Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-12 / 135. szám

4

1962. JÚNIUS 12, KEDD

A biztonságos termelés nem nélkülözheti

Hazautazott a lengyel pártmunkásküldöttség

a szakavatott jogi képviseletet

Beszélgetés a Termelőszövetkezeti Tanács jogügyi előadójával

Június 2-án a termelőszövetkezetek jogi védelmének több fontos gyakorlati problémáját tárgyalták meg a nagyszámú résztvevők a Termelőszövetkezeti Tanács Pest megyei irodájának rendezésében tartott értekezleten. Az erről szóló tudósításunk megjelenését követően számos olvasó fordult szerkesztőségünkhöz — hasonlóan sok tsz dolgozó a Termelőszövetkezeti Tanács irodájához —, hogy ismertessük bővebben, mennyire időszerű e kérdés, s hol tartunk jelenleg. Élve az alkalommal, szerkesztőségünk munkatársa felkereste dr. Gazdag Jánost a megyei iroda főjogászát, aki az alábbi tájékoztatást adta lapunk részére.

— Mit jelent a termelőszövetkezetek számára a szervezett jogvédelem, s hogyan szükséges azt továbbfejleszteni?

— A szervezett jogvédelem, a jogi szakember bevonása a termelőszövetkezetek ügyeinek intézésébe, azt jelenti, hogy a tsz-ek vezetői a belső igazgatási, valamint a tsz-ek és harmadik személyek (vállalatok) közötti problémák és jogviták elintézésében már nem állnak egyedül, hanem megfelelő szakemberekre támaszkodnak. A termelőszövetkezetek ezáltal kiléptek abból a hátrányos helyzetből, amelyet korábban az jellemzett, hogy a jogi természetű ügyek intézésénél szakemberek híján anyagilag és más vonatkozásban is, gyakran hátrányos helyzetbe kerültek a megfelelő szakemberrel rendelkező vállalatokkal, intézményekkel szemben;

— Mi jelenleg a helyzet?

—A jogi szakemberek bekapcsolása a termelőszövetkezet jogi ügyeinek intézésébe, a legutóbbi időkig jobbára a termelőszövetkezetek szerződéses kapcsolatában valósult meg. Ez a közreműködés legfőképpen a peres ügyekben való tanácsadásokra és a perek vitelére szorítkozott. Mindettől függetlenül, a jogi szakemberek ■ hathatós segítséget nyújtottak ahhoz, hogy a termelőszövetkezetek éljenek jsz,őrködésben rögzített jogaikkal. Ilyen szempontból tehát a jogi munka eredménye főleg anyagi téren jelentkezik, bár kétségtelen erkölcsi hatása is van, hiszen a szövetkezetek ellen ma már nem igen indítanak kellően meg nem alapozott pert követeléseik érvényesítésére.

— Ez mindenesetre megnyugtató. Hogyan látják ezt a tsz-ek, illetve a jogászok?

ük a jogi szakemberek közreműködését.

— Hogyan segíthetik elő a tsz-jogtanácsosok, illetve jogi képviselők a termelőszövetkezeteknél a szerződések teljesítését?

— Ennek alapfeltétele, hogy a szerződések reálisak legyenek. Következésképpen, a jogi képviselők már a szerződések megkötésénél erre a körülményre fel kell, hogy hívják a szövetkezetek vezetőinek figyelmét.

— Nem tudom, hélyes-e a következtetés, a válaszból úgy tűnik ki: a jogi képviselőnek ismernie kell a tsz adminisztrációját.

— Pontosan esrről van szó. A jogi képviselőnek segítséget kell nyújtania ahhoz, hogy a termelőszövetkezet megfelelő nyilvántartást vezessen a szerződésékről. Ennek alapján fel kell hívnia a vezetőség figyelmét a teljesítési határidőkre és a szerződés valamennyi .pontjának betartására. Nagyon fontos dolog — ebből származott a legtöbb per —. hogy a szövetkezetek a szerződésben megszabott áruk szállítási idejét, mennyiségét, az esetleges akadályokat, stb., stb. kellő időben közöljék a másik szerződővel. Ugyancsak a jogász dolga, hogy a szövetkezetek megismerjék az áru minősítésével kapcsolatos alapelveket, a minőségi vita eldöntésére hivatott szerveket és az ezzel kapcsolatos teendőket. A jogi képviselőnek kell ügyelnie arra is, hogy a szövetkezetek megismerjék azokat a kedvezményeket, amelyekre a pontosan teljesített szerződés esetén igényt tarthatnak.

— Miben segíti a Termelőszövetkezeti Tanács megyei irodája a tsz-jogászokat felmerült elvi és gyakorlati kérdéseik megoldásában.

— A termelőszövetkezeteknél a jogi munka, illetve a

jogvédelem megszervezése, irányítása és ellenőrzése a mi feladatunk. A szervezés, a megyei tanács és a járási tanácsok mezőgazdasági osztályainak. továbbá az ügyvédi kamarának és az ügyvédi munkaközösségeknek támogatásával történik. Az irányítás és az ellenőrzés munkáját — minthogy Pest megyében a tsz-ek jogvédelmét túlnyomó- részt ügyvédi munkaközösségek látják el — az ügyvédi kamara segítségével oldjuk meg. Há a tsz-ekben dolgozó jogi szakember munkája közben olyan elvi probléma, illetve gyakorlati kérdés merül fel, amelynek megoldásához a fennálló jogszabályok pontos útmutatást nem tartalmaznak, úgy a jogi képviselők tanácsadásért közvetlenül forduljanak megyei irodánkhoz. A megyei iroda egyébként negyedévenként értekezletre hívja össze az érdekelteket, éppen a fenti céllal.

— Legutóbbi értekezletükön a jogi képviselők szakmai továbbképzése is szóba került. Ezzel kapcsolatban mi az álláspont?

— A termelőszövetkezeti •jogvédők jó munkáját hivatott előmozdítani a politikai és szakmai továbbképzés. Ezt a Termelőszövetkezeti Tanács, a megyei tanács, az Ügyvédi Kamara, valamint az állami és társadalmi szervek valamennyi tsz-jogász részére biztosítják. Pest megye területén jelenleg Is számos helyen folyik szakmai oktatás, amely lehetővé teszi, hogy a résztvevők a tsz- ek jogvédelmének kifogástalan ellátásához szükséges ismereteket megszerezhessék — fejezte be nyilatkozatát dr. Gazdag János

András Endre

Büzanemesítési és genetikai

konferencia Martonvásáron

A Magyar Tudományos Akadémia keddtől péntekig a martonvásári mezőgazdasági kutatóintézetben búzanemesí- tési és genetikai konferenciát rendez. A konferencián a bú- zanémesítéssel kapcsolatos legfontosabb elméleti és gyakorlati kérdéseket tárgyalják meg. A konferenciára neves külföldi kutatók érkeztek. (MTI)

Titkow Waltenyenty, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának titkára a varsói vajdasági pártbizottság első titkára vezetésével Budapesten tartózkodó lengyel pártmunkásküldöttség hétfőn a Ferihegyi repülőtérről hazautazott (MTI)

Elkészült az ezredik cementszállító tartály

A Vas-, Fém- és Gépipari Vállalat szombathelyi üzemében 1959-ben kezdték meg a cementszállító tartályok gyártását. Ezeket a tartályokat a Csepel Autógyárban — párosával — gépkocsialvázra szerelik és a Szovjetunióba exportálják. A három és fél köbméter befogadóképességű tartályokon pneumatikus berendezés működik, amelynek segítségével a cementgyárban a tartályt megtöltik, az építkezésnél pedig kiürítik.

" Az üzemben a napokban készült el az ezredik tartály. A gyártás folyamán a gyártás- technológia tökéletesítésére a dolgozók 57 újítást nyújtottak be. (MTI)

Átalakítják az üzemi éttermeket önkiszolgálóvá

Ai országban működő tizenegy üzemi vendéglátó vállalatnál a múlt évben tömegével alakították át az üzemi éttermeket önkiszolgáló rendszerűvé. Az év végén 591 üzemi étterem közül 169 már az új módszer szerint működött. Az önkiszolgálás igen előnyös. Kiszámították, hogy a régi módon működő éttermekben átlagosan 10 perccel több időbe telik egy étkező kiszolgálása, mint a törvény szerint biztosított ebédidő. Ez a túlzsúfoltságból adódik. Az önkiszolgálással nemcsak a túllépés szűnik meg, hanem még 10—15 percet nyernek is a dolgozók, amelyet, pihenéssel tölthetnek. Az ebédidő-túllépés megszűnésével tavaly több mint 25 000 munkaóra-megtakarítást értek el azokban az’ üzemekben, ahol az éttermet átalakították.

Ebben az évben újabb 105 étterem átalakítását tervezik, s így az év végére az üzemi éttermeknek már mintegy 50 százaléka működik ezzel a módszerrel. (MTI)

— Erre vonatkozólag hadd szóljak két feladatról. Először is el kell érni. hogy minden termelőszövetkezet jogi természetű ügyei intézéséhez vegye igénybe a szakemberek segítségét. Azok a szövetkezetek tehát, alhol a jogi képviselet kérdése még nincs megoldva, vegyenek fel tagként, vagy alkalmazzanak egyedül — esetleg több termelőszövetkezet közösen — munkaszerződéssel jog; szakembert, illetve az említett feladatok megoldására kössenek határozatlan időre szóló megállapodást valamelyik ügyvédi munkaközösséggel.

Másodsorban tovább kell javítani a jogi munka színvonalát. A jogásznak a jövőben a termelőszövetkezet gazdálkodásának. működésének közvetlen részvevőjévé kell válnia. Tanácsadásával és tevékeny közreműködésével elő kell segítenie a szövetkezet alapszabályszerű és törvényes működését, a gazdaság és harmadik személy között felmerült jogvitáik peren kívüli elintézését. Ugyancsak feladata a jogi képviselőnek, hogy rendszeresen tájékoztassa a tsz vezető szerveit az érvényben levő jogszabályokról, utasításokról.

— Ez már gyakorlati kérdés is, amely feltételezi a szorosabb kapcsolatot.

. — Úgy van. A jogásznak közre kell működnie a vezetőségi ülések és közgyűlések határozati javaslatának előkészítésében. a tsz-tagek között felmerült viták elintézésében, különösen a fegyelmi és a kártérítési ügyekben. Természetesen ezek á feladatok csak akkor valósíthatók meg, ha a tsz-vezetők megértik e ké"dés fontosságát és maguk is igényHauzer Mária tanítónő esete Harkányi János báróval

Huszonkét éves volt Hauzer Mária tanítónő, amikor 1904 októberében Békés vármegyébe, a Gyoma-Zsófia-ma- jori uradalmi iskolába került. Három év múltán, 1908. február elsejére azonban Harkányi János báró minden indok nélkül felmondott az „urasági cseléd-számba vett” tanítónőnek.

Hauzer Mária ekkor Békés vármegye közigazgatási bizottságához fordult panaszával. A bizottság a tanítónőt, mivel fegyelmi vétséget nem követett el, állásába visszahelyezte és utasította az uradalmat, hogy illetményeit visszamenőleg folyósítsa. Az uraság megfellebbezte a határozatot a kultuszminiszternél.

— Az iskola az enyém, pénzemért azt fogadok fel tanítónak, akit akarok, s akkor bocsátom el. amikor nekem tetszik — jelentette ki a báró és a miniszter, gróf Apponyi Albert, neki adott igazat.

Az akkor érvényben levő törvény szerint nemcsak a községek, de a földesurak is állíthattak fel iskolát. Nagylelkűségről, kulturális alapítványról zengett a sajtó egy- egy „uradalmi” iskola születésekor, s a miniszter meleghangú levélben köszönte meg az iskolaalapító uraság páratlan áldozatkészségét. Csak kevesen tudták, hogy ha egy földesúr birtokán belül uradalmi iskolát hozott létre, akkor mentesült az Ötszázalékos községi iskolai pótadó alól, amelynek összege tízszerese volt egy „saját” iskola fenntartási költségeinek.

A törvény tehát jó volt, az uralkodó osztály érdekeit szolgálta és ügyes spekulációra adott lehetőséget.

De Harkányi" bárónak ez a nyereség sem volt elég. Minek olyan tanító, aki a béresgyerekeket akkor is tanítani akarja, amikor azok dolgozhatnának a kastély udvarán, az urasági szérűn? Kiszámította, hogy ha tanítónő helyett férfi tanerőt szerződtet, lesz aki csépléskor majd zsákot jegyez, a malomban vezeti a rovást, télen forgattatja a hombárt, tavasszal felügyel az ostorosokra, nyáron szénagyűjtőbe megy, ősszel pedig segít a betakarításnál. Egyszóval az ispánnak, írnoknak, számadónak jobbkeze lesz.

Elképzeléseit valóra is váltotta. Figyelemre sem méltatta a vidéki és fővárosi sajtóban időközben megjelent újságcikkeket, amelyek először leplezték le a közvélemény előtt az „uradalmi iskolák rejtelmeit”: a kultuszminiszteri döntés- birtokában a Zsófia- majori állást gyorsan betöltötte egy férfi tanítóval. Hauzer Mária pedig állás nélkül maradt.

„Kétszer is folyamodott, egyszer Pest vármegyében, de sohasem szerencsével. Mindkétszer éppen arra az állásra neveltetett ki más. amelyikre a Harkányi báró

A hatvan évvel ezelőtt készült fénykép

úr elküldött tanítónője folyamodott” regisztrálta az eseményeket a Nemzeti Iskola című politikai tanügyi hetilap 1908. szeptember 12- én.

1909. január 30-án pedig Bariba Pál újságíró így írt:

„Állása nincs. Azt az in- foi-móciót vettük, hogy most azután készül fel Pestre. Tud németül, zongorázik; azt reméli, hogy ebben a nagy városban, a szépben, a tündöklőben. ahol annyian élnek meg, valahogy elnyomorog ő is.

S ha nem? Hát ott a rákost-eresztúri temető. Egy ingyen sírhely majd csak akad.

VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK

MONORoVTOfeKS

Nagyobb gondot a felvásárlásra

A monori járásban a sertéshizlalási szerződéskötések terén alapos lemaradás mutatkozik. A gazdák általában arra hivatkoznak, hogy kevés a takarmány. Sokan közülük nem tudják, hogy egy-egy szerződött állat után — egyéb kedvezményekről nem is szólva — százötven kiló takarmány jár hivatalos áron. Gondot okoz a tojásfelvásárlási előirányzatok teljesítése is. Egyes fmsz-ek — különösen a pilisi és az üllői — elsősorban csak a vendéglőkkel és az üzletekkel törődnek, kevés gondot fordítanak a felvásárlásra. Pilisen például még annyi tojást sem vásárolnak, amennyi a saját szükségletük. Dicséret illeti a Bénye és környéke Fmsz-t, amely kiemelkedő eredményt ért el a tojás felvásárlásban. A zöldség ellátást jónéhány tsz — például Nyáregyházán, Üllőn, Üriban, Sülyön és Káván — azzal segíti, hogy hiánytalanul teljesíti szerződéses kötelezettségeit. A közellátás rendkívül sokat javulna, ha valamennyi tsz és mindenegyes fmsz a járásban szívügyének tekintené a felvásárlási tervek pontos teljesítését.

Költők és királyok muzsikusa

Tudomány István ma már nyolcvanegy éves. Több mint fél évszázadig muzsikált, mint kontrás, neves cigányzenekarokban. Pege Káróly prímással éppen Angliában járt, amikor VII. Edwárd királyt ifiegkoronázták. Egykori kép tanúskodik róla, amint a királyi udvarban nagy sikerrel vendégszerepei a zenekar. Pé- tervárott 1912-ben Balogh Lajos zenekarával lépett fel. Maga II. Miklós cár is meghallgatta a zenészeket és elismeréssel nyilatkozott játékukról. A kontrás bejárta Olaszországot, megfordult angol grófságokban, bécsi éttermekben, útrakelt a híres Rácz Marcival, Kóczé Antallal és nótáját hallgatta Blaha Lujza, Ady Endre, Móricz Zsigmond. Most nyugdíjban telnek napjai. Mindössze annyi a bánata, hogy a hajdan annyira kedvelt nóták helyébe a jazzVagy ha nem lesz elég ereje meghalni, szép, tündöklő fővárosunk ... de ne beszéljünk a fényes paloták sötét árnyairól, egy-egy elrejtett zugból félénk hangzó, szívet facsaró hangos kacajról.

Hihetetlen. De így van. Ez a tanító sorsa. Ez, valahányszor szembekerül a hatalmas nagy urakkal. Legyőzik s a végén egyedül marad az — igazságával.

Kegyetlen igazság ez.”

A patetikus hangvételű sorok egyértelműen utaltak Do- lesehal Alfréd dr. egyetemi tanárnak 1909. január 27-én tartott előadására. A neves krimin alista többek között a következőket mondotta:

— Kínálják a szerelmet és alkusszák... A napokban olvastam a következő újsághirdetést: „Állásnélküli csinos, szőke nő idősebb, elegáns úr ismeretségét keresi, aki őt anyagilag támogatná. Leveleket Tanítónő címen kér post restant.” Idáig jutottunk.

Hauzer Mária ekkor valóban feljött Budapestre. Kihallgatást kért gróf Apponyi Albert kultuszminisztertől. Hiába.

Közben a Békés megyei tanítók újból közgyűlésen tárgyalták a történteket. Követelték, hogy a harkányi uradalomtól vonják meg az iskolatartás jogát. A vármegye tanfelügyelője — a közvélemény nyomására — ezt a jogos követelést kénytelen volt a kormány elé terjeszteni.

Ez már súlyosan veszélyeztette a báró anyagi érdekeit.

muzsika lépett. Pedig még ma is szívesen kézbevenné a vonót. Csak hívni kellene az öreg kontrást. Szívből muzsikálna.

^‘nMdi/fírlairS?

rrnirrnrnnriiiiiiiiiil

Felkészültek a nyárra

A Ceglédi Gépállomás ceglédi és albertirsai üzemegységében most tartották az ellenőrző szemlét. Ennek során a szakemberek megvizsgálták, vajon a gépeket előkészítették-e a nyári munkáikra. A részletes vizsgálat bizonysága szerint a nyári felkészülés — kisebb hibáktól eltekintve — elfogadható. a kombájnok általában mind rendben várják a munkák dandárját, az ara- tógépek. a rendre aratók és a cséplőgépek javítása is megtörtént. A szemle azonban kiterjedt a balesetvédelmi berendezésekre is, és ezen a téren némi hiányosságot is felfedett. Egyben megvizsgáltak az adminisztratív előkészületeket is: kifogásolták, hogy a nyári idény speciális gépeinek és tartozékainak átadásához szükséges jegyzőkönyvek még nem készültek el. a szakemberek részletesen elemezték tapasztalataikat és a hibák haladéktalan orvoslására javaslatot tettek.

JA

A paláníázógép sikere

A nagykőrösi Arany János Tsz-ben néhány napja furcsa masinával ismerkednek a dolgozók. Az állami gazdaság kölcsönadta néhány párád icsompalán tűzőgépé!. amelyekkel nyolc asz- szony két nap alatt húsz holdon elültette a palántákat. Korábban el sem tudták képzelni az ilyen gép működését, most azonban valamennyien elragadtatással beszélnek működéséről. A praktikus masina megkönnyíti munkájukat, nem is szólva arról, milyen időmegtakarítással jár alkalmazásuk.

S hogy elcsituljanak a botrány hullámai, elterelődjön a figyelem az uradalmi iskolák életéről: 1909. március 6-án — váratlanul — a következő hír jelent meg az újságokban:

„Hauzer Mária — állásban. A Harkányi báró hírhedt iskolájából háromhavi felmondás mellett eltávolított, illetményeiben megkárosított tanítónő, hála miniszterünk igazságérzetének, állást kapott. A Hu- nyad megyei Maguratoplicára nevezték ki az üldözött nőt, akit a báró úrral szemben nem tudott megvédelmezni semmiféle hatóság. Egy hegyvidéki községbe került. Hunyad megye tanfelügyelője e szavakkal fogadta: — Ismerem ügyét. Azok a méltatlanságok után, amiket elszenvedett ez a kis fészek is jó lesz menedéknek.”

Hunyad vármegye tanfelügyelője tévedett. Hauzer Máriát a „méltatlanságok” még sokáig elkísérték.

1910-ben már Jaszenován találjuk, majd Fehértemplomon s 1922-ben újból elveszti állását. Ettől kezdve csak „népművelési előadásokat” tarthat, s ezekből tengődik egy életen át. Mikor' pedig 1940-ben ötvennyolc éves, havi húsz pengős „nyugdíj-tiszte- letdijat” kap a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumtól. Húsz pengő egy cipő ára volt.

Hauzer Mária ma 80 éves. Budapesten él, a Hűvösvölgyben. Nyugdíjat kap.

A rmiltat \^t.ő sárguló újságlapokat megőrizte. S miközben én ezeket lapozgatom, ő a szomszéd szobában a fiamat németre tanítja.

Alacs B. Tamás