Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-21 / 169. szám

MA ülést tart a járási tanács. Na pirend: Elnöki beszámoló. 2. 1961. évi költségvetés végre­hajtása és az 1962. évi költség- vetés elfogadtatása. 3. A mező­gazdasági állandó bizottság munkájáról tájékoztató jelen­tést ad Kiss József, az állandó bizottság elnöke. 4. Tájékoz­tató a termelőszövetkezetek féléves versenyeredményéiről. Tataraani helléné A vecsési járókelőknek már fel sem tűnik a Bajcsy-Zsi- linszky úti gyógyszertár kopott épülete, annyira megszokták. Azért ha tataroztatnák, mégis szívesen vennék valamennyien. Hiába van a belsejében rend és tisztaság, a külseje nem bi­zalomkeltő, a vizes falak pe­dig egészségtelenek. Egészsé­günk védelmében álló intéz­ménynek ez nagyon rossz ha­tású! A vecsési lakosok érde­kében az egészségügyi szervek gondolhatnának a gyógyszer- tár tatarozta fására. Vagy arra varnak, hogy tönkremenjen egészen az épület? V ercezkei MILYEN SZÉP EZ A VIRÁG es hogy a gomba? —- kérdezik a monori piac standján a fia­tal és csinos lánykáidtól. Az el­árusítók, a monori József Atti­la gimnázium tanulói, Magócsi Lívia és Liktor Elvira a gim­náziumban . működő ifjúsági termelőszövetkezet tagjai. Az ott termelt árukat hozzák ki eladni a piacra, és bizony so­kan vesznek belőle. Ezt a bevételt hasznos célra fordítják, év végén tanulmányi kirándulásokra mennek. K. M. M.AI MŰSOR Mozik Ecsre: E,gy katona meg egy fél. Gomba: Énekesnő hazatér, G.yöm- rő: Ugyefogyott Rómeó/ Maglód: Szombat este és vasárnap reggel. Mende: Jó utat. autóbusz. Monor: Üzenet az élőiknek (széles). Nyár­egyháza: Mágnás Miska. Pilis: Ju­lius Caesar. Tápiósáp: Emberek a hídon. Tápiósüly: Nevessünk, úri: Folytassa, nővér. Üllő: Ádua és társnői (széles). Vasad: Folytassa, nővér. Vecsés: Boldogság országa j (szélest “ INTO PÉLDA A 14 éves Pincei Ferenc a magasodó fa tetején fészket látott. Már dobta is le a cipő­jét és mászott, kúszott a fé­szek irányába. Ringott a fa. hajlottak a vékony ágak, de a fa alatt álló kis barátok biztat­ták: Már ott vagy, már el­éred ... Kinyújtotta kezét, hogy el­érje a fészket, de helyette reccsent az ág és a vékony­testű Ferit a mentők kéz- és lábtöréssel szállították Üllőről a kórházba. Intő példa a fáramászó, fész- ketszedő gyerekeknek . .. Szabálysértők Kukoricaszárat loptak a monori Kossuth Tsz földjé­ről Lázár Anna és Vidék Rozália Monor, Lenin út 177. szám alatti lakosok. A tárgyaláson nem jelentek meg, a szabálysértési hatóság 200— 200 forint bírsággal sújtotta őket. Vidák Mária és Ignácz Erzsébet Monor, Cinka Pan­na úti lakosok egy 30 kiló súlyú sertésdögöt hoztak el a Csévharaszti Állami Gazda­ság területéről. Ä dögöt fo­gyasztás céljából akarták ha­zahozni. Bírságuk 100—100 fo­rint. IV. ÉVFOLYAM, 169. SZÁM 1962. JULIUS 21, SZOMBAT A szocialista összefogás eredménye Mérlegen az üllői Kossuth Tsz Béke brigádjának munkája A hófehér falú istállóban a tiszta, friss almon csendesen kérődznek a tehenek, s a ser­tések is elnyúlva, jóllakot- tan sütkéreznék 4z akol be­tonján. Kicsit érezni a Ben- tocid édeskés illatéit, amely­től a legyek messze menekül­nék innen... Az állatgondozók fehér köpenyei már a tetőt tartó vastag oszlopokon füg­genek. Az állatgondozó bri­gád most nem haza készül, hogy pótolja az éjszakát (mert itt a reggel, hajnali háromkor kezdődik), hanem a tsz-iro- da felé, ahol a szocialista címért versenyző brigád ne­gyedévi munkáját értékeli a bizottság. Az elnöklő Nyitrai József- né kezében zizegnek a la­pok,, ahogy a tejtermelési nap­lót forgatja, futnak a ceruzák a fehér papíron és máris hall­juk az eredményt. A tej­hozam a vállalt két százalék helyett hat százalék lett, egy tehénre jutó termelési terv 1270 liter, a tény 1444 liter. Az államnak a tsz így 500 hektó tej helyett 511 hek­tót adhatott át! Mosolyog a brigádvezető — Kovácsi Györgyné. — Ez­előtt úgy volt — súgja, hogy amikor megérkezett a kocsi, a takarmányból, a férfi gon­dozók annyit szúrtak a villá­ra, amennyit bírtak és dobták a teheneik elé, nekünk, asz- szonyoknak marad — ami maradt. Ma ők osztják szét, hogy minden tehén egyenlő mennyiséget, kapjon. Ez is nagy eredmény! A tej zsírszázaléka is emel­kedett egy tizeddel — állapít­ja meg a bizottság és a tej- kezelés tisztasága is kifogás­talan. A tbc-s teheneket kü­lön választották és a tejet is külön kezelik. A borjúsza­porulat 80 százalékról 84 szá­zalékra emelkedett, s a borjú­kat a brigád 11 hetes korban a vállalt 105 kiló súly he­lyett 124 kiló súlyban vá­lasztotta el. A növendékek felnevelése terén tett válla­lást a brigád a vállalásnak megfelelően végezte, az üszők 18 hónapos korban megha­ladták a 400 kilót. A terv­szerű almozással a trágyatermelést meg­duplázták. Ragyogóan tiszták az istállók, ólak, három havonként me­szelik, fertőtlenítik. A hízó­marhák havi súlygyarapodása átlagosan a 30 kiló felett van. A sertéseknél a szaporulat nyolc darab átlaggal szemben, kilenc darab lett, a takar­mányértékesítés 22 százalék­ról 23 százalékra nőtt. Az anyakoca-állományt különben a tsz felfrissíti. A kiselejte­zés után megmaradó 45 da­rab anyaikoca mellé a na­pokban érkezik 30 darab a ceglédi Vörös Csillag Tsz- ból. Cél, a tisztavérű fehér hússertés állomány kialakí­tása. Nagy feladat vár itt a gondozókra. A brigád az erkölcsi és po­litikai vállalásának. is eleget tett, ittasságból, hanyagságból mun­kakiesés nem történt. A rend­szeresen kiadott szakkönyve­két közösen tanulmányozzák át és a tanultakat értékesí­tik is. Szabó Gyula brigád­tag új házát közös összefo­gással építették fel, Virág Józsefnél is közösen végez­ték lakásának felújítását. A tejtermelési napló, a sza­porulati könyv, az egyedi nyilvántartási lapok már az asztalon pihennek, az izzó cigaretták kékesszürke füst­je vastag: felhőikben' keresi az utat az ablak felé. A szocialista összefogás út­ján ilyen eredményeik szület­nek s az eredmények — vall­ják a brigád tagjai — ebben a negyedévben még nagyobbak lesznek. Kiss Sándor Öt perc beszélgetés Monoron találkoztam Pong- rácz Sándorral, a gombai Uj Elet Tsz főagronómusával. Most érkezett Gombáról. El- mondka, hogy a tsz az 1418 katasztrális hold gabona vetés­területéből a csütörtöki napig 800 holdat learatott. Ebből a kombájnnal leara­tott gabonából 15 vagon olasz búza érkezését jött éppen je7 lenteni a raktárosnak, a rak­tárossal megmérték a hozott minták alapján a búza minő­ségét. Víztartalmúit 15,5 száza­lékosnak találták. A mérésre általában nagy gondot fordíta­nak. mérik a gabonatáblák át­lag és össztermését és ügyel­nek arra, hogy mérés nélkül raktár,ba ne kerüljön búza. A learatott területen több mint 70 hold tarlóhántással a nyári mélyszántással pedig 60 holdon felül végeztek, öröm­mel újságolta még, hogy a nö­vény ápolási munkákat java­részt befejezték. A kukoricát már kétszer ka­pálták, egy részét (280 holdat) Hungazinnal vegyszeresen gyomirtották. Tő&záma meg­haladja a 2300-at. , Az elmondottak alapján a tsz büszke lehet a szép, gyom­mentes, már most embermagas­ságot elérő kukoricájára. Bur­gonyatermésre sem panaszkod­hatnak. A szedés még folyik, de már a tervezett szerződés­ben vállalt mennyiséget a MÉK-nek átadták. Á tsz ter­ven felül is ad át még szük­ség esetén burgonyát a MÉK- nek.-h-y Női önkéntes rendőrök Az országban másodiknak Pilisen alakult meg a női ön­kéntes rendőrszakasz. Kozma Istvánná az egyik önkéntes rendőr tájékoztatott: — Rajtam kívül még öten vannak: Gál Ferencné, Solti Jánosné, Maja Erzsébet, Csil- ló Judit és Thury Lászióné. — Mik a feladataik? — A mi munkánk, hogy el­lenőrizzük a cukrászdát, a mo­zit, hogy 18 éven aluliak ne fogyaszthassanak szeszesitalt és ne nézzenek meg 18 éven felülieknek szóló filmet. Azon­kívül részt veszünk a kultúr- ház rendezvényein és ügye­lünk a rendre. Természetesen az ifjúságvédelmi bizottság munkájában is segédkezünk. — Mennyi elfoglaltságot je­lent ez? — Hetenként 4 órát. De mi akkor is „szolgálatban” va­gyunk, ha nincs rajtunk a kar­szalag. Különösen, amikor reg­gel bevásárolni megyünk a piacra. Például ma is zöldba­bot akartam vásárolni, de összeszedték és bevitték Pest­re, hisz felárral eladhatják. Ha egy kicsit előbb érkeztem vol­na ... Nem baj, majd máskor jobban fogunk rájuk ügyelni, — mondja. 1 Itt a faluban mit szóltak az emberek, amikor meglátták karszalaggal Önöket. — Kezdetben fúrcsálták, de már megszokták és nem néz­nek ránk bíráló szemmel, mert tudják, hogy mi is dolgozó emberek vagyunk, s önként vállaltuk a rend védelmében e munkát. Kutas XS>XXXXXXXNXVvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXXXXXXXXXXXXXXXVVXXXX\XXNXXXXXXXXX\XXX>X>XNXXXXXXXXNXXXXXX>XXXXX\A>>>XXXXXVNXX' ...DE LEGJOBB OTTHON“ Egy maglód! Iiajószakács élményei 11. — Nos, halljam élményeidet, Palkó! — szóltam „tengerész” unokaöcsémnek. (Zárójelben jegyzem meg, hogy minden magyar hajós, aki tengerjáró hajón dolgozik, büszkén neve­zi magát tengerésznek.) — Talán ott kezdem, hogy amikor elhagytuk Mohácsot, s eltűnt a magyar határ, kissé összeszorult a szívem... de­kát főznöm kellett, nem értem rá sokáig nézni a tovatűnő tá­jat. — A Vaskapu-szoros gyönyö­rű. A hatalmas két sziklapart között eltörpült nemcsak az ember hanem még a mi 1200 tonnás Tiszánk is, és játék­szernek tűnt. Ki-kipillantva. kerestem Jókai Noémijának szigetét. Sajnos, nem láttam! — A román—bolgár Duna- szakaszon nagyon széles a víz. Alig látni egyik parttól a má­sikig. Braila új kikötője gyö­nyörű, ahol a Fekete-tenger és a Duna hajói adnak egymás­nak randevút. Itt nem veszte­geltünk sokat. Üzemanyagfel­vétel után mentünk is tovább. Talán csak annyit, hogy ott már nem hiánycikk a sertés- hús. A nép inkább juhhúst * eszik. — Constantában kirakodás volt. Ráértem, közel négyórá­nyi időm városnézésre fordí­tottam. A bolgár parton sehol nem kötöttünk ki. egyenesen Istanbulba mentünk. Istanbul? Hasonlít fekvése Budapesthez. A Boszporusz két partján fek­szik. A törökök, férfiaik és nők egyaránt, európai ruhában járnak. Ut-ott látni még bu- gyogós falusi atyafit, de azt a török gyerekek ugyanúgy meg­bámulják, mint amikor Pesten végigmegy egy szűrös vidéki magyar! — Törökországban Izmirben hosszabb ideig — egy egész napig — időztünk. Kirakatai tele európai, zömben angol és amerikai áruval. Szőnyeget csak kirakatban láttam. Beirutban (Libanon) szintén hosszabb ideig tartózkodtam. Elhatároztam, hogy vásárolok valamit. Persze, csak „maszek” kereskedelem van az orszja- ban. Kirakataikban a világ minden áruja látható: japán zsebrádió, amerikai Coca-cola, rágógumi, brazil kávé. argen­tin hús. kínai gyümölcskőn-, zerv ... Franciául beszélek, de itt inkább az angol nyelv az ural­kodó. Egyik kollégámmal men­tünk partra, aki beszél ango­lul. Most már én is tanulok angolul. Egy inget aloartam venni, de olyan drága volt, hogy nem vettem, mert Buda­pesten feleáron kapom meg, így csak gyümölcsöt vásárol­tam. Megittunk egy-két üveg Coca-coléi (a magyar málna­szörp jobb!) s mentünk „haza” hajónkra. A ottani óriási ellentétek ötlenek rögtön az idegen sze­mébe. ami megnyilvánul, az öl­tözködésben. építkezésben, köz­lekedésben egyaránt. Alexandriáról csak annyit, hogy az új városrészben a 16— 20 emeletes felhőkarcolók nem ritkák, de ugyanilyen gyakori, ha nem gyakoribb, a földhöz- tapadtan szegények sárltyiny- hója. * — Hazafelé tartó utunkon a Duna igen magas vízállású volt. Calafat és Vidin között a híd alatt nem fért el hajónk. Az egész parancsnoki hidat le kellett bontani, majd a híd alatti áthaladás után vissza­szerelni. őszintén szólva örül­tem neki, mert az 1—1 napi kényszerszünetet arra használ­tam fel. hogy megtekintettem mind a. román, mind a jugosz­láv várost. — További tervem: átme­gyek egy másik. 4000 tonnás hajóra, amely óceánokat szel át. —esjó— BURGONYÁT SZEDNEK mintegy 13 holdról a gyömrői Petőfi Tsz dolgozói. Elől Itádi István ás felesége (Foto: Hrutka) Segítségkérés Az egyik nap telefonhoz hívtak. A beszélgetést úgy írom le, ahogyan elhangzott: — Hörömpő Jenő elvtárs? — Igen, az vagyok. — Itt Gaál Jánosné beszél a Monori Járási Tanácstól. — Tessék, miben lehetek szolgálatára. — Segítségüket kérnék, mint múltkor a Karkosiák-ügyben. Most újból van egy rászoruló, nehéz szociális helyzetű asszo­nyunk, aki igényli a támoga­tást: Burján Eszterről, van szó, aki a Liliom utcában la­kik kislányával. — Igen, ismerem: csökkent munkaképességű. — Igen, ő az. A trafikenge­délyét a járási tanács illetéke­sei már elintézték: megkapta. Most arról van szó, hogy meg tudjon indulni az árusítással. Ehhez viszont pénzre van szüksége, tőkére: ötezer forint­ra! Ez ügyben az asszonyka az OTP-hez fordult, hogy há­zára kölcsönt vegyen fel, eh­hez azonban négy kezest nem tud szerezni. Nincs más mód, mint társadalmi összefogással a szükséges összeget előterem­tem. Nem hagyhatjuk cser­ben a beteg, rászoruló asz- szonykát, 9 éves kislányával! — Ezzel egyetértünk, miben lehetünk tehát segítségükre? — Kérem, hívják fel a mo­nori társadalmi szervek — a Vöröskereszt, nőtanács, KISZ, valamint üzemek, intézmények — figyelmét Burján Eszter nehéz, szorult helyzetére. Bi­zonyára segíteni fognak! Mi már jó példával elől járunk! A járási tanács egészségügyi és gyámügyi osztálya ezer fo­rintot biztosit a nemes elha­tározáshoz. — Kérem, ezt a legnagyobb készséggel megígérhetem. A felhívás meg fog jelenni, s re­méljük, lesz eredménye! — Köszönjük szépen, a vi­szontlátásra. Nem először fogtam ceruzát, s nem utoljára volt készen szerkesztőségünk arra, hogy bajba jutott, nehéz sorsú em­bereken segítsen. Most is azt tesszük, s kérjük a társadal­mi szerveket, ne hagyják, hogy egy nemes kezdeménye­zés — a közömbösség áldozata legyen! (HJ) Hétvégi sportjegyzetek Álom és valóság Az egyik este egy régebbi Népsport került a kezembe, ahol azt olvastam, hogy az egyik tsz-sportkör egy barát­ságos mérkőzésen látta vendé­gül a Ferencváros labdarúgóit. A mérkőzésit ötezer ember nézte végig. Utána az jutott eszembe, hogy megyénk egyik községének sportköre éppen a napokban látta vendégül a Ta­tabányát és a mérkőzés után, Grosics Gyula, a csapat sok­szoros válogatott kapusa él­ménybeszámolót tartott. A sportkör ezt. az eseményt az egész járásban propagálta, így itt sem voltak kevesebben. To­vább gondolkodva ezen, eszembe jutott, hogy ez egyál­talán nem új dolog, mert lát­tam én már ezelőtt hat-nyolc évvel is kis községben futbal­lozni a Honvédet és a Fradit, láttam deszkából tákoít emel­vényen bokszolni Papp Lacit. Ilyen gondolatok közt szen­déről tem álomba, s csodálatos álmom volt. A monori járás egyik községében jártam, ahol a sportkör gazdag programot biztosított a sportszerető kö­zönségnek. Vendégül látott is­mert és népszerű NB I-es csa­patot, hallottam egy Szepesi által tartott élménybeszámo­lót, láttam vívni Kárpáti Ru­dit, láttam öklözni Törököt, birkózni Polyákot és Kozmát, láttam a női tornász-váloga­tottat, és még sok szépet, ami­ről az ember egy éjjel álmod­hat. Nem is lehet ezek után csodálkozni, hogy álmom sportkörének háza tája felett nem gyülekeztek a pénztelen­ség sötét felhői. Volt rendes öltözője, volt a futballistáknak rendes cipőjük, és nem a bú­csúi báltól várták a megvál­tást. Nem érvényesült náluk az az elv sem, hogy: sportkör egyenlő a futballcsapattal. Volt sakk-, pingpong-, röplab­da-, torna-, atlétikai szakosz­tálya is, és volt ennek a sport­körnek még egy érdekessége: a sporttal foglalkozott és nem bálok, színdarabok rendezésé­vel. Ilyen szép álom után nem is lehet csodálkozni azon, hogy egy kissé elaludtam és reggel arra ébredtem, hogy a kultúr- ház gondnoka zörget az abla­kon: „Igazgató elvtárs! A sportkör érdeklődik, hogy a búcsúi bálra kivel kell aláírat­ni az engedélyt”. — ózdi — A PILISI ÚTTÖRŐK társadalmi téren rendben a fő­Mihály)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents