Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

4 MST HEGÍ'EI 1963. JÜN1US 16, VASÄltNAF Irányt u KÉPES FILMVILÁG Aí OVűd/drás napjait éljük. Nemcsak az' iskolákban, a színházakban, hanem egész népművelő munkánkban. Ősz­től tavasz végeztéig közel tíz hónapon^ át szorgos munka folyt művelődési otthonaink­ban, az ismeretterjesztéstől kezdve az öntevékeny művé­szeti csoportok tevékenységé­ig. Jól dolgoztunk, vagy rosz- szul? Még nem teljes a mér­leg, de az eddig végzett fel­mérések azt bizonyítják: újra léptünk egyet előre, s nem is kicsit. Pedig nem volt köny- nyű a mögöttünk maradt esz­tendő a kulturális munkások számára. Ez az évad volt az első, amikor a népművelést már országosan termelőszö­vetkezeti községekben végez­tük. A falu nagy átalakulása, amely az átszervezéssel csak lényeges fordulóponthoz ju­tott, de be nem fejeződött, meghatározójává vált a nép­művelő tevékenységnek is. Jól dolgoztunk? Eredménynek tartjuk, hogy sikerült a társa­dalom figyelmét a falu politi­kai, gazdasági problémái mel­lett a parasztság kulturális felemelkedésének problémáira is ráirányítani. Ez volt az el­múlt esztendő legnagyobb po­zitívuma. S a többi: népszerű­vé váltak a közművelődési jel­legű akadémiák, a nevelést és szórakozást összekapcsoló szö­vetkezeti téli esték, a klubélet fejlődésnek indult, s megerő­södött aZ irodalmi színpadok mozgalma. De az eredmények mellett nyomban számot kell vetnünk a libákkal is: a fel­nőttek iskolai rendszerű okta­tása az elmúlt évben nem fej­lődött egyenletesen. Bár a kö­zépiskolába járó felnőttek szá­ma jelentősen emelkedett, az általános iskolákban kevesebb felnőtt tanult, mint a megelő­ző esztendőben. (Csak zárójel­ben kívánjuk megjegyezni, hogy az 1960-as népszámlálás adatai szerint a felnőtt lakos­ság hatvanhárom százaléká­nak nincs meg a nyolc általá­nos. iskolai végzettsége.) Kéne­set fejlődött ez idő alatt mű-, szaki és agrárpropagandánk. S jóllehet, jelentősen emelke­dett az olvasók száma, ennek ellenére nem sikerült a terve­zett frontáttörés a felnőtt ol­vasók, különösen a parasztol­vasók megnyerésében. Nagy vonalakban ez az el­múlt esztendő népművelési munkájának mérlege. A kér­dés akaratlan: hogyan to­vább? Erre a kérdésre várnak most sokan feleletet. Az irány­tű, amely meghatározza azel- - következő esztendő népműve­lési munkáját, már minden népművelő rendelkezésére áll. S ez az iránytű: az 1962/63. évi népművelési irányelvek. Mi benne az új, s mi az, ami változatlan? \i eszmei célk’tűzések lényegé­ben változatlanok. Ami válto­zott: a megoldás hogyan- ja. Tovább kell fejleszteni a dol­gozók művelődésének szocia­lista eszmeiségét. Ez a köve­telmény azonban az eddiginél jóval alaposabb, körültekin­tőbb tervezést kíván! Ne csak ,.általában”, hanem az egyes dolgozó rétegek politikai, gaz­dasági. : szakmai, termelési és művelődési feltételeit, vala­mint korosztályonkénti sajá­tosságait elemezve kezdjenek ' hozzá" már most kulturális éle­tünk vezetői a következő esz­tendő munkatervének elkészí­téséhez. A megváltozott társadalmi viszonyok sürgetik a szocialis­ta közösségi erkölcs, a szocia­lista életforma gyorsabb ki­alakítását városon és falun egyaránt. Az üzemekben és gyárakban a fő feladat a szo­cialista brigádmozgalom to­vábbfejlesztése. Az állami és tömegszervezeti kulturális ne­velőmunkában az eddiginél nagyobb figyelmet kell szen­telni művelődésük, szórakozá­saik, családi összejöveteleik segítésére. Falun a közösségi szellem, a közös tulajdonhoz, munkához való új viszony kialakítása már nehezebb feladat. A nép­művelés különböző ágai előse­gíthetik e folyamat meggyor­sítását. Természetesen emel­lett közgazdasági," politikai, etikai előadások útján közvet­len értelmi' nevelőmunkát is folytatni kell, felhasználva ] ehhez az egyén és közösség szocialista kapcsolatát bemu- j tató irodalmi, művészeti alko-i tások érzelmekre ható formáló! erejét. Jelentős segítséget je- I lent ehhez a nevelőmunkához \ az új tartalmú társadalmi és] családi ünnepségek maradan- j dóbb élményt nyújtó megren- j dezése. A JÖVŐ évad egyik fontos fel­adata: előtérbe állítani a ter­melést sokoldalúan segítő szakmai, gazdasági, műszaki propagandamunkát, a legjobb termelési tapasztalatok elter­jesztését. így első hallásra sokakban talán felvetődik a kérdés: hogyan, hát ez is a népművelési feladatok közé tartozik? Igen, ez az ismeret­terjesztő munka egyik lénye­ges része. S hogyan valósítha­tó meg? A helyi művelődési programok kidolgozásánál az adott üzem, város, község ténylegesen meglévő gazdasá­gi, politikai problémáiból, ter­melési terveiből kell kiindul­ni, s megfogalmazni a népmű­velési munka legfőbb felada­tait. Például: kiállítások szer­vezésével, a könyvtárak aján­ló bibliográfiákkal, a TIT előadásvázlatokkal segíthet ebben a munkában. A dolog másik oldala: a szakköri moz­galmak fejlesztése. S a harma­dik: tovább szélesíteni az is­meretterjesztő akadémiák rendszerét. Mint a^z elmúlt esztendő hi­báiból is kitűnik: elmarad­tunk a felnőttoktatásban. Ez egyúttal meghatározza a fel­nőttek iskolai rendszerű okta­tásának minél szélesebb körű fejlesztését. Hogyan? Feltétle­nül lépéseket kell tenni az ál­talános iskola nyolc osztályá­nak megfelelő műveltség meg­szerzési lehetőségeinek kiszé­lesítésére, a felnőtt oktatás tananyagának, módszereinek korszerűsítésére. Addig is azonban, amíg ezzel kapcso­latban az általános intézkedé­sek megszületnek, nagyobb fi­gyelmet kell szentelni a terv­szerű beiratkozásra, a lemor­zsolódások megakadályozásá­ra, a felnőtt tanulók tanulmá­nyi munkájának társadalmi segítésére, azaz a korrepetá­lásra. Milyen munltamődsicrekkel vált­hatjuk valóra az irányelveket? Csak o komplexhatások elvé­nek érvényesítése útján. Mit értünk ezalatt? Egy-egy téma­kör, vagy egymáshoz kapcso­lódó témakörök sokoldalú, többféle módszerrel történő feldolgozását, a különböző népművelési formák egymás­hoz kapcsolódó, egymást kö­vető alkalmazását a fokoza­tosság és a tervszerűség alap­ján. Ugyanakkor tovább kell fejleszteni a szemléltető okta­tási módszert. Továbbra is támogatni kell az újabb rétegek megnyerésé­re alkalmas, népszerű műve­lődési formák terjedését. Már megérett az idő arra, hogy nagyobb lépést tegyünk előre a dolgozók klubjellegű tár­sas szórakozásának, művelő­désének biztosítására. A már eddig is jól hlűködő ifjúsági és rétegklubok tapasztalatai alapot szolgáltatnak arra, hogy megkezdjük a városi, la­kóterületi klubok létesítését, amelyekben minden társadal­mi réteg képviselői megtalál­ják az őket leginkább érdek­lő kulturális és szórakozási rendezvényeket. De támogatni kell a vendéglátóiparnak és a kereskedelemnek az olyan kezdeményezéseit is, mint az irodalmi kávéházak, könyv­kölcsönzést és árusítást végző eszpresszók létesítése. Az 1962/63-as népművelési évadra megfogalmazott irány­elvek csupán iránytűként szol­gálnak, így mechanikus alkal­mazásuk nem sok sikerre ve­zethet. A cél, hogy az egyes tömeg- és társadalmi szerveze­tek — feladataikhoz és hely­zetükhöz mérten — úgy alkal­mazzák azokat munkaterveik elkészítésénél, ahogyan az leg­inkább segíti munkájukat. Az iránytű adott. A népmű­velési szakembereken múlik, hogy jó irányban haladjon to­vább kulturális életünk. Rövidesen bemutatják filmszínházaink az önfeláldozás című jugoszláv játékfilmet Sabina Sesselmann játssza az Éjszaka lovagja című nyugat­német film női főszerepét. A kritika szerint a fiatal színész­nő kitűnő alakítást nyújt sze­repében Nadja Tiller a Luln című film címszerepében F égre egy jó film, amely az ifjúság problémáiról, de 'fnem a huliganizmusról szól. ff Bár egy autóbaleset kapcsán % pörgeti vissza az eseményelcet, % s azt a balesetet egy lopott £autóval követték el, a film í mégsem a „rossz útra tért” ff fiatalokkal foglalkozik, ff Kállai István, a forgató- fj könyv írója nagyon mai, na­ff gyón aktuális családi kérdést ^ vet fel: a nyomorgó ifjúságára ff emlékező apa egyetemre sze- i' vetné küldeni érettségizett fiát, ff hogy több legyen, mint ő, ff többre vigye, hiszen minden ff út nyitva áll előtte. A fiú vi- ff szont pincértanulónak szegő- ff dik. Az apa lekicsinyít, lebe- í csiili fia, Peti munkáját, s f, ezért, de már az apa korábbi f, zárkózottsága miatt is, eltávo- f, lódnak egymástól. A család £ légköre nem egységes. A rideg ff apa mellett ott van a gyere- f két túlkényeztető anya, s a ff helyét nem találó, senkivel bi­ff zalmasan beszélgetni nem tu- $ dó gyerek. Peti keresi önma- ff gát, keresi élete célját, munká­lja örömét, de ebben az útke- fresésben csak szerelmese van ff mellette. Az autóbaleset csak ff véletlen tragikum, nem tör- ff vényszerű esemény. | A film hibái ellenére is el- 'f gondolkozlató. Valamennyi ff szülőt figyelmezteti, ha nem is f ad választ a felvetett kérdé- fsekröl: nem mindegy, hogyan beszél gyereke előtt, nem mindegy, hogy milyen a csa­lád légköre, a családtagok kapcsolata. Ha a szülők köze­lebb állnak Petihez, ez a fia­tal gyerek sokkal kiegyensú­lyozottabb, s tragédiák tanul­sága nélkül lehet boldog, ta- ! láthatja meg helyét az életben. í S még egy: furcsa, de teljesen ff logikus következtetés, hogy a' Bálint-család megrázkódtatásá­nak gyökere az „egyikében” van. A szülők, bár látszólag szeretik egymást, szintén távol vannak egymástól. Az apa ko- loncnak érzi az egy gyereket is, s az egész családot, a há­zasságot. Ez kimondhatatlanul f is kiérződik kettejük viszonnyá- ff ból, megnyilatkozásából. Ki- ff egyensúlyozott házasságban, s ^ több gyerekes családban sok- ff kai bensőségesebb, meghittebb f a családtagok kapcsolata, 4 filmíró gondolatait jól f, adja vissza a rendezés, ff bár a mozaikszerű felépítés ff időnként zavaró. Kitűnő Bőd- f rossy Félix operatőri munka- ff ja és Petrovics Emil zenéje. 'f A jelentős mondanivalójú ff film sikerét segíti, hogy élvo- ^ nalbeli művészek — Bessenyei £ Ferenc, Páger Antal és Komlós £ Juci — tolmácsolják az író és < a rendező gondolatait. Emléke- f zetes alakítást nyújt a fiatal ^ Deák B. Ferenc Peti szerepé- ff ben. Jó volt Tímár Éva és ft Dómján Edit. (Un) 4 ff. Csuka Zoltán: | _ ff Hol van a hajnal meleg piros bársonya, f amelyben először formálódott Ki az ember nyelve alatt js hol vannak a hajnalok, delek és alkonyatok, í napsütések és zivatarok, f amelyekben újra és újra született f s adott szárnyat a gondolatnak , s vitte ki az anyagba a fcllobbant érzést? ff Hol és hányszor született ámuló férfiszájon, ff vagy gyermekét rejtő anya ajkán | mámorban, vagy halálkínban. \ véresen, nyersen és telve élettel, hogy ff ezredévek sötét ködébe induljon életet élni? | Hány ezer és hány millió született meg azóta ff s hány ezer és hány millió halkult el tűnő századok omlásán s foszlott semmivé • új életnek s vele új szónak adva helyét? 1 Szó, honnan indultál, amíg erre a papírra értél ! s gépemen át szárnyasán viszed az ! érzést, amelynek gomolygó felhői most bennem kavarognak? A szó elindult s milliárd nyelv zengette, pergette, forgatta és alakította, * szívta fel édes ízét, vagy gyilkolta vele tulajdon testvérét, hányszor volt híd az öleléshez s hányszor recsegett szüzek tiprásánál, hányszor égetett, gyújtogatott, j i csengett a szó, ff lángolt és muzsikált , s hányszor szállt bitófák hosszú sora fölött 'ff akár a hollók fekete csapatja ff 6 bölcsők felett hányszor gyulladt fényesre, ff kapott fátyolt a sírok szélén, ff öregemberek száján patinát ás zengése hányszor vált koporsódöngéssé? á Zörgött a szó ; számról-számig röpült, f magasbalendült és visszahullott 4 szegett szárnyakkal zuhant, ff s hányszor halkult és kopott f. akár a szem. amelyből az idő fényt és örömet ellopott í l hányszor fájdult fel messzi mesék rejtett parazsában. 4 h°sy aztán végleg enyésszen, semmibe tűnjön á a szó. 2 Szó, | szájam jóíze, ff ezredévek üzenete és mai boldogság gügyögése, 'f ™ai fajdalom nyögése és bánat zuhogó bunkója. ff átok és áldás, »«Anja. áélet és halál, ff némaság és muzsika ff ölelés és gyilok, ff zengéssé vált élet, ff Y**hunosszikrává vált zengés I és fénnyé vált villamosszikra, vér, szó, te vagy az ember. CARL GUNNAR: LIDICE Reggel, mikor a falu ébredt, betört a halál. Nem úgy jött, mint az aggok halk nem bújt be a gyermekágyi láz tüzével, s nem Ieskelődött hetyke hősködők közt. Nem, a halál az égből zúdult, > akár a hajnali zápor — fütyült a hajnali koránkelőkre. A halál dühöngve gyilkolt. Golonovics, a vén kocsmáros, békésen horkolt. Felesége és háznépe ugyancsak aludt. Marek, a bányász, bércként nyúlt el, mint egy izomkolosszus. S Hasek suszter gyermekei nyafogva forgolódtak vackukon. A harmatos fűben játékszerek hevertek. A patakmenti füzek alatt egy árnyék fáradtan, puhán takarta Marie meg Ivan első ölelkezését. Csendes, falusi éjszaka volt. De hirtelen megeredt valami. Vad, furcsa eső. Fehér virágok, méregzöld gyümölcsök — ejtőernyők peregtek a földre. Zord harcosok, gyakorolt pribékek dübörgő géppisztoly-ratatázás közben legázolták az álmodó falut. Lidice reggelre meghalt. Te, aki folytatod Golonovics pöfögését, te, aki úgy alszol, ahogy Marek, az izomkolosszus aludt, te, aki fölriadsz gyereked nyafogásaira, s Marie meg Ivan szerelme láttán a magadéra révedsz: sose feledd el azt a reggelt. Hajdú Henrik fordítása Filmszínházaink felújítják a Hintónjáró szerelem című , magyar filmet Húsz évre egymástól Új magyar film

Next

/
Thumbnails
Contents