Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-24 / 171. szám
«ST MEGYEI Rozstábla - labdarúgópálya ilCírltio 1962. JÚLIUS 24, KEDD SZUPER-LILIPUT i VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK A zsúfolt kocsiban jókedvű társaság utazik. Korán kellett kelni, hogy elérjék a vonatot, keveset aludtak az éjjel, mégis vidám mindenei, mind a negyven ember — javarészt fiatalok — a budapesti, Nagytemplom utcai Különleges Csavarárugyár dolgozói. Tréfálkoznak, ugratják egymást, az esélyeket latolgatják — s a zsúfolt vonat megáll és leszállnak Tápiószecsőn. Rucaek János, a szecsői Egyetértés Tsz párttitkára, a sportolók és Faragó Sándor várja a csavargyáriakat. Faragó Sándor is gyári ember, Szecsőröl jár be Pestre, ő az üzem sportfelelőse, ő szervezte ezt a második kirándulást. Mert a negyven ember másodszor érkezett Szecsőre, három hete annak, hogy labdarúgó-mérkőzést játszották itt, s most játszani és segíteni is jöttek. A vendégek két nagy kocsira ülnek és elindulnak a határba. Egy negyvenholdas táblánál megállnak a kocsik, a férfiak, asszonyok, lányok, legények leugrálnak. Rövid „eligazítás” — s megkezdődik a munka. Keresztekbe rakják a rozsot, amelyet aratógép vágott le és kötött kévébe; rakják a kereszteket, hajladozva, izzadva, nevetve a napon. A pöttöm Varga Ildikó is javában szorgoskodik. Édesapja, Varga Ferenc, aki esztergályos, és az üzemi labdarúgó-szakosztály vezetője, megígérte, ha jó lesz, magával hozza Szecsőre. Ildi állandóan jó volt — s most kimondhatatlanul büszke, hiszen hiába kislány, most mégis együtt serénykedhet a falusi bálikkal, nénikkel. A táblán — nagy ..hajrá” volt — már katonás rendben sorakoznak a kévék. Merőlegesen szórja forró sugarait a nap, de a férfiak most fity- tyet hánynak erre. Egy másik tanyára mennek, ahol árpát zsákolnak. S mikor itt is végeztek, megkezdődik az ebéd. Birkagulyás és bor. Bőven jut mindkettőből. Vendégek és vendéglátók farkasétvágy- gyal esznek. Pohárköszöntők, nótázás, cigaretta és pihenés, s mikor a vendégek úgy érzik, hogy már kipihenték magukat, kezdetét veszi a rangadó. A rozstáblén jobban ment, ejnye, csavargyáriak! De hiába a buzdítás, férfias küzdelem után,' 7:4-es eredménnyel, a két poptot - elragadja a termelőszövetkezet csapata. Igaz, a múltkor a tsz veszítette el a mérkőzést — ha majd a paprika- és paradicsomszedéshez isimét lejönnek a pestiek, eldől végérvényesen, hogy a két csapat közül melyik -lesz a bajnok. Vacsora — aratóbál. Gáspár Júlia és Rohor.czi Mária is vígan ropja a táncot. A gyárban, a gépük mellett, a földön, kévéket szedve, s itt, a „táncparketten” sem ismernek fáradságot. A hangulat emelkedik, aztán búcsúzkodás, maradnának még a pestiek, de hétfőn dolgozni kell, és fél tízkor indul a vonat. A mozdony már eldöcögött. Húzta a hosszú szerelvényt és húzta azt a kocsit, amelyet majd szétvetett a vidámság. S Hollósi Mihály, a tsz elnöke, a vasárnapra visszagondolva, két szót ismételgetett magában: — Barátok — segítőtársak, barátok — segítőtársak. M. J. A magyar röntgenipar az utóbbi években tekintélyt szerzett termékeivel a világpiacon. A Transzformátor Ktsz a világszínvonal fejlődésével lépést tartva, most tovább tökéletesítette egyik gyártmányát. Varga Géza tervezőmérnök találmánya a Liliputnál is „lili- putibb” készülék a szakemberek véleménye szerint felvé- szi a versenyt a leghíresebb nyugati gyártmányokkal is. A szuper-liliput — új műszaki megoldás eredményeként — súlyban csaknem a fele az eddigieknek. méretét is sikerült 40 százalékkal csökkenteni, ugyanakkor teljesítménye növekedett. Példa a színjátszás szeretetéról Sikerrel mutatkoztak be az újhartyániak „Eligazítás” a rozstábla szélén A nagy magyar mesemondó, Jókai Mór Az aranyember című színművét mutatták be szombaton és vasárnap Üj- hartyán műkedvelő színjátszói. Az előadások sikerére jellemző, hogy a község lakosságának több mint fele elment az újonnan épített Móricz Zsigmond művelődési házba, hogy megtekinthesse a kitűnő színművet. Ez különösen azért figyelemre méltó, mert kint a földeken aratásra, vár a búza, és a késő éj- szaliába nyúló előadások után már menni kell a határba aratni. Hogyan jutottak el eddig a szép sikerig az újhar- tyáni színjátszók? Különleges eszközök nem álltak Lauter János, a műkedvelő színjátszók szervezője, és a színmű rendezőjének rendelkezésére, amikor az előadások megvalósításához hozzákezdett. Néhány kisebb előadás tapasztalata. amelyet még régebben rendeztek, volt minden kiindulási alap. Nehéz feladatot, vállalt, amikor a komolyabb műfajjal lépett az újhartyáni közönség elé, hiszen többnyire a könnyebb, zenés vígjátékok örvendtek közkedveltségnek. Mégis kivívták a sikert. Nagy segítséget nyújtott ehhez Virág József, a községi tanács elnöke, aki minden erejével támogatta a színjátszó csoportot, de nem szabad elfelejtkeznünk arról a jó néhány lelkes emberről sem, dolgozó parasztokról, és értelmiségiekről, akik a kultúra szeretetétől ösztönözve megfizethetetlen társadalmi munkát végeztek, hogy megteremtsék a lehetőségeket a színjátszáshoz. így például Márton Ferencné rajztanárnő, vagy Cserna András kovácsmester, és a többiek, fárasztó napi munkájuk után összegyűltek a kui- túrházban és dolgoztak a díszleteken, a technikai berendezésen, hogy időben elkészüljenek. Lauter János, a rendező, hosszú heteken át éber szemmel járta a község utcáit, hogy felfedezze azokat az embereket. akik leginkább megfelelnek majd a szereplőkről kialakult elképzeléseinek. Ezért mindenki „testhezálló” szerepet kapott, mégis áldozatos munkát kellett végezni, hogy sikerre vihessék elképzeléseiket, Valamennyien jel oldották meg feladatukat, sikeresen birkóztak meg a szerepek buktatóival. Az egész műkedvelő színjátszó csoportot egységesen dicséret illeti, nemcsak a jó előadásért, hanem azért is, hogy mertek vállalkozni arra a „háládat- lan” feladatra, hogy merőben újjal lépjenek a közönség elé! Ezzel nemcsak sikert arattak. de a község kulturális fejlődését is elősegítették. A színjátszás, az irodalom szeretete volt az az ösztönző erő. ami ezeket az embereket összehozta és arra késztette, hogy idővel és fáradtsággal nem törődve, eljussanak a bemutatóig. A siker, amit elértek, magáért beszél, hiszen még a szomszédos falvakból is eljöttek sokan az előadást megtekinteni. Természetesen ez a siker csak egy mérföldkő a tovább vezető úton. mert további színdarabok bemutatását tervezik, amelyekkel bizonyára hasonló elismerést vívnak ki maguknak. Alberti Mihály ^filftdi^irlair^ Vidám napok Balatonszárszón Június 27-én kezdték építeni és 29-én már el is készült a ceglédi járási KISZ balaton- szárszói ltábora. Nagy segítséget kaptak a fiatalok a járási vállalatóktól, sőt a honvédségtől is. Eddig két turnusban összesen 448 gyerek táborozott a Balaton partján, most egy őrsvezetőképző csoport üdül. Augusztus 13-ig az úttörők, utána pedig a KISZ-fiatalok veszik birtokukba a sátrakat. Számos kirándulást szerveznek szórakoztatásukra: ellátogatnak Tihanyba, Badacsonyba és felkeresnek más Balaton-környéki kirándulóhelyet is. ELSŐ A LENIN TSZ A ceglédi termelőszövetkezetek versenyét állandóan figyelemmel kíséri az értékelő bizottság. A napokban megállapítottált a tsz-ek sorrendjét. Eszerint a versenyben első a Lenin Tsz, második a Vörös Csillag, harmadik pedig a Kossuth Tsz. A város termelőszövetkezeteinek vetélkedésében az utolsó helyre a Dózsa Tsz kerül. BOTRÁNYHŐSÖK Jó néhány akta tanúskodik róla. hogy a rendőrség szabálysértési előadója nem tétlenkedhet. A legutóbb például Öt botrányokozót ítéltek több-kevesebb pénzbírságra. Mind az öten — Palotai János (Nyársapát). Konyicsák Károly (Al- bertirsa), Tomicske Pál (Dán- szentmiklós). Szénássi István (Cegléd), Kovács Mária (Cegléd bércéi) — ital hatása alatt követték el tettüket. Ai időszerű mezőgazdasági teendőkről tárgyaltak a tsz-elnökök és párttitkárok A monori járás termelőszövetkezeteinek elnökei és párttitkárai értekezletre gyűltek össze. Megvitatták Guba Pál, a járási pártbizottság első titkárának beszámolója nyomán az időszerű mezőgazdasági feladatokat Megállapították, hogy sokkal szervezettebben kell megoldani a gépek felhasználását. Arra kell törekedni, hogy jobb munkaszervezéssel időben végezzenek az aratással. illetve a csépléssel. Lemaradás mutatkozik a nyári mélyszántás tekintetében. Ezt is meg kell gyorsítani, valamint arra kell törekedni, hogy minél több másodvetés legyen a járás területén. Szép bolt — gazdag választék ízlésesen kiállított cipők, rend és tisztaság fogadja a vevőt a vecsési cipőboltban. Az üzlet forgalma állandóan növekedik. A hiánycikkeket hírből sem ismerik. Jellemző a következő eset. Egy kalocsai vevő betért a boltba, unokájának szeretett volna gyermekcipőt vásárolni. Budapesten sehol nem kapott megfelelő lábbelit. de Vecsésen a kiállított cipők között örömmel felfedezte a kedvére valót. Monori orvos külföldön Dr. Halm Tibor monori orvos, az orvostudományok kandidátusa, az- elmúlt napokban Kölnben részt vett egy nemzetközi orvoskongresszuson. A magyar orvos előadást tartott a gyógyászatban elért újabb tapasztalatairól. Kölnből Brüsszelbe, onnan pedig Londonba utazott. JéíS 7 r ! AKIT VISSZAVÁRNÁK Fehér köpenyben, üvegcsövekkel a kezében, a konzervgyár laboratóriumában dolgozik Domián Sári. A múlt évben érettségizett, mégpedig kitűnő eredménnyel a nagykőrösi gimnáziumban. A vakációt mindig a gyárban töltötte, úgyhogy nem ismeretlen számára a környezet. Most ősszel azonban üres marad a munkahelye: egyetemre megy, Szegedre, vegyésznek. öt év után azonban visszatér Nagykőrösre. A gyár, a munkatársak visszavárják. KÁROLY BÁCSI Egy híján kilencven esztendős Varga. Károly, a legöregebb ' szakszervezeti tag Nagykőrösön. Tartusa egyenes, bajusza huszárosán hetyke, arca rózsás. Kilencen voltak testvérek és a népes család fenntartása szülei korai halála után rámaradt. Kőműves lett, hetven évvel ezelőtt szabadult. Szabadulása után vállára vette szerszámos« ládáját és bebarangolta az országot. Délceg kéményeket emelt és. dolgozott palotákon, istállókon. Közben a szakszervezettel is szoros kapcsolatba lépett. 1894-ben kezdte meg a városban a szak- szervezet szervezését. amit persze, akkoriban nem néztek jó szemmel. A világháborúból sebesülten került ki. A\\\\\\\\V\\\\\V\V\VWVi»^.\S\V\\\\\\\VVN\\^VV\\\N\\\\\\\>^^^ A látható hang íjjahl» kei zivaiarfroni érkezése várható A Meteorológiái Intézet központi előrejelző osztályán közölték, hogy nyugatról újabb két zivatarfront közeledik. Az első már hétfőn délután elérte Ausztria keleti határait, a másik pedig az Magyarországon az egyetlen fonetikai laboratórium a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi intézetében működik. Vezetője dr. Fónagy Iván kandidátus, a következőket mondotta a Magyar Távirati Iroda munkatársának a fonetikai kutatások jelentőségéről: — A fonetika az emberi beszéd tulajdonságait, törvény- szerűségeit tanulmányozza. Az utóbbi időben feladatköre és jelentősége rendkívüli mértékben bővült. — A színészi alkotás egyik legfontosabb eszköze az emberi hang, a beszéd, a színészek mondhatni évezredek óta messzemenően felhasználják ezt az eszközt, a beszéddel elérhető művészi hatás titkának, a hanglejtés, a hangdinamika és a hangszín kifejező funkr ciójának vizsgálata azonban | csak a mai korszerű hangrög- zítő és hangelemző berendezé- £ sekkel vált lehetségessé. Ezek a vizsgálatok a fone- 'j tika legizgalmasabb feje- í zetei közé tartoznak. y Alpok északi lejtői fölött nyo- £ Minden nyelvnek megvan a múlt keletnek. Újabb záporok- í maga hanglejtése, amelyet ide- ra, zivatarokra kell tehát szá-igennek rendkívül nehéz meg- mítanunk. Valószínű az is, tanulni, ugyanakkor a hang- hogy az ismétlődő zivatarok íj lejtés, a hang színe és dina- nyomán. a meleg mérséklődik. ^ mikája, a nyelvi különbségek- (MTI) t tői függetlenül nemzetközileg Ildikó sem akar lemaradni (Gábor Viktor felvétele) hasonlóan fejezi ki az érzelmi életben lejátszódó változásokat. Ennek megvannak a maga fiziológiai alapjai. Az érzelmek belső mozgása kihat a beszédszervek működésére, s ennek következtében az átélt érzelmeknek megfelelően sajátosan módosul a hanglejtés és a hangszín. Röntgen rétegfelvételekkel kimutatható, hogy például a fojtott gyűlölettől beszélő ember gégéje úgy szorul össze, mintha valaki fojtogatná. Ezt a népnyelv szemléletesen úgy fejezi ki, hogy „harag fojtogatja torkát”. — Elekrofiziológiai vizsgálatok tanúsága szerint az előadások hallgatósága valósággal átéli a látottakat és kis: mértékben maga is ennek megfelelően működteti az izmait. Ez a magyarázata annak, hogy a gégész szakorvos a hangszalag-gyulladásban szenvedő operaénekest nemcsak az énekléstől, hanem az operák hallgatásától is eltiltja. — A fonetikai kutatások fellendülésében nagy szerepet játszottak azok az igények, amelyeket a tudomány és a gyakorlat támasztott. Az emberi fül másodpercenként 50- től 15 000-ig terjedő rezgés- számú hangot érzékelhet. A Röntgen a gyűlöletről A szétszedett hang Telefon, tárcsa nélkül A beszéd és a betegség híradástechnifcusok régebben azt hitték, hogy csak akikor érhető el tökéletes és biztosan érthető beszédközvetítés, ha széles közvetítő csatornát alkalmazunk. Ez azonban nem gazdaságos. A fonetikai kutatások rávilágítottak, hogy • az említett frekvenciahatár tizedére, sőt. századrészére is szűkíthető, ha megállapítják a beszédhangoknak azokat a lényeges sajátságait, amelyeket a közvetítéskor feltétlenül át kell venni. A szűk csatornás közvetítés tehát feltételezi a hang előzetes elemzését, szét- ’ bontását, majd újból „ösz- szerakását”. Erre egy Vocoder nevű készüléket használnak, amely a hang tudományos megismerése szempontjából is jelentős eszköz. — A beszédhangok elemzésének egyik út; a a hang láthatóvá tétele. Megfelelő szűrőberendezés valósággal olvashatóvá teszi a hangot, megadja az egyes beszédhangok jellegzetes spektrumát. A hangszintézis egyik módja viszont az, amikor a sonograph-fal kapott spektrumhoz hasonló, de egyszerűsített, emberi kézzel rajzolt ábrát fotocella segítségével hanggá alakítanak. Ez az összetevés az- elemzésnek is egyik fontos módja, mert ellenőrzi feltevéseink helyességét. — A beszédhangok szerkezetéről nyert ismeretek alapján, elektronikus gépeket is meg lehet „tanítani”, hogy a jellemző jegyzetekből felismerjék a beszédhangokat, illetőleg az összefüggő beszédet. Külföldön már működnek is olyan automatikus telefonközpontok, amelyeknek gépei a számok bemondása alapján, tárcsázás nélkül létrehozzák a kívánt kapcsolást. A korszerű beszédhangkutatás hemcsak a híradástechnika fejlődését segíti. Minthogy a hírközlés, az információszerzés legfejlettebb módja, modellje ma is a nyelV. ezért a fonetika nélkülözhetetlen a napjainkban egyre fontosabbá váló kommunikáció-kutatás, a legtágabb értelemben vettköz- léstudomány (információ-elmélet. kibernetika) számára is. A test „beszédének” a betegségek szimptornáinak jobb megértésére ezekről információk szerzésére is lehetőséget nyújt a fonetika. A beszédben ugyanis tükröződik az ember egészségi állapota. Jelentkeznek és hallhatók a különféle beteges elváltozások is. (MTI)
