Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)

1962-07-15 / 164. szám

1962. JÜLIUS 15, VASÁRNAP Míf UF.r.YEt '±M*rkm Nem szemfényvesztés! Igen, amiről itt szó lesz, va­lóban nem szemfényvesztés. Hanem a szem fényéről, sze­münk fényéről lesz szó, amelyet oly sokszor veszélyez­tetünk. Az egész úgy kezdődött, hogy a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának sze­mészeti osztálya segítségün­ket kérte. Zsúfoltság a rendelőben Nem a központi megyei kór­ház szemészeti rendelésével, hanem a megye területén le­vő rendelőkkel kapcsolatban. Régebben bizonyos előíté­lettel és kényszeredetten men­tek csak a falusi lakosok a szemészeti rendelésre. Ma azonban erről már szó sincs. Sőt... miközben a lakosság több minit kilencven százalé­ka biztosított lett, a vidéki szemész-szakorvosi várószo­bák állandóan túlzsúfoltak. Egy-egy szemdiagnózis meg­állapítása átlag hat percig tart. Épp ezért az orvosok kéréssel fordulnak az öregek­hez, akik szemüvegcsere vagy lassacskán tovább rom­ló látásuk miatt jelentkeznek vizsgálatra: legyenek türelem­mel. Várják meg, míg kissé megritkulnak a várótermek­ben a várakozók. Most nyáron elsődlegesek: az iskolás gyerekek szemvjzs- gálata, a sérülés vagy gyul­ladás okozta szembetegségek kezelése, valamint a dolgo­zók munkavégzését gátló „szemüveg ügyei”. A próbatábla nem minden A beszélgetés tehát a kór­ház szemész-szakorvosaival a legégetőbb megyei napi problémával kezdődött, s így kapcsolódott egy még ma is fennálló tévhiedelem el­oszlatásához. A szülők gyakorta csodál­koznak, hogy bár gyerme­kük a szemészeti próbatáblán még a legkisebb betűket is el tudja olvasni, ennek elle­nére az orvos szemüveget ír fel számára. A tizenkét éven aluli gyer­mek szeme szerfölött alkal­mazkodóképes, szemlencséjük igen rugalmas, s így gyak­ran a gyermek, noha látása nem tökéletes, „tudat alatti” görcsös erőlködéssel, ennek ellenére, jól lát. A szakor­vos azonban a melléktünetek (fejfájás, fáradékonyság, szemikáprázás stb.) alapján képes megállapítani a szem­gyengeséget, s természetesen szemüveg viselését tanácsol­ja a kis lurkónak. A negyvenöt évesnél idő­sebbek látása, szinte egye­temleges törvényszerűség alapján romlik (megkopik így e koron túl tulajdon szemlencséjük rugalmassága), így e koron túl tulajdon­képpen mindenkinek — ha csak olvasáshoz is — de szemüveget kellene használ­nia. Ám az öregeknél, a gyerekekhez hasonló, gör­csös, tudat alatti önszug- gesztió léphet fel, s bizony­gatják, hogy nincs szükségük szemüvegre. A napszemüveg veszélyes hóbort — nagyfokú rövidlátóknak (akiknek „szembogaruk” tá- gabb, s így jócskán több fényt fogad be), valamint a szemgyulladásos betegeknek kell napszemüveget horda­niuk. A többiek a sötét üveggel elkényeztetik szemü­ket, s így az „beteggé”, a normális világítással szem­ben is érzékennyé válik. Sőt, a zöldhályogra hajlamos be­tegségük kifejlődését idéz­hetik elő s napszemüveg-hó­borttal. A fáradhatatlan szemgolyó Gyakorta tapasztaljuk, hogy huzamosabb olvasás, írás után szemgolyómk kifárad, könnyezik, fáj. Pedig a szem­golyó sohasem fárad ki! A szem ugyanis az agy­nak egy előre helyezett szer-- ve, amely a szemidegen ke­resztül, minden áttétel nél kül, közvetlenül az idegköz- pomtba juttatja a látásinge­reket. A szemgolyó fáradtsá­ga minden egyes esetben a központi idegrendszer kifára­dását jelzi. Miért fárasztja a szemet a tv? A tv-nézésnél sem szemünk fárad ki, hanem központi idegrendszerünk. Napjainkban játsszák film­színházaink a „Nevessünk” cí­mű régi burleszk-filmösszeál- lítást, s e régi filmkockák ug­ráló alakjait nézve, a mai mozgóképek folyamatosságá­hoz hozzászokott szemünk, he­lyesebben idegrendszerünk hamar kifárad. Ugyanez a helyzet a tv-vel kapcsolatban is, ahol a még „tökéletlenül” vibráló fé­nyek, fénypontocskák idege- sítőek, ingerlőek, túl hamar fárasztóak. Természetesen a televízió­val kapcsolatban közvetlen szemrontásról is lehet szó, hisz^tulajdpnképpen a tv-t öt- méte,res, távolságból, kellene nézni. Ez a modem laká­sokban nincs biztosítva. A nem megfelelő távolság miatt a külön tv-szemüveg: elengedhetetlen. Ez azonban nem egy speciális színes üveg, hanem egy rendes, dioptriás szemüveg. A diopt­ria erősségét a néző szemé­nek rövid-, illetve távollátási középarányosa határozza meg. A szemünkkel nemcsak látunk A köztudat szerint sze­münk tulajdonképpen csak arra való, hogy lássunk vele. Pedig erről szó sincs. A szem nemcsak a látás funk­cióját teljesíti az ember éle­tében, hanem az egész szer­vezet vegetatív funkcióit is, bizonyos mértékben, szabá­lyozza. A szervezetbe, a sze­men keresztül bejutó fény befolyásolja annak sokféle működését. Az emberi szervezetre ugyanis nemcsak a nap ult­raibolya sugárzása hat, ha­nem a szemen keresztül be­hatoló nappali világosság is. A belső elválasztású mi­rigyek, mint az agyalapi mi­rigy, a mellékvesék, a pajzs­mirigy, sőt a petefészkek mű­ködése, a fogamzóképesség is megváltozik e „szem­fény” hatására. E tekintetben ma már köz­ismert, hogy például a ma­darak (a háziszárnyasokat is beleértve) kevesebbet tojnak, rak­vagy egyáltalában nem nak tojást fényhiány követ­keztében. Hosszú ideig tartó fényhatás miatt a vándorma­darak elköltözése is késhet. És az sem titok, hogy ha ősz­szel olyan megvilágítást biz­tosítunk a tyúkok és kacsák részére, mint tavasszal, ak­kor a bőséges tojáshozam té­len sem marad el. A szemen keresztül történő fényhatás ha túl sok: ide- gesítőleg, fárasztólag hat. A megfelelő világítás pedig ser­kentő. Ez utóbbi — tudo­mányos megállapítások sze­rint — az embernél naponta négy óra elmúltával érvé­nyesül. A koncentrálóképes­ség legerősebb általában dél­előtt 10 és 11 óra között. S mindez egybeesik a világos­ság hatására létrejövő med- lőkveseműködés maximumá­val. Ezek után nem meglepő már, hogy napjainkban mind több és több figyelmet szen­telünk a tantermek, munka­helyek megfelelő világításá­ra, hisz ez a munkateljesít­mény szempontjából igen je­lentős. De ne feledjük: mindezek­ből az is következik, hogy nem közömbös, a napnak me­lyik szakát töltjük ébren. I Feltétlenül szükséges, hogy az ébrenlét alatt kellő meny- nyiségű fény érje a szemet Se túl sok, se túl kevés. Aludni, pihenni pedig tétlenül sötétben kell. fel­Több a színvak a kelleténél Befejezésül még égy ér­dekes problémáról beszéltek a Semmelweis-kórház szemé­szeti osztályának szakorvosai. Világszerte ugrásszerűen megnövekedett napjainkban a közúti járművezetői enge­délyt kérők száma. Igen ám, de ezzel kapcsolatban ki­derült,. hogy - az emberiség sokkal nagyobb százaléka EMBER ÉS LÓ ŰD A fekete ló legelészett, el­végre nem ülhet be a gebines kisvendéglőbe sertéspörköl- tőzni akár mekkora is az ét­vágya. Csakhogy a fekete ló tilosban csillapította az éhét, ez pedig még a legeslegmé­lyebb békevilágban is mező­rendőri kihágás tárgyát ké­pezte és ha most ebbeli cse­lekménye szabálysértési el­járást von maga után, akár­minek is nevezzük, minden­képpen büntetendő. Persze nem a tilosban legelésző ló­nak jár ki a bírság, hanem gazdájának, légyen az akár közületi, akár maszek. A szóbanforgó tilosban já­ró lóállat maszek tulajdon volt és' talán éppen ezért lá­togatta előszeretettel a maszek lucernásokat, figyelembe sem vette, hogy nálunk a magán- tulajdont is védi a törvény. Gazdájának tehát a ló tet­téért most felelni kell. S hogy dr. Csenki Béla, a Szobi Járási Tanács szabály­sértési előadója Nógrádverő- cén tárgyalási ■napot tartott, maga elé is idézte. Ott ül most vele szemben a tanácsházán az ülnöki szobában és fakó harcsabajsza, amikor szóra nyílik a szája, akár két fel­kiáltójel. Nem akármilyen ember, járatos, vagy kioko­sított a törvényben. Mind­járt azzal kezdi, hogy a ló járlatlevele nem szólt nevére. Márpedig, amilyen igaz, hogy a jószág cselekményéért a tulajdonos felel, úgy igaz az is, hogy akinek a nevén áll, az tekintendő tulajdonos­nak. — De hiszen ezt a lovat a sajátjával elcserélte — jegy­zi meg a szabálysértési elő­adó. — Igen. Ugyanis ez a fe­kete úgy megrúgta Péter másik lovát, hogy lesántult. Odaadtam, hogy kisegítsem, cserébe az én szürkémet, jobb ló az ennél a feketénél. Kaptam hpt a szürkéért elö- izöt előlegbe még ötszáz, az­tán hétszáz forintot. — Miért nem Íratta át a maga nevére? — Jogom van harminc na­pon belül átíratni, nem így van? — De igen. Egyszóval nem a tulajdo­nos ellen folyik a- eljárás. Különben a fákóbajszú két hét múlva visszaadta az el- j cserélt lovat eredeti gazda- I Most hát a tárgyalást el kellett napolni. Legköze­lebb a tulajdonjog tisztázá­sa végett idézést kap a „má­sik" tulajdonos is. A feketéről a tanúk, a két mezőőr pedig még azt is vall­ja, a csere előtt és azután, a szabálysértési eljárás meg­indulásáig, amikor is gazdá­ja gyorsan és véglegesen el­adta a vágóhídnak, mindig a határban kóborolt béklyó nélkül, s nem lehetett meg­fogni, mert nagyon rúgás volt. QD Az ember, aki tilosba té­vedt, még csak süvölvény, mindössze tizenkilenc éves, de már havi 1500—1600 fo­rint a jövedelme, villanysze­relő egy pesti gyárban. Tár­sadalmi tulajdont rongált, ittas állapotban a nagyma­rosi Mátyás király vendéglő kerti vízcsapját letörte és magával vitte. Az idézésre nem személyesen jelent meg, képviseletében az édesanyja jött el. Riadtan ül le a szék­re. — A gyermeke részéről mindenféle meglepetés ér­heti a szülőt — sopánkodik. — Pedig tessék elhinni, jó fiú a Tibi, soha sem volt semmi baj vele. Ez az első eset. Azt mondta, névnapra hívták meg egy nagymarosi kislányhoz és aznap éjsza­kára sem jött haza. Egész éj­jel le sem hunytam a sze­mem. reggel keresésére in­dultam, közben hazaért. Csak két hét múlva tudtam meg, mit csinált, nem is ér­tem, hogyan tehette. Jó fiú, mondom, az egész fizetését hazaadja, én adok neki heti zsebpénzt. Hogy a kárt meg­fizetem-e? tiát persze, ha már egyszer a fiú ilyet csi­nált. — Százötven forint bírsá­got szabok ki — hangzik a kemény hivatalos hang —, és kötelezem 164 forint kárösz- szeg megfizetésére. Mérle­geltem, hogy az elkövető el­lep első esetben kellett sza­bálysértési eljárást indítani,- továbbá eddigi kifogástalan magaviseletét is. Ezért nem alkalmaztam magasabb bír­ságot, pedig akár kétezer fo­rintra is bírságolhatnám. Megértette? — Igen. És most a szabálysértési előadó leveti a hivatalos han­got, mintha a rajta sem levő bírói talárt vetné le: — Magának 314 forintot egyszerre kell megfizetnie, de a fia érdekében mondom, vonja le a zsebpénzéből. Csak ne egyszerre! Hagyjon meg nála annyit, amennyi cigarettára kell, meg még pár forintot, ne maradjon azért pénz nélkül. De hadd érezze, hogy a károkozásból neki lett kára és elmenjen a kedve az ilyesmitől. — A bort kéne kivonni a forgalomból kérem — véli az asszony. — Habár a férjem is szereti. Iszik is, de soha sem csinál semmi kárt, csak so­kat beszél olyankor. Hű, de még mennyit beszél, össze­vissza! S amilyen riadtan ült le, olyan nyugodt most azon a széken, hiszen itt emberséget tapasztalt. Annak örül. Mint­ha már nem is haragudna a fiára. Szokoly Endre Ázsiai viadorkakasok utódai magyar kutató intézetben 350000 hibridcsirkét ad az idén a Kisállattenyésztési Kutató Intézet az állami és szövetkezeti gazdaságoknak jának. A Kisállattenyésztési Ku­tató Intézetben Gödöllőn, a hajdani híres ázsiai kakas­viadalok „bajnokainak“ le- származottaival javítják a baromfiállományt. Az évszá­zadokkal ezelőtt sportcélok­ra kitenyésztett viador- kakasok mell- és combizom- zata a folytonos küzdelem során a szokásosnál jóval erősebbre fejlődött. Ennek a-ln,T színvak, mint valaha is „ál modtuk”. Emiatt tömegesen nem kaphatják meg az em­berek a j árművezetési en gedélyt. A probléma megodására nemzetközi tárgyalások foly­nak, hogy a jelenlegi piros, sárga és zöld jelzések meg­hagyása mellett, egyúttal min- g denütt, következetesen, e színes fényforrásba helyezze­nek el feltűnő négyszög, ka­rika, illetve háromszög jel­zést, s így majd a szín vakok is letehetik a gépjárműveze­tői vizsgát. Aiacs B. Tamás /\\\\\\\\w,\\\\\\\w\\\\vt\\-(\',VA\’i\yx-cTOn\m^^rcvTO'.wvuvv\\\TO.\\vp\\-K\-Kvv í Az idén „hobbivá” (hóbort­tá) vált a napszemüveg-vise­let. A plakátok még a napnak is napszemüveget nyomnak az orrára, pedig szakorvosi vélemény szerint, az emberek 99 százalékának felesleges, hogy viseljen. Csupán — orvosi utasításra ' De hiszen ezeket a fákat meg- Nézze csak ezt a levelet, a Még hogy elromlott a gép, Azt mondom én, újra kell te- Hajaj! Micsoda modern gyü- eszi a tetű! többin is így nyüzsögnek azért nem permeteznek... lepíteni az egészet mölcsöst lehetne itt csinálni I A nagymarosi kertész $ Jung Rezső negyven esztendőn át csaknem minden új gyü- $ mölcsös létesítésében részt vett Nagymaroson. A huszas évek tetejétől fogva sók-sok gyümölcsöst telepített, kezelt a község­ül ben. Eredetileg a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán Í dolgozott, item kisebb mester, maga Mahács Mátyás, az akkori Í tudós igazgató mellett, tőle tanulta, leste el a gyümölcskertész- Í kedés minden csínját-bínját. Se szeri, se száma a sok gyümöl- Í esősnek, amit Jung Rezső a hosszú évek során Nagymaroson Í és környékén, meg a fővárosban másoknak létesített. Még Í mindig bírja a munkát, noha már a hetvenharmadik esztende­ijét tapossa. Igaz, azt mondja, most már visszavonult, csak Í oda megy, ahová éppen hívják. De nagyon sokfelé hívják Bu- Í dapestre, meg a Dunakanyar községeibe, néha még távolabbra Í is elutazik, mindenhová elmegy, ahol tanácsát kérik, mert él- Í hai a gyümölcskultúra fejlesztéséért. Nemcsak szerelmese, de Í ritka jó szakértője a gyümölcskertészetnek. Községében becsü- Í lik, tagja a tanácsnak. Legutóbb meghívták a vb-ülésre is, Í amikor odakinn a nagymarosi szigeten a Ságvári Endre Tsz interfészétében a tsz gazdálkodását vizsgálták és meghallgat- Í ták szakvéleményét, amint arról a vb üléséről szóló tudósítá- Í sunkban minap megemlékeztünk. Ha a képek alatti írást le- Í takarjuk, akkor is elmondják véleményét ezek a beszédes J képek. (Szentiványi felv) „sport”-fajtának ©gyík vál­tozata a fehér cornish. Az importált cornLsh-kakasok jó „húsformájukat1’ átörökítik azokba az utódokba is, ame­lyeknek anyja más egyéb előnyös tulajdonságokkal ren­delkező fajtához tartozik. Ezért keresztezik őket az itthon legelterjedtebb magyar sárgán kívül, Hampshire- tyúkokkal és a Plymouth- kakasok és a Hampshire- tyúkok utódaival. A comish- kakasoknak van még egy elő­nyük: utódaik — függetle­nül az anya színétől — min­dig tiszta fehérek. A kutató- intézetben rendszeres iva­dékvizsgálatokkal ellenőrzik a keresztezések eredményeit. Évente körülbelül 15 000 ál­latot figyelnek meg, s a leg­jobb csibéket adó kakasokat szaporítják azután tovább. A kiváló külföldi fajták keresztezésével előállított hibridekből a Kisállattenyész­tési Kutató Intézet az idén 350 000 naposcsibét ad az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. A hibridcsirkék tíz hét alatt az átlagosnál majdnem két­szer nagyobbra, 1,20—1,30 kilósra híznak, s a szokásos­nál 40 százalékkal kevesebb takarmányból állítanak elő egy kiló húst. (MTI) V\\\\\\\\VCV\\\\\\\\\^

Next

/
Thumbnails
Contents