Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-19 / 167. szám
1962. JÜLIUS 19, CSÜTÖRTÖK rearr MEG VEI ''■cfúrian Sok a panasz megyénkben a zöldség-, gyümölcsellátásra A megye zöldség- és gyümölcsellátása körüli zavarokkal a napokban a megyei tanács értekezletet tartott a kereskedelmi szervekkel, s a MÉK — amely az áruelosztást intézi — a panaszok orvoslásét ígérte meg. Néhány nappal a szóbanfor- gó értekezlet után csak úgy találomra , elindultam, hogy megnézzem, valóban javult-e az ellátás, amelyre az egész megyében valamennyi városban és községben úgyszólván szóról szóra azonosak a panaszok. Panaszkodik a battos, panaszkodik a fogyasztó. Kevés zöldáru kerül forgalomba, az is későn, gyakran csak délután érkezik a boltba , és nemegyszer kifogásolható minőségben. Ezek a panaszok e hó 17-én, kedden, amikor nyolc község és egy város mintegy 15 tanácsi, illetve földművesszövetkezeti zöldség-gyümölcs szakboltját végiglátogattam, nagyiéiból még fennállottak, bár a boltvezetők egy része és a vásárlók is elismerik, a múlt hét utolsó napjai óta halvány árnyalattal mintha javult volna a helyzet. Mindenesetre Dunakeszin, ebben a fővárossal szinte ösz- szeépült 18 ezer lakosú községben a reggeli órákban ez még nem tapasztalható. — Rendkívül sok a panasz a zöldség- és gyümölcsellátásra — jelenti ki Velner Lajos községi tanácselnök. — Végrehajtó bizottságunk a múlt héten ismételten foglalkozott ezzel a kérdéssel. A helybeli konzervgyár felajánlotta ugyanis, hogy beszerzési áron mindenféle zöldséget, gyümölcsöt bocsát a község lakossága rendelkezésére. Ehhez v, joga van. A tanácsinak viszont nincs arra- joga. hogy nyiltárusítású üzletet nyisson, ügy döntöttünk tehát, hogy megkeressük a lehetőséget rá, s valahogyan mégis forgalomba kerül ez az áru. A községben a Vác és Környéke Élelmiszerkiskereskedei- mi Vállalatnak négy zöldséggyümölcs szakboltja van. Reggel fél tízkor még egyikbe sem érkezett friss áru. Sárga, fonnyadt kelkáposzta, némi száradásnak indult hagyma, fejeskáposzta, apró alma — ennyi az árukészlet. A 25-ös számú bolt 14-én 16-ára feladott megrendelésére hétfőn délelőtt 11 óra után kapott 300 kiló újburgonya helyett százat, de az igényelt 50 kiló karfiolból. ugyanannyi zöldbabból, 20 kilogramm paradicsomból semmit sem. Kapott 50 darab zöldpaprikát száz helyett, húsz darab fehérpaprika azonban nem jött meg. 1 A járműjavító lakótelepén levő 86. számú bolt 300 kiló újburgonya rendelésére szintén csak százat kapott, egyébként a szállítmányból ugyanazok a megrendelt cikkek hiányoztak, mint a másik boltéból. Kedden — a málnaszüret negyedik hetében itt, a málna- vidék közvetlen közelében — mindennap feladott rendelései ellenére csak negyedszer jutott málnához. Dunakeszin üzletet tart fenn az alsógödi Egyesült Törekvő Tsz. Friss árut ad, de drágábban, mint a kereskedelem. Még krumplit is árul, hoiott a fennálló rendelkezések szerint a tsz-ek saját termelésű burgonyájukat saját árudáikban nem, csak a MÉK-en keresztül adhatják el. Itt kilónként 4,60 forintért mérik, a bolti ára 3,40. — Az egyik tag termése — jegyzi meg a boltvezető. Néhány összehasonlító ár: paradicsom 18 forint helyett 20. tök 1,20 helyett 1,80, uborka 6,40 helyett 8, zöldbab ugyancsak 8, (de legalább van!), kelkáposzta 1,80 helyett 2 fo-' rint kilónként. Az asszonyok sorban állnak. — Későn jön a boltokba az áru, mi ebédre vásárolunk, tehát kénytelenek vagyunk itt állni és drágább árat fizetni — panaszkodik Gonda Mihály- né, a Budapesti II. Autófuvarozó Vállalat dolgozójának felesége. Hosszú és egyhangú lenne felsorolni a többi községben szerzett, teljesen hasonló tapasztalatokat. Csak még egyet: Kösd földművesszövetkezeti szakboltja sem tudja kielégíteni, az igényeket. Nem kap elegendő árut, hiába rendel a szükséglet arányában. A község napközi otthona 50 gyereknek és 15 felnőttnek főz ebédet. Természetesen csak a földművesszövetkezetnél vásárolhat, az viszont általában nem tud semmiből sem elegendőt adni. Ugyanezért a tsz aratás idejére felállított közös konyhája sem gondoskodhat az aratók számára elegendő vitamindús táplálékról. Ezért kedden télies menüt, sertéspörköltet makarónival kaptak ebédre a nehéz munkát végző emberek. — Éttermeinkben még mindig főleg rizs és főttészta a köret — közli Pollák Béla, a Váci Vendéglátóipart Vállalat igazgatója. — Mi csak a MÉK ki- rendeltségénél szerezhetjük be szükségletünket. Nem kapunk azonban elegendő zöldárut. A váci piacon az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat 90, számú boltja naponta 100 mázsa burgonyát rendelt. E hó 12-én kapott a MÉK-től 595, 14-én 293, 16-án 311 kilót. Karfiolja nincs. A termelők öt forintért árulják kilóját. A zöldbab szintén háinyzik pultjáról, fogyasztói ára 6,40 lenne. A termelők tíz forintért árusítják. Ennek a boltnak hivatása az ámivellálás itt a piacon. A zöldbabnál mindenesetre nem tudja betölteni. Egyébnél? Szép gurulós, igaz, tálca nélkül kínált málna már 8 forintért kapható a kofálkodó termelőknél. Bolti ára 14,60. A fehér paprika bolti ára 1,20, sokkal szebbet, üdébbet vettem 80 fillérért a termelőnél. A boltosok fő panasza — későn szállítja a MÉK az árut és a legkeresettebb cikkekből keveset — mindenesetre ma is helytállóak. Tagadhatatlan, a kedvezőtlen időjárás miatt minden csak a szokásos időnél két héttel később kerül piacra. Egyes gyümölcsfélékből rossz a termés. Zöldségfélékből is? A jelek szerint távolról sem az. Zöldbabot, karfiolt kivéve, mennyiségileg általában legalább a tavalyival egyforma. De még ha a múlt évinél gyengébb is lenne a termés, mennyiségileg pótolható, hiszen az állami gazdaságok, a tsz-ek idén nemcsak nagyobb területen, de több öntözőberendezéssel is kertészkednek. Terméshiány- nyal az ellátás hiányosságai nem nagyon indokolhatók. Hol hát a hiba? Ennek is megpróbáltam utánanézni és legközelebb erről igyekszem beszámolni a zöld- ségellátásra panaszkodó olvasóknak. Szokoly Endre Országos biológusnapok A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szeptember 21., | 22., 23-án Balatonfüreden ren- \ dezi meg az ötödik országos ^ biológusnapokat. A már ha- ? gyományos találkozó célja: aé biológiai kultúra elmélyítése f és a biológiai ismereti érj esz- ' tés színvonalának növelése. A háromnapos tanácskozáson j a tervek szerint 9 előadás ; hangzik el, amelyek felölelik a biológia külöböző problémáit és feladatait. Két alkalommal filmestet rendeznek, ahol többek között bemutatják az „Irány a kozmosz” című szovjet dokumentumfilmet, amely az űrhajózás biológiai előkészületeiről szól. Az országos i biológusnapokon részt veszr- ; nek a TIT budapesti és megyei biológiai szakosztályának tagjai. Számos külföldi tudós is bejelentette részvételét. (MTI) DOBOGÓKŐI KÉPESLAP Ivóviztárculatok tapasztalatcseréje Gödöllőn Jólesik egy kis napfürdő (MTI Foto: Molnár felv.) Szerdán Gödöllőn jöttek ösz- sze Pest megye ivóvíztársulatainak képviselői, könyvelői. A Közép-Dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság által rendezett tapasztalatcsere részvevőit Rem- zsely Ferenc, az igazgatóság műszaki főelőadója üdvözölte, majd a megnyitó után Kőhidi Andor tartotta meg nagy érdeklődéssel várt előadását, amelyben vázolta a társulatok teendőit a munka megjavítására. Az ellenőrzések fokozása. a statisztikai fegyelem betartása, a jó bér- és anyaggazdálkodás nemcsak a társulatokat erősíti, hanem a népgazdaságnak és a lakosságnak egyaránt előnyt jelent. Ahol a társulatok jó viszonyt teremtenek a párt- és tanácsi szervekkel, ott a munka eredményes. Az előadást élénk vita követte, amelyben a társulatok képviselői elmondották területük problémáit és eredményeit. A feltett kérdésekre az előadó és Kiss Lajosné, a társulatok területi revizora adott választ, majd határozatot hoztak, amely- szerint még ez év nyarán a műszaki vezetők részére is egybehívnak egy hasonló értekezletet. Csiba József A\>\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^ A PÁRTÉLET HÍREI Szerdán délután összevont taggyűlést tartottak a gödöllői, a mo-nori és az aszódi járás ken> érellátását biztosító Sütőipari Vállalat alapszervezeteinek kommunistái. A taggyűlésen megválasztották a párt- szervezetek csúcsvezetőségét. ★ Megyénkben is megkezdődtek a VIII. pártkongresszust megelőző szervezeti feladatok előkészületei. A monori járás két legnagyobb községében, Monoron és Vecsésen a párt- bizottságok már készítik a Az időjárás hatása a mezőgazdaságra Tíz évvel ezelőtt, most cs a jövőben - Dr. Soós Gábor nyilatkozata küldöttválaszió taggyűlések és a pártértekezletek ütemtervét. ★ Fontos kérdéseket tiíz napirendre az isaszegi Damjanich J ános T er me lőszövetkezet ■pártvezetősége, július 20-i ülésén. Elsőként az aratási-csép- lési munkák helyzetét vitatják meg, majd azt értékelik, hogyan hajtatták végre a kommunisták a pártmegbízatásokat. * A gödöllői part-vég rehajtóbizottság július 25-én ülést _ tart. Az ülés napirendjén két mezőgazdasági probléma szerepel: a járási vb 1961 júliusi határozatának végrehajtásáról szóló beszámoló — e határozat az állattenyésztés fejlesztését írja elő — és a vb tájékoztatója' a sertéshizlalási és tenyésztési akcióról. Harmadik napirendi pontként a küldöttválasztó taggyűlések és a pártértekezletek előkészületeit vitatják meg a vb tagjai. Igen sok szó esik mostanában az időjárás szeszélyéről, arról, hogyan hat a csapadék rendellenes alakulása a mezőgazdasági termelésre. Az idei helyzetről most még nem alkothatunk képet, az elmúlt évek tapasztalatai azonban szemléltetően mutatják: bár az időjárás egyelőre jelentősen befolyásolja a mezőgazdaság termelését, de a befolyás mértékén az ember már sokat tud változtatni. Az utóbbi évtizedekben kétszer, 1952-ben és 1961-ben fordult elő, hogy a vegetációs időszakban, márciustól októberig 40 év átlagos csapadékának mindössze kétharmada hullott le. A különbség mégis igen nagy volt a két esztendő között: 1952-ben 18 százalékkal kisebb, 1961-ben pedig lényegében ugyanakkora volt a mezőgazdasági termelés értéke, mint az átlagos csapa- dékú előző, 1951-es, illetve 1960-as évben. Ennek a különbségnek az okairól kért tájékoztatást az MTI munkatársa dr. Soós Gábortól, a Földművelésügyi Minisztérium kísérletügyi és szakoktatási főigazgatóságának vezetőjétől. — A kilenc év alatt alapvetően megváltozott a mezőÉ.M 25. sz. Állami Építőipari Vállalat budapesti és Pest megyei munkahelyeire azonnal felvesz villanyszerelő, csőszerelő, lakatos, bádogos festő burkoló, műköves és villanyhegesztő szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest XXI kér. Rákóczi F u. 187. Vidékieknek tanóra’ igazolás szükséges. Ki mit gyűjt gazdaság szerkezete. 1952-ben csak 35—36 százaléka, tavaly már 95,4 százaléka tartozott a szocialista szektorhoz Akkor a termelőszövetkezetek jelentős része még fiatal, szervezetileg, gázdaságilag gyenge volt, 1961-re pedig már nemcsak a régi, hanem az újabb szövetkezetek közül is igen sok megszilárdult, megerősödött. Ezek a tényezők az alap- vetőek, ezekből adódik, hogy mezőgazdaságunk tavaly már eredményesebben küzdhetett az aszály ellen. — 1951-ben a szántóterületnek 30—35 százalékán, tavaly pedig 65—70 százalékán volt uralkodó a gépi talajművelés. 1960 őszén több mint kétszer akkora terület kapott mélyszántást, mint 1951-ben, elterjedtek, jobb minőségűek vol- ,tak az egyéb, kiegészítő talaj- munkák is, s a jól megművelt talaj sokkal több nedvességet őrzött meg a növények számára, tavaly már jelentős területek kaptak mesterséges csapadékot is; az öntözött terület, a rizst nem számítva, 9 év alatt háromszorosára növekedett. Lényegesen javult a talajerőgazdálkodás: 1952- ben 1 hold szántóra átlagosan 23,6 kiló, tavaly pedig több mint egy mázsa műtrágya jutott. A több tápanyag erősebbé, ellenállóbbá tette a növényeket, s így jobban bírták a szárazságot. Mindehhez hozzájárult a növényápolás és a növényvédelem számottevő fejlődése. — A számokkal mérhető fejlődés ellenére is, a mező- gazdasági termelésnek ma még igen fontos, rajtunk kívül álló tényezője az időjárás. Káros hatásainak további csökkentését azonban elősegíti a tudományos kutatás. Most dolgozzák ki például a korszerű gépi talaj művel és alapjait, amivel meghatározzák azt is, mikor és milyen mélységben kell lazítani a különböző típusú talajokat, hogy azok a legtöbb nedvességet őrizzék meg A takarmány- és zöldségtermesztés részére most már külön nemesítenek szárazművelésre alkalmas, tehát szárazságtűrő és az öntözéses gazdálkodásnak megfelelő, a vizet jól hasznosító fajtákat. Az idén már bíztató kísérletek folynak a burgonya- és a napraíorgóföldek vegyszeres gyomirtására, hogy a gyomok minél kevesebb vizet szívjanak el ezek elől a kultúrnövények elől is. Sokoldalú kutatásokkal fejlesztik tovább az öntözéses gazdálkodást, ami szántóterületünk mind nagyobb részén pótolja majd a hiányzó csapadékot. (MTI) Japán új magyarországi követe átadta megbízólevelét Marosán György, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának helyettes elnöke szerdán fogadta Knichiro Yoslhida rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert, japán új magyarországi követét, aki átadta megbízólevelét. Knichiro Yoshida követ megbízólevele átadásakor beszédet mondott, amelyre Marosán György, az Elnöki Tanács helyettes elnöke válaszolt. Knichiro Yoshida követ megbízólevele átadása után a Hősök terén megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet. KICSIK ÉS NAGYOK Egy hinta sem szabad. A gyerekek, mint a kis csikók szaladgálnak, fogócskáz- nak a játszótéren. Szőke kislány bukdácsol a mérleghintához. Lehet vagy kétéves. Társa egy piros kötényes, copfos — az sem néz ki többnek négynél — utána szalad. — Vigyázz, Zsuzsika, ne menj a hintához! Te még „kicsi” vagy ahhoz egyedül, Csak mi, „nagyok” hintázhatunk anyuka nélkül! — mondja, amikor anyuka ott terem s szavaiból csakhamar kiderül, hogy a copfos sem olyan felnőtt még, amilyennek érzi magát. A park melleti útszélen egy kisfiú áll. Körülnéz. Autók suhannak. Vár.. Feltekint az égre, s a nappal farkasszemez. Aztán sarkonfordul és pár lépést tesz a játszótér felé. Majd ismét megáll. Bizonytalan. Még óvodás lehet. Mit keres itt egyedül? Még egyszer körülnéz, majd keserves sírásra fakad. Tanácstalanul keres valakit. Valakit, aki segítene ... Két kisfiú lép hozzá. Közrefogják, felnöttes komolysággal kérdezgetik: — Mi baj, öcsi? — kezdi a nyur-t gább. — Bántott valaki? —t húzza ki magát a kis zömök. — Anyuka elveszett ... A nyurga a zsebében kotorász, zsebkendőt vesz elő, azzal törli le a gyerek masza- tos arcát, úgy kérdezi: — Hol laktok, öcsi? Az, még mindig szipákolva a szemközti házra mutat. Közrefogják, úgy vezetik át az úttesten. Feldúlt arcú asszony közeledik. Amikor melléjük ér, leguggol, úgy öleli magához a kicsit s egyre csak azt hajtogatja: — Petikém! Kisfiam! — s csókolja az arcát, a kezét. A két „felnőtt” már indulna, amikor az asszony felegyenesedik, karján a kicsivel. — Csák újságért szaladtam át... — magyarázkodik. — Azt hittem, nem veszi észre játék közben __ — Máskor jobban tessék vigyázni rá! — mondja szigorúan a nyurga, azzal int társának s indulnak tovább. Az asszony hosszan néz utánuk, s csak most látja, hogy a karjukon szalag, rajta felírás: úttörő^ őr. Benkő Judit
