Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

1962. JÜNIUS 10, VASÁRNAP nsr literei A termelőszövetkezetek gaz. dasági és politikai megszilár­dítása sok feladatot ró a kommunistákra. A sok közül kiválasztani a legfontosabbat: ez a pártbizottság legfőbb gondja napjainkban. A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem a befejezé­sét, hanem a kezdetét jelen­tette a nagyüzemi gazdálkodás megteremtésének. Ha tovább akarunk jutni, minden erőnk­kel siettetnünk kell a táj jel­legnek leginkább megfelelő mezőgazdasági profil kialakí­tását. Ezt a feladatot mi így nevezzük: a mezőgazdaság re­konstrukciója — mondja beve­zetőben Bori Rudolf, a bu­dai járási pártbizottság titká­ra. — Járásunk természeti vi­szonyai — a talajadottságok, a csapadék mennyisége és az évi 1800—2100 napfényes óra — rendkívül kedvezőek a sző­lő- és gyümölcstermesztéshez. Már a múlt század végén több Szenvedélyes szószólói tegyenek az újnak Beszélgetés a budai járás pártiit kárával I Lengyel és magyar újságírók Cegléden mint százhetvenezer darab gyümölcsfát tartott számon a statisztika járásunkban. Ez a szám 1935-re meghaladta a háromnegyed milliót, s a fa­állománynak több mint ötven- hét százalékát a belterjes mű­velést igénylő, egyben legjö­vedelmezőbb őszibarack tette ki. Sajnos, a második világhá­ború félbeszakította a fejlő­dést. 1059-ben a különleges za­maté budavitíéki őszibarack már csak 45,6 százalékát ké­pezte a több mint kétmillióra gyarapodott gyümölcsfa-állo­mánynak. Ezt az arányt kell mielőbb megjavítanunk. Mcm véletlen, hogy a járás vezetői ekkora fontosságot tu­lajdonítanak az őszibaracknak. A hazai termésnek jelenleg Pest megyei képviselők látogatása a monon járás több *sz-óhen A Pest megyei képviselőcsoport pénteken Monoron tar­tott értekezletének befejezése után megtekintette a monori gimnáziumot. A képviselők közül akik meg nem látták, öröm­mel szemlélték a szép és korszerű iskolaépületet, tantermeit, a politechnikai oktatás céljait szolgáló négy jól felszerelt mű­helyét és üvegházát, amelyben a mezőgazdasági és kertészeti politechnikára járó növendékek a virágkertászkedést sajátít­ják el. A délután folyamán a járás több termelőszövetkezetét keresték fel. Jártak Gombán, ahol megtekintették a tanya- központ új építkezéseit és a szép állatállományt. Voltak Péte­riben, Tápiósülyben is. Mindhárom szövetkezet vetéseit meg­szemlélték. A rossz időjárás ellenére a vetések ezen a vidé­ken szépek és biztatóak, noha a remélt eredményeknél azért mindenesetre kevesebb lesz hozamuk. Gombán nagy érdeklődéssel tanulmányoztak egy 280 hol­das vegyszerrel kezelt kukoricatáblát, amelyet egyszer sem kapálnak meg, mégsem marad meg rajta semmiféle gyom. A kikelt kukorica pedig szebben fejlődik máris, mint a másik, klasszikus módszerrel kezelt kukoricatábla. Sz. E. 35—40 százalékát adja a bu- davidéki táj, az exportnak vi­szont a 80—90 százalékát! Az olyan szeszélyes időjárású években pedig, mint az idei is, amikor az ország ősziba­racktermő vidékei közül jó­formán csak a budakömyéki völgyeket kímélte meg a sú­lyosabb fagykár, exportköte­lezettségünk még fokozódik. — A pártbizottság kezde­ményezésére az elmúlt évben — szakemberek és társadalmi aktivisták széleskörű bevoná­sával — 1970-ig kidolgoztuk a szőlő-gyümölcstelepítés távla­ti tervét. A terv több szakasz­ra oszlik. Az első szakaszban, az ötéves terv végéig, kétezer­ötszáz holdon szándékozunk főként belterjes művelésű gyümölcsfákat — őszibarackot, kajszibarackot és csemegesző­lőt — telepíteni. Hadd te­gyem hozzá, hogy mindezt sa­ját erőből: meglevő gépeink­kel, saját nevelésű csemeték­kel és saját szakembereinkkel! Bori Rudolf ezután a többi feladatról beszélt: — Az a szándékunk, hogy az elaprózott művelést, a „min­denből egy keveset” gyakorla­tát korszerű, belterjes gazdál­kodás váltsa fel, amely figye­lembe veszi egy-egy termelő­szövetkezet, állami gazdaság helyi adottságait, a dolgozók termelési tapasztalatait. Gon­dolunk például a szarvasmar­hatenyésztés és a tejtermelés fejlesztésére, amit a hagyomá­nyokon kívül a fővárosi pia­cok és az üdülők közelsége, a járás jó Ivözlekedési viszonyai is indokolnak. CsCíüiCgy állattenyésztés — megfelelő takarmánybázis nél­kül elképzelhetetlen. A pártbi­zottság erre is keresi a meg­oldást. Mivel a vetésterületeik növelésére nincs lehetőség, el­sősorban a. pillangósok arányá­nak emelését, s a magasabb átlagtermést biztosító abrakta- karmányok — például hibrid- kukorica — termesztését java­solja. — Foglalkozunk a hegyolda- i lak és hegytetők legelőnek való hasznosításával, valamint a rét- és legelőjavítás problé­májával — folytatja Bori Ru­dolf. — Mindkét, alapos mun­kát igénylő feladatot a társa- ; dalmi aktivisták segítségével j igyekszünk megoldani. A párt- j bizottság — amikor a járás ! mezőgazdaságának jövőjével! foglalkozik — nem a gazdái- \ kodás szakmai irányításának j jogát kéri magának, s nem is j erre buzdítja a kommunistá- 'j kát. Azt kérjük a párttagok- ^ tói és a munkánkat segítő pár- ^ tonkívüli aktíváktól: legyenék ^ szenvedélyes szószólói mind- ^ annak, ami előbbre visz, ami jobb mint a régi. Segítsenek íl leküzdeni a maradi gondolko- í dást, az újjal szembeni idegen- 3 kedést. Csaikis így leszünk ké- 4 pesek megoldani azokat a fel- íj adatokat, amelyeket a második í ötéves terv tűz elénk, s ame- ^ lyeket mi írtunk elő önma- rí gunknak — fejezte be Bori íj Rudolf. i Ny. É, § Képünk a baromfiudvarban készült A< rendőrség Hibity Mártont őrizetbe vette, s —az elmeor­vosi vizsgálat után — bűnvá­di eljárást indít ellene. F. A. Jelentős eredményeid a gyermekkori tbc elleni küzdelemben Két év alatt ötszáz ágy szabadult löl a gyermek tbc-osztályokon A balatonfüredi nemzetközi orvoskonferencián a magyar tbc-gyermekgyógyászok jelen­tős eredményekről számolhat­tak be külföldi kollégáiknak. A legutóbbi néhány évben az egészségügyi kormányzat a tbc-ellenes küzdelem közép­pontjába a gyermek-tbc kér­dését állította. Ezt szolgálták az 1958 óta nagymértékben kiterjesztett megelőző intézke­dések, valamint a tbc-s meg­betegedések korai felismerésé­re és gyógyítására irányuló erőfeszítések. A megelőzés feladatkörében elsőnek az újszülöttek BCG- oltásában elért eredményeket említhetjük. 1958-ban a sta­tisztikai kimutatások az új­szülöttek 80 százalékának BCG-oltásáról szóltak ugyan, de csak mintegy 3Ö—40 szá­zalékról érkeztek be a jelen­tőlapok. 1980-ban már az újszülöt­tek több mint 90 százalé­kát oltották be. Hasonlóképpen nagyok az eredmények a fiatalabb kor­osztályok szűrőiiizsgálatában és BCG-oitásában is. 19tíl-ben például a hétévesek 95,7 szá­zaléka, a 14 éven aluliaknak 84,4 százaléka esett át szűrő- vizsgálaton és a tiíberkulin- negatív, tehát nem fertőzött gyermekek 98,5 százaléka ré­szesült védőoltásban. Ebben az évben egyébként az oltási korhatárt húsz évre emeltéli. Ma már az 1945 óta születette­ket, két korosztály kivételével, beoltották tbc ellen. Az oltások hatékonyságát fokozza, hogy 1960 óta a párizsi Pasteur-intézetből beszerzett új BCG-törzsbőI állítják elő az oltóanyagot. A megelőzés tekintetében különösen fontos a fertőző tu- berkulotikus betegek környe­zetében élő, úgynevezett kon­takt-fertőzésnek kitett gyer­mekek védelme. Ennek alapja a betegek felkutatása. 1961- ben négy és félmillió tüdőszű­VASÁRNAPI POSTA Becsijük meg jókban az öregeket az uradalmakban az öreg bé­resek élete, hogyan koptak ki a szolgálatból, előbb fél bérért, majd negyed bérért robotoltak, s a végül már csak a cselédség malacait őrizhették. S ha abból is ki­öregedtek, mehettek koldul­ni. Ez a régi, ross/ emlékű vi­lág örökre elmúlt. Ma már nem a föld az egyedüli érték­mérő falun, nem kell az időseknek éhen pusztulniuk, a gyerekek kegyelemkenyerén élniük, hiszen népi államunk sokféle formában segíti őket. A világon talán nálunk van a legjobb szociális otthon- hálózat. Az öregek járási szociális otthonaiban ezrek és ezrek tálának meleg és ké­nyelmes otthonra. Sokan nyug­díjat élveznek. A tsz-ek megalakulásával pedig beve­zették az öregségi és munka­képtelenségi járadékot. S ezen túlmenően az idős tsz-tagok is ingyenes orvosi ellátásban, gyógykezelésben részesülnek. A termelőszövetkezetektől földjáradékot, háztáji földet kapnak és a szövetkezetek számos formában segítik az idős házaspárokat a szociá­lis alapból. Azokat, akik még munkabírók, könnyebb be­osztásiba helyezik. A ceglédi Dózsa Népe Tsz-ben példá­ul külön alapot képeztek a tsz-ben az öregek megse­gítésére. Se szeri, se száma a terme­lőszövetkezetek vezetői ré­széről megnyilvánuló szere­tetnek, gondoskodásnak az öregek iránt. Vajon elég-e ez? Többet is tehetnénk érettük. Nem sza­bad megengednünk, hogy az öregek szeméből könny csor­duljon ki azért, mert nem gon­A napokban levelet hozott a posta. Egy aisónémedi öreg ;házaspár írta. Könnyet fakasztó : soraikban, amelyeket reszkető kézzel róttak papírra, azt írják, hogy gyerekeik elhagyták őket, nem törődnek velük, pedig ők mindig szeretettel nevelték, gondozták a gyerekeket. A fia- : talok már a maguk gazdái, a : lányuk meg éppen a főváros- j ban él, férje jól kereső mű- 3 vezető az egyik gyárban. _ Az 3 idős házaspár tavaly belépett a helyi termelőszövetkezetbe, ; amely háztájit adott és öreg- ! ségi járadékot biztosított a két idős, dolgozni már nem tudó ; embernek. 3 A háztáji föld terméséből és az öregségi járadékiból, ha nem ; is bőségesen, de valahogyan . megélnek. Mégis jó volna a se- ' gítség. a gyermeki szeretet, : hogy "öreg napjaikat megszé- ; pítíressék. A gyerekek azonban «levelükre még nem is vála- j szolnak, a faluban élő fiúk pe- ' dig azt hajtogatja: „adjon a ; tsz, arra hagyta apám a va- ’ gyónót, nem rám!” \ Kegyetlen és gyilkos szemlé- i let az Lyen. S ha csak egyedi \ eset volna, akkor is megérde- 3 meine, hogy nyilvánosan fog- i lalkozzunk vele. Sajnos azon- ,í ban nem ez az egyedüli, hogy 'f, az öregek arról panaszkodnak: ti gyermekük nem törődik velük, tni lesz a sorsuk, hogyan élnek \ meg a jövőben? \ Hogyan lehetséges ez? Hát jj vannak még nálunk szomorú, íj elhagyott öregek, akik szere- •f tét, megbecsülés és boldog, me- í leg otthon után vágyódnak? 8 Akadnak. A mi társadalmunk •3 átalakuló társadalom. A teg- í nap, a múlt, a régi világ még 7. kísért! Az évszázados mulasz- ^ tásokat máról holnapra nem jj tudjuk pótolni. Átalakulóban £ van a magyar falu, de még ■< nem alakult át teljesen. Az el­múlt években gyökeresen meg­változtak a termelési viszo­nyok, de a lkapitalista gondol­kodás rútságát, az önzést, a kapzsiságot még nem tudtuk teljesen legyőzni. Igaz, hogy ma már csak rossz emlék, ami még a harmincas években is általános jelenség volt egyes helyeken, hogy az öregeket egyszerűen eltették a láb alól. Ilyen kegyetlen és aljas volt némelykor a paraszti vi­lág, amit a szörnyű vagyon- harácsolás vagy egyszerűen a nincs alakított ki. Még min­dig megborzongva gondolok vissza egy gyermekkori élmé­nyemre, amely a falumban ivódott belém. A kicsi re­formátus templomban búgott a harang, valaki meghalt a faluban. Az artézi kútnál az asszonyok azt találgatták, ki lehet az illető. „Az öreg Z. A. halt meg, pedig tegnap még láttam. Azt mondják, a fia segítette át a másvilág­ra!” — mondta az egyik asz- szony, s hangjában nem volt egy szemernyi sajnálat sem. S hogy igaz volt-e a szóbe­széd, azt már nem tudom, de tény, hogy a faluban hetekig suttogtak az öreg Z. A. külö­nös haláláról. De sokszor megremegett a lelkem, ha rágondoltam erre az esetre. Miért? Miért? S az okra később, Móricz Zsig- mond híres tiszazugi riport­jának olvasása közben döb­bentem rá, amelyben meg­írta az arzénes per szörnyű­ségeit. A tiszazugi asszonyok a földért gyilkoltak, azért, hogy mielőbb rátehessék ke­züket a jussra. Máshol a mérhetetlen nyomor pusztí­totta az öregeket. Illyés Gyula a Puszták népében ha­talmas erővel, megrendítően írja le, milyen keserves volt Csütörtökön játszották le a magyar újságírók és a len­gyel újságírók nemzetközi mérkőzését. A két ország új­ságírói a mérkőzés előtt ellá­togattak a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetbe, ahol megtekintették a gazdaságot. A ház mÍEtf megircérgezf,e é&SQityját rést végezték az országban. Ebből két és félmilliót ernyő- kóp-szűréssél. A szűrések fon­tosságát igazolja, hogy az új megbetegedések 41 százalékát ilyen módon kutatták fel. Elkészült a veszélyeztetett gyermekek országos nyil­vántartása, amely feltünteti a tüberkulin- próbák eredményét és megte­remti a fertőzésnek kitett gye­rekek védelmének dokumen­tációs alapját Az elmúlt év­ben az ilyen gyermekek 85— 90 százaléka állandó orvosi ellenőrzés alatt állott, 10—15 százalékuk részesült BCG-ol- tásban és 10 százalékuk ka­pott legalább három hónapon át megelőző gyógyszeres keze­lést. A gyermekek védelmére leg­kedvezőbb, ha a velük közös) lakásban élő betegeket teljes gyógyulásukig, illetve fertőző képességük elvesztéséig kór­házban kezelik. Ennek lehető­ségei egyre növekszenek, a második ötéves tervben elő­irányzott 3000 új tbc-s ágy a betegek gyógyulásán kívül nagyban segíti a fertőzésnek kitett gyermekek védelmét Ezt szolgálja a tbc-rendeletnek az az intézkedése is, amely le­hetővé teszi a meg nem felelő­en viselkedő, környezetüket hanyagságukkal vagy tudato­san veszélyeztető fertőző tbc- sek kötelező kórházi ápolását és a velük együtt élő gyerme­kek állami gondozásba vételét. A szűrővizsgálatok lehetővé tették a gyermekitori tbc korai felismerését és kezelését. A tbc-rendelet értelmében a gümőkóros gyermekeket teljes felgyógyulásukig ingyen kezelik. : a gyermek-tbc elleni küzde­lem eredményességét szemlél- I teti, hogy a négy évvel ezelőtt tervbe vett négy új tbc-s kór­házi gyermekosztályból csak egyet kellett megvalósítani. A többiekre már nincs szükség, I sőt a tbc-s gyermekek gyógyí- : tására szolgáló kétezer kórtoá- : zi ágyból tavaly 250-et lehetett ; átadni felnőttek gyógyítására és ehhez az idén újabb 250 ; ágy csatlakozik. A gyermekkori megbetege­dés az utóbbi három évben több mint 60 százalékkal csökkent, és ami a legörvendetesebb, a három év alatti korcsoportéin az addigi egyharmadról két­harmadra emelkedett a leg­könnyebb. úgynevezett A/0-ás kórformában megbetegedettek részaránya. Gyermekkori tbc- halálozás 1960-ban az egész or­szágban mindössze 39 esetben fordult elő, s ebből 13 esett az egy éven aluliakra. Joggal állapíthatták meg a konferencián, hogy hazánk­ban megkezdődött a gyermek­kori tbc teljes felszámolása. A további út az eddigi helyes in­tézkedések továbbfejlesztése, mindenekelőtt a fertőzésnek kitett gyermekek fokozottabb védelme. Az újszülöttek 10t százalékos beoltása és a 20—3d év alatti korosztályok rendsze­res újraoltása. CMTI) í doskodnak róluk. Levelek ta- j núsítják, hogy egyes termelő-^ szövetkezetekben elfordulnak ^ az öregek problémáitól, vagy ^ egyszerűen a vezetők el enge- f/f dik a fülük mellett az öregek ^ panaszait. Ezt nem szabad en- £ gednünk. Nemcsak azért, mert íj egyszer a fiatalabbak is meg- % öregednek, hanem azért sem, í mert az ilyen szemlélet idegen \ a mi világunktól, nem fér ősz- £ sze a kommunista humaniz- $ mussal. i S a társadalom segítségén ; túl ott vannak a gyerekek is, í akiknek kötelességük, hogy tö- \ rődjenek d szülőkkel. Nem- \ csak egyszerű segítésről, ha-; nem gyermeki szeretetről, \ nemzedéki kötelességről van % szó. Kötelességünk segíteni, í eltartani az öregeket, hogy} soha ne érezzék a szükséget j és mindig vidámak legyenek.; Hiszen ők dajkáltak ben- \ nünket, ők neveltek és tani- \ tottak, hogy emberré, hasznos j tagjaivá váljunk a társada- j lomnak. Sokszor nehéz áldoza- J tot hoztak érettünk. S néha mi 3 ezért a fizetség? Az, hogy ^ egyesek nem törődnek szü- ; leikkel. A legtöbbször nem is \ az anyagiakat, hanem a sze-; retetet, a megbecsülést kérik; tőlük számon a szülők. AzJ ilyen emberek gondoljanak ar- J ra, hogy ők is megöregednek j egyszer és ahol a gyerek azt ^ látja, hogy nem becsülik meg a nagymamát, a nagypapát, ott majd később a gyerek, ha ^ felnő, szintén nem fogja be- j csülni szüleit. A szülök iránti szeretet, az j emberi kötelesség is arra int, S hogy soha ne legyenek síró, j reszkető öregek. Hátralevő £ napjaikat tegyük még derű- £ sebbé, vidámabbá és boldo- £ gabbá. Semmirevaló ember ^ az, aki hagyja, hogy szülője \ szűkölködjön, amikor ő jól él. í Az öregek segítése társadalmi \ és belső indítékból fakadó pa- ^ rancs. Legszebb emberi és tár- jj sadalmi kötelesség. 5 Gáli Sándor Tárnokon, a Szőlőhegyen még májusban egy reggel Hi- bity Mihályné 63 éves asz- szony annak rendje-módja szerint elkészítette a reggeli kávét magának s a vele együtt élő 39 éves Márton nevű fiá-, nak. Mielőtt a saját kávéját: megitta volna, kiment az ud-í varra az állatokat megetetni.: Visszatérve a konyhába meg-; itta a kávét. Igaz, furcsa ízű- j nek, eléggé keserűnek találta,; de úgy gondolta, hogy talán • kissé odaégett, erősen megcuk­rozta és megitta. Az idős asszony nem sok­kal később rosszul lett, oly­annyira, hogy kórházba kel- lett szállítani. A kórházban 3 csakhamar megállapították, 3 hogy rézmérgezést szenvedett, \ s gyors beavatkozással meg-; mentették az életnek. A kü- • lönös eset kivizsgálását azon- \ nal megkezdte a rendőrség, j Tüstént megállapították, hogy j Hibityék házában rézgálicot \ tárolnak. Ki akarták hallgatni j az ügyben az asszony fiát, de j annak egyszerűen nyoma ve- ’ szett. í A rendőrség nyomozást in- : ditott az eltűnt férfi után, s ; tegnapelőtt a bújkáló Hibity \ Mártont kézrekerítette, a 39; éves férfi kihallgatása során j beismerte, hogy ő mérgezte \ meg édesanyját. — Édesanyám házsártos j volt, mindig veszekedett, még j innom sem hagyott a saját bo- \ runkból — mondotta. — Kü- i lönben is vissza akarta perelni : tőlem az apámtól rámmaradt: házat. Nagyon megharagud-; tam rá. Májusban az egyik i nap észrevettem a pincében a ; rézgálicot, no, gondoltam, meg- : "11 j anyám, majd elveszem a kedvedet az örökös veszeke­déstől! Ezért azután kivettem a gálicból egy darabot, papír­ban porrá törtem, és beleszór­tam este a krumplilevesbe, de azt ő nem ette meg. Aztán reg­gel megint láttam, hogy csak egy zsömlyét adott nekem reg­gelire. Megint elfogott a mé­reg, s ekkor a rézgálicot. a kávéjába szórtam bele. MOTORRFRFKPAR HENGERFfRAS a Ceglédi Vasipari Ktsz Déli út 23/a sz részlegében, i Rövid határidővel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents