Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-03 / 180. szám
1962. AUGUSZTUS 3, FENTEK 3 Minden erőt a termelési színvonal fejlesztésére! A Pomázi Posztógyár kicsinyei között közi piacon való versenyképességünkről szólott. Kifogásolta, hogy a tanácskozások előtt csupán a nagyüzemek vezetőit hallgatják, meg, a kis- és középüzemek vezetőinek javaslatát nem veszik figyelembe. Ezzel összefüggésben beszélt a KGST munkájáról. A továbbiakban a vállalatok kooperációját elemezte és kifejtette, hogy a kooperáció csak aduig ésszerű, amíg a szakosítás határain belül szervezik, de amikor a vállalatoknak többletköltséget okoz —, le kell állítani. Zádor Ede, a Szerszámgép- ;: fejlesztő Intézet igazgatója, í szintén beszélt a KGST mun- § kájáról. Utána az új gépek á, gyártásának fontosságát ele- á mezte. Ezzel kapcsolatban ő is| kifogásolta a hasznos gyárt- í mányok nehézkes bevezetését, g valamint az olykor gondatlan I munkaszervezést. Kérte, hogy | a kutatóintézetek igyekezze- g nek előre dolgozni & évekre | előre lássák a gyárak szükség- | letét. Nemzetközi kapcsolataink-f ról is szólott. A tapasztalatok i i szerint a piacon már számolnak a magyar szerszámiparral. A minőség javítása azonban megkívánja, hogy a minisztérium szigorúbb feltételeket szabjon a kohászati iparnak, mert jelenleg sok hiba van munkájukban. Nagy Miklós, a Finompa- mutfonó főmérnöke, elsősorban az üzemek átszervezéséről beszélt. Egyetért az átszervezésekkel, de kifogásolta, hogy keveset tud annak részleteiről. Úgy vélte, hogy a ku- , tatóintézeteknek jobban kell ^ összedolgozniok és a párhuza- | mosságokat megszüntetniök. | Beszélt a szakkönyvek, a | szakfolyóiratok fontosságáról J és arról, hogy olcsóbban, na- í gyobb mennyiségben kellene \ azokat a vállalatok rendelke- | zésére bocsátani. A külkeres- ^ kedelmi szervekről szólva ki- % fogásolta, hogy sokan és sokszor képzetlen képviselők utaznak külföldre, akik kevés hasznot hoznak az országnak. Dr. Welesz Rudotf, a Kernén yfémipari Vállalat műszaki főosztályvezetője élesen bírálta a felsőbb szerveket, amiért a porkohászattal foglalkozó gyárat, amely az ország számára annyira fontos, nem támogatják eléggé sem erkölcsileg, sem anyagilag. Rossz, elavult gépekkel dolgoznak. mégis emelik volumenüket. Szirmai Kornél, a Váci Képcsőgyárból iparáguk nagy távlatait méltatta és bírálta, amiért a pártbizottság nem értékelte munkájukat. Termelésük felfelé íveléséről adott számot, majd műszaki fejlesztésük problémáiról beszélt. Végezetül Horváth András elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára válaszolt a felszólalásokra. Részletesen elemezte: a szocialista társadalomban mi ösztönzi a gyá— Én is itt vagyok! Rám is tessék figyelni — mondaná Erika, ha tudna beszélni. így csak szemével adja tudtunkra kérését Mi vagyunk a „középkorúak”! — naponta többször jólesik a limonádé A legnagyobbak vidáman, de rendben játszanak az óvó nénik felügyelete mellett. Most éppen a csúzdát használják (Koppány György felv.) <XXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX Az ötéves terv végéig 60 400 hektárt fásítanak (Folytatás az 1. oldalrólJ tézet feladatának növekedésével nem tartott lépést a tudományos munkatársak számának növekedése, s így elmaradtak a híradástechnika és a műszeripar fejlesztéséhez szükséges automatikák, aggregátegységek tervezésével. A Központi Bizottság határozata nyomán felhívta a figyelmet a gépipari munka termelékenységének további fokozására. A normák folyamatos kiigazítása mellett ennek fő eszköze a műszaki fejlesztés, az új gyártási technológiák kutatása és bevezetése, valamint a munkaszervezésben rejlő további lehetőségek hasznosítása. Részletesen beszélt az üzem- összevonások fontosságáról és az ezzel kapcsolatos munka eddigi tapasztalatairól. Elmondta. hogy jónéhány téves nézet hátráltatja az erre vonatkozó határozatok végrehajtását. Bírálta azokat a párt- szervezeteket, amelyek lebecsülik a különböző helytelen nézeteket. és hangsúlyozta, hogy elsősorban a funkciójukban érintett vezetőket kell meggyőzni a határozat nép- gazdasági fontosságáról, de a munkások között is széleskörű politika; felvilágosító munkát kell végezni. Szélesítsük toyább a munkaversenyt A gépipar helyzetének vizsgálata után a kongresszusi munkaversenyt értékelte a beszámoló. Elmondta, hogy a vállalások a már ismertetett termelési A beszámolót vita követte. A vitában elsőnek Sátor János, a Mechanikai Művek igazgatója ^szólalt fel. Felszólalását a termelésbeh elérendő nemzetközi színvonal követelményei köré csoportosította. Egyik döntő kérdésként a vezetés színvonalának javítását emelte ki. Hangsúlyozta, hogy nemcsak a külföldi, de a belső piac is igényes és a termelésben eleget kell tenni a megnövekedett igényeknek. Nemcsak külsőleg tetszetősebb, hanem minőségileg is jobb gyártmányokra van szükség. A Központi Bizottság gépiparról szóló határozatával kapcsolatban elmondotta, hogy az abból adódó feladatok világosak. Ellenben van egykét probléma. amelyekkel szembe kell nézni. Az egyik ilyen gond a specializálódás. Elmondta, hogy ezt a fontos feladatot nem kielégítő ütemben valósítjuk meg. Ök is sokféle cikket gyártanak, olyanokat is, amelyeket más gyárak ugyancsak termelnek. Kérte az ipar igazgatósa got, hogy oídja meg az ilyen irányú problémákat. Elmondotta, hogy több munkát tudnának vállalni, ha megtisztulna gyártási profiljuk és nagyobb szériákkal dolgozhatnának. Kifejtette azt a véleményét, hogy az önköltségcsökkentés túlhajtott erőltetése árt a specializálódásnak, mert a gyárak nem szívesen kooperálnak más vállalatokkal, hisz ez gyáron belül rontja az önköltségi mutatókat. Hangsúlyozta azonban,- hogy a népgazdasági érdekeket kell elsősorban szem előtt tartani. Szólott a műszaki fejlesztésről. Elmondta, hogy a gyárakban sajnos, nagyon kevés a mérnök, pedig ott kell megoldani a műszaki fejlesztés gyakorlati feladatait. A gazdaságosság mérésével kapcsolatban javasolta, hogy az úgynevezett „G”-mutatót vizsgálják. Elismerően nyilatkozott a gyárban folyó kongresszusi munkaversenyről. feladatok megvalósítását segítik. A vállalásokban minőségi változást jelent, hogy a műszakiak, elsősorban a fiatalok sok értékes vállalást tettek. A munkások zöme. mintegy 30 ezer ember brigádokba tömörülve versenyez. Viszonylag kevés az egyéni vállalás, pedig a versenynek ebben a formájában még óriási lehetőségek rejlenek, amit a továbbiakban ki is kell használni. Beszélt a szocialista brigádokról, a munkaverseny értékeléséről, a dolgozók javaslatainak elbírálásáról, a termelési tanácskozásokról, értékelte a párt, KISZ- és szakszervezetek munkáját a munkaverseny irányításában és segítésében. Ez a munka általában jó, az értékelésben és a munkaverseny nyilvánosságának biztosításában azonban még sok a javítani való. Ezt követően a beszámoló összegezte a tárgyalt témákkal kapcsolatos feladatokat, majd részletesen szólt a párt- szervezetek teendőiről a szóban forgó párthatározatok végrehajtásában. Hangsúlyozta, hogy a párt- szervezetek mindenütt sokoldalúan magyarázzák meg a határozatok végrehajtásának népgazdasági fontosságát, készítsenek munkatervet a határozatok tervszerű végrehajtása érdekében. Tegyék hatékonyabbá a termelést ellenőrző és segítő munkát. Végezzenek széleskörű politikai munkát az ipar szerkezeti átalakításának zavartalan végrehajtása érdekében. A pártmunkát mindenekelőtt a termelési feladataik végrehajtására és a dolgozók szocialista szellemű nevelésére kell A vita Széli Gusztáv, a Prés- és Kovácsol tárugyár igazgatója ismertette a gyár eredményeit és fejlesztési munkáját. Elmondta, hogy a műszaki fejlesztésben és a kongresszusi munkaversenyben élenjárnak a fiatal szakemberek. H. Kovács József elvtárs, a Csepel Autógyár főtechnológusa ismertette a gyár műszaki gondjait és kérte a pártbizottságot, hogy ugyanúgy, mint eddig, a jövőben is segítsen ezeknek a gondoknak az áthidalásában. Dunajszki András elvtárs, a gödöllői Ganz Árammérő- gyár igazgatója elfogadta a gyárat ért bírálatot és a termelési eredmények mellett ő is egynéhány gondról szólott. Náluk is probléma, hogy kevés a mérnök. Egyrészt ez, másrészt különböző gátló intézkedések akadályozzák őket abban, hogy nem tudják felhasználni műszaki fejlesztési alapjukat. Probléma még a rendelésellátás és az a tény, hogy nagyon elmaradtak a világszínvonaltól. Elmondta, hogy a gépiparról szóló párthatározat végrehajtásának segítéséért a gyár pártbizottsága munkabizottságot hozott létre, ( amely felméri és kidolgozza a részletes feladatokat. Végül foglalkozott a KGST egynéhány kooperációs problémájával. Pataki István, a KGM iparigazgatója, hangsúlyozta, hogy a szóbanforgó párthatározat mindenkinek egyformán szól és a minisztérium ennek végrehajtásában elsősorban a gyári emberek felelősségérzetére kíván alapozni. Részletesen szólott a KGST terveiről és az ezzel kapcsolatos feladatainkról. Elmondta, hogy az Ipari Műszergyár profilírozási problémáit már megoldották és rövidesen a Mechanikai Művek és a Prékó problémáit is sikerül megoldani. Hangsúlyozta, hogy minden dolgozót be kell vonni a gépiparra vonatkozó párthatározat végrehajtásába. irányítani. Tegyenek meg mindent a kooperációs feladatok végrehajtása érdekében. Karolják fel pártszervezeteink az új, fejlettebb termelési eljárásokat, fordítsanak az eddiginél nagyobb gondot a munkaverseny további támogatására, tegyenek meg mindent a munkavédelem tökéletesítéséért. Befejezésül a felsőbb pért- szervek munkájáról, feladatairól szólt a beszámoló. A pártbizottság tagjainak és a meghívottaknak írásban kiküldött jelentéséhez Szaka- li József elvtárs szóbeli kiegészítéseket fűzött. Elmondta, hogy hosszú idő óta a megye ipara az országos átlag felett teljesíti tervét. A pártbizottság köszönetét tolmácsolta a megyei ipar összes dolgozójának, a minisztériumok és más illetékes szervek vezetőinek és munkatársainak, mindazoknak, akik lehetővé tették a jó eredmények elérését. Hangsúlyozta azonban, hogy ezek az eredmények senkit sem tehetnek elbizakodöttá, mert sok munka vár még ránk; jónéhány hibát kell még . kijavítani munkánkban. Bírálta a műszaki fejlesztési munkát. Elmondta, hogy a jó eredmények dacára, még sok a javítanivaló. Az anyagkészletek is emelkedtek, például a Ganz Árammérőgyárban és másutt is. Egy sor feladat körül — amint arról a beszámoló is számot ad —, sok értetlenséggé; találkozunk. Ezen is feltétlenül változtatni kell. Hangoztatta, hogy minden erőt összpontosítanunk kell a párt- határozatok teljes végrehajtásáért-. Ezután Zsupán József, a Diósdi Csapágygyár főmérnöke szólalt fel. Részletesen foglalkozott a belső tartalékok felhasználásával, amelyek a tervteljesítésben nagy szerepet játszanak, s a termelékenység emelkedésében is elmaradhatatlan tényezők. Hangsúlyozta hogy a műszaki fejlesztésnél és a munkatermelékenység emelésénél nem csupán a gyártási technológiával kell foglalkozni, hanem a korszerűsítéssel: az automatizálással, a mecha- nizálá-ssal is. Mindez együttesen járul ahhoz, hogy a gyártmányokat kevesebb normaórával, költséggel állítsák elő. Szólott arról is, hogy a munkaszervezés, a lassú minőségi ellenőrzés miatt még sok az állásidő, nem folyamatos a munka. Felhívta a figyelmet arra, hogy az anyagi érdekeltség mellett nélkülözhetetlen a dolgozók öntudatának emelése. Németh Lajos, a Híradás- technikai Anyagok Gyárának főmérnöke az új, korszerű gyártmányok lassú bevezetését bírálta. A szakemberek ésszerű összpontosításáról és a kutató- intézetek megfelelő eszközökkel való ellátásáról beszélt ezután, majd hangoztatta, .gyáruk műszaki gárdáját öntevékenyen is megkísérlik gyarapítani: a váci technikumban híradástechnikai tagozatot is létrehoztak. Üzemükben -arra törekednek, hogy ésszerű átszervezéssel biztosítsák a jobb termelést. Külön transzformátor gyáregységet hoztak létre, mert a saját és a más gyárak termelése is így kívánta meg. Igyekeznek a kézi munkát kisgépesítéssel csökkenteni. A munkaversennyel kapcsolatban elmondotta, hogy 32 brigádjuk versenyez, közülük tizenhárom brigád a szocialista brigád cím elnyeréséért. Az üzem dolgozóinak mintegy 50 százaléka vesz részt a versenyben. Bartos Szilárd, a Villamos- > gépgyár igazgatója, a nemzetrakat a gazdaságos termelésre. Mi biztosítja, hogy a magyar ipar is versenyképes legyen a nemzetközi piacon? Ezután méltatta a KGST hatalmas jelentőségét. Hangsúlyozta Horváth András, hogy a vállalatok vezetői harcoljanak saját gyáruk érdekéért. de egyéni hasznuk miatt ne tévesszék soha szem elől a népgazdaság érdekét. Munkájukhoz hívják segítségül a dolgozók tíz- és tízezreit, mert egyedül nem tudják megoldani nagy feladataikat. Az elnöklő Horváth András ezután szavazásra tette fel a pártbi zoítság beszámolóját, amelyet a pártbizottság tagjai egyhangúlag tudomásul vettek. A beszámoló és a vita alapján külön bizottság dolgozza ki a határozatot, amelv részletesen megjelöli a Központi Bizottság iránymutatása alapján végzendő megyei tennivalókat A második ötéves terv költségvetéséből az állami erdősítésen kívül, jelentős összeget költenek új fasorok, ligetek, facsoportok telepítésére. A program szerint 1965 végéig 60 400 hektárt fásítanak.. A nagy feladat megoldásához segítséget adnak a népi ellenőrök is. A közelmúltban megvizsgálták, mi volt a helyzet eddig e téren. Tíz évre visszamenőleg az ország kilenc megyéjében tanulmányozták a helyzetet, s átfogó statisztikai adatokat is felhasználtak véleményük kialakításában. Hazánkban az elmúlt évtizedben 803 millió forintot költöttek fásításra, több mint 110 000 hektárt fásítottak. A népi ellenőrök az eredmények méltatásával egyidejűleg arra is felhívták a figyelmet, hogy a fásítás ma még a mezőgazdaság egyik legelhanyagoltabb területe. Az elért eredmények nem állnak arányban a felhasznált anyagi eszközökkel, s az új telepítések jó része a korábbiak pótlását szolgálja. Néhány helytől eltekintve, általában aránytalanul sok facsemete pusztul el. A tíz év alatt beültetett, több mint 110 000 hektárból mintegy 13 000 hektáron tönkrementek az akácok, a nyárfák, a tölgyek és az egyéb új telepítések. Általában ötletszerű a telepítések helye és mértéke, ez pedig az erdőgazdaságod, faiskolák munkáját is akadályozza, megnehezíti. A vizsgálat felhívta a figyelmet: ma még gyakorlat az, hogy a fásításra szánt összeg nagyobb részét az ültetésekre fordítják, ugyanakkor elhanyagolják a későbbi gondozást. (MTI)
