Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-21 / 169. szám
1963. JÜLIUS 31, SZOMBAT-&Ortap ÜZEMEINK JELENTIK: A megye készítményei a nagyvilágban Novoszibirszk, Athén, London, Bonn, Singapur — (jnt'elhúzó óra Szárított hagyma — Színes golyóstoll Megszületett az új árammérő — őrömmel adtunk hírt erről annak, idején. Az új háztartási árammérő készülék igen kevés alkatrésszel készül, s így árával is versenyképes a nemzetközi piacon. A kísérletek után most hozzáír forgalomba az első nagyobb tételt, egyelőre hazai használatra. A C—2-es berendezést elsősorban a fejlődésben elmaradott, villamosodó országokban értékesíthetik. A napokban két jelentős üzletkötést várnak a Gödöllői Árammérőgyárban. Az egyiket Görögországban. Rövidesen eldől, hogy Athénben aláírják-e a megrendelést, mintegy 300 000 mérőórára. Ezek egy része háromfázisú ipari készülék, másik része a háztartásokban használatos. Ez a kötés hosszú időre munkát biztosítana az üzem részére. Novoszibirszk, a távoli szovjet város, jelentős ipari kiállítás színhelye. A magyar áruk között szerepelnek a Gödöllői Ganz Árammérőgyár készítményei is. Három szakember utazott ki a kiállításra, s jó üzletkötést remélnek A budapesti vásáron már több- ezres szállításról írtak alá megállapodást. Fontos gyártmányuk az önfelhúzó automatikns kapcsolóóra. Az üzletek, közúti világítás és az éjszakaműködő elektromos hőtárolók ki- és bekapcsolására szolgál. Érdekessége, hogy amikor az időt jelző óraszerkezet lejár, egy villanymotor maga húzza fel azt. Most kezdik meg nagyobb tétel gyártását. Aszalt hagyma — eperpálinka Megkezdték a hagyma „aszalását” a Ceglédi Gyümölcs- és Szeszipari Vállalatnál. A gyümölcsaszaló berendezésen szárított hagymát csomagolják és nagyobb tételekben szállítják exportra. Az elmúlt évekhez hasonlóan Anglia és Nyugat- Németország a két nagy felvásárló. Előreláthatólag igen jelentős^ mintegy 150 vagonnyi szárított hagyma készül, s indul külföldre az idén, Milyen újsággal szolgál a vállalat szeszfőzdéje? A betonmedencében máiéi ik a íae,per — a szeder cefréje. Ha eléri a kellő szesz- íc-kot. megkezdik a híres ceglédi eperpálinka főzését. Július végén gyújtanak az üstök alá. Ezzel indul az idei szeszfőző szezon. , Ezt megelőzően azonban valamennyi lepárló berendezés átesik a nagy nyári karbantartáson. Az érést késleltető időjárás az idén erre bőven módot ad. Az üdítőital-részlegben nagy mennyiségben készül a citrom és narancs ízű szénsavas ital. A szegedi ünnepi játékokra 12 000 üveggel szállítanak, hogy a várható nagy fogyasztást kielégítsék. Az itt élő munkások részére az újságot, az örvendetes hírt ez jelenti: néhány nap múlva befejezik a szociális létesítmények épületét. Az étkezde, amely egyszerre száz ember ebédelését biztosítja, már tető alá került. A mostani épületrész fürdőt, öltözőt, zuhanyozót, mosdót és mellék- helyiségeket foglal magában — a mai igényeknek megfelelően. Golyóstoll Singapurba A posta nem mindennapi címzéssel vette fel a teher- i autónyi árut: golyós- és töltőtollat szállítanak Istanbul— Kairó—Singapur rendeltetéssel; A szentendrei golyóstoil- üzem ötféle ironja kelt útra. fíagy gond .volt a csomagolás, hiszen trópusi éghajlatra, tenKádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Mindszitertanács elnöke és felesége, július 19-én Anton Jug óvnak, a bolgár minisztertanács elnökének társaságában látogatást tett a neszeberi „napos part”* üdülőtelepen és Burgasziban. Kádár János és felesége, akik rendes évi szabadságukat tölgeri utazásra kellett felkészülni. Félmilliónyi magyar áru, ugyanennyi póttartállyal indult az egzotikus tájra. Ez az első szállítmány ilyen nagy távolságra. Közelebbi útra, Csehszlovákiába mennek a Stílus 120— 130-as írónők és olcsó műanyag töltőtollak. Jugoszlávia is hasonló árut kért és kapott. Ez évben 350 000-es tételt szállítottunk részükre. Az év hátramaradó felében 250 000 celluloid iridiumos hegyű tolira kaptak megrendelést a magyar 'külkereskedelemtől. Ugyancsak nagy mennyiségű, több százezres rendelést kaptak a már bevált cikkekre. Sokat szóltunk a most rendelkezésre álló húszféle típus gyarapításáról — új gyártmányokról. A napokban Szentendrére költözött a fővárosból a szerszámműhely. A korszerű, világos új üzemiben most már néhány hét alatt elkészülhetnek az új gyártmányok szerszámaival, ötféle, új — ■köztük több színű megoldással jelentkeznek ősszel. A formák modernek, ízlésesek, versenytársai a külföldi gyártmányoknak. A napokban már megjelenik üzleteinkben két újfajta golyósiron. Tulajdonképpen régebbi gyártmányok. de eddig csak exportra szállítottak. Az egyik hosz- szabb festéktartállyal, a másik teljes műanyag kivitellel készül. A kereskedelem 10—18 forintos áron hozza forgalomba; T. Gy. tik Bulgáriában, megtekintették az üdülőtelepet és találkoztak Neszéber lakóival, valamint a világ minden tájáról itt üdülő nyaralókkal. Kádár János és felesége meglátogatta a primorszkói nemzetközi ifjúsági tábort is, ahol a fiatalok nagy lelkesedéssel és ünnepléssel fogadták a magyar vendégeket. Kádár János elvtárs és feleségének látogatása a bolgár tengerparton Most már biztosan sikerül a másodvetés A monori Új Élet Tsz-ben a háztáji gazdaságok részére is vetnek másodnövényt Kiadós eső hullott szerda délelőtt a monori határra. Délután még a délelőttinél is nagyobb eső locsolta meg a földeket. Az „áldás” nyomait még másnap délelőtt is láttuk. A homokosabb részeken és a földeken felitta ugyan a föld a csapadékot, de a dülő- utakon és a völgyekben még tócsákban állott a víz. A monori llj Élet Tsz tagjai gyorsan „alkalmazkodtak” az időjáráshoz. Az aratás helyett, a kévéket forgatják az egyik sutt a kereszteket szedik széjjel, nyilván beáztak. Az Üllő— Monor közötti országút baloldalán a keresztek között lovakkal szántanak. Hat pár fogat forog a keresztek körül. Elég tekintélyes darabot felszántottak, mikor megállítjuk az első fogatot, amelyet Bimbó István — mint később megtudtuk, az egyes számú brigádvezető betegsége miatt ezt a tisztet is betölti — hajt. — Tarlóhántás, vagy másodvetés alá készítik elő? — érdeklődünk munkájuk felől. — Másodvetés lesz. — Traktorral nem szaporább? — De igen, csak azok a nagy táblákon szántanak. Oda a szövetkezet vet másodnövényt. Itt a kisebb táblákon a lovakkal könnyebben forgolódunk — indokolja, hogy miért fogtak lovakat az ekék elé. Mert bizony ez, mióta a szövetkezetbe léptek; azóta Monoron sem „divat”. Ha a traktorokkal közösnek szántanak, akkor a lovakkal valószínű, hogy másnak. Meg is kérdezzük a brigádvezetőhelyettest: — Ebbe a földbe kinek vetik a másodnövényt? Kérdésünkre már többen végszóinak, mert közben már ideértek a többiek, Bimbó József, Sz. Kovács Lajos, Bimbó János. — Magunknak vetjük, a háztájinak — mondja a „harmadik” Bimbó. — A vezetőség úgy határozott, hogy a tehenes gazdák egy hold másodnövényt vethetnek — magyarázza a bri- gádvezető-helyettes. TÖRVÉNYEREJŰ RENDELET AZ ALKOHOLISTÁK ELLENI INTÉZKEDÉSEKRŐL AZ ELNÖKI TANÁCS ÜLÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. Megtárgyalta és elfogadta az alkoholisták elleni intézkedésekről szóló törvényerejű rendelettervezetet. Az Elnöki Tanács elhatározta a Magyar Népköztársaság és Dahomey Köztársaság közötti diplomáciai, kapcsolatoknak nagykövetségi szinten történő felvételét. Az Elnöki Tanács végül egyéb ügyeket tárgyalt. ★ Az Elnöki Tanács moát elfogadott törvényerejű rendele te hatékony eszközt ad a tanácsok, az igazságügyi szervek, a rendőrség, az egészségügyi intézmények és az alkoholizmus káros következményei miatt sínylődő családok kezébe. Az elmúlt években államunk számos intézkedést tett az alkoholizmus visszaszorítására és megelőzésére. Az erőfeszítések jelentős eredményeket hoztak ugyan, de az üzemi és közlekedési balesetek, a kórházak és az egészségügyi intézmények kimutatásai arra figyelmeztetnek, hogy az ital még mindig viszonylag sok áldozatot szed. Az állami, a társadalmi és a tömegszerve- zetek előtt ezért további nagy feladatok állnak az alkoholizmus elleni küzdelemben, s e feladatok megoldásához nyújt segítséget a most elfogadott törvényerejű rendelet. A rendelet módot ad arra, hogy nyilvános helyen botrányt okozó, vagy magával tehetetlen részeg személyt a rendőrség úgynevezett „kijózanító szobába” szállíthassa. A beszállított személy viseli a kijózanítással kapcsolatos szállítási és kezelési költségeket. A tanácsok egészségügyi szakigazgatási szex’vei, rendelőintézetei elvonó kezelésben való részvételre kötelezhetik azokat az idült alkoholistákat, akik magatartásukkal, családi életük felbomlását okozhatják, kiskorú gyermekeik erkölcsi fejlődését hátráltatják, környezetük biztonságát veszélyeztetik, a közrendet, illetve a termelőmunkát rendszeresen zavarják. Az egészségügyi szakigazgatási szervek mellett külön orvosi bizottságok kezdik meg működésüket a főváros kerületeiben, megyei jogú városokban és a megyeszékhelyeken, továbbá az egészségügyi miniszter által meghatározott helyeken. E bizottságokhoz egyaránt fordulhatnak állam- igazgatási, rendőrségi szex-vek, az alkoholisták házastársai, vagy tartásra jogosult hozzátartozói, és szakszervezeti, ifjúsági, nőtanácsi szervek; s javasolhatják a kötelező elvonókezelés elrendelését. A bizottságok a kéréseket minden esetben gondosan megvizsgálják — az érintett személyt orvosi vizsgálatnak is alávetik.— „s ha a kötelező elvonó kezelést indokoltnak tartják, javaslatukat a tanács végrehajtó bizottságának egészség- ügyi szakigazgatási szerve elé terjesztik.” Az indítványról az egészségügyi szerv dönt. A törvényex-ejű rendelet kimondja, hogy a kényszer-elvo- nó kezelés munkaidőn kívül történik, s szükséges gyógykezelésnek kell tekinteni. A biztosításra jogosultak és nem jogosultak kezelése egyaránt ingyenes, útiköltség megtérítésben azonban nem x-észesül- nek. A rendelet a továbbiakban intézkedik a gyermektartási 1 kötelezettség betartásáról, illetve betartatásáról. Eszerint á bíróság elrendelheti, hogy a házastárs, vagy a gyermek gondozója kezéhez fizessék ki az olyan személy munkabérének, járandóságának legfeljebb 50 százalékát, aki iszákos életmódja következtében nem tesz eleget a gyermekével szemben fennálló tartási kötelezettségének. Az előírások szerint erre az ügyész lesz indítványt az illetékes bírósági szerveknek, amelyek azt nyolc napon belül megtárgyalják. Az ügyészi indítvány előterjesztését kérheti az érdekelt házastárs, vagy a tartásra jogosult hozzátartozó s kezdeményezhetik államigazgatási, szakszervezeti, ifjúsági és nőtanácsi szervek is. A törvényerejű rendelet jxí- lius 21-én lép hatályba. (MTI) A „ mérgezett nyíl" nem talált Szemtől’szemben a hibákkal a százhalombattai építkezésen Bizonyára sokan tapasztalták már, hogy milyen mérhetetlen károkat tudnak okozni a köztudatba „bedobott'’’ híresztelések. Sajnos, nagyon ritkán lehet nyomára akadni a káros ferdítéseknek. Mégis, hogyan lehet ellenük védekezni, hogyan lehet elkerülni, hogy ne mérgezhessék meg a légkört és ne okozzanak kárt a munkában? Ügy, ahogyan ezt nemrég a Százhalombattai Hőerőmű építkezésén is tették. Ki nem deríthető forrásból szivárogni kezdett a méreg, rosszindulatú megjegyzés formájában! „A pártszervezet — Milyen nagyságú területen vetnek — érdeklődünk tovább. — Itt tíz hold lesz, de sokan akarnak vetni — kapjuk a választ. — Milyen feltételek mellett kapják meg a földet? — A szántási díjat mi fizetjük, s a texrnés mind a miénk lesz — mondja Sz, Kovács Lajos. Arra a kérdésünkre, hogy kifizetődik-e így a másodnövény termesztés, egymás szavába vágva válaszolják: — De még mennyire. A mostani eső után biztosan sikerül a vetés. Átlagosan húsz mázsa takarmányra számíthatunk. Hol tudnánk ennyi pénzért ennyi takarmányt venni. Sz. Kovács Lajos hozzáteszi: — Kell is a takarmány, mert a háztáji földeket a gyengébb földekből adták ki. — Most már nem érdemes erről beszélni — inti le őt Bimbó István — a vezetőség úgy határozott, hogy jövőre egy táblába, egymás mellett adja ki a háztájit és így nem lesznek ilyen panaszok. Végére érünk a beszélgetésnek, körmig égtek a cigaretták. Kifújták magukat a lovak is. Munkához kezdenek, tovább róják a köröket, hogy «mielőbb földbe kerülhessen a mag. Mihók Sándor „ki akarja nyírni* Demendy Zoltán főépítésvezetőt”. Mindez akkor történt, amikor a feladatok egyre sűrűsödtek, nehezedtek. Persze, a címzetthez is eljutott a jóindulatú figyelmeztetés. Éppen akkor, amikor valóban bírálatot kapott a pártszervezettől az építkezésen meglevő lazaságokért. Szerencsére nem kell részletezni a történteket, hisz az eset nem okozott különösebb komplikációkat. A pártszervezet is tudomást szerzett az ügyről, s nagyon helyesen «— nyomban igyekezett szót érteni Demendy Zoltánnal. Tisztázták, hogy szó sincs rosszindulatról, ellenkezőleg nagyon is értékelik az országos hírű szakember mxmkáját, persze, továbbra is arra kérik, hogy szívlelje meg a bírálatot és a pártszervezet segítségével igyekezzen az eddiginél is nagyobb rendet teremteni. A „mérgezett nyíl” tehát nem talált. Ellenkezőleg, Demendy Zoltán a közelmúltban összehívott egy termelési értekezletet, amelyen — most már elsősorban az irányító gárdának címezve — elmondta, hogy valójában mire kell figyelmet fordítani az építkezésen. Akadt bőven tárgyalni való. Elmondta, hogy a második negyedév első két hónapjában még hatszázalékos tervlemaradás mutatkozott, s a termelékenységgel is hadilábon álltak. Ennek ellenére a béralapot jócskán túllépték. Elmondta, hogy az elmaradást elsősoi'ban a szervezetlenség okozta. Egyik példát a másik után sorolta. Bírálta az ácsmunkát, a munkavédelmi előírások megsértését és így tovább. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmaradást csak úgy lehet pótolni, ha az egyes brigádok és munka- csoportok helyes kezdeményezései nyomán építkezésszerte gyökeret ver a munkaver- seny-mozgalom, ha a munka szervezéséért felelős műszakiajk mindent megtesznek a feladatok tökéletesebb összehangolásáért, ha felkarolják a dolgozók kezdeményezéseit, Németh Tihamér szb-tit- kár felszólalásában elmondta, hogy az eddigi versenyvállalások két és negyedmil- liós hasznot jelentenek és ha megvalósulnak, hat nappal korábban fejezhetik be az éves tervet. Németh Gyula, a pártszervezet titkára is a munkaversenyt méltatta és kiemelte a főépítésvezető beszámolójából a műszakiaknak! szóló részeket. Saját tapasztalatai alapján hívta fel a figyelmet arra, hogy a fizikai dolgozók elég gyakran kémek munkát, hisz ha már az építkezésen töltik az idejüket, dolgozni és keresni akarnak. A többi felszólaló is jó néhány hibát említett. Rozs Gyula főgépész például arról beszélt, hogy sok baj van a hegesztők munkájával és ez nem is csoda, mert kevesen rendelkeznek megfelelő szaktudással. Varga Imre kubikos brigádvezető mondta el, hogy a lakótelep építkezésén nem volt telefonjuk. Ha kimaradt a villanyáram vagy más üzemzavar fordult elő,- küldöncöt kellett küldeniük a szerelőkért, ami bizony jelentős kiesést okozott. Sok bírálat érte a betonozási munkákat is. Puskás Csaba építésvezető * arról beszélt, hogy a rosse adalékanyag miatt köbméterenként 50 kilóval több cementet kell tenniük a betonba, ami nem olcsó mxiiat- ság. Jó osztályozó berendezéssel lehetne ezen segíteni; Egyszóval jócskán kijutott a bírálatból mindenkinek ezen a termelési értekezleten; Látszott, hogy az emberek felelősségük teljes tudatában tárgyalnak a termelés gondjairól, azt akarják, hogy amit rájuk bíztak. annak a lehető legjobban megfeleljenek. Hol van már azóta a főépítésvezető „kinyírásáról” költött mese. Sokkalta fontosabb gondjaik vannak a százhalombattai építőknek: pótolni akarlak a mulasztottakat. Ez jórészt sikerült, persze a feladatokból is jócskán maradt még; de közösen bizonyára valamennyivel sikeresen megbirkóznak. Farkas István i
