Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-24 / 171. szám

1962. JULIUS 24, KEDD «w HEGYEI C/Cwlap Szovjet veteránküldöttség érkezett hazánkba A Magyar Partizán Szövet­ség meghívására hétfőn Buda­pestre érkezett a szovjet há­borús veteránok bizottságának küldöttsége. A delegáció a Szovjetunióban járt magyar veteránok látogatását viszo­nozza. A küldöttség vezetője I. V. Tyuljenev hadseregtá- bornok. tagjai S. J. Artyemen- ko, a Szovjetunió kétszeres hő­se. D. V. Jemljutyin, a Szov­jetunió hőse és A. F. Lebe- gyev újságíró. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Gábor István, a Partizán Szövetség főtitkára, a szövet­ség országos bizottságának több tagja, továbbá Kovács Imre vezérőrnagy, Görgényi Dániel vezérőrnagy. Jelen volt a fogadtatásnál M. A. Popov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Napirenden az időszerű üzemi kérdések Tanfolyamokat rendeztek a vasasszakszervezet új és régi aktívái részére A szakszervezeti választá­sok után új lendülettel láttak munkához a megye üzemei­ben a Vas- és Fémipari Dol­gozók Szakszervezetének új és régi aktívái. Erről beszélget­tünk Váry Zoltánnal, a szak- szervezet Pest megyei bizott­ságának titkárával. — Fontos feladatnak érez­tük, hogy aktíváinkat képez­zük; ismerjék lehetőségeiket és jogaikat. Ezért több oktatá­si formában foglalkoztunk ak­tíváinkkal — mondotta a tit­kár, majd így folytatta: — Sok függ a bizalmiaktól. Ezért ők sem maradtak ki a tanulásból. Oktatásukat a me­gyei vasasüzemekben a szak- szervezeti bizottságok végez­ték. Áltálában három-négy előadást hallgatták a bizalmi­ak. — Milyen témák szerepeltek, az oktatás keretében? — A felvilágosítás alapja a bizalmi kézikönyv volt. A fon­tosabb témák: a termelési, bér, munkaügyi, munkásvé­delmi és szervezési kérdések. Az előadásokat a Vas- és Fém­ipari Dolgozók Szakszervezete Pest megyei bizottságának tagjai, az üzemi szb-titkárok, és szb-tagok, valamint régi bi­zalmiak tartották. Arra töre­kedtünk, hogy a tanfolyamok minél moz­galmasabbak legyenek, ezért az előadók és a hallga­tók közvetlenül élénk vitában Fiatal tervező sikere A Váci Kötöttárugyár és az Iparművészeti Főiskola együttműködése hasznos eredményt hozott Tapasztalhattuk, hogy a divatosan és egyre jobb íz­léssel öltözködő fiatalok szí­vesen viselik a kötszövött anyagból készült ruhát, za­kót, köntöst, melegítőt, pu­lóvert, kesztyűt és sok más ruhafélét. Az idősebb férfiak viseletéből nagyrészt hiá­nyoznak ezek a darabok, de igen fontosak a női és gyer­mekruházkodásban. A műse­lyem- és banlcmfonalakból készült, szépen mintázott, pu7 ha tapintású, bolyhozott házi- köntösöknek és különféle fel­sőruházati jersey anyagoknak, amelyeket a Váci Kötöttáru- gyár az Iparművészeti Főisko­la közreműködésével gyárta­ni kíván, sokan örülnek majd, mind a hazai, mind a külföl­di vásárlók közül. A fenti program megvaló­sításáig több éves előkészítés­re volt szükség. A körhurkológépekkel fel­szerelt üzem főként me­legítőt és bundanadrágot készített. Ebből következik, hogy az iparág gyártmányai válasz­tékának bővülésétől, minősé- gi és művészi fejlődésétől a Váci Kötöttárugyár termé­kei elmaradtak. A kezdeti stagnálást már évekkel ez­előtt szerette volna meg­szüntetni a gyár akkori igaz­gatója, Galbicsek Károly elv- társ. A megoldások keresése közben jutott el az Iparmű­vészeti Főiskolára. Az ott látottak győzték meg arról, hogy a fejlődéshez vezető, közvetlenül járható út a kap­csolat megteremtése. A le­hető legsürgősebben tervező­ket kell nevelni a gyár szá­mára. Küldött is az üzem egy ösztöndíjast, aki ma már harmadéves növendék az Ipar­művészeti Főiskola kötszö­vött anyag tervező tanszékén. Most már állandósult és alkotó formát öltött a gyár és a főiskola kap­csolata: a főiskola tanára és a gyár igazgatója közösen adták ká V. Nagy Nándor diplomamun­káját az üzem legsürgősebb és leggyakorlatibb igényei­nek megfelelően. A napok­ban megtartott diplomabe­mutatón és a bírálati ülésen a fiatal tervező kizárólag a Váci Kötöttárugyár felada­tainak megoldását mutatta be, méghozzá jeles ered­ménnyel. Munkáját az ipar­ág vezetőinek legnagyobb el­ismerése fogadta. A diplomamunkák tanul­mányozása közben láthat­tunk még nagy művészi igénnyel ké­szült színes méterárut, amely többféle ruházati cikk készítésére alkalmas. Az Iparművészeti Főiskola kü­lön elismerést érdemel, hogy ennyire gyakorlati szakembe­reket nevel az iparág szá­mára és évekkel ezelőtt ön­állóan kezdeményezte a köt- szövött tanszak létrehozását. A tanszak megszervezését az égjük legrátermettebb textil­tanár, Molnár Béla vállalta, aki már 30 esztendeje tanára a főiskolának és hosszú ta­nári Aiűködésének elismeré­seként fogadta az idei dip­lomabemutatók sikerét. Er­ről Bárány István elvtárs, az iparág igazgatója a diplo­mamunkák bemutatásán tar­tott felszólalásán meg is emlékezett. Elmondta többek között azt is, hogy kötszö- vő iparunk, külföldi sikerei nem utolsósorban a főisko­lán nevelt fiatal tervezőknek köszönhetők. Geszti László beszélhették meg a legfonto­sabb szervezeti tennivalókat mindenütt, különös tekintettel a helyi adottságokra. — Hol sikerültek legjobban a tanfolyamok? — A Ganz Árammérőgyár­ban, a Csepel Autógyárban, a Préko-ban és a KEFÉM-ben mintatanfolyamokat rendez­tünk. A hallgatóságot úgy ál­lítottuk össze, hogy egy-egy tanfolyamban ne legyen több tizenöt-húsz embernél. A bizalmiak általában csaknem száz százalékban részt vettek az oktatás­ban. Az aktivitásuk is kielégítőnek bizonyult, egy-egy előadáson tíz-tizenkét bizalmi is hozzá­szólt a témához. A hallgatók általában elégedettek voltak, így például a Préko-ban az utolsó előadáson a tanfolyam hallgatói elmondották, hasz­nosnak tartották az előadáso­kat és a tanfolyam lehetett volna még hosszabb. A Csepel Autógyár motorgyárrészlegé­ben a bizalmiak a munkaver­senyről, a munkásvédelemről, s az üzem tisztaságáról mon­dották el véleményüket. A Ganz Árammérőben a bizal­miak arról beszéltek, hogy a művezetők ne csak a régi bi­zalmiakkal tárgyaljanak, ha­nem az újakkal is építsenek ki mielőbb szoros kapcsolatot, és vonják be őket az ügyek intézésébe. Az Ipari Műszer­gyárban a bizalmiak azt kér­ték, hogy a szakszervezeti bi­zottság az eddiginél többet foglalkozzék a műhelybizott­ságokkal, azért, hogy ne kell­jen a kisebb ügyekkel is az szb-hez fordulni, hanem eze­ket intézzék el a műhelybi­zottságok. M. K. JFél esztendő- ötvenezer kölcsönzött könyv Látogatás a ceglédi könyvtárban Már a nyár derekán járunk, a nagy mezőgazdasági munkák idején, amikor könnyen hiheti az ember, hogy jelentősen megcsappant a könyvtárak lá­togatottsága. Az indok, amivel ilyenkor érvelnek a könyvtáro­sok, emberileg elfogadható: aki hajnaltól késő estig kinn van a földeken, annak este nemigen van kedve, hogy olvasgasson. A ceglédi könyvtár munka­társaitól azonban nem hallani ilyen mentegetőzést. (Még az­zal sem érveltek, hogy éppen az elmúlt hetekben rendezték több turnusban a könyvtárosok továbbképzését, amelyen töb­ben is részt vettek közülük. S azzal sem, hogy általában — mint másutt is — nyáron ve­szik ki szabadságukat.) Ha va­lamivel kevesebb is a látoga­tók száma, visszaesés mégsem mutatkozik. Sőt... Két statisz­tikát tesznek elém bizonyítás­képpen. Az elmúlt esztendő elő felében harminchatezer kö­tét könyvet kölcsönöztek. A másik adat: az idén fél eszten­dő alatt 50 300 könyv cserélt gazdát. Hogy mi az oka a nagyobb kölcsönzési kedvnek? Tényeket sorolnak: — Az átépítés óta jelentősen megnőtt a forgalom. Jelenleg hétszáz ifjúsági és 1050 felnőtt ölvasót tartunk számon. A sza­badpolcos rendszer csak növe­li az érdeklődést. De jelentős segítséget nyújtott ebben a könyvtár által rendezett több író-olvasó találkozó és a fél év alatt megtartott hat irodalmi est. (A könyvtár helyettes ve­zetője, Katsányi Sándor ugyan­is a városi irodalmi színpad vezetője, ami lehetővé teszi a jó együttműködést.) Ugyancsak havonta került sor egy-egy te­matikus könyvkiállítás meg­rendezésére. (Mai szovjet iro­dalom, új magyar regények, mezőgazdasági szakirodalom, gyermekkönyvek, az ünnepi könyvhét könyvei, a szocialis­ta irodalom új termései.) Ezek a kiállítások általában egy hétig voltak megtekinthetők a könyvtárban, de már az első napon sokan előjegyeztették a kiállított könyveket. De a könyvtárlátogatók számának növelését segítette elő az is, hogy ebben a félévben már szervezett propagandamunka folyt a könyvtárban. (Például utcai hirdetőoszlopot béreltek és így tovább.) Mindez együtt­véve eredményezte a könyvtár forgalmának szinte ugrásszerű növekedését. Persze nemcsak ez. Jelentős fellendülést hozott az is, hogy a könyvtárban egyre több az új, ezekben a hónapokban, he­tekben megjelenő könyv. Az Állami Könyvterjesztőtől eb­ben az évben 32 ezer forint értékben vásárolnak új köny­veket. A földművesszövetke­zettől mintegy tízezer forint' értékű könyvet kaptak aján­dékba, s ugyanakkor értesítést A NAGY MÉRKŐZÉS kaptak a könyvtár vezetői ar­ról is, hogy még újabb húsz­ezer forintot kapnak ebben az esztendőben, további könyv- vásárlásokra. A íkönyvtár jelenleg 18 ezer forgalomban levő könyvvel rendelkezik. (Van ezenkívül 30 ezer kötetnyi könyvük a rak­tárban, de ezek többsége ma már hasznavehetetlen és selej­tezésre vár.) A forgalomban levő könyvek közül — a könyvtár vezetői szerint, saj­nos — mindössze 3500 az. ifjú­sági könyv. Ez — a hétszáz gyerökolvasót tekintve — va­lóban kevés, annál is inkább, mert a gyerekek gyorsabban olvasnak, mint a felnőttek, s a könyvek is hamarabb kop­nak a kezük között. A könyvtár dolgozói most gzon munkálkodnak, hogy a mostani fél évben is legalább 50 ezer kötetnyi könyvet köl­csönözzenek. Ha olyan töretlen akarattal dolgoznak, mint tet­ték az első félévben, biztos, hogy a várt eredmény nem marad el. p. p. A magyar borok jó eséllyel indulnak a nemzetközi borversenyen A Vajdahunyad vár román termében augusztus közepén kezdődő nemzetközi borver­senyre országszerte készülnek az állami gazdasági és terme­lőszövetkezeti pincészetek, va­lamint az állami pincegazda­ságok, amelyek az országos versenyen kitűnően szerepelt 113 borukkal jutottak be a nemzetközi döntőbe. Az eddi­gi versenyek tapasztalatai sze­rint különösen az 1961. évi termésű, fiatal, szénsavban, íz- és zamatanyagokban gaz­dag fehér, valamint az átla­gosnál jobban sikerült vörös­boraink indulnak jó esélyek­kel a harmadik nemzetközi borversenyen. A pincegazda­ságok benevezett borai közül 31 az alföldi, 41 a hegyvidé­ki, 26 a badacsonyi, 15 pedig a tokaj hegyaljai borvidékről1 származik. Mindenütt hozzá­fogtak ezeknek a boroknak a megfelelő előkészítéséhez. A borászok legfontosabb felada­ta most, hogy rögzítsék, állan­dósítsák a borok természete» állapotát, jellegbeli tulajdon­ságait. A döntőben ugyanis nemcsak a borok minőségét bírálják el, de vizsgázik a bo­rászati technológia is. (MTI) mai nap 1962. július 24, kedd, Krisz­tina napja. A nap kél 4.12 órakor, nyugszik 19.29 órakor. A hold kél 23.33 órakor, nyugszik 12.30 órakor. Várható időjárás kedd es­tig: nappali felhőképződés, legfeljebb a délutáni órák­ban egy-k&t helyen átfutó eső. Mérsékelt északnyugati szél. A hőmérséklet alakulá­sában lényeges változás nem lesz. — ÉJJEL-NAPPAL dolgo­zik megyénk két konzervgyá­ra, a nagykőrösi és a duna­keszi konzervgyár. Nemsoká­ra befejezik a korai gyü­mölcsfélék tartósítását, vége felé közeledik a málna kon­zerválása. Hozzákezdtek már a zöldbab és az uborka tar­tósításához. — ÉRDEKES kísérleteket folytatnak a gödöllői Kisál­lattenyésztő Kutatóintézet­ben: a pulykák mesterséges megtermékenyítésével fog­lalkoznak. — IDÉN IS megrendezik a nemzetközi Duna-túrát. A múlt hét péntekjén már el is indult Ausztriából az a nemzetközi csoport, amely a Dunán, többek között hazán­kat is érinti. A résztvevők néhány napot a túra során a Dunakanyar nevezetesebb helyein is eltöltenek. — ÖSSZEFOGTAK a ka- kucsi gyerekek, megalakítot­ták a falusi ifjúsági szövet­kezetét. Polonik István, a he­lyi földművesszövetkezet el­nöke irányítja a kicsiket, akik egyelőre egy kataszteri holdon termesztenek kukori­cát. nyolcszáz négyszögölön pedig cukorrépát. — VÁC legfiatalabb üze­mében, az Egyesült Izzó Televíziós Képcsőgyárában a második szalagon is meg­kezdték a televíziós képcsö­vek gyártását. E hónap elején indult meg a száztíz fokos képcsövek készítése. A Budapest televízió már ez­zel a típusú képcsővel ke­rül forgalomba. — HA KÉSVE IS, de most már úgy néz ki, hogy jövő­re megkezdik a halászteleki Szerszámgépfejlesztő Intézet­ben elkészített, már külföl­dön is sikert aratott ÉM 500 programvezérlésű másoló esz­terga sorozatgyártását. Az augusztusi filmbemutatók között szerepel A nagy mérkőzés című NDK-film, amely a német munkásspor­tolók életét eleveniti meg A rádió és a televízió mai műsora kossuth-radió 8.10: Operarészletek. 9.00: A gyermekrádió műsora. 9.20: Az if­júsági rádió zenés műsora. 9.40: Mezei csokor. 10.10: Szívesen hall­gattuk. 12.15: Könnyűzene. 13.00: Versek. 13.05: Zenekari muzsika. 14.00: a gyermekrádió műsora. 14.20: Táncmelódiák. 15.10: A Szov­jetunió népeinek tömegdalaiból. 15.25: A rádió jogi műsora. 15*40: Fúvósátiratok. 16.05: Megtudtuk — elmondjuk. 16.25: Weiner: Fisz- moil vonósnégyes. 17.15: Könnyű­zene. 18.10: Az ipari rovat műsora. 18.30: Zenekari muzsika. 19.05: A Szabó család. 19.35: Zenés irodal- hii összeállítás. 20.25: Huszka-est. 21.05: Reggeltől reggelig. 21.35: Szórakoztató magyar muzsika. 22.15: Mai szemmel. 22.25: Pucci­ni: Angelica nővér. 23.35: A Gyi- mesi—Tatár duó játszik. 0.10: Éji zene. PETÖFT-RADIÖ 14.15: Berlioz: Fantasztikus szimfónia. 15.10: Előadás. 15.25: ♦Grofó: Mississippi-szvit. 16.05: Operettrészletek. 16.40: Timár Má­té könyvének ismertetése. 16.55: Tánczene. 17.15: Gecse Gusztáv írása. 17.30: Ének. 18.10: Az Álla­mi Népi Együttes zenekarának műsorából. 18.30: Egy humorista ábrándja. 19.05: Kamarahangver­seny. 20.30: Részletek Nikolas Le­nau: Faust című drámájából. 21,05: Tánczene. 21.35: Gyermeknevelés. 21.50: Közvetítés a Bartók-terem­ből. 22.25: Könnyűzene. TELEVÍZIÓ 18.00: Az ifjúsági TV műsora. 1. Ifjúsági híradó. 2. Lányok a kira­katban. TV-kisfilm. 19.00: örök szerelem. Jugoszláv rajzfilm. 19.10: Amiről beszélnek ... Külpolitikai műsor. 19.30: TV-híradó. 19.45: A Magyar Hirdető műsora. 20.20: Bajazzók. Leoncavallo operájának átvétele az NDK-bóI, a johnsdorfi szabadtéri színpadról. 21.00: ^J\. kulcs”. Szovjet rajzfilm felnőttek­nek. Kb. 21.50: Hírek. TV-híradó ismétlése. — HÁROMSZÁZÖTVEN­EZER naposcsibét bocsát a termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok rendel­kezésére ebben az eszten­dőben a gödöllői Kisállat­tenyésztési Kutatóintézet. A kiváló fajtájú hibrid csirkék egy kilóra történő felhizla­lásához negyven százalékkal kevesebb takarmányra van szükség. — MEGÉLÉNKÜLT a tu­ristaforgalom a pilisi hegyek­ben. Hét végén szombaton és vasárnaponként a hivatásos turisták mellett nyolc-tízezer vikendező is felkeresi a fes­tői dombvidék helységeit. Nemrégiben elkészült a Pré­dikálószék mellett a Huber­tus vadászház, amely felké­szült a várható nagy forga­lomra. — HAMISÍTOTTA a rö­viditalt a Tápiószecsőt Föld- müvesszövetkezet italboltve­zetője. Ellenőrzés során fény derült a csalásra, s az Álla­mi Kereskedelmi Felügyelő­ség Pintér Tibort ötszáz fo­rint pénzbírsággal büntette. — NAGY eseményre ké­szülnek a fóti Gyermekváros lakói. E hónap végén itt rendezik meg a nemzetközi vöröskeresztes ifjúsági tá­bort. Bolgár, lengyel, német és román vendégekre számí­tanak. — LELKIISMERETESEN dolgoztak a vámosmiíkolai Vörös Csillag Tsz gazdái, szép termésre számítanak. .Becslések szerint burgonyá­ból a tervezett nyolcvan má­zsás holdankénti átlag he­lyéit elérik a száz mázsát. Gazdag termést ígér a cukor­répa is, amiből előrelátható­lag felszedik a holdankénti 250 mázsát. — SZEDIK az uborkát a kartali Uj Élet Termelő­szövetkezetben. Szép bevé­telt remél a szövetkezet tagsága a százholdas táblá­ról, ahonnét az uborkát a Dunakeszi Konzervgyárba szállítják. A termelőszövet­kezet tagjai 127 holdon vetettek köztesbabot, s zöld állapotban szedik le a ter­mést a konzervgyárnak. — ELKÉSZÜLT az új aszódi italbolt. Ugyanitt az élelmiszer- és kultúrcikk- boltot is átalakítják. — NEGYVEN holdon ter­melt az idén a dabasi Szik­ra Termelőszövetkezet Tiny- nyéről származó Somogyi Kifli elnevezésű burgonyát. Eredetileg huszonöt mázsás holdankénti termésre számí­tottak, de a harminc-har­mincöt mázsát is felszedték. Most zöldbabot és uborkát termelnek másodnövényként a felszabadult területen. Jör vőre a termelőszövetkezet 120 holdon termel újburgo­nyát. — ÉVRŐL ÉVRE ered­ményesebben gazdálkodik a gödöllői tógazdaság. A hol­dankénti halszaporulat 1950- ben mindössze 140 kilo­gramm volt. Most már eléri az évi holdankénti szaporulat az ötszázhatvan- hét kilogrammot. — ÉRIK a korai sárgadiny- nye megyénk déli fekvésű részein. Nagykőrösről, Ceg­léd környékéről, de a da­basi járás egyes részeiről is néhány nap múlva elin­dulnak az első dinnyeszál­lítmányok a fővárosba.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents