Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

PEST MEGYEI Ml VILÁG VI. ÉVFOLYAM, 134. SZA»f ÁRA 70 FILLÉR 1962. JÜNIUS 10, VASÁRNAP A varsói szerződésben részt vevő államok politikai tanácskozó testületének nyilatkozata Jubileumi színházi előadás Kőröstetétlenen Az Állami Déryné Színház Köröstetétlenben mutatta be kétszázadszor Lehár: „Vándordiák" című operettjét. A varsói szerződésben részt vevő államok politikai tanács­kozó testületé 1962. június 7- én Moszkvában ülést tartott. Az ülésen részt vettek: A Bolgár Népköztársaság ré­széről T. Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, A. Jugov, a Bolgár Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke; A Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről A. Novot­ny, a Csehszlovák Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak első titkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke és‘IV. Siroky miniszterelnök; A Lengyel Népköztársaság részéről W. Gomulka, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, J. Cyrankieuricz, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsának elnöke; A Magyar Népköztársaság részéről Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ' első titkára, a' magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke; A Német Demokratikus Köz­társaság részéről W. Ulbricht, a Német Szocialista Egység­párt Központi Bizottságának első titkára, az NDK Államta­nácsának elnöke, W. Stoph miniszterelnök-helyettes; A Romáin Népköztársaság részéről G. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Román Népköztársaság Állam­tanácsának elnöke, J. G. Mau­rer, a Román Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke; A Szovjetunió részéről N. Sz. Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a Szovjetunió Miniszterta­nácsának elnöke. A Politikai Tanácskozó Tes­tület ülésén meghallgattak A. A. Gromiluf szovjet kül­ügyminiszter tájékoztatóját a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok kormányai között a német békeszerződés kérdésében folyó tárgyalások­ról. A részvevők eszmecserét folytattak a szovjet—amerikai tárgyalásokról és kifejezésre juttatták, hogy teljes mérték­ben helyeslik a Szovjetuniónak e tárgyalásokon elfogult állás­pontját, amely a varsói szer­ződés államainak közös állás­pontja. Egyhangúlag leszögezték, hogy a német békeszerződés megkötése, s e szerződés alap­ján a nyugat-berlini megszál­lási rendszer megszüntetése és Nyugat-Berlin szabad város megteremtése Európa bizton­ságát és az egyetemes béke ér­dekeit szolgálja. Az ülés részvevői kifejezés­re juttatták, hogy folytatni kell a tárgyalásokat a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok kormányai között abból a célból, högy tovább tisztáz­zák a lehetőségeket e problé­ma megegyezésen alapuló megoldásának megtalálásához. Ugyanakkor a politikai ta­nácskozó testület részvevői megállapították, hogy a tár­gyalások során világosan meg­mutatkozik a nyugati hatal­maknak az a törekvése, hogy mesterségesen elodázzák a megegyezést. Vonatkozik ez mindenekelőtt a fő kérdésre, arra, hogy a három hatalom megszálló csapatait ki kell vonni . Nyugat-Berlinből és meg kell szüntetni az ottani megszállási rendszert. Ez a helyzet azt bizonyítja, hogy a nyugati hatalmak nem mutat­nak készséget arra, hogy ke­ressék a nyugat-berlini helyzet rendezésének és az ottani megszállási rendszer meg­szüntetésének kölcsönösen el­fogadható alapon nyugvó meg­oldását. A további tárgyalásokon vi­lágosságot kell deríteni arra, vajon a nyugati megszálló ha­talmak továbbra is ki akar- nak-e térni a német békeren­dezés megállapodáson alapuló megoldása élői, vagy pedig hajlandók e kérdés kölcsönö­sen elfogadható megoldására, a nyugat-berlini helyzet rende­zésére és ebből következően a veszélyes európai feszültség enyhítésére, a hatalmak kö­zötti fegyveres összeütközés veszélyének kiküszöbölésére. Ha a további tárgyalásokon kiderülne, hogy a tárgyalá­sok elnyújtásának irányvonala a nyugati hatalmak szándé­kos politikája és a nyugati hatalmak nem óhajtják meg­keresni a német békerende­zés feladatának megegyezé­sen alapuló megoldását és ez­zel kapcsolatban a szovjet— amerikai eszmecsere során megvizsgált kérdések megol­dását, akkor a varsói szerző­désben részt vevő államok kénytelenek lennének levonni ebből a megfelelő következte­téseket. A politikai tanácskozó tes­tület részvevői egyhangúlag kijelentik, hogy ha a nyugati hatalmak nem óhajtanak közreműködni a második vi­lágháború maradványainak felszámolásában, ez nem riasztja vissza azokat az álla­mokat, amelyek részt vettek a hitleri Németország elleni háborúban és a német béke- szerződés megkötését kíván­ják, attól, hogy aláírják a békeszerződést a Német De­mokratikus Köztársasággal, ennek minden következmé­nyével Nyugat-Berlinire néz­ve, amelyet demilitarizált sza­bad városnak fognak tekinteni. A varsói szerződésben részt vevő államok kijelentik, hogy mint eddig is, az államokat megosztó problémák békés, tárgyalások útján való meg­oldását kívánják és remélik, hogy a nyugati hatalmak ugyanilyen józanul fognak hozzá e problémák megol­dásához. Ha azonban e bé­keszerető politikára válasz­ként olyan cselekményeik tör­ténnek, amelyek a Német De­mokratikus Köztársaság biz­tonsága, szuverén jogai el­len, a béke érdekei ellen irá­nyulnak, akkor a varsói szer­ződésben részt vevő államok teljes határozottsággal, min­den rendelkezésükre álló esz­közzel megvédik biztonságukat és megoltalmazzák a békét. Közlemény a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 16! ülésszakáról 1962. június 7-cn Moszkvá­ban tartotta 16. rendkívüli ülésszakát a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa. Az ülésszak munkájában részt vettek a tanács tagálla­mainak — a Bolgár Népköz- társaságnak. a Csehszlovák Szocialista Köztársaságnak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Magyar Népköztársaságnak, a Német Demokratikus Köztár­saságnak, a Román Népköztár­saságnak és a Szovjet Szocia­lista Köztársaságok Szövetsé­gének — a küldöttségei. Az ülésszak munkájában részt vettek a Mongol Népköz- társaság képviselői is. A Kölcsönös Gazdasági Se- gílség Tanácsának ülésszaka gyakorlati intézkedéseket dol­gozott ki azoknak a javasla­toknak a megvalósítására, melyeket a tanács tagállamai­ban működő kommunista és munkáspártok képviselőinek 1962. június 6—7-én megtartott értekezlete a tagállamok gaz­dasági együttműködésének to­vábbi fejlesztésére és szerveze­ti tökéletesítésére vonatkozóan tett. Az ülésszak határozatokat hozott a tanács szerveinek szervezeti megerősítéséről és tevékenységük fokozásáról. A tagállamok kormányfőinek he­lyetteseiből megalakította a ta­nács végrehajtó bizottságát, to­vábbá elhatározta, hogy életre hívja a tanács új állandó bi­zottságait. a szabványosítás, a tudományos és műszaki kuta­tás összehangolásával foglal­kozó és a statisztikai állandó bizottságot, valamint a KGST szabványosítási intézetét. Az ülésszak megállapította, hogy a tanács tagállamai sok­oldalú együttműködésének fej­lődése előmozdítja a szocialis­ta tábor gazdasági erejének további növekedését, a szocia­lista országok egységének és összeforrottságának erősítését és ezzel a szocialista világ- rendszer győzelmének gyor­sabb kivívását a kapitaliz­mussal folytatott gazdasági versenyben. Az ülésszak módosításokat hagyott jóvá a tanács alapsza­bályzatában. Ezek lehetővé te­szik olyan nem európai orszá­gok belépését is a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába, amelyek magukévá teszik a ta­nács célkitűzéseit és elveit. Az ülésszak megvizsgálta és teljesítette a Mongol Népköz- társaságnak azt a kérését, hogy vegyék fel a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsának tag­jai közé. Az' ülésszak a testvéri barát­ság és a szívélyesség légköré­ben zajlott le. (MTI) (MTI Foto, Fényes felv.) fxXXXVWXXXXXXXXXXXXXXXXNXVSXXXX^XX'C^XXXXXXXXX'^.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX^ Sikerrel zárult megyénkben is az ünnepi könyvhét Kádár Jósa©s elvfárs hozesindult Moszkvából Tegnap délelőtt hazaindult Moszkvából Kádár János elv­társ. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, aki részt vett a KGST-államok kommunista és munkáspártjai képviselői­nek moszkvai értekezletén. Ve­le együtt indult Budapestre Párdi Imre. az MSZMP Köz­ponti Bizottságának osztályve­zetője, a küldöttség tagja is. A szovjet főváros kijevi pá­lyaudvarán Kádár János elv­társat és kíséretét Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tag­ja, a szovjet minisztertanács első elnökhelyettese, Borisz Ponomarjov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának titkára, valamint a Központi Bizottság és a külügyminisztérium fele­lős munkatársai búcsúztatták. Ott volt Vlagyimir Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagy­követe is. A küldöttség többi tagja — Apró Antal, Vályi Péter, Szi­ta' János — előreláthatólag hétfőig Moszkvában marad. Marai Lászlóval, a KGST-nél működő magyar állandó kép­viselő helyettesével, ők is el­kísérték Kádár János elvtár- sat a pályaudvarra. Ugyan­csak ott volt Oláh József ideiglenes ügyvivő, Greiner Sándor kereskedelmi főtaná­csos, valamint a moszkvai ma­gyar nagykövetség tijbb dip­lomáciai beosztottja. Tegnap összesítették a Szö­vetkezetek Pest megyei Köz­pontjának kereskedelmi osztá­lyán a kilenc járási könyves­bolt és ötszáznegyven falusi földművesszövetkezeti könyv­bizományos jelentését az ün­nepi könyvhétről. A beérke­zett adatok arról tanúskodnak — ahogy erről Rózsa Miklós­áé előadó tájékoztatta lapunk munkatársát —, hogy az ün­nepi könyvhét a várakozásnak megfelelő sikerrel zárult, s eredményeiben hasonló a múlt évihez, amikoris Pest megye az országos ranglista élére került a könyveladással. A forgalom megközelíti a félmillió forintot. Az ünnepi könyvhétre kiadott hatvannégy mű közül a megye városaiban és falvaiban ezen a héten már egyet sem lehe­tett kapni. A sikerhez hozzá­járultak a napilapokban megje­lent ismertetők és kritikák. Még ennél is nagyobb volt a hatása a községekben meg­rendezett irodalmi ankétok­nak, könyvismertető esteknek, amelyek megtartására 110 he­lyen kértek fel helyi pedagó­gust. Ezeket az ankétokat több községben szellemi vetélkedő­vel kötötték össze, ahol a győz­teseket a helyszínen megjutal­mazták a könyvhét új köny­veivel. Száz községben volt könyv­sátor és száztíz községben házról házra járva, ottho­nukban is felkeresték a könyvhét aktívái a csalá­dokat, hogy bemutassák a megjelent új műveket. Ezeknek a látogatásoknak nagy eredménye volt. Az ünnepi könyvhét során Vt 11 o-7/^.n VAf IrrWcíátfHíirí r*f*nrlP7.­Körei félmillió forint forgalom - Sm Itönyvsátor Siázlíi irodalmi előadás - Huszonkét író-olvasó találkozó tek író—olvasó találkozót. Abonyban és Vácon például Tahi László találkozott olva­sóival. Hegedűs Géza Mono- ron, Zalka Miklós Jurán, Ge- relyes Endre Kiskunlacházán, Fekete Gyula Erdőkertesen. Thury Zsuzsa Ráckevén, Ta- tay Sándor pedig Nagykátán tartott előadást. A községek­be kiutazott írók műveit azon­nal elkapkodták, s dedikál- tatták. Több mint tizenöt község­ben könyvbált rendeztek. amelyeknek bevételét a könyvbarátmozgalom je­gyében, a községi könyv­tár állományának gyarapí­tására ajánlották fel. A szűkszavú hivatalos jelen­tések adataiból is kiderül te­hát, hogy az ünnepi könyvhét megyénkben is beváltotta a hozzáfűzött reményeket, s új­ra bebizonyosodott, hogy me­gyénk lakossága szereti és ér­tékeli a könyvet, s szívesen ál­doz a jó és szép könyvekre. (tm) Új üzem az érdi gépállomáson Régi vágya teljesült az érdi gépállomás vezetőinek és mun­katársainak. A hét elején kis házi ünnepség keretében meg­történt a most felszerelt vulkanizáló üzem műszaki át­adása. Az „avató munka” egy Zetor-traktor gumikerék bel­ső javítása volt. A vulkanizáló üzem előnye többszörös. Az eddig haszna­vehetetlen kerékpárköpenyek felületét most újra vulkani­zálhatják, s így tulajdonképpen új gumikülsőket nyernek. Nem kell várakozni az eddigi bér­be adott kisebb gumijavítási munkálatok elvégzésére sem. Mindezen túl a nagykapacitá­sú vulkanizáló üzem más vál­lalatok, esetleg környékbeli magányosok javítási igényeit is kielégítheti. Ez pedig még bevételt is jelent a gépállomás részére. A legfontosabb és leglénye­gesebb „bevétel” természete­sen a mezőgazdasági gépi munkák maradéktalan elvég­zése után jár. Ebben sem áll­nak rosszul az érdiek. Egyet­len erőgépük sincs javítás alatt. A kisebb, menetközben előforduló hibákat a szolgála­tot teljesítő műhelykocsik helyszínen orvosolják. A gépállomás műhelyei­ben a kombájnok összeszere­lését végzik. Rendbehozzák az aratógépeket is. Mindent megfelelően előkészítenek ah­hoz. hogy aratáskor vala­mennyi gépi erő rendelkezés­re álljon. Még előbbre tarta­nak a cséplőgépekkel. Már va­lamennyi cséplőberendezés munkakész, s várja bevetéséi a színek alatt. A már kijaví' tott, illetve most javítandó arató-cséplőgépek szemléjéig június 18-án kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents