Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-15 / 164. szám
1962. JÜLIUS 15, VASÁRNAP Míf UF.r.YEt '±M*rkm Nem szemfényvesztés! Igen, amiről itt szó lesz, valóban nem szemfényvesztés. Hanem a szem fényéről, szemünk fényéről lesz szó, amelyet oly sokszor veszélyeztetünk. Az egész úgy kezdődött, hogy a Pest megyei Tanács Semmelweis Kórházának szemészeti osztálya segítségünket kérte. Zsúfoltság a rendelőben Nem a központi megyei kórház szemészeti rendelésével, hanem a megye területén levő rendelőkkel kapcsolatban. Régebben bizonyos előítélettel és kényszeredetten mentek csak a falusi lakosok a szemészeti rendelésre. Ma azonban erről már szó sincs. Sőt... miközben a lakosság több minit kilencven százaléka biztosított lett, a vidéki szemész-szakorvosi várószobák állandóan túlzsúfoltak. Egy-egy szemdiagnózis megállapítása átlag hat percig tart. Épp ezért az orvosok kéréssel fordulnak az öregekhez, akik szemüvegcsere vagy lassacskán tovább romló látásuk miatt jelentkeznek vizsgálatra: legyenek türelemmel. Várják meg, míg kissé megritkulnak a várótermekben a várakozók. Most nyáron elsődlegesek: az iskolás gyerekek szemvjzs- gálata, a sérülés vagy gyulladás okozta szembetegségek kezelése, valamint a dolgozók munkavégzését gátló „szemüveg ügyei”. A próbatábla nem minden A beszélgetés tehát a kórház szemész-szakorvosaival a legégetőbb megyei napi problémával kezdődött, s így kapcsolódott egy még ma is fennálló tévhiedelem eloszlatásához. A szülők gyakorta csodálkoznak, hogy bár gyermekük a szemészeti próbatáblán még a legkisebb betűket is el tudja olvasni, ennek ellenére az orvos szemüveget ír fel számára. A tizenkét éven aluli gyermek szeme szerfölött alkalmazkodóképes, szemlencséjük igen rugalmas, s így gyakran a gyermek, noha látása nem tökéletes, „tudat alatti” görcsös erőlködéssel, ennek ellenére, jól lát. A szakorvos azonban a melléktünetek (fejfájás, fáradékonyság, szemikáprázás stb.) alapján képes megállapítani a szemgyengeséget, s természetesen szemüveg viselését tanácsolja a kis lurkónak. A negyvenöt évesnél idősebbek látása, szinte egyetemleges törvényszerűség alapján romlik (megkopik így e koron túl tulajdon szemlencséjük rugalmassága), így e koron túl tulajdonképpen mindenkinek — ha csak olvasáshoz is — de szemüveget kellene használnia. Ám az öregeknél, a gyerekekhez hasonló, görcsös, tudat alatti önszug- gesztió léphet fel, s bizonygatják, hogy nincs szükségük szemüvegre. A napszemüveg veszélyes hóbort — nagyfokú rövidlátóknak (akiknek „szembogaruk” tá- gabb, s így jócskán több fényt fogad be), valamint a szemgyulladásos betegeknek kell napszemüveget hordaniuk. A többiek a sötét üveggel elkényeztetik szemüket, s így az „beteggé”, a normális világítással szemben is érzékennyé válik. Sőt, a zöldhályogra hajlamos betegségük kifejlődését idézhetik elő s napszemüveg-hóborttal. A fáradhatatlan szemgolyó Gyakorta tapasztaljuk, hogy huzamosabb olvasás, írás után szemgolyómk kifárad, könnyezik, fáj. Pedig a szemgolyó sohasem fárad ki! A szem ugyanis az agynak egy előre helyezett szer-- ve, amely a szemidegen keresztül, minden áttétel nél kül, közvetlenül az idegköz- pomtba juttatja a látásingereket. A szemgolyó fáradtsága minden egyes esetben a központi idegrendszer kifáradását jelzi. Miért fárasztja a szemet a tv? A tv-nézésnél sem szemünk fárad ki, hanem központi idegrendszerünk. Napjainkban játsszák filmszínházaink a „Nevessünk” című régi burleszk-filmösszeál- lítást, s e régi filmkockák ugráló alakjait nézve, a mai mozgóképek folyamatosságához hozzászokott szemünk, helyesebben idegrendszerünk hamar kifárad. Ugyanez a helyzet a tv-vel kapcsolatban is, ahol a még „tökéletlenül” vibráló fények, fénypontocskák idege- sítőek, ingerlőek, túl hamar fárasztóak. Természetesen a televízióval kapcsolatban közvetlen szemrontásról is lehet szó, hisz^tulajdpnképpen a tv-t öt- méte,res, távolságból, kellene nézni. Ez a modem lakásokban nincs biztosítva. A nem megfelelő távolság miatt a külön tv-szemüveg: elengedhetetlen. Ez azonban nem egy speciális színes üveg, hanem egy rendes, dioptriás szemüveg. A dioptria erősségét a néző szemének rövid-, illetve távollátási középarányosa határozza meg. A szemünkkel nemcsak látunk A köztudat szerint szemünk tulajdonképpen csak arra való, hogy lássunk vele. Pedig erről szó sincs. A szem nemcsak a látás funkcióját teljesíti az ember életében, hanem az egész szervezet vegetatív funkcióit is, bizonyos mértékben, szabályozza. A szervezetbe, a szemen keresztül bejutó fény befolyásolja annak sokféle működését. Az emberi szervezetre ugyanis nemcsak a nap ultraibolya sugárzása hat, hanem a szemen keresztül behatoló nappali világosság is. A belső elválasztású mirigyek, mint az agyalapi mirigy, a mellékvesék, a pajzsmirigy, sőt a petefészkek működése, a fogamzóképesség is megváltozik e „szemfény” hatására. E tekintetben ma már közismert, hogy például a madarak (a háziszárnyasokat is beleértve) kevesebbet tojnak, rakvagy egyáltalában nem nak tojást fényhiány következtében. Hosszú ideig tartó fényhatás miatt a vándormadarak elköltözése is késhet. És az sem titok, hogy ha őszszel olyan megvilágítást biztosítunk a tyúkok és kacsák részére, mint tavasszal, akkor a bőséges tojáshozam télen sem marad el. A szemen keresztül történő fényhatás ha túl sok: ide- gesítőleg, fárasztólag hat. A megfelelő világítás pedig serkentő. Ez utóbbi — tudományos megállapítások szerint — az embernél naponta négy óra elmúltával érvényesül. A koncentrálóképesség legerősebb általában délelőtt 10 és 11 óra között. S mindez egybeesik a világosság hatására létrejövő med- lőkveseműködés maximumával. Ezek után nem meglepő már, hogy napjainkban mind több és több figyelmet szentelünk a tantermek, munkahelyek megfelelő világítására, hisz ez a munkateljesítmény szempontjából igen jelentős. De ne feledjük: mindezekből az is következik, hogy nem közömbös, a napnak melyik szakát töltjük ébren. I Feltétlenül szükséges, hogy az ébrenlét alatt kellő meny- nyiségű fény érje a szemet Se túl sok, se túl kevés. Aludni, pihenni pedig tétlenül sötétben kell. felTöbb a színvak a kelleténél Befejezésül még égy érdekes problémáról beszéltek a Semmelweis-kórház szemészeti osztályának szakorvosai. Világszerte ugrásszerűen megnövekedett napjainkban a közúti járművezetői engedélyt kérők száma. Igen ám, de ezzel kapcsolatban kiderült,. hogy - az emberiség sokkal nagyobb százaléka EMBER ÉS LÓ ŰD A fekete ló legelészett, elvégre nem ülhet be a gebines kisvendéglőbe sertéspörköl- tőzni akár mekkora is az étvágya. Csakhogy a fekete ló tilosban csillapította az éhét, ez pedig még a legeslegmélyebb békevilágban is mezőrendőri kihágás tárgyát képezte és ha most ebbeli cselekménye szabálysértési eljárást von maga után, akárminek is nevezzük, mindenképpen büntetendő. Persze nem a tilosban legelésző lónak jár ki a bírság, hanem gazdájának, légyen az akár közületi, akár maszek. A szóbanforgó tilosban járó lóállat maszek tulajdon volt és' talán éppen ezért látogatta előszeretettel a maszek lucernásokat, figyelembe sem vette, hogy nálunk a magán- tulajdont is védi a törvény. Gazdájának tehát a ló tettéért most felelni kell. S hogy dr. Csenki Béla, a Szobi Járási Tanács szabálysértési előadója Nógrádverő- cén tárgyalási ■napot tartott, maga elé is idézte. Ott ül most vele szemben a tanácsházán az ülnöki szobában és fakó harcsabajsza, amikor szóra nyílik a szája, akár két felkiáltójel. Nem akármilyen ember, járatos, vagy kiokosított a törvényben. Mindjárt azzal kezdi, hogy a ló járlatlevele nem szólt nevére. Márpedig, amilyen igaz, hogy a jószág cselekményéért a tulajdonos felel, úgy igaz az is, hogy akinek a nevén áll, az tekintendő tulajdonosnak. — De hiszen ezt a lovat a sajátjával elcserélte — jegyzi meg a szabálysértési előadó. — Igen. Ugyanis ez a fekete úgy megrúgta Péter másik lovát, hogy lesántult. Odaadtam, hogy kisegítsem, cserébe az én szürkémet, jobb ló az ennél a feketénél. Kaptam hpt a szürkéért elö- izöt előlegbe még ötszáz, aztán hétszáz forintot. — Miért nem Íratta át a maga nevére? — Jogom van harminc napon belül átíratni, nem így van? — De igen. Egyszóval nem a tulajdonos ellen folyik a- eljárás. Különben a fákóbajszú két hét múlva visszaadta az el- j cserélt lovat eredeti gazda- I Most hát a tárgyalást el kellett napolni. Legközelebb a tulajdonjog tisztázása végett idézést kap a „másik" tulajdonos is. A feketéről a tanúk, a két mezőőr pedig még azt is vallja, a csere előtt és azután, a szabálysértési eljárás megindulásáig, amikor is gazdája gyorsan és véglegesen eladta a vágóhídnak, mindig a határban kóborolt béklyó nélkül, s nem lehetett megfogni, mert nagyon rúgás volt. QD Az ember, aki tilosba tévedt, még csak süvölvény, mindössze tizenkilenc éves, de már havi 1500—1600 forint a jövedelme, villanyszerelő egy pesti gyárban. Társadalmi tulajdont rongált, ittas állapotban a nagymarosi Mátyás király vendéglő kerti vízcsapját letörte és magával vitte. Az idézésre nem személyesen jelent meg, képviseletében az édesanyja jött el. Riadtan ül le a székre. — A gyermeke részéről mindenféle meglepetés érheti a szülőt — sopánkodik. — Pedig tessék elhinni, jó fiú a Tibi, soha sem volt semmi baj vele. Ez az első eset. Azt mondta, névnapra hívták meg egy nagymarosi kislányhoz és aznap éjszakára sem jött haza. Egész éjjel le sem hunytam a szemem. reggel keresésére indultam, közben hazaért. Csak két hét múlva tudtam meg, mit csinált, nem is értem, hogyan tehette. Jó fiú, mondom, az egész fizetését hazaadja, én adok neki heti zsebpénzt. Hogy a kárt megfizetem-e? tiát persze, ha már egyszer a fiú ilyet csinált. — Százötven forint bírságot szabok ki — hangzik a kemény hivatalos hang —, és kötelezem 164 forint kárösz- szeg megfizetésére. Mérlegeltem, hogy az elkövető ellep első esetben kellett szabálysértési eljárást indítani,- továbbá eddigi kifogástalan magaviseletét is. Ezért nem alkalmaztam magasabb bírságot, pedig akár kétezer forintra is bírságolhatnám. Megértette? — Igen. És most a szabálysértési előadó leveti a hivatalos hangot, mintha a rajta sem levő bírói talárt vetné le: — Magának 314 forintot egyszerre kell megfizetnie, de a fia érdekében mondom, vonja le a zsebpénzéből. Csak ne egyszerre! Hagyjon meg nála annyit, amennyi cigarettára kell, meg még pár forintot, ne maradjon azért pénz nélkül. De hadd érezze, hogy a károkozásból neki lett kára és elmenjen a kedve az ilyesmitől. — A bort kéne kivonni a forgalomból kérem — véli az asszony. — Habár a férjem is szereti. Iszik is, de soha sem csinál semmi kárt, csak sokat beszél olyankor. Hű, de még mennyit beszél, összevissza! S amilyen riadtan ült le, olyan nyugodt most azon a széken, hiszen itt emberséget tapasztalt. Annak örül. Mintha már nem is haragudna a fiára. Szokoly Endre Ázsiai viadorkakasok utódai magyar kutató intézetben 350000 hibridcsirkét ad az idén a Kisállattenyésztési Kutató Intézet az állami és szövetkezeti gazdaságoknak jának. A Kisállattenyésztési Kutató Intézetben Gödöllőn, a hajdani híres ázsiai kakasviadalok „bajnokainak“ le- származottaival javítják a baromfiállományt. Az évszázadokkal ezelőtt sportcélokra kitenyésztett viador- kakasok mell- és combizom- zata a folytonos küzdelem során a szokásosnál jóval erősebbre fejlődött. Ennek a-ln,T színvak, mint valaha is „ál modtuk”. Emiatt tömegesen nem kaphatják meg az emberek a j árművezetési en gedélyt. A probléma megodására nemzetközi tárgyalások folynak, hogy a jelenlegi piros, sárga és zöld jelzések meghagyása mellett, egyúttal min- g denütt, következetesen, e színes fényforrásba helyezzenek el feltűnő négyszög, karika, illetve háromszög jelzést, s így majd a szín vakok is letehetik a gépjárművezetői vizsgát. Aiacs B. Tamás /\\\\\\\\w,\\\\\\\w\\\\vt\\-(\',VA\’i\yx-cTOn\m^^rcvTO'.wvuvv\\\TO.\\vp\\-K\-Kvv í Az idén „hobbivá” (hóborttá) vált a napszemüveg-viselet. A plakátok még a napnak is napszemüveget nyomnak az orrára, pedig szakorvosi vélemény szerint, az emberek 99 százalékának felesleges, hogy viseljen. Csupán — orvosi utasításra ' De hiszen ezeket a fákat meg- Nézze csak ezt a levelet, a Még hogy elromlott a gép, Azt mondom én, újra kell te- Hajaj! Micsoda modern gyü- eszi a tetű! többin is így nyüzsögnek azért nem permeteznek... lepíteni az egészet mölcsöst lehetne itt csinálni I A nagymarosi kertész $ Jung Rezső negyven esztendőn át csaknem minden új gyü- $ mölcsös létesítésében részt vett Nagymaroson. A huszas évek tetejétől fogva sók-sok gyümölcsöst telepített, kezelt a községül ben. Eredetileg a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskolán Í dolgozott, item kisebb mester, maga Mahács Mátyás, az akkori Í tudós igazgató mellett, tőle tanulta, leste el a gyümölcskertész- Í kedés minden csínját-bínját. Se szeri, se száma a sok gyümöl- Í esősnek, amit Jung Rezső a hosszú évek során Nagymaroson Í és környékén, meg a fővárosban másoknak létesített. Még Í mindig bírja a munkát, noha már a hetvenharmadik esztendeijét tapossa. Igaz, azt mondja, most már visszavonult, csak Í oda megy, ahová éppen hívják. De nagyon sokfelé hívják Bu- Í dapestre, meg a Dunakanyar községeibe, néha még távolabbra Í is elutazik, mindenhová elmegy, ahol tanácsát kérik, mert él- Í hai a gyümölcskultúra fejlesztéséért. Nemcsak szerelmese, de Í ritka jó szakértője a gyümölcskertészetnek. Községében becsü- Í lik, tagja a tanácsnak. Legutóbb meghívták a vb-ülésre is, Í amikor odakinn a nagymarosi szigeten a Ságvári Endre Tsz interfészétében a tsz gazdálkodását vizsgálták és meghallgat- Í ták szakvéleményét, amint arról a vb üléséről szóló tudósítá- Í sunkban minap megemlékeztünk. Ha a képek alatti írást le- Í takarjuk, akkor is elmondják véleményét ezek a beszédes J képek. (Szentiványi felv) „sport”-fajtának ©gyík változata a fehér cornish. Az importált cornLsh-kakasok jó „húsformájukat1’ átörökítik azokba az utódokba is, amelyeknek anyja más egyéb előnyös tulajdonságokkal rendelkező fajtához tartozik. Ezért keresztezik őket az itthon legelterjedtebb magyar sárgán kívül, Hampshire- tyúkokkal és a Plymouth- kakasok és a Hampshire- tyúkok utódaival. A comish- kakasoknak van még egy előnyük: utódaik — függetlenül az anya színétől — mindig tiszta fehérek. A kutató- intézetben rendszeres ivadékvizsgálatokkal ellenőrzik a keresztezések eredményeit. Évente körülbelül 15 000 állatot figyelnek meg, s a legjobb csibéket adó kakasokat szaporítják azután tovább. A kiváló külföldi fajták keresztezésével előállított hibridekből a Kisállattenyésztési Kutató Intézet az idén 350 000 naposcsibét ad az állami gazdaságoknak és a termelőszövetkezeteknek. A hibridcsirkék tíz hét alatt az átlagosnál majdnem kétszer nagyobbra, 1,20—1,30 kilósra híznak, s a szokásosnál 40 százalékkal kevesebb takarmányból állítanak elő egy kiló húst. (MTI) V\\\\\\\\VCV\\\\\\\\\^
