgépgyártási kongresszus Csütörtökön reggel a Tech­nika Házában megkezdődött a Gépipari Tudományos Egye­sület háromnapos hűtőgép- gyártási kongresszusa. A ta­nácskozáson mintegy 350 ma­gyar és hatvan külföldi szak­ember vesz részt (MTI) Egy nap Szentendrén technikust kér. A Kohó- és $ Gépipari Minisztérium meg- $ valósíthatónak tartja a kér- % dést, de még mindig nem in- $ tézkedett. Pedig már nincs % messze szeptember. # * \ Gépkocsik százai, motorke- í rékpárosok és kerékpárosok | ezrei keresik fel Szentendrét'/ cgy-egy nyári hétvégén. Gép- í kocsiparkírozó mér létesült ? — ha nem is nagy —, de ke- ^ rékpármegőrző még mindig ^ nincs, pedig elkelne erősen. ^ ★ ^ A városka északi határában % 900 méter mélységben jár a $ fúró. Melegvizet, gyógyvizet keresnek. A geológusok szerint ^ megvan rá minden remény, Ha jelbuggyan a forró víz, % akkor itt lesz a Dunakanyar ^ első gyógyfürdője. í * \ Szép volt a séta, megérte. £ Vidítóak az ízléses kővirág- j tartók. Pesten sincs még belő- lük sok, itt mintha sűrűbben ^ volnának. A közlekedés is ja- j vult a tavalyihoz képest. A ^ HÉV naponta három gyorsjá- j ratot indít, a szokásos járatok 'j menetideje is rövidült pár £ perccel. A Duna-sétányon sű- J rű egymás után gördülnek a í MÁVAUT gépkocsijai. Men- j nek a vasútállomásig, de nem f, tovább. Pestre ugyanis még J mindig csak egyetlen busz .; megy naponta, s onnét is egy ií jön, a kora reggeli órákban. > Ez pedig majdnem semmi. Darázs Endre falakon bohókás festmények. Nem is rosszak. Közöttük azonban a város egykori em­berbarát polgármestere, Dum- tsa Jenő — a városka főutcá­ja ma is az ő nevét viseli — arcképe, odapingálva. Azt hi­szem, egyedülálló jelenség ez, amikor egy város jelentős és értékes fiának portréját ven­déglődekorációnak használják, ízléstelenség. ★ Szentendre — ez már szinte közhely — a festők városa. Majdnem minden sarkon fes­tőállvány. Ha eső jön, mit csi­nál a festő? Behúzódik vala­melyik vendéglőbe, vagy cuk­rászdába. Miért nem megy be a művésztelepre? Mert ott nem fogadják be. Zárt létszá­mú. Azaz, bizonyára befogad­ják, míg eláll a zápor, de ez sem megoldás. Miért nincs a festőknek pihenő szoba a vá­rosban? Már rég tervezik. De csak tervezik. ★ Ha valaki másutt emlék­tárgyat akar vásárolni, a leg­több esetben még mindig giccsel kínálják. Ez itt nem fordulhat elő. Nem azért, mert Szentendre a művészek váro­sa, s itt már megbukott a giccs. Nem, azért nem kap, mert itt a művészi emléktár­gyat sem árusítják. Szent­endrén a helyi emléktárgy is­meretlen fogalom, pedig kere­sik. ★ Séta a Várhegyen. Itt áll — többek között — Ráby Má­tyás háza. A Jókai által is megénekelt haladó szellemű férfiú emlékét még mellszo­bor sem hirdeti. Azaz, de­hogynem. Rég kész — gipsz­ből — a múzeum pincéjében. Bronzba még mindig nem ön- tik. Miért? Ennek a fővárosi illetékesek a tudói. Ráby szü­lőházában nincs ngúzeum, de még emlékszoba sincs. Ellen­ben pincéjébe borozót tervez a vendéglátóipar. Inkább a festőknek adjanak majd itt egy szobát, pihenőnek. ★ Az új József Attila kultúr- ház földszinti részén működik vagy ötféle szakkör, s itt ala­kul meg majd az Irodalmi Színpad is. Az épület freskók­kal, .színes bútorokkal díszí­tett alagsorához csak gratulál­ni lehet. Itt hetenként kétszer van tánc, jó zene mellett, kul­túrált körülmények között. ★ Eddig hetvenen jelentkeztek levelező tagozatra — mondja Székely Lajos művelődésügyi felügyelő — s a gépipari tech­nikum helyi osztálya jól mű­ködne ... Egyedül a DCM öt Négyezeröiszáz fiatal Nógrádverőcén A nógrádyeröcei EXPRESS diák- és ifjúsági üdülőtábor ebben az évben június elején nyitotta meg kapuit — új létesítményekkel gazdagab­ban. Az elmúlt esztendőben még csak a külföldi fiatalok, valamint a magyar üdülők egy része kapott helyett a Len­gyelországból vásárolt négy­személyes faházakban — az idén már valamennyi üdülő ilyenben lakik. — Az elmúlt években a leg­nagyobb problémát a fürdés okozta — mondja Marx Fe­renc, a tábor vezetője. — Egyetlen fürdési lehetőség a Duna volt. Az idén az EXP­RESS strandfürdőt építtetett a tábor területén. De új víz- vezetékhálózatot, száz köbmé­teres víztárolót, új fürdőket, tusolókat és vasalószofoát is kapott a tábor. Hasonlókép­pen új bekötőút épült. A megnyitást követő két hónap alatt mintegy három­ezer magyar és ezerötszáz kül­földi fiatal üdült a táborban, valamint négyszáz úttörő. A külföldiek közül eddig szovjet és lengyel fiatalok voltak itt a legtöbben, de sok német, csehszlovák, bolgár, francia és finn üdülő is megfordult a táborban. — Jelenleg négyszáz SZOT üdülő, száz úttörő, százhúsz lengyel, nyolcvan szovjet, nyolcvan német és hatvan csehszlovák fiatal tartózkodik a táborban — fejezi be a rö­vid tájékoztatást Marx Fe­renc. Tanulmányút Bulgáriában Csuka Zoltán költő és mű­fordító feleségével,-Csuka Edit t írónővel öthetes bulgáriai ta­nulmányútra utazott a Bolgár írószövetség meghívására. Ha- zautaztukban néhány napot Noviszádon töltenek majd, ahol Csuka Zoltán megbeszé­léseket folytat a Fórum kiadó­val az elkészült Andrics-soro- zattal kapcsolatban. Budapesti énekpedagógusok a megyében A Pedagógusok Központi Kultúrotthona művészegyütte­sének szólóénekesei ezekben a napokban kezdik meg Pest | megyei kőrútjukat. Sass József ^ művészeti vezető, a budapesti ^ József Attila gimnázium ének- | tanára elmondotta, hogy a szó- ^ lista-csoport műsoraiban ope- ^ ra- és operettáriák szerepel- ^ nek. Többek között Verdi, ^ Puccini, Donizetti, Lehár és más szerzők műveiből adnak ^ elő részleteket. Az előadott ^ művek szerzőjének és az ope- £ rák ismertetésével egybekö- tött műsoraikat a megye kul- ^ túrotthonaiban és iskoláiban J rendezik. A budapesti ének- \ pedagógusok ezzel kívánják ^ segíteni Pest megye lakossá- í y gának zenei nevelését. | Bővül a ceglédi járás J y könyvtárhálózata ^ Még ebben az évben több í könyvtárat bővítenék, vagy í költöztetnek át új helyiségbe ^ a ceglédi járásban. Albertír- ( sán huszonötezer forintos költ- í seggel kezdik meg a jelenlegi \ könyvtár bővítését. Jászkara- ; jenőn a sportkör helyiségébe ! költözik át a könyvtár. Kőrös- j tetétlenen nyolcezer forintot! fordítanak a jelenlegi könyv- ! tárhelyiség bővítésére. Törte- j len a felépülő új művelődési j házban kap majd helyet a \ könyvtár. ' < A reggeli zsúfolt busz ra- ígyogóan tiszta állomásépület «elé gördül. Aki megéhezett, íjóízű reggelit fogyaszthat a < vadonatúj, modern tejbüfé- ;ben. Ez az épület bármely (nagyváros dísze lehetne, mert (nagyvonalú és ízléses. Innét j ötven lépésre üvöltözés. A vá- í ros legszélső házában ma is jött búslakodik a „Duhajda”. ! Tavaly kifestették, ez azon- íban a lényegen nem változtat. 5 Szentendre szélén csap^zék S fogadja a kirándulók karaván- í jait. \ * ' Gyors séta a Duna-parton. i Ostornyeles lámpák az egyik \ oldalon, megritkult fasor a má- \ sikon. A nagyhírű szentendrei S fasort a Vízügyi Főigazgatóság í nem engedi tovább fejleszteni, ; mondván, hogy a gyökerek í meggyöngítették a gátat. A 'jgát új. és erős. Tetején kes- Í kény gyalogút vezet végig. Í Lent hat-nyolc méteres mély- \iség. A gáton szaladgáló gyere- Í kék. Korlát nincs. Még ma % sem építtette meg az illetékes $hivatal. Pedig itt életveszély £ van. I * Í Ebéd a Duna-parti Görög £ Kancsóban. Itt tavaly még ^ zúgcsárda volt, ma ízléses kis- ^ vendéglő várja a betérőket jó * ételekkel, s olcsó árakkal. A A magyar filmgyártás most másodízben készíti el Jókai Mór Az aranyember című regényének filmváltozatát. 1936- ban Gaál Béla rendező vitte filmre a nagyszabású regényt Kiss Ferenc, Csortos Gyula, Rózsahegyi Kálmán, Básti Lajos XJray Tivadar főszereplésével. A most készülő színes filmet Gertler Viktor rendezi. Az új filmben Tímár Mihály alakját Csorba András, a Román Népköztársaság művésze formálja meg. Noémi: Pécsi Ildikó, Teréza: Komlós Juci, Tímea: Béres Ilona fh, Atalie: Krencsey Mariann, Krisztyán Tódor: Latino- vics Zoltán, Zofi: Gobbi Hilda lesz.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents