Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-26 / 199. szám
1962. AUGUSZTUS 26. VASÁRNAP rest HEGYE» kJCwhw 3 Hazánkba érkezett A. Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására szombaton üdülés céljából Magyarországra érkezett A. Zawadzki, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke. Ceglédről Afrikába Új magyar útépítő gép a világpiacon Nagy culcrászüsem épül Vácott A Váci Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzeme szűk lett. Három járás és a város cukrászdáit keli ellátnia, a forgalom pedig egyre növekszik, úgy hogy sürgősen meg keli nagyobbítani. Mostani helyiségében azonban erre nincs lehetőség, és más megfelelő hely eddig nem akadt a városban. Most azonban a régi dobozgyár épülete megürül, elköltözik onnan a Pest megyei FÜSZÉRT raktára. Ezt az épületet adták át a Vendéglátóipari Vállalatnak, amely itt teljesen korszerű cukrászüzemet rendez be. Természetesen az épületet át kell alakítani, némi tatarozásra is szorul. Ezeknek a munkálatoknak a tervdokumentációja most készül, s amint a tervezők átadják, belekezdenek az átépítésbe. A jelenleg működő üzem gépein kívül még néhányat beszereznek és ezzel az új üzemet teljesen korszerűvé teszik. Valószínűleg már a jövő év legelején ez az üzem készíti Vác, Gödöllő. Szob és néhány Szentendre-szigeti vendéglátóhely számára az édességeket. A Budapesti Ipari Vásáron rengeteg kiváncsi ember né-: zegette a fák alatt álló hatalmas gépet. Mi lehet ez? — exkavátor, kombájn, vagy valami mozgó üzem? — kérdezgették. A választ a gép előtt álló tábláról olvashatták: „Pionír’’ C—25-ös típusú aszfaltkeverő géplánc. Tehát útépítő gép. A vásár tarka látogató serege kíváncsian, a hazai és a külföldi szakemberek pedig nagy érdeklődéssel szemlélték a hatalmas „Pionír” gépláncot. A gép „emlékkönyvében” tervhivatali és minisztériumi vezetők elismerő sorai mellett egy sor külföldi szakember, neves mérnök gratulációja is olvasható. Nem érdemtelenül fogadták szívesen a szakemberek ezt a gépet. Hazánk ipari fejlődésének és az életszínvonal emelkedésének következményeként mind több teherautó és személygépkocsi szalad az országutakon. Országútjainkat kinőttük, már szűknek bizonyulnak a nagy forgalom lebonyolítására. Az útépítés pedig nem olcsó — a beruházás sem térül meg gyorsan — mégis hozzá kellett kezdeni az ország úthálózatának átépítéséhez, hogy a forgalom még nagyobb növekedése esetén se legyen fennákadás a szállításokban. A szakembereknek sok gondot okozott az útépítés gépesítése és olcsóbbá tétele. LényegéTizesiSiatiiiIiiios forgalom a szezon végi kiárusításon a megyében Az- idei szezon- végi kiárusítás szokatlanul nagy forgalmát, jelentett' a Pest mélyei boltoknak. A forgalom alakulásáról igen érdekes adatokat közölt velünk Komor Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője: — Arról már az első hétvégén alkalmam volt beszélni, hogy a forgalom ez idén lényegesen nagyobb, mint az előző években hasonló alkalmakkor volt. A kereskedelem valóban nem számított ilyen nagy érdeklődésre. Már az első héten ' a leszállított áruk forgalomba hozatalára kijelölt ruházati boltok bevétele ' csaknem elérte azt az ősz- f ' szeget, amit. tavaly két hét ^ alatt forgalmaztak. í y Egyelőre csupán a Pest me- ^ gyei Ruházati Kiskereskedel- mi Vállalat adatai ismerete- £ sek, az Iparcikk Kiskereske- í delmi Vállalat jelentését még ^ nem kaptam meg. ^ — A ruházati boltokban nemcsak az olcsóbbá lett, de £ a rendes áron árusított cik- ^ kékből is nagyon sok fogyott. £ A két hét alatt a vállalat £ boltjai tizenhatmillió hatvan- £ ezer forint értéket adtak el, £ ami csaknem két és fél mii- ( lió forinttal több, mint a ta- \ valyi nyári kiárusítás idején ; volt. A* szezonvégi kiárusítás-£ ra kijelölt boltok összes f or-$ galnia 14 590 000 forint volt, s j ebből a szezon végi kiárusítás i áruiból hét és fél millió fo- ; rint értékű fogyott el. Ez pe-! dig az augusztus 6—18 között! megtartott szezon végi kiárusí- í tás összes forgalmának 46,7: százaléka. Tavaly a nyári ki-: árusítás során 3,7 millió fo- j rint értékű leszállított áru ru- \ házati cikk fogyott. — A boltok és a fogyasztók ; néhány cikknél nem ta’• láltak magyarázatot arra, miért nem szállították le azok árát is. Például a gyermek fecske úszónadrág árát leszállították, de a férfi fecskéét nem. A ..Hamilton” gyermek ingkabát ára is változatlan maradt, aki azonban kombinált fiú öltönyt vett, ami ebből az ing- kabátból és rövid vászonnadrágból áll. lényegesen olcsóbban jutott hozzá. Egy 8-as számú ilyen öltönyt 94.40 forintért kapott a vevő, míg ha csak 8-as ingkabátot vásárolt, azért nyolcvan forintot fizethetett. — A bolti dolgozók rendkívül sokat dolgoztak, napi tíz- tizennégy órát. Zárás után ugyanis még a blokkokat kellett rendezniük. Sajnos, a jelenlegi rendszer mellett fáradságos önzetlen többletmunkájuk ellenértéke csak a jó munka tudata lehetett számukra. Szabadjon ez alkalommal a nyilvánosság előtt megdicsérni valamennyiöket — mondotta befejezésül Komor Béla. ben ezeken a gondokon segít a „Pionír” C—25-ös aszfaltkeverő géplánc. A gépsor 6 egységből álló — újfajta elektromos vezérléssel működő — félautomata. Irányítását mindössze három szakmunkás végzi, és óránként 25—30 m3 útburkoló anyagot készít. A gép kiküszöbölte a régebbi eljárás azon hibáit, amely miatt az utak egyes helyeken idő előtt feltöredeztek és rengeteg rugótörést, szétrázódást, okoztak a gépkocsiknál. A technológia pontos beállítása után a gép hat ellenőrző ponton méri és szabályozza a hőmérsékletet, válogatja és osztályozza a szemcsenagyságot, automatikusan méri az anyagot, tehát a burkolat mindenhol egyforma összetételű lesz, ami a feltöredezés elkerülése szempontjából elsőrendű követelmény. Az óránkénti 25—30 köbméteres teljesítmény lényegesen nagyobb az eddig ismert gépekénél. Máskor is láttunk nagyszerű új gépeket vásárokon és kiállításokon — rendszerint ezeket már néhány éve az újságok előzetes jelentéseiből ismertük — de ez a gépsor más. Ez bejelentések nélkül, váratlanul jelent meg a vásáron. Születését alapos megfontolás, gondos számítások, majd gyors intézkedések előzték meg és éppen ez a gyorsaság és határozottság nagyszerű. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium elvi határozata nyomán szakemberek tanulmányozták az útépítés gépesítését a Szovjetunióban és még három szocialista országban, valamint Svájcban, Francia- országban és Belgiumban. A szerzett tapasztalatok megbeszélése után az Űt- és Vasúttervező Intézet 1961 elején megbízást kapott a tervezésre, amit — nagyon gyorsan — 1961. december 15-ig befejeztek. Követendő példa, hogy az intézet a tervezőmunka közben állandó kapcsolatban xk>lt a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat — mint kijelölt kivitelező — és a gépet majd felhasználó útépítő vállalatok műszaki embereivel. A terv egy-egy részletének kidolgozása után a tervezőmérnökök konzultációt tartottak a kivitelező és felhasználó üzemek mérnökeivel. A megbeszélések nyomán több alkalommal változtattak az eredeti elképzeléseken. Így a közös munka eredményeként olyan konstrukciós megoldásokat alkalmaztak, hogy azok legyártása a meglevő gépparkkal különösebb nehézségek nélkül megoldható legyen. A KPM szakemberei az elkészült terveket egy hónapon belül felülvizsgálták és jóváhagyták. A Ceglédi Közlekedésépítési és Gépjavító Vállalat — éppen a tervezőkkel való állandó kapcsolat révén — már felkészülve várta a rajzokat és haladéktalanul hozzálátott a gépek megépítéséhez. Az üzem dolgozóinak lelkes munkája nyomán rekordidő — mindössze négy hónap — alatt próbára készen állt a „Pionír” C—25-ös aszfaltkeverő géplánc. Az üzem igazgatója, Gyenei elvtárs, és vele együtt a többi vezetők is, éjt nappallá tettek, hogy elhárítsák a gyártás folyamán adódó sorozatos nehézségeket. Sikerült. 1962-ben hazai rendelésre és a NIKEX Külkereskedelmi Vállalat számára még 5—6 gépsor gyártását kezdik el. A gépsor iránt a szocialista országokon kívül közép-ázsiai és afrikai országok is komolyan érdeklődnek. Hogy mennyi valutát hoz az országnak, az most már a külkereskedelmi szerveken múlik. Ha ők is olyan gyorsan és lelkiismeretesen dolgoznak, mint a gépsor alkotói, akkor bizonyára sokat. Addig kell kihasználni a világpiaci lehetőségeket, amíg nincs a piacon jobb gép. Ezért elsőrendű a gyorsaság. A gép ott állt a Budapesti Ipari Vásáron, és az alkotók boldogan nézték — nem a gépet, azt ők sokszor .látták —, hanem a kíváncsi sokaságot, a szakértő szemmel vizsgálódó munkásokat, ahogy körüljárták a gépsort, elismerően egymásra néztek: „látod, ilyet is tudunk csinálni”. Igen. tudunk, méghozzá gyorsan, évekig tartó huzavona és terméketlen viták nélkül is tudunk. Ezt megmutatták a KPM — az Üt- Vasúttervező Vállalat, a Ceglédi Közlekedésépítési Gépjavító Vállalat vezetői, mérnökei, munkásai. Hol tartanánk, ha mindig így dolgoznánk...! Lovász Vince TANKÖNYVEK KÉTSZÁZEZER FORINTÉRT Az aszódi járásban a földművesszövetkezeti könyvesbolt látja el az iskolákat tankönyvvel. Tizenhét község diákjai között osztják szét a kétszázezer forint értékű iskolakönyveket. Fehér András az aszódi földművesszövetkezeti könyvesbolt vezetője csomagolja a könyveket Nagy a forgalom az aszódi papír- és írószerüzielben. Fazekas Lajos VIH.-os és Fazekas Zoli V.-es tanulók már kiválasztották az új iskolatáskát is, s időben beszerezték az iskolaszereket (Koppány felv.) Előadássorozat a könyvről Érdekes kezdeményezéseket jelentett be a TIT József Attila Szabadegyetem: Könyv és könyvtörténet címmel előadássorozatot indít a könyvtárak, a könyvterjesztők és könyvkiadó vállalatok dolgozói, továbbá a könyvművészet iránt érdeklődők számára. A sorozat 14 előadásból áll, az érdeklődők többek között olyan témákat hallgathatnak: A képírástól a betűírásig, A nyomdászat technikai forradalma. me- 4. VASÁRNAPI POSTA GONDOSSÁG ja el. Mindkettő örök ellensége az embernek, s évszázadok óta folyik ellenük a küzdelem. Sck modern eszköz áll ma már rendelkezésünkre ebben a harcban, a tűzoltók haboltójától kezdve az üzemekben használatos védőfelszerelésekig. Sokan mégis, csak akkor gondolnak a védőfelszerelésre, amikor már bekövetkezett a baj. Pedig annak célja éppen a megelőzés, a baleset bekövetkezésének megakadályozása. Mint ahogy ezt a célt szolgálják a balesetvédelmi előírások, a közleik edésrendés zet szabályai, mindazok a rendelkezések. amelyekről az emberek egy része már csak akkor kezd elmélkedni, amikor már bajt okozott. A szerencsétlenül járt ember, ha maga is okozta baját, mindenképpen sajnálatra méltó. Senki nem szereti, ha sajnálkoznak rajta. Senki nem akarja, hogy sajnálatra méltó legyen. És mégis: hányán jutnak erre a sorsra! Evenként egyszer baleset- mentes hónapot szoktak rendezni. s nem eredménytelenül. Fokozott elővigyázat uralkodik ilyenkor majdnem mindenütt. De miért csak egy hónapon át? Miért van az, hogy ha akarjuk, akkor nagyon is tudunk vigyázni? Miért nem akarjuk így egész éven át? Miért ne tehetnénk gondosságunkkal, elővigyázatosságunkkal az egész évet — balesetmentes „hónappá”? Mészáros Ottó kanapék száma ... stb., stb. De nincs ott a papíron az a sok szenvedés, amit el kell viselniük a balesetet szenvedetteknek, nincs ott az a sok könny, amit a hozzátartozók ejtenek, s nincs ott a jövendő, az a jövendő, amit esetleg fél karral, fél lábbal vagy másként megnyomorod- va kell leélnünk. Pedig csak egy pillanat volt. Egy pillanatért a legdrágább árat fizethetjük. Egy pillanatért az életünkkel fizethetünk, vagy előidézői lehetünk annak, hogy felelőtlenségünk következményeit mások viseljék egy életen keresztül. Társadalmi ügy ez — szoktuk mondani, s valóban, sok történt azért, hogy társadalmi ügy legyen. Megyénkben is összefogtak a legkülönbözőbb szervezetek, hogy csökkentsék például a közúti baleseteket. Üzemeinkben erősödik a munkásvédelmi őrhálózat, napról napra több lesz az önkéntes tűzoltók száma. s az eredményeket, a tetteket sorolhatnánk tovább. De a társadalom is egyedek- ből áll, s a társadalmi ügy is — az egyéneken nyugszik. Elsősorban magunknak kell megtenni minden tőlünk telhetőt annak érdekében, ; hogy ez a „társadalmi ügy” sikerrel járjon. Elsősorban a magunk biztonságát kell megteremteni, óvni. hogy azután másokéra is vigyázhassunk. A baleset életet követel, nyomorékká tesz, a tűz az : emberi munka teremtette ér- ■ tékeket pusztítja, hamvasztáldoz az önkéntes tűzoltó, s sorolhatnánk tovább mindazokat, akik az esetek többségében helyettünk vigyáznak ránk. De csak maguk, ők egyedül nem lehetnek eléggé elővigyázatosak. Mi. felnőttek, sokszor csóváljuk a fejünket a gyerekek hajmeresztő vakmerőségén, könnyen bajt okozó csínyjein. De hányszor csóválhatná a fejét a gyerek, anyja vágj apja könnyelműsége láttán? Hányszor cselekszünk ellenkezőképp, mint ahogyan gyermekünknek elmondtuk És hányszor hallgatunk, nerr szólunk, nem figyelmeztetünk amikor felelőtlen, könnyeim! embereket látunk munkahelyünkön, az utcán, másutt. Mert a gondossághoz ez if hozzá tartozik. Nem csal magunkra vigyázni, nem csal a magunk épségét óvni, hanem másokét is, azokét is akik pont az utcán gondolkoztak el nagyon, akik magul „bütykölik” a televíziójukat nem gondolva arra, hogy ; tizenötezer voltos feszültséf nagyon messzi esik a játék fogalmától. A balesetekről mindif statisztikák készülnek, aho a türelmes papír rubrikáibai felsorakoznak az adatok. Ha lálos, súlyos, könnyű, a: í anyagi kár, a kieseti, trum elkerülni, ha egy kicsit, egy nagy on-nagyon kicsit is gondosabbak lennénk! A gondosság, a körültekintés, az alaposság, mindmind nélkülözhetetlen tulajdonság, különösen most, amikor a földeken szinte egymást érik a gépek, amikor a nagy munkák, s a szünidő miatt kisebb a felügyelet a gyerekeknél, s amikor ország- útjainkon is rohamosan nő a gépjárművek száma. De nélkülözhetetlen ez a gondosság, ez az alaposság üzemeinkben is, a háztartásokban is, mindenütt. Mert egyetlen példát: a háztartások rohamos gépesítésével együtt rohamosan nő a háztartásokban bekövetkezett balesetek száma is! Maga ez az egyetlen tény is arra figyelmeztet, hogy a korszerűsödő élet, a fokozott technika egyben fokozott elővigyázatosságot, körültekintést tételez fel. Sokszor beszéltünk erről, de nem lehet róla eleget beszélni. Napról napra lapunk is hírt ad balesetekről, tüzek- ről, s legtöbbször néhány sorban ott van az illetékes hatóság felhívása is: fokozott gondosságot kérnek az érintettektől. Ezt kéri a tűzoltóság, a rendőrség, erre vigyáznak a munkásvédelmi őrök az üzemekben, szabad idejéből erre Alig akad olyan nap, amikor itt-ott ne kelne szárnyra a riasztó hír: baleset történt... tűz ütött ki... A legdrágább, az emberi élet veszélyeztetése, s ezen túl, jelentős anyagi értékek kárbaveszése jelzi egyben ezeket az eseteket. Amikor megindul a hivatalos vizsgálat, amikor sorra veszik, mi okozta a balesetet, a tüzet, unos-untalan egyetlen ok ismétlődik : gonda Hanság! A gondatlanság, amikor a száguldó motorosnak eszébe sem jut, hogy a maga és mások épségére vigyázzon. Az elsőbbséget meg nem adó gépkocsivezetőnek, hogy súlyos baleset okozója lehet. A traktorosnak, aki szikrafo- igó nélkül áll oda az asztag imellé, csépelni. A tsz-veze- ; tőnek, amikor legyint csak a i vasút melletti tábla tarlóhán- í tására. A szülőnek, aki ott- : hagyja kisgyermeke előtt a í gyufát. ! „Nem is gondoltam rá” — (sokszor ismétlődő mondat ez, (amikor a felelősöket kihall- ; gatják. „Eszembe sem ju- ított” — védekezik a másik. S j azok, akiket már nem lehet j kihallgatni, akik az életük- Jkel fizettek, már megmagya- írázni sem tudják tettük okát. ^ Hány tragédiát, mennyi köny- ínyet, szomorúságot lehetne
