Pest Megyei Hirlap, 1962. július (6. évfolyam, 152-176. szám)
1962-07-15 / 164. szám
ES A MEGYEI TANACS LAPJA PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJÉTEK! MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA' VI. ÉVFOLYAM, 164. SZÁM ARA 70 FILLER 1962. JÜLIUS 15, VASÁRNAP Az MSZMP Központi Bizottságának távirata A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága valamennyi kommunista nevében forró, elvtársi üdvözletét küldte a Japán Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Japán Kommunista Párt megalakulásának 40. évfordulója alkalmából. (MTI) Szmirnov nagykövet jelentéstételre Moszkvába utazik Szmirnov bonni szovjet nagykövet vasárnap repülőgépen jelentéstételre Moszkvába utazik. A nyugatnémet sajtó kommentárjai szerint Szmirnov moszkvai látogatása összefüggésben van a jövő heti genfi Gromiko—Rusk találkozóval. Szmirnov valószínűleg a jövő hét végén már visszatér Moszkvából. JURIJ GAGARINT ALEZREDESSÉ LÉPTETTÉK ELŐ A Szovjetunió honvédelmi minisztere Jurij Gagarint, az első űrrepülőt alezredessé léptette elő. A magyar parlamenti küldöttség Észtországban A Szovjetunióban tartózkodó magyar parlamenti küldöttség Rónai Sándornak, az országgyűlés elnökének vezetésével pénteken Tallinba érkezett. A. Mjuriszep, az Azt Legfelső Tanács Elnökségének elnöke fogadta a magyar országgyűlési küldöttséget. A magyar vendégek pénteken Tallinban megtekintették a higanyegyenirányítók gyárát és a „Baltyika” ruházati üzemet. Atomhadgjakorlatok \ «‘vadában Az Egyesült Államok atorn- eröbizottsága Washingtoniban közölte, hogy a nevadai kísérleti telepen a közeljövőben atomhadigyakorlatok lesznek, amelyek során a kísérleti terep fölött néhány atombombát felrobbantanak. A hadgyakorlaton a Fort Lewis-i 4. gyaloghadosztály katonái vesznek részt. Befejezte munkáját a leszerelési és béke-világkongressz A leszerelési és béke-világkongresszus különböző bizottságainak szombat délelőtti ülésén a küldöttek összegezték a leszerelés időszerű kérdéseivel kapcsolatban lezajlott vita eredményét és kidolgozták a kongresszus plenáris ülése elé terjesztendő javaslatokat. A leszerelés gazdasági következményeit vizsgáló bizottság Oskar Lange professzor, ismert lengyel tudós elnöklésével megvitatta a szerkesztő csoport által „A leszerelés gazdasági előnyei” címmel kidolgozott határozati tervezetet. A tervezet két részből áll. Az első rész azt taglalja, hogyan vezetne a leszerelés a népek életszínvonalának emelkedéséhez. A második rész a nemzetközi kereskedelem kérdéseivel foglalkozik. Beható vita után a bizottság elfogadta a tervezetet és megbízta Lange professzort, hogy terjessze azt a kongresszus plenáris ülése elé. A leszerelés és a nemzeti függetlenség problémájával foglalkozó bizottság részvevői szombati ülésükön megvitatták a marokkói küldöttség részéről a kérdésre vonatkozóan előterjesztett hai dogén csapatok kivonása külföldi területekről, lényegesen előmozdítaná a népek szabadságának és függetlenségének erősödését. Az általános és teljes leszerelés megfosztaná a gyarmatosítókat a népek leigázására szolgáló fegyverektől. A tervezet felszólítja a világ népeit, fokozzák harcukat az általános és teljes leszerelésért, az emberek boldogsága és a béke megszilárdítása érdekében. A leszerelés politikai és technikai problémáival foglalkozó bizottság munkacsoportja is kidolgozott egy határozati tervezetet, amely szintén a kongresszus szombati délutáni plenáris ülése elé került. Szombaton délután, magyar idő szerint 14.30 órakor a Kreml kongresszusi palotájában Kaoru Jasui japán professzor elnökletével megnyílt a leszerelési és békevilágkongresszus záróülése. Jasui professzor megnyitó- beszédében a következőket mondotta: „valamennyien azért jöttünk Moszkvába, hogy erőfeszítéseket tegijünk az egész emberiség érdekeinek szolgálatában”. Nyikita Hruscsov szovjet kormányfő — mondotta Ja- Sui — kongresszusi beszédéRadzsialaksami indiai küldött, a leszerelési és béke-világkongresszus részvevője egy moszkvai kislánnyal barátkozik tározati javaslatot. A tervezet megállapítja, hogy az általános és teljes leszerelés hozzájárulna az államok politikai és gazdasági függetlenségének erősödéséhez. A külföldi katonai támaszpontok megszüntetése, az Itt a csúcsforgalom — Hogyan tudják ellátni az egyre növekvő utasforgalmat? — Sajnos, igen nehéz feladat előtt állunk. Ha belenézünk a statisztikába, nyomban kitűnik ez. Egy nap alatt összesen 361 átmenőjárat, 21 rásegítőjárat van forgalomban az érdi MÁVAUT- hál. A napi utasforgalomra jellemző, hogy a rendes járaton 11 280, a rásegítő járaton pedig 882 fő utazik. — Mondja el Soponyai elvtárs, hogy milyen módszert alkalmaznak a csúcsforgalom megoldására az érdi MÁ- VAUT-nál. — Erre csak egy lehetőség van, amelyet mi „pörgőjáratnak” nevezünk. Emiatt van szükség arra, hogy naponta hat-hét kocsi megy különjáratban. Előfordul, hogy dolgozóink csak késő délután ebédelhetnek a nagy forgalom miatt. Reméljük, hogy a közeljövőben enyhül a helyzet, mert Ígéret van rá, hogy több kocsit kapunk. B. S. (MTI külföldi képszolgálat) ben megjegyezte, hogy ebben a teremben az egész szovjet nép velünk együtt részt vesz az üléseken. A magam részéről hozzáfűzhetem. hogy „az egész világ békeharcosai szívükkel és gondolataikkal velünk vannak ebben a palotában”. „Rajta hát — jelentette ki a japán professzor —tettekkel mutassuk meg nekik, hogy itt létrejön a béke- harcosok egysége.” Ezután a bizottságok munkájáról szóló beszámolók megvitatására került sor. O. Lange professzor (Lengyelország) a leszerelés gazdasági vonatkozásaival foglalkozó bizottság beszámolóját terjesztette elő. Lange megjegyezte, hogy ebben a bizottságban a kongresszus valamennyi küldöttsége szép számban volt képviselve. A bizottság egyhangúlag elfogadta „A leszerelés gazdasági előnyei" elnevezésű határozatot. A bizottság részvevői — hangsúlyozta Lange — egységesen egyetértettek abban, hogy a leszerelés bő lehetőségeket teremt minden ország fejlődése számára és teljes mértékben megcáfolták azokat az érveket, melyek szerint a leszerelés egyes országokban „munkanélküliséghez és depresszióhoz vezethet". Lange professzor beszámolójának további részében részletesen elemezte a leszerelés gazdasági vonatkozásait, majd a leszereléssel kapcsolatban a nemzetközi kereskedelem és a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlődésének kérdéseit taglalta. Lange professzor után Pierre Biquard professzor (Franciaország) beszámolt az első, „A leszerelés politikai és technikai problémáival foglalkozó bizottság” munkájáról. Részletesen vázolta a bizottság tevékenységét, s ? elemezte azokat a legyőz- y Jól fizet a borsó ; A kartali Űj Élet Termelőszövetkezetben az idén 180 holdon termeltek borsót, zölden való értékesítésre. A Dunakeszi |Konzervgyárral szerződtek a szövetkezeti gazdák. Azért, hogy folyamatos legyen a betakarítás és ne öregedjen el a termés, szakaszosan, különböző időben vetették el a magot. (Folytatás a 8. oldalon) A legkésőbbi vetésű borsót — amelyet 80 holdon termeltek — a napokban takarítják be. Szárastul szedik fel a szövetkezet asszonyai, szekereken szállítják a tanyaközpontba, ahol a képen is látható géppel kifejtik a hüvelyekből a termést. Az eddig betakarított 120 hold 640 000 forint értékű termést adott, a terv — a 180 holdra — 800 000 forint. (Mihók felv.) S.XXX'V*N.V^.X'\XXXXXXNXX\XXXXXXXV^.XXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX>XXXXXXXXXXX\.XXXXXXXVXXXX'X>X> MÍGTALÁLTÁK A MÓDJÁT A tervezettnél több hízottsertést adnak át az újszilvás! szövetkezeti gazdák Nagy kár érte az újszilvá- si szövetkezeti gazdáikat a télen. A szépen fejlődésnek indult sertéstenyészetükbe beütött a vész. Az állatorvosok bélgyulladást állapítottak meg, de sokan állítják a tsz-tagok közül, a legnagyobb hiba az volt, hogy az ólaik nem feleltek meg a célnak. A hideg, huzatos építményekben csak senyvedtek az igényes fehér hússertések. A szakemberek tanácsolták: legcélszerűbb, ha a sertéstenyésztést felszámolják. Uj épületekben, új tenyészanyaggal — természetesen megfelelő gondozás mellett — érhetnek csak el eredményt. A termelőszövetkezet vezetői elfogadták a szakemberek tanácsát. Az el nem hullott sertések egy részét vágóra értékesítették. Az anyakocákat hízóba fogták. Mentették, ami menthető, de mindenképpen kár érte a tagokat. A termelőszövetkezet bevételi tervében az az összeg is szerepel, amit a négyszáz hízott sertésért kaptak volna. De bántotta a szövetkezet vezetőit az is, hogy az állam iránti kötelezettségüknek nem tudnák eleget tenni. Valami kiutat kerestek a nehéz helyzetből, de nemigen találtak. Végül is a felsőbb párt- és tanácsi szervek segítségével találtak olyan megoldást, amely szerint a szövetkezet tagjai is megtalálják számításukat és jól jár az állam is, mivel nemcsak a termelőszövetkezet, hanem az egész község teljesiti hízott sertés értékesítési tervét. A sertések részben elhullottak, részben értékesítették, de a takarmányozásukra szánt abrak megmaradt. Vigyáztak a szövetkezet vezetői, ne pocsékolódjon el, mert tudták, hogy az sokat ér. (Eladhatták volna jó áron piacon is.) A meglevő takarmány birtokában nyílott a mód és a lehetőség arra, hogy meghizlalhassák az előirányzott sertésmennyiséget. A felsőbb párt- és tanácsi szervek javaslata úgy hangzott: a közös sertéshizlalás feltételeinek hiányában a tsz vezetősége kérje a termelő- szövetkezet tagságának segítségét. Hizlalják meg a tagok — a tsz által biztosított takarmánnyal — a tervben előirányzott számú sertést. A javaslatot megtárgyalták a kommunisták, majd a tsz vezetőségi ülésén vitatták meg a feltételeket. Sok hasznos javaslat hangzott el arról, hogyan lehet leginkább célravezető az akció. A határozat megszületett. A termelőszövetkezet hízónak való süldőket és kukoricát kölcsönöz tagjainak hizlalásra. A süldőket — átlagosan negyvenkilósakat — Kunhegyes és Törökszentmiklós környékén vásárolták fel az Állatforgalmi Vállalat segítségével. Szerződhettek a tagok saját nevelésű süldőkre is, de mint kiderült, elég kevés hizlalásra alkalmas süldő volt a tagság birtokában. Az Újszilvásra hozott süldőket az állatorvos megvizsgálta, s miután egészségesnek találta, úgy adták át a tagnak, természetesen pontosan lemá- zsálva. A termelőszövetkezettel kötött szerződés alapján a tagok egy-egy kiló hús ránevelósé- hez, illetve hizlalásához öt kiló abraktakarmányt kapnak. Az abrakot állami felvásárlási áron kölcsönzi tagjainak a termelőszövetkezet. A hízott sertés leszállításakor számol el a tsz és a szerződő tag. Ekkor fizeti ki a tag a süldő — ugyancsak állami felvásárlási áron — és a kukorica árát. A süldővel rendelkező tsz-tagok- nak — amennyiben szerződtek hizlalásra — négy mázsa abraktakarmányt biztosít a szövetkezet. A szerződés feltételeit a pártszervezet tagjai és a vezetőségi tagok ismertették a szövetkezeti gazdákkal. Ők elfogadhatónak tartották a vezetőség feltételeit és megkezdődött a szerződéskötés. A szerződést a brigódvezetők kötötték a tagokkal, de előbb meggyőződtek arról, hogy megfelelő kézbe, kedvező körülmények közé kerülnek a süldők. Előfordult olyan eset, hogy a kiadott süldőket visszavették, mert a szerződő tag nem gondozta azokat. Aránylag rövid idő alatt a szerződéskötésben meglepő eredmények születtek. Négyszázhét süldőt kértek a termelőszövetkezeti tagok, ezenfelül 56 maguk nevelte süldőre kötöttek hizlal ási szerződést. Ezekre a szerződésekre eddig egy mázsa kukoricát adtak és a közeli napokban 160 kiló árpát osztanak szét egy-egy hízóra. Az érdeklődés olyan nagy, hogy újabb 150 süldőt hoznak a közeljövőben. A szerződést ezekre is megkötötték. Ezek szerint a mérleg a következő: százhuszonöt hízott sertést már korábban leadott a termelőszövetkezet, a tagokkal pedig 613 sertés hizlalására szerződtek; A község terve hétszáz hízott sertés. Harmincnyolc hízott sertéssel többet adnak tehát a tervezettnél az újszilvás! szövetkezeti gazdák. Noha az elgondolás nem Újszilváson született, a dicséret és a haszon mindenképpen őket illeti. A számítások szerint ugyanis egy-eigy sertés meghizlal ása 200—250 forintot iövedelmez — akik maguk nevelte süldőt hizlalnak, azoknak többet. Ha számításba vesszük, hogy legtöbb család 3—4—5 sertés hizlalására szerződött — nem ritka a 10—15« még a 25 sertés hizlalására szerződő sem —, akkor számot vethetünk: a hizlalással a termelőszövetkezeti tagok jó jövedelemhez jutnak. Újszilváson megtalálták a módját, hogyan lábaljanak ki a bajból. Nem töprengtek sokáig, hanem a határozat után gyorsan munkához láttak. A szövetke- kezetá tagok ólaiban híznak már a sertések, de készül az úi sertésfiaztató és a hizlalda is. Mert nem mondtak le a nagyüzemi sertéstenyésztésről és hizlalásról az újszilvási szövetkezeti gazdák. Mihók Sándor
