Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-11 / 160. szám
FEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK * VI. ÉVFOLYAM, 160. SZÁM ÁRA 50 FULLER 1962. JÚLIUS 11, SZERDA Tanácskozik a leszerelési és béke-világkongresszus: flz általános ás teljes leszerelés minden nép békéjének és biztonságának záloga Hruscsov beszéde a kongresszus tegnupi üléséit A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus kedd délutáni ülésén beszédet mondott Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió miniszterelnöke. Hruscsov elvtárs beszédét az alábbiakban rövidítve közöljük: Hruscsov beszéde elején üdvözölte a kongresszust rámutatva, hogy a leszerelési és béke-világkongresszus összehívása korunk egyik legkiemelkedőbb eseménye. Földünk majdnem minden népének küldöttei, félretéve mindent, ami elválasztja őket, összegyűltek, hogy megvitassák korunk leghalaszthatatlanabb kérdését: hogyan akadályozzuk meg a háborút. — Az emberiség figyelemreméltó korszakot él át — folytatta beszédét Hruscsov. — A társadalmi haladás meggyorsulása, a tudomány és technika terén, a természetre vonatkozó ismereteinkben bekövetkezett óriási fordulat a legnagyobb jótéteményeket eredményezheti minden ember számára. Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni egy pillanatra sem arról, hogy az agresszió és a rosszindulat sötét erői azzal fenyegetőznek, hogy az emberi lángelme felfedezéseit az emberiség és az emberi civilizáció ellen fordítják. A leszerelés: korunk parancsoló követelése — A szovjet kormány köszönettel fogadta el a meghívást és kötelességének tartjá, hogy tájékoztassa a kongresz- szust a leszerelés kérdésével kapcsolatos nézeteiről — mondotta a szovjet kormányfő, majd így folytatta: — Szembe kell nézni az igazsággal. Fennáll egy új világháború veszélye. Az emberiség belesodródhat ebbe a háborúba, ha nem történnek határozott intézkedések. Meg keli látni, hogy szakadatlanul tökéletesítik a termonukleáris fegyvert. Egyre több országban helyeznek el atomfegyvereket, egyre nagyobb számú katonai alakulatot szerelnek fel ilyen fegyverekkel. Ezzel együtt fokozódik az a veszély, hogy kalandor csoportok kirobbantják az új világháborút. A háborús készülődések még sohasem öltöttek olyan óriási méreteket, mint napjainkban. A hadiipari monopóliumoknak — a „halál kereskedőinek” és a mindentől elrugaszkodott katonai klikknek — a szövetsége, mint Eisenhower volt amerikai elnök nevezte: ez a „hadiipari komplexum” szakadatlanul fokozza a fegyverkezési hajszát. Tekintélyes nyugati atomtudósok becslése szerint a mai világban ..az atomhalál potenciálja" 250 000 megatonna, vagyis 250 milliárd tonna TNT robbanóerejű. Ilyenformán földünk minden egyes lakosára már most átlag több mint nyolcvan tonna robbanóanyagot tartalékoltak. Ezek szerin t ebben a termékben már biztosították a bőséget a föld lakossága számára. Még hivatalos adatok szerint is évenként az egész világon 120 milliárd dollárt költenek katonai célokra. Ez az összeg 'körülbelül fele a világgazdaság valamennyi ágában eszközölt összes beruházásoknak. Kétharmada a gazdaságilag gyengén fejlett országok nemzeti jövedelmének. Egyedül a NATO-országok minden tíz percben egymillió dollárt fordítanak háborús készülődésre. A fegyverkezési hajsza óriási mértékben emészti fel a nép munkájának eredményeit. Manapság több mint húszmillió ember szolgál a fegyveres erőknél. A háborús célokra végzett munka több mint százmillió ember energiáját emészti fel, s a világ tudományos téren dolgozó lakosainak hetven százalékát használják fel valamilyen formában katonai téren. A nyugati országokban kezd reálissá válni a veszély, hogy a militarizmus elnyeli a polgári társadalmat. Az imperialisták törvényesíteni próbálják a nukleáris háborút Az utóbbi időkben a nyugati sajtó egyre határozottabban hajtogatja, hogy a termonukleáris háborúnak és következményeinek veszélyét erősen eltúlozzák. Annak idején Eisenhower volt amerikai elnök és Kennedy, az Egyesült Államok jelenlegi elnöke realista álláspontra helyezkedett, amikor kijelentette, hbgy a Szovjetunió és az Egyesült Államok katonailag egyenlő erős. Kennedy elnök ezt az álláspontját Becsben velem történt találkozója idején fejtette ki. Most viszont az Egyesült Államok vezetői személyiségei azt a gondolatot kezdik bevinni népük és szövetségeseik tudatába, hogy .az erőviszonyok állítólag megváltoztak az Egyesült Államok javára. Világos, az efféle megnyilvánulások célja: az amerikai militaristák azzal az állítással, hogy ők nyernék meg a háborút, bátorságot akarnak önteni fegyveres erőikbe és szövetségeseikbe. Felmerül a kérdés: hogyan mérték meg az amerikai személyiségek az erőviszonyok megváltozását, és hogyan állapították meg, hogy az a javukra változott. Erre vonatkozólag nincs semmiféle adatuk. Ha pedig tárgyilagosan nézzük, hogyan állnak a dolgok, akkor egészen más kép alakul ki. Biztonsága érdekében a Szovjetunió kénytelen volt az utóbbi években ötven, száz és még ennél is több megatonnás nukleáris fegyvereket, interkontinentális rakétákat készíteni és létrehozta a globális rakétát, amely ellen gyakorlatilag nincs védekezés, valamint a rakétaelhárító rakétát. Az amerikai kormánykörök nem rendelkeznek ilyen hatalmas haditechnikával, és így nincs meg a legcsekélyebb alap setn, hogy azt állíthassák, hogy az erőviszonyok az ő javukra megváltoztak. Most, amikor atomrakéta- f egy verek vannak, a népekre nézve mérhetetlenül veszélyesebb egy számítási hiba az erőviszonyokat illetően. Az amerikai vezető személyiségeknek az az állítása, hogy az Egyesült Államok az erőviszonyok terén fölényben van a Szovjetunióval szemben, rendkívül nagy veszélyt rejt magában más országok népeire és az amerikai népre egyaránt. Az amerikai személyiségek az utóbbi időben egyre gyakrabban beszél-. nek a termonukleáris háborúról, valóságos kultuszát teremtik egy ilyen háborúnak. Ebben a vonatkozásban rendkívül jellemző McNamara amerikai hadügyminiszter június 1-i beszéde. A miniszter azt mondta, meg lehet egyezni abban, hogy a nukleáris fegyvert csak a fegyveres erőkre mérendő csapásokhoz használják, nagy városok ellen azonban nem. Az amerikai sajtó azt állítja, hogy McNamara kijelentését a Fehér Ház jóváhagyta és ez javaslat a Szovjetunió felé a nukleáris hadviselés „szabályaira”. Mit mondhatunk egy ilyen „javaslatra”? E szörnyű javaslatot elejétől végig az emberek, az emberiség gyűlölete hatja át. mert törvényesíteni próbálja a nukleáris háborút, s ezzel az emberek millióinak elpusztítását. Ez a javaslat azt bizonyítja, hogy az Egyesült Államok bizonyos körei azokat az országokat akarják kitenni a fő csapásnak, ahol amerikai támaszpontok vannak és amerikai fegyveres erők állomásoznak: Olaszországot. Törökországot, Angliát, Nyugat- Németországot, Japánt, Görögországot és sok más országot. Végül ez a legszemérmetlenebb becsapása az Egyesült Államok lakosságának is. Talán a nagyvárosokban és közelükben nincsenek fegyveres erők? Talán azok az atombombák, amelyek McNamara „szabályai szerint” mondjuk New York külvárosaiban robbannának, nem lennének halálosak erre a nagy városra? De vajon azoknak a közepes városoknak, vagy falvaknak a lakossága, amelyekre McNamara véleménye szerint atombombákat lehet zúdítani, nem ugyanolyan kedves, mint a nagyvárosok lakossága? Véleményünk szerint nem arról keli egyezséget kötni, hogyan viseljünk nukleáris háborút, hanem arról, hogy (Folytatás a 2. oldalon) Tanácskozik a kongresszus Jó közepes termés Túrán A túrái Galgamenti Termelőszövetkezet üzemegységében éppen brigádvezetői értekezletet tartottak az aratásról, amikor megérkeztünk. Együtt találtuk az aratási munkák teljes vezetőségét. Nagy István elnököt, Tardoskegyi Ferenc mezőgazdászt, Szabó Jánost, Macz- kó Pétert, Pázmándi Istvánt, Batta Mihály brigádvezetőket, valamint Csányi István gépcsoportvezetőt. Az értekezleten megtudtuk, hogy a tsz-ben jelentős erőfeszítést követel az aratási munka, 500 hold búza, 212 hold őszi árpa, 150 hold rozs és tíz hold takarmánykeverék érett szinte egyszerre kasza alá. Nehezíti az aratási munkákat az is, hogy a termelőszövetkezet viszonylag kevés gépi munkaerőre számíthat, mert az Aszódi Gépállomás csak az őszi árpára és 200 hold búzára kötött aratási szerződést. A terv szerinti kapacitás miatt kötött ilyen kevés gépi aratásra szerződést a gépállomás. A tsz vezetői azonban bíznak abban, hogy a traktorosok — akiket ők is jól ismernek — túlteljesítik majd aratási tervüket, és így a tervezettnél nagyobb területet aratnak géppel. Arra számítanak, hogy 200 hold helyett 400 hold búzát arathatnak le az idén géppel, s a fennmaradó kalászosokkal már könnyebben megbirkóznak a kézi aratók. Az értekezlet után határjárásra mentünk a mezőgazdász- szal, aki megmutatta a még lábon álló gabonát. Elmondotta, hogy a hideg és esőtlen tavasz ellenére, olyan szépek a gabonák, amilyennek ml is láthattuk. A tsz-nek nincs mit szégyenkeznie a búzával, Négy gép és 45 kaszás arai - Meleg élei, friss víz és büfékocsi az aratóknak amely üzemi átlagban is megadja a 14—15 mázsái, A rozsföldhöz érve elbeszélgettünk az aratómunkásokkal, akik a 28—30 fokos melegben suhogtatták a kaszát. Batik János előkaszás elmondotta, hogy negyvenöt kaszával vágják a rozsot, ami azt jelenti, hogy a marokszedőkkel és a kötözőkkel együtt 135-re rúg az aratók száma. Keményen döntik a rozsot, mert sok van belőle és mert értik is a kéziaratás módját. Az első kaszás például az idén arat negy- vennegyedszer, s kezdettől fogva elsőkaszásként. A mezőgazdász közben bejelentette az aratóknak, hogy a termelőszövetkezet 200 személyt ellátó üzemi konyhát működtet az aratás idején, s így bárki rendelhet meleg ételt magának. Megkérdezte, hogy idejében kapnak-e friss vizet, majd azt is jelezte, hogy másnap már a helybeli földművesszövetkezet büfékocsija is felkeresi őket. Ez utóbbival kapcsolatban Koncz Pál harminchétszeres arató- munkás megjegyezte, hogy már előző nap is jó lett volna. Az aratómunkásoktól az egyik kombájnhoz siettünk, amely egymaga gyürkőzött neki egy hatalmas ősziárpa- táblának. Ez a gép még csak ma kezdte meg a munkát, s ottjártunkkor a kezdeti hibákkal küszködött. Néhány kilométerrel odébb, a tanyához közelebb már zökkenő- mentesebb volt a munka. Itt is a gépállomás aratott, méghozzá három géppel. Sándor Pál traktoros egy rendrearatógépet vontatott a Belorusza után, amelynek nap; normája 24 hold. Érdeklődésünkre elmondotta, hogy a normát több mint kétszeresére teljesíti, mert naponta 50 holdat vág le. Ahogyan szárad a rend, úgy szedi fel és csépeli ki a gépállomás két rendfelszedővel ellátott kombájnja. Amit a rendrearatógép hétfőn vágott, azt csépelték kedden a kombájnok, amelyek vígan kapkodták fel a nyílegyenes rendeket. Megálltunk egy percre az egyik kombájnnál, amelynek Prima József a vezetője. Éppen a magtartályt ürítették ki a tarlón egy ponyvával ellátott vontató-pótkocsiba. A kom- bájnos is mondta, de mi is meggyőződtünk arról, hogy teljesen magtán száraz a rendről felszedett és kicsépelt őszi árpa. Késő délutánra járt, amikor elbúcsúztunk az aratóktól.^ A mezőgazdász már ösz- szeírta a keddi teljesítményeket, amelyek a hétfőivel együtt biztatóak. Tegnap estig összesen 98 hold őszi árpát, 95 hold húzát és 59 hold rozsot arattak le a kézi és a gépi aratók, akiknek nyomában már a tarló- hántógépek is megkezdték a munkát. Nagymiklós István
