Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-19 / 141. szám

4 1962. JÚNIUS 19, KEDD „HATOSIKREK" TELEFONÁLLOMÁSOK FELSZERELÉSÉHEZ A postának gondot okoz, hogy az iker telefonállomások felszereléséhez szükséges el­osztó, jelfogó dobozokból az ipar egyszerre csak nagyobb mennyiség gyártását vállalja, s így a sürgősen jelentkező igényeket nem tudják kielégí­teni. A posta központi javító üzemének szakemberei e hiány megszüntetésére kidolgoztak egy, a jelenleginél gyorsabban előállítható, gazdaságosabb ikerjelfcgót. Az új típust akár „hatosik­reknek” is lehetne nevezni, mert hat iker jelfogót foglal magában, s 12 telefonállomás felszereléséhez elegendő. Mi­niatűr alkatrészekkel elérték, hogy az új ikerjelfogó mérete kétharmada a jelenleginek, gyártásához pedig fele annyi anyag kell. A kollektív ikerjelfogó min­tapéldánya elkészült az üzem­ben. (MTI) Ami most mindennél fontosabb Az aszódi járási nőta- nácsnál jártamban érdekes beszélgetést folytattam Szom­széd Andrásnéval, a járási titkárral a tsz-asszoonyok hely­zetéről, munkájáról. Járásunk termelőszövetke­zeteinek nagy többsége nő — mondotta. A férfiak Buda­pestre, Gödöllőre, Ikladra üzemekbe járnak dolgozni. Az asszonyok között is voltak a múltban gyári munkások, vagy olyanok, akik csak a sa­ját kis háztartásukat vezet­ték. A járás termelőszövet­kezetei közben megerő­södtek anyagilag és fel­szippantották a női mun­kaerőt. így aztán a termelőszövet­kezetek jó részében meg­alakult már a nőbizottság, amelyek igyekeznek a nők érdekeit képviselni. — Álljunk csak meg egy percre! Hol nőtanácsot, hol Kapáló versenyeket rendeztek m — Hogyan tudta elérni ezt a szép győzelmet? — Egyszerűen. Ügy kapáltam, ahogy otthon, a háztájiban szoktam. (Fülöp György rajza) Az országgyűiés állandó bizottságainak és a képviselőcsoportok elnökeinek értekezlete Az országgyűlés állandó bi­zottságainak elnökei, valamint a képviselőcsoportok elnökei hétfőn Kiss Károlynak, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa titkárának elnökletével érte­kezletet tartottak az Ország­házban. Az értekezleten részt vett dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke is. Vass Istvánná, az országgyűlés alelnöke, a soron következő országgyűlési időszak előkészí­tésével kapcsolatos feladatok­ról tájékoztatta a jelenlevőket A beszámolót követő vitában felszólaltak Galló Ernő, Koz­ma József és Nagy Józsefné képviselők. (MTI) Nem jelentették időben a tüzet — 10 000 forint kár Szombat este vihar vonult át Tápiószelén is. Úgy fél tizenegy tájban a villám bsle- csapott a helybeli Béke Ter­melőszövetkezet Külsőmező tanyai részén egy búzatörek- kazalba. A tüzet csak a kö­zelben levő vasútállomáson szolgálatot tevő vasutasok láttáik, de nem tudták jelen­teni, mert a MÁV-állomás-­nak — feltehetőleg a vihar következtében — rnegsza*- kadt a telefonösszeköttetése a ■postával. Ezért a tűzoltók csak másnap hajnalban kap­tak jelentés a tűzesetről, amikor a termelőszövetkeze­tet már tízezer forint kár érte. Az ügy részleteinek meg­állapítására a vizsgálat meg­indult. Három hét alatt három halálos baleset ugyanabból az okból Május 16-án Meister Hen­rik 16 éves építőmunkás, május I7-én Deák István 30 éves építőmunkás, brigád­vezető, június 8-án pedig Váradi Máté 19 éves építő- munikás halit meg munka közben áramütés következ­tében. Az első két szerencsétlen­ség esetében a szállítósza­lagot. a harmadikban a da­rut kellett néhány méter­nyire elmozdítani. Az elő­írások szerint ilyenkor a gé­pet előzetesen mindig áram- talanítand kell a gépkezelő jelenlétében. Ezeket a rend­szabályokat azonban mind­három esetben figyelmen kí­vül hagyták, s ennek lett a következménye három em­ber halála és további hét dolgozó súlyos sérülése. A tragikus szerencsétlen­ségek miatt a SZOT azon­nal vizsgálatot indított. Ki­derült. . hogy a dolgozókat kivétel nélkül már több Íz­ben kioktatták az előírások­ra, Deák Istvánt és munka­csapatát utoljára éppen a baleset napján, a munka megkezdése előtt. Jogilag te­hát a magasabb beosztású műszakiakat felelősség nem terheli. A SZOT azonban most kü­lön is figyelmeztetéssel for­dul mindazokhoz, akik mun­kakörük révén hozzájárul­hatnak az ilyen balesetek megelőzéséhez. Felhívja őket: ne elégedjenek meg a szabá­lyok puszta ismertetésével, hanem minden rendelkezés­re álló eszközzel, szüntelen felvilágosítással — ha kell — fegyelmezéssel, és rend­szeres ellenőrzéssel ébresz- szék rá az összes dolgozó­kat saját kötelességükre a balesetek elleni védekezés­ben, arra a tudatra, hogy senkinek sincs joga sem munkatársai, sem a maga testi épségét vagy éppen éle­tét felelőtlenül veszélyeztet­ni. (MTI) A közélet és az asszonyok Csak az első lépés nehéz Nem kei! őket félteni nőbizottságot hallunk emle­getni. Van-e különbség a kettő között? — Van. A nőtanács a te­rület női lakosságának egé­szét, míg a nőbizottság csak a termelőszövetkezet asszo­nyait fogja egybe. A nő- bizottság mintegy „kihelye­zett csoportja“ a nőtanács­nak. Egyébként minden megoldandó feladatban együtt működünk. S öröm­mel mondhatom, hogy nőbi- zottságiaink jobban dolgoz­nak a vártnál. Míg a pa­rasztasszonyok csak a maguk kis gazdaságában ügyesked­tek, nem sokra jutottunk. Bezárkóztak a saját portá­jukra, jóformán ki sem le­hetett mozdítani őket. Ma pedig? Ha valamilyen meg­beszélésre meghívunk ide a járáshoz a falvakból — mondjuk — ötven asz- szonyt,, abból biztos, hogy legalább negyvenöt eljön, s élénken részt vesz a vitá­ban. — így van ez az egész já­rásban? Valamennyi közsé­gi termelőszövetkezeti nőbi­zottságnál? — Na nem, ilyen jód még nem állunk. Sajnos, vannak olyan községeink, ahol ép­pen csak papíron van meg a nőtanács, vagy olyan tsz, ahol még nőbizotitság sincs. Itt van például Váckis- újfalu, ahol nem talá­lunk alkalmas asszonyt a vezetésre. Vagy Galga- mácsa, ahol van ugyan titkár, de nem sokat tö­rődik a mozgalommal. Az utolsók között kullogott Vácagres, de amióta egy fiatal pedagógusnő vette ke­zébe a dolgokat, összetoová- csolődik a község asszonyné­pe. Van azután a nők kö­zött olyan is, aki még nem ismeri fel a mozgalom je­lentőségét, vagy csak szük­séges rossznak tartja. G al­gahévízen a Kossuth Tsz- ben a könyvelőnőt kértük meg, segítsen megalakítani a nőbizottságot. S tudja mit válaszolt? Azt hogy nincs rá szükség, mert náluk az asszonyokat nem érdekli az ilyesmi! — Hallhatnánk valamit a munka tartalmáról? — Elértük, hogy az asszo­nyok szívesen fordulnak hoz­zánk különböző gondjaikkal. Amiben lehet, segítünk. De csodákat nem tehetünk, s nem erőszakoskodhatunk olyasmi­ben, amihez nincs jogunk. A napokban például Hévízgyörk- ről jött be egy asszony. Intéz­zük el — kérte —, hogy a ter­melőszövetkezetben ő legyen a brigádvezető. Öthónapos mező- gazdasági iskolát végzett s az állami gazdaságban, ahol a múltban dolgozott, munkacsa­patvezető volt. Elutasítottuk, s elmagyaráztuk, hogy ilyet kérni nincs jogunk. Dolgozzon jól, szorgalmasan, akkor felfi­gyelnek rá s kívánsága köny- nyebben teljesül. Aztán Itt van egy másik ügy. Hatgyermekes családanya kérte, járjunk el annak érdekében, hogy tizen­hat éves fia — aki eddig csa­ládtagként dolgozott vele a föl­deken —, önálló tag lehessen. A termelőszövetkezet vezető­ség pártolja a kérést, de a vég­ső szót a tagság mondja ki. — Most mire készül az aszó­di járási nőtanács? — Tekintve, hogy júniust írunk, minden mást megelőz az aratás-cséplésre való moz­gósítás. Sorra járjuk a községi bizott­ságokat: tegyenek meg min­dent annak érdekében, hogy senki ne húzza ki magát a munka alól. Nézzék meg, hol kell idénynapközit, óvodát lé­tesíteni. Ahol szükséges, ott a tanácsszervekkel közösen in­tézkedjenek. Az is nagyon fontos feladat, hogy azokban a családokban, ahol csak az asz- szony dolgozik a termelőszö­vetkezetben, a férj pedig va­lamelyik üzemben, érre az időre vegye ki a nyári szabad­ságát, hogy ne csak félnapo­kat, hanem két teljes betet se­gítsen ebben a nagy dologidő­ben. Tennivaló tehát van éppen elég. De az aszódi nőtanácsot nem kell félteni. Ök mindig az elsők között jártak. K. M. VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK Táncestek Gyálon A gyáli községi művelődési házban már régebben is sor került néhányszor táncmulat­ságra. Ezek az alkalmak azon­ban nem voltak rendszeresek, s a fiatalok nem mindig szá­míthattak rá, mint biztos prog­ramra. A múlt vasárnaptól azonban — s remélhetőleg ez nemcsak ígéret lesz —, min­den vasárnap este sor kerül a művelődési házban a társas­tánc összejövetelre, ahol szí­vesen látnak fiatalt, s öreget egyaránt A kezdeményezés — ahogy erről értesültünk — Egervölgyi Árpád zenekarve­zetőtől származik, s célja, bogy a fiataloknak rendszeres és kulturált szórakozási lehetősé­get biztosítson helyben is, ne kelljen Budapestre utazni né­hány kellemesen eltöltött órá­ért. A vasárnapi összejövetel a hírek szerint nagyon jól si­került. A táncestek bevételét a községi KISZ-szervezet anyagi javainak gyarapítására fordítják. &qlédlJif?rlairg? *ÍMiiimtmTTTlrTrri-m7raiiu.i.ii« Ceglédi járás— Nagy kásái járás 1:0 Félreértés ne essék, a fenti cím nem labdarúgó-mérkőzés eredményét jelzi, hanem a kát járás közti páros verseny pil- j lanatnyi állását. A vetélkedés- j ben ugyanis a ceglédi járás pillanatnyilag jobban áll, mint a nagykátai. A Ceglédi Járási Tanács legutóbbi ülésén a többi között a mezőgazdasági mun- I kaverseny helyzete került na­pirendre, ekkor állapították meg a fenti eredményt is. A járásban 714 tsz-tag, 79 mun­kacsapat, 83 brigád és tíz köz­ség vetélkedik páros verseny­ben egymással. A vetélkedés előnyére válik az időszerű nö­vényápolási munkának, de hasznára válik a felvásárlási tervek Időbeni teljesítésének is. Levekk a világ minden iájáról Érdekes kiállítást rendezett a ceglédi Kossuth gimnázium II/C osztálya. A tanulók ízlé­ses kiállításon mutatták be: kikkel leveleznek a nagyvi­lágban. A lányok Kínával, Bul­gáriával, Franciaországgal, az NDK-val és különösen a Szov­jetunióval tartanak baráti kapcsolatot leveleik útján. Ju­hász Marika például Magni- togorszkból és Szaratovból ka­pott levelet. Tóthr Rozikának Mongóliából, Kecskeméti Ju­likénak pedig Kalinyingrád- ból írtak. A levelezésnek kitű­nő pedagógiai értéke van: a diákok szívesebben foglalkoz­nak a nyelv tanulásával és egyben megismerik az illető országot, sőt baráti kapcsola­tokat is létesítenek. Jövőre ezeket a kapcsolatokat még szorosabbra kívánják fűzni és szeretnének cserelátogatásokat lebonyolítani. MOMBRoVafee Árubemutató és vásár Eddig hiánycikknek számí­tott a hűtőszekrény, a villany- tűzhely és a padlókefélőgép. A monori vas-műszaki bolt szer­dától szombatig vásárral egy­bekötött árubemutatót rendez ezekből a cikkekből, valamint az OTP-hitellevélre is kapha­tó kerékpárokból, motorke­rékpárokból. Négy új függetlenített könyvtáros A jövő év január 1-től kez­dődően a monori járás ötezer lelket meghaladó négy közsé­gébe függetlenített könyvtá­rosok kerülnek. A többi kö­zött Maglódra is kerül függet­lenített könyvtáros. A műve­lődési otthonban máris foly­nak tervezgetések, hogy a könyviárt hol rendezzék be. Az elképzelések szerint o je­lenlegi kistermet és az úgyne­vezett KISZ-szobát alakítják át erreget célra. Az egyik he­lyiségben folyna a kölcsönzés, a másikban pedig korszerű bútorral, olvasótermet rendez­nek be. Minden valószínűség szerint a maglódiak egy fiatal érettségizett falubelit bíznak meg a könyvtárosi állással. 7' SZÖVETKEZETI LAKÁSOK -HARMINCÉVES RÉSZLETRE Nagykőrösön sokan sze­retnék végleg megoldani la­kásgondjaikat. A városi ta­nács küldöttsége nemrégen Baján járt, ahol tanulmá­nyozták az ottani lakásszö­vetkezet tevékenységét. Ba­ján már kétszázötven ház Icészült el, éspedig valameny- nyi két szoba, összkomfortos lakás. Most a példájukon felbuzdulva Nagykőrösön is hozzálátnak a lakásszövet­kezet megalakításához. Szá­mítások szerint egy két szo­ba, összkomfortos ház 91 ezer forintba kerül, a vako­lással. a kerítéssel és a te­lek árával együtt mintegy százezer forintba. A lakás- szövetkezet házai az Ör­kényi úton épülnek fel. A közművesítést a városi ta­nács vállalta a községfejlesz­tési alap terhére. Közgyűlés a fiúkollégiumban A nagykőrösi gimnázium fiúkollégiumában megtartot­ták az évvégi közgyűlést. örömmel állapították meg: a tanulmányi átlageredmény kiemelkedő. A kollégium tag­jai 4,02 tanulmányi átlag- eredményt értek el, amit kü­lönösen a harmadévesek ki­váló munkája segített elő. Közöttük nyolcán kitűnő és jeles rendűek. A kollégium egyetlen tanulója sem bu­kott meg az év végén. Részt vettek a társadalmi munká­ban: 2663 munkaórát töl­töttek el városszépítéssel, kukoricatöréssel, valamint önkiszolgálással. Hajókirándulás Visegrádra, ingyen Játék a Duna-parton — Diavetítés — Mesedélután Gazdag gyvrmvkproyram a nyári háiuspuikra Háekorán Mint már korábban is közöl­tük, á megye több városi és községi művelődési házában kísérletképpen bevezették év elején az úgynevezett gyer­mekfoglalkoztatást. Ennek cél­ja, hogy a kicsiket a művelő­dési házba szoktassa, s ott kulturált szórakozást, műve­lődést, játékot biztosítson, ta­qim háziamban ér efts ég ize Itt a szünidő! (Szűr-Szabó József rajza) nári felügyelet mellett. A ta­nítási hónapok alatt kialakult ezeknek a gyermekfoglalko­zásoknak a legmegfelelőbb, az iskolához igazodó rendje. Nyá­ron azonban sokkal több a szabad idő. nem kell tanulni, többet lehet szórakozni, ját­szani. Ezért a nyári hónapok, programja iránt érdeklődtünk Ráckevén, a községi művelő­dési házban, ahová két csoportban három­száz gyerek járt rendszere­sen az elmúlt hónapok­ban. — A kimondottan oktatási jellegű foglalkozások száma csökken, illetve szünetel — tájékoztatott bennünket Bács­kai Józsefné művészeti elő­adó. — Ilyen természetű mun­ka folyt a gyermekszakkörök­ben. Ügy gondoljuk, hogy itt sem árt a pihenés, ezért a já­tékra, szórakozásra fordítjuk a figyelmet. — Első és legnagyobb, leg­jobban várt programunk a visegrádi hajókirándulás lesz. június 24-én, amelyet, már hó­napokkal ezelőtt megígértünk Erre a kirándulásra azt a százötven gyereket visz- szük el. aki a legjobb munkát végezte a szak­körökben, s legszorgalma­sabb látogatója volt ren­dezvényeinknek. A kirándulás költségét a mű­velődési ház fedezi. A gyere­keket az általános iskola több pedagógusának felügyelete alatt visszük Visegrádra. A nyári időszakban külön­ben, ahogy erre már a mun­katervet is elkészítették, he­tenként lesz valamilyen na­gyobb rendezvény, filmvetítés, mesedélután, Duna-parti játék, diavetítés, mesedélután, tár­sasjáték, stb. Komolyabb program lesz a rendszeres kirándulás, amely­re elsősorban a felsőtagozato­sak, a nagyok mennek majd tanári felügyelettel. Mintegy 15 kirándulást szerveznek a különböző szakkörök kollektíváinak. Ilyen alkalmakkor Ráckeve környékét, Csepel-sziget neve­zetességeit, lakóhelyüket ta­nulmányozzák majd a gyere­kek. A művelődési ház gyermek­foglalkoztatását nagyon gon­dosan egyeztetik a táborozás programjával, ugyanis a rác­kevei gyerekek közül az idén is sokan vonulnak víz mellé, sátor alá, romantikus, „no­mád” életet élni. (tm)

Next

/
Thumbnails
Contents