Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-25 / 172. szám
«if MEGYEI 1962. JULIUS 25, SZERDA „HA MM mm MEG KlllEM ÉPÍTEM“ Kiránduláson a ráckevei Duna-bizottság tagjaival I I IA kísétvágyű Berva f ^ Hosszú sorok várnáik tan- £ Okolásra a benzinkút előtt. $ | A kígyó végén két fiatal- } £ ember szidja egymást. Vi- | ^ tatkoznak, melyiküknek ^ | lett volna kötelessége el- ^ í hoznia a műanyag benzin- $ tankot. ^ — Na látod — mondja J | az alacsonyabb — most ^ ^ megint kettőnk után négy £ íj liter benzint ajándékozha- 1j | tunic a kútkezelőnek. 'j 1j — Miért akarnak több £ $ benzint venni, mint ameny- 0 Ú nyíre szükségük van? | — Tévedés. Nem aka-£ 0 runk, de kell. A benzinjegy £ í legkevesebb öt literre szól. 'j ^ A kismotorok tankja pedig $ 1j csupán három litert fogad £ $ be. Ezért, bár a fennmara- ^ | dó mennyiséget is kifizet- $ £ jük, mégis ott 'kell hagy-1 1j nunk. Hiába, a benzin nem ^ ^ bor, hogy ami kimarad az £ | üvegből, azt megigya az ^ 1j ember! ^ | Jól tudják ezt a postánál $ $ is. Vajon, miért nem áru-1 $ sítanak kisebb címletű £ $ benzinjegyeket? Sok vitá- £ $ tói, bosszúságtól kímélnék ^ 1j meg a kismotor tulajdona- | sokat. XJgyanakltor a kút- 1j íj kezelőket sem kényszerűé- | ^ nék akaratlan mellékjöve- ^ í delemre. y £ ^\\\\\va\\\va\\\\\\\\\wk< A Pest megye keleti részét átszelő kis Duna régi és közkedvelt kirándulóhelye a főváros dolgozóinak. Az ötven nyolc kilométeres folyamág Soroksárnál kezdődik és a Bács-Kiskun megyei Tassnál ér véget. Partjain mindvégig horgászállások és vikendhá- zak ezrei sorakoznak, tanúsítva a gazdag pihenési és vízisport lehetőségeket. Ugyanígy több helyütt szivattyúcsápok láthatók, amelyek viszont az öntözési lehetőségekre figyelmeztetnek. Már az első pillanatokban kitűnik tehát a folyamág nyújtotta öntözési, sport és üdülési lehetőség, csak nyitott szemmel kell végigjárni. Ismerősei és szerelmesei régóta javasolják fáradhatatlan és kifogyhatatlan hittel: ha a ráckevei Duna-ággal egy kicsit is többet törődnének, páratlan szépségű újabb víziparadicsomra lelne az ország. Népes kirándulócsoport egyhangú véleményét mondtam el néhány sorban az imént. A Ráckevei Járási Tanács mellett működő önkéntes társadalmi szerv a ráckevei Duna-bizottság szervezte a szóban forgó kétnapos kirándulást a DunaKorunk gyermeke még szívesen olvas A varázscipellő- töí, A kérők és a fatuskó-ról, de érdeklődéséhez már közelebb áll az a mese, amely mai témát, mai problémát vet fel. Medgyesi károly most megjelent meséskönyve mindkettőt , tartalmazza. A gyermekolvasó még végigizgulja a gazdag kisasszony varázserejű cipellője és a puskagolyónál is sebesebb nyúloipő történetét. De bizonyára sokkal nagyobb érdeklődéssel olvassa el azokat a meséket, amelynek hősei már napjainkban élnek — Ri- góbölcsöde, A babamosógép című mesék— s miliőjük közelebb áll hozzájuk, mint a régmúlt történetek számukra idegen környezete. A mesék többségének tanulsága: aki hazug, számító és lusta, az előbb-utóbb pórul jár. Kisokos Kati. Peti és' Gabi történeteiből ezért sokat tanulhatnak a kisiskolások. Medgyesi Károly mesekönyvéhez a rajzokat Heinzelmann Emma készítette. (Móra Ferenc Könyvkiadó) Zofia Szancerotva : Egy hiú kis gida kalandjai nézegetik majd a legkisebb könyvbarátok. A hangulatos fordítás Sebők Évát dicséri. benkő ág hasznosítási lehetőségeinek feltárására. A kiránduláson különböző foglalkozású emberek — pártmunkások, tanácsi vezetők, vízügyi szakértők, vöröskeresztes aktívák — vettek részt a vízügyi igazgatóság sétahajóján. Miután Ráckevén behajóztunk, azaz hajóra szálltunk, megkezdődött az egyik legérdekesebb értekezlet, amelyen valaha részt vettem. Juhász János elvtárs, a Ráckevei Járási Pártbizottság titkára néhány kedvesés közvetlen szóval ajánlotta figyelmünkbe a Duna-ágat, amelyet szerinte: ha nem lenne, meg kellene építeni. Valóban, közel az ország szívéhez, egy olyan hétvégi kirándulóhely kínálkozik önként élményeivel a heti munka után üdülni vágyó munkások tízezreinek, amelyhez fogható csak néhány akad az országban. Mi kell ahhoz, hogy a kis Duna valóban közkincs, az ország harmadik gyöngye lehessen a Balaton és a Ve- lencei-tó után? Komoly szakemberek érvelnek megfontoltan, az érdekelt községek vezetőinek egyetértésével és amikor már mindenki kiöntötte a szívét, elmondotta gondját ismertette tervét, választ kapunk a kérdésre. A kis Duna-ágat az 1870-es években kezdték elzárni abból a célból, hogy csökkentsék a környéken az árvízveszélyt és munkába fogják a vizet. Harminc év iszapolódás után egy vízbeeresztő zsilippel látták el és megépítették a tassi erőművet, meg a hajózó zsilipet. Ezekkel a műtárgyakkal sikerült csökkenteni az iszapolódás mértékét, mert a vízforgalom percenként 40—50 köbméterre emelkedett. A nagy árvizek idején azonban tönkrementek ezek a műtárgyak és csak a tassi vízművön át cserélődhetett a Du- na-ág vize, vagyis percenként tíz-tizenöt köbméterre csökkent a vízforgalom. Ez a víz- csere-mérték rendkívül kicsi és az a veszély fenyeget, hogy teljesen eliszapolódik és fürdésre, öntözésre, hajózásra, horgászásra alkalmatlanná válik a ráckevei Duna-ág. Persze, ez a veszély csak feltételesnek mondható, hiszen népi államunk megteszi a kellő intézkedéseket elhárítására. Az idén ősszel már működésbe lép két — egyenként 25 köbméteres vízigényű — turbina a folyamágon és így már jelentősen javul (az eredetinél is jobb lesz) a vízöblítés. Nagy szükség van erre, különösen a felső, mintegy 18 kilométeres szakaszon, amelyen a legnagyobb mérvű az eliszapolódás. Mindezt Törőcsik Gyula elvtárs, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság főmérnöke hozza tudomásunkra. Érdekes előadásához Gulácsi Béla, a BUVÁTI tervező mérnöke fűzi az alábbi kiegészítést. A regionális tervben sze_ replő Ajka—Székesfehérvár— Miskolc vasútvonal érinti majd Ráckevét is a többi között. Ugyanakkor a környéken kialakuló élelmiszeripari centrum, valamint a főváros decentralizálásának megvalósítása is növeli a környék forgalmát. A jövő képe tehát arra int, hogy fel kell készülni a feltétlenül növekvő öntözési, üdülési és vízisport igények kielégítésére. Egy cikkben nem lehet elmondani mindent, de ízelítőt azért nyújthatunk a folyamág múltjáról, jelenéről és jövőjéről. A ráckevei Duna-bizottság lelkes társadalmi munkásai, a Hazafias Népfront járási bizottságának védnöksége alatt tovább folytatják lelkes munkájukat, amelynek részleteiről még tájékoztatni kívánjuk olvasóinkat. Most még csak ennyit egyelőre: célul tűzték ki, hogy a környék lakóinak és kirándulóinak erőfeszítéseit egyesítsék, összehangolják szebb és hasznosabb kis Duna-táj kialakítása végett. Nagymiklós István Összehangolták a Dunai Köolajfítiomító és a Dunamenti Hőerőmű építését Három hónappal előrehozzák a fűtőolaj-ellátási beruházásokat A jövő nyáron már távvezetéken szállítják az üzemanyagot az erőmű próbáihoz A Nehézipari Minisztériumban villamosenergia-ipari és kőolajfeldolgozó-ipari szakemberekből alakított kooperációs bizottság vigyáz rá, hogy a tárca két nagyfontosságú, hatalmas beruházása, a százhalombattai Duna- menti Hőerőmű és a .mellé telepített Dunai Kőolajfinomító összhangban épüljön. Az olajtüzelésű erőműnek ugyanis a finomító adja majd a fűtőolajat, a finomítót pedig az erőmű látja el elektromos és hőenergiával, elengedhetetlen tehát, hogy egymásra utalt üzemrészeik egyídőben készüljenek el. Az idén harmadik évében levő erőműépítkezés munkálatai már annyira előrehaladtak, hogy egy év múlva, 1963. július elején az eredeti terv szerint megkezdhetik az első gépegység üzemi próbáit. Ezzel szemben a kooperációs bizottság úgy találta, hogy bár a kőolajfinomító beruházása is tervszerűen halad, nincs teljesen „szinkronban” az erőműépítéssel. A finomítónak ugyanis — mielőtt saját feldolgozású olajat adhatna az erőműnek — a Pétről vagy Szőnyből vasúton ideszállított fűtőolajat kell lefejtenie és távvezetéken az erőműbe juttatni az első gépegység próbáihoz. Az olajellátó berendezéseknek és néhány járulékos építményüknek befejezését azonban a jövő év harmadik negyedére tervezték. Körülbelül háromhónapos „rés” mutatkozott tehát az erőmű első gépegységének próbái és az olajellátó berendezések elkészülte között. A két beruházó vállalat, az Országos Tervhivatal, valamint a kivitelező vállalatok segítőkész tárgyalásainak eredményeként azonban sikerült a rést eltüntetni. Megállapodtak, hogy a kőolajfinomító egyes, jövőre előirányzott beruházásainak kivitelezését előrehozzák az idei évre. így elsősorban meggyorsítják a vasúti vágányhálózat építését. Két sínpár lerakását már megkezdték és rövidesen hozzáfognak a hatalmas üzem önálló személy- és teherpályaudvarának építéséhez; Ilyen módon sikerült teljesen összehangolni a két nagyfontosságú ipari beruházás építését, három hónappal az eredeti határidő előtt, a jövő év július elsejére készen állnak a Dunai Kőolajfinomító olajellátó berendezései, s nem lesz semmi akadálya, hogy a Dunamenti Hőerőmű első gépegysége megkezdhesse üzempróbáit. (MTI) Kétnapos próbatáborozás után: IRÁNY FONYÖDLIGET! TV-kisfilm készül a váci víziúttörők életéről (Tudósítónktól) Szombaton és vasárnap hatvan boldog úttörő vette birtokába a nógrádverőcei Duna- part egyik szakaszát. Sátrakat vertek zászlót vontak fel, szabadban főztek. Pedig ez nem volt „igazi” táborozás. A váci úttörőház neves Búvár Kund vízicsapata — a kéthetes balatoni nyaralás előtt kipróbálta a tábori élet . valamennyi kellékét, adottságát A hétvégi indulás előtt még sok a tennivaló, de a főpróba remekül sikerült. Sándor László úttörőház- igazgatótól, a tábor vezetőjétől megkérdezzük, milyen élmények várnak a pajtásokra a következő tizennégy nap alatt? — Az előző évek vízi nagykörei helyett idén először lesz | álló vízitáborunk. A kijelölt hely: Fonyódliget. Mi is vonaton utazunk és tengelyen, indítottunk útnak négy darab tizenkét személyes őrsi csónakot, egy négyszemélyes motorcsónakot, valamint egy kajakot — ÁUó táborhoz vízijárművek!? — Azért nem fogunk helyben tétlenkedni. Táborozásunk célja ez évben is a szocialista hazafiságra való nevelés; a Balaton környékének földrajzi, történelmi, néprajzi megismerése; valamint a csapat álló- képességének fokozása, önálló tábori életre való nevelés. — Szóval kirándulásokban nem lesz hiány. — Nem. Előre kidolgoztuk minden nap programját. Szerepe] benne a szemesi postamúzeum, a badacsonyi Kisfaludyház, a szigligeti várrom s több rokon úttörőtábor megtekintése. Tervezünk otthoni tábori műsort is úszóversenyekkel, akadályversennyel, tábortűzzel. — Úgy látjuk, hogy sok előre elkészített kelléket visznek magukkal. — Vácott készítettük el a teljes tábori dekorációt. Megvan már a díszes tábori kapunk. Van zászlótartónk, melynek tetején hat különféle szicsi Péter már kinn állt a portája előtt. Kémlelte a messzi utat. Nem sokáig izzadt a nyarat utánzó sugár- özönben, amikor a kanyarban feltűnt Pista bácsi a zörgös kordéval. nULl FEHÉR LOVA híres D állat volt a maga szűkebb körében. Szavahihető lószak- értök szerint ilyen göthös, sovány gebe nem szaladgált több a vidéken. Illetve rosz- szul mondom. A szegény pára már menni is alig bírt. nemhogy szaladni. Valamikori fehér szőre csapzottan, szürkén, piszkos gubancokban lógott megereszkedett bőrén. — Nem mindennapi ló ez — mesélte Buli szívesen, fröccsözés közben a ló történetét. — Ez volt kérem a Horthy híres fehér lova, amelyet még az apám — isten nyugosztalja haló porait — vásárolt meg annak idején a katonaságtól. — Na. itt volnánk — pihe- gett Pista bácsi és a két férfi munkához fogott, Egy-kettőre felhányták a szurkot, aztán elindultak a part felé. — Hallod-e, pihenni kell ennek a lónak — fordultak szinte egyszerre egymás felé, hogy a Simcsák elé értek. — Mi meg iszunk addig egy pofa sört. Hamar létrejött az egyezség és Horthy fehér lova órák hosszat pihenhetett. — Szalad az idő — állapították meg, egymást szeretettel átkarolva, Mucsi Péter és Pista bácsi. — Az ember alig, hogy iszik egy pohár sört, már lefelé megy a nap. Aztán mindkét oldalról támogatva a híres lovat, percek alatt a falu szélén voltak, az enyhén illatozó Szagosárok partján. — Hogy a fekete fene egyen meg. a lapátot meg elhagytad valahol, te Pista! — tolta a kalapot feljebb a feje búbjára Mucsi Péter. — Itt volt az ülésen, most meg nincs sehol! Keresték, de nem találták. Sem az úton. sem a Simcsák kocsmája előtt, ahová Pista bácsi lélekszakadva visszarohant. — Nincs baj — nyugtatták meg egymást végül. — Odaállítjuk a Ipvat a partra, és leemeljük a kordé oldalát, aztán zuhé... Tehát megfogták Horthy fehér lova zabláját és odavonszolták a meredekre. Aztán lökdösték jobbra, taszi- gálták balra, húzták előre, tolták hátra. «= Én mondom, komám, nincs más hátra, fogjuk ki a lovat, főijük a kordét háttal a partnak. Megemeljük az elejét, aztán kicsúszüc a szurok. A TERV SZÉP is volt, jó is ** csak egy nagy baja volt. Az hogy a szurok a pihenés órái alatt a tűző napon megolvadt, s forró szeretettel simult a deszliákhoz. — Hó-rúkk — vezényelt Mucsi Péter és a tíz korsó sör adta erővel mindketten nekivetették vállukat a kordénak. Az pedig szabályszerűen, úgy, amint illett, megemelkedett, és egyetlen szempillantás alatt a nehéz szurok parancsának engedelmeskedve, nagy reccsenéssel lecsúszott az iszapos vízbe. A remegő lábú ló meg, mintha társától akart volna búcsúzni, két lépést tett felfelé az oldalban, aztán szép csendesen elnyúlt. Még csak nem is rúgott többé. — Ezt bizony jól elintéztük — állapította meg Mucsi Péter. míg remegő kézzel a pléh- dóznit kutatta zsebében. — Se ló, se kordé. — Az igaz, de a szurkot mégiscsak eltakarítottuk! — rikkantott Pista bácsi. Az isten se tudta volna megállapítani, sírás vagy pityókás nevetés bújkál-e a hangjában. Aztán egyszerre ijedten ösz- szenéztek: — De mit szól majd hozzá a Buli?!! Komáromi Magda Egy váci víziúttörő (Cserny felv.) • nű lobogóval értesítjük pajtá- ; sainkat a riadóról, reggeliről, ; ebédelésről, csendes pihenőről, I vízreszállásról és a takaródéiról. Komplett, négyoldalas pa- rancshirdető táblánkon közöl- í jük a tábor rendjét. Lesz rajta : időjárásjelző, hőmérő, szélró- jzsa is. Beszélgetésünk végén megtudjuk, hogy Ambrus Géza lesz a csapatvezető. Mayer Mátyás a tábortitkár és Sándor Lászlóné a leánycsapat vezetőié. A tanácsi és társadalmi támogatáson kívül ötezer forinttal saját pénzükből egészítik ki a költségeket. A tavaszi vidámparkok és egyéb rendezvények bevétele segíti a táborozást. S hogy el ne felejtsem: július 30-án és 31-én a televízió munkatársai látogatnak Fo- nyódligetre. „Ébresztőtől — takar odóig” címmel kisfilmet készítenek a Búvár Kund vízicsapat életéről. Papp Rezső A fehér ló halála 5 j /\ZV. KAKUCSINE hiva- ; * ^ talsegéd már harmadszor j próbált belesni a vb-elnök \ szobájába, de mindannyiszor ! csalódottan húzódott vissza. \ Nem látott semmit. Ami ! nem is csodálatos, mert oda- í benn vágni lehetett a füstöt. ! Több mint három órája, hogy í a résztvevők az első cigaret- í tára rágyújtottak, s azóta sza- kadatlanul füstölnek. I Nagysokára mégiscsak vé- ! get ért az izgalmakban bő- ; velkedö ülés. Mindenki meg- \ kapta azt, amit érdemelt, ki ; dicséretet, ki szidást. Az utób- \ \ biak közé tartozott Mucsi ] í Péter tsz-tag, valamint a köz- \ j\ségi útör, Pista bácsi, akik (kívülállóként csak fél óra í múltán szereztek tudomást ; az őket ért bírálatról. I A tudomásulvétel pedig a í földművesszövetkezet italic boltjában, magyarul a Sim- j csák-kocsmában történt. Í — Hát kis barátom — lapo- \ gáttá a söröskorsót Mucsi Pé- } tér — végeredményben igazuk \ van a tanácsbelieknek. Meg- % csinálták az utcánkat, lebitu- \ menezték, aztán azóta sem ju- 'tt tott időd, hogy a maradékot í, elhordd pont az én portám f elöl. Szóval, nincs mese, szom- f bat délután hozod a szerszá- } mot, elkérjük kölcsön a Buli í kocsiját meg a lovát és az 1, egész szemetet behordjuk a } Szagosárokba. Alig hagyta el a szeptembe- £ ri nap a delelőt, amikor MuA játékpolc lakói beszélgetnek. A hiú agyag szarvasgi- da boldogan hallja társaitól, hogy a szarvas — vagyis ő! — az Erdők Királya. Ha pedig, az, akkor az erdőben a helye!: Ezért az első adandó alkalommal elrejtőzik Janek, kis gazdája kosarában, amikor az sétára indul az erdőbe. Egy óvatlan pillanatban észrevétlenül kiugrik gazdája kosarából. hogy megnézze birodalmát. Érdekfeszítő kalandok várnak rá. Megmérkőzik a mókusokkal, megismerkedik a bársonyruhás vakondokkal, a harkály doktorral és a méhecskékkel is. Kudarcot kudarc követ, de leginkább talán az bántja: még a kisegér is csak „furcsa jövevénynek” nevezi. Végül is a sok — számára sokszor kellemetlen — kaland végén megpillantja a szarvast, az erdők igazi királyát. A hiú kis agyaggida csak most érti meg, hogy ő játékszer csupán; annak nagyszerű, de hogy több legyen annál, az hiú ábrándkép csupán. A tanulság: a hiúság dóré dolog, hiszen amikor a hollók elrabolták, könnyen végzetessé válhatott volna számára ez a kaland. Zofia Szancerowa lengyel írónő mesekönyve mindvégig fordulatos, kalandos — s minden bizonnyal nemcsak leköti, de tanulságul is szolgál kis olvasóinak. Jan Marcin Szan- cer kedves, színes illusztrációit pedig bizonyára örömmel KÖNYVESPOLC I . Medgyesi Károly: Rigóbölcsőde
