Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-28 / 149. szám

«if MEGYEI Kr/Círian 1962. JÚNIUS 28, CSÜTÖRTÖK Walter Ulbricht beszéde a német és a nyugat-berlini kérdésről Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára beszédet mondott a köz­ponti bizottság most sorra ke­rült ülésén. Beszédében a né­met és nyugat-berlini helyzet­tel foglalkozott. Hangoztatta, az NDK hajlandó békés tár­gyalásokon rendezni minden vitás kérdést. Öva intette a nyugati hatalmakat attól, hogy részt vegyenek a Nyugat-Ber- lin területéről kiinduló NDK- ellenes provokációkban. Adenauer nyugatnémet kan­cellár azt javasolja, hogy a négy nagyhatalom kezdjen tárgyalásokat a berlini határ­incidensekről. Ezzel azt pró­bálja elérni, hogy kudarcra kárhoztassa a német békeszer­ződés előkészítésére hivatott bizottság megalakulását. Az Adenauer javasolta négyhatal­mi tárgyalások már csak azért is feleslegesek, mert a határ­incidensek megszűnnek, mi­helyt Nyugat-Berlinben fel­hagynak a provokációkra való bujtogatással, a revansista és háborús propagandával. ., Államhatárunk sérthetet­len. Az agresszorok méltó vá­laszt kapnak” — ezzel a fi­gyelmeztetéssel fordult Ul­bricht azokhoz az erőkhöz, amelyek szeretnék bevonni a nyugati megszálló csapatokat a provokációkba. Nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy e provokációk bizonyos ame­rikai körök támogatásával történnek. Mindez még veszé­lyesebbé teszi a provokációkat és még jobban megnöveli a nyugati hatalmak kormányai­nak nagy felelősségét — han­goztatta. Végül Ulbricht kifejezte az NDK-nak azt a készségét, hogy tárgyaljon a nyugat-ber­lini szenátussal. Minden azon­ban nem tartozik a nyugati megszálló csapatokra. Ami a nyugat-berlini megszállási rendszer megszüntetését illeti, az viszont már a négy nagy­hatalom ügye — mondotta. „Erről a kérdésről tudomá­sunk szerint az Egyesült Álla­mok és a Szovjetunió képvise­lőinek megbeszélésein már tárgyalnak”. ORANNAL MEGSZAKADT AZ ÖSSZEKÖTTETÉS Az OAS ellenállásának fel­legvárából, Órámból kedd este óta nem érkezett hír mert egy plasztikbomba súlyo­san megrongálta Algéria második legnagyobb vá­rosának telefonközpont­ját. A telefon- és távíróösszeköt­tetés megszakadt. Hruscsov a leszerelési és béke-világkongresszuson isínerietrsi fogja az általános és teljes leszerelés kérdésében folytatott szovjet politikát JPeíentiés a nyuyat-iriáni harcokról Mint az Antara indonéz hír- ügynökség jelenti, a Nyugat- Irián felszabadítását irányító parancsnokság képviselője ki­jelentette, hogy az indonéz partizánokkal vívott harcok­ban Nyugat-lrián különböző területein eddig 80 holland katona esett el. A partizánegy­ségek és a holland csapatok közötti küzdelem állandóan folyik. A parancsnokság — hangzik a nyilatkozat — nagy számú levelet kap Nyugat-Iriánból. A levelek írói bejelentik, hogy készek önkéntes egységekbe tömörülni és harcolni Nyugat- lrián felszabadításáért. Azon­kívül sokan jelentkeznek sze­mélyesen is, hogy az önkénte­sek közé lépjenek. Július elsejével Ruandát és Unmdit függetlenné nyilvánítják A Reuter és az AP jelenté­se szerint az ENSZ gyámsági bizottsága kedden több mint nyolc és félórás ülésen foglal­kozott Ruanda-Urundí belga gyámsági terület helyzetével. A bizottság elfogadta az ázsiai és afrikai országok határozati javaslatát, amely az ENSZ- közgyűlésnek indítványozza, bogy július elsejével nyilvá­nítsák függetlenné a gyámsá­gi területet. A bizottság ezután 92 szava­zattal 11 tartózkodás mellett, jóváhagyta a javaslatot. A határozati javaslat értel­mében Ruanda-Urundi július elsejével Ruanda és Urundi néven két független állammá válik. A gyámsági területen tartózkodó 900 belga ejtőer­nyősnek legkésőbb augusztus elsejéig távoznia kell. A július elsejétől augusztus elsejéig tartó időszakban a belga csa­patok nem befolyásolhatják a két új ország életét. A bizottságban jóváhagyott határozati javaslat szerdán — az ENSZ közgyűlése elé kerül. John Bernal, a leszerelési és béke-világkongresszus nemzet­közi előkészítő bizottságának elnöke Hruscsovhoz intézett levelében bejelenti, hogy a nemzetközi bizottság megbízá­sából kéréssel fordult a tizen­nyolc tagú leszerelési bizott­ságban részt vevő országok kormányfőihez, hogy írásban, vagy a világkongresszusra küldendő képviselőik útján fejtsék ki álláspontjukat a kongresszuson az általános és teljes leszerelés kérdésében. Nyikita Hruscsov válaszle­velében közli: legteljesebb mértékben helyesli a nemzet­közi előkészítő bizottságnak ama törekvését, hogy e széles nemzetközi fórum előtt tisztá­zódjék az államok politikája korunk egyik legfontosabb kérdését, az általános és tel­jes leszerelést illetően. A szovjet kormányfő közli John Bernal-lal, hogy a moszkvai leszerelési és béke­világkongresszuson ismertetni fogja a szovjet kormánynak az általános és teljes leszerelés kérdésében követett politiká­ját. KRISNA MENŐN A NEMZETKÖZÖSSÉGRŐL Krisna Menőn a Guardian tudósítójával folytatott be­szélgetése során kijelentette: Anglia tárgyalása a Közös Piaccal oda vezethet, hogy jó­formán semmi sem marad a nemzetközösségből, kivéve a történelmi múltat. Lemondott a brazil kormány Tancredo Neves, brazil mi­niszterelnök és kormánya ked­den benyújtotta lemondását. Goulart elnök hivatala közöl­te, a kongresszust szerdán fel­kérik hogy Santhiago Dantas külügyminisztert jelölje új miniszterelnöknek. A japán szakszervezetek követelése A legnagyobb japán szak- szervezetek — köztük a Ja­pán Szakszervezeti Főtanács (Sohyo), a Japán Szakszerve­zeti Kongresszus, az Üzemi Szakszervezetek Uj Kongresz- szusa és a Semleges Szakszer­vezetek Szövetsége — közös nyilatkozatot adtak ki és kö­vetelik, hogy az ország vala­mennyi intézményében és ipari vállalatában vezessék be a negyvenórás munkahetet. A szakszervezetek hangsú­lyozzák, hogy Japán egyike azoknak a kapitalista orszá­goknak, ahol a munkások rendkívül alacsony fizetésért heti 48 órát dolgoznak, Rusk szerdán Lisszabonba érkezik A rádió ás a televízió mai műsora kossuth-rádio 8.10: Operettrészlctek. 8.55: Édes anyanyelvűnk. 9.00: Rádiójáték. 9.45: Romantikus kórusok. 10.10 Napirenden. 10.15: Verbunkosok 10.50: Rádió szabadegyetem. 11.15 Kamarazene. 12.15: Tánczene. 13.00 Finn költők versei. 13.15: Egy fa lu — egy nóta. 13.45: Weber ope ráibói. 14.20: Zelenák József írá sa. 14.30: zenekari muzsika. 15.10 A világifjúsági találkozók dalai ból. 15.30: Az ifjúsági rádió riport műsora. 15.50: Könnyűzene. 17.10 Moszkvai tudósítónk jegyzete. 17.20: A Slask lengyel állami népi együttes műsorából. 17.45: Lányok, asszonyok. 18.00: Egy nagy belga muzsikus... 18.40: Ifjú figyelő. 19.00: Tánczene. 20.25: Pataky Kálmán és Lina Pagliugni énekel. 20.55: Tropikomédia. 21.35: Szó­rakoztató magyar muzsika. 21.45: Tudományos híradó. 22.20: zene­kari muzsika. 23.10: Kedves meló­diák. 0.10: Éji zene. PETÖFI-RADIÖ 14.15: Könnyű fúvósmuzsika. 14.30: Regényismertetés. 15.00: Ze­néjét szerezte ifj. Johann Strauss. 15.50: A külföldi sajtó hasábjai­ról. 16.05: Zongoraművek. 16.50: Könyvismertetés. 17.00: A Tabá- nyi-együttes játszik. 17.20: Amiről a klubokban beszélnek. 17.35: Részletek Bellini operájából. 18.05: Móricz Zsigmond elbeszélése. 18.15: Jan Peerec énekel. 19.05: Mozart: Esz-dur zongoraverseny. 19.45: Rádiójáték. 20.00: A zene világa. 20.25: Beszélgetés dr. Szendéi Ádám adjunktussal. 20.37: Előszó­val — muzsikával. TELEVÍZIÓ 16.30: Kirándulás Lenlngrádba. A szovjet tv műsora. 17.00: Garas és a többiek. Magyar kisfilm. 18.00: Kicsinyek műsora. 1. A katona és a szabólegény. Mese. Előadja: Elekes Pál. 2. Aranypelyhecske. Szovjet rajzfilm. 18.30: Turnusvál­tás. Közvetítés a Déli-pályaudvar­ról. 19.00: A jövő hét műsora. Mű­sorismertetés. 19.05: Telesport. 19.30: TV-híradó. 19.45: Fűre lépni szabad. Magyar film. (Ismétlés.) 21.30: Bogdan Patrockij énekel, Zongorán kísér: Morva Péter. 21.45: Hírek. TV-híradó ismétlése. Rusk amerikai külügymi­niszter szerdán, délután Lón: dómból repülőgépen Lissza­bonba érkezett, a nyugat- európai NATO-országokban tett kőrútjának utolsó állo­máshelyére. Rusk csak 22 órát tölt Portugáliában. Szerdán este Nogueira külügyminisz­ternél vacsorázott, csütörtö­kön pedig, megbeszélést foly­tat vele, valamint Salazár mi­niszterelnökkel. Ugyanaznap vissza is utazik az Egyesült Államokba. Az egyre szűkebb területre visszaszoruló terrorszervezet — egyes értesülések szerint — most azt követeli, hogy Oran európai negyedének adjanak autonómiát, és ezt a város­részt megerősített szögesdró­tokkal válasszák el az arab negyedtől. Világos, hogy ez a követelés teljesíthetetlen és csupán időhúzást szolgál. Az algériai arab hatóságok min­dent elkövetnek ugyan a helyzet rendezéséért, ismétel­ten hangsúlyozzák azonban, hogy további engedményekre nem hajlandók. Az algériai ideiglenes vég­rehajtó szerv technikai bi­zottságot nevezett ki, amely­nek feladata lesz az algiri és oraní közigazgatás átszerve­zése oly módon, hogy európaiakat neveznek ki a túlnyomórészt európaiak- lakta kerületek élére. Ez az intézkedés, amely tel­jes mértékben megfelel az eviani egyezmények­nek, az európai lakosság megnyugtatását szolgálja. Jellemző a helyzetre, hogy az OAS terrorcselekményei kö­vetkeztében teljesen megza­vart európaiak tömeges mene­külésükkel egyes kerületeket lényegében átadtak az arab lakosságnak, és így maguk akadályozzák a számukra ked­vező intézkedések végrehaj­tását. Naponta 15 000 algériai telepes érkezik Franciaországba Hivatalos jelentés szerint június elseje és 25-e között 185 000 algériai telepes ér­kezett Franciaországba. Oran európai lakosságának száma 300 000-ről 150 000-re csök­kent. Kedden hajón és re­pülőgépen 15 000-en érkezt- tek az anyaországba. A fran­cia kormány a közeljövőben újabb póthiteljavaslatot ter­jeszt a parlament elé. Egy- egy áttelepülő elhelyezésének és munkába állításának költ­ségeit 14 000 új frankra be­csülik. Hozzávetőleges szá­mítás szerint ez évben négy és fél milliárd új frankot emészt fel az algériai fran­ciák hazatelepítése. Nem engedélyezték Henri Alleg lapjának újbóli megjelentetését Henri Alleg, haladó lapokhoz ben bejelentette, gíri rendőrfőnök a francia írt levelé- hogy az al- nem enge­délyezte az Alger Repub­lican című napilap újbóli megj elentetősét. Alleg lapját 1955-ben til­tották be. Sokba kerül a francia atombomba A francia atomerő sokkal többe kerül, mint amennyire a kormány eddig számított. Egyetlen üzem, a Rhone-völ- gyi Pierrelatte mellett épülő urániumdúsító 4,5 milliárd új frankot (900 millió dollár) emészt fel az eddigi számítá­sok szerint. Az itt előállított uránium—235 az amerikai ter­melés két ezrelékének felel majd meg. A Pompidou-kormány egye­lőre nem meri a szükséges póthitelekre vonatkozó javas­latát a parlament elé terjesz­teni. Attól tart, hogy a több­ség nem szavazza meg a tör­pe atomerő hallatlan költsé­geit. A - pierrelattei urániumdúsí­tó építésében jelentős szerepet kaptak a Pompidou miniszter- elnökhöz, valamint D. Estaing jelenlegi és Baumgartner volt pénzügyminiszter családjához közel álló nagytőkés vállala­tok. Az Humanité szerdai vezér­cikkében rámutat, hogy a fran­cia atomerő terve szemléltető­en mutatja a De Gaulle-ista hatalom és a nagy monopoltő­ke összeforrottságát. A fran­cia dolgozókkal fizettetik meg az atombombát, amely pusztu­lásba sodorhatja az Országot — írja a lap. SALGO LÁSZLÓ: (12) FOM2&JSMJ&E A JUNTÁK FÖLDJÉN A lakosság túlnyomó több­ségének táplálkozásában most olyan szembetűnő a javulás, hogy azt még a londoni rádió kommentátora sem vonja két­ségbe. Előző írásomban idézett Tom Stacey, a The Sunday Times Kubában járt tudósító­ja — jóllehet zsörtölődött ami­att. hogy havannai barangolá­sa során nem tudott fogkré­met kapni — tárgyilagosan megállapítja: „Az átlagos élel- m i s ze rf ogy as ztás talán csök­kent a városokban és az em­berek esetleg kevesebb élelmi­szert kapnak. A lakosság zö­mét kitevő parasztok azonban többet esznek, mint azelőtt, és tartalmasabban étkeznek, mert tejet és húst is fogyasztanak. Emellett, amint megállapít­hattam, a legtöbb kubai nem Castrót, hanem az amerikai bojkottot okolja az élelmi­szerhiányért.” Ezt tette gépkocsivezetőnk is, miután az alkatrészhiány miatt agyonjavított Chevrolet­tel végre újra elindultunk. De a jenkik teljesen indo­kolt kárhoztatása önmagában elégtelen a meglevő komoly gondok megszüntetéséhez. És erre elsősorban Fidej Castro kormánya figyelmezteti az or­szágot, a népet. „Tanulni — Dolgozni — Szervezni” ez a hármas jelszó foglalja össze a legsürgősebb megol­dásra váró feladatokat. Tanul­ni — ez az alapfeltétel Kubá­ban is, mint minden gyarma­ti uralom alól felszabadult or­szágban. Egyszerűen lenyűgö­ző a mindenütt, a minden korosztálynál tapasztalható ta­nulási láz. önmaguktói be­szélnek az első kézzelfogható eredmények. A betonúton ha­ladó gépkocsiban olvasom az analfabétizmus felszámolásá­ról szóló végső győzelmi je­lentést: a legidősebb korosz­tálytól, a lakosság alig 4 szá­zalékától eltekintve, mindenki tud írni-olvasni. Szeptember­től már minden iskolaköteles gyerek iskolapadban ül. De ami ma sokat mond — hol­nap már keveset jelent. Ez csupán — a szó teljes ér­telmében vett — elemi problé­ma megoldása. De hol vannak még az ország szocialista át­alakításához szükséges közép­iskolát és egyetemet végzett, kvalifikált munkára, magas­fokú szervezésre alkalmas szakemberek tömegei? Egv része már tanul San- tiagóban, a hírhedt Moncada- laktanyából átalakított iskola­városban, a havannai, a santa- clarai egyetemen. Mások a szo­cialista országokban. köztük hazánkban, készülnek ország­építő feladatukra. De otthon, a kubai földeken, az üzemek­ben, ma még üres, betöltetlen a helyük. A cukomádültet- vénnyé változtatott agráror­szágban a gazdasági és kultu­rális élet deformálódása kö­vetkeztében, a hazai értelmi­ség soraiban 40 jogászra jut egy mezőgazdasági szakem­ber ... Ilyen körülmények között okkal mondta Fidel Castro: Sokkal könnyebb volt néhány száz bátor emberrel megsem­misíteni Batista 50 000-es hadseregét, mint 6,5 millió el­szánt dolgozóval megkétsze­rezni a termelést. Különösen azért, mert köz­ben a fegyverek sem pihen­tek ... IX. A Disznó-öbölben, az invázió színhelyén — Nagy kerülő után érkez­tek haza — fordultam a gép­kocsivezető mellett ülő Garcia Bautistához és Roland Rodri- guezhez. — Aki autó-stoppal utazik, annak számolnia kell ezzel — felelte az egyébként szűkszavú Garcia. Majd — szokásától el­térően, nem elégszik meg a rövid válasszal: A csendes utitárs a Jaguey Grandetól dél felé tartó úton, szinte bőbe­szédű idegenvezetőként ma­gyaráz. Úgyszólván minden házcsoportról, pálmaligetről van mondanivalója. Az utat kétoldalt szegélyező mocsárról, a sűrű nádasról, majd a Disznó-öböl szürkés vizéről természetesen magya­rázat nélkül is tudtam: Kuba déli partján, a Zapata félszigeten, a múlt évi invázió színhelyén járunk. Órámra nézek. Mindössze másfél órája még az északi parton, a Mexicoi-öböl menti másik partraszállási helyen voltunk. Ugyanezt az utat — amely légvonalban alig több mint 100 kilométer — akar­ták az intervenciós erők lero­hanni. A terv szerint a szige­tet darázsderekánál kellett kettévágniok. — Amott a playa-gironi üdülőtelep szélén — mutatja Roland — a repülőtér. Távo­labb Playa Largánál, kisebb kikötő az utánpótlást szállító hajók számára. A Zapata fél­sziget mocsárvilágát átszelő jó út a gyors előnyomulást, a jobbra-balra elterülő ingo- vány megbízható védelmet látszott biztosítani a kubai erők oldaltámadásával szem­ben. Egyszóval, ami a termé­szeti feltételeket illeti, a gyors sikert ígérő terv — reálisnak látszott. A halaik húznak ... Nem lehet azt állítani, hogy az intervenciós vezérkar a ka­tonai, a harcászati feltételek precíz számbavétele mellett figyelmen kívül hagyta a vi­dék, sőt az egész ország tár­sadalompolitikai körülmé­nyeit. Ellenkezőleg. A földre­form végrehajtása utáni leg­változatosabb eszközökkel végrehajtott agressziós soro­zat: az Egyesült Államokba irányuló cukor-export leállítá­sa, a Floridából átdobott di­ver zánsok szabotázs és terror akcióinak fokozása, a gazda­sági blokád megszervezése után úgy vélték, hogy az oko­zott rendkívüli nehézségekkel sikerült a lakosság jelentős részét szembeállítani a fiatal forradalmi rendszerrel. Mindezek után következett 1961. április 17., a csupán né­hány napra tervezett playa— gironi fegyveres invázió, hogy a junták kontinensén végleg kioltsák a kubai forradalom világító fáklyáját. — Figyelem, figyelem! A ha­lak húznak. Nézzétek a szi­várványt. Chico otthonában van! Itt az ideje, hogy meglá­togassuk! — hangzott e nap hajnalán az egyik titkos flori­dai rádió figyelmeztető felhí­vása. A gyanútlan hallgató azt hihette, hogy a Miamiban üdü­lő idős amerikai üzletembere­ket közös halászatra, az Ifjú szerelmespárokat pedig pom­pás természeti jelenség meg­tekintésére invitálja a bemon­dó. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents