Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-28 / 149. szám

1962 JÚNIUS 28, CSÜTÖRTÖK 3 MILLIÓK FORRÁSA Egy fontos határozat végrehajtásáról A szocialista munkaverseny irányításáról szervezéséről, illetve a versenyben kitűnt dogozók jutalmazásáról szóló 1022/1961. sz. MT—SZOT ha­tározat az év elején vált is­mertté üzemeinkben. Azaz hogy mégsem pontos így a fo­galmazás, mert csupán válla­lataink egy részében ismer­ték meg ezt a fontos határo­zatot az emberek, mert a szakszervezeti irányító szer­vek figyelmeztetései ellenére elég sok helyen csak a máso­dik negyedévben beszéltek a szocialista munkaverseny e fontos dokumentumáról. A határozat egyik legfonto­sabb megállapítása, hogy o munkaversenynek mindenütt az éves tervekhez kell igazod­nia. Miért fontos ez? Azért, mert a munkaverseny lejára­tását eredményezte az a ko­rábbi helytelen gyakorlat, hogy egyes helyeken anélkül szólították fel az embereket a versenyvállalósokra hogy is­merték volna a tervet. Sze­rencsére ez a helytelen gya­korlat szinte teljesen a múlté. Igaz, hogy a jelenlegi helyes gyakorlat bizonyos késedel­mekhez vezet, ment sajnos, még az idén is elég sokat vá­rattak magukra az éves ter­vek, emiatt azonban nem a vállalatok hibáztathatok. Az irányító szerveknek arra kell törekedni, hogy lehetőleg mindenütt időben kapják meg az éves terveket. Persze van­nak és lesznek is olyan vál­lalatok elsősorban a tanácsi és a vendéglátóiparban, de még a textiliparban is, ahol a rendelésektől függően alakul az éves terv. Ezeken a he­lyeken az óv közben adódó tervfeladatokhoz igazítják a munkaverseny-vállalásokat. A jó és tartalmas munkaver­seny másik fontos feltétele az..éves., terv negyedévi,. illet­ve havi bontása. E munka szerves része a vállalati terv üzemrészekre, műhelyekre, brigádokra történő részletezé­se. Hadd tegyük még hozzá, ott járnak el helyesen, ahol veszik a fáradságot és azt is meg tudják mondani, hogy egy-egy embernek mit kell elvégeznie, mert ez nagyon fontos előfeltétele az egyéni munkaverseny további széle­sedésének. A vas-, textil- és építőiparban, valamint a gép­állomásokon nagyrészt vég­rehajtották ezt a fontos fel­adatot, azonban a helyiipar­ban, egyes élelmiszeripari üzemekben és néhány gépál­lomáson is még eléggé elma­radnak a követelményektől. Például a Váci Finompamut- fonó és Cérnázógyár gyűrűs­fonójában csak azt tudják a dolgozók, hogy egy-egy mű­szakban mennyi fonalat kell fonni, azt azonban senki sem tudja, hogy egy-egy ember­nek mennyit kell produkálnia. Mindezt azért tesszük szóvá, mert az emberek igénylik a tervek pontos ismertetését. Általános tapasztalat, hogy munkások, műszakiak, sőt még az adminisztratív beosz­tásokban dolgozók is megér­tették, hegy a ma munkaver­senye, amely mentes a látvá­nyosságoktól, nagyszerűen szolgálja az egész közösség felemelkedését. Ez a felisme­rés vezetett el odóig Pest me­gyében is, hogy a dolgozóknak jóval több, mint a fele be­kapcsolódott a szocialista munkaversenybe és még so­kan csatlakoznának a ver­senyzőkhöz, ha pontosan tud­nák, hogy akár csak egy hó­nap alatt is mit kell elvégez- niök. Figyelemre méltó, hogy az idén mindenütt a VIII. párt- kongresszusra való készülő­dés jegyében tettek vállaláso­kat. örvendetes, hogy mielőtt bárki is figyelmeztette volna őket erre, maguktól mondták ki; a kongresszusi munkaver­seny nem lehet kampány, ha­nem az egész évi munkaver­senyt a pártkongresszus jegyé­ben kell folytatni. Az emberek egyébként is nagyon komolyan veszik vállalásaikat, most, a kongresszusi munkaverseny­ben pedig különösen érzéke­nyen reagálnak minden egyes hátráltató momentumra, mert a párt iránti tiszteletük sokkal mélyebb annál, mint­sem hogy elviselhetnék, hogy az év végén ne tudnának szá­mot adni a vállalások teljesí­téséről. Éppen ezért minden vezető kétszeresen felelős a munkaverseny feltételeinek messzemenő biztosításáért. Ve­gyenek mindenütt példát a Budakalászi Textilművekről és még sok más nagyobb vál­lalatunkról, ahol olyan körül­Az elmúlt hetekben, külö­nösen a Dunántúlról, feltűnő­en sok panasz érkezett a pos- j tához a televízióvételre. Az I előfizetők azt kifogásolták, I hogy a budapesti adó műsorá- | val egy időben nemegyszer 1 más kép is megjelenik a ké­szüléken, s az összezavarja, i élvezhetetlenné teszi az ere- ! deti képet. A panaszokról ar- I ra következtettek, hogy vala­milyen ismeretlen adó üzem- beállítása zavarja a műsort. A zavar felderítésére a posta a Dunántúlra külön mérőcso­portot küldött, amely azonban csak azt tudta megállapítani, hogy hazánk szomszédságában újabb televízióadót nem he­lyeztek üzembe. Mi zavarja hát mégis a dunántúliak tele­vízióvételét? A kérdésre a postavezérigazgatóságon G ge­nes Józsefné osztályvezető vá­laszolt az MTI munkatársá­nak. Nem az idén jelentkeztek először hasonló panaszok a j postánál. Évek tapasztalatai alapján megállapították, hogy nyáron, májustól augusz­tusig, először növekvő, majd egyre csökkenő mér­tékben lépnek fel ilyen zavarok. Ezek a televízióadás időnkénti nagytávolságú terjedésével magyarázhatók. Az OIRT 1-es csatornán, amelyen a buda­ményeket teremtettek, hogy egyenletesen, nyugodtan. meg­fontoltan tudja végezni min­denki a munkáját, éppen ezért milliós haszonhoz tudják jut­tatni a népgazdaságot. Példaként szolgálhat e te­kintetben a Csepel Autógyár is, ahol a vállalat vezetősége olyan feladatot adott a szo­cialista brigádoknak, hogy a műszaki intézkedési tervben szerepelő 21 milliós önköltség- csökkentésen felül további hétmillióval csökkentsék a termelési költségeket. Olyan feladat ez, amely megfogható, gondolkodásra készteti az em­bereket, mert az is látszik belőle, hogy a gyár vezetői milyen nagy jelentőséget tulaj­donítanak a szocialista brigá­dok versenyének. Szakszervezeti bizottságaink a munkaverseny gazdái. El­mondhatjuk, hogy egyre in­kább megfelelnek ennek a hi­vatásuknak is. A legtöbb he­lyen megértették, hogy csak úgy tudnak száz százalékig megfelelni felelősségteljes fel­adataiknak, ha szoros kapcso­latot tartanak a gazdasági és pártvezetőséggel, hisz a szo­cialista munkaverseny nem valamiféle elvont tevékenység, hanem szervesen kapcsolódik a tervfeladatokhoz. Külön uta­kon járva tehát nemcsak a tervteljesítés, hanem a mun­kaverseny is kárt szenvedne, az összehangolt munka vi­szont megsokszorozza az erők hatékonyságát. F. I. pesti adó is dolgozik, a szom­szédos országokban — a Szov­jetunióban több, Csehszlová­kiában kettő, Ausztriában pe­dig egy — is adó működik. Rendes körülmények között Budapesten és attól körülbelül 100 kilométeres körzetben ezek az azonos hullámhosszon dol­gozó adók nem zavarják egy­mást. Májustól augusztusig azonban, az idén különösen a fokozottabb naptevé­kenység, az erős napkitö­rések, az ionoszféra rend­ellenességei miatt meg­változik a televízióhullá­mok visszaverődése. A ionoszféra-réteg általában eléggé merőlegesen veri vissza a televízióhullámokat, nyáron azonban a visszaverődési szög megváltozik, „megnyúlik”. En­nek hatására a szokásosnál jó­val nagyobb távolságra, több száz kilométerre is, eljut egy- egy adó műsora. Ezzel magya­rázható, hogy a dunántúliak vevőkészülékeire egy időben több adó is „beugrik”, s zava­ros, élvezhetetlen lesz a kép. A megnyújtott visszaverődési szög okozza egyébként, hogy a Dunántúlon inkább a keleti, az Alföldön pedig a nyugati tv-adók zavarnak. Sajnos, ezt a fizikai jelensé­get' máról holnapra megszün­tetni, elkerülni nem lehet. Mi okozza a televízióvétel zavarait? Fokozott napkitörések, az ionoszféra rendellenességei Augusztusban megszűnik a televízió hullámok nagytávolságú terjedése Augusztusban eltűnnek '/. majd ezek a zavarok. y A Dunántúlon jövőre a Kab- ^ hegyi adó működése — amely ^ az OIRT 12-es csatornán dol- ^ gozik majd — meggátolja az ^ ilyen zavarokat. Több helyen $ azonban csak a következő $ éveikben, az adóknak a na- gyobb rezgésszámú frekven- % cia sávra való átállításával £ tudják ezt a problémát meg- í oldani. Tucatszámra pihennek az autók, mialatt vezetőik és uta­saik ebédelnek a monori Autós-csárda kertbelyiségében (Szentiványi Ferenc felvj Nyári férfi, női cipők és szandálok (női ballerina már 62-től) 30—50% engedménnyel, 3000 párban való válogatás a Váci Alkalmi Aruk Házában. Férficipő és szandál 196—270 Pt-ig. Állás kerestetik A KISCSISE ÉS AZ EMBERSÉG Lapunk fiatal tudósítója, Gólya József, a túrái általá­nos iskola tanulója küldte el levelében az alábbi figyelem­re méltó és kedves kis törté­netet: „Hétfőn délután zuhogott az eső. Egy kiscsibe riadtan me­nekült az útmenti bokor alá, hogy védelmet leljen a szá­mára hatalmas esőcseppek elől. Másnap reggel ugyanez a kiscsibe a buszmegálló oszlo­pa alatt húzta meg magát és elhagy atottságában bánatosan csipogott. Ekkor lépett oda egy fiatalember, tenyerébe vette a kiscsibét, melengette, majd a közeli italboltban kif­lit vásárolt, amelyet megosz­tott a beteg kis állattal. Azt hiszem, ha emberségből osz- tályóznának akkor ez a fia­talember jelest kapott volna.” Tisztelt szerkesztőség! önökhöz fordulok, kérve, se­gítsenek rajtam. Két hónapja már, hogy munka nélkül va­gyok és nem tudok elhelyez­kedni. Pesten dolgoztam, s hogy közelebb kerüljek lakó­helyemhez, Valkóhoz, jelent­keztem a Pest megyei MÉK gödöllői kirendeltségén. Itt Molnárffyné elvtársnő közöl­te, hogy hozhatom a munka­könyvemet. Pesti munkahe­lyemről hozzájárulással kilép­tem és jelentkeztem Gödöllőn, ahol legnagyobb megdöbbené­semre közölték, hogy nem tud­nak felvenni. Volt munkahelyemen állá­somat már betöltötték, s ez­után, mint vidéki lakos, Pes­ten nem kaphatok állást. Sze­retnék lakóhelyemhez közel valamilyen adminisztrátori, vagy könnyebb raktárosi ál­lásban elhelyezkedni. Ugyanis gyomorfekélyem volt, amely­ből kigyógyultam, de vigyáz­nom kell magamra, ezért ra­gaszkodom a fizikailag nem megerőltető munkához. Különben négy polgárit vé­geztem, nagy gyakorlatom van különböző adminisztrációs munkában, s ha lenne állá­som, szívesen elvégeznék bár­milyen tanfolyamot, hiszen — mivel 31 éves vagyok — úgy érzem, tanulni még nem ké­ső, s megbízható munkaerő­nek tartom magam. Kérem, legyenek segítsé­gemre, mivel már két hónapja vagyok munka nélkül. Tisztelettel: Mészáros Sándor, Valkó, Rákóczi u. 31. Gvömrői örömök és gondok Örömmel számolhatunk be arról, hogy a község lakóinak sokat jelent az üzlethálózat fejlődése és a jobb ellátottság. Feltétlenül meg kell említeni azt az örömöt, amely a Ceg­léd- és Környéke Kiskereske­delmi Vállalat intézkedését, az új zöldségüzlet megnyitását fogadta. Örültünk annak is, hogy üzleteink nagy része át­tért a praktikus és gyors vá­sárlást elősegítő önkiszolgáló rendszerre. Az örömök mellett azonban akadnak gondjaink is, amit itt szeretnénk felvetni. Sajnos, a község tejjel való ellátása rossz és rendszertelen. Hét óra helyett sokszor nyolc, kilenc óra tájban érkezik meg a tej, de rosszabb esetben, mint pél­dául június 22-én, egyáltalán meg sem érkezett. A körzeti ellenőr, amikor ezzel kapcso­latban megkérdeztük, azt a választ adta, hogy biztosan a kocsival volt útközben vala­mi baj és tanácstalanul meg­vonta a vállát. Nemcsak a vá­laszt, hanem a tej elmaradá­sát is felelőtlenségnek tartot­tuk, mert átéreztük azoknak az édesanyáknak a gondját, akiknek tejen éló apró gyer­mekeik vannak. A másik gond is élelmiszer­rel kapcsolatos. A húsárubol­tok minden pénteken megkap­ják a húst és a háziasszonyok­nak bizony fő a feje, hogy most, nyár idején hogyan tá­rolják a húst, hogy vasárnapig meg ne romoljon. Sajnos nincs minden házban jégszek­rény, így a megfelelő tárolás­ra a háziasszonyoknak nincs lehetősége. Az lenne a kéré­sünk, hogy a nagy melegek idején — ha lehetséges — a hús szállítására és eladására szombaton délben, vagy a délutáni órákban kerüljön sor. Krausz Ferenc Gyömrő, Jókai u. 45. Régente, még az én fiatal koromban, a huszas évek vé­ge felé is, az országút tele volt a maga vándoraival. Ré­szint azokkal, akik az utat tartották karban , részint pe­dig azokkal, akik vándorol­tak a munkájuk után. Ilyen gondolatok kavarogtak a fe­jemben, amikor munkahe­lyemről hazafelé motoroztam és eszembe jutott, hogy most, harminc esztendő múltán nyo­mát sem látom az országutak e régi vándorainak. Miután azonban jobban körülnéztem, mégis rá kellett jönnöm, hogy ma is megvannak az országút vándorai, csak éppen másként festenek. Az új vándorok jól öltözött, rendezett anyagi kö­rülmények között élő embe­rek, akiket nem a munkanél­küliség. hanem a MÁV nyári menetrendje kényszerít ván­dorlásra. Megkérdeztem, nemcsak a ★ A SZERKESZTŐSÉG MEG­JEGYZÉSE: Köztudomású, hogy nálunk nem az elhelyez­kedés, hanem ellenkezőleg, a munkaerőhiány okoz gondot. Mészáros Sándor helyzete egyedi eset, aminek oka félre­értés, meg nem értés, vagy ép­pen a gondatlan kilépés lehet. Biztosak vagyunk azonban ab­ban, hogy levele hatására gyorsan segítséget kap. vándorlókat, de a Maglódnya- raló megállóhelyen dolgozó vasutasokat is, mi késztette a menetrend szerkesztőit arra, hogy a vonatot Maglódnyara- lón „áthaladtassák”. Tápiósze- csőn ugyanis negyedórát kell várni a vonatnak a szembejö­vő menetrendszerinti gyorsra, így tehát lenne néhány perc­nyi idő arra is, hogy a mag- lódnyaralóiak le-, és felszáll­hassanak. Az itt szolgálatot teljesítő vasúti dolgozók egy részét is kellemetlenül érinti az új menetrend, mert Nagy- káta felől járnak ide szolgá­latba. így reggel vagy köruta­zással jutnak haza, vagy pedig meg kell várniuk a következő vonatot. Pedig ha a reggeli első vonat megállna, ők jóval hamarabb érhetnének ha­za, a munkába sietők pedig gyaloglás nélkül munkahe­lyükre. A Pesten dolgozók éj­szakai munka után Maglódon, vagy Gyömrőn kénytelenek le- szállni, hogy aztán gyalogolva jussanak lakóhelyükre, Mag- iódnyaralóra. A MÁV válaszol Miért mostohagyerek Maglodnyaraló? Az Olvasók Fórumában ez év május 23-án önkéntes-e vagy nem? című írásunkra a MÁV-tól az alábbi válasz érkezett: „Jegypénztárosainkat rendszeresen oktatjuk a bal­esetbiztosítás önkéntes vol­tára. A biztosítást ajánlani kell. A biztosítási bélyeget csak ajánlás alapján és csak akkor szabad kiszolgáltatni, ha ahhoz az utas hozzájá­rult Mint mindenütt, ter­mészetesen nálunk is fordul­nak elő szabálytalanságok és ha erről tudomást szerzünk, úgy a mulasztást elkövető dolgozónkat kioktatjuk, fele­lősségre vonjuk és súlyo­sabb esetben ellenük eljá­runk. Sajnos, a cikkben sző- vátett esetben nem fogana­tosíthattunk konkrét intéz­kedést. mert ahhoz a szüksé­ges adatok (nap, hely stb.) hiányoznak.”­Az Olvasók Fórumának ugyanebben a május 23-i szá­mában jelent meg Majer Bélának, az úri Béke Ter­melőszövetkezet főagronómu- sának panasza öf perc- — egy óra alatt címen. A MÁV levélben válaszolt a pana­szosnak, s közölte, hogy beje­lentését a helyszínen meg­vizsgálta és a vizsgálatról jegyzőkönyvet vett fel. Meg­állapították, hogy Rákoscsa­ba állomás árupénztárosa he­lyesen járt et a felvételnél, mert Máriabesnyőr. sem te­her- sem gyorsáru nem ve­hető fel. A panaszban emlí­tett nád feladása a burgonya- küldeményének felvételét nem hátráltatta, mert a nád el­számolása a személypénztár­nál történt. Az a körülmény, hogy a feladásról folytatott tárgyalás közben a raktár- nok érkező árut szolgálta­tott ki, nem tekinthető hi­bának, mivel az szolgálati kötelességei közé tartozik. A MÁV közölte azt is válaszlevelében, hogy a ke­reskedelmi szolgálatnál a szolgálati idő kezdete 8 óra, s ha a raktármok előbb jele­nik meg az állomáson, az azért történik, hogy a rak­tárt átvegye és az érkező árut átvizsgálja. A MÁV- vizsgálat megállapította, hogy érdekelt dolgozójának visel­kedése nem volt sértő, Majer elvtárs ezt nyilván azért tartotta annak, mert min­den jóindulat ellenére sem tehettek eleget kérésének, hi­szen olyan felvételt követelt az árupénztárostól, amit a díjszabás nem enged meg. A MÁV illetékesei egyben az­zal a kéréssel fordultak a pa­naszos levél írójához, hogy a jövőben nagyobb türelemmel bírálja el a vasúti dolgozók munkáját. Nem tudjuk, miért kezeli a MÁV mostohagyerekeként Maglódnyaralót. De kérjük, ha egy mód van rá, tegyenek valamit annak a százhúsz mag- lódnyaralói dolgozónak az ér­dekében, akik az érvényben levő menetrend miatt kényte­lenek az országút vándoraivá szegődni. Marton Károly VWWWWWVVWWVVWE FőlfÁROSINflfiVCIRKUSZ iú&us:

Next

/
Thumbnails
Contents