Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-06 / 104. szám
1963. MÁJUS 6, VASÁRNAP PEST *IEG\E* 3 Restaurálták és helyére vontatták az utolsó hajómalmot Áz Országos Műemléki Felügyelőség helyreállította a Kö- zép-Európában is ritkaságnak számító ráckevei hajómalmot. Ez az ország utolsó hajómal- ma, amelyet még meg lehetett menteni a pusztulástól, pedig egyik hajóteste majdnem tíz évig volt víz alatt és szinte teljesen elkorhadt. A Duna fenekéről kiemelt völgyhajót — amely a vizikerék tengelyének egyik végét tartotta — már javítani sem lehetett és ezért újra ácsolták. Korhű szerkezetekkel és az utolsó hajómolnár segítségével restaurálták a malmot is. A csaknem 100 éves hajómalmot most már végleges helyére vontatták. A híres ráckevei Savoyai-kastéllya] szemben, a soroksári Duna-ág partján kötötték ki, hogy két értékes műemléket láthassanak egy helyen a Ráckevét felkereső turisták. Lesz-e mezőgazdasági iskola Gombán? Még ha nem tudnám, akkor is sokat hallom és olvasom, hogy a nagyüzemi gépesített mezőgazdaságnak jól képzett szakemberekre van szüksége. Tanulnak is ezek a szakemberek egyetemeken, főiskolákon, technikumokban, meg most már szakmunkásképző mező- gazdasági iparitanuló iskolákban. Az ilyen iskola azonban ma még nagyon kevés, márpedig tábornoknál, meg kapitánynál sokkal több harcos kell mindenféle seregbe, a földet táblásán és traktorosán művelő tsz-hadsorokba is. Gondoljuk csak el, harmincféle szakmunkás kell manapság a mezőgazdaságba! Erre gondoltak Gombán a tanácsnál, az Üj Élet Tsz-nél, meg arra is, hogy a gombai gyerekek, ha kijárják az általánost, szintén csak tanulni szeretnének valami szakmát és e célból mostanában nagy részük el is TALÁLKOZZUNK! Szeretnék Veled, találkozni! Kicsit elbeszélgetni a mvnkádról, arról, amikor elhagytad az iskola padjait így képzelted-e el a jövődet? Szeretném hallani, hogyan töltőd üres óráidat? Milyen könyvet olvastál utoljára? Benn vagy-e még a tánccsoportban? Olyan vidám vagy-e, ahogyan emlélcezetemben élsz, amilyen a híred? Randevúnk színes, pompás lesz. Tiszteletedre sok-sok ifjú vonul fel. Nagygyűlést tartanak, ahol Nagy Richárd, a KISZ Központi Bizottságának tagja szól Hozzád. A kedvedért kiállítják azokat az ajándékokat, amelyeket a helsinki VIT-re utazó küldöttségünk visz a világ minden részéből összesereglett fiatalságnak. Gazdag, kultúr, sportműsor tarkítja közös szórakozá- sunlcat. A megye legjobb négy tánccsoportja mutatja be tudása legjavát. Fúvós zenekarok térzenét adnak. Cselgáncs, gúlatorna, ökölvívás, motoros akrobatika és ki tudja még mi minden kápráztat majd el Téged. Az a hír járja, hogy egyik kedvenc labdarúgó-csapatunk is odautazik, ott mérkőzik majd. És más megyékben élő barátaink motoros stafétával vonulnak be hozzánk. Mást nem árulok el Neked sem. Az eddig elmondottak is sokat ígérnek és azt hiszem máris örömmel, izgalommal készülsz az utazásra, fiatal Barátom. Találkozzunk hát június 24-én, a nagy megyei ifjúsági találkozón: Nagykőrösön.' ................. (s. á.) Kís érleti üzemeket rendeznek be a világ legkönnyebb kerámiaanyagának gyártására indul a községből tanulónak vagy segédmunkásnak, hogy majdan betanított munkás legyen — a gyáriparban. Na már most, ha ez továbbra is így megy, évről évre egyre több lesz a gép, meg a gépkezelő, de egyre kevesebb a gépeken kívül azért csak szükséges ember, a szakmunkás a mezőgazdaságban. Eszükbe jutott, ott áll még a falu szélén régi méltóságában ugyan alaposan megtépázva, málladozó vakolattal és rogyadozva, de ép emelettel és műemléki jelleggel, a báji Pa- tay méltóságos úrék egykori kastélya, jó lenne abból ilyen mezőgazdasági „inasiskolát” csinálni. Szóltak elgondolásukról a Munkaügyi Minisztériumnak, onnan meg bürokráciamentesen kiszállt egy elvtárs és miután szemrevételezte a kastélyt, kijelentette, megfelelne az iskola céljára, csak a rendbehozatala sok pénzbe kerül. A munkaügyinek nincs annyi pénze, talán, ha a földművelésügyi tárca is megnyitná a bukszáját, nem lenne akadály. Akadály azért lenne, mégpedig úgyszólván leküzdhetetlen. Nevezetesen egy másikkal, a Kenyeres volt uraság egykori, de ugyancsak műemlékjellegű kastélyával együtt a Patay- félét is a Terményforgalmi Vállalat bérli magtár céljára. Ezekben a hetekben a községi tanács kérésére bizottság szállt ki Gombára a kastélyok ügyében. A Kenyeres-félében ugyanis a gombaiak a föld magvai helyett saját ember- palántáikat szeretnék napközben elraktározni. Nos, a bizottság, amelyben a Pest megyei Terményforgalmi Vállalat központján és monori járási ki- rendeltségén kívül az Arurak- tározási Hivatal kiküldöttje is részt vett, jegyzőkönyvileg megállapította, mindkét kastély elhanyagolt, részben. rossz állapotban van. A vállalat évi 5400 forint bért fizet értük, a községi tanácsnak, amelynek bérbeadó létére gondoskodnia kelletne az épületek állandó fenntartásáról. (Évi 5400 forintból?!) Egyébként hasonló befogadó- képességű csereraktár esetén A képen: a bányászati pavilon kiállítási darabjai nagy ládákban érkeznek a helyszínre (MTI foto: Lajos György felv.) Csaknem megháromszorozódott a mosóporok forgalma boltjaiban a kozmetikai cikkek forgalma: az 1958. évi négymillió forinttal szemben 1961-ben már hétmillió forintért vásároltak szépségápolási cikkeket Pest megye falvaiban és községeiben. Kozmetikai kiállításul egybekötött mosóbemutatót rendezett tegnap a Kiskunlachá- zi Földművesszövetkezet a kultúrhózban. A nagyszámú érdeklődőnek Merétey Pál technikus mutatta be a szintetikus mosóporok gazdaságos használatát. Gáti Zoltán, a MÉSZÖV előadója elmondotta, hogy a múlt évben a megye községeiben mintegy 30 ilyen mosóbemutatót tartottak a földművesszövetkezetek, s az idén a megye valamennyi földművesszövetkezeti községében megismertetik a háziasszonyokkal a korszerű mosási eljárást. A bemutatók hatására emelkedett a falusi boltokban a szintetikus mosóporok forgalma. 1958-ban két és félmillió forint összegben vásároltak mosóport, a múlt évben pedig már hétmillió forintra emelkedett ez az összeg. Hasonlóképpen megnőtt a megye földművesszövetkezeti Búzagenelika i és nemesitési szímpozion Marton vásáron A Magyar Tudományos Akadémia Martonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetében június 12-én, 13-án és 14-én búzagenetikai és neme- sítési szimpoziont rendeznek, amelyen a hazai szakembereken kívül mintegy 50 külföldi szakember vesz részt a Szovjetunióból, a népi demokratikus országokból és a nyugati államokból. Több hazai és külföldi búzagenetikai és nemesitési szakember tart bemutatókkal kísért előadást. (MTI) „Erről írjon szerkesztő úr!" Van protekció. Nem azért, mert gazdasági és társadalmi berendezkedésünk sajátja, velejárója, hanem azért, mert az új körülmények között még régi módon gondolkodó és cselekvő emberek vannak, olyanok, akik évtizedeken keresztül ahhoz szoktak hoizzá, hogy pártfogó, protektor kell, ha boldogulni akarnak. És ezek az emberek azoik, akik kitermelik a protekciót, még ott is, ahol eddig nem létezett. Majdnem minden héten napvilágot lát a lapok hasábjain egy-egy híradás: a szélhámos összeköttetéseire hivatkozva vállalta ennek vagy annak elintézését. Természetesen búsás pénzösszeg fejében. S kiderült, hogy az esetek döntő többségében a szélhámos áldozataivá lett emberek meg sem kísérelték ügyüket elintézni, hozzá sem fogtak ahhoz, hogy bármit elérjenek, nem lehettek tehát rossz tapasztalataik sem, hanem egy ostoba, hamis vélekedésnek bedűlve, azonnal hittek a szélhámosnak, pusztán azért, mert az összeköttetésekre hivatkozott. Varázsige? Igen,, vannak, akik fülében varázsigeként cseng ez a szó: összeköttetés. Akik szemében háromszor akkorára nő az, akinek „haverjai” vannak, itt, vagy ott. Pedig ha belegondolnának, maguk is rájönnének vélekedésük tarthatatlanságára. Vajon mindenki, aki funkcióba került, aki kisebb vagy nagyobb tisztséget visel, a protekciónak köszönheti azt? Vajon mindenki, aki új lakásba költözött, akinek nagy képernyős televíziója van, azért mondhatja ffiind- • jjfcpagáénak. mert sikerült JCsszeköítetést” szereznie? Vajon azért ítélik el bíróságaink szigorúan, tekintet nélkül beosztásukra, azokat, akik kárt okoznak a társadalmi tulajdonban, mert „mindenkit kimentenek a haverok”? Vaknak, vagy nagyon elfogultnak kell lenni ahhoz, hogy mindennek ellenkezőjét valaki ne lássa. Aki pedig látja, az azzal is tisztában van, hogy ezen túlmenően van még protekció, de azt is látja, hogyan lehet és kell harcolni a múlt e kolonca, a gondolkodásmódban még ma is ható örökség ellen. Mert harcolná kell ellene. De nem össze-vissza kiabálással, nem általánosításokkal, hanem mindig az adott tények figyelembe vételével. Mert a tények — sokszor hangoztatjuk — makacs dolgok. És ha ezek a tények azt bizonyítják: protekció, összeköttetés, vagy „haverok” által intéződött el valami, hágott valaki magasabbra a lépcsőfokon, akkor harcolni kell. nem megalkudni, nem beletörődve azt hajtogatni, hogy „akinek isten a barátja, az könnyen iid- vözül”. Szocialista rendünk — többek között — azért is ma- gasabbrendű a kapitalista társadalomnál, mert az emberek legfőbb értékmérőjévé a munkát tette, ügyek elintézésénél pedig az igazságot kívánja meg fő tényezőként. Míg a múltban születni lehetett jogokkal, addig ma mindenki maga érdemli ki az őt megillető jogokat. Míg a múltban nem az igazság, hanem az urak és proletárok ellentéte döntötte el ügyek sorsát, ma az dönti él, hogy kinek van igaza. Míg a múltban elég volt egy jó Protektor, addig ma ez nagyon is kevés. Ideig-óráig még felkarolhat valakit, de „hosszú távon” aligha. Aki a törvényeket megsérti, a törvényekkel kerül szembe. Még akkor is, ha patrónusai vannak. Még akkor is, ha „összeköttetése” van. Mert ez rendiünk alapvető törvénye. És ezzel szembeszállni, ellenkezőleg cselekedni csak ideig-óráig lehet. Mi nem ismerjük a személyi hatalmat. És ezért nem ismerjük azt sem, hogy valaki csak azért kerüljön valahová, mert protekciója van. És ezért nem ismerjük, hogy egy ügy igazságtalanul intéződjék el, csak azért, mert azt valaki úgy akarta. Harc ez. s nem is egyik napról a másikra lefolytatott harc. Nincs okunk ai'ra, hogy ne nyílt sisakkal vívjuk ezt a harcot, hogy kételkedjünk harcunk eredményességében. S ezért nincs okunk arra sem, hogy „bezzeg erről ne merjünk írni”. Erről írtam, s azt hiszem, fognak még erről jó néhá- nyan írni. A protekció nem emberektől független valami. Az emberek formálásával együtt hal el, lesz olyan emlékké, mint ma a tőkés, a bank a gróf. _ A szocialista társadalom felépítése, a szocialista ember kialakulása teszi emlékké — rossz emlékké. Mészáros Ottó lás útja nem a protekció, nem az összeköttetés, nem a jó ,^haveri” kör, hanem a becsületes munka, a párt politikájához való hűség, a nép ügyének rendíthetetlen szolgálata. De azt sem kell bizonygatni — mert van rá példa nem egy —, hogy itt- ott még érvényesülnek protekciósok, hogy a „haverok” kihúznak nem egy vétkes embert a bajból. S ennek alapján terjeszthetik egyesek: hogy létezik „szocialista” összeköttetés. Az utóbbi két szó már eleve felkavarja az indulatokat. Lehet-e bármi köze két olyan szónak egymáshoz, mint: szocialista,, s összeköttetés? Nincs idegenebb egymástól, mint éppen e két fogalom. És mégis: sokan összehozzák, s ha látnak — mert láthatnak — egy-egy protekcióst, ha azt tapasztalják, hogy egy-egy ügy csak azért intéződött el, mert ösz- szeköttetést sikerült szerezni, akkor rögtön arról beszélnek, hogy csak protekció kell, hogy csak azok érvényesülnek, akiknek összeköttetésük van, s így tovább. Mint az én névtelen levélíróm is. Nem ír egyetlen tényt sem.' Hogy itt és itt ez és ez történt. s igazságtalanul történt, csak azért történhetett, mert az illetőnek protekciója volt. Nem. A tényekre nem sok szót veszteget. De annál többet arra. hogy általánosságban. ítélkezzen, arra, hogy rágalmazzon, még akkor is, ha nem ez volt a célja. | Az újságírónak öröm, ha ol- : vasóitól levelet kap, amely- ; ben helyeselnek cikkének, I vagy éppen ellentmondanak í annak, vitáznak vele, vagy ösztönzik: tovább, tovább. Ezért vettem örömmel kézbe azt a tekintélyes vastagságú levelet, amely nevemre címezve a minap érkezett, de örömöm nem sokáig tartott. A névtelen levél hosszadalmas bevezető után így szól: ,,Azt kellene kiírni az újságba, hogy manapság csak az boldogul, akinek protekciója van. Aki ért ahhoz, hogy haverokat szerezzen, aztán kölcsönösen tagargatják egymás suskusait. Erről írjon szerkesztő úr: az össze- ; köttetésröl, a protekcióról. De ; bezzeg erről maguk nem I mernek írni.” A levél további része ha- ; sonló stílusban íródott. Hangvételéből könnyű megítélni, nem valószínű, hogy a jószándék vezette a névtelenségben megbúvó levélírót!. amikor véleményét papírra vetette, í De az idézett bekezdéssel j mégis érdemes foglalkozni. I Nem azért, mintha igaza len- i ne. Hanem azért, mert a I megfogalmazottak eléggé sű- ; rűn előforduló vélekedést je- i lentenek, olyan vélekedést, : amely miután általánosít, ! nélkülözi az alapot, de mégis I létezik. í Kell-e különösebben bi- j zonygatni, hogy társadalmi ; berendezésünk kiknek bizto- : sít boldogulást. Kell-e bi- ' zonygatni, hogy a boldoguszor annyit, mint eddig a laboratóriumi berendezésekkel. (MTI) ! j VASÁRNAPI POSTA: Az Építőanyagipari Központi Kutatóintézetben dr. Albert János Kossuth-díjas kutató, a durvakerámiai osztály vezetője, új fajta hőszigetelő anyagot állított elő a kazánok, csővezetékek és különböző kemencék hőveszteségének csökkentésére. Ez az új szigetelő a rioporit, a világ legkönnyebb kerámiaanyaga, pedig sokkal szilárdabb és jobban szigetel, mint az eddig ismert keramikus hőszigetelők. A kutató kétféle összetételű rioporitot készített. A 300—900 fokos hőmérsékletnél használható új anyag a hőveszteséget csaknem a felére csökkenti, és mégis kétszer olyan erős, mint eddig a legjobb hőszigetelő, a kovaföldből előállított ter- malit. így csupán 200 méter hosszú, magasnyomású gőzvezetéknél évente 36 000 forintot takarítanak meg ezzel a szigeteléssel, pedig sok ezer méter hosszú hasonló vezeték van az országban. Az új magyar találmányt 11 államban védi szabadalom és máris 15 országban érdeklődtek különböző cégek, vállalatok, hogyan kaphatnának ebből a kitűnő tulajdonságú anyagból. A kutatók a hazai ipart már kisegítették a laboratóriumban előállított új szigetelővel. Egy újítás alapján rioporitgyű- rűkkel védték meg a bor- sodnádasdi és a dunaújvárosi lemezhengermű hőkezelő kemencéjének géprészeit és sok értékes, nemes acélt takarítottak meg. Az új anyag tömeges gyártásának előkészítésére most kísérleti üzemet rendeznek be a Parafakőgyárban és a Kerámia Téglagyárban. Az év végéig mindkét helyen megkezdik a rioporit gyártását, s így évente csaknem 5000 köbméter kitűnő szigetelőanyagot készítenek, száza vállalat mindkét kastélyt hajlandó átadni. Kiderül még a jegyzőkönyvből, hogy évente összesen 80 vagonnyi termény fordul meg a magtárrá lett két kastélyban. A 274 négyzet- méter alapterületű Kenyeresfélében egyébként 21 vagon, a Patay-féle 304 négyzetméteres alap területén 13 vagont lehet egyszerre tárolni. Népgazdasági érdek, hogy: a két kastély magtár maradjon. Hiszen vagy másfél évtizede valóban népgazdasági érdek volt, hogy a termés elraktározására igénybe vettek kastélyokat, de azóta — ezt laikus létemre csak éppen említeni merészlem —, talán lehetett volna valami más megoldást találni. Lám, a gombai Űj Élet Tsz, noha nem tartozik éppen a megye legerősebb termelőszövetkezetei közé, tavaly már épített egy harminc- vagonos magtárt és most épít, aratásig el is készül veié, egy másik ugyanakkorát. Meg aztán valahogy úgy tűnik fel előttem, hogy a termés elraktározása mellett népgazdasági érdek gondoskodni arról is, hogy a jövőben elegendő legyen a terményt termelő szakember. Nemcsak Gombán, természetesen. De a gombaiak se erre gondolnak, hiszen mindenütt hivatkoznak rá, Bénye egy, Mo- nor, Űri, Káva szintén csak nyolc kilométerre fekszik tőlük és más, kissé távolabbi községekkel a monori járásban, de még a nagykátaá járás jó részével is rendszeres és sűrű az autóbuszösszeköttetésük:. Mert ilyen könnyen megközelíthető, tehát nagyobb környék mező- gazdasági szakmunkásképzésének központja lehetne Gombán. így látja ezt a monori járási KISZ-bizottság is, és nemcsak a mezőgazdasági iparitanuló iskola tervét támogatja, de védnökséget vállal az átépítés münkája felett. Eleve biztosítja hozííá valameny- nyi tagja társadalmi munkáját. Lesz-e szakiskola a Patay- kastélyból, vagy magtár marad, amíg csak össze nem omlik, ki válaszol erre a kérdésre? Szokoly Endre •vXXXXXXXVXXXXXXXXXXXXvXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVs I Készül az Ipari Vásár ! Az épülő Ipari Vásáron állványok, ládák, festékes dobo- \ zok és gépek között több ezer ember dolgozik, hogy a megnyitásra méltó környezetet teremtsen az ez évi ipán újáonsá- i goknak.
