Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-02 / 179. szám

Vecsési hírek Fejlődő nagyközség jóváros tövében, egyre csak nyújtózik, nem jér a bőrében. Épül itten néha, egy-egy szép cukrászda csak fagylaltszezonban ne volna bezárva. Strand is van ,itt kérem, gyönyörű medence — s verejtékben úszunk, mert nincsen víz benne. Park is win itt nálunk, a Kun Béla téren — sűrű nagy lőboncát, méterrel se érem. Váróterem padján nem lehet leülni, mert a port nem szokták soha letörülni. A Lakcsvban meg még téli szezon járja; rántottleves, paszuly, vastagon berántva. Múltkor ugyan levest, borsóból csináltak, kukacok egy tálban csak tizen úszkáltak. Gondolják: légyről se tudni mitől hízhat, a vendég gyomra is, tok mindent elbírhat. A piacról meg hát, jobb ha nem beszélek, egy és más cikkeket, hiába is nézek. Da ami itt nincsen, . van Pesten rogyásig, ötnegyven csak a busz, a végállomásig. De azért nagy ügyet, nem csinálok ebből... Hogy mégis megírtam? Csupa szeretetből! Ferenczy Hanna Filléres IBUSZ-vonat megy augusztus 26-án Monor- rÓL Hajdúszoboszlóra. Részvé­teli díj 52 forint 50 fillér. Je­lentkezni lehet a községi ta­nácsnál. Vezeiősé^vá I ászt ás t tart pénteken este 8 órakor a Monori SE labdarúgó-szakosz­tálya. Az érdeklődő sportba­rátokat szívesen látják. KIVÜL-BELÜL VONZÓ Korszerű, ízléses, szép. Rö­viden így lehet most jellemez­ni a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat gyömrői Pálma-cuk­rászdáját. A község lakóinak régi kí­vánságát teljesítette a válla­lat, amikor mintegy 100 ezer forint értékben felújította az elavult, szűk cukrászdát és be­rendezéséi. Két hét alatt újjávarázsol­ták kívül-belül. Vj fagylaltgé- pet, Lehel-hűtőszekrényt, mo­dern, szép színes asztalokat, székeket, csillárokat és füg­gönyt kapott az üzlet. Míg eddig inkább becsoma- goltalta a vásárló a süte­ményt, az utcán nyalogatta a hosszas tülekedés után meg­kapott fagylaltot, most szíve­sen üldögél a kedves helyen. Dicséretére válik a válla­latnak, hogy ilyen rövid idő alatt a környék legelavultobb cukrászdájából a legszebbé va­rázsolta a gyömrőit. ANYAKÖNYVI HÍREK Pilis Született: Rácz Béla és Rafael Julianna leánya: Hajnalka. Házasságot kötöttek; Fodor Ist­ván és Berinszki Anna. Kendra Ferenc és Gyurcsán Erzsébet. Elhunytak: Jagyugya Mihály 76 éves. Ubrankovics Jánosné Hria- zi*k Zsuzsanna 84 éves. Gér József 63 éves, Pegyus István 76 éves. Ve esés Házasságot kötöttek: Hornyák István és Kondor Anna. Pfundt Fiilöp és Szemesi Istvánné Mier- winszki Róza. Reiger Béla és Ke­rnen yecki Rozália. Elhunytak: Bax Nándorné Kan- csár Mária ©0 éves. Bayer Márton­ná Wirt.h Anna 93 éves. Barabás János 76 éves. Nagy Dénes 53 éves. Balogh Mihály 80 éves. MAI MŰSOR Mozik Gomba: A vak muzsikus. Men- de: Adua és társnői. Úri: Balti égbolt II. Vecsés: Két szoba össz­komfort. A FEST MEGYEI HiHAP KÜLÖNKIADÁSA * ' IV. ÉVFOLYAM, 179. SZÁM 1962. AUGUSZTUS 2. CSÜTÖRTÖK Örülnek a bő uborka!erillésnek, panaszkodnak a kenyérellátásra a sülyi tsz asszonyai A sülyi Virágzó Tsz-iben e hét elején már harmadszor ke­rült sor az uborka szedésére. A délutáni válogatás során kiderült, .hogy a változat­lanul bő termés mellett ör­vendetesen megjavult az uborka minősége is. Ugyan­is az osztályozás alkalmá­val az átadásra került 30 mázsáiból a csemege és az ecetes uborka volt túlsúly­ban. A tsz-tagok örömmel tet­tek eleget vállalásuknak kü­lönösképpen azért, mert a tsz vezetősége az uborka sze­désére új normát dolgozott ki. Eszerint minden 160 fo­rint értékű leszedett uborka mennyisége után egy mun­kaegységet kap a tag. Ugyan­is az apróbb uborka ára je­lentősen magasabb, mint a nagyobbá. így a tag természete­sen a minőségre fogja fek­tetni a súlyt. Iparkodik csaknem naponta leszedni az uborkáját. Ha ezt nem teszi, portékája megnövekedik és bizony emiatt fokozatosan veszít az értékéből. A legjobb eredményt újból Zakar Jánosné érte el. Har­madmagával 920 forint érté­kű uborkát szedett le. Tehát a család e jó munkájával csupán a mai napon több mint kilenc munkaegységet keresett! Zakar néni megje­gyezte, hogy bizony ezen­túl nem hizlalja nagyra az uborkáját. A jó. termés öröme mel­lett azonban az asszonyok­nak panaszra is nyílt az ajkuk. Valamennyien a rossz kenyérellátásra panaszkod­tak. Legtöbbjük az önkiszol­gáló boltba jár. Ide napjá­ban kétszer érkezik a kenyér, de minden alkalommal so­káig ícell érte sorban állni. Gazsi Jánosné egy ízben fel­szólalt a várakozó tömeg­ben, hogy miért nem ren­delnek több kenyeret. Az üzlet vezetője erre megje­gyezte, hogy a közönség igé­nyének kielégítésére egy ke­A hőség úgy látszik pótolni akarja az elmulasztottakat, mert úgy neki gyürkőzött, hogy valósággal pörköl, de ez mit se von le az úri Béke Tsz dolgozóinak munkakedvéből. Az ács munkacsapat tagjai ugyan kellemes hűvösben' dol­goznak a réten, az árokparton termelik ki a nagy íáka.t váll­vetve egy *fakitépő óriásgép­pel, hogy a vízlevezető árok mélyítésének semmi akadálya ne legyen. Közben elhúzódnak egy kis cigarettaszünetre a lombos fák alá és nyérgyár sem lenne elegendő. Egy másik alkalommal Tari Jánosné, Losonci utcai lakos másodszor jelent meg a bolt­ban kenyérért. Az üzlet ve­zetője tudtára adta, hogy már elfogyott a kenyere. Tariné mérges lett és megjegyezte, hogy véleményét megírja a Szabad Földnek. Az üzlet­vezető erre a kijelentésre azonnal megszelídült. Körül­nézett a boltjában és — cso­dák csodája! — azonnal elővarázsolt mél­tatlankodó vevője ré- • szére egy égész kenyeret. Dinnyés Istvánné, Lövölde utcai lakos azt panaszolta, hogy tegnap reggel Kovács Antal hentes sületlen, nyúlós kenyeret árult. Mivel nagy szüksége volt a kenyérre, kénytelen volt megvásárol­ni. Kovács Antal e panasszal kapcsolatban a következő­ket mondta: — Megerősítem én is, hogy a kenyér minősége, különö­sen a reggeli órákban, igen rossz. Ennek az az oka, hogy a kemencéből kivett kenyeret nem hagyják kihűlni, hanem azonmód, forró állapotban szállítják az üzletekbe. Ter­mészetes, hogy ez a kenyér minőségének a rovására megy. Elismerjük, hogy a sütöde dolgozói túl vannak terhel­ve. Nemcsak Súlyt, Sápot, hanem Úrit is el kell látniuk kenyérrel és úgy lehet, a meg­rendeléseknek nem mindig tudnak eleget tenni. Azonban a helyzet így nem maradhat. Valamilyen úton-mődon segíteni kell. Szerintem át kell térni minél hamarabb a két műszakos rendszerre. Ez megoldaná a problémát. Krátky László A Vöröskereszt járási vezetőségének ülésén Mlottuk: El kell érni, hogy minden tsz-hen mielőbb legyen egészségügyi állomás Ülést tartott a Vöröskereszt járási vezetősége, melynek na­pirendjén az 1962 első félévi munka értékelése és az 1962/63. évi oktatási terv megvitatása szerepelt. Gél Já­nosáé járási titkár üdvözölte a Lukácsi dr. örökébe lépett .dr. Nagy István járási főor­vost az elnöki tisztségben. Az új elnök bemutatkozójában arról szólott, hogy ő maga és különösen a körzeti orvosod rászorulnak a vöröskeresztes aktivisták segítségére, ígéretet tett, hogy a vöröskeresztet célkitűzéseiben és munkájuk végrehajtásában támogatni fogja. Gál Jánosné titkár beszámo­lójában Vecsés, Tápiósüly és Gyömrő példamutató tevé­kenységére mutatott rá. A to­vábbiakban szólott arról, hogy az aktivisták száma 73-mal Ide kívánkozik még Bakos János, a gépállomás dolgozó­jának szép eredménye, aki a rendre vágott ősziárpából kombájnjával egy nap alatt 3 és fél va­gon árpát csépelt ki. Ilyen nagy teljesítmény mel­lett a tagság nem győzte a ki­rostált termést a magtárpad­lásra felszállítani, így a tsz függetlenített vezetői a köz­ségi tanács dolgozóival együtt esténként 300 zsák árpát zsá­koltak fel a padlásra, (e. j.) emelkedett. A tsz-ek segítése terén eddig sikerült elérni, hogy minden tsz-ben van már egészségügyi felelős, Pilisen már egészségügyi állomás is működik a tsz-ben. El keil ér­ni, hogy minden tsz-ben mi­előbb legyen egészségügyi ál­lomás. A. tisztaság terén a tsz- ekben még nagyon sok a ten­nivaló. A tej kezelés körül sok tsz-ben súlyosan kifogásolha­tó állapotok vannak, Ahol a szép szó nem használ, radi­kálisabb eszközökhöz kell nyúlni. Az oktatási és isme­retterjesztési program adatai­nak közlése után foglalkozott a beszámoló a megyei elnök­ség határozatával, valamint a véradás további megszervezé­sével. A kialakult vitában Bittner József (Vecsés), dr. Baítigh Előd (Monor), dr. Killner Györgyné (Gyömrő), dr. Bálint Ferenc (Üllő), Szenyán János­né (Péteri), Füri Józsefné (Monor), dr. Killner György, Csömör Sándorné, Neumann Mihály és Hajdúk Bálint vet­tek részt, majd Sima István, a járási tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese a járási tanács elismerését fe­jezte ki Gál Jánosnénak lel­kes és . odaadó munkájáért. Egyetértett dr. Nagy járási fő­orvos elhatározásával, hogy a tisztaság terén mutatkozó hiá­nyosságokkal szemben a fi­gyelmeztetésen túl a megtor­lás eszközéhez is folyamodni kell. A „Szegény gazdagok/' Vecsésen Nagy sikerrel mutatta be a Jókai-regényből dramatizált színművet az Üllői Földműves­szövetkezet vecsési kultúrgár- dája. Elismerés illett Hrachovina Lajost és Kiss Istvánt a tem­pós és gördülékeny rendezé­sért; Szűcs Irmát, Sárosi Má­riát, Elelces Istvánnét, Völgyi Istvánnét, Hrachovina Lajost, Bállá Pétert, Tamási Pált, Kiss Istvánt, Lipák Józsefet és Elekes Istvánt kiváló alakítá­sukért. (Kép és szöveg: Kútvölgyi Mihály) A „Szerencsés brigád" El és dolgozik Vecsésen, az Ezüstkalász Tsz-ben. Született 1962. év elején. Nevét a többiektől kap­ta. Tagjai: Fazekas Tamásné (vagyis: Rici néni), Früh­wirt Sándorné. Frühwirt Sándor (egyetlen férfi tag), Massza Sándorné és Ra jnai Mihály né. Ismertetőjelük: mindig dol­goznak. sohasem veszekednek, egyik sem akar kevesebbet dolgozni, mint a másik, ezért mindig együtt haladnak:­.......... É s miről híresek? Arról, hogy sokat, vállaltak, kissé erőn felül, és most „csak azért is” megmutatják, hogy aki va­lamit vállal, azt meg is kell tenni, ha belefájdul a dereka, akkor is. Mit vállaltak? Sze­mélyenként 5 és fél holdat (tehát a brigád 27 és fél hol­dat) megmunkálásra. Az öt és fél holdból: 1 nap­raforgó, 1 kukorica, 1 répa, fél krumpli, fél tök, fél para­dicsom, fél káposzta, fél sár­garépa. Ezenkívül becsülete­sen részt vettek az aratásban és részt vesznek a száraz ker­tészet közös munkájában is. Az eredményt eldönti majd az év végi zárszámadás. (Javas­latunk: aki tudja, csinálja utánuk!) Mindezt a nőtanács ve­zetőségi ülésén tudtuk meg, ahol az első napirendi pont­ként az Ezüstkalász Tsz nőbizottságának elnöke és asszonyai tartottak beszá­molót. Megemlítették még, hogy a brigád tagjai sze­mélyenként 400 000 palán­tát ültettek el. Massza Sándorné azzal fe­jezte be beszámolóját, hogy nagyon sok hiba van még, de nagyon komoly eredményt ér­tek e] a nőbizottság tagjai. Rici néni, Fazekasné, a „ban­davezér”, aki egyben egyetlen vezetőségi tag is az asszonyok közül, lelkesen, fáradtságot nem ismerve végzi munkáját és ennek eredménye szerinte az, hogy „olyan vagyok elöl, mint hátul”. (Vagyis hogy olyan sovány.) Ö mindent a tsz-ért tesz. Annak él, annak dolgozik. Hogy ez így van, azt minden vecsési tudja. Rajnai Mihályné is nagyszerű asz- szony. Ott van mindenütt, ahol kell. Az önkéntes véradásnál éppen úgy, mint az esetleges közönségszervezésnél, vagy az évzárókor a főzésnél, de leg­főképpen a mindennapi mun­kában. Befejezésül még csak annyit szeretnénk elmon­dani, hogy igen jól fizet ez évben a tök. Sok van be­lőle. Ára alacsony, de még így se tudják mind értéke­síteni. Az asszonyok azt kérték a vezetőségtől és a tsz párttitkárától, járjanak utána, keressenek felvevő­helyet gyalult tök számára Budapesten. Tudjuk, hogy ez Pesten majdnem hiány­cikk. Ha friss és tiszta, na­gyon kedvelik a pesti házi­asszonyok. Ök vállalnák esténként a gyalulást és hajnalkor már lehetne is szállítani. Kérésük, illetve talán javas­latuk, eddig még ném talált meghallgatásra. Pedig haszna lenne belőle az egyénnek, a tsz-nek. a fogyasztónak és mindezeken keresztül nép­gazdaságunknak. Hamar Istvánné örömmel szemiélgetik a címerét hányó haragos­zöld színű, embernél ma­gasabb kukoricatáblákat, melytől ők is jó termést vár­nak. Ugyancsak jól oldják meg a hőség elleni védekezést a Czövek-tanyai gulyások is, akik a gondjaikra bízott 120 gyönyörű növendéket az erdő­ben legeltetik. De nincsenek Ilyen kedvező helyzetben a lencsekaszálók. Ugyanis a 16 féi-fi a Zsigri- hegyen dacol a hőséggel. Lacz- kó József vezérletével szapo­rodnak a hosszú rendek egy­más után, és mire a nap le­nyugszik, a lencsetáblán már csak a rendek találhatók. A lencsetábla másik felén a szorgos asszonykezek, Köbli Istvánnéval az élen, 25 hold borsó gyűjtését végzik el meg­lehetősen lenge öltözetben. Teljes erővel odapörköl a nap a Nagyrét-oldalba is, ahol az asszonyok ifjú Bori Jánosné- val az élen a zabosbükköny- széna gyűjtésével, no meg a hőséggel vannak elfoglalva. A hold túlsó oldalán ENYHÉN FANTASZTIKUS ÚTIK AJZ Irta; Radványi Barna lett annyim, hogy megve­hettem ezt a rakétácskát. S ha egyszer, véletlenül, a Tej- úton nekihajtok egy me­teorkőnek, akkor — mit te­hetek? — ezen is túladok ... Még sokáig eldiskurál gát­iunk ilyen épületes dolgok­ról, közben ismeretlen ka­lauzom és a bolti eladó is elvégezték dolgukat, indul­hattunk tovább. Utunk mentén fadöntögetö embercsoportra találtunk, — Ezek gyömrőiek — szólt hátra kalauzom —■. miután a postáskor és a nagypiac kör­nyékén sikerrel kiirtottak minden fát. itt folytatják te­vékenységüket. Arrébb építkeztek. Az is­meretlen leállította rakétá­ját. — Itt ismerőst fog talál­ni — mondotta. — A ter­vező gyömrői. Itt van ő is, úgy látom. Hamarosan kezetrázhattam a magyar mérnökkel. — ön tervezte ugye. a gyömrői művelődési ház át­építését is7 — kérdeztem tőle. — Igen. — Itt is művelődési háza­kat tervez? — Á, nem... Gazdasági épületeket. Olyan hogyis­hívjákokat, amikbe a felhő­bárányokat terelik éjszaká­ra... — Hodályokat? — Olyasmiket... Kíséretében volt egy hold­lakó is. A mérnök és az is­meretlen tolmácsolásával megtudtam tőle, hogy Gyöm- rőre készül, s az ottani szo­kásokról kíván mérnökünk­től tájékozódni. — Mit fog csinálni a föl­dön s éppen Gyömrőn? — A Vasas Ktsz elnöke Je- szek. — Hogyhogy? — Tudja, először helyi el­nökökkel próbálkoztak, de azokat hamar megunták, me­nesztették egyiket a másik után, egy sem volt kedvük­re való. Elhatározták, hogy idegenből kérnek egyet. Kap­tak is. De az is csak ember volt, az sem tudott mind- annyiuknak kedvére tenni, így hát csakhamar ráuntak arra is. A KISZÖV végső kétségbeesésében hozzánk fordult, innen menjen le ixi- laki hátha az megfelel... Sok sikert kívántam, bú­csúztunk. s tovább mentünk. — Vajon hol lehetnek me- taxylol-gyárosaink ? — Megkeressük őket! — mondta az ismeretlen és gázt adott a rakétának. (Folytatjuk) 12.) * j Magyar szót hallva, odajött \ hozzánk egy negyven év kö- ! rül járó sovány férfi, aki ed- t dig elmélyülten nézelődött \ a rakéták között. Kölcsönös j bemutatkozás után kiderült, i hogy ö is monori. \ — Mi járatban van itt? — \ kérdeztem tőle. í — Magánügy. Van egy ra- í kétakíutalásom, szeretném \ beváltani. ; — Egyből holdrakétával jkezdi? ; — Kezdem? Dehogy! Foly­; tatom! Tudja, hogy kezdtem? \ Volt egy saját házam, el- J adtam — előbb természe- £ tesen hivatalom révén biz- £ tosítottam magamnak egy jó t szolgálati lakást —, az árá- \ mk egy részén autót vet- tem. Csináltam vele egy ki- í sebb karambolt, eladtam. \ Persze. egy ici-pici haszon- \ nal. Nemsokára másikat vet- \ tem. s mit tesz isten, az is $ karambolozott... Ez így J ment tovább, az ici-pici * hasznocskákat összetoldva Pillanatfelvétel az úri határból

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents