Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

MST Midi <ítfírlap 1962. JÚNIUS 9, SZOMBAT Kibővítik az Országos Béketanács tudományos bizottságát Az Országos Béketanács tu­dományos bizottságának tag­jai jelentősen hozzájárultak a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszust megelőző akció sikeréhez. Felhívásuk, amellyel a különböző országok j békebizottságaihoz és tudorná- j nyos akadémiáihoz fordultak, | világszerte jelentős visszhang­ra talált. A következő hóna­pokban kibővítik az Országos Béketanács tudományos bi­zottságát. Üjabb szakemberek bevonásával megalakítják jo­gász, biológiai, fizikai, közgaz­dasági, neveléstudományi és pszichológiai szekcióját. (MTI) RENDŐRI HÍREK Alkalom szüli a tolvajt. Nem zárta be konyhájának ajtaját kedden Varga Fe- rencné ceglédi lakos, amíg eltávozott hazulról. Élve az alkalommal, bemászott a ke­rítésen, majd behatolt a nyi­tott konyhaajtón Hajdú Fe­renc 40 éves, büntetett elő­életű helybeli lakos és on­nan több mint ezer forint értékű, frissen mosott fehér­neműt lopott el. A rendőr­ség a csavargó életmódot folytató tolvajt elcsípte és őrizetbe vette. Erdőtűz. Szerda délután a szobi kőbányából a kisvas- útón követ szállítottak a Do- linkai erdőn át. A mozdony­ból kipattant szikrától tüzet fogott az avar, majd a bo­zót és a közeli fenyves. Az erdőtüzet a környékbeli la­kosság és a szobj önkéntes tűzoltóság oltotta el. Ne a gyermek kárára gyűlölködjenek a szülők! Bünlell-e a gyermeklarlús elhanyagolása ? — Beszélgetés az ügyésszel VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Gyerektartás. Rossz csen­gése van a szónak. Rossz, mert a fizetésre köteles fel­nőttek örökös nyűgnek, te­hernek érzik, amely meg­béklyózza életüket. A váló­perek, az elhagyott családok keserűségének íze érződik rajta. Kellemetlen, kínos elő­ítéletek övezik azt, aki fi­zeti és akinek fizetik. Pedig hát a gyerek, aki ár­tatlan szemmel nevet a vi­lágba, semmiről semmit nem tehet. Neki élnie, fejlődnie, erősödnie, gyarapodnia kell. ! Nem viseli’, éti szülei ko­molytalanságának következ­ményeit. Ezért áll a tör­vény teljes erejével az ap­róságok mellé, ezért nincs pardon ebben a kérdésben, még akkor sem, ha ez bi­zony néha a húsába is vág a felnőtteknek. Sok férfinak és nőnek okoz gondot a gyermektartás. Felkerestük ezért dr. Hadanich Gyulát, a megyei főügyész helyette­sét, s megkérdeztük tőle: milyen tapasztalatai vannak megyénkben a gyermektartás fizetése körül? — Van a mi megyénkben is gyermektartási „ügy” ép­pen elég — válaszolta. — Azért mondom, hogy „ügy’’, mert ha a gyermek eltartásá­JÚNIUS hoz felneveléséhez a külön­élő szülők magától értető­dően. emberi kötelességük­nek megfelelően, mintegy ter­mészetesen hozzájárulnak a pénzükkel, altkor ez nem ügy. Ebben szépen, nyugod­tan, emberien megegyezhet­nek maguk között is. Sőt, a gyermektartási még akkor sem „ügy”, ha azt a váló­per] ítélet, vagy akár a pol­gári bíróság tartási Ítélete nyomán rendesen fizetik. „Ügy" csak akkor lesz belőle, i amikor a fizetésire kötelezett felnőtt fittyet hány alapvető emberi kötelességének és nem törődik gyermeke sorsával. — Milyen ügyek kerülnek ide. az ügyészségre, illetve a büntető bíróságra? — A nemtörődöm, lelkiis­meretlen szülők ügyei. De közöttük két fő típust figyel­hetünk meg. Az egyik a mun- kaherülö, züllött, iszákos em­ber, minden lelkiismereti gát­lás nélkül. Az ilyenekkel szemben élesen fellépünk. Szerencsére ez a ritkább eset. A másik, a jellegzetes gyermektartási ügy, sajnos sokkal gyakoribb. Ez így fest: a házastársak viszo­nya megromlik. Külön köl­töznek, vagy együitmarad- nak, minden esetre az apa nem ad pénzt gyermeke ne­veléséhez, mert haragszik ez anyára. Az ilyen apa ki- józanítáea persze elsősorban nevelési kérdés lenne, s ezért csak a végső esetben nyú­lunk a büntetés eszközéhez. Ilyenkor az a feladat, hogy meggyőzzék az apát: ne azt nézze, hogy szereti-e még azt a nőt vagy sem, hanem érez­ze' kötelességét a gyermeke iránt. A gyermek nevelésé­nek ügyében tehát az egy­más iránti érzelmi álláspon­tot a szülőknek kölcsönösen ki kell kapcsoiniok. Persze, kétségtelen, hogy ha az ilyen ügy nem is végződik bíró­sági büntetéssel, csak a tár­sadalom nyilvánossága elé kerül, az illetőnek nem válik dicsőségére... — Mivel büntethetők azok, akik bűnösen elhanyagolják gyermeküket, nem gondoskod­nak róluk? — Még egyszer hangsúlyo­zom, hogy a bűnüldöző szer­vek, a tartásdíj nem fizetése esetén lehetőleg nem bünteté­sekkel, hanem erkölcsi ráha­tással igyekeznek jobb belá­tásra bírni a hanyag szülőt. Ha az illető ellen vádat is emelünk, a bíróság még mindig ad türelmi időt kötelességének teljesítésére. Akár fél évet is. S ha az ille­tő észhez tér, nincs eljárás el­lene. — Indulnak-e ilyen eljárá­sok a megyében? — Sajnos, igen. Itt van pél­dául egy eset. amelyben amo- nori járásbíróság az idén tíz hónapi börtönre volt kényte­len ítélni egy magáról megfe­ledkezett apát. L. J. vecsési bádogosról van szó, aki meg­rögzötten iszákos ember. S ezt a törvény a gyermektartás el­mulasztása esetén sokszorosan súlyosbító körülménynek mi­nősíti. Ez az ember együtt él a feleségével és hat gyermeké­vel. Az asszony takarj.tónő, ha­vi kilencszázat keres. A férfit már kötelezték havi ötszáz­húsz forint tartásdíj megfize­tésére, s ezt a fizetéséből letil­tották. Ekkor önkényesen kilé­pett munkahelyéről, vándor­madár lett. Volt ugyan közben elvonó kúrán, de az sem hasz­nált neki. Állandóan ivott és züllött. Az ital kedvéért elkó­tyavetyélte a lakásból a búto­rokat, a gyermekekről a ruhá­kat. Még az ágyat is eladta, noha az egyik gyermeke nyi­tott gerinccel állandóan ágy­ban fekszik. Megtörtént, nem egyszer, hogy amikor a haj­nalban munkába induló anya odaadta napközis gyermekei­nek ebédre az egy-egy forin­tot. ez a magából kivetkezett ember eiszedte tőlük a pénzt — Csak nem vagy beteg? — A, csak központi fűtés van nálam .. (Komádi rajza) Üdülési és táplálkozási tanácsok a nyárra Ne igyunk túl sokat, de ne is szomjazzunk «■ Felhsvüli testtel ne ugorjunk vízbe Az átmeneti hideg ellenére is közeledik a nyár, amely nemcsak sok üdülési, szórako­zási lehetőséget, hanem egész­ségügyi problémákat is hoz magával. Erről tájékoztatták az Egészségügyi Minisztérium közegészségügyi főosztályán a Magyar Távirati Iroda mun­katársát. — Nyáron fokozódik a táp­lálkozási és személyi higiénia jelentősége—mondották. —Az élelmiszerek a nagy melegben gyorsan romlanak, ezért he­lyes, ha a vásárlók, főleg há­ziasszonyok, maguk is ellen­őrzik az élelmiszerek minősé­gét és figyelmeztetik az el­adókat a tapasztalt hibákra, a helytelen kezelésre. A ház­tartásokban és az üzemi kony­hákban egyaránt központi kérdés az élelmiszerek megfe­lelő hűtése. Ha erre nincs mód, mindig csav annyit ké­szítsünk el az étéiből, ameny- nyi azonnal el is fogy. — Igen kedvező a szerve­zetre az üdüléssel együttjáró környezetváltozás. Nem árt azonban bizonyos átmenetet engedélyezni mert egyes ter­mészeti tényező’:höz lassabban szokik hozzá a szervezetünk, így például sokan nem tudták rögtön megszokni az új ivóvi­zet, Ezért, helyes, ha az első időkben forralás után lehűtött &nIédi#Triair^ twmimmnrnngyinm. i mii juj— Megszökött a gázoló motoros A ceglédi rendőrség köz­lekedési csoportjának jegy­zetfüzet« jó néhány tanulsá­gos esetet rögzít. Vida János abonyi lakos például életé­ben először vezetett pótkocsis vontatót. Cegléd és Ceg- lédbercel között haladt, ami­kor vele szemben egy Panni robogót megelőzött egy sze­mélygépkocsi. Vida elvesztet­te uralmát a kormány fölött és teljes sebességgel belesza­ladt az útmenti árokba. Kü­lönösebb baj ugyan nem tör­tént. de a gondatlan veze­tőnek 400 forintjába és az 1-es számú betétlapjába ke­rült az eset. Farkas László Albertirsám elütötte a há­roméves Duhaj Marikát. Bár szabályosan közlekedett, a kislány azonban át akart szaladni az úttesten, így tör­tént a baleset. A KRESZ nagy gonddal intézkedik az úttest mellett, vagy az út­testen közlekedő gyerekek védelmében a gépjárművek sebességéről. A szabály az. hogy egyrészt hangos kürt­jellel kell jelezni, másrészt olyan sebességgel szabad ha­ladni, amellyel akár egy­két méteren belül a jármű megállhat. Für Károly, tá- piószelei lakos Újszilvás és Aborty között a földúton el­ütötte Ungi József kerék­párost. Bár a kerékpáros volt a hibás, a motoros a baleset után rákapcsolt és elhajtott. Ha a helyszínen ma­rad és segítségére siet a sé­rültnek, legfeljebb az okozott kárt kellett volna megtéríte­nie, így azonban bűnvádi el­járás indul ellene. MOWORisyroÉBS BOTRÁNYHŐSÖK Ittas állapotban botrányt okozott a maglód) Péter-Sza- bó Sándor. Budapesten az Árpád úton éjjel harmadma­gával zavarta a csendet, nem tett eleget a rendőr felszólítá­sának. Ugyancsak ittas álla­potban verekedett össze Mo- noron Kolompár József hely­beli lakos két másik mono- rival. A verekedésnek csak a rendőri beavatkozás vetett véget. A könyvhéti mérleg: 600 kötet Szép eredménnyel zárult Monoron az ünnepi könyvhét. A községben 6510, Ecseren 1000, Maglódon 700 forint ér­tékben vásároltak könyveket. Dicséretet érdemel a monori Munkásőr utcai általános is­kola úttörőcsapata, amely 130 kötet eladásával járult hozzá a sikerhez. A monori köny­vesbolt vezetőjének tájékozta­tása szerint a könyvhéten ösz- szesen 600 könyv talált gaz­dára. A könyvtár is nagyobb forgalmat bonyolított le. Nemcsak kétszáz új olvasó iratkozott be, hanem a heti forgalom is a rendesnek leg­alább kétszeresére emelkedett. (^óaL süssön a nap nem az utódomat kritizálom. Tapasztalt ember, nagyszerű pártmunkás és — ez nagyon fontos — fiatalabb, erősebb nálam. De hát még nem is­merheti eléggé Érdet. És az itteniek — furcsa nép — csak lassan melegednek fel a más­honnan jöttek iránt. De mon­dom, ezt ne írjátok, inkább írjatok arról, hogy Hajdók elvtárs többször kért, hiszen tanácstag vagyok, járjak be a tanácsházára, legyek a testü­let segítségére. Hisz ő, csak­úgy mint az elvtársak a párt­ban, a múltamat, a mozgalmi, a közigazgatási múltamat em­legetik és azt, hány és hány diplomára valót kaptam az élet iskolájában. Ezzel hív­nak. — De valahogy nem szíve­sen mentem a tanácsra, öreg is vagyok, fáradt, a szívem is — öreg jószág — nem fogad szót már nekem — és... Nem, az olyan volna, mintha én fontoskodnék... A múlt­kor is valaki, bent a tanácson, hozzám jött... Én tényleg pi­henni akarok, én tudom ezt, de ha a tanácson vagyok. Csak süssön a nap. sugarai melegítsék fel a levegőt, a föl­det. Csak süssön a nap. fényesen, tisztán, sugarai melegítsél! át a parkvárosi házat, s a vért, amely a házban lakó idős em­ber ereiben csörgedez. Murányi József Július másodikán nyílik a Bagi Ilona KISZ-tábor Júliusban és augusztusban sok munkáskézre van szük­ség a nagykőrösi határban. A Bagi Ilona KISZ-tábor jú­lius 2-án nyitja meg ka­puit. Elsősorban Nógrád me­gyéből érkeznek KlSZ-fiata­lok. A tábor parancsnoksága gondot fordít a munkaidő utá­ni program változatosságára. Az esti tábortüzek hangulatos­sá, emlékezetessé teszik az együttlétet, ezenkívül mozilá­togatás és strandolás szerepel a műsoron. Máris csinosodik, szépül a tábor környéke, vi­rágokat ültetnek és rendbehoz­zák területét. Bizonyára a gazdaság KlSZ-szervezetére is jó hatással lesz a Bagi Ilona KISZ-tábor: összebarátkoz­nak majd a vendéglátók a vendégekkel és kölcsönösen tanulhatnak egymástól a fia­talok. Megölte gyermekét: másfél évi börtönre ítélték Varga Irma ápolónő I960 decemberében . megismerke­dett egy tiszthelyettessel. Kapcsolatuk során az ápolónő teherbe esett. Gyermekét ti­tokban megszülte egy mel­lékhelyiségben, de úgy, hogy a szerencsétlen újszülött be­leesett a csatornába. Varga Irma elismerte bűnösségét, ta­gadta azonban, hogy szándé­kában lett volna gyermekét megölni. A városi bíróság fi­gyelembe vette büntetlen elő­életét, továbbá azt, hogy mun­kája ellen kifogás sehol nem merült fel, szakmai képzett­ségét azonban súlyosbító kö­rülménynek tekintette, és ezért másfélévi börtönre ítél­te. mintha a régi pozíciómat... Inkább a pártba járok. — A községi párt-végrehaj­tóbizottság — az más. Ott nem X és Y, nem a kiörege­dett és a fiatal elnök — ott mint kommunisták vagyunk együtt. Ott az öreg Garaguly nem mint közigazgatási em­ber, hanem mint a párt régi harcosa szól. Persze, mint volt tanácselnök is ott vagyok olyankor — de tréfásan, tré­fás formában elütöm ennek az élét; így beszélek, igy tá­mogatom a helyes dolgokat, mert az én szerepem az, hogy támogassam és helyes meder­be tereljem a jó dolgokat. Per­sze, tanácsi vonalon is dolgo­zom, a tanácsüléseken is fel­szólalok, pártoktatást vezetek, sokszor betegen is lejártam, lejártam egész télen. Sok meghívót kapok, elmegyek mindenhová. Ha a párt hív, megyek. Ha hívnak, megyek. Persze Hajdók elvtárs is hív — jó volna egyszer beszélget­ni vele, mert lehet, hogy el­túlzott) a dolgot, de félek, nem értené meg, vagy ha ő meg is érti, más látná rosszul, má­sok mondanák, hogy így, meg úgy, a volt tanácselnök. Pedig — ti megértitek — itt nem a tanácselnökségről van szó — Hajdók Béla fiatalabb, ere­sebb nálam — csak én mri! most is ugyanolyan komolyan veszem a munkát, mint min­dig. ■ — Ha süt a nap, a szívem ! j is jobb, más a világ, másképp j 1 érzem magam a világban. De |ez csak énrám tartozik. Ne íróiam írjatok. Elfáradtam, a Ihat évtized csak az időn mér­: ve hat évtized, én többnek ; érzem, mert több volt nekem, I és ez látszik is rajtam. Gata- íguly Ferenc tanácselnök csak ; tavaly májusig volt tanácse'- ;nök, azóta nyugdíjas — ne ró- jlam írjatok. Írjatok azokról, jakik aktívak, az utódomról, ■ Hajdók Béláról, aki már be- ! letanult abba. hogy eligazgas- !sa ezt a városi községet, Ér- ídet. I — Beletanult? Én itt lakom í— nagymama, mióta is, — -igen, huszonöt éve; ismerem -Érdet, az utcákat, a házakat, |az embereket; egy kicsit a j gondolatokat, indulatokat is, ! amelyek a tudott és jó szív- ivel elmondott gondok és örö- ! mök mögött az emberekben \ meghúzódnak; itt a család — ! és engem is ismernek, főleg ! itt, Parkvárosban; sokan még ; azt sem tudják, hogy nem va- gyök mér tanácselnök. Haj­dók Bélát jobban be kellett volna mutatni, több ünnepsé­gen, gyűlésen, ahol ott volt, , be kellett volna jelenteni, í hogy ő a tanácselnök. 1 te» Nem, ezt ne is írjátok, ; Csak süssön a nap, sugarai melegítsék fel a levegőt, a ; tőidet. Csak süssön a nap, fényesen, tisztán, sugarai melegítsék i ót a házat, s a vért, amely a házban lakó öregemberek ereiben \ csörgedez. vizet, vagy teát iszunk. Jó vi­gyázni a napfürdőzéssel, nem­különben a hegymászással, fürdéssel is. A túlzott napozás különösen káros az ideggyen­ge embereknek. — Súlyosan vét egészsége ellen, aki íelhevüit testtel ug­rik hideg vízbe. A szervezetet ilyenkor viharos inzultusok érik. A bőr erősen kitágult erei hirtelen összeszűkülnek, ugrásszerűen emelkedik a vérnyomás, és öntudatvesztés, sőt, nemegyszer szívhalál lehet a könnyelmű virtuskodás kö­vetkezménye. — örök probléma, hogy mit és mennyit igyunk nyáron. Vannak, akik azt hiszik, ha nem fogyasztanak folyadékot, kevesebbet izzadnak, követke­zésképpen kisebb lesz a szer­vezet vízigénye. Ezek súlyosan tévednek, mert a nyári me­legben a tes’t fokozottabban izzad és párolog, ami — ha elszenvedett veszteségét nem pótoljuk — különösen csecse­mőkre igen veszélyes lehet. De hasonlóan káros a mérték­telen ivás is, mert feleslegesen veszi igénybe a keringési szer­veket. Az egészséges felnőtt ember a meleg nyári hóna­pokban nyugodtan fogyaszthat naoonta 2—3 liter folyadéko4,, : főleg teát, gyümölcslevet és más üdítő italt. (MTI) ' és elitta. Elvetemültségében odáig is elmerészkedett, hogy a szomszédoktól kért kölcsön pénzt a gyermeke részére en­nivalóra, s azt is elvitte a kocsmába, italra. Ügy gondol­juk, hogy a tízhónapi börtön- büntetést ugyancsak megérde­melte. — Lehet-e kötelezni nőket is tartásdíj fizetésére? — Természetese^ lehet, amennyiben a körülmények ezt indokolják. Ha bármilyen oknál fogva az apa neveli a gyermeket, a nemek egyfor­ma jogaiból és kötelezettsé­géből magától értetődően következik' hogy a nőnek kell a tartásdíjat fizetnie. — Mit tanácsolna ön, mint ügyész, a felnőtteknek? — Azt, hogy ha már így alakult az életük, akkor ki­zárólag a gyermek érdekeit nézzék. Tegyek félre a szubjektív érzelmi szempontokat. Már említettem, sok férfi azért nem ad pénzt a tőle külön élő gyermek nevelésé­hez, mert haragszik a gyer­mek anyjára. Úgy érzi, hogy az nem sáfárkodna becsüle­tesen a neki átadott pénzzel, magyarán mondva: nem a gyermekre, hanem saját ma­gára költené. Ez azonban gyakorlatilag tarthatatlan ál­láspont, amelynek csakis a gyermek látja a kárát. Más j részről viszont a nők gyak- ■ ran büszkeségből, esetleg fé- \ leiemből vagy mert még szeretik a férfit, nem tesznek I hivatalos panaszt, noha a gyer- j mekük szükséget szenved. In- ! kább saját maguk kínlódnak. Nagyon érdekes, hogy sok olyan panasz, bejelentés ér­kezik hozzánk gyermektartá­si ügyben , az üzemekből, nő- tanácstól vagy éppenséggel a szomszédoktól, amelynek beadására a gyermek eltartá­sával küszködő asszony nem is gondolt. Ez mindenesetre jó jel. De egyúttal arra | késztet, hogy még egyszer ; elmondjam: a férfiak is, a nők is a legteljesebb mérték­ben mellőzzék saját érzelmi szempontjaikat, amikor a gyermek felneveléséről, eltar­táséról van szó. Ez emberi kötelességünk, amelynek, ha eleget teszünk, mindjárt ke­vesebb gyermektartási üggyel kell a törvény előtt foglalkoz­nunk. Firon András

Next

/
Thumbnails
Contents