Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

1962. JÚNIUS 9, SZOMBAT “sJCívlap 3 Felsőbb osztályba léphetnek Az idei páríoklatás néhány tapasztalaiéiról Befejeződött a pártokta­tás, őszig fiókba kerülnek a szemináriumi jegyzetek. A pártbizottságok összegyűjtik a tapasztalatokat, s számve­tést készítenek. Már most megállapítható, hogy a szám­vetés pozitívnak ígérke­zik: az 1961/62-es pártokta­tás eredményes volt. A tava­lyinál többen és aktívabban vettek részt a politikai kér­dések tanulmányozásában. Egyre többen érzik, hogy a marxizmus-leninizmus irány­tűje nélkül lehetetlen eliga­zodni a társadalmi élet je­lenségeiben. Egyre többen, nemcsak a kommunisták, ha­nem a pártonkívüliek között is. A hallgatók 40—45 szá­zaléka a pártonkívüliekből tevődött össze. Az idei pártoktatás sike­rének több oka van, A hall­gatók és a propagandisták kiválogatását az eddiginél gondosabb mérlegelés, alapo­sabb meggyőzés előzte meg. A járási konferenciavezetők lelkiismeretesebben vettek részt a megyei előkészítő­kön, az alapszervi propagan­disták felkészültsége jobb volt, mint bármikor. A fog­lalkozások rugalmasabban, gyorsabban követték a poli- tikai eseményeket, jobban al­kalmazkodtak a hallgatók képzettségéhez. Sokat javult a felsőbb pártszervek ellen­őrző, segítő tevékenysége is. A siKereK és eredmények mellett szólnunk kell a párt­oktatás fogyatékosságairól is. Előfordult, hogy olyan elvtár­sakat is igyekeztek bevonni a propagandisták közé, akikről tudták, hogy egyetemi, főisko­lai, technikumi tanulmányaik, vagy elfoglaltságuk miatt megbízatásuknak nem tudnak majd eleget tenni. Nagykőrö­sön ilyen okból 14 propagan­distát kellett felmenteni, s má­sokkal helyettesíteni. A jelentős javulás ellenére is akadt még példa a propa­gandisták felkészületlenségére. A ceglédi és a monori járás­ban megtörtént, hogy egyik- másikuk könyvből, vagy gép­pel sokszorosított jegyzetből olvasta fel az előadást. A já­rási pártbizottság ellenőrzései során később e hibákat kija­vították. Sokat kell még tennünk a pártoktatás közérthetőbbé, szemléltetőbbé válásáért. Több járási pártbizottságon el­mondották, hogy az időszerű kérdések tanfolyamán tárgyalt tematikához csupán kétfajta szemléltető anyagot kapták. Pedig éppen az időszerű kér­dések szemináriumát kellene minél színesebbé, szemlélete­sebbé tennünk, hiszen ebben az oktatási formában kezdik ismerkedésüket a hallgatók a politika alapvető kérdéseivel! De valamennyi oktatási for­ma anyagát könnyebben sajá­títhatnák el az érdeklődők, ha reprodukció-gyűjteményekkel, tablókkal, diafilmekkel, sőt dokumentum-, vagy híradófil­mekkel illusztrálnák. Szólnunk kell a pártokta­tás legáltalánosabb fogyaté­kosságáról: a lemorzsolódás­ról. Noha az idei pártoktatás­ban részt vevők létszáma niég most, a befejezéskor is jóval meghaladja a múlt évit, keve­sebb, mint az oktatás kezde­tén volt, annak ellenére, hogy sok helyütt a XXII. kongresz- szus anyagának tanulmányo­zásakor újabb és újabb hall­gatók kapcsolódtak be az ok­tatásba. Ez azonban csupán a monori járásban ellensúlyozta a lemorzsolódást. Itt az okta­tási év kezdetén a létszám 985 fő volt, a befejezéskor pe­dig 1024. De mennyivel több lenne, ha öt tanfolyam az év során meg nem szűnik! Nagy­kőrösön két tanfolyam zárta magasabb létszámmal az évet a kezdetinél. Itt sem tudták azonban megakadályozni a je­lentkezettek egy részének — igaz: jelentéktelen részének — kimaradását a tanfolyamok­ról. Hasonló volt a helyzet a ceglédi járásban is. Mindent összevetve, az 1961/62-es évi pártoktatásban az eredmények vannak túl­súlyban. A propagandisták és hallgatók megnövekedett tá­bora jól vizsgázott: felsőbb osztályba léphet. Nyíri Éva Okulva a régebbi tapaszta­latokból, már nemcsak az oktatás előkészítésére, s meg­kezdésére fordítottak gon­dot, hanem — gyakori el­lenőrzéssel — igyekeztek ele­jét vermi a lemorzsolódás­nak is. A ceglédi járásban a kibővített, harminc főnyi oktatási bizottság tagjai rendszeres ellenőrzéseik so­rán sok módszertani segítsé­get nyújtottak a propagan­distáknak. A Monori Járási Pártbizottság a propagandis­ták egyik -járási—konferen­ciáján. felmerült konzultá­ciós kérdés tisztázásához még a megyei pártbizottság se­gítségét is igénybe vette. A 47 nagykőrösi pr-opagandista közül huszonketten érettsé­gizettek, illetve egyetemi, vagy főiskolai végzettségűek! A pártoktatásban r^szt ve­vők számát vizsgálva min­denütt emelkedést tapasz­taltunk, az elmúlt évi­hez képesít A ceglédi járásban — a háromhe­tes téli tanfolyamok részt­vevőivel együtt — mintegy 2700—2800 ember tanult. Nagykőrösön csupán a szer­vezett pártoktatásban mint­egy kétszázhetvennel többen vettek részt, mint tavaly. A monori járásban tízszázalé­kos a növekedés. Nemcsak számbeli fejlődés­ről beszélhetünk az idei párt­oktatásban, hanem minőségi­ről is. A foglalkozások zömét — az időszerű kérdések sze­mináriumától a filozófiai kon­ferenciákig — élénk, tartal­mas vita, a hallgatók aktivi­tása jellemezte. Az érdeklődés középpontjában — megyeszer- te — a XXII. kongresszus anyaga állt. Ez a témakör még ott is megélénkítette a foglalkozásokat, ahol a hall­gatóság azelőtt passzívabb volt. Érdekes és hasznos viták zajlottak a XX. és XXII. kong­resszus új, történelmi jelentő­ségű elvi megállapításai körül is. A monori járásban e viták során tisztázták például, hogy a háború elkerülhetősége, a békés egymás mellett élés semmi esetre sem jelent ideo­lógiai fegyverszünetet! Ebben a járásban, csakúgy, mint Nagykőrösön, sokan nem ér­tették a szükséglet szerinti el­osztás kommunista elvét. Né- hányan kétségbevonták, hogy — különösen a mezőgazdasági termékekből — képesek le­szünk annyit termelni, hogy mindenkinek szükséglete sze­rint jusson. A legtöbb vitát a személyi kultusz problémája iásfél holdról 25000 forintot „szüretel“ a nagykőrösi Rákóczi Tsz Beérett a földieper Pest megye melegtalajú vidékein Pest megye gyümölcster­mesztő közös gazdaságaiban szívesen termelt növény a föLdieper. Az elmúlt két évben több mint ötven holdon tele­pítették, s a korábbi ültetések­kel együtt most nyolcvan hol­don hoz termést. A Pest me­gyei termelőszövetkezetek az elmúlt évben majdnem ötszáz mázsa szamócát értékesítettek. A rendkívül hideg időjárás az idén több héttel késleltette a gyümölcsérést, s a szobi járás­ban — a szamócatermesztés központjában — a terméskilá­tásokat is csökkenti. A megye déli fekvésű, melegtalajú vi­dékein azonban, a -kevés nap­sütés ellenére is jó közepes termésre számítanak. Elsőnek a nagykőrösi Rákóczi "Tsz más- félholdas földieper földjén kezdtek meg a- /szüretet". A' kis területről mintegy 25 má- j zsa zamatos gyümölcsöt szed- ' nek ezekben a napokban. Az ( egész termést az állami keres- ! kedelem útján értékesítik. A most már kevés munkát igény- ! lő. értékes növény több mint j 25 900 forint tiszta bevétellel j gyarapítja a közös gazdaság j jövedelmét. (MTI) Az idén 581 új üzlet épül, 3 75-öt bővítenék Az élelmiszer- és iparcikk kiskereskedelmi bolthálózat fejlesztésére az idén ország­szerte 581 új üzlet építését ter­vezik. 375-öt pedig bővítenék. Az új boltok majdnem 70 ezer négyzetméter üzletteret jelen­tenek, s ebhez a bővítések ré­vén további 22 ezer négyzet- méter csatlakozik. Végered­ményben az építésekkel és bő­vítésekkel mintegy 'öt száza­lékkal gyarapodik az üzlethá­lózat. A kereskedelmi hálózat fej­lesztése új elveinek -megfelelő­en -a létesítendő üzletek általá­ban nagy, 100 négyzetméteren felüli alapterületüek. Az idén számottevően gyarapodnak az új kiszolgálási módon árusító boltok is. Az 581 boltból 320 új,rendszerű eladásra épül, s a meglevők közül Is sokat alakí­tanak át ilyenné. (MTI) PÉCELI KULTURÁLIS NAPOK Ma este ünnepélyes keretek között kezdődik a péceli kul­turális napok egyhetes programja. Este fél nyolc órai kezdet­tel a KISZ Központi Művészegyüttesének százharminc tagú ének-, zene- és tánckara ad műsort. Vasárnap egésznapos sportprogram várja a szórakozni vágyó pécelieket. Reggel nyolckor az ifjúság és a sportolók felvonulásával kezdődik a sportnap, utána atlétikai-, sakk-, lövészverseny, kutyabemutató és asztalugróversenyt. a Pécel—Üllő labdarúgó-mérkőzés szü­netében pedig modellező bemutatót tartanak. Ezen a napon nyílik a Rákos menti képzőművészek kiállítása, az általános iskola rajz-, kézimunka- és politechnikai kiállítás és a bé­lyegkiállítás is. Este a Szemere Pál művelődési otthon kultúr- csoportjai tartanak előadást. Az ünnepségsorozat szerdán a lányok és asszonyok napjá­val folytatódik. Délelőtt közös látogatásokat rendeznek ktsz-ek műhelyeibe, délután ankétot és vásárt tartanak a kézimunka­kiállítás termében. Este divatbemutatót rendeznek, amelyen közreműködik a kisipari szövetkezetek VIT-díjas Erkel Fe­renc művészegyüttese. Szombaton, a mezőgazdasági nap keretében délelőtt lá­togatást szerveznek a helyi Zöld Mező Termelőszövetkezet te- | henészetébe. valamint az Alagi Állami Gazdaság péceli üzem­egységébe. Este nyolc órai kezdettel magyarnóta- és népdal­műsorral szórakoztatják a község dolgozóit, utána bál követ­kezik hajnali ötig. váltotta ki. A vecsési pártbizottság még elméleti tanácsadást is s"rve- zett, nehogy megnyugtató vá lasz nélkül maradjanak a hall gatók kérdései. Vasárnap, június 17-én az ifjúság nevelésének időszerű kérdéseiről rendeznek ankétot. A bevezető előadást Arató Fe­renc, a művelődésügyi minisztérium általános iskolai főosztá­lyának vezetője tartja. Délután vidám műsor szórakoztatja I majd a péceli gyerekeket. Este. az egyhetes ünnepségsorozat záró-akkordjaként opera- és operettműsort rendeznek. Ki kell használni a nagyüzem adta lehetőségeket Ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács Pénteken a Parlament va­dásztermében ülést tartott a Termelőszövetkezeti Tanács. Az ülésen részt vett Dobi István, a Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke, a Termelőszövetkezeti Tanács elnöke, Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Losonczi Pál földművelésügyi miniszter, Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkára, ott voltak a mező- gazdasági termelésben érin­tett minisztériumok vezető munkatársai. Az ülést Tisza József, a Termelőszövetkezeti Tanács titkára nyitotta meg, majd Dobi István emelkedett szó­lásra. Bevezető szavaiban hang­súlyozta, hogy mezőgazdasági termelésünk szocialista át­szervezésének országos mé­retű befejezésével teljesen megszűntek me­zőgazdasági termelésünk színvonalemelkedésének akadályai, új és széle­sebb körű lehetőségek ke­letkeztek. — A szocialista gazdálkodá­si rend osztatlan uralkodóvá vált a mezőgazdaságban — mondotta Dobi István a to­vábbiakban — s bár nem ti­tok az a sok nehézség, amellyel szövetkezeteink szer­vezésekor találkoztunk, ma már elmondhatjuk, hogy pa­rasztságunk meggyőződése az­óta is tovább erősödött abban, hogy jól választott, amikor a szövetkezet útjára lépett. — A második ötéves ter­vünkben meghatározott me­zőgazdasági feladatok igen nagyok. A népgazdaság más területeivel összhangban tör­ténő megvalósításukhoz azon­ban kedvező és sok, minded­dig kellőképpen még ki nem használt adottságaink vannak. Biztosíték erre a parasztság szorgalma és hozzáértése, a szövetkezeti nagyüzemekben rejlő és növekvő lehetőségek, valamint eddigi eredményeink is. — Mezőgazdasági termelé­sünk egésze az elmúlt három évben 8,5 százalékkal növeke­dett. Ezen belül a növényter­melésben — 1961-ben — pél­dául búzából és őszi árpából hét százalékkal, rizsből 18 szá­zalékkal volt magasabb az át­lagtermés az előző évinél. Legjobb termelőszövetke­zeteink messze túlszár­nyalták még ezeket az eredményeket is. Búzából 30—40 százalékkal, takarmánygabonából 40—60 százalékkal termeltek többet az országos átlagnál. Az ő eredményeik — mert hiszen a lehetőségek nagyjában egészé­ben mindenütt ugyanazok — mutatják valamennyi termelő- szövetkezetünk jövőjét. Ahol a pillanatnyi adottságok még gyengébbek, ott a szövetkezeti nagyüzemi forma ad számos és eddig fel nem tárt lehető­séget a hozamok növeléséhez, az általános termelési színvo­nal növeléséhez. — A feladatunk, a továb­biakban. a szövetkezeti nagyüze­mek alapjainak, szocialis­ta jellegének állandó erő­sítése, különösen pedig a belső szer­vezeti élet megfelelő kibonta­koztatása, a mezőgazdasági termelés gyors fellendítése, a parasztság élet- és munkakö­rülményeinek javítása. A továbbiakban Dobi István, részletesen foglalkozott a még gyengén gazdálkodó termelő- szövetkezetek problémáival, majd ezeket mondotta: — Az idei időjárás sok ne­hézséget okoz termelőszövet­kezeteinknek. A korai, majd­nem kánikulai meleg, majd a szokatlan, helyenként faggyal járó hideg alaposan próbára teszi őket. A szövetkezeti nagyüzemben azonban, a sok­oldalú gazdálkodás lehetősége révén, az egykori kisparcellák- hoz mérten összehasonlíthatat­lanul nagyobb anyagi bizton­ságot jelent. Fokozott mérték­ben teszi lehetővé, hogy szorgalmas munkával helyrehozzuk azt. amit az időjárás elrontott. A szövetkezeti tagok döntő többsége meg is értette ezt: az időszerű mezőgazdasági mun­kákat általában jó minőségben, végzik el és a szélsőséges, ked­vezőtlen időjárás ellenére bi­zakodva tekintenek ennek az esztendőnek várható eredmé­nyei elé. Országszerte körülte­kintő gondossággal, előrelátóan készülnek fel az év legnagyobb mezőgazdasági munkájára, az aratásra. Dobi István beszámolóját vi­ta követte. (MTI) Fokozott g előzetes tervbírálat, az ÉM 1. számú Mélyépítő Vállalat Intézkedési tervében Minden üzem,, minden vál­lalat életében fontos szere­pet játszik az intézkedési terv. Mi a célja? Összefog­lalja a legjelentősebb fel­adatokat, amelyek végrehaj­tása tehetővé teszi az üzem, a vállalat idei célkitűzéseinek megvalósítását. Milyen például az építők intézkedési terve és milyen új elemeket tartalmaz? A jó elképzeléseket általában gon­dosan állították össze, így történt ez például az ÉM 1-es Mélyépítő Vállalatnál is, ez a vállalat azért fon­tos a számukra, mert a DCM generálkivitelezője. Intézkedési terve több, lát­szólag egymástól független részre tagozódik. Az első rész a műszaki fejlesztési és a műszaki gazdasági feladató lóit fog­lalja magában. Mi ezek közül a legfonto­sabb? A betonkeverő telepek lé­tesítése, a pneumatikus be­tonszállítás bevezetése és al­kalmazása, az ömlesztett ce­ment szállítása és tárolása. Mindez azt jelenti, hogy je­lentős mértékben korszerűsö­dik a munka. Régi gond, főleg a nagy építkezéseknél, hogy a hely­színre szállított építőanya­gokat mennyiségileg nem tudták megfelelő módon el­lenőrizni, mert nem rendel­keztek megfelelő mérőeszkö­zökkel. Ezen a hiányon is változtat a körültekintően ösz- szeállított intézkedési terv. Méghozzá gyorsan. Május 31- ig három közúti hídmérleget állítanak, illetve állítottak fel a legjelentősebb munka­helyeken. Kidomborodik az intézkedé­si tervben a műszaki átadá­sok megnövekedett szerepe is. Ebben az esztendőben sokkal nagyobb figyelmet és gon­dot fordítanak erre a kérdés­re. Változás várható e téren, nyilván tökéletesebb és pon­tosabb lesz az átadott épü­let, mert az új rendelkezések ér­telmében a hiánypótlás kötbérszerződést ró a vál­lalatokra. Az intézkedési terv készítői> ei're is gondoltak és éppen j ezért az építők az eddigi- | nél alaposabban készülnek ; a munka átadására. A műszaki átadás előtt húsz nappal megtörténik majd a belső átadás, az er­ről készült jegyzőkönyvet a •termelési osztályon keresztül eljuttatják a vállalat igazga­tójához. Összefoglalja az intézkedé­si terv a ^ legjelentősebb ter­melési feladatokat is. Ezek közül különös figyelmet ér­demel az, hogy a fontosabb, műszakilag nehéz vagy új technológiával induló építke­zésnél tervbírálatot kell tar­tani. Mi az előnye ennek? A vállalat vezetősége meggyő­ződhet arról, hogy az épí­tésvezető a munka elvég­zéséhez, kivitelezéséhez meg­felelő falkészültséggel ren­delkezik-e. Alaposabban szervezik meg az új munkát és éppen ezért az építésvezetők az ed­digi gyakorlattal szemben job­ban támaszkodnak a brigádok­ra. Havonta rendszeresen ér­tekezletet tartanak a bri­gádvezetők részére, ezen közlőik, miként bontották le a tervet, egészen a brigá­dokig, tehát minden munka- csoport kellő időben megtud­ja, mikor milyen feladat vár rá. Jut tehát idő a feladat elő­készítésére, az esetleges átcso­portosításra. * Gondoskodik az intézkedési terv arról is, hogy az építkezé­seknél emelkedjék a jói kikép­zett szakmunkásók száma. A munkahelyeken egyre több a gép, a fizikai munkát egvre inkább a mechanikus erő vált­ja fel. A jelentős pénzért, gyakran értékes valutáért vá­sárolt új berendezések, felsze­relések csak akkor válthatják be a hozzájuk fűzött reménye­ket. ha jó kezekbe kerülnek. A szakmunkásképzés, a továbbtanulás érdekében működik az építőknél az üzemi akadom,a, amely ebben az esztendőben a többi között gondoskodik 50—60 könnyű betongép­kezelő kiképzéséről is. Hasonló célt szolgál a műveze­tők továbbképző tanfolyama is. Általában a dolgozók felis­merték a tanulás jelentőségét. Ezt jeizi az is, ho.gy a műve­zetők továbbképző tanfolya­mára többen jelentkeztek, mint ahány embert felvehet­tek. Szerepel az intézkedési terv­ben az anyaggazdálkodás kér­dése is. Fontos feladatot je­lent az építkezések általában nagy kiterjedésű területén az anyagok őrzése, megvédése az esetleges tolvajoktól, vagy az - értelmetlen, könnyelmű fel- használástól. Értékes anyagról, általában nagy mennyiségről van szó, éppen emiatt fontos, hogy az intézkedési terv anyaggazdálkodási részleteit pontosan végrehajtsák. Országos szempontból egyéb­ként nemcsak az építési anya­gok megóvása lényeges, ha­nem a terv esetleges módosí­tása miatt feleslegessé vált anyagok elszállítása más mun­kahelyre, vagy eladása más vállalatoknak. Fontos helyet foglal el az intézkedési tervben a szocia­lista munka verseny helyzete, alakulása. A termelési tanács­kozásokon rendszeresen beszá­molnak a verseny eredményei­ről. Arra is gondoltak az építők­nél, horv a vállalat dolgozói széles körben megismerjék az intézkedési tervet, hogy ponto­san tudják, milyen feladatok várnak rájuk ebben az eszten­dőben. Az ÉM. 1-es sz. Mély­építő Vállalat minden munkahelyre el­küldte a tervet, tehát min­denkinek módjában áll fi­gyelemmel kísérni: a me­rész célkitűzésekből ho­gyan lesz valóság, vagyis gyorsabb, korszerűbb és élesebb építkezés. Jó úton haladnak a mély­építők, más vállalatok is kö­vethetik a példát. A tervtelje­sítés. a sikeres munka alapja a körültok'ntően összeállított intézkedési terv. Molnár Károly i

Next

/
Thumbnails
Contents