Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-25 / 172. szám

«if MEGYEI 1962. JULIUS 25, SZERDA „HA MM mm MEG KlllEM ÉPÍTEM“ Kiránduláson a ráckevei Duna-bizottság tagjaival I I IA kísétvágyű Berva f ^ Hosszú sorok várnáik tan- £ Okolásra a benzinkút előtt. $ | A kígyó végén két fiatal- } £ ember szidja egymást. Vi- | ^ tatkoznak, melyiküknek ^ | lett volna kötelessége el- ^ í hoznia a műanyag benzin- $ tankot. ^ — Na látod — mondja J | az alacsonyabb — most ^ ^ megint kettőnk után négy £ íj liter benzint ajándékozha- 1j | tunic a kútkezelőnek. 'j 1j — Miért akarnak több £ $ benzint venni, mint ameny- 0 Ú nyíre szükségük van? | — Tévedés. Nem aka-£ 0 runk, de kell. A benzinjegy £ í legkevesebb öt literre szól. 'j ^ A kismotorok tankja pedig $ 1j csupán három litert fogad £ $ be. Ezért, bár a fennmara- ^ | dó mennyiséget is kifizet- $ £ jük, mégis ott 'kell hagy-1 1j nunk. Hiába, a benzin nem ^ ^ bor, hogy ami kimarad az £ | üvegből, azt megigya az ^ 1j ember! ^ | Jól tudják ezt a postánál $ $ is. Vajon, miért nem áru-1 $ sítanak kisebb címletű £ $ benzinjegyeket? Sok vitá- £ $ tói, bosszúságtól kímélnék ^ 1j meg a kismotor tulajdona- | sokat. XJgyanakltor a kút- 1j íj kezelőket sem kényszerűé- | ^ nék akaratlan mellékjöve- ^ í delemre. y £ ^\\\\\va\\\va\\\\\\\\\wk< A Pest megye keleti ré­szét átszelő kis Duna régi és közkedvelt kirándulóhelye a főváros dolgozóinak. Az ötven nyolc kilométeres folyamág Soroksárnál kezdődik és a Bács-Kiskun megyei Tassnál ér véget. Partjain mindvégig horgászállások és vikendhá- zak ezrei sorakoznak, tanúsít­va a gazdag pihenési és vízi­sport lehetőségeket. Ugyanígy több helyütt szivattyúcsápok láthatók, amelyek viszont az öntözési lehetőségekre figyel­meztetnek. Már az első pillanatokban kitűnik tehát a folyamág nyúj­totta öntözési, sport és üdülési lehetőség, csak nyitott szem­mel kell végigjárni. Ismerősei és szerelmesei régóta javasol­ják fáradhatatlan és kifogyha­tatlan hittel: ha a ráckevei Duna-ággal egy kicsit is töb­bet törődnének, páratlan szép­ségű újabb víziparadicsomra lelne az ország. Népes kirándulócsoport egy­hangú véleményét mondtam el néhány sorban az imént. A Ráckevei Járási Tanács mellett működő önkéntes társadalmi szerv a ráckevei Duna-bizott­ság szervezte a szóban forgó kétnapos kirándulást a Duna­Korunk gyermeke még szí­vesen olvas A varázscipellő- töí, A kérők és a fatuskó-ról, de érdeklődéséhez már köze­lebb áll az a mese, amely mai témát, mai problémát vet fel. Medgyesi károly most meg­jelent meséskönyve mindket­tőt , tartalmazza. A gyermek­olvasó még végigizgulja a gaz­dag kisasszony varázserejű ci­pellője és a puskagolyónál is sebesebb nyúloipő történetét. De bizonyára sokkal nagyobb érdeklődéssel olvassa el azo­kat a meséket, amelynek hősei már napjainkban élnek — Ri- góbölcsöde, A babamosógép című mesék— s miliőjük kö­zelebb áll hozzájuk, mint a régmúlt történetek számukra idegen környezete. A mesék többségének ta­nulsága: aki hazug, számító és lusta, az előbb-utóbb pórul jár. Kisokos Kati. Peti és' Ga­bi történeteiből ezért sokat tanulhatnak a kisiskolások. Medgyesi Károly meseköny­véhez a rajzokat Heinzelmann Emma készítette. (Móra Fe­renc Könyvkiadó) Zofia Szancerotva : Egy hiú kis gida kalandjai nézegetik majd a legkisebb könyvbarátok. A hangulatos fordítás Sebők Évát dicséri. benkő ág hasznosítási lehetőségeinek feltárására. A kiránduláson különböző foglalkozású embe­rek — pártmunkások, tanácsi vezetők, vízügyi szakértők, vö­röskeresztes aktívák — vettek részt a vízügyi igazgatóság sé­tahajóján. Miután Ráckevén behajóz­tunk, azaz hajóra szálltunk, megkezdődött az egyik legér­dekesebb értekezlet, amelyen valaha részt vettem. Juhász János elvtárs, a Ráckevei Já­rási Pártbizottság titkára né­hány kedvesés közvetlen szó­val ajánlotta figyelmünkbe a Duna-ágat, amelyet szerinte: ha nem lenne, meg kellene építeni. Valóban, közel az or­szág szívéhez, egy olyan hét­végi kirándulóhely kínálkozik önként élményeivel a heti munka után üdülni vágyó munkások tízezreinek, amely­hez fogható csak néhány akad az országban. Mi kell ahhoz, hogy a kis Duna valóban közkincs, az ország harmadik gyöngye lehessen a Balaton és a Ve- lencei-tó után? Komoly szak­emberek érvelnek megfontol­tan, az érdekelt községek ve­zetőinek egyetértésével és ami­kor már mindenki kiöntötte a szívét, elmondotta gondját is­mertette tervét, választ ka­punk a kérdésre. A kis Duna-ágat az 1870-es években kezdték elzárni ab­ból a célból, hogy csökkentsék a környéken az árvízveszélyt és munkába fogják a vizet. Harminc év iszapolódás után egy vízbeeresztő zsilippel lát­ták el és megépítették a tassi erőművet, meg a hajózó zsili­pet. Ezekkel a műtárgyakkal sikerült csökkenteni az isza­polódás mértékét, mert a víz­forgalom percenként 40—50 köbméterre emelkedett. A nagy árvizek idején azon­ban tönkrementek ezek a műtárgyak és csak a tassi víz­művön át cserélődhetett a Du- na-ág vize, vagyis percenként tíz-tizenöt köbméterre csök­kent a vízforgalom. Ez a víz- csere-mérték rendkívül kicsi és az a veszély fenyeget, hogy teljesen eliszapolódik és für­désre, öntözésre, hajózásra, horgászásra alkalmatlanná vá­lik a ráckevei Duna-ág. Persze, ez a veszély csak feltételesnek mondható, hiszen népi államunk megteszi a kel­lő intézkedéseket elhárítására. Az idén ősszel már működés­be lép két — egyenként 25 köbméteres vízigényű — tur­bina a folyamágon és így már jelentősen javul (az ere­detinél is jobb lesz) a vízöb­lítés. Nagy szükség van erre, különösen a felső, mintegy 18 kilométeres szakaszon, ame­lyen a legnagyobb mérvű az eliszapolódás. Mindezt Törőcsik Gyula elvtárs, a Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság főmérnö­ke hozza tudomásunkra. Ér­dekes előadásához Gulácsi Béla, a BUVÁTI tervező mér­nöke fűzi az alábbi kiegészí­tést. A regionális tervben sze_ replő Ajka—Székesfehérvár— Miskolc vasútvonal érinti majd Ráckevét is a többi kö­zött. Ugyanakkor a környé­ken kialakuló élelmiszeripari centrum, valamint a főváros decentralizálásának megvaló­sítása is növeli a környék forgalmát. A jövő képe tehát arra int, hogy fel kell készül­ni a feltétlenül növekvő öntö­zési, üdülési és vízisport igé­nyek kielégítésére. Egy cikkben nem lehet el­mondani mindent, de ízelítőt azért nyújthatunk a folyamág múltjáról, jelenéről és jövő­jéről. A ráckevei Duna-bizott­ság lelkes társadalmi munká­sai, a Hazafias Népfront járá­si bizottságának védnöksége alatt tovább folytatják lelkes munkájukat, amelynek rész­leteiről még tájékoztatni kí­vánjuk olvasóinkat. Most még csak ennyit egyelőre: célul tűzték ki, hogy a környék la­kóinak és kirándulóinak erő­feszítéseit egyesítsék, össze­hangolják szebb és haszno­sabb kis Duna-táj kialakítá­sa végett. Nagymiklós István Összehangolták a Dunai Köolajfítiomító és a Dunamenti Hőerőmű építését Három hónappal előrehozzák a fűtőolaj-ellátási beruházásokat A jövő nyáron már távvezetéken szállítják az üzemanyagot az erőmű próbáihoz A Nehézipari Minisztérium­ban villamosenergia-ipari és kőolajfeldolgozó-ipari szak­emberekből alakított koope­rációs bizottság vigyáz rá, hogy a tárca két nagyfon­tosságú, hatalmas beruházá­sa, a százhalombattai Duna- menti Hőerőmű és a .mellé telepített Dunai Kőolajfino­mító összhangban épüljön. Az olajtüzelésű erőműnek ugyanis a finomító adja majd a fűtőolajat, a finomítót pe­dig az erőmű látja el elekt­romos és hőenergiával, elengedhetetlen tehát, hogy egymásra utalt üzem­részeik egyídőben készül­jenek el. Az idén harmadik évében levő erőműépítkezés munká­latai már annyira előrehalad­tak, hogy egy év múlva, 1963. július elején az eredeti terv szerint megkezdhetik az első gépegység üzemi próbáit. Ezzel szemben a kooperációs bizottság úgy találta, hogy bár a kőolajfinomító beruhá­zása is tervszerűen halad, nincs teljesen „szinkronban” az erőműépítéssel. A finomí­tónak ugyanis — mielőtt saját feldolgozású olajat adhatna az erőműnek — a Pétről vagy Szőnyből vasúton ideszállí­tott fűtőolajat kell lefejtenie és távvezetéken az erőműbe juttatni az első gépegység próbáihoz. Az olajellátó be­rendezéseknek és néhány já­rulékos építményüknek be­fejezését azonban a jövő év harmadik negyedére tervezték. Körülbelül háromhónapos „rés” mutatkozott tehát az erőmű első gépegysé­gének próbái és az olaj­ellátó berendezések elké­szülte között. A két beruházó vállalat, az Országos Tervhivatal, vala­mint a kivitelező vállalatok segítőkész tárgyalásainak ered­ményeként azonban sikerült a rést eltüntetni. Megállapod­tak, hogy a kőolajfinomító egyes, jövőre előirányzott be­ruházásainak kivitelezését elő­rehozzák az idei évre. így el­sősorban meggyorsítják a vasúti vágányhálózat építé­sét. Két sínpár lerakását már megkezdték és rövidesen hoz­záfognak a hatalmas üzem önálló személy- és teher­pályaudvarának építéséhez; Ilyen módon sikerült telje­sen összehangolni a két nagy­fontosságú ipari beruházás építését, három hónappal az eredeti határidő előtt, a jövő év július elsejére készen áll­nak a Dunai Kőolajfinomító olajellátó berendezései, s nem lesz semmi akadálya, hogy a Dunamenti Hőerőmű első gépegysége megkezdhesse üzempróbáit. (MTI) Kétnapos próbatáborozás után: IRÁNY FONYÖDLIGET! TV-kisfilm készül a váci víziúttörők életéről (Tudósítónktól) Szombaton és vasárnap hat­van boldog úttörő vette birto­kába a nógrádverőcei Duna- part egyik szakaszát. Sátrakat vertek zászlót vontak fel, sza­badban főztek. Pedig ez nem volt „igazi” táborozás. A váci úttörőház neves Búvár Kund vízicsapata — a kéthetes balatoni nyara­lás előtt kipróbálta a tábori élet . valamennyi kellékét, adottságát A hétvégi indulás előtt még sok a tennivaló, de a főpróba remekül sikerült. Sándor László úttörőház- igazgatótól, a tábor vezetőjé­től megkérdezzük, milyen él­mények várnak a pajtásokra a következő tizennégy nap alatt? — Az előző évek vízi nagy­körei helyett idén először lesz | álló vízitáborunk. A kijelölt hely: Fonyódliget. Mi is vona­ton utazunk és tengelyen, indí­tottunk útnak négy darab ti­zenkét személyes őrsi csóna­kot, egy négyszemélyes motor­csónakot, valamint egy kaja­kot — ÁUó táborhoz vízijármű­vek!? — Azért nem fogunk hely­ben tétlenkedni. Táborozásunk célja ez évben is a szocialista hazafiságra való nevelés; a Balaton környékének földrajzi, történelmi, néprajzi megisme­rése; valamint a csapat álló- képességének fokozása, önálló tábori életre való nevelés. — Szóval kirándulásokban nem lesz hiány. — Nem. Előre kidolgoztuk minden nap programját. Szere­pe] benne a szemesi postamú­zeum, a badacsonyi Kisfaludy­ház, a szigligeti várrom s több rokon úttörőtábor megtekinté­se. Tervezünk otthoni tábori műsort is úszóversenyekkel, akadályversennyel, tábortűzzel. — Úgy látjuk, hogy sok elő­re elkészített kelléket visznek magukkal. — Vácott készítettük el a teljes tábori dekorációt. Meg­van már a díszes tábori ka­punk. Van zászlótartónk, mely­nek tetején hat különféle szi­csi Péter már kinn állt a portája előtt. Kémlelte a messzi utat. Nem sokáig iz­zadt a nyarat utánzó sugár- özönben, amikor a kanyarban feltűnt Pista bácsi a zörgös kordéval. nULl FEHÉR LOVA híres D állat volt a maga szűkebb körében. Szavahihető lószak- értök szerint ilyen göthös, so­vány gebe nem szaladgált több a vidéken. Illetve rosz- szul mondom. A szegény pára már menni is alig bírt. nem­hogy szaladni. Valamikori fe­hér szőre csapzottan, szürkén, piszkos gubancokban lógott megereszkedett bőrén. — Nem mindennapi ló ez — mesélte Buli szívesen, fröccsözés közben a ló tör­ténetét. — Ez volt kérem a Horthy híres fehér lova, ame­lyet még az apám — isten nyugosztalja haló porait — vásárolt meg annak idején a katonaságtól. — Na. itt volnánk — pihe- gett Pista bácsi és a két férfi munkához fogott, Egy-kettőre felhányták a szurkot, aztán elindultak a part felé. — Hallod-e, pihenni kell en­nek a lónak — fordultak szin­te egyszerre egymás felé, hogy a Simcsák elé értek. — Mi meg iszunk addig egy pofa sört. Hamar létrejött az egyez­ség és Horthy fehér lova órák hosszat pihenhetett. — Szalad az idő — állapí­tották meg, egymást szeretet­tel átkarolva, Mucsi Péter és Pista bácsi. — Az ember alig, hogy iszik egy pohár sört, már lefelé megy a nap. Aztán mindkét oldalról támogatva a híres lovat, percek alatt a falu szélén voltak, az enyhén illa­tozó Szagosárok partján. — Hogy a fekete fene egyen meg. a lapátot meg elhagytad valahol, te Pista! — tolta a kalapot feljebb a feje búbjára Mucsi Péter. — Itt volt az ülésen, most meg nincs se­hol! Keresték, de nem találták. Sem az úton. sem a Simcsák kocsmája előtt, ahová Pista bácsi lélekszakadva visszaro­hant. — Nincs baj — nyugtatták meg egymást végül. — Odaál­lítjuk a Ipvat a partra, és le­emeljük a kordé oldalát, az­tán zuhé... Tehát megfogták Horthy fehér lova zabláját és oda­vonszolták a meredekre. Az­tán lökdösték jobbra, taszi- gálták balra, húzták előre, tolták hátra. «= Én mondom, komám, nincs más hátra, fogjuk ki a lovat, főijük a kordét háttal a partnak. Megemeljük az elejét, aztán kicsúszüc a szu­rok. A TERV SZÉP is volt, jó is ** csak egy nagy baja volt. Az hogy a szurok a pihenés órái alatt a tűző napon meg­olvadt, s forró szeretettel si­mult a deszliákhoz. — Hó-rúkk — vezényelt Mucsi Péter és a tíz korsó sör adta erővel mindketten ne­kivetették vállukat a kordé­nak. Az pedig szabályszerűen, úgy, amint illett, megemelke­dett, és egyetlen szempillan­tás alatt a nehéz szurok pa­rancsának engedelmeskedve, nagy reccsenéssel lecsúszott az iszapos vízbe. A remegő lábú ló meg, mintha társától akart volna búcsúzni, két lépést tett felfelé az oldalban, az­tán szép csendesen elnyúlt. Még csak nem is rúgott többé. — Ezt bizony jól elintéztük — állapította meg Mucsi Pé­ter. míg remegő kézzel a pléh- dóznit kutatta zsebében. — Se ló, se kordé. — Az igaz, de a szurkot mégiscsak eltakarítottuk! — rikkantott Pista bácsi. Az isten se tudta volna megálla­pítani, sírás vagy pityókás ne­vetés bújkál-e a hangjában. Aztán egyszerre ijedten ösz- szenéztek: — De mit szól majd hozzá a Buli?!! Komáromi Magda Egy váci víziúttörő (Cserny felv.) • nű lobogóval értesítjük pajtá- ; sainkat a riadóról, reggeliről, ; ebédelésről, csendes pihenőről, I vízreszállásról és a takaródé­iról. Komplett, négyoldalas pa- rancshirdető táblánkon közöl- í jük a tábor rendjét. Lesz rajta : időjárásjelző, hőmérő, szélró- jzsa is. Beszélgetésünk végén meg­tudjuk, hogy Ambrus Géza lesz a csapatvezető. Mayer Mátyás a tábortitkár és Sán­dor Lászlóné a leánycsapat ve­zetőié. A tanácsi és társadal­mi támogatáson kívül ötezer forinttal saját pénzükből egé­szítik ki a költségeket. A ta­vaszi vidámparkok és egyéb rendezvények bevétele segíti a táborozást. S hogy el ne felejtsem: jú­lius 30-án és 31-én a televízió munkatársai látogatnak Fo- nyódligetre. „Ébresztőtől — ta­kar odóig” címmel kisfilmet ké­szítenek a Búvár Kund vízi­csapat életéről. Papp Rezső A fehér ló halála 5 j /\ZV. KAKUCSINE hiva- ; * ^ talsegéd már harmadszor j próbált belesni a vb-elnök \ szobájába, de mindannyiszor ! csalódottan húzódott vissza. \ Nem látott semmit. Ami ! nem is csodálatos, mert oda- í benn vágni lehetett a füstöt. ! Több mint három órája, hogy í a résztvevők az első cigaret- í tára rágyújtottak, s azóta sza- kadatlanul füstölnek. I Nagysokára mégiscsak vé- ! get ért az izgalmakban bő- ; velkedö ülés. Mindenki meg- \ kapta azt, amit érdemelt, ki ; dicséretet, ki szidást. Az utób- \ \ biak közé tartozott Mucsi ] í Péter tsz-tag, valamint a köz- \ j\ségi útör, Pista bácsi, akik (kívülállóként csak fél óra í múltán szereztek tudomást ; az őket ért bírálatról. I A tudomásulvétel pedig a í földművesszövetkezet ital­ic boltjában, magyarul a Sim- j csák-kocsmában történt. Í — Hát kis barátom — lapo- \ gáttá a söröskorsót Mucsi Pé- } tér — végeredményben igazuk \ van a tanácsbelieknek. Meg- % csinálták az utcánkat, lebitu- \ menezték, aztán azóta sem ju- 'tt tott időd, hogy a maradékot í, elhordd pont az én portám f elöl. Szóval, nincs mese, szom- f bat délután hozod a szerszá- } mot, elkérjük kölcsön a Buli í kocsiját meg a lovát és az 1, egész szemetet behordjuk a } Szagosárokba. Alig hagyta el a szeptembe- £ ri nap a delelőt, amikor Mu­A játékpolc lakói beszélget­nek. A hiú agyag szarvasgi- da boldogan hallja társaitól, hogy a szarvas — vagyis ő! — az Erdők Királya. Ha pedig, az, akkor az erdőben a helye!: Ezért az első adandó alkalom­mal elrejtőzik Janek, kis gaz­dája kosarában, amikor az sé­tára indul az erdőbe. Egy óvatlan pillanatban észrevét­lenül kiugrik gazdája kosará­ból. hogy megnézze birodal­mát. Érdekfeszítő kalandok várnak rá. Megmérkőzik a mókusokkal, megismerkedik a bársonyruhás vakondokkal, a harkály doktorral és a mé­hecskékkel is. Kudarcot ku­darc követ, de leginkább talán az bántja: még a kisegér is csak „furcsa jövevénynek” ne­vezi. Végül is a sok — szá­mára sokszor kellemetlen — kaland végén megpillantja a szarvast, az erdők igazi kirá­lyát. A hiú kis agyaggida csak most érti meg, hogy ő já­tékszer csupán; annak nagy­szerű, de hogy több legyen an­nál, az hiú ábrándkép csupán. A tanulság: a hiúság dóré do­log, hiszen amikor a hollók elrabolták, könnyen végzetes­sé válhatott volna számára ez a kaland. Zofia Szancerowa lengyel írónő mesekönyve mindvégig fordulatos, kalandos — s min­den bizonnyal nemcsak leköti, de tanulságul is szolgál kis olvasóinak. Jan Marcin Szan- cer kedves, színes illusztrá­cióit pedig bizonyára örömmel KÖNYVESPOLC I . Medgyesi Károly: Rigóbölcsőde

Next

/
Thumbnails
Contents