Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-15 / 164. szám
MEGYEI C/CúSaa 1962. JÚLIUS 15, VASÄRNAP KIMONDOTTAN NŐK RÉSZÉRE KÉSZÜLT MUNKARUHÁK A nők fokozott részvétele a mezőgazdasági munkában a szakemberek feladatává tette megfelelő munkaruha kialakítását. A férfiak körében a régi zeigruhát már felváltotta az üzemekben használatos kétrészes munkaruha, vagy overall, s mivel a nők részére nem volt más, ők is kénytelenek voltak ezeket hordaná. Most a ruházati kereskedelmi szakemberek kialakították az első. kimondottam nőknek való munkaruha-fazonokat. Az első darabokiból most adtak ki kisebb mennyiséget öt-hatezer darabot, a mezőgazdasági területeken működő boltokba. Az eladással egy időben közvél emény kutatást is végeznek. A most kiadott női munkaruhák többféle minőségű anyagiból készültek, s fazonjuk hasonlít az ismert sze- relörulhák mellesnadrág megoldásához. Tervezik, hogy a mostani tapasztalatok alapján újabb, csinosabb fazonokat is készítenek. (MTI) Túlbuzgóság nélkül — A NAGYKŐRÖSI Gépes Gépjárműjavító Ktsz rövidesen kiterjeszti működési területét. A javításokat ezentúl már nemcsak Nagykörös, hanem Kocsér, Törtei, Csemő és Nyársapát részére is elvégzik. Az ország lakosságának élelmiszerellátását az idén is elsőrendű kötelességének tekinti népi államunk. Egyik legalapvetőbb élelmiszeralapanyagunk a gabona, s ezt a népi bölcsesség így fejezi ki: „ha kenyér van — minden van". Kormányzatunk ebből az alapvető igazságból kiindulva, ragaszkodik évről évre ahhoz, hogy országszerte megfelelő arányban termesz- szünk kenyérgabonát. Dolgozó parasztságunk helyesli azt a törvényt, amely kötelezően szabja meg a kenyérgabona arányát a szántóföldeken, mert alapvető érdekeinek figyelembevételét látja abban. Még az ideális növénytermesztés hívei is meghajolnak a legdöntőbb érv — a népérdek követelménye — előtt. Ez a követelmény szólít arra is, hogy kenyérgabonából megfelelő népgazdasági tartalékokat szerezzünk és igazságosan, a fogyasztási igények szerint osszuk el a termést. Szocializmust építő rendszerünktől teljesen idegen az a kapitalista gyakorlat, hogy egyesek roskadozó magtárral, mások meg üres kamrával rendelkezzenek. Mi a szocialista igazságosság szellemében arra törekszünk, hogy össznépi kenyérgabona-készleteket teremtsünk, amelyből minden dolgozó családnak a törvényes igénye szerint jut. Dolgozó parasztságunk j megelégedéssel tapasztalja, hogy az utóbbi években nem is volt zavar az ország kenyér- ellátásában, mert államunk — ésszerű árpolitikával — felvásárlás útján szervezte meg a népgazdasági szükséglet biztosítását. A szocialista falu közerkölcse már dömtő győzelmet aratott a kisparaszti morál felett, amely arra ösztönöz, hogy — nem törődve az egész lakosság érdekeivel — indokolatlanul nagy egyéni tartalékokat (sőt spekulációs alapokat) létesítsenek a termelők. Az idei terméskilátásokat és az egész lakosság érdekeit figyelembe véve, arra a következtetésre jutunk, hogy az eddigieknél is gondosabban, nagyobb erőfeszítésekkel lehet csak megteremteni a megfelelő népgazdasági alapokat a kenyérgabonából. Ha az elmúlt években nem is jelentett különösebb veszélyt, hogy helyenként még hatott a kisparaszti gyűjtőszenvedély és a családi fogyasztást meghaladó kenyérgabona-tartalék maradt a termelőknél, az idén mindenütt szükség van a $ termelői önzetlenségre. % Pártunk és kormányunk, a i munkáshatalom azt kéri a dol- í gozó parasztoktól, hogy a kö- | zösen, vagy egyénileg termelt í gabonafeleslegeiket adják el \ az államnak, amely minden \ dolgozó kenyérellátásának \ gondját viseli. Ezért már elölj re is köszönetét mond azok- 3 nak a termelőszövetkezetek- £nek. amelyek úgy tervezik, |hogy a vetőmagon és a szö- 3 vetkezeti családok fogyasztói ! igényén felüli teljes kenyér- ! gabonamennyiséget az állam- ! nak adják el, hogy így osztoz- ! zanak az ország kenyérellátá- ! sának gondján. í A munkásosztály derék ! szövetségeseinek bizonyulnak j azok a dolgozó parasztok, akik ARATÁS — NÖVÉNYÁPOLÁS A gombai Üj Elet Tsz 450 holdas őszi árpatáblájában a Monori Gépállomás kombájnjai megkezdték az aratást. A becslések szerint 120 holdról 16—18 mázsás termést várnak holdanként. Az aratással egyidöben a többi időszerű munkáról sem feledkeztek meg. Húsz holdon a korai újburgonyát szedik és a több mint ötszáz holdas kukoricásban nemsokára befejezik a másodszori kapálást. Hamarosan betelik ez a silógödör is (Mihók felv.) Munkában Magyar Mihály kombájnja Nem azért a két forintért! A pártélet hírei A tököli pártszervezet kezdeményezésére az elmúlt hónapban széleskörű brigádvizsgálat foglalkozott a lakosság ellátásával. A kereskedelmi, a vendéglátóipari és a szolgáltatási hálózat működéséről ; szóló jelentést a napokban 2 taggyűlésen tárgyalták meg a * község kommunistái s a meghívott pártonkívüliék. A lakosság élelmiszerellátását általában kielégítőnek találták. Többen kifogásolták azonban — s jogosan —, hogy a kenyeret gyakran csak délután szállítják ki az üzletekbe. Meg- i: oldásra vár az az áldatlan helyzet is, amit az üzletek elhanyagolt állapota okoz. A boltok és a vendéglátóipari üzemek ugyanis magántulajdonban levő épületekben vannak, így sem a tulajdonos, sem az érdekelt vállalat nem áldoz a karbantartásukra, vagy bővítésükre! Ugyancsak a lakosság ellátásának problémáit vitatta meg legutóbbi ülésén a monori járási párt-végrehajtóbizottság. A vb megállapította, hogy a járás élelmiszer- és iparcikk-ellátása a múlt évihez képest sokat javult. Továbbra is sóik a minőségi panasz azonban a tüzelőellátásra, s gyakori a hiány néhány tartós iparcikkben: a tv-készülékben, motoralkatrészekben. A járás kereskedelmében a legsúlyosabb gondot a raktárhiány okozza. A kereskedelmi vállalatok saját beruházásból nem építenek raktáraikat, a községi tanácsoktól várják a szükséges helyiségek biztosítását. Ezzel kapcsolatban a vb határozatot hozott, hogy tárgyalásokat kezd a kereskedelmi vállalatokkal s javasolja: az üzletek korszerűsítésére, s az új kereskedelmi formák bevezetésére szánt összeg egy részét fordítsák inkább raktárak építésére. Többször megfordultunk már az aszódi kisvendéglőben — de ritkán úgy, hogy ne gyűlt volna össze jegyzet- füzetünkben cgy-egy beírásra való panasz, s ne távoztunk volna újra meg újra keserű szájízzel. Minthogy a környéken más, étkezésre is alkalmas vendéglő nincs — délidő lévén, meleg ebedet szerettünk volna a minap is, hát kénytelenek voltunk ismét idejönni. Hadd tegyem hozzá, ismervén a vendéglőt, megegyeztünk kollégáimmal, most az egyszer kicsire nem adunk, ha találunk is hibát, nem reklamálunk. -.<■■■■ Csakugyan, szóvá sem tettük volna, hogy például több napos, állott, hideg és élvezhetetlen húslevest tálaltak fel hármunknak, ha... Ha például Klein Dezső pincér „ráadásul” nem nyomja meg a ceruzáját, s a végelszámolásnál nem számol többet. De kezdjük csak az elején. Az említett leves a pincér szerint friss volt, tehát aznap főzték. A vezető már elismerte, hogy másnapos maradék (nyár közepén, júliusban, 29 fokos melegben). Jóllehet a levest visszaküldtük — a pincér azért hallgatólagos jóváhagyásunk mellett felszámolta az árát. Végezetül pluszként még Klein Dezső két forinttal többet is számolt. Amikor erre is (elhívtuk a figyelmét, ahogy ez már lenni szokott, még neki állt feljebb. Kioktatott bennünket: mondván, nincs arra berendezkedve, hogy ilyen nagy forgalom közben (lehettek vagy tizenöten az asztaloknál), minden . vendégnek pontosan számoljon. Méltatlankodásunkat, amelyet különben a vezető utólag jogosnak tartott, ö rosszindulatú „kukacoskodásnak” minősítette. Nem azért a két forintért, de ideje lenne már végre rendet teremteni a Váci Vendéglátóipari Vállalat aszódi kisvendéglőjében! Súlyán Pál Kisüsti pálinka helyett - szilvanektár A gyümölcslevek választékának bővítésére és minőségén ák javítására kísérletképpen megkezdték a nektárfélék előállítását. A „nektár” konzervipari szaknyelven az olyan folyékony, de sűrű készítményt jelenti. amely nemcsak a gyümölcs levét, hanem egészét tartalmazza és úgynevezett direkt módszerrel, csak egyszeri hőkezeléssel készül, tehát megőrzi a nyers termékben levő vitamin nagy részét. A gyümölcsléként már ismert sárga- és őszibarack mellett szilvából is állítottak elő ilyen üdítő italt Ehhez az eddig pálinkának feldolgozott gyümölcs is megfelel. A szép piros színű, wtamindús szilvanektár legalább olyan ízletes és sokkal egészségesebb, minit a — kisüsti. Új eljárás az állatgyógyászatban A sertésállomány egyik legveszedelmesebb betegsége a sertéspestis ellen hazánkban is jó eredménnyel használják az úgynevezett lapinizált vírust Ezt úgy állították elő. hogy a sertéspestis vírusát sok-sok átoltással a nyulak gyengébb szervezetéhez szoktatták, így a vírus nagy részben elvesztette sertésmegbetegítő képességét, viszont kitűnően immunizál. Az esetleges oltási reakciók elkerülésére a vírussal egyidejűleg szérumot is juttatnak az állatok szervezetébe. Varga István, a tsz üzemgazdásza elégedett az őszi árpaszemek teltségével Munkában Kálmán Pál, a Monori Gépállomás traktorosa és Gecser József tsz-gazda a kukoricaföldön (MTI foto, Bereth felv.) Olyan melegen sütött a \ nap, hogy az árpatarló felett í táncra perdült a levegő. De- ? let jelzett egy távoli harang, í és a kertészlányok lerángat- j ták magukról az átizzadt 1 szoknyákat, hogy a Kisduna j frissítő vizében találjanak 1j enyhülést■ Királyrét felől egy 1f AC—400-as kombájn cammo- 1j gott öregesen a védőgát tövé- í ben. Kiss Jenő elnököt és Tu- j zsony József mezőgazdászt keli restük, akiktől egy izgató 1j kérdésre akartunk választ: vall jón bevált-e náluk a termés- j jóslat? á Ezelőtt három héttel, ami- 'j kor Budapesten az az emlé- 1j kezetes vihar tombolt, telefo- 1j non érdeklődtünk a szigetbe- 1j csei Űj Élet Termelőszövetke- 1j zettöl: milyen termésre szá- 1j mítanak? Örömmel közöltük a ^ másnapi lapban, hogy a ter- ^ vezeti tizenkét mázsa helyett 'j árpából és búzából is légii alább tizennégy-tizenöt má*3tnre bácsi panasza zsát várnak. Szép volt a gabona, duzzadtak már a kalászok és ez keltett akkora bizakodást a termelőszövetkezet tagjaiban. Amikor később Ráckevén jártam, a helybeli tsz-ekben szóvá tették a becsei bizakodást. „Elvetették a sulykot” mondogatták halvány mosoly- lyal és élénk megyőződéssel. Ismerik ok a becsei földeket, azokra sem járt jobb idő, mint a környéken bárhol, hát miért teremnének többet? Nem mondom, szívtam a fogamat én is, bár a kimondott szónak tovább is híve voltam. Amíg az elnököt kerestük, vártuk az irodán, egy örökké mosolygó, kövérkés, idősebb ember ölelt át kedélyes örömmel mindnyájunkat. Fűzi Imre bácsi az, akiről szó van, a tsz baromfitelepének vezetője. Kérdi, hogy mi ügybem járunk, s amikor megmondjuk, hirtelen elkomolyodik. — Végigjártam az őszi árpa tarlókat — mondja egyre sötétülő arccal —, mert kiváncsi voltam a szemveszteségre. — __ ??? — Elkeserítő, amit láttam. Egyenesen siralmas a szemveszteség! Mi is komoran hallgattunk, hiszen nem rosszat kívánni jöttünk. Lopva a kollégám képére tekintek, hogy nem látom-e a beszédes jeleket: „felsültél, kedves barátom". Eközben berobog az elnök, akinek szívélyes lendülete sehogy sem illik a mi savanyú ábrázatunkhoz. Imre bácsi mintha élvezné zavarunkat. — Hogyan fizet a búza? — Meglehetősen. — Es az őszi árpa? — Az is jobban a tervezettnél. Ügy tizenkét mázsa körül. Máris új fénnyel csillog a megkopott remény és így már bátrabban kérdezünk: — Mi van a szemveszteség- gel? — Mi lenne? — Imre bácsi azt mondja, hogy a fele szem kinn marad a tarlón. — Mit mondok én? Ne beszéljetek már zöldeket! Egy szemet sem találtok a tarlón. — Hát akkor miért panaszkodik? — Azért, mert kétezer libát akartam felnevelni az őszi árpatarlón, de ilyen aratás után hordhatom utánuk az elesé- get! Nagymiklós István \ GONDOLNAK A TÉLRE A túrái Gálgamenti Termelőszövetkezetben az idén két- ! száz holdon termeltek borsót. Vége felé közeledik a borsó be- takarítása és a tsz vezetői elégedettek az eredménnyel. A szö- Í vetkezet gazdái ugyanis nemcsak azt tartják jövedelemnek, $ amit a konzervgyáraktól kapnak a zöldborsóért, hanem a bor- \ sószárat is. Besilózva, kiváló, fehérjében gazdag takarmány a $ borsószár a szarvasmarháknak. A fejtőgéptől közvetlenül a I silógödörbe hordják az idén különösen értékes takarmánynak l valót. Eddig 1000 köbméter silót készítettek. szívükön viselik a népi állam ^ gondját és a nép bizalmára ^ méltóan cselekednek azok a vezetők, akik e téren kezdemé. £ nyezö szerepet vállalnak. Jót, 3 hasznosat cselekednek ők, £ mind az ország, mind a maguk £ javára. i Bármennyire fontos, bármily* kívánatos azonban, hogy § minél több kenyérgabona é gyűljön össze az állami mag- $ tárakban, nem szabad célt íé-1 vesztenünk. Nem szabad el- í lentétes végletbe esnünk azál-í tál, hogy túlbuzgóságunkban £ az indokoltnál is többet kö-1 vételünk a termelőszövetkeze- 4 tektől. Egyes falvakban olyan ^ tévhitek kaptak lábra, hogy ^ csak a férfiak jogosultak meg- í tartani annyi kenyérgabonát, | amennyi a családjuk évi ke- ^ nyeréh'z szükséges. Sajnos, J egyes túlbuzgó helyi vezetők J megerősítették ezt a hírt. A pártunk és kormányunk! politikájára jellemző szociális-! ta humanizmusból fakadóan ! és a szocialista törvényesség! szellemében azt valljuk, hogy! nemcsak a férj, hanem a fe-i leség jogán is jár kenyérgabo-1 na 4 termelőszövetkezeti csa-1 ládoknak a törvényes igényeik erejéig. Akik ezt kétségbe vonják, nem gondolnak az ügy lényegére. Azért vásároljuk fel a kenyérgabonát, hogy jusson azoknak is, akik nem a mezőgazdaságban dolgoznak. Mi értelme van tehát annak, hogy ne adjuk ki a jogos igény szerinti kenyérgabonát annak a családnak, amelyből a férj üzemi munkás, az anya tsz-tag, s otthon apró gyerekek vannak? E szórványos és káros jelenségtől eltekintve, bizalommal tekinthetünk a közelgő kenyérgabona felvásárlási szezon elé. Pártunk és munkáshatalmunk bízik a termelőszövetkezeti parasztság szocialista önzetlenségében és hazafias kötelességtudatában. Biztosra vesszük, hogy az idei kenyérgabona-felvásárlás teljes sikerrel jár. N. L
