Pest Megyei Hirlap, 1962. augusztus (6. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-14 / 189. szám

KÉPEK - ESEMÉNYEK VÁCI NAPLÓ • A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIAD Á S A • VI. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM 1962. AUGUSZTUS 14, KEDD Eredményes less- 1962-es éw Szerdára befejezik a cséplést - Eleget tesznek a szerződésekben vállalt kötelezettségeknek - Folytatják a 200 hold gyümölcsös telepítését Dr. Bartos Antallal, a váci Kossuth Termelőszövetkezet elnökével, határjárás közben találkoztunk. Barna, nap­égette arca arról tanúskodik, hogy keveset ül az irodá­ban. Nagy a földterület, ezer­nyi a gond s most van a munka dandárja. Megtudjuk, hogy a tsz 168 hold árpater- mését már betakarították és elcsépeltéit. A tervezettnél 15 százalék­kal lett magasabb a hozam. A- rozs és a búza aratásával, valamint cséplésével szerdá­ra, augusztus 15-re végez­nek. Ezenkívül a borsó és a zaibosbükkony betakarításén is dolgoznak. Most folyik a váci Kos- suth-ban a nyári mélyszántás, nem kevesebb, mint száz holdon. Folytatják a tarló- hánitást, borsó, napraforgó ke­rül a földbe másodvetéslként. ' Egy másik munkacsapat 20 hold gyümölcsös bekerítésével, sertésfiaztató és öntözőberen­dezés építésével foglalkozik. Megkezdődött a dinnye és az őszibarack szüretelése, érté­kesítése is. ÖTVEN KULTURAKTÍVA A DCM-ben a szakszerveze­ti intéző bizottság ötvenfőnyi kultúmevelési csoportot ho- hozQűt létre. Az ő segítségük és ellenőrzésük támogatja a nagy építkezés kulturális te­vékenységét. A csoport tagjait megbízólevéllel látják el. A cementmű szakszervezeti bi­zottsága széleskörű kampányt indított a felnőttek őszi beis­kolázására. A C-lakótelepen megszervezik a dolgozók ál­talános iskolájának I—VIII. osztályát. Szervezik a hallga­tókat a helyi gimnázium és technikumok esti és levelező tagozataira is. Múlt hét végén nemzetközi sátortábor tarkállott a Váccal szemközti szigeten. Nyolc ország négyszáz turistája töltött egy napot és egy éjszakát a csárda melletti tisztáson iSliiÄ A Csatamezőn csépelik a Kossuth Tsz búzáját (Gyimesi felv.) A társadalmi munka aranyérmese Vass István, a Veresegyházi Községi Tanács és a Váci Járási Tanács tagja azok kö­zé tartozik, akik megkapták a közelmúltban, a Pest me­gyei Tanács által adományo­zott „Községfejlesztési Ér­demérem“ aranyfokozatát. Éppen munkából érkezett haza, amikor felkerestük ott­honában, de azért szívesen válaszolt kérdéseinkre: — 1058 óta vagyok a közsé­gi tanács tagja. A járási ta­nácsnál második esztendeje tevékenykedem. örömmel dolgozom községünk fejlesz­téséért, szépítéséért társadal­mi munkában, még ha néha el is felejtenek érte köszö­netét mondani. — Milyen munkát végzett? — Az általános iskolában a politechnikai műhely épít­kezésében segítettem. Az új sportpálya és utak építésé­nél is dolgoztam. Ezen­kívül a szülői munkaközös­ségben is tevékenykedem. Ha neves színjátszó együtte­sünk valamelyik környező községben fellép, én szállí­tom a szükséges kellékeket. Szavain érzem, szereti a községet, a közösséget. Bár még többen lennének, akik ennyire szívükön viselik la­kóhelyük ügyét. A kapott aranyérem nem jelent meg­állást. Vass István társai­val már az újonnan épüli művelődési ház színháztér mének kivitelezésén fáradó zik, hogy a helyi fiatalság mielőbb otthonra találjon. D. S. A dunai fürdés áldozatai A nyári időszak visszatérő, szomorú krónikája: nem mú­lik el esztendő anélkül, hogy a Duna váci szakaszán ne le­gyen a fürdésnek áldozata. Szülők intelme, a figyelmez­tető táblák, a hatóság el­lenőrzése, mind kevés. A nem kijelölt helyen mindig életveszélyes a fürdés. Múlt héten a kisváci rész­ről jelentették az első tra­gédiát. A 19 éves Gnáj Sán­dor az egyik bójáról ugrott a már régebben kikotort me­derbe. Azonnal elmerült s csak órák múlva találták meg a holttestét. Egy másik személyi igazol­ványról mosolygós arcú ifjú ember tekint ránk. Ott a név: Papp János, s a születési év: 1942. Ö a dunakeszi parton fürdött. Veszélyes, tilos terü­leten. örvénybe került s hiá­ba kiáltott segítségért. Munkáséletük küszöbén ragadott el a folyó két éle­tet. Legyen ez intő példa, fi­gyelmeztetés: csak a kijelölt helyen fürödjünk, óvjuk testi épségünket, vigyázzunk éle­tünkre! Életmentő véradók Kétszeres véradók: Busái Mihály, Császár András, dr. Drobni Sandámé, Havasi Er­zsébet, Illés Barna, Lhotsky Károly, Pólyák Istvánná, Schenk József, Toman Jó­zsef. Egyszeres véradók: Ba­nyák András. Básti Ferenc­ivé, Csendes Istvánná, Cser­nek János, Fuksz József né, Halas Dezső, Hargitai Fe- rencné, Havasi Jenő, Horváth Mária, Huszár Miklós, Já­nosi Margit, Jónás János, Kalencsik László, Katona Endre, Kandér János, Kandér Lászlóné, Kovács Jánosné, Ko- zik Tibor, Kurdi Eszter, László Árpád, Lévai Lász­lóné, Madár Kálmán, Mau­rer Kamataié, Nagy Gyulá- né, Orszáczky Józsefné, Ottó Ágnes, Pellei Ilona, Ribarsz- ky Jánosné, Sári Bálint, Szabó Miklós és Varga Éva. Eltűnik egy csúnya foghíjas telek ismét a váci Duna-par- ton. A városi tanács szakosztálya engedélyt adott a volt „Gágel-telken" egy bérház és három magánház felépítésére (Cserny Gábor felvételei) — A HELYI kisipari szö­vetkezetek is minden lehető­séggel fokozzák a közönség igényeinek jobb kielégítését. A Váci Cipész Ktsz Széchenyi utcai részlegében is lead­hatók a jövőben a lábbeli- javítások. Sáfár György egy hónappal ezelőtt szovjetunióbeli képes­lappal üdvözölte a Váci Nap­ló olvasóit A minap szemé­lyesen találkoztunk véle. Mint ismeretes, a KISZ Központi Művészegyüttesének egyik ve­zetőjeként kisérte el a Rajkó- zenekart a nyári vendégsze­replésre. — Felejthetetlen utunk volt — újságolta. — Hatvankét nap alatt 15 000 kilométert jártunk be vonattal, autóbuszon, és repülőgéppel. Húsz nagyváros­ban ez idő alatt 46 előadást tartottunk. — Néhány érdekesebb állo­máshely? •. — Sorolom: Ungvár, Kijev, Harkov, Baku, Volgográd, Jal­ta, Leningrad, s végül Moszk­va. Ezerötszáz nézőnél kisebb közönség előtt soha nem lép­tünk fel. A kijevi sportpalo­tában tizenötezren tapsoltak műsorunknak. Asztrahánban egy művészi felépítésű, 204 éves, fából készült színház volt szereplésünk színhelye. — Jutott idő a helységek megtekintésére? — Igen. A Téli Palota, az Ermitázs, a Kreml, sokáig em­lékezetes marad az együttes valamennyi tagja számára. Mindenütt nagy szeretettel, ajándékkal, baráti szóval fo­gadtak bennünket. Műsorun­kat rádió- és televízióállomá­sok közvetítették. S hogy mi­lyen kicsi a világ: Moszkvából az IL 18-as gépen váci pilóta: Uracs József hozott haza ben­nünket, s Ferihegyen a váci Mayer Ferenc irányítótiszt volt a fogadásunkkor szolgá­latban. (—6) Elismerő levelek A városi tanács vb-tdikár- sága a következő szövegű le­velet küldte el Kosaras Tibor énektanárnak és Makiári Jó­zsef karnagynak: „A Pest megyei Tanács vb művelődésügyi osztá­lyának megkeresésére örömmel mondunk köszö­netét az 1961—62. évi Észak Pest megyei ifjúsági dalostalálkozó sikere ér­dekében kifejtett tevé­kenységéért. Amikor a végrehajtó bizottság nevé­ben hasznos és eredmé­nyes munkájáért megdi­csérjük, egyben további tevékeny közreműködését kérjük a jövőben is.” Gfjvrmekbulesct Varga Marika kilencéves váci kislány a Duna-parti Halászkertbe igyekezett ott dolgozó édesapjához, kerékpá­ron. A lejtős Bartók Béla utcában lefelé haladva, nem tudott hirtelen fékezni és így teljes sebességgel nekirohant a Duna-parti vaskorlátnak. Szerencsére, a nagy lendü­lettől nem esett át a korlá­ton, mert akkor egyenesen a folyóba zuhan és baleseté­hek súlyosabb következmé­nyei lehettek volna. Az így szenvedett ütéstől több sérü­lés keletkezett rajta. Kórház­ba szállították. fal és vizes árok övezte. Egyetlen kapun és felvonóhí­don keresztül lehetett meg­közelíteni. A Tabán területén 50 zsindelyes ház és egy templom, míg a környező török város területén 1000 zsindelyes ház, hét templom, 150 bolt, egy fürdő és egy vendégfogadó volt. A törö­kök kisebb jelentőségű épít­kezéseihez tartozik az a vízrendszer kiépítése, amely a dukai hegyekből, hét ki­lométerről hozta a vizet a városba a föld alatti csatorna- rendszeren keresztül, össze­köttetést létesítettek a Du­nán keresztül a szigettel is kereskedelmük kiterjesztése érdekében. A MECSETTÉ átalakított székesegyházban azonban hiába keresték az egyházi kin­cseket. Ezeket már jó előre Nógrád várába mentették át, ott elásták, de még máig sem kerültek elő. Dr. Kőszegi Frigyes múzeumvezető , HIRADAS 21 ÚJ KÖNYVRŐL \ A Széchenyi utcai bolt újdonsá- ; gai: Marx—Engels művei. 6. kötet, j Univerzum: 7. szám (Kossuth) — í Jókai Mór: Sárga rózsa. Illés Bé- ; la: Ég a Tisza, Stendhal: Vörös és ; tehér (Szépirodalmi) — Gergely: í Omlás, Méhes: Utazás Nartttyen-J be, Perovszkaja: Négy kislány és >, sok kis állat, Mitru: Furfangos / Pakála, Bürget—Kovácsvölgyi: Ho-íJ gyan viselkedjünk? Kálmán: Sicc ; Meseországban. Kindzlcrszky: / Halló! Ki beszél? (Móra) — Gá- \ bor György: Gondolatok könyve, j Bárdos: Zűrzavar (Magvető) — i Failoni: Hangfogó nélkül, (Zene-2 műkiadó) — Fábián: Strauss / (Gondolat) — Taka Huszajn: Na-5 pok, Kuo Mo-zso: Egyetemi éve-2 im. Cao Hszüe-csin: A vörös szó- j ba álma, Kalevala (Európa) —2 Gallicizmusok. Jókai: Erdélyt aranykora (Akadémiai) — Köp-; pány: csesznek vára, Kuczogh:2 Holló László (Képzőművészeti). ' Egy évvel ezelőtt hangzott el első ízben a Magyar Vö­röskereszt váci szervezetének felhívása a helyi dolgozókhoz: adjanak vért kórházunk be­tegei számára! Azóta sokan siettek beteg embertársaik segítségére s a váci kórház számos betegének életét men­tették meg,. Főtéri kórházunkban napon­ta átlag öt-hat beteg kap vérátömlesztést. Ahhoz, hogy minden rászoruló beteg ide­jében és kellő mennyiségben kaphasson vért, sok-sok vér­adóra van szükség. Soha nem tudhatjuk, mikor kerü­lünk abba a helyzetbe, hogy saját magunk, vagy hozzá­tartozónk élete függ attól: idejében, kellő mennyiségben tud-e az orvos vérátömlesz­tést adni? A váci dolgozók közül a Híradástechnikai Anyagok Gyárában értették meg leg­többen a véradás jelentősé­gét, Büszkék vagyunk rájuk! A betegek nevében ezúttal név szerint mondunk köszönetét nekik. Kérjük Vác dolgo­zóit, kövessék példájukat, s jelentkezzenek véradásra a váci kórház véradó állomá­sán. Háromszoros véradók: Bar­na Józisefné, Horváth Attila. ,\\\\\\\x\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\v 2 $ 1 r/t 7 nyarán Roggendorf J császári tábornok % újból megszállta Vácot, de f néhány hónapra csupán, £ mert Vác Fráter György tu- ; lajd-onába ment át még az $ év őszén. Ferdinand császár- $ nak hűséget esküdő Fráter % György nemcsak a püspöki $ székhelyet, hanem az egész % egyházmegyét bérbe vette. Az $ egyházmegyei jövedelmekből fazonban nem sok haszna le- % hetett a barátnak, mivel % azok beszedése elé is már sok £ akadály hárult. A •budai pa- £ sa pl. Vácra küldött levél- 2 ben megtiltja a püspöki tize- £ dek beszedését. 1542-től fo- 2 lyamatosan egyre jobban f érezteti a török jelenlétét az % egyházmegye és Vác terüle- í tén. 1543 nyarától az egyház- $ megye jelentős része, 1544- 2 tői már az egész püspökség % székhelyével együtt török í megszállás alá került. Az % előző évek rövid megszállási % periódusaival ellentétben, eb- í ben az esztendőben hosszabb * időre foglalták el a várost, ÖT PERC HELYTÖRTÉNET: Török világ“ Vácott amelynek hadászati jelentő­ségét fel kellett, hogy ismer­jék. Mehmed pasa jelentős erősséggé építette ki a várost, amelyben ettől az időtől kezdve Buda kulcsát látták. Evlia. Cselebi hírneves tö­rök utazó száz esztendővel ké­sőbben Vácott is megfor­dult, és élményeiről hossza­san beszámolt. Itt írja, hogy Mehmed budai pasa a várba jelentős felszerelést és 10 000 katonát helyezett el. Fél év­századon keresztül háborítat­lanul uralkodott a török Vác városa felett egészen a 15 éves háború idejéig, amikor ismét többször került magyar kézre a vár. AZ ÖTVENEGYNEHÄNY esztendeig tartó török meg­szállás jelentős változást ho­zott a város mindennapi éle­tébe. A Báthori püspök által megkezdett nagyarányú épít­kezések folytatásáról termé­szetesen szó sem lehetett mivel a török jóformát egyáltalán nem épített sem­mit sem a város területén A templomokból imaházat lé­tesített, és egyes épületek­ben fürdőket alakított ki. A lakosság egy része termé­szetesen nem menekült el. mivel nem akarta magára hagyni keservesen megszer­zett vagyonkáját. Ezek to­vábbra is a városban marad­tak, és a Tabán területén he­lyezkedtek el, mivel a város nagy részét a várkatonaság családja, valamint a nyo­mukba ideözönlő iparosok és kereskedők foglalták el. Tragor Ignác írja, hogy a városban maradt kereszté­nyek, vagy rá jak városré­szét, a Tabánt kettős palánk­I Kct hónap alatt -15000 kilométer Mit mondhatok még? Foly­tatjuk a 200 holdas gyümöl­csös telepítését és egy ta­nyaközpont megépítésébe kez­dünk a Csatamezőn. Gazdag /tervek. eredmé­nyes munka. A Kossuth Tsz tagsága bizakodva tekinthet az évzárás felé, valameny- nyi tagja megtalálja számí­tását a szocialista nagyüzem­ben. Dékány Sándor — Hallhatunk valamit az állam iránti kötelezettség tel­jesítéséről? — Ezer mázsa búzára kö­töttünk szállítási szerződést a Terményforgalmi Vállalat­tal. Az Adatforgalmival is van szerződésünk: 580 sertésre, amiből már át is adtunk 380-at. Ezenkívül még 60 szarvas- marhát adunk az Állatfor­galminak értékesítésre. Ba­romfiszerződésünket — a ta­karmányhiány miatt — csak hetven százalékra tudjuk tel­jesíteni. Az adsóvárosi, öntözéses te­lepnél járunk. — A MÉK-kel üzletköté­sünk káposzta és zöldség­félék szállításéiból áll. Mál­naszállítási előirányzatunkat nem teljesíthettük, mert még nagyon fiatal a telepítésünk. A Dunakeszi Konzerv­gyárral 100 mázsa babra szerződtünk, amit kétsze­resen is tudunk majd tel­jesíteni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents