Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-21 / 169. szám
nsr »tetei hírlap 1962. JULIUS 21, SZOMBAT Háromszáz különleges mérleg a IM M-nek A Hódmezővásárhelyi Mérleggyárban a Dunai Cementes Mészímű megrendelésén-e elkészült az első tíz különleges, 150 kilogrammos, körszámla- pos félautomata mérleg. Ezeken előre beállítható, mennyi anyagot akarnak önműködően mérni. Ha a szállítószalagról a kívánt mennyiség került a mérleg tartályába, a töltőrész önműködően kikapcsol és a szerkezet kiüríti az anyagot. A megrendelt háromszáz ilyen különleges mérleg elkészítését a hódmezővásárhelyi gyár eredetileg az év végére vállalta. A DCM kérésére azonban a gyár dolgozói elhatározták, hogy a konaresz- szusd versenyben a tervezettnél három hónappal előbb, szeptember végéig átadják mind a háromszáz félautomata mérleget. (MTI) EL KELL JUTNI MINDEN FIATALHOZ Miért slagnál a KISZ-tagfelvétcl a Csepel Autógyárban VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Vannak bizonyára olyanok, akik a címben feltett kérdés hallatán hevesen tiltakoznak, számokra hivatkoznak, statisztikai adatokat idéznek. És mintha igazuk is lenne. — Nézzük talán az idei tagfelvételeket — mondja Luká- csy Gábor, a gyár KlSZ-bizott- ságának titkára. — Januárban kilenc, februárban 31, márciusban 45, áprilisban 7, májusban ugyancsak 7, júliusban, az első félév utolsó hónapjában pedig tizennyolc új KISZ- tagot vettünk fel. A februári és márciusi magas számok nagyrészt a MÜM-intézet segítségének köszönhetők. — Túlzás tehát azt állítani, hogy a tagfelvétel-stagnál a gyárban? — Sajnos, nem. Ez a valóMAKSZIMKA Még ebben a hónapban újra láthatjuk a mozikban a Makszimka című nagysikerű, színes szovjet filmet Szépül ä ráckevei művelődési ház Mim már korábban hírül adtuk, a hét elején megkezdték Ráckevén a járási művelődési ház tatarozását. Az öreg, bolthajtásos. nedves, salétromos épület, amelynek egy része állítólag még a török idők alatt, épült, alaposan rászorul a kozmetikára. Igaz ugyan, hogy ezzel még nem lesz sem tartó- sabb, sem erősebb, s az emberben akaratlanul is felötlik a gondolat: érdemes-e százezreket beleölni ezekbe a nyirkos falakba? A válasz egyértelmű „igen” lehet, mert az elkövetkező években nem jut pénz uj művelődési házra, s alkalmas épület sincs az átköltöztetéshez. Azzal kell tehát gazdálkodni, ami van. A község tízéves fejlesztési tervében ugyan szerepel egy új művelődési ház. de addig sem maradhat I hajlék nélkül a népművelés. Ezért a tatarozás szükséges, s egyben hasznos is. Az elmúlt évben a nagy színháztermet tatarozták. Az a munka 150 ezer forintot igényelt, s néhány évre, vagy talán már véglegesen is, megoldotta a nagyterem gondját. Az idén pedig 200 ezer forintért a klubszobákat, és a szakköri helyiségeket tatarozzák, végig az egész utcafrontot. Az idei munkával együtt a járási művelődési háznak mind a líz helyisége megszépül, felfrissül. Kicserélik a hepehupás, fel töredezett, fcorhadozó padlót, helyére modem, mosható, s rendkívül tetszetős hidegburkolat kerül. Ezenkívül festenek és mázolnak valamint korszerűsítik a színpadvilágítást. A helyiségek derűsebbek, világosabbak lesznek, s az egész épület méltóbbá válik rendeltetéséhez, a műveltség terjesztéséhez. A járási tanács műszaki osztályának felügyelete mellett folyó tatarozás előreláthatóan szeptember végére befejeződik, s a rendbeszedett szobák jó részét új bútorral berendezve nyitják meg újra a közönség előtt. A megyei tanács ugyanis a napokban 40 ezer forint értékű modern bútort küldött: székeket. asztalokat. fotelokat, szőnyegeket, szekrényeket. A kapott bútorokkal négy klubhelyiséget rendeznek be, de jócskán jut új szék a színházterem ülőhelyeinek növelésére is. Az örvendetes változásnak csupán egyetlen egy szépséghibája van, de ezen még lehetne segíteni, ezért is tesszük szóvá. A? egyik kis szobában ugyanis büfét üzemeltet a Buda- környéki Vendéglátó Vállalat. Az ülött-kopott öreg sön- téspult már eddig sem illett a másodosztályú büfé rangjához, de tatarozás után egyenesen szemet szúró lesz. A művelődési ház igazgatójának. Oláh Máriának ezzel az észrevételével messzemenően egyetértünk. Nemcsak azért, mert egy rendes büfé többet, szebbet mutat, hanem azért is, hogy a vendégek ne csak az árakból tudják meg, hogy másodosztályú vendéglátóipari „egység” portékáját fogyasztják .. . A másodosztályú besorolás mellett megérdemelné — úgy tudjuk — a forgalom is a nagyobb figyelmet, megérdemelne egy ici-pici áldozatot. <tm) ság. Mert nézzük csak: idén a június 30-i helyzetet véve alapul — 768 KISZ-tagot tartunk nyílván, míg tavaly, ugyanebben az időszakban, 705 tagja volt alapszervezeteinknek. A növekedés 63 fő, pedig csupán az első félévben 117 új tagkönyvet adtunk ki. Létszámunk most már hosz- szú ideje a bűvös 700-as szám körül van. Sajnos, nagy a cserélődés. Mintha az élet kívánná igazolnia a KISZ-titkár szavait, nyílik az ajtó és az igazgató- sági épület alapszervezetének titkára piros KISZ tagkönyvet tesz az asztalra. Benne kitöltött nyomtatvány. — Itt a példa — kap az alkalmon Lukácsy elvtárs. — Kilépő. Nézzük a papírt. Balogh Elemérné kéri a Szövetségből való kilépésének tudomásulvételét. Vajon „kiöregedett”? Más munkahelyre kerül? Esetleg párttag lesz és elfoglaltsága miatt mond búcsút a KISZ-nek? Az indoklás rövid: „kisgyermekem van, otthon sok a munka, nincs időm a szervezeti életre...” A születési év rovatban ez áll: 1936. — Sok ilyen eset van? — Bizony, több mint hinnénk, s a fenti indok igen gyakori. A lányok férjhez mennek és sokan elképzelhetetlennek tartják a további KISZ-mun- kát. Szinte úgy néznek a holnapjukra, hogy az ifjúság ideje elmúlt, nekik már nem illik „bolondozni”. — És nem lehet meggyőzni őket arról, hogy a világ megváltozott körülöttük? Hiszen ezek a lányok, asszonyok hosszabb időt töltöttek a mozgalomban! — Van, akit lehet, s vannak, akik elzárkóznak. De azt hiszem, nem ez a fő kérdés. A tagfelvétel körüli legkomolyabb bajnak azt tartom, hogy nem megfelelő az agitációs munkánk. A személyes beszélgetésekre gondolok: nem jutnak el mindenkihez. A gyárban több mint ezer ötszáz, harminc éven aluli fiatal dolgozik. Ezek szerint a szervezettségünk mintegy ötven százalékosnak tekinthető. Ez azonban nem reális, mert e számban a MŰM intézet is szerepel. Nélkülük negyven százalékos szervezettségről adhatnánk számot. — Persze — folytatja, hivatkozhatnánk sok mindenre. Például arra is, hogy valamennyi alapszervi titkárunk gazdasági munkát végez, s nálunk a munkaidőt illik kihasználni. A KISZ-feladatok ellátása műszak utánra marad. Ez látszólag nem jelent komolyabb akadályt, mégis, így nehezebb beszélni, időt találni a szervezeten kívüli fiatalokkal való foglalkozásra. Be kell fejeznünk a beszélgetést, kezdődik a párt-végreELORETÖRT A TELEVÍZIÓ 59 301 új televízió-, 50 515 új rádióelőfizető fél év alatt Az utóbbi időben, körülbelül egy éve — amint azt a gyakorlat mutatja — szinte versengés alakult ki a rádió és a televízió között — ki nyer több előfizetőt. A múlt év végén még a rádió tartotta az elsőséget, Azóta azonban a televízió elterjedésének az üteme meggyorsult. Az első negyedévben már fej-fej mellett haladtak, egyformán 33 000 új előfizetőt vettek nyilvántartásba. A postavezérigazgatóság legfrissebb jelentése, amely a félévi adatokat tartalmazza, azt mutatja, hogy előretört a televízió. Az első félévben ugyanis már 59 301 televíziókészüléket jelentettek be, s 50 515 új rádió-előfizetőt vettek nyilvántartásba. A fejlődés Budapesten a legszembetűnőbb, ahol csaknem húszezerrel gyarapohaj tóbizottság ülése, ahová a KISZ-titkár is hivatalos. Ezután az üzemfenntartási gyáregység KISZ-titkárát, Koczó Gyulát kerestük fel. Ügy hírlik, valamennyi alapszervezet közül az övéké a legkiegyensúlyozottabb. — Nyolcvanegy KISZ-ta- gunk van — mondja Koczó elvtárs. — Azt hiszem, nem túlzás azt állítanom, hogy terv szerint foglalkozunk gyáregységünk fiataljaival. Nemigen akad olyan harmincéven aluli fiú, vagy lány, akihez a KISZ-vezetöség valamelyik tagja el ne jutott volna. Pedig nálunk különös nehézséget okoz, hogy a gyár egész területén dolgozunk, miután az üzemfenntartás, a karbantartás a feladatunk. Rövid gondolkodás után folytatja: — Sokszor csupán azon múlik, egy-egy értékes fiatal tagja legyen szervezetünknek, hogy megkeressük-e. Akadnak olyanok, akik egyénileg és rendszeresen képzik magukat szakmailag, politikailag, még sem jutnak el közénk. Ennek fő okát abban látom, hogy sok fiatalember nehezebben oldódik fel, zárkózottabb, a mi közeledésünkre vár. De amikor ez megtörténik, örömmel áll közénk, hiszen vágyódik a közösség után. Itt is feltesszük a kérdést: vajon stagnál-e a tagfelvétel? Nagy a körforgás? Vannak-e kilépők? — Talán nem véletlenül emlegetnek minket a legki- | egyensúlyozottabb alapszervként — mondja Koczó elvtárs. Ami a kilépést illeti, csak olyan eset fordult elő, hogy tagjaink közül valakit felvettek a pártba és ott olyan megbízatást kapott, amely mellett nem tudott KISZ-munkát végezni. Persze — teszi hozzá mosolyogva— lehetne azért nálunk is egy-kettővel több KISZ-tag. A kérdésre tehát szinte egyértelműen igennel válaszolnak a gyár KlSZ-szerve- zetónek vezetői’. Ismerik a problémát, tisztában vannak saját feladataikkal. Éppen ezért megvan a reménye, hogy a kérdésre hamarosan nemmel válaszolhatnak. Hiszen nem csupán a jó agitációs munka vonzza majd a szervezeten kívüli fiatalokat a KISZ-be, hanem a gyár KISZ-istáinak élénk, színes élete, szabad idejük változatos és színvonalas programja is. Thurzó Tibor Pestre készülnek Az őszi mezőgazdasági kiállításra máris előkészületeket tesznek a ceglédi járás termelőszövetkezetei. A kiállítás növénytermesztési szakbizottsága már elfogadta a jelentkezéseket az abonyj József Attila, Kossuth, Lenin és a dánszenímiklósi Micsurin Termelőszövetkezettől őszi árpára, illetve lucernára. Az abo- nyi Uj Világ Tsz dohánnyal, a kőröstetétleni Vörös Csillag Tsz pedig cukorrépával szerepel a magyar mezőgazdaság nagyszabású bemutatóján. SZERENCSÉJE VOLT A Ceglédi Hírlap nemegyszer szóvá tette már a Vezseny és Cegléd között közlekedő vasút menetrendjét. Minit ismeretes, a vonatok nem állnak meg Jászkarajenőn a Templom téren. Ennek a menetrendbeli „újításnak” majdnem végzetes következménye lett. A Cegléd felől érkező vonat szerdán a szokottá nál is gyorsabban haladt keresztül a megállón. Néhány meggondolatlan utas leugrált. Egy menyecske olyan szerencsétlenül esett a földre, hogy majdnem elgázolta a szerelvény. Szerencséjére csak az áruja gurult a kerektek alá. Másfélmillió forint ütés járdafelújításra A Ceglédi - Városi Tanács végrehajtó bizottsága a kora tavasszal másfélmillió forintot biztosított a műszaki osztály részére néhány úttest aszfaltozása és a legfontosabb járdák felújítása céljából. A munkálatokat, sajnos, anyagszállítási nehézségek miatt nem kezdhették eL Most örvendetes változás történt: az anyag megérkezett és a jövő héten már a kivitelezés is megkezdődik. A?, eredeti programnak megfelelően még •a nyáron négy utcát felújítanak. A régi, elhasznált makadámútok helyett aszfaltburkolatot kapnak az utcák. Hat hónap — 736000 forint értékű társadalmi munka * A monori járás községeiben a népfrontbizottságok és a községi tanácsok szervezésében áldozatkész munkát végeznek a lakosok egy-egy új tanterem vagy művelődési otthon építésénél. Így jelentősein olcsóbb a kivitelezés, arról nem is szólva, hogy a megtakarított pénzt más létesítményekre lehet fordítani. A legtöbb társadalmi munkát Péteriben, Mendén és Ecseren végeztéik. Az értékelés szerint a monori járás lakossága az év első hat hónapjában 736 000 forintot takarított meg a községfejlesztési alapból. Irány: Fonyód Vasárnap harminc pilisi fiatal indul Fonyódra táborozni. A táborozáson nemcsak kiszesék vesznek részt, hanem több szülő és a helyi kultúr- gárda néhány tagja is elkíséri a fiatalokat. A költségek egy részét a KISZ-szervezet viseli, mégpedig annak arányában, hogy ki milyen közösségi munkát végzett év közben. Borsó után — paradicsom előtt A Nagykőrösi Konzervgyár július 18-ig kereken ötszáz vagon borsót vásárolt. A gyár elsősorban a helyi tsz-ek készleteit vette meg: 132 vagon hüvelyes borsónak megfelelő borsószemet adtak át a nagykőrösi közös gazdaságok. A Dózsa Tsz 150 holdról majdnem 15 súlyvagon szemet szállított, a Szabadság Tsz 300 holdról 26,6 súlyvagon borsót bocsátott a gyár rendelkezésére. A konzervgyár összesen 3000 hold területről dolgozott fel borsót. A gyár máris késiül a paradicsom fogadására." A főszezonban napi 48 vagon paradicsomot dolgoznak fel és 7—8 vagon paprikát tartósítanak. A képzőművészek sikere A megyei tanács által minden évben meghirdetett kulturális seregszemlén részt vesznek a nagykőrösi képzőművészkor tagjai is. A múlt évben Bodó Gábor nagykőrösi képzőművész hozta el az első díjat. Az idei pályázaton négy nagykőrösi művész 15 művel szerepelt. A' bíráló bizottság Fancsali Frigyest második, Papp Józsefet pedig harmadik díjjal jutalmazta. HOLDBÉLI „KÜLDEMÉNYEK-A FÖLDÖN V Még mindig csak feltételezések vannak a tektitek eredetéről dott a televízió- és csak három és félezerrel a rádió-előfizetők száma. Ez egyébként azt is igazolja, hogy a fővárosban inkább a régi rádiókat cserélik ki. hiszen jóval több készüléket adott el a kereskedelem. Természetes. Ihogv a televíziónál csak a fejlődés üteme gyorsult, hosszú idő kell még ahhoz, hogy valóban utolérje, legyőzze a rádiót. Jelenleg ugyanis 2 335 931 rádió-előfizetőt tartanak nyilván és 165 P98 a televízió-előfizetők száma. Budapesten 127 056 televízió- előfizető van. Vidéken a szegedi postaigazgatóság területén található a legtöbb televízió.- szám szerint 22 929. Pécsett és környékén 19 255. a miskolci postaigazgatóság körzetében 18 976, a soproninál pedig 18 153 előfizetőt tartanak nyilván. (MTI) Üjabban a nagyközönségnek szánt közleményekben is egyre több szó esik arról, hogy a tektitek, ezek a föld egy-két táján előforduló, néhány centiméteres, gyönyörű, üvegszerü képződmények a holdról érkeztek hozzánk. Az MTI munkatársa, Dr. Kulin György csillagászt, az Uránia Bemutató Csillagvizsgáló igazgatóját kérdezte meg, hogyan áll ez a kérdés, egyáltalán van-e lehetősége» annak, hogy természetes úton szilárd testek érkezhessenek földünkre hűséges útitársunkról. — A tektitek — hangzott a válasz — vagyis a csehszlovákiai moldavitok. az ausztráliai ausztralitok és az indonéziai bilitonitok eredetére ma még csupán feltételezések vannak. Ezek közül kettő, hogy tudniillik földi vulkánkitörések termékei, illetve az ősember kohójának maradványai lennének. azért valószínűtlen, mert egyrészt nem jellegzetesen vulkáni területeken találhatók. másrészt közelükben nem sikerült felfedezni az ősember egykori jelenlétének egyéb nyomait. Ezért került előtérbe az a harmadik magyarázat, amely szerint más égitestekről, elsősorban , a holdról juthatnak hozzánk. És ez elméletileg egyáltalán nem lehetetlen. — A holdról ugyanis valóban átjuthatnak a földre különböző anyagtömegek, ha valamilyen erő olyan sebességgel dobja ki őket eredeti környezetükből, hogy1 kiszabadulhatnak a hold vonzási köréből és a földi gravitáció hatása alá kerülhetnek. Ilyen energia „termelésére” pedig alkalmasak lehetnek például a hold felületére csapódó meteorok. Természetesen ilyen esetben sem magának az ütközésnek a mechanikai ereje ad ekkora sebességet a „kitaszított” anyagrésznek, hanem a hatására lejátszódó egyéb fizikai folyamatok. Miközben ugyanis a rrfkteor befúródik a hold felszínébe. a környezetben igen nagy nyomású gázok fejlődnek és a hőmérséklet rendkívül magasra emelkedik. Ilyen körülmények között feltétlenül hatalmas robbanás következik be, s ha az egyes tömböket a megfelelő irányban másodpercenként 2,4 kilométeres holdbéli szökési sebességgel lökj ki a felszínről, ami egyáltalán nem elképzelhetetlen, ezek az anyagok akadálytalanul eljuthatnak a földre. Ebben a tekintetben ugyanis a holdon sokkal kedvezőbb a helyzet, mint nálunk. Itt ahhoz, hogy a mesterséges bolygók a 11,2 kilométeres .földi szökési sebességgel rendelkezzenek a légkör szélső határán, a felszínről ennél sokkal nagyobb sebességgel kell őket elindítani. A holdon viszont nincs levegő, igy az onnan induló „küldemények” sebességét semmi sem fékezi le. A tektitek — ha egyáltalán valóban a holdról érkeztek — valószínűleg nem külön-külön indultak útnak, hanem eredetileg egy-egy nagyobb tömb formájában repültek ki onnan, de utóbb, már a föld légkörében felizzva szétrobbantak é$ repeszd arabjaik megolvadtak. A holdnak ezek a „követei" tehát, amelyek jóval az ember holdrakétái előtt tették meg a két égitest közti 384 000 kilométeres utat. mai alakjukat már a föld légkörének „kohójában” nyerték. (MTI)
