Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

1962. JÚNIUS 19, KEDD pe sr »item ít^rtop 3 Keresnek, kutatnak - és találnak A törteli tsz-ekben gondoskodnak a háztáji állatállomány takarmányozásáról Nem kevés A cegled- törteli országút jobb oldalán, közel a faluhoz, jókora lucematábla zöldell. Igaz, másutt is látni ilyet, de ez felhívja az utas figyelmét — a nagy tábla ugyanis apró kis négyszögekre tagozódik. Az egyik kis parcellán férfi hajol a kasza fölé, Bajer Lő­rinc. a törteli Aranykalász Tsz tagja. Tőle érdeklődünk a „különös” látvány oka felől. — Minden tagnak kijelölt a tsz vezetősége húsz négyszögö­let, hogy a háztáji kocák és süldők részére naponta tud­junk hazavinni zöldet. Mivel nem égy időben kaszáljuk, hát azért ilyen a tábla, mint a rosszul nyírt gyerek feje — mondja Bajer Lőrinc. — És elég a húsz négyszög­öl? — érdeklődjük tőle. — A disznóknak elég! — És a teheneknek? — Én ezerkétszáz négyszög­öl legelőt kaptam háztáji te­henem részére. Közvetlenül a tanya alatt van a legelő, nem kell messzire hajtani. Nagy segítség ez, mert különben nem tudnánk a háztájiban ál­latokat tartani. — Van-e kilátás arra, hogy kapnak még takarmányt? — Ezt szeretnénk tudni mi is. Gyűjtögetjük a takarmányt télire, ahol lehet kaszáljuk a legelőt, de ez még nem lesz elég. Tavaly kaptunk kaszálót részért, az idén azonban nem hallottunk róla, hogyan is lesz. A tsz vezetőségétől akar­tunk választ kapni Bajer Lő­rinc kérdésére, de sajnos nem sikerült. Sem az elnökkel, sem az agronómussal, de más felelős tsz-vezetővel sem sike­rült találkoznunk. Az utánuk való kutatás közben azonban összetalálkoztunk Szabó Lajos elvtárssal, a Rákóczi Tsz elnö­kével. így tőle érdeklődtünk a Rákóczi Tsz-ben högyán ^gon­doskodik a vezetőség a háztáji állatállomány takarmányellá­tásáról. — Elég nagy problémát okoz ez nekünk, de nyugodt lelkiismerettel mondhatom, hogy a vezetőség egyik legfon­tosabb feladatának tartja, hogy biztosítsa a háztáji ál­latállomány részére a szüksé­ges takarmányt — mondja elöljáróban a Rákóczi Tsz el­nöke. állatról van szó, s ez azt is bizonyítja, hogy a tsz vezetősége tavaly semife- ledkezett meg, a háztáji állo­mányról. Ellenkező esetben ugyanis a tagok kénytelenek lettek volna „leépíteni“ a ház­táji állományt, ugyanis hétszáz család gazdálkodik a Rákóczi Tsz-ben és 360 tehenet tarta­nak számon. A növendékállo­mány meghaladja az ötszázöt­venet. Az anyasertés — a tsz- családok számához viszonyítva — már kevesebb. Anyakocát vünk, amely ha beválik, sok takarmányt hoz a házhoz. Ez pedig a másodvetés. Lehetősé­get nyújtunk a tagoknak, hogy minél több másodnövényt ves­senek, közvetlenül az aratás után. Reméljük, lesz csapadék, így próbálkozásunk eredmény­nyel is jár. Elmondja Szabó Lajos, hogy a termelőszövetkezet kö­zös állatállománya is örvende­tesen fejlődik. Szarvasmarhá­; Bajer Lőrinc a „háztájit” kaszálja jük mintegy 200 darab van, a sertésállomány meghaladja a százat. A szarvasmarhaállo­mány az év végéig gyorsan növekszik. Nagy mennyiségű takarmányra van szükség te­hát a közös részére is. Min­denesetre a közös állomány el­látásának gondja nem feledte­ti el azt, hogy a háztáji gaz­daságokban levő állatállo­mánynak is takarmányra van szüksége1 — mégpedig nem is kevésre. Megnyugtató az . a. gondos­kodás, ahogyan a törteli ter­melőszövetkezetekben a veze­tőség foglalkozik a háztáji ál­latállomány takarmányozásá­val. Keresik, kutatják a ta­karmányszerzés lehetőségeit — és találnak is ilyen lehetősé­geket. Mihók Sándor Elintésódött A tagjelöltfelvételi kére­lemre ráírták, . hogy „nem”! Ezzel az ügy lezárult. A ké­relem a megjegyzéssel együtt a gépíróhoz vándorolt, ahol már csak le kellett gépelni az értesítést és elküldeni a párt- aiapszervezethez. Hiába elé­gedettek V. J. munkájával, magatartásával, társadalmi tevékenységével — a ceglédi járási párt-végrehíy tóbizott­ság elutasítja V. J. tagjelölt- ségi kérelmét. A végrehajtó bizottság ala­pos vita, megfontolás után határozott így. Bármennyire is sokat nyomott a latban V. J. kiváló munkája, szor­galma — nem tekinthettek el attól, hogy ez az alig 28 éves ember nem végezte el a nyolc általánost. A hatodik általános iskola után kima­radt. A pártba — mint ahogy ezen a tanácskozáson kimon­dották. nem vehetik fel. ma már a párttagokra nagy fel­adatok hárulnak, amelyek megvalósításához mind több képzett, tanult emberre van szükség. Az elutasító levelet aláír­ták. postázták... és akkor... És akkor írtak egy másik levelet is. Ebben a második levélben már nem ilyen szűk­szavúan szóltak V. J. ügyé­ről. Kérték a pártszerveze­tet, foglalkozzanak többet V. J.-vel, ne hagyják, hogy egy fiatalember elkallódjon. A szövetkezet elnökétől pedig azt kérték: ha tehetik, tanít­tassák a fiút. Beszéljenek olyan pedagógussal, aki tár­sadalmi munkában vállalná, hogy felkészíti a vizsgákra. A párt-végrehajtóbizottság levele óta alig telt el egy hét. A válasz máris megérkezett. Az értesítés szűkszavú volt: — V. J. megértette, hogy tanulnia kell. A szövetkezet­ben, az iskolában segítségé­re lesznek. V. J. egy év múl­va vizsgázik. Ez az ügy tehát elintéző­dött. Ilalliőii;i|tí gyakorlat után — vizsga A földművelésügyi minisz­ter rendelete értelmében az idén végző általános mezőgaz­dasági mérnökök — az Agrár- tudományi Egyetem általános mezőgazdaságtudományi kara és a három mezőgazdasági akadémia negyedéves hallgatói — az eddigitől eltérően nem júniusban, hanem hathónapi üzemi gyakorlat után decem­berben államvizsgáznak. (MTI) Betegség, amelyet gyógyítani kell Megalakult a megyei alkoholellenes bizottság Tegnap délután tartotta ala­kuló ülését a Pest megyei al­koholellenes bizottság. Az ülé­sen jelen volt a megyei tanács egészségügyi és művelődésügyi osztályának képviselője, a me­gyei Közegészségügyi és Jár­ványügyi Állomás helyettes igazgatója, dr. Sólyom Sán­dor, valamint a Vöröskereszt, az SZMT, a nőtanács és a mentőszolgálat kiküldöttje. Dr. Békés Zoltán megyei fő­orvos ismertette azokat a fel­adatokat, amelyek az új bi­zottságra hárulnak. Elmondot­ta, hogy egy kormányintézke­dés hatására az országos bi­zottság már megalakult — most a megyéken, a nagyvá­rosokon a sor, hogy szerve­zett, összehangolt munkával, a társadalom bevonásával terel­jék helyes útra az alkoholiz­mus betegségében szenvedő­ket. Mert az alkoholizmus be­tegség — hangsúlyozta a me­gyei főorvos. Az egyénre, an­nak családjára és a társada­lomra is káros, rendkívül ká­ros betegség. Mindenki szíve­sen megiszik egy-két deci bort, egy pohárka rövid italt — ez hozzátartozik az élethez, ez nem okoz semmiféle prob­lémát. De akik már az ital rabjai, akiket az ital erkölcsi­leg és anyagilag tönkretett — ezek az emberek már problé­mát okoznak, olyan problé­mát, amelyet feltétlenül meg kell oldani. Mi a megoldás módja? A megelőzés, a felvilágosítás, gyógyítás — végső esetben a szigorú adminisztratív intéz­kedés. A bizottság egyik nagy feladata — aktívái útján — olyan közszellemet, közvéle­ményt kialakítani, amely egy­Kertészkedő iskolások A Pest megyei MÉSZÖV egyszerűbb szövetkezetek osz­tálya a főváros peremkerüle­teiben működő földművesszö­vetkezeteket is arra serkenti, hogy ott, ahol termelőszövet­kezet van, igyekezzenek ifjú­sági szövetkezetét szervezni az iskolákban. E törekvés ered­ményeként alakult meg ünne­pélyes keretek között vasárnap Pestlőrincen, a festői környe­zetben levő űttörőházban az úttörők termelőszövetkezete. A kerület különböző iskolái­ból 35 tanuló, Nagy Ferenc ta­nár vezetésével egy kataszteri hold földön megkezdte a szö­vetkezeti gazdálkodást. Virág- és zöldségkertészetet létesítet­tek. A megállapodás szerint a felnőttek termelőszövetkezete végzi el a szükséges talajmun­kákat. A kertészkedés mellett az ezermester szakkörben ké­szített használati tárgyak érté­kesítését is az ifjúsági szövet­kezet bonyolítja le. A tanulók öttagú intéző bi­zottságot és háromtagú ellen­őrző bizottságot választottak maguk közül kis gazdaságuk vezetésére. értelműén elítéli — és nem virtusnak tekinti! — az iszá- kosságot. Különösen fontos ez a bortermő vidékeken. A ke­reskedelem és a vendéglátó- ipar pedig új „munkastílust” kell, hogy kialakítson: a része­gek és fiatalkorúak kiszolgálá­si tilalmának szigorú betartá­sa mellett fokozottabban kell propagálnia az üdítő italokat. A megyei főorvos ezután az ambuláns elvonókúra intézmé­nyének kiterjesztését javasol­ta. Szőcs Ilona a Vöröskereszt, Kovács Antalné a nőtanács ré­széről ismertetett néhány ja-* vaslatot. Dr. Villányi Tivadar, az Országos Mentőszolgálat képviseletében elmondotta, hogy megyénk kilenc mentőál­lomásáról egy év alatt három­százhuszonhat esetben vonul­tak ki részegekhez. Dr. Hárdi István, a Pest megyei Ideg­gondozó Intézet vezető főorvo­sa arról beszélt, hogy — a propagandistákon kívül — a család, a közvetlen környezet, a munkahelyen dolgozó bará­tok milyen jó hatást, ponto­sabban gyógyulási szándékot tudnak kiváltani a könnyebb alkoholistáktól. Az értekezlet részvevői ja­vasolták, hogy a népfrontot is vonják be az alkoholellenes bizottság munkájába. Kár, hogy a rendőrség, az ügyészség, a bíróság és a me­gyei tanács kereskedelmi osz­tályának képviselője nem je­lent meg ezen a tanácskozá­son. •n. j.) KULTURÁLIS HÍRADÓ Díszítőművészeti kiállítás Aszódon Az aszódi Petőfi Múzeum­ban hétfőn délután 4 órakor Kárpáti Gábor, a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának főelőadója nyitotta meg a megyei díszítőművésze­JL <*<5, * ^.. fí I ■ : mei ilpiif ti kiállítást. A szebbnél szebb kézimunkák, szőttesek csodá­latos színgazdagsága méltán keltett nagy elismerést már az első látogatók között. Mint­egy tizenöt községből küldték el munkáikat az alkotók, ame­lyek közül kiemelkednek a gal- gamácsai szakköri tagisk és a „népművészet mestereinek" al­kotásai. A gazdag anyagot a rendelkezésre álló bárom he­lyiségben A. Molnár János aszódi képzőművész nagy mű­gonddal és szép ízléssel ren­dezte el. Jól illeszkednek a ki­állítás hangulatába Zádor László amatőrfotós reproduk­ciói. A kiállítás alapján meg­győződhetünk arról, hogy a díszítőművészeti szakkörök tagjai nagy lelkesedéssel al­kalmazzák munkáikban — a régi kispolgári ízlést tükröző giccsmunkák helyett — a nép által kialakított eredeti formá­kat és színeket. Tanévzáró ünnepély Zsámbékon A zsámbélki Termelőszövet­kezeti Vezetőképző Iskola jú­nius 20-án, szerdán délután 5 órakor tartja tanévzáró ünne­pélyét. Ünnepi beszédet mond Királyi Ernő miniszterhelyet­tes. Az ünnepség után a Föld­művelésügyi Minisztérium kul- túrcsoportja ad műsort. Ezt közös vacsora, majd tánc kö­veti. A nagykátai művelődési ház programjából Könnyű. de szórakoztató programot állitottak össze a nagykátai Bartók Béla műve­lődési ház vezetői július hó­napra. Július 3-án társastánc­tanfolyamot indítanak diákok számára, 7-én KISZ-bált ren­deznek. Július 8-án Revűpará- dé címmel a földmüvesszövet- kezet rendez ruhabemutatót. Ugyancsak ezen a napon .gyer­mekelőadást tartanak a vá­sártéri óvoda kis szereplőivel. Két héttel később, július 21-én rendezik meg a művelődési ház nagy nyári bálját. kevesen tartanak, mert évek óta az a szokás alakult ki, hogy a süldők egy részét hiz­lalás előtt egyszer malacoztai- ják. így biztosítják a malac­utánpótlást. — Közgyűlésen határoztuk el. hogy egy-egy háztáji tehén részére egy hold közepes mi­nőségű legelőt adunk, lehető­leg a tanyához közel. Tovább- temyésztésre vagy hizlalásra leszerződött növendékmarhák után negyed holdat. A serté­sek részére mi is 20 négyszög­öl lucernát jelöltünk ki — folytatja Szabó Lajos elvtárs. 1 — A téli takarmányt hon­nan szerezhetik be a tagok? — A legelők jobb részeit kaszálhatják a tagok, kapnak munkaegységre is takarmányt. A tsz-nek van egy 120 holdas rétje, amelyről géppel nem tudjuk betakarítani a szénát, ezt kiadjuk részibe kaszálni. Az árokpartokat a termelőszö­vetkezeti tagok kapták meg kaszálásra. Van még egy ter­Amikor ott jártunk, bete­gen feküdt. Ötször is könyör- gött a feleségének: csak egy órára bújhasson ki az ágyból! De hát a feleségeket hajlítha- tatlan fából faragták! Így Ko­vács Ferencnek, a dánszent- miklósi Micsurin Tsz üzem­egység vezetőjének csak az maradt hátra, hogy bosszúsá­gát Pálinkás Pál brigádveze­tőn töltse ki: — Aztán mindent jól mu­tasson ám meg! Ki ne felejt­sen semmit! — mondotta. Mintha Pálinkás Pál nem tudná, mi ilyenkor a dolga. És ha nem tudná, szóba sem jöhetett volna, hogy Kovács Ferenc keze alatt brigádveze­tő legyen! Mert Kovács Ferenc nagyon szigorú. Múltkor haj­nalban is, amikor az állato­kat meglátogatta, utána a föl­dekre ment. Egyszeresük mér­gesen ugrott le a kocsiról: méghogy azt hiszik, ő vak! Pont őt akarják kijátszani! Alig bírt az indulatával és ahogy beért a határból, eré­lyes nyomozást indított: ki volt a tettes? Ki volt az, aki csak szépen elsimította a nap­raforgó körül a földet, eszébe sem jutott azt a két sort meg­kapálni?! Tizenöt percen belül „beismerő vallomást’’ tett a hanyag tsz-tag és máris indult jóvátenni a bűnét. (Hiszen nincs annál nagyobb bűn Ko­vács Ferenc számára, mint rosszul dolgozni.) Csodálkozni senki nem cso­dálkozott: hogyan vehette ész­re Kovács Ferenc a rengeteg sor közt épp azt a kettőt? Megszokták már az emberek, hogy ebből az üzemegységből egy csutka kukorica sem tűn­het el, rögtön rájön az üzem­egységvezető, nemhogy még két sor kapálatlan naprafor­góval lóvá tehetnék. Kovács Ferenc magától is sokat követel, éppen ezért nem veszi tőle senki zokon, hogy másoktól is a legnagyobb pon­tosságot, rendet kívánja. Ezért érkezhetnek bármikor várat­lan vendégek, az udvart ak­kor is frissen gereblyézve, sö­pörve találják. Az állatállo­mány, amivel a község vala­mennyi lakója kérkedik, mesz- szi híres. Sok olyan tehenük van, amely 32—36 liter te­jet ad naponta. Haragszanak is a megyei versenyértékelés miatt. Négy deci tejen múlott, hogy elütöt­ték őket az elsőségtől. Pedig Fazekas Gyula, Tóth Sándor állatgondozókat nehéz lepipál­ni. Napi 420 liter tejet fejnek! Szakszerűen takar mányoznak és így naponta háromszor ad­nak tejet a tehenek. Év elején még 39. helyen álltak a me­gyében. Akkor bevezették az ■ egyedi takarmányozást és há­rom hónap elég volt ahhoz, hogy a negyedik helyre feljus­sanak. Hatvanegy törzskönyvezett állatuk van. Június 15-től be­vezették az itatásos borjúne­velést. Épül az ötven férőhe­lyes borjúnevelőjük. Nemcsak az állatoknál vi­gyáznak a szakszerűségre, a minőségre. Ugyanez a gondos­ság, szakszerűség jellemzi a növény-, a gyümölcsápolást is. A szénát, bár látszólag így ve- sződséggel jár — ágasosan szá­rítják. Kovács Ferenc még az 1920-as években jegyezte el életét a mezőgazdasággal. 1924- ben végezte el az egyetemet. Nagy uradalmakban volt in­téző. Dánszentmiklósra alig V VX vxvxxxxxxxxxvxxx*■ » ­néhány esztendeje került Bács megyéből. Életrajzában, jel­lemzésében ott szerepel: „régi szakember”. És ezt a régi szakembert — két esztendeje — bár akkoi 56 éves volt, felvették a párt­ba. Azt nézték-e akkor, hogy két gyerekét milyen szellemben ne­velte? Hogy azokat is beoltotte a föld szeretetével: az egyik a Helvéciái gazdaságban könyve­lő, a másik agronómus lesz/ Az veszi át tőle néhány év múlva a stafétabotot? Vagy azt tekintették, hogy az üzemegységvezetö hajnali háromkor kél és a gazdaságot járja, zsörtölődik valamiért — mert haragudni valót min­dig talál? Vagy azt vették számba, hogy a régi Wekerle Sándor és Fülei nagybirtokon híres szocialista gazdaság meg­teremtésén fáradozott? Midőn kíváncsiskodtunk, azt mondották: ezt is, azt is tekintették. Mert a rend, a tisztaság, a szakértelem, a ta­gok bizakodása a közösben — elválaszthatatlan Kovács Fe- renctől. Erejét, tudását, mint magvető szórja szét, hogy meg­sokszorozva gyarapíthassák együtt Dánszentmiklós javára. Sági Ágnes XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX l^éai ózahember

Next

/
Thumbnails
Contents