Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

1983. MÁJUS 13, VASÁRNAP rr.sT »trr.vi. ■’fXiriap M. MSHAJLOV: Az irliajésok hétköznapjai. A jövő embereinek különös világában - A hármas számú űrhajós edzése Gagarin Tyiíov ellen játszik - Forró napok a vizsgák előtt Kísérőm, a már nem fiatal katonaorvos körülmutat a tá­jon. és azt mondja: — Érzi a tavasz leheletét? A doktor boldog, kisfiús ne- vetéssel örül, Iátnivalóan lírai természet. Hangulatom nekem is jó, de egyre sűrűbben pil- lantgatok a már előtűnő épü­letek felé. Vonzódom oda, ab­ba a másfajta világba. Más világ? Az embernek sehogysem akaród zik elhinni, hogy éppen ezekben az egé­szen mindennapi épületekben találkozik vele. Pedig mégis így van: ezekben az épületek­ben az emberek egészen cso­dálatos, számunkra már-már mesébe illő dolgokkal foglal­koznak. Szótárukban gyakran fordul elő az, hogy „kozmikus sebesség", j „túlnyomás”, ..súlytalanság”. ; Az emberek szabatos mozdu- í lataiban, tömör megjegyzé- j seiben, figyelmes magatartá- j sában van valami, ami az or- i vosokra és a mérnökökre em- ; lékeztet. Valamennyien fehér ! köpenyt Viselnek. Valameny- í nyien különös szerkezetek j urai. De figyelmük középpont- I jában az ember áll, aki itt a I „kozmikus technika” világá­ban új űrrepülésekre készül. | A szomszédos épületből egy j kis csoport fiatal legény jön ] ki futólépésben. Vidám hang- | juk felveri a fenyves csend- j jét. A fiúk láthatólag sietnek ! valahová. — Sportfoglalkozásuk van az űrhajósoknak — mondja az orvos. A legények a tornaterembe mennek. Ott, és jó időben a szabadban, van a foglalkozás. A ' fenyves mögött egész kis város: Sportstadion, tenisz- és labdarúgó-pályával,. ’ korcso­lyapályával, sportszeretekéi. A szabgd .levegőn űzött sportnak nincs párja és a fiúk szeret­nek itt „dolgozni” a stadion­ban. Télen különösen a jég­korong népszerű. Az űrhajósoknak sokféle sportszenvedélyük van. Na­gyon szeretik például a ko­sárlabdát. amelyben különö­sen Jurij Ccgarin jeleskedik. ő i^edveltcfte meg a többiek­kel is ezt a sportágat. Maga Gagarin olyan, mint a higany, mozgékonyán, ügyesen ját­szik. German Tyitov a talaj­tornát kedveli. Ö is „megfer­tőzte” már társait. Az űrhajó­sok pártszervezetének titkára, akit a fiúk tisztelettel atyai nevén Romanicsnak szólíta­nak, a sízés híve, sífutásban nehéz versenyre kelni vele. A ^ hármas számú űrhajós súly- ^ emelésben próbálgatja erejét, ^ jelentős sikerrel, wilameny- gg nyiök közös kedvtelése a kife- ^ szített háló fölötti gyakorlat, ? amelyben ugyan még nem vitték olyan tökélyre, mint a 'j cirkuszi akrobaták", de a kü-^ lönböző szaltókat mégis hiba- ^ pont nélkül csinálják. Az űr- ^ hajósok a tőrvívás kivételé- gj vei, mondhatni valamennyi ^ sportágat űzik. Szeretik az ? uszodai foglalkozásokat, ami- ^ kor trambulinról ugranak, s ^ felcsatolható uszonyokkal gí úsznak a víz alatt. í; Lássuk, mivel foglalkoznak ^ ma a fiúk. Az ovossal leme- g gyek a tornaterembe. A fel- g szerelés kitűnő: van itt min- { den. A fiúk már megkezdték $ a munkát. Sípszó, s valameny- £ nyien futni kezdenek az edző \ vezetésével. Látszik rajtuk, / hogy örülnek a futásnak, s g olyan könnyedén szedik a Iá- g bukat, ahogyan csak jókedvű, g irigylésre méltóan egészséges; fiatalemberek tudják. A gyor- j saság az űrhajós legfontosabb \ tulajdonsága. Amikor Jurij! Gagarih visszatért az űrből, í azt mondta társainak: i t — Sportoljatok sokat, fiúk, • különösen pedig a futásban ] szorgoskodjatok. Nagy szűk-: ség van erre. Az űrhajósok ma persze nemcsak futottak, hanem tor­náztak is. aztán a kifeszített háló fölött végeztek különbö­ző gyakorlatokat, majd kosár­labdáztak. Ä játékosok között volt Gagarin és Tyitov is. Az „űrtestvérek” ezúttal ellenie lek voltak, különböző csapa­tokban játszottak. • A foglalkozásban nem volt semmi különös, mindennap vannak ilyen edzések De a ! gyakorlatok mostanában egv- I re bonyolultabbak. Mindany- ! nyian tudják, hogy az eljö- j vendő űrrepülések még nehe­zebbek lesznek, tehát még ala- I posabban fel kell készülni rá­juk. Mert a sportpályától a kilövőpályáig — egyenes az út. Az űrhajósok vidám, zajos csapatban jönnek visszafelé. Egyikük megkérdezi a hármas számú űrhajóst: — Na, hogy állsz a mate­matikával? Az ötös meglesz? Holnap ugyanis felső mate­matikából vizsgáznak a fiúk, s ez láthatólag nyugtalanítja őket, hiszen a tantárgy nem éppen a legkönnyebb. Min­dent tudni kell, méghozzá nem is akárhogy, hanem pon­tosan. Hisz’ senki sem szeret­ne pirulni a vizsgán, vagy esetleg hármast kapni. Itt már ez a rend: minden tan­tárgyból jeles osztályzatot kell szerezni, legrosszabb eset­ben jót. De csaknem mind­egyikük jeles tanuló. Jurij Gagarin is aktatáskái val jár-kel. mint valami isko­lás. Szintén vizsgára készül. Az első számú űrhajós csak egy dologra panaszkodik: — Kevés az idő. Több foglalkozást elmulasz­tott, dehát amint mondani szokás, ezek afféle igazolt mu­lasztások voltak: külföldi utak, találkozók a választói­val. Most igyekszik pótolni, amit elszalasztott.- Esténkint ott ül az iróasztaTnaíT Tarsai' elmennek hozzá, együtt tanul­nak. Napközben pedig ebéd után egyedül gyakorolja a kü­lönböző szabályokat, oldja meg a feladatokat. Akárhogy is vesszük, mégiscsak tanuló, aki most a vizsgák előtt forró napokat él át. German Tyi- tov szintén, vizsgákra készül. A foglalkozások végeztével az űrhajósok rendszerint be­térnek a könyvtárba, s érdek­lődnek. milyen új szerzemény érkezett. A könyvtáros, aki már ismeri az olvasók igényeit, jóelőre előkészíti a könyveket. És csodálkozással vegyes örömmel mondja: — Milyen sokat olvasnak az űrhajósok! Az olvasójegyekben tucat­jával sorakoznak a könyvcí­mek. Politikai,\ műszaki és szépirodalmi művek címei. Az űrhajósok érdeklődése sokol­dalú. Ketten» Jurij Gagarin és German Tyitov tagjai a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsá­nak. Először foglalnak helyet a szovjet parlarrie-nt üléster­mében annak az új foglalko­zási ágnak a képviselői, ame­lyet hősi és rohamléptekkel haladó korunk szült. Kilépünk az utcára. A ta­vasz illatát most még erőseb­ben érezzük, nyilván azért, mert néhány órát odabent töltöttünk. És még erősebb az az érzés is, hogy egy külö­nös világban jártunk. Ez a vi­lág ott van, e néhány egysze­rű épület falai mögött. Dehát megesik, hogy igen-igen nagy dolgok ilyen szerény külsejű helyen mennek végbe. Erről senki nem beszél itt. Ezek az emberek nem szeretik a fel­sőfokú jelzőket. De a látoga­tót mégis áthatja a tudat, hogy milyen nagy dolgok tör- j térinek itt, ahoi valami új, csodálatos és csaknem mesébe illő születik. Mert eljő a nao. hogy ezek az emberek, akik ilyen mindennapian készültek a jövőre, elválnak a Földtől, s útnak indulnak — a csillagok felé. (Fordította: Serény Péter) Egy nagy teremben készülnek a ládák, a lécekből szinte észrevétlenül percek alatt tornyosodnak gúlákká JÖNNEK A SZAKÁLLASOK — Yü vielten los barbu- dos!... Végre itt vannak a szakállasok! — így kiáltottak, a közép-amerikai munkások, *f>üTas2t<fl?,'TiiS&mffütek Mexi­kótól Kolumbiáig, amikor híre futott, hogy Castro sza­kállasai sűrű sorokban part- raszálltak, hogy átadják a forradalom fáklyáját Latin- Amerika más népeinek is. A hír természetesen hamisnak bizonyult; az eset még a ku­bai forradalom győzelme utáni első időben történt, amikor Castro diadalának híre nagy feszültségben tar­totta az idegeket. Hamarosan azonban joggal mondhatják már a dél-ame­rikaiak: itt vannak a szakál­lasok! Mert a szakállasok már készülődnek az útra — egyenesen Milánóból. Tudni­illik az egyik milánói kapu­cinus kolostor szerzeteseiről van szó. akik szakállt nö­vesztettek, hogy vonzóbb I külsővel léphessenek fel —, f mint hittérítők Dél-Ameri- f ká ban. ^ A derék fráterek nem ér- % ték be ezzel. Tánczeneliart i; alakítottak, mely majd forró £ ütemű dél-amerikai slágere- két játszik, ugyancsak az eredményesebb hittérítés ér­dekében. A világsajtóban megjelent már a csuhás ze­nészek kedélyes csoportképe: középen a nagydob, rajta a trupp neve: Los Barbudos, „A szakállasok”. így hát a földért sóvárgó dél-amerikai indián parasz­tokhoz. a tábornoki klikkek önkényétől szenvedő munká­sokhoz megjönnek a szakál­lasok, Ezek ugyan nem for­radalmat. hanem béketűrést hirdetnek majd, inszont ezt klarinét- és dobszó mellett teszik. De lehet-e dzsesszdobbal verebet fogni? (s- gy■) Ezután az udvarra hordják a rekeszeket, ahol a több ezer elkészült láda szállításra vár (Gábor felvú r >N\X>X\ XVv'vXVVN.N,NXXVXNXXXXXVNXVXNXXXXNVNXXXX\XVXNXXVNNXX\VXXVOi.VvVvVvVVk;>fVw\.VV Százhatvan személyesre bővítik a Nagykovácsi Erdészeti Nevelőotthont A Nagykovácsi Erdészed Nevelőotthon egyedülálló in­tézmény Európában, A ha­zánkba látogató külföldi er­dészeti szakemberek csaknem kivétel nélkül meglátogatják s nagy elismeréssel szólnak róla. A nevelőotthon célja, hogy a falvaktól messze eső erdésztoázakból az iskolai évre ide költözzenek be az erdészek gyermekei s ne kell­jen nekik 8—10 kilométert gyalogolniok naponta az is­kolába. A Nagykovácsi Er­dészeti Nevelőotthonban lakó gyermekek szakosított iskolá­ba járnak, s a kedvező körül­mények között kiváló tanul­mányi eredményeket ' érnek’ el. Emellett az intézetben az erdészélet szere tét éré neve­lik őket. A Nagykovácsi Er­dészeti Nevelőotthont most 160 személyesre bővítik, egy­re több erdész kéri ugyanis, hogy gyermeke számára te­gyék lehetővé az otthonban való elhelyezést. (MTI) és a túlmagas gabonaárak miatt a szegényebb lakosság között lappangó elégedetlen- ségi tünetek mutatkoznak. Gyakoriak az olyan kijelen­tések, hogy nem kapnak ele­gendő mennyiségű és a mun­kásember által is megfizet­hető árú gabonát, majd tud­ni fogják, hogy honnan és ho­gyan vegyék.” Krausz alezredes tapaszta­latai bizony nem valami ked­vezőek az első hónapjait élő fehér uralomra nézve. A megélhetési nehézségeket egyetlen módon lehetne meg­oldani: ahogyan a Tanács- köztársaság akarta, de Hor- thyék a szuronyokat, a ter­rort választják, ezt diktálja osztályérdekük, a dolgozó, tö­megek bármi áron való fé- kentartása. .Mert bizony azo­kat féken •Rell tartami. Nem­csak Tápiógyörgye környé­kén elégedetlenkednek. A je­lentés rá a tanú, amely így folytatódik: „Ugyanez a helyzet Káván és Pilisen, főleg azonban Mo­noron, ahol nagy számú. Bu­dapesten dolgozó munkás la­kik, kiknek nagy részé a kom­munizmus felé hajlik.” S itt egy pillanatra mint­ha a józanság szólalna meg: „Ha e kérdés megnyugtató módon rendezést nem nyer, könnyen megtörténhetik, hogy ag elégületlenség nyílt za­vargásban fog megnyilvánul­ni.” De vajon mit értett, mit gondolt Kraus-z essndőralez- redes , megnyugtató” rende­zés alatt? Vajon nem a csend­őrőrsök létszámának emelé­sét? A még kíméletlenebb fellépést a nem többet, ele­gendő ennivalót követelő munkáséin berekkel szemben? ,,Agitációra lehet következtetni“ De a jelentés nemcsak ez­zel foglalkozik. Van itt más baj is. Nemcsak az éhség, a nélkülözéseik miatt elégedet­lenkednek az emberek. Nem nagy sikerrel folyik a „nem­zeti” hadseregbe váló soro­zás sem. bár mindenütt erős karhatalom áll rendelkezés­re annak végrehajtásához, mégis — mint a jelentés is bizonyítja — tömegesen sze­gik meg jelentkezési köte­lezettségüket a falvak lakói. Krausz alezredes többek között ezt írja erről: „Üllőn nagy a sorozás elöl megszököttek száma, sok a katonaszökevény is, amiből agitációra lehet következtet­ni.” Vajon kellett-e különösebb agitáció ahhoz, hogy a dol­gozó tömegek felismerjék: kik érdekében akarják rá­juk húzni a katonaruhát? Va­jon kellett-e különösebb kommunista^ agitáció — mert nyilván erre céloz a jelen­tés — ahhoz, hogy a „nem­\\\\\\\ zeii” hadsereg nagyon is nemzetietlen voltát felfe­dezzék az em berek? S végül, e sok-sok nehéz­ség, a tömegek még nem is leplezett ellenállása Játtán va­jon mit javasol a csendőr­alezredes? Ezt írja jelentése végén: „Felterjesztetik a magyar királyi belügyminiszter úr­nak, a budapesti katonai kör- lefparancsnokságnak és ki- adatik a ceglédi szárnypi- rancsnokságnak azzal, hogy az érdekelt őrsöket éber meg­figyelésre és az esetleges észleletek azonnali bejelen­tésére utasítsa.’’ Azaz: figyelni, mégpedig éberen, a legkisebbet sem fi­gyelmen kívül hagyva, s há bármi történik, azonnal je­lenteni. S ha történik valami, mit kell a jelentéstételen túl ten­ni? Ezt nem kellett részle­tezni a csendőrőrsök tagjai előtt. Tudták azok maguktól is. Csak azt tenni amit az urak tisztjeik tettek: kegyet­lenül megtorolni mindent. nem kímélve emberek testi épségét, életét sem. A fehérkeszíyűs alezredes szemleútja után nyugodtan beülhetett mér az öt nap alatt annyira hiányolt mu­latókba. Pribékjei szuronyok­kal, puskatussal szavatolták a „rendet” Tspiógyörgyér, Káván Pilisen, Monoron a fehér terror alati nyögő or­szágban mindenütt K. L. ^J\rauóz aíezrecles ár ózemdeutat tart Fiatal erdőt ápolnak \ az erdőtüzet oltó diákok f \ A Dési-Huber Istvánról el- nevezett technikum 24 diák- ja tavaly ősszel a Börzsöny-'/ ben veszélyes erdőtüzet ol- íf tott el, s a kiránduló fiata- ^ lók nemcsak félmilliós kár \ keletkezését akadályozták í meg, hanem az oltásban ve- i; lük együtt részvevő és a füst- ^ tői eszméletét vesztett erdész í életét is megmentették. Az ^ Országos Erdészeti Főigazga- J tóság az oltásban részvevő 18 \ leányt a Német Demokrati-| kus Köztársaságba, a hat fiút ^ Lengyelországba küldi juta- $ lomüdülésre, és az egész is-1 kólának dunaföjdvári táboro- íj zást biztosít. A „kitüntetett ^ osztály’“ tanulói elhatároz- ták. hogy a szükség és a ve- ^ szély szülte . erdőtűz-oltás $ után további részt vállalnak ? az erdők védelméből és ápo- ^ lásából. Rendszeresen kijár- J nak a budai hegyekbe és a ^ Fenyőgyöngye fölött, a Hár-| mashatárhegyen részt vesznek £ a tavaly leégett területen már j, elültetett fenyő- és lombos i csemeték gondozásában. (MTI) |------ I — A „KÖDÁGYÚK”, hasz- % nálalát bevezették a Szovjet- ^ unió legnagyobb repülőiéi ei- % nek kifutópályáin, valamint £ a legfontosabb légijáratok % óriásgépein. E szilárd széli- £ savat kilövellő berendezések ^ már olyan tökéletesek, hogy $ a legsűrűbb ködtakarót is.% képesek eloszlatni, s ezzel £ biztosítják a gép akadály- J mentes leszállását. f---------------------­G yümölcsládát is gyártanak a Nagykőrösi Faipari és Dohány zócikkgyártó Vállalatnál. Részben a gyár fölösleges kapacitásának kihasználása, rész­ben pedig a város más vállalatainál felszabadult segédmunká­sok alkalmazása érdekében létesítették gyümölcsládagyártó részlegüket, ahol naponta hat-hétezer rekesz készül el. parancsnokságban — minden rendben legyen. Bár szívesebben maradna a fővárosban, ahol az előkelő szórakozóhelyek egyik törzs­vendége, de túl nagy a moz­golódás körzetében, a csend- crőrsök mindenünnen elége­detlenséget, sőt nem egy hely­ről nyílt zúgolódást jelente­nek, s így a „kellő utasítá­sok” kiadása miatt maga a parancsnok kel útra. Több. mint öt napig tart a szemleút, s nyomában ha­tározottabban működik a puskatus, még kegyetleneb­ből a csendőrököl, de mindez nem jelenti a megoldást, az elégedetlenséget nem sikerül letörni. Érzi ezt maga Krausz alezredes is, s amikor szem- leútjáról visszatér, kiadja segédtisztjének a parancsot, hogy a tapasztalatait rög­zítő jelentést juttassa el az illetékesekhez. A sokatmondó jelentés A jelentés többek között ezeket mondja: „Jelentem, hogy Krausz An­tal alezredes, kerületi pa­rancsnok úr szemleutazás közben több oldalról és meg­bízható forrásból arról érte­sült, hogy Zagyvarélcas, Tá- piógyörgye és Ujszász, de különösen Tápiógyörgye kör­nyékén a nehéz snegélhetés A dicsőséges Tanácsköz­társaság bukásának alig egy esztendeje. A fehér terror minden eszközzel igyekszik kiverni az emberek fejéből a Tanácsköztársaságnak még az emlékét is. de különösen azo­kat az eszméket, amelyeket a Tanácsköztársaság hirde­tett, s amelyek kitörölhetet­lenül . belevésődtek az egy­szerű emberek agyába,, szí­vébe. A „rendcsinálásban” a tiszti különítmények mellett a leg­nagyobb szerep természete­sen a Horthy-rendszer leg­biztosabb támaszának. a csendőrségnek jut. S hogy a csendőrségnek nem kevés a dolga, azt a letartóztatottak, nyomorékká vertek tömege ; jelzi, de az is, hogy egyre i erősebb a hatalommal szem- i benállók serege. Egész fal- ! vak megtagadják a sorozá- : son való megjelenést, a nél- : külözések, a hihetetlenül ma- : gas árak csak növelik az elé- í gedetlenséget. * i* : Az alezredes úr útnak indul ! Nincs tehát könnyű dol- \ ga egy csendőrtisztnek, ha \ meg akarja szolgálni a pribé- j keknek nem szűk kézzel mért j fizetését. Igyekszik tehát j Krausz Antal, csendőralez- i redes is, hogy körzetében — a budapesti csendőrkerületi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents