Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 139. szám

rear MEGYEI t^rfap 1962. JÚNIUS 16. SZOMBAT Hruscsov válaszlevele Ikedának Moszkvában nyilvánosságra hozták azt a választ, amelyet Nyikita Hruscsov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke adott Ikeda japán mi­niszterelnöknek az atomfegy­ver-kísérletek kérdésében hoz­zá intézett április 20-i levelé­re. Hruscsov csodálkozását fe­jezi ki amiatt, hogy a japán miniszterelnök levelében „még csak nem is utalt arra, hogy elítélné a nyugati atomhatal­makat, amelyek meghiúsítják a megegyezést a kísérletek el­tiltásáról és egyre inkább szít­ják a nukleáris fegyverkezési versenyt”. A szovjet kormányfő meg­jegyzi, hogy mint Ikeda leve­le mutatja, „a japán kormány­nak láthatólag inkább az a gondja, hogy miképpen hárít­sa a Szovjetunióra a felelőssé­get az atomfegyver-kísérletek eltiltásával foglalkozó tárgya­lások jelenlegi zsákutcájáért”. A japán miniszterelnöknek azzal a véleményével kapcso­latban, hogy a szovjet kor­mány tagadja a nemzetközi ellenőrzés szükségességét, Nyi­kita Hruscsov ismét rámutat: „lényegében már megvan a szükséges ellenőrzés a nukleá- risfegyver-kisérletek fölött, minthogy sok ország rendelke­zik olyan észlelő eszközökkel, amelyek észlelnek minden nukleáris robbantást”. Hrus­csov hangsúlyozza, hogy a Szovjetunió e tényből indult ki, amikor azt javasolta, hogy kössenek haladéktalanul meg­állapodást a kísérletek meg­szüntetéséről olyan ellenőrzés­sel, amelyet minden állam megvalósíthat saját nemzeti eszközeivel. „Ez teljes mér­tékben hatékony nemzetközi ellenőrzés” — jelenti ki Hrus­csov. Mint a szovjet kormányfő emlékeztet rá, a Szovjetunió kifejezte, kész megvitatni a nyolc semleges állam javasla­tait, „amelyek lehetővé tették volna a zsákutca leküzdését a nukleárisíegyver-kísérletek megszüntetésével foglalkozó tárgyalásokon”. Az Egyesült Államok és Anglia kormánya a kísérletekkel magára vállal­ta a felelősséget e lépés ko­moly következményeiért. Hruscsov rámutat, hogy a Szovjetunió „nem lesz tétlen szemlélője a NATO-hatalnutíc háborús készülődéseinek és kénytelen lesz gondoskodni ar­ról, hogy állandóan a szüksé­ges színvonalon maradjon a békeszerető szocialista orszá­gok védereje, az agresszív erők ellen”. Ugyanakkor — jelenti ki Hruscsov — o szovjet kor­mány a jövőben is teljes eltö­kéltséggel törekszik majd a megfelelő nemzetközi megál­lapodás elérésére, hogy mind­örökre véget vessen mind az atomfegyver-kísérletek, mind általában mindenfajta fegy­verkezésnek”. Szovjet kormánynyil Moszkvában nyilvánosságra hozták azt a nyilatkozatot, amelyet Arutyunyan, a Szov­jetunió kanadai nagykövete csütörtökön tett a szovjet kor­mány nevében Robertson ka­nadai külügyminiszterhelyet­tes előtt. A nyilatkozat rámutat arra, hogy ha Kanada területén atomfegyvereket helyeznek el, ez közvetlenül és károsan érez­teti majd hatását a szovjet— kanadai kapcsolatokban, minthogy az ilyen lépés a Szovjetunió biztonságát érinti. A szovjet kormány felhívja a figyelmet arra, hogy Kana­da atomfegyverkezése „súlyos­bítaná a nemzetközi helyzetet és újabb nehézségeket gördí­tene sok nemzetközi kérdés megoldásának útjába”. A szovjet kormány — mond­ja a nyilatkozat — jószomszé­di kapcsolatok kialakítására törekszik Kanadával, és remé­li, hogy Kanada nem tesz olyan lépéseket, amelyek fo­koznák a nemzetközi feszült­séget és a háborús veszélyt. Kiutasították a Szovjetunióból az iráni sajtóattasét A Szovjetunió külügyminisz­tériuma nem kívánatosnak mi­nősítette Busehripur iráni saj­tóattasé további ott-tartózko- dását a Szovjetunióban. Az iráni moszkvai nagykö­vetséghez intézett feljegyzés rámutat arra, hogy Busehripur valutaspekulációs ügyletekbe bonyolódott. A sajtóattasé spe­kuláns-tevékenységét az irá­ni nagykövetség irattárosa, Szattar Barghi fedte fel. akit a szovjet hatóságok üzérkedés közben tettenértek és letartóz­tattak. A vizsgálat megállapít­ja, hogy Irán moszkvai nagy­követségének néhány munka­társa Barghi közvetítésével aranyat és dollárt adott el spe­kulációs áron. A vizsgálat fo­lyamán Barghi elmondta, hogy az ügyleteket Busehripur saj- tóattasé, valamint Szanai, a nagykövetség egyik tanácsadó­jának megbízásából hajtotta végre. Szanai pillanatnyilag nem tartózkodik a Szovjet­unióiban. A Szovjetunió külügymi­nisztériuma felhívja az iráni nagykövet figyelmét a követ- ségi munkatársak fent említett tevékenységének megengedhe­tetlen voltára és felkéri őt azoknak a szükséges intézkedé­seknek meghozatalára, ame­lyek biztosítják, hogy a jövő­ben nem kerül sor hasonló ese­tekre. Összetűzés Brazíliában Porangato és Trombas bra­zil városok környékén heves fegyveres összetűzésre került sor parasztok és földbirtoko­sok között. Hivatalos közlés szerint a kétszáz paraszt és nyolcvan földbirtokos össze­tűzése során hat ember meg­halt, többen megsebesültek. A brazil hatóságok katonai egy­ségeket irányítottak a térség­be. Az OAS ellenállási bázist akar kiépíteni Oranban Az OAS oráini kalózrádiója csütörtökön este felszólította az európai lakosságot, hala­déktalanul tömörüljön Oran, Mostaganem, Peregaux és Sidi Bel Abbes városokban. A városokat és környéküket katonailag védett területté alakítják át. A szóban forgó térség mint­Már a diplomaták sem kivételek? A spanyolországi politikai nyugtalanság és a sztrájkhely­zet miatt a kormányzat rend­kívüli intézkedéseket vezetett be. Ezek közé tartozik, hogy a madridi repülőtéren minden utast megmotoznak, poggyá­szát átvizsgálják. A kutatás­nak semmilyen eredménye nem volt; Franco vakbuzgó rendőrkopói azonban botrányt máris okoztak. Az Egyesült Államok madridi nagykövet­sége jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy a spanyol bizton­sági rendőrség a repülőtéren átkutatta az amerikai külügy­minisztérium egyik futárának holmiját. A póruljárt diplo­mata kétszer is átesett a „vizs­gálaton”. A diplomáciai szo­kásjoggal ellentétes eljárás an­nak jele, hogy a spanyol kor­mány már képtelen megválo­gatni eszközeit. A spanyol hatóságok minden követ megmozgatnak, hogy el­fogják a röpcédulák terjesz­tőit. Barcelonában szerdán négy egyetemi hallgató állt a bíróság elé, akiket a sztrájk­kal kapcsolatos tevékenység­gel vádolnak, Reuter-hír sze­rint újabb politilcusokat szám­űztek a Kanári-szigetekre. Több ember kért menedék­jogot a Madridban működő diplomáciai képviseletektől. Az uruguayi nagykövetségen keresett menedéket Ignacio Fernandez De Castro ügyvéd, a Népi Felszabadítási Front katolikus politikusa. Az ecua­dori nagykövetségen két spa­nyol matróz kért befogadást. Ellenük azért adtak ki elfogató parancsot, mert röpcédulák terjesztésével vádolják őket. egy nyolcvan kilométer hosz- szú és harminc kilométer mély félkört alkot a ten­gerparton Gram körül. Nagy­jában azonos azzal a terü­lettel. amelyet egyes fran­cia körök a független Al­gériában fenn akarnak tar­tani a Mere El Kebir-j ka­tonai támaszpont körül. Eb­ben a térségben állomásozik az idegenlégiós alakulat, amelynek Sidi Bel Abbes a központja. Az idegenlégio- nisták sohasem titkolták ro- konszenvüket az OAS iránt, amelynek bandáiban igen sok idegenlégkxnista katona van. Az OAS katonai vezetői a légionisták és más fran­cia katonai alakulatok csat­lakozására alapozzák azt a tervüket, hogy Oran kör­nyékén ellenállási bázist építenek ki. A laoszi nemzetgyűlés jóváhagyta a koalíciós kormány megalakítását A laoszi nemzetgyűlés pén­teken túlnyomó többséggel jó­váhagyta az új koalíciós kor­mány megalakítását. A nem­zetgyűlés 35 küldötte közül 33 a kormányra szavazott, ellene egy adta szavazatát, egy kül­dött pedig tartózkodott a sza­vazástól. Az AP szerint Boun Oum hétfőn nyújtja be lemondását a királynak és közvetlenül ez­után az uralkodó beiktatja Souvanna Phoumát és kormá­nyát. Tiltakozás Adenauer francia- országi látogatása ellen A hitlerista koncentrációs táborok és börtönök volt fog­lyainak tiltakozása után a Francia Ellenállók Szövetsé­Megnyílt a moszkvai magyar képzőművészeti kiállítás Pénteken délután Moszkvá­ban ünnepélyesen megnyitot­ták a XIX. és XX. század magyar képzőművészetét be­mutató kiállítást, amely egy hónapig lesz nyitva a szov­jet Művészeti Akadémia épü­letében. A kiállítás 143 kép­pel és 54 szoborral mutatja be a múlt és a jelen évszá­zad legkiemelkedőbb magyar képzőművészeinek munkássá­gát. Az ünnepélyes megnyitón Nyikolaj Danyilov, a Szovjet­unió művelődésügyi miniszte­rének helyettese és dr. Rosta Endre, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének ügyvezető el­nöke mondott beszédet. A SZOVJET-SZENEGÁLI KÖZÖS Kennedy sajtóértekezlete SALGO LÁSZLÓ: tőséget tulajdonít a riiplomá- I delim és gazdasági együtt- ciai kapcsolatok felvételé- működése, valamint a kid­nek, a két ország kereske- I torális csere fejdesiztésének. Mint a nyugati hírügynök­ségek közük, Kennedy ame­rikai elnök csütörtök este Washingtoniban sajtóértekez­letet tartott. Bevezetőben az Egyesült Államok megegye­zési készségét bizonygatta, s hozzáfűzte, hogy jelenleg két helyen, Berlinben és Dél­kelet-Ázsiában kell törekedni a feszültség csökkentésére. Noha Berlin és Laosz kö­zött párhuzam nem vonható, a laoszi kérdés megoldása kedvezően hathat a berlini és más nemzetközi problémák rendezésére is. Kifejezte re­ményét, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok viszonya barátságosabbá válik. Másrészt annak is jelét ad­ta, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó engedni merev álláspontjából. A laoszi koa­líciós kormány megalakulá­sa ellenére Dél-Viéthámbán és Thaiföldön maradnak az odavezényelt amerikai csa­patok. Az elnök megismétel­te az amerikai légköri nuk­leáris robbantásokról koráb­ban elhangzott szólamokat, kijelentvén, hogy az Egye­sült Államok biztonsága kö­vetelte meg e kísérletek vég­rehajtását. Végül röviden foglalkozott Kennedy a latin-amerikai or­szágok helyzetével is, megál­lapította, hogy ezeknek az or­szágoknak nagy gazdasági ne­hézségekkel kell megbirkóz­niuk. Sürgette, hogy az Egyesült Államok adjon tá­mogatást ezeknek az orszá­goknak. ge is- állást foglalt Adenauer kancellár tervezett látogatása ellen. Az ellenállási mozgalom egykori harcosai nyilatkoza­tukban hangoztatják, hogy a német kérdés békés rendezésé­nek hívei s éppen ezért tilta­koznak Adenauer franciaor­szági útja ellen, amely nem más, mint hidegháborús tün­tetés. A szenegáli miniszterelnök Varsóba érkezett Június 15-én. a lengyel kor­mány meghívására, hivata­los látogatásra Varsóba érke­zett Mamadou Dia, szenegáli miniszterelnök és kísérete. Bányászsztrájk kezdődik a jövő héten a Ruhrvidéken A ruihrvidéki bányászok 97 százaléka a csütörtöki sztrájk­szavazás során amellett foglalt állást, hogy a sztrájk eszközé­vel harcoljanak a követelt tíz százalékos béremelésért. om A JUNTÁK FÖLDJÉN lakosságnak 15 százaléka. De a kormány megszüntette a középítkezéseket, és az olaj­ból származó óriási nyereség amerikai zsebekbe folyik. Ugyanez a helyzet a politi­kában. Amikor Fidel Castro hatalomra került Kubában — Venezuela ujjongott. Ma viszont kormányunk titokban támogatja Washington Kuba- ellenes inváziós terveit. Miért? Mert Betancourt Washington­tól függ. De Venezuela nem gyarmat.' Venezuelának jogá­ban áll független politikát folytatni s ezt a függetlensé­get ki kell harcolnunk Wa­shingtontól.” A venezuelai nép hazafias képviselői mind nagyobb számban indulnak harcba azért, amit Latin-Amerika szerte csak egyszerűen „kubai példának” neveznek. A venezuelai kormánylap a gerillák elleni sikeres akciók­ról kénytelen informálni az olvasót. Partizáncsapatok tűnnek fel az Andok erdeiben, majd a falconi hegyekben. Itt megostromolják a légierő lak­tanyáját — amott felkelés rob­ban ki a haditengerészeti ki­kötőben. Az országban a caracasi re­pülőtéren uralkodó feszültség érzékelésére elegendő akár­csak egy rövid tartózkodás is. A caracasi idegesség indo­kolt. j És ennek alapján érthető — legfeljebb további adalék az előbbi állítás alátámasztására — a hangos bemondó közle­ménye: — A KLM-gép a közölt egy­órás várakozás nélkül, azonnal folytatja útját a Holland-An- tillák, Curacao szigete felé... A csaknem nyolcórás óceán feletti i repülést követő mind­össze 10 perces pihenő után, minimális üzemanyaggal, ko­moly szerviz nélkül, ismét fel­zúgnak az átforrósodott mo­torok. — Egy pillanatra, egy felvé­telre megállást kérünk — szó­lít meg bennünket, „vörös út- leveleseket” két felette gyanús külsejű, fényképezőgépekkel felszerelt fiatalember. Rossz angolsággal és még rosszabb ürüggyel közük, hogy a venezuelai ..Sportláp” szá­mára akarnak készíteni felvéte­leket — a jugoszláv „Parti­zán” csapatról... S miközben a „sportriporte­rek” kezében kattognak a fényképezőgépek, mackóképű (3) cerberusunk — a második me­net győzteseként — immár lát­ható megnyugvással beszélget a gép személyzetével. Csak később tudtam meg, hogy a caracasi pihenés lerö­vidítésének is volt előnye. Egy hivatalos fényképpel megúsz­tok a venezuelai rendőrséggel való ismerkedést Legfeljebb azon töprenghetek, hogy nyil­vántartásukban mint- kapus, vagy csatár szerepelek-e? Európa-szerte ismert orvos­professzorunkkal fordított volt a helyzet. Párizsból menet Ca­racasban hosszabb időt igény­lő csatlakozásra, és ami még rosszabb: átszállásra kénysze­rült. Ez esetben a mackóképűek — a maguk módján — is al­kalmazták a dialektikát. Ha már elkerülhetetlen, hogy a „vörös útleveles” hosszabban időzzön a caracasi repülőté­ren — úgymond — van ebben valami jó is: nézzük meg, mi van a Havannába tartó „vö­rös” bőröndje mélyén? És megnézték. Alaposan. A bőrönd jó néhány nappal a professzor után érkezett a ku­bai fővárosba. Honfitársam viszont máig is töprenghet: vajon a trópusi tempó, vagy pedig az amerikai titkosszol­gálat alapossága igényelt a bő­rönd átnézésére annyi időt. Mert az apróra vagdalt pes­ti szappanból és a kárpótlás­ként helyébe rakott amerikai pipereholmiból mindkettőre lehet következtetni. Nem nagy esetek. Egy re­pülőtéri tartózkodás tapaszta­latait kár volna túlértékelni. Mégis, a caracasi benyomások — mint csepp a tengert — mutatják Venezuela és egész Latin-Amerika tömegeiben kavargó szenvedélyeket és egyéni cselekedeteiket meg­határozó érzelmeiket. Jelentéktelen dolog a repü­lőtársaság bőröndökre kötö­zött, s az utas rendeltetési he­lyét jelző címke felirata. Még­is, ez a két szó: Havanna, Ku­ba, az egyik venezuelait, a mackóképű cerberust kivet- kőztette emberi mivoltából, a másikat: a tranzit étterem fe­kete pincérét, talán egy pilla­natra ismét megszilárdította emberi hitében, bizalmában. Soha nem felejtem a feke­te felszolgáló őszinte sajnálko­zását, amikor a gyors távozá­sunk miatt fel nem szolgált kávé miatt exkuzálta magát, és a bánatos szemeiben hirte­len felcsillanó mosolyt, amikor a földről felemelt kézitáská­mon megpillantotta a feliratot. — Havanna, Kuba — ismé­telte többször, szinte köszönés helyett. Nem lehetett félreérteni a szavakkal takart érzelmeket. . Ugyanazt fejezte ki. amit a Die Welt már idézett tudósi­tója az egész ország lakossá­gáról elmondott: — „Kuba iránt a venezue­laiak különösen baráti érzel­meket táplálnak.” — Hogy miért? Még néhány órás repülés, és remélhető!»® választ kapunk erre is. (Folytatjuk A reakciós Amerika-bérenc Betancourt kormányzat a földosztás, az iparfejlesztés, az analfabétizmus felszámolása helyett, a jenkik nyomására megszakította a diplomáciai kapcsolatot azzal a latin-ame­rikai országgal — Kubával —, ahol mindezek az „ígéretek” már realitássá váltak. Peter Grubbe, a hamburgi Die Welt című tekintélyes pol­gári lap latin-amerikai riport- kőrúton levő munkatársa, az országban tett látogatása so­rán a Kennedyt üdvözlő le­szaggatott plakátoknál alapo­sabb tapasztalatokat szerzett a venezuelai nép hangulatáról. Kubai példa Venezuelában Dr. Jovi to Villába val a pol­gári ellenzék, a Caracasban legtöbb szavazattal rendelkező Republikánus Demokrata Unió vezetőjével folytatott beszélge­tését idézte a német újságíró: —,,Betancourt, aki szocialis­ta programmal került hata­lomra — mondotta Villába — i eladta magát az amerikaiak- jnak. Mi az ország bevételének j igazságos elosztását követel­jük. Betancourt viszont védi ! az amerikaiakat és a gazdago- : kát. Ma 300 000 építőmunkás Sván az országban* a dolgozó Nydzita Hruscsov szovjet i miniszterelnök és Mamadou Dia, a Szenegál Köztársaság j miniszterelnöke csütörtökön. közös közleményt írt alá, % amely hangsúlyozza, hogy a !jí két állam képviselői között f, folytatott véleménycsere ki- i mutatta a felek nézeteinek í azonosságát sok idősze- rű nemzetközi problémát il- íj letően. J V A közös közlemény rámu- ^ tat, hogy a vílágbéke és a ^ nemzetközi biztonság szemé- £ ra döntő jelentőségű lenne a f szigorú nemzetközi ellenőr- ? zés mellett megvalósított ál- $ talános és teljes leszerelés. $ A felek hangsúlyozzák: Szi- ^ Járd elhatározásuk, hogy a ^ jövőben is minden tőlük tel- ^ hetőt elkövetnek a viiágtoé- ^ ke erősítéséire. i y A gyarmati kérdésről szól- ^ va a tárgyaló felek kije- ^ lentik: nagyra értékelik azt ^ az ENSZ-határozatot, hogy | függetlenséget kell adni a | gyarmati országoknak és né- peknek és szükségesnek tart- ^ jálki, hogy hathatós intézik©- ^ dések történjenek e határo- ^ zat mielőibbi megvalósításá- ^ ra. i y A két állam vezetői meg- ^ elégedéssel látják az aigé- ^ riai probléma végleges ren- ^ dezésének reális távlatait. Ez- ^ zel kapcsolatban elítélik azo- kát, akik véres terrorral % akarják meghiúsítani az í eviani egyezmények valóra \ váltását. Elítélik a tárgyaló \ felek a Dél-Afrikai Köztár- í saségban és Délnyugat-Af-; lakában folyó faji megkü-! lönlböztetést is. A szovjet—szenegáli kap- ; csőlátókra vonatkozóan a kő- \ zös, közlemény nagy jelen-:

Next

/
Thumbnails
Contents