Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-12 / 135. szám

1962. JÚNIUS 12, KEDD rrsr MtEcrei A számok mesterei rendsze­rint fő fegyvertárukból, a szárnak birodalmából veszik bizonyítékaikat. Ezt tette leg­utóbb Halasi Béla, a Buda­kalászi Textilművek fő­könyvelője és Ábrahám Ká­roly, a gyár üzemgazdasági osztályvezetője. Hogy mit és miért kellett bizonyítaniuk? Az egész úgy kezdődött, hogy közöltük a megyei ipar idei első negyedéves munká­jának eredményeit. Az érté­kelésben név szerint is meg­emlékeztünk egy-két jól dol­gozó gyárról. Az írás meg­jelenése után felhívtak ben­nünket a Budakalászi Textil­művekből. Róluk név sze­rint nem emlékeztünk meg, és megkérdezték, hogy a fel­sorolt gyáraknak milyenek az eredményei. Elmondtuk. A vonal túlsó végén csak any- nyit jegyeztek meg, hogy az ő eredményeik sokkal jobbak. Kit ne hajtott volna a kí­váncsiság útána járni ennek a szűkszavú közlésnek? Meg­tettük. S az eredmény? Annak ellenére szinte léleg- zetelállítóak a gyár eredmé­nyei, hogy már régóta a legjobbak között tartjuk számon a Budakalászi Textilműveket. Karvaly Nán­dortól, a gyár igazgatójától értesültünk elsőnek ezekről az eredményekről. Elmondta, hogy áprilisban, 1961-hez ké­pest több mint 14 százalék­kal termeltek többet, minden munkanapon. A tervhez vi­szonyított túlteljesítés három­százalékos. Az első osztályú áruk aránya az üzem törté­netében először meghaladta a 90 százalékot. Ez közel öt szá­zalékkal jobb eredmény a ta­A könyvbarátmozgalom félévi mérlege Több könyv - több olvasó Fél éve, az idei esztendő el­ső napjaiban indult útjára a könyvbarátmozgalom. Célkitű­zése: legyen több könyv a könyvtárakban, s igényelje mi­nél több olvasó ezeket a köte­teket. A megye művelődésügyi öt­éves terve is ilyen feladatokat állít a könyvtárak elé. A múlt esztendőben me­gyénk lakosságának mind­össze 6,57 százaléka volt könyvtári olvasó. Ennek a számnak az idén 8,3 százalékra, de az ötéves terv végére 10—11 százalékra kell emelkednie. Hasonló a köve­telmény a könyvállomány gya­rapításában is. A múlt eszten­dőben megyénk egy lakosára 0,38 könyvtári könyv jutott. Ez kevés. Az ötéves terv végére minden lakosra egy könyvnek, az idén év végére pedig leg­alább egy fél könyvnek keil jutnia. A feladat nagy. A könyvtá­rosok magukra hagyva nem is tudnának megbirkózni vele. Ezért alakult meg már az el­múlt esztendő végén a megyei intéző bizottság, amelyben szinte valamennyi állami, tár­sadalmi és tűmegszervezet képviselteti ihagát. Hamarosan létrejötték a járási, majd valamivel később a községi akcióbi­zottságok is, s elkezdődött a munka. Pilisvörösváron az Uj Élet Termelőszövetkezet például öt éven keresztül évi ötezer fo­rint támogatást ad a községi könyvtárnak. Ilyen összegű se­gítséget nyújt a községi tanács és a helyi bányavállalat is. Abonyban az irodalmi szín­pad egy előadásának bevéte­lét a könyvállomány gyarapí­tására fordították. Két helyi termelőszövetkezet pedig 2—2 ezer forint támogatást aján­lott fel kulturális alapjából, Kocséron kétezer forintot, Kőröstetéilenen ezer forintot adtak a termelőszövetkezetek. Albertírsán pedig a földmű­vesszövetkezet vállalt jelentős anyagi áldozatot: ötezer forin­tot biztosít a községi könyvtár fejlesztésére. Törteién a Haza­fias Népfront aktívái hatvan kötetet gyűjtöttek össze. Hasonló eredményekről ér­keznek hírek a monorí járás­ból is. Maglódon például 70 aján­dékba kapott kötettel bő­vült a könyvtár, s több községben jelentős anyagi támogatást ígérnek a he­lyi szervek. Érden egyetlen nap alatt 120 j könyvet ajándékozták, de még több kisebb hivatali és szövet­kezeti könyvtár állományát át­adják a községi könyvtárnak. Üröm községben 40—50 ezer forintos társadalmi munkával a községi könyvtár korszerűsí­tésére készülnek. Az említett példák jelzik, hogy a mozgalom kézzelfog­ható eredményeket hozott máris, de az aszódi, a váci, a ráckevei, a dabasi, a szobi, és a agykátai járás a.kcióbizott- ságainák hatékonyabban, ötle­tesebben kellene dolgozniuk, s a mozgalom elérné az erre az esztendőre kitűzött, teljesen reális célokat. (tm) megkezdődtek a péceli kulturális napúk Gazdag programmal, hasznos szórakozást ígérve várják az idén ismét megrendezett péceli kulturális napok rendezvényei az érdeklődőket. A szombati megnyitó ünnepség után. ame­lyen a KISZ Központi Művészegyüttese lépett fel nagy siker­rel, vasárnap délelőtt a sport kedvelői különböző sportrendez­vényeket tekinthettek meg. este pedig a Szemere Pál művelő­dési otthon öntevékeny művészeti csoportjainak bemutatójára került sor a KISZ központi iskola szabadtéri színpadán. Ugyancsak érdeklődésre tarthat számot az MSZMP helyiségei­ben megrendezett képzőművészeti-, foto- és bélyegkiállítás, valamint az általános iskolai rajz, kézimunka és politechnikai bemutató. A közönség megtöltötte a szabadtéri színpad nézőterét, nagy érdeklődéssel várva a Szemere Pál művelődési otthon művészeti csoportjainak bemutatkozását, és a vendégművésze­ket. Nem csalódtak a színvonalas, gördülékeny műsor valóban tartalmas, jó szórakozást nyújtott. A műsor első felében fő­ként a komolyabb műfajok szerepeltek. Teléki Sándor konfe- rálásával a kultúrotthon énekkara finn és magyar népdalokkal vezette be az estet. Az énekkar szép múltra tekint vissza, és most is igazolta jó hírnevét. Ezután Pethő Anikó zongorázott. Mendelssohn- és Chopin-műveket adott elő. igen kitűnő in­terpretációval. Majd szavalat következett. Bánáti József nagy megjelenítő képességgel adta elő Csokonai versét, és az utá­na színpadra lépő Horányi Ervin operaénekessel együtt sikert aratták. Lovast György hegedűművész Bartók műveiből ját­szott, elmélyülést, figyelmet kívánó darabokat, s a közönség feszült érdeklődéssel kísérte játékát. A továbbiakban opera- és operettáriák hangzottak el. majd rövid szünet után sor került a műsor második felére, amely már a könnyű műfaj területére tett kirándulást. Kellér Dezső jelenetet adott elő a színjátszó csoport, majd operettrészletek versek követték egy­mást, míg végül a tánczenekar műsora zárta le az estet, nagy tapsot aratva. Megállapíthatjuk, hogy az eddigiekből ítélve, a Hazafias Népfront, a tanács, és az MSZMP helyi vezetőinek erőfeszíté­seit, amelyeket a kulturális napok színvonalas, széles rétege­ket megmozgató lebonyolítása érdekében tettek, siker koronáz­ta. Nem nehéz ugyanilyen sikert jósolni a kulturális napok további eseményeinek sem. amelyeknek programjában lányok és asszonyok napja, mezőgazdasági nap. az ifjúság nevelésé­vel foglalkozó ankét, és még több más érdekes esemény szerepel. (foklesi valyinál, és csaknem két & fél százalékkal haladja meg a tervezett szintet. S a terme­lékenység? Ez aztán, a mellbe­vágó szám! 11,4 százalékkal jobb a tavalyinál és majdnem négy százalékkal haladja meg az idei tervet. S a termelési költségeik is öt százalékkal alacsonyabbak a tavalyinál, — Ha így dolgozunk — már­pedig csak jobban akarunk dolgozni, mint eddig — akkor az idén körülbelül egymillió négyzetméter áruval adunk többet év végén, mint tavaly — hallottuk az igazgatótól. — A múlt évben csak kétszázezer négyzetméterrel haladtuk túl a tervet. Ha ilyen nagyarányú terv­túlteljesítésről hall az ember, nem mindig örül, s rendszerint az az első kérdése, hogy mi van az exporttal és a hazai rendelésekkel — Az export? Négyszázezer négyzetméterrel lesz több a tavalyinál, ami pedig a ren­deléseket illeti, csak győzzük kielégíteni valamennyit — hangák a válasz. Ez megnyugtató, s az is ör­vendetes, hogy naponta 200 forint értékkel többet termel most egy-egy dolgozó, mint 1959-ben. Bármennyire szavahihető ember is Karvaly Nándor igazgató, észre kellett vennie, hogy eléggé megleptek ben­nünket ezek a számok. Ám bizonyítsanak mások is. így kerültünk a főkönyvelőhöz és az üzemgazdasági osztály ve­zetőjéhez. Tőlük is ugyanazokról az eredményekről hallottunk, az­zal a különbséggel, hogy újabb érdekes összefüggésekkel egé­szítették ki az előbbieket. — Ezelőtt tíz évvel — mon­dották — még két négyzetmé­ter textiliát sem készített egy ember naponta a gyárban. S ma, közel három és felet sző­nek fejenként. A száz forint béralapra ju­tó termelési érték 217 forint­tal volt több, az idei első ne­gyedévben, mint 1959-ben. Ugyancsak 1959-hez képest a gyár minden dolgozójára 11 ezer vetéssel több jut most naponta. A számok — bálimennyire érdekesek is —, nem túlsá­gosan szórakoztatóak. Nem is akarjuk sokáig terhelni ezekkel az olvasót. Valami­ről azonban még érdemes beszélni. Áprilisban majd­nem 700 négyzetméter tex­tíliával többet gyártottak eb­ben a gyárban naponta, mint amennyit az ötéves terv végére előírtak számukra Vetésszámban kerekein egy­millióval haladták túl az öt­éves terv végére előírt napi mennyiséget. Hogyan sikerült mindez? A létszám ugyanaz. A gépek zöme is a régi, csu­pán a kikészítő üzemrészt mo­dernizálták tavaly, viszont az idén előzetes számítások szerint kb. 15 millióval csök­kentik a tavalyihoz képest a termelési költségeket, amely bőven fedezi az egész be­ruházást. A termelési érték 60 millióval magasabb a ta­valyinál. Azt is tudjuk, hogy építé­sek és korszerűsítések egész sorát vezették be eddig és a jövőben is ezt az utat jár­ják. Azt is tudjuk, hogy felülvizsgálták és módosí­tották az összes technoló­giákat, megszüntették az úgynevezett szűk keresztmet­szeteket. Mindezt tudjuk, azonban ennyi nem fedezi az elért kimagasló eredményeket. A felgyorsított gépek és a leg­jobb technológiák sem so­kat érnek az emberek nél­kül. — Véleményünk szerint is az emberekben kell keresni a sikerek titkát — szól a fő­könyvelő. — Gondot csinál­tunk abból, hogy ne csak formálisan, hanem a szó va­lódi értelmében megbeszél­jük a terveket a dolgozók­kal. Azt hiszem ez sikerült Képünkön: a sportműsor egyik száma, súlyemelés (Csemy Gábor felvétele} A legfontosabb feladatok sikeréért Varga Ferenc, a Ceglédi Já­rási Pártbizottság párt- és tö­megszervezeti osztályának ve­zetője a járás dolgozóiról be­szél. Ez esetben azonban nem a panaszos ügyek intézéséről, nem művelődési igényükről, sem termelési kedvükről. Nem mintha mindezzel nem napon­ta foglalkoznának a pártmun­kások, vagy mintha bármi is háttérbe szoríthatná e fontos problémákat. Ellenkezőleg. Csupán arról van szó, hogy a dolgozók érdekét jelenleg ak­kor képviselik leginkább a pártbizottságon is, ha a mező- gazdaság időszerű feladatai­nak megoldásán fáradoznak. A termelőszövetkezetek, az állami gazdaságok ugyanis ezekben a napokban összege­zik azokat a károkat, amelye­ket a fagy, a viharos szél oko­zott. Terveket készítenek; mi­vel pótolhatják a kiesést; Különösen sokat szenve­dett a tavaszi időjárástól a kocséri Űj Élet és Petőfi termelőszövetkezet, a jászkarajenői Lenin, a nyárs­apáti és a csemői gazdaság. Más járások megértésére, segí­tésére számítva szerzik be a pótláshoz szükséges palántá­kat. így minden bizonnyal csökkenthetik a veszteséget. A napokban a pártbizottság tagjai a termelőszövetkezetek elnökeivel, párttitkáraival ta­nácskoztak a sertéshizlalási szerződéskötések helyzetéről. A tsz’ vezetői megértették, hogy az ország lakossága szá­mára mennyire fontos a ser­téshús biztosítása. Több _ tsz- elnök javaslatára úgy határoz­tak, hogy amelyik szövetke­zett nem tudja a megfelelő számú sertést elhelyezni, tar­tani, megállapodást köt a tag­sággal. f Háztájiban neveljék fel a sertéseket, takarmánnyal pedig a tsz segíti ki a ta­gokat. A sertésakció jelentős fel­adatot ró a járásra. A ceg­lédi járástól mintegy 12 400 darab sertést vár az ország. Ebből a közös gazdaságok­ra 11357. a háztáji gazda­ságokra 1043 darab jut. Ed­dig már leszállítottak, il­letve leszerződtek a felvá­sárlási szervekkel 11 461 da­rabot. A hiányzó 939 darab­ra ezután kötnek szerző­dést. Hogy a tervet telje­síthessék, a pártbizottság a kommunisták segítségére is' számít, akik felvilágosító, meggyőző szavukkal kony- nyíthetík a gazdasági felada­tok végrehajtását. A napi gondok mellett azon..-A CEGLÉDI JÁRÁSI PÁRTBIZOTTSÁG - JO A VER­SENYSZELLEM - FOL YIKA SERTÉSHIZLALÁSI5ZER­ZŐDÉSKÖTÉS ban már a jövőre is gon­dolnak. Nemsokára itt az aratás ideje, de már előre ter­vezik a jövő évi vetésforgók kialakítását a helyi adottsá­goknak megfelelően. A termelőszövetkezeti tag­ság körében érdeklődést vál­tott ki . a nagykátai járás terme­lőszövetkezeteinél folyta­tott verseny. A vetélkedés feltételei a gom­dös gazdálkodás, a felvá­sárlási tervek teljesítése, az állattenyésztés fejlesztése, a növényépolási munkák idő­beni elvégzése. Az első értékelés szerint a termelőszövetkezetek kö­zött a dánszentmiklósi Mi­csurin Tsz vitte el a pálmát. A községek között Kőröstetét- len lett az első. A párosversenyben az abo- nyi Kossuth Tsz győzött. A jelek szerint az elsők to­vábbra is küzdenek he­lyükért. Érdemes azonban megemlíteni Kocsér közséí. get, amely a tizedik helyről az előkelő negyedik helyre tornázta fel magát. A temérdek és sokrétű fel­adat összefoglalásául Varga Ferenc elmondotta, hogy a még eredményesebb munka érdiekében a járási pártbi­zottság megvizsgálta a kom­munisták munkastílusát és határozatot hozott a vezetés színvonalának megjavítására. Ennek lényege továbbra is az, hogy mindem eszközzel a já­rás dolgozóinak érdekét szol­gálják. S. A. Nem élőlények maradványai, hanem megdermedt szénhidrogéncseppek Magyar tudós állásfoglalása a meteorit-vitában Általános feltűnést keltett a hír, hogy külföldi kutatók kezdetleges növényi maradvá­nyokat találtak egyes me­teori tokban. Az MTI mun­katársa, dr. Sztrókay Kálmán Imre egyetemi tanárt, a nem­zetközi meteoritbizottság tag­ját kérdezte meg, hogyan vélekedik ezekről a közle­ményekről. — A kérdés a természettu­dományok egyik legszebb idia- lektikus problémája — hang­zott a válasz. — Vizsgálata egész sereg tudomány ered­ményeinek együttes felhasz­nálását követeli meg. — A közlés egyszeriben két táborra osztotta az érintett túdományok művelőit. A „hí­vők” elsősorban azokra a me­teoritokban talált, néhány ez- redmillimétemyi, gömbszerű, lemezes vagy hengeres testecs- kékre hivatkoznak, amelyek­nek belsejében is mintha sa­játos, az egysejtű lények fel­építésére emlékeztető szer­kezet mutatkoznék. — Sokkal meggyőzőbbek azonban a tagadók érvei. így például az, hogy ezeket az állítólagos életmaradványokat összetapadt, elbomiatlan, ere­deti állapotukban levő ás­ványi szemcsék közé zárva találták, ahol az anyagnak élővé szerveződése — a földön ismert élet feltételeinek hiá­nyában — nem képzelhető el. — A közlemények bizonyos algaszerű — esetleg más egy­sejtű képződményekről be­szélnek. Ezeknek a létezés­hez nélkülözhetetlen a víz és légkör, amelyeket viszont csak a bolygók óriási tömege ál­tal létrehozott gravitáció tart­hat fenn. —r A legvalószínűbbnek lát­szik tehát, hogy a meteoritok­ban felismerni vélt testecskék a kozmoszból a meteoritba ke­rült, s ott hirtelen megder­medt szénhidrogéncseppecs- kék. — A vita a tudományos szakkörökben még tart — fejezte be nyilatkozatát Sztró­kay professzor. Mindenesetre óriási esemény lett volna a tudomány történetében, ha a feltételezés beigazolódik. Saj­nos, azonban úgy látszik, bele kell nyugodnunk, hogy az ed­digi adatok nem alapozzák meg kellően ezt a tetszetős elképzelést. Munkás—paraszt—katona-találkozó Vasárnap került sor —, a várossal szemközti szigeten — a II. váci munkás—paraszt—!katona-találkozóra. Nagyszámú kö­zönség nézte végig a délelőtti és a délutáni műsort. Sok tapsot kaptak a Budapesti Honvéd Sportegyesület élsportolói. Dél­után került sor a látványos harcászati gyakorlatra, az idomí­tott kutyabemutatóra, majd a helyi kultúrcsoportok műsorára. is. Saját magunk — már úgy \ értem az egész gyár közös- \ sége — feszítette meg a tér- \ veket. á > — Tervfeszxtes! Nincs e J mögött intenzitásnövelés? — J kapjuk el a szót. ^ A számok mestere ismét \ legerősebb fegyvertársához \ nyúl: — ítéljék meg maguk. 1959- í ben 3,14 gép jutott egy em- S bérré. 1960-ban 3,2, 1961- \ ben 3,36, 1962-ben pedig: 3,45 gépet kezel egy ember,; ha az összlétszámmal eloszt- í juk a gépek számát Azt hí- \ szem ekkora növekedést el ; lehet fogadni természetesnek. \ — Egyszóval — folytatja í —, nálunk mindenki érdekelt az ilyen jó eredmények eléré- \ sében. Lehet, hogy egy ki- : csit anyagiasnak tartanak j bennünket, dehát arra is i számítunk, hogy az idei ered- : mények után jövőre a maxi- I mális nyereségrészesedést; kapjuk meg. Azt hiszem, ezi sem megvetendő szempont I Valóban nem, s az üzem-; ben járva, az emberekkel be-\ szélve meggyőződik az em- \ bér arról, hogy a tájékozta-; tás minden szava igaz. Va-i lóban mindenki ügye ittj az egyre javuló, és egyre i eredményesebb munka. Farkas István Vita a számok mestereivel A budakalászi sikerek „titka**

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents