Pest Megyei Hirlap, 1962. június (6. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 139. szám

1968. XONIUS 16, SZOMBAT rear MEcret sMirlan 3 V Visegrádnál dolgoznak az útépítők | Ahol még van, s ahol már nincs különbség szegény- és középparaszt között A budapest—esztergomi út harmadik éve folyó szélesítési munkálatai már Visegrádig jutottak el. Még hosszú he­tekig eitart, amíg a Salamon tornya árnyékában dolgoz­nak az útépítők, hogy azután Visegrádon túl folytassák a * munkát wmm.M&M Nem messze a visegrádi kaputól mesterséges hegyomlást idéztek elő, hogy a megmozgatott 11 600 köbméter földdel az út másik oldalán a kiszélesítéshez szükséges mértékben feltöltsék a parti részt. Ezek a billenőplatós teherautók szállítják a földet az út egyik oldalától a másikig. EZZEL A FÁRADSÁGGAL már becsületes munkát is vé­gezhetett volna Rácz György, 32 éves foglalkozás nélküli jászapáti lakos. Hétfőn éjsza­ka ugyanis kiásott több száz forint értékű zöldséget a fa­luban Tóth Sándorék kertjé­ből, s elvitte, hogy pénzzé te­gye. Rácz egyébként közismert, megrögzött munkakerülő. Feb­ruár óta azzal foglalkozik, hogy a nagykőrösi piacon to­jást és más élelmiszert vásá­rol fel, s azt azután a fővá­rosban jóval magasabb áron értékesíti. A rendőrség most egy időre kivonta az üzleti forgalomból, őrizetbe vette és bűnvádi eljárást indít ellene. JÖ SZOMSZÉDI VISZONY. Sziklai József 28 éves maglód! lakos szóváltásba keveredett szomszédjával, Urbán István­nal. A vita hevében rátámadt Urbánra, össze-vissza rugdal­ta, mindaddig, amíg annak hét bordája elrepedt és eltörött. A verekedős szomszéd ellen bűn­vádi eljárást indítottak. ÁLKULCSOS TOLVAJ. Tá- piószelén Bárdi Ferencné la­kásába ismeretlen tettes ál­kulccsal behatolt, s onnan pénzt és ruhaanyagot vitt ma­gával. A kár mintegy tízezer forint. A nyomozás megindult. kát végzett a közösben, ha­nem azt, hogy mi volt „azelőtt?" Tucatnyi probléma várt megoldásra, s a pártszervezet tehetetlen volt: szektás hi­bái elszigetelték az emberek­től. A pártvezetőség egyiik- másiik tagja a volt középpa- rasztokat kulákoknak bélye­gezte, s lépten-nyomon érez­tette velük bizalmatlansá­gát. Elzárkózásukat, befelé, fordulásukat bizonyítja, hogy csaknem két év alatt egyet­len tagjelöltet sem vettek fel a pártba! Ez volt a múlt. És a jelen? Balázs Ottó elnök tavasz- szal került a szövetkezetbe, így látja a mostani helyze­tet: — Azt hiszem, a legnehe­zebbjén túl vagyunk. Tavaly októberben új párttitkár jött a tsz-be. Vezetésével a pártszer­vezet nagyrészt leküzdötte a szektás hibákat, kikerült az elszigeteltségből. Október óta tíz tagjelöltet vettünk fel, köz­tük két volt középparasztot és négy asszonyt. A kommunisták munkáját ma már sok párton- klvüli aktivista segíti. A gaz­dasági vezetés és a pártszerve­zet kapcsolata nagyon jó: min­den feladatot megbeszélünk, s mindenben számíthatunk a kommunistákra. i Balázs elvtárséki már eddig is sok hasznos szervezési in­tézkedést hajtottak végre, amelyek éreztetik jó hatásu­kat. Egyik intézkedésüket így emlegették: tegyük helyükre az embereket! Ki mihez ért legjobban, ki mát végezne a legszívesebben, hadd csinálja azt. Jó néhány, ide-oda hányó­dó ember kapta vissza így a munkakedvét. De még többnek adta vissza az. amikor elhatá­rozták: bevezetik az anyagilag jobban ösztönző jövedelemelosztást, s a premi­zálást: Ez is1'közrejátszott ab­ban, hogy a területvállalás — bár éppen egy időre esett az elnökváltozással — zökkenő­mentesen zajlott le. — Szerintem minden siker­nek egyik fontos előfeltétele a gazdasági és a pártvezetés ösz- szetogása — veszi át a szót Bense István párttitkár. — A múlt hibái is ezt bizonyítják, de az utóbbi hónapok tapasz­talatai, az első eredmények is. Az elnök igénye a pártszerve­zet segítsége iránt bennünket még jobb munkára ösztönöz. Olyan az ember: ha látja, hogy súlya van. a szavának, töri a fejét, hogy okosat mondjon... Nemrégiben termelés pártel- lenörző csoportot alakítottunk. Tagjait megbíztuk, hogy min­den észrevételükről tájékoztas­sanak bennünket. Megkezdtük a nőbizottság szervezését is. A tagság többsége asszony. Ha ők megértik egymást, ha kö­zöttük eltűnnek a régi válasz­falak, sokat segíthetnek ne­künk. Külföldi szakértők közreműködésével készítik elő a nemzetközi kemizálási bemutatót A mezőgazdaság évről évre több területen és egyre na­gyobb mennyiségben használja a kémiai anyagokat. A fejlő­dés gyorsuló ütemet mutat, Elismerést kapott a g községi tanács Pénteki ülésén Gyál község f tanácsának és végrehajtó bi­zottságának munkáját teke vizsgálat tárgyává a dabasi já­rás végrehajtó bizottsága Ba- ranovits Béla járási vb-titkár jelentése alapján. Megállapítja a jelentés, hogy amíg az 1960- as népszámlálás Gyál község­ben 6128 lakost írt össze, az­óta az ország különböző részei­ből betelepedett számos csa­lád és immár nyolcezer főre tehető a község lakossága. Eb­ből a felnőtt lakosság 3800 fő, akiknek 90—95 százaléka üze­mi munkás. Az állandó beköltözés to­vább nehezíti a község lakás- problémáját. Három év alatt hétszázról ezerszázra növeke­dett az iskola növendékeinek száma. A túlzsúfoltság meg­szüntetésére a jövő tanév ele­jére két új tanterem épül, amelyeknek eddigi munkála­tait nagyrészt a lakosság vé­gezte el társadalmi munká­ban. Mind e nehézségek ellenére a községi tanács jól végzi munkáját, a tanácstagok fele­lőséggel gyakorolják jogaikat és teljesítik kötelességeiket, bátran bírálnak, számos javas­latot tesznek. Ugyancsak terv­szerűen, s jól működik a ta­nács hét állandó bizottsága is. Jó munkájuk egyik alapja, hogy a községi vb-elnök ne­gyedévenként megbeszélést tart a bizottságok elnökeivel. A községi vb ülései színvona­lasak. A tanács kapcsolata a községben működő társadal­mi és tömegszervezetekhez na­gyon jó. A járási tanács végrehajtó bizottsága a jelentés alapján megállapította, hogy Gyál köz­ség tanácsa mint az államha­talom helyi szerve, jól ellátja feladatát és ezért a községi ta­nácsnak, valamint végrehajtó bizottságának elismerését fe­jezte ki. Sztanisics Gyula vb- elnököt és Kiscsák Róbertné vb-titkárt, pedig jó munkájuk elismeréseképpen 500—500 fo­rint jutalomban részesítette. ezért a korszerűbb gazdálko­dáshoz nélkülözhetetlen az alapos tájékozódás. Az idei 64. Országos Mezőgazdasági Kiál­lításnak — e meggondolások alapján — egyik legfontosabb eseménye a nemzetközi kemi­zálási bemutató lesz, amelyen elsősorban a KGST-ben rész­vevő, fejlett vegyiparrral ren­delkező országok adnak szá­mot tapasztalataikról. A nemzetközi bemutató elő­készületei jól haladnak. Az elmúlt napokban szovjet, len­gyel és Német Demokratikus Köztársaságbeli szakértők jár­tak hazánkban, hogy kialakít­sák a bemutató közös alapel­veit és tájékozódjanak, milyen tapasztalatok érdeklik elsősor­ban a magyar szakembereket. Megismerkedtek a nemzetközi tapasztalatcsere alapelveivel a csehszlovák szakemberek is. Az előzetes tervek szerint hat téma köré csoportosítják a bemutatókat, s beszámolnak a már nagyüzemekben alkalma­zott módszerekről, kísérletek­ről és a további tervekről is. Gódor János elnökhelyettes a munkaszervezéssel összefüg­gő intézkedéseket említi, azt, hogy végre nincs már külön szegényparaszt-, meg közeppa- raszt-munkacsapat. — Ettől nagyon sokat vä- ! rank: a közösen végzett mun­kától — mondja Balázs Ottó | tsz-elnök. — Bízunk benne, I hogy egy-egy munkacsapaton belül a közös érdek összefor- rasiztja az embereket. Talán ez lesz az első lépés az ellentétek végleges felszámolásához. A második meg az, ha majd az egész tagság egyformán magáé­nak érzi a közöst, sajátjaként óvja a társadalmi tulajdont. Ehhez az kell, hogy mindenki megtalálja a tennelőszövetke- j zetben a számítását. A harma- i dák lépés pedig olyan közszel- j lem kialakítása, amely a kö- , zössági magatartás, a tsz-ben • végzett munka alapján érié- i keli az embert, nem pedig i aszerint, hogy kinek mennyi | vagyona volt. Sok gond. nehézség árán a dányiak is ráléptek tehát a he­lyes útra. Ösztönözze őket a zsámbokiak példája, akik már messzebbre jutottak. (A cikk befejező részét va­sárnapi számunkban közöljük.) Nyíri Éva Dobi István a Bolgár Népköztársaságba utazott Dobi István, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke, pénteken a Bolgár Nép- köztársaságba utazott, ahol évi rendes szabadságát tölti. Átadták a Déli-pályaudvar új csarnokát Rendkívüli feladatot oldot­tak meg a Déli pályaudvar átépítésénél: alig fél év alatt új, modern csarnokot emel­tek, s így sokkal kényelme­sebb, gyorsabb a jegyváltás, könnyebben lehet megközelí­teni a szerelvényeket. Az új csarnokot, a korsze­rűsített Déli pályaudvart pén­tek délután Csanmangó Hen­rik MÁV főigazgató, a Buda­pesti MÁV-igazgatóság veze­tője adta át rendeltetésének. Ötös találat a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság jelentése szerint a 24. heti lottószelvények ér­tékelése során öttalálatos szel­vényt találtak. A szerencsés nyertes a nagy nyereményre jogosító találatot a 6 473 316 számú szelvénnyel érte el. Drága tanulság A nagykőrösi Dózsa Tsz- ben vagonszámra öregedett el a retek és ezért több hol­dat le kell szántani. Nem nagy dolog az egész — mond­hatná valaki, máskor is elő­fordult már, hogy a terme­lőnek nyokán maradt az áru, a növény elrothadt a földön. Minek hát ebből nagy ügyet csinálni? Az igaz, hogy régen az egyéni termelő saját bőrére spekulált, vagy nyert, vagy vesztett, ha elszámitoUa ma­gát. A tsz vezetősége viszont egy egész közösségért felelős, ha „melléfog”, az egész tag­ság látja kárát. Ez történt a nagykőrösi Dózsában is. Nem kellett volna leszán­tani a retket, ha értékesítési szerződést kötnek, mert az állam minden mennyiségben átvette volna a megtermett árut, jó, napi áron. De a Dó­zsa Tsz vezetősége nem szer­ződött, úgy gondolták, majd a szabadpiacon nagyobb áron, jobban értékesítik. Ele­inte ment is az üzlet, de mind a 20 hold termést kép­telenek voltak értékesíteni. tgy történt, hogy a Dózsa Tsz nem tudott piacot sze­rezni árujának és felajánlot­ta termését a MÉK-nek, de már későn: a retek megpud- vásodott, étkezésre alkalmat­lanná vált — le kellett szán­tani! A tsz-tagságot így je­lentős kár érte. Mi ebből a tanulság? Az, hogy nagyüzemben nem le­het kisüzemi módszerekkel vezetni, a véletlenre bízni a termelést. Ha idejében le­szerződtek volna, nem volna őket meglepetés! <£. *•) érte Megyénknek olyan területi adottsága van, amellyel egyet­len más megye sem rendelke­zik. Körülfogja a csaknem két­milliós fővárost. Ezen túl négy városa és sok ipari üzeme is van. vagyis kitűnő piaci lehe­tősége. Földje is alkalmas sok­féle növény termesztésére. Itt van például az újburgonya. Különösen a dabasi járás al­kalmas újburgonya termeszté­sére. Az idén 3 ezer holdon termelik a tsz-gazdák — egye­dül Alsónémedin 700 holdon. A Pest megyei újburgonya előnye: három héttel hama­rabb a piacra kerül, mint a csongrádi és a szabolcsi bur­gonya. Szállítása olcsóbb, mert nem kell 180—200 kilométer­ről szállítani az árut, tehát frissen kerül a fogyasztókhoz. Másik előnye, hogy igen jó termést ad. nem ritka a 40— 45 mázsás termés sem, ami azt jelenti, hogy egy hold föld 15—20 ezer forint jövedelmet is ad. Kifizetődik termesztése azért is. mert területet — a leszedés után — újra hasznosítani le­het. Az idén mintegy öt-hatszáz vagon újburgonya felvásárlá­sára számítanak a MÉK szak­emberei. A termés kitűnő és így elegendő újburgonya lesz az üzletekben. Vasárnap zárulnak a péceli napok A két utolsó nap programja A péceli napok keretében ma, szombaton a mezőgaz­dasági nap változatos prog­ramjának lebonyolítására ke­rül sor. A délelőtti órákban a járásban működő termelő- szövetkezetek vezetői a já­rási tanács mezőgazdasági osztályának képviselőivel együtt meglátogatják a pé­celi Zöld Mező Tsz tehe­nészetét, majd megtekintik az Alagi Állami Gazda­ságban végzett vegyszeres gyomirtás eredményeit. Es­te a KISZ központi iskolá­jában magyamóta-estet ren­deznek Vörös Sári és Ho- rányi Ervin, valamint a gö­döllői agráregyetem nyolc­van tagú művészegyüttesé­nek közreműködésével. A péceli napok vasárnap­pal zárul. Akkor kerül sor a nagy érdeklődéssel várt an­két megtartására, amelyen az ifjúság időszerű problé­máit beszélik meg. Délután bábjátékot rendeznek az is­kolások és az óvódások szá­mára szellemi és ügyességi vetélkedővel, esté pedig, ugyancsak a KISZ-iskolában, az Operaház tagjainak köz­reműködésével szabadtéri opera- és operettestet ren­deznek, A péceli napok utolsó két napján a közönség megtekint­heti a pártházban rendezett képzőművészeti, kisipari, há­ziipari. foto- és bélyegkiál­lítást, az általános iskolá­ban az iskola tanulóinak pó­ktechnikái, kézimunka- és tajzkióllftását. az isaszegi úti iskolában pedig a föld­művesszövetkezet vásárral egybekötött árubemutatóját A mezőgazdaság szocialista átszervezése nem fejeződött be azzal, hogy a falvak hatá­rában kitűztük a táblát: termelőszövetkezeti község. Hátra van még a feladat má­sik része: a termelőszövetke­zetek megszilárdítása. Gaz­daságilag, politikailag egy­aránt. A politikai megszilárdulás elképzelhetetlen a tsz-tag- ság összeforrottsága, a kö­zöshöz való ragaszkodása nélkül. Csakhogy évszáza­dok szokásait, életformáját és gondolkodásmódját kell fé,Váltania a közösségi szel­lemnek ahhoz, hogy elérjük a nagy célt: az egységes pa­raszti osztály kialakítását. Egyik községben már előbbre tartanak az e cél felé vezető úton, másutt csupán a kezdetén. Dány az utóbbiak közé tartozik. A dányi Magvető Tsz négy­ezerkétszáz holddal 1960 ja­nuárjában alakult, két régi tsz egyesüléséből és az újon­nan belépett közópparasztok- bói. A régi termelőszövet­kezetekben kizárólag kist- és szegén/parasztok voltak, aki­ket a falu íratlan törvé­nyei választottak el a mó­dos gazdáktól. E szakadékot még inkább elmélyítete az az időszak, amikor a közép- parasztok egy részét kuliák- listára tették. A nagy tsz megalakulása­kor a középparasztok kerül­tek többségibe a vezetőség­ben. Sajnos, a vezetőség el­követte azt a súlyos hibát, hogy két évig nem készí­tette ©11 a tsz alapszabályát és fegyelmi szabályzatát! Mindez meg is látszott a munkafegyelmen. A munka nehezen indult, hosszú időn át szinte csak azok a kö- zépparasztók dolgoztak akik tagjai voltak a vezetőségnek. A jövedelemelosztás kizáró­lag munkaegységre történt, az pedig nem bizonyult elég­gé ösztönzőnek. Az akkori elnök erélytelensége, önfe­jűsége is sok bajnak lett okozója. Nem hallgatott sen­kire, nem igényelte a párt­szervezet segítségét. Követ­kezetlensége gyakran kivé­telezésekhez vezetett, s ezt a szegényparasztok a vezető­ségibe „befurakodott” közép- parasztok befolyásának tu­lajdonították. Szidták tehát a középparasztokat ezért is s azért is. mert nagy rét- szűk nem dolgozott. Fokozta a tagság rossz hangulatát a tsz gyenge gazdasági ered­ménye s a mérleghiány. Nem volt egységes a veze­tőség sem. Főként akkor mutatkozott meg a széthú­zás, amikor egy-egy tag ügyében — háztáji földek elosztásánál, szociális jutta­tásoknál — kellett dönte­niük. Nem azt nézték, hogy akiről szó van, milyen mun­Pest megye az ország legjobb újburgonya táj termelő területe Az útról leszórt földet nyomban szétteregetik és a mikro- henger azonnal elsimítja. Egy-egy kis szakaszon csak hosszú napok alatt éri el a töltés új része az út szintjét (Gábor felv.) ,X>A.X'Ä>.XX-^XXXX'WXXXXXXXV\W\X^XX<*^VXXX\.\\>.XXXXXXX>XXXX'CvXXXX'OXXXN\.XXXXXXXXXXXXXXX' RENDŐRSÉGI HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents