Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-13 / 110. szám
1963. MÁJUS 13, VASÁRNAP Ftíf MECVei kSCirhin Háiókocsis IBÜSZ-kiránduíások Június elejétől kezdve, az IBUSZ újfajta belföldi kirándulásokat szervez. A kirándulóik szombat este kétszemélyes fülkékből álló hálókocsikon indulnak el Budapestről Szegedre, Pécsre, illetve Debrecenbe és ugyancsak hálókocsival, hétfő reggelre érkeznek vissza. Vasárnap képzett idegen- vezető kalauzolja végig a turistáikat a városon, azonkívül a pécsi kirándulás résztvevői gyalogtúrában felkeresik a Mecsek legszebb részeit, a Debrecenbe utazókat pedig autóbuszok viszik ki a Hor- tobágyra. (MTI) Mancif pedikűrözik Tulajdonképpen nem is egy, hanem két tehénről van szó, helyesebben ma még két tehén sorsa bizonytalan. De a kettő közül csak az egyik cserél gazdát, ezért helyes mégis a cím. Az újszilvási szövetkezeti gazdák már ma fogadni mernek rá, hogy az övék, de a tápiógyörgyeiek is azt vallják, hogy ebbe nekik is lesz beleszólásuk, még pedig nem is kevés. A vita, helyesebben a versengés a tehén felett, vagy ha úgy tetszik, a tehénért, az újszilvási Kossuth Tsz zárszámadó közgyűlésén kezdődött. Németh István elvtárs a tsz elnöke javasolta a tsz tagságának, hívják ki-JtruTUnalmas film (Komódi rajza) Szakorvosokat kér a dabasi járás a községi körzetekbe is Előreláthatólag szeptemberben megkezdődnek a dabasi járási rendelőintézét újonnan épült részében a még hiányzó orvosi szakmák rendelései. Az új szakorvosi állások betöltésének akadálya, a lakáskórdés is megoldódik addig, lakóház-vásárlás útján. A járási tanács végrehajtó bizottsága azonban a szakorvosi rendelések zavartalanságának biztosítására azt a figyelemre méltó határozatot hozta, hogy az illetékesekhez azzal a kérdéssel fordul: szakorvosi képesítéssel rendelkező orvosokat nevezzenek ki a járás területén üresedésben levő, vagy a jövőben megürülő körzeti orvosi állásokba. Ezzel a vb azt kívánja elérni, hogy a rendelőintézeti szakorvosok szabadsága, betegsége vagy más akadályoztatása esetén egy percig se szüneteljen a szakorvosi rendelés, hanem a járáson belüi mindjárt kéznél legyen a helyettes, aki a rendelőintézetben a betegeiket elláthatja. A járás községeiben ez idő szerint is több szakorvos végez körzeti szolgálatot. így Pusztavacson sebészi, Sárin szüiész-nőgyógyászi, Bugyin pedig belgyógyászi képesítéssel rendelkezik a körzeti orvos. A közeli hetekben Ka- kucsra költöző körzeti orvos fül-, orr-, gégeszakorvos, Her- nádra pedig belgyógyász és a közeljövőben megürülő inár- csi körzeti állásba ugyancsak belgyógyász kerül. parosversenyre a tápiógyörgyeieket az 1962- es esztendőre. A cél az legyen, melyik termelőszövetkezet tagsága teljesíti túl a termelési és pénzügyi tervét. De mi köze van a versenynek a tehénhez, vagy megfordítva? Nagyon is sok. Németh elvtárs ugyanis azt javasolta, hogy a tét egy jó fejőstehén legyen. A tsz-tagok örömmel egyeztek bele a feltételekbe, annál is inkább, mert keleti szomszédjaik portája felől nem a legjobb szelek fújdogáltak. De igazságtalanság lenne azzal vádolni a újszilvási szövetkezeti gazdákat, hogy ezért hívták volna versenyre a tápiógyörgyeieket. A szerencse ugyanis forgandó, különösen akkor, ha az még az olyan szorgalmas embereken is múlik, mint a györgyeiek. A szilvásiak útnak indították a küldöttséget a tápió- györgyei Zöldmező Tsz közgyűlésére. Szívesen fogadták őket és el is fogadták a Zöldmező tagjai a kihívást és a verseny feltételeit is. Már ez is bizonyítja, hogy bíznak a maguk sikerében a györgyeiek. Igaz, voltak, akik úgy vélekedtek: jobbak a földjeink, könnyebben elérjük a jó termést, mint szomszédaink. Ezeket azonban hamar letorkolták, mondván, a Zöldmező tervében magasabb termésátlagok is szerepelnek, minta Koasuithébauv Az esélyek tehát egyenlők, csupán a tagok akaratán, szorgalmán múlik, kié lesz a tehén. A verseny első szakasza befejeződött — mindkét termelőszövetkezetben befejezték a vetést, felosztották a kapások területét családokra. Az igazi verseny azonban, amelyben részt vehet mindkét termelőszövetkezet valamennyi tagja — csak most kezdődik igazán. Nem érdektelen azonban, hogy az első szakaszban melyik szövetkezetét illeti az elsőség. Ha a jelekből ítélünk — ami nem biztos, hogy fedi az igazságot —, az újszivásiaik vannak előnyben. Így ítélik ezt meg ők maguk is. Hogy miből? Hát abból az egyszerű tényből, hogy a Kossuth Ts* vezetősége a közelmúltban már átlátogatott a versenytárs portájára, azzal a szándékkal, hogy/ ellenőrizzék: hogyan teljesítették a versenyszerződés pontjait a györgyeiek. A vendégek — ahogyan ők mondják — egyetlen szövetkezeti vezetőt sem találtak azon a napon a szövetkezeti iroda környékén. A „rosszmá- júak” ebből azt a csalhatatlan következtetést vonják le: nem a véletlen dolga, hogy „eltűntek” a tsz vezetői. „Van tehát mit takargatni”, különben megtörtént volna, az értékelés. Ebből a „csalhatatlan” jelből ítélik meg az új- szilvásiak, hogy a verseny első szakaszában ők nyertek. Egyébként olyan nagy a bizakodás a köáségben, hogy az egyik tag ki is jelenthette: már holnap megvesszük a láncot a györgyei tehénnek. A sötétben tapogatózás bármennyire is mulatságos, de mégsem elegendő arra, hogy az egészséges versenyszellemet ébrentartsa a két termelőszövetkezet tagjai között. Mindkét szövetkezeti gazdaságban választottak verseny- bizottságot, amely hivatott arra, hogy egyes időszakokban megítélje, melyik szövetkezet az első. Ügy értesültünk’ a két versenybizottság már tárgyal arról, hogy a közeljövőben kölcsönösen meglátogatják egymás határát, s a látottak alapján határoznak — ha egyelőre nem is a tehén sorsáról, de arról igen, hogy indokolt-e gyűjteni a pénzt a láncra Újszilváson: Mihók Sándor Péntek este kilenc óra tájban Erdőkertesen az utcán összetalálkozott Gáspár Elemér 20 éves helybeli lakos és Gáspár Miklós 24 éves váchartyá- ni lakos régi haragosukkal, Gáspár János Lajos 38 éves helybeli vándoriparossal. A két fiatalabb Gáspár úgy gondolta, hogy itt az alkalom a régi vitát elintézni, ezért zsebkéssel és rugós tőrrel elkezdték szürkülni. Gáspár János Lajost életveszélyes állapotban vitték a mentőik a kórházba. Apa jobban tanul nálam A VIASZOSVÄSZONNAL letakart konyhaasztal két végén könyvek, füzetek garmada. — Ez az én helyem, az meg a lányomé — mutatja a kék munkásruhába öltözött vékony férfi. Megosztozunk az asztalon, hogy ne zavarjuk egymást a tanulásban. Mindezt Mészáros Lajos VIII. osztályos tanuló mondja, miközben szeretettel öleli kislányának, a VI-os Marikának vállát. A Ceglédberceli Általános Iskola növendékei mindketten. Csak az egyik ötvenkettő, a másik tizenkét éves. S míg Marika délelőtt ugrándozva, addig apja este, cigarettázva tölti az óraszüneteket. — Szemünk fénye ez a kislány—meséli tempósan. — Sokat keseregtünk, mert rosz- szul tanult. Igyekezett pedig, mégis megbukott ötödikben. Eleinte kérdezett ezt- azt. Jaj, de szégyelltem mondani, azt sem értem, mit kérdez, nemhogy segíteni tudnék! — Sokszor nem aludtam emiatt. Töprengtem. Gondoltam, kinevetnek, ha vén fejemmel megyek iskolába. Egyik reggel mondtam az asz- szonynak, beiratkozom az általánosba. Azt hitte, tréfálok. Később azt javasolta, ne menjek, úgy sem tudok én már odafigyelni; Dehát igen belőlük s igen szépeknek látszanak. — De nézze meg a kapualjakat is — fojtotta le a hangját. — Mindenütt eladó lakásokat hirdetnek. Mert az új házak legtöbbje üres. A város szélén viszont viskókban zsúfolódnak a sok- gyermekes családok. Majd az árakról váltottunk néhány szót. Arról, hogy a külföldiek szinte egyöntetű véleménye szerint Madridban olcsóbban lehet vásárolni, mint más nyugati városokban. — Olcsóbban önöknek, külföldieknek — válaszolta —, mert kedvezőek a valuta-átváltás feltétele^ Nálunk viszont nagyon alacsonyaik a fizetések. S még folytatta volna, de az egyik kísérőnk észrevette, hogy a műsor már nem egészen köti le a figyelmemet; italt rendelt, mellém telepedett, s ezzel vége is szakadt újkeletű ismeretségemnek. Egy bUkaviadal-bemutató azonban új ismeretség megteremtésére adott jó alkalmat számomra. Én ugyanis rendkívül unalmasnak találtam mindazt, ami a porondon történt. Ügy láttam: a bika elég ostoba állat ahhoz, hogy ne veszélyeztesse a torreádort, hanem mindenkor a levegőben előretartott vörös kendőnek A kenyérpótló cirkusz nevelőtelepén, egy Madrid környéki torreádoriskolában: — a bika jó méterrel a „tanuló” mellett ökleli fel a vörös lepedőt Amit csak menetközben, az antóbuszból lehetett fotózni: — a város széle utcai kúttal, lehúzott redőnnyel s a szegények lovával, a csacsival nére is nagy erők feszítenek Spanyolországban, s végződjék bárhogy is ez a jelenlegi sztrájkmozgalom, egy eted- ményt máris hozott: ismét Kié lesz a tehén ? HOL KÉSZÍTSÉK A HELYÉT: ÚJSZILVÁSON VAGY TÁPIÓGYÖRGYÉN?- — — —— — — — szaladjon, s jó célpontot nyújtson a különböző szúrófegyvereknek. Arra viszont kétségtelenül jó lehet a bikaviadal-kultusz, hogy sokak figyelmét elterelje a napi gondoktól, s ha kenyeret csupán keveseknek is, cirkuszt annál nagyobb tömegeknek nyújtson. Erről váltottam néhány szót egyik szocialista-országbeli küldött-társammal, amikor az angol nyelvű beszélgetést megértve egy helyi néző megszólított. Közömbös, udvarias szavakat váltottunk csupán. Végül mégis arra kért: emlékül cseréljünk pénzt. Én pesetát kaptam, ő ezüst kétforintost. S mikor meglátta rajta az ötágú csillagot, a kalapácsot és a búzaszálat, oly áhítattal tette el, mint egy ereklyét, de oly hirtelen, mintha nem is kapta, hanem lopta volna. Majd szinte bocsánatkérően, magyarázkodva odasúgta: — Ha a rendőrség meglátná... Igen, ez a fojtott légkör, ez a feszültség mindenütt jelentkezett. Ezt nem rejthette el még a „protokoll-szalag” gyors rohanása, s a vendéglátás gazdag pompája sem. S ha nem is találkozhattam spanyol munkásokkal és nem is tekinthettem meg a főváros szegénynegyedeit, s így nem is válaszolhatok arra, hogy mi is ott a helyzet, mi várható — azt mégis tanúsíthatom, hogy a hozzánk eljutó hírek reálisak. Minden terror elleerős volt bennem az akarat, nem tudott lebeszélni. Mindez két évvel ezelőtt történt. Kézenlogtam Marikát, s mentem az iskolaigazgatóhoz. Majd leesett az állam. Akkor tudtam meg, nem olyan nagy csoda az, amit én teszek. Hiszen egész osztály van az ilyen öreg nebulókból. Júniusban vizsgázom nyolcadikból. — Aztán kinek milyen lesz a bizonyítványa? — Apa jobban tanul nálam — bizonykodik a szilvaszemű kisleány. — egyformán állunk — vigasztalja Mészáros Lajos. — Meglesz a jó általánosunk. Menne, menne mindkettőnknek, csak a nyelvtan meg főleg a matematika ne lenne. Ez a legnehezebb. Annál jobban szeretem a földrajzot, irodalmat. — Azelőtt a rádióban csak a cigányzenét, meg a szív- küldit hallgattuk — meséli pergő nyelven a néni. — Most meg csupa beszédet. Néha még én is odafigyelek, mert értem, miről van szó. A kislány meg a férjem egymásnak magyaráznak, abból rám is ragad valami. — Leszázalékolt, beteg ember vagyok. Szerény kis nyugdíjból meg a kiskertből élünk hárman. Minden húszfilléresnek megnézzük a helyét. Mégis járatjuk a rá- dióújságot. Ha pénteken megkapjuk, idehaza ceruzával aláhúzzuk, mit hallgatunk meg, miről tanultunk már eddig. — Annak idején négy elemit végeztem, azt is összevissza. De valahogy soha :nem éreztem, hogy “keveset ; tudnék. Most meg! Most lá- ; tóm csak, a tudásnak még a i küszöbéig is alig értem. To- vább tanulok, ha szid is az asszony érte. Tudom, nem komolyan teszi. Már a kiskapuban mondja: — Nem akarom, hogy Marika valaha is szemrehányást tehessen nekünk; nem tettünk meg mindent érte. AMIÉRT EZT a történetet megírtam: Marikát kilenc- hónapos korában fogadta örökbe ez a két talpig ember! Fogadott gyerek, akinek kedvéért Mészáros Lajos már ősz fejje], betegen, de erős akarattal, ismét beült az iskolapadba. Komáromi Magda t fellebbentette a fátyolt. A vi-j lág újból felfigyelt a nép har-! cára a Franco-terror ónké- í nyével szemben. <i. s.) t $ , £és természetesen új lábbelit is kap az inárcsi Március 21. Tsz £ kovácsműhelye előtt. Nem lenne ebben semmi említésre mél- £ tó, ha Manci a maga nemében nem lenne ritkaság. Távolról J sem azért, mert csak a mamája ló, a papája viszont szamár, £ hiszen rajta kívül még két másik öszvére is van a tsz-nek. f Azok azonban sötét szőrűek, mint mindazok az öszvérek, ame- 'flyek nem az apjuk szürke gúnyájának egy árnyalattal mé- j lyebbszürke színét viselik. De Manci olyan ritka öszvér, hogy £ fehér szőrét szürke foltok tarkázzák. Talán egyedüli a maga \nemében. (Gábor felv.) s? A\\\V\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^ Gáspárok, ha találkoznak
