Pest Megyei Hirlap, 1962. május (6. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

r est H IC. sMM&p 1982. MÁJUS 20, VASÁRNAP Halászteleki emberek Doby János: Sandra Dee Zsófika Időben vágott, pályhás szénarendek jutnak eszembe, ha rágondolok s az a kis legény, aki a kaszálón alkonyat felé ott villázgatott. Hova lett onnét? Senki nem kereste. Tíz éve ennek, ami kiderül: borús estende miért hagyta félbe a petrencéket, tetejetlenül. A nap lent bujkált a partmenti sás közt, tüzet fogott a Vicskos tó vize s lángok közt úszó vitorláshajónak tetszett a gulya sima tükriben. Áthallatszott a pulik csaholása, mikor dühösen fogták a bikát; el nem engedik tán ítéletnapig, ha a számadó rájuk nem kiált. De ki törődött akkor a gulyával, s bibié szerelmes párja mit izén, mikor meglátta, pár lépésre tőle leány lubickol megszült meztelen?! Ezer szerencse, a lány is felnézett s nagy visítással a csátéba bújt... Hullócsillagok cikáztak az égen s ki tudhatná azt, melyük merre hullt? S ki volt a legény, ne kutassa senki. Tíz éve ennek, vagy több is lehet. Azóta hányszor belepte a harmat a gyűjtetlcn maradt szénarendeket! 4 4 Sandra Dee, a fiatal angol í 4 filmszínésznél jelenleg Ame- í ... 4 rikában Hímezik. Készülő uj 4 4 filmjének címe: Ha az ember 4 4 válaszol... Csuka Zoltán: Tavaszi üzem BOLESLAW PRUS Most nő’ a táj, a bomló lombok, S szemlátomást a tarka dombok, Kihajt az ág, ezer virág, Növekszik, duzzad a világ. Az almafánk is, lám, kibomlott, S gazdag csokorba széjjel omlott. S remegve rajta millióm Szerelmes kis virágszirom. A fehér gömb alatt megállók, S csak bámulom a kis világot. Mely úgy terül el kereken, Akár a világegyetem. A fény zuhog, csak ömlik rája, S mint bolygók szférikus danája, Ezernyi kis méh úgy donog, S villog, akár a csillagok. Vidám üzem, belőled éled. S terjed tovább az újult élet, Foganj virág, világ, te bölcs. Indulj utadra, új gyümölcs. VX VXXXXXXXXXNXXXXXXXXVXXXXXX' www.vwwwwa A májusi íápor gőze, párája csillog még a kristálytisztára öblített, napfényes levegőben, és a kocsi mellett elsuhanó árkok partján „szinte sercen, hogy nő a fű. __Pillanatra f ehér jelzőtáblán csillan meg a napfény. Fekete betűk köz­ük, hogy Halásztelek hatá­rához értünk, a kis Csepel- szigeti falu határához. Az alig két és félezer lélekszá­mú faluéhoz, amelynek is­kolája két dologról nevezetes. Az egyik az, hogy viszonylag a legnépesebb általános isko­lája a megyének, 430 gyerek tanúi benne. Ez a szám a la­kosság számának több mint tizenhét százaléka. A halász­teleki iskola másik neveze­tessége pedig maga az iskola, pontosabban az iskola épülete, amely úgy ragyog i a májusi napfényözönfoen, mintha va­donatúj lenne. Szacsvay Tibor (a halhatat­lan színész dédunokaöccse) az igazgatója. Csupa lelkesedés, ahogy meséli: — Nyolc évvel ezelőtt, 1954- btn még csak három tanterem­ből állt az iskolánk, az is két, öreg, vertfalú házikóban szorongott. Falunk viszont rohamosan nőni, népesedni kezdett. Szinte százával köl­töztek ide, az ország sok más részéből a „bevándorló-csalá­dok”, leginkább a csepeli üzemek dolgozói. És jött ve­lük a sok gyerek. Tenni kel­lett valamit, ha el akartuk ke­rülni az iskola csődjét, össze­fogtunk, harcba kezdtünk, sze­rencsére megértésre is talál­tunk felsőbb szerveinknél. így jutottunk 1960-ban két új tanteremhez, de ezzel úgy­szólván még önmagunkat sem értük el. Osztályaink megduz­zadtak, létszámuk már meg­haladta az ötvenet. Tanakod­ni kezdett a szülői munkakö­zösség ... Aztán megmozdult a községi tanács is. így tör­tént, hogy mostani tanévünket már hét tanteremben kezdhet­tük meg ebben a tágas, korsze­rű. újjáépített iskolában. Ez persze nem ment ilyen egyszerűen. Aosiiilői munkaközösségnek Kecskés István, a halásztelek i Sers zám fe i 1 eszi 5 Intézet la­katosa az elnöke. Agitácicba kezdett. Lelkesedése gyorsan átragadt a többi szülőre, sőt, a község egész lakosságára is. (A falu népének 93 száz? léka üzemi, és csak hét százaléka mezőgazdasági munkás.) Gyor­san rájöttek, hogy gyors és biztos eredményt csak akkor érhetnek el, ha elsősorban a maguk erejét vetik latba. Hát latbavetették. Megcsinál­tatták az iskolabővítés és át­alakítás terveit. Két új tan­termet terveztettek hozzá, még pedig olyanformán, hogy velük összeépüljön a két régi épület. Aztán nekiláttak a kivitelnek. Megásták az alapokat, fölku­tatták a helyi anyagokat, be­lesegítettek a kőművesek szak­munkájába is. A gyerekek, az iskola tanulói versenyre kel­Május szomjával összenőtt, cseresznyemag-pukkantó víg idők! Eljöttök mindig, ha már azt hiszem, korcs lett a téltől lábam és kezem. Gond-baglyok lesnek, bárhol is megyek, kísérgetnek, mint lovat a legyek. A nap már perzsel, a száj már liheg, de friss gyümölcs még nem enyhíti meg. S a virág-gőztől még lomhább vagyok. Bennem a tél talán ólmot hagyott? Egyszer csak befülledt délután. a járdaszélén gyors egymásután, az első magok kivirítanak, csalják, mint mágnes, cipőtalpamat, s lépéseimet úgy vezényelem, hogy sok-sok magból — durr! — öröm legyen. vidámat pukkan tőle mindegyik. s egy pukkanás öt gond-bagoly hegyit találja el: de jó golyók ezek!... Az első bódét, ha látom, veszek! — „Forint csomója, ingyen a szaga” — Mint rózsa csokrot, úgy viszem haza. A bécsi kávéház egyik sarokaaztalánál magyar újsá­got olvasott egy fiatalember. Valaki megszólította: — Szintén magyar? — Igen. Ősszel már hat éve lesz, hogy kijöttem. — É n is ... — Azóta se tudtam zöldág­ra vergődni. Megszerzőn ugyan mindennap a 10—15 schillinget. Abból jut a kávé­házra is. De tömegszálláson lakom. Allcalmi munka, más semmi. Irigylem a barátomat. Az visszament. Én azt írtam haza, hogy karriert csináltam. Szégyettek hazamenni. — Ugyanaz tökben. Ma csak kolbászt ebédeltem. Ha az a villamos nem lenne olyan drá­ga! Egy jegy áráért beülök a kávéházba. De türelem, türe­lem. Éppen most hallottam egy esetet. Idefigyeljen. A só­goromnak mesélte egy barát­ja, aki egy Kovácsi B. Balázs nevű emberrel jött ki. Mind­ketten győriek. Szóval ez a Kovácsi B. Balázs plasztikdol­got talált ki Győrött. Ott egy szövetkezetben alig keresett vele havi kétezret. Itt Becs­ben pár hét alatt eladta öt­Lajtán túli legenda millió schillingért. De ez még semmi! Megismerkedett egy amerikai nővel, a nő belesze­retett, kitűnt, hogy valami parafadugó-király lánya, öt évvel ezelőtt volt az esküvő­jük. Húszmillió dolláros csa­ládba nősült. Ott is megcsi­nálja a plasztikdolgot. Nász­úira saját yachtjukon mentek. Florida, azután Kalifornia. Sógorom meséli, hogy jelen­téktelen alak. Se nem szép. se nem okos, se nem férfias. Egy szál ruhában jött ki. Megjegy­zem, Győrben se volt néki két ruhája. Most volt látogatóban itt Bécsben. Sógorom barátja találkozott vele. Olyan autója van, hogy még Bécsben is megbámulják. Csupa fém, üveg, krokodilbör-ülés, tíz élő rózsa a vázában. Tudja, hogy mibe kerül most egy szál ró­zsa? Az Imperialban nyolc­szobás lalcosztályuk van. Hol nap szerzek bélyegre pénzt és megírom Pestre ezt az ese­tet, Szóval, csak türelem. Ne­kem is van egy jó bulim. Ki­találtam egy szert, amitől nem szárad meg a tinta. Megér egy milliót. Több mint öt éve pró­bálom eladni, de talán egy­szer sikerül. Nincs egy ciga­rettája? Az utolsó? Tudja mit, törjt el, adja ide a felét. Hol­nap talán több pénzem lesz-ÍLn^-t Marcello Mastroianni és Daniella Rocca a Válás olasz módra című olasz filmben, amelyet a cannes-i fesztiválon mutattak be 4 és egy egészet adok vissza he-f lyette. Ezenkívül hálából be- £ avatom magát egy nagy lehe-'f tőségbe. Idefigyeljen. Pesten 'f óriási üzlet a lángos. Itt nemf, ismerik. Namármost, ha egy £ bécsi bankár megérti, hogy ff micsoda keresetet jelent, nyi- ff tunk Bécs tíz-tizenöt pontján ff lángosboltot. Bécsben kétmil- ff lió ember van. Hacsak a ne- ff gyed része vesz lángost, már ff eladunk naponta félmilliót. 'f Szóval ezen lehet keresni. És ff nézze, ha egy kis szerencsém £ van, engem is meglát valami £ amerikai milliomoslány és be- ff lém szeret, mint ötvenhat te- f lén abba a győri mukiba, ab- 'f ba a Kovácsi B. Balázsba. ff Olyan szép én is vagyok, és ^ nekem is csak ez az egy ru- f hám van. Persze, azóta elron- f gyolódott. De talán az jó ka- £ bala. Már indulnom kell. mert ff gyalog másfél órányira lakom. ff Most jut eszembe, hogy még £ be sem mutatkoztam. Pót Alá- ff dár vagyok. ^ >4 másik is felállt és s2gr- ff tartásosan bemutatkozott: 4 f — Kovácsi B. Balázs va- f gyök, Győrből... 'ff Palásti László '' \ ÖTVEN ÉVE HALT MEG a lengyel ' irodalom egyik legjelentő- sebb képviselője, Aleksamder 4 Giowacki — írói nevén Bo- £ leslaw Prus. ff Prus két kitűnő alkotása 4 A bábu és a A fáraó magyar 4 nyelven is ismert sikeres, ff több kiadást megért mű. Az ff alkotói út azonban hosszú ff volt, amelyen Prus negy- ff vejihárom éves korában el- ff jutott A bábu megírásához. 4 A korán árvaságra jutott ff gyermek 1847-ben született ff s apja — az uradalmi tiszt­viselő — majd anyja halá- 4 la után rokonai gondjaiba Ikerült. Tizenhat éves diák— í; ként keveredett a a» 1863-as £ lengyel felkelésbe, megsebe- sült és rövid ideig a lublini | várban raboskodott. Termé- 4 szettudományo® érdeklődése ^ vezette a varsói főiskolára, 4 de a diákélet nélkülözéseit ff rövidesen felcserélte az új- 4 ságírással, melynek majd 4 mindegyik műfajában tevé- 4 kenykedett. Az az állandó 4 és rendszeres találkozás nap- 4 jaj valóságával, amit szá- 4 mára az újságírás tett le- 4 hetővé, nagy iskola életis- 4 menetben és műveltségben. 4 A pozitivista gondolatokért ff küzdő fiatal újságíró hama- ff rosan népszerű és ismert ff lett. Ezt a népszerűséget ff nyilván az is elősegítette, ff hogy foglalkozása közel- ff hozta a társadalmi kérdések, ff a fejlődés döntő problémái- 4 nak — mint a nemesi világ ^ letűnése, a munkásmozgalom 4 fejlődése, a kapitalizmus be- j hatolása a lengyel életbe — 4 meg- és részben fellsmerésé- g hez. Már első elbeszélései, 4 regényei is ezekben a min- | denkit érintő gondolatkörök- y ben mozogtak. Szépprózai al- s4 kotásai az általa szükséges- 4 nek feüsmert polgári, gaz- ff dasági fejlődés gondolatát, a ff nép helyzetének javítását 4 szorgalmazták. y 4 Bár e gondolatok a kor 4 embereit közvetlenül érin- 4 tették, írói hatását elsősor- 4 ban kiváló realista írásmű- 4 vészetének köszönhette. Or­ff hely című első regénye a 4 korabeli lengyel falu és pa- 4 rasztság kitűnő ábrázolása. ff A bábuhoz hasonló igényű és 4 szélességű lengyel társada­4 lomábrázolásra talán csak í Maria Dabrowska vállalko­zott korunkban, nagy csa­ládregényében., az Éjjelek és nappalokban. A meseszevé­sében sok romantikus elemmel kevert regény főleg a váro­si polgárság és a szegényedő nemesség köreiben játszódik. A regény főhőse a szelle­miekben is felfelé törekvő, gazdagon nősült egykori sza­badságharcos kereskedősegéd, megözvegyülve egy elszegé­nyedett arisztokrata leányt szemel ki magának. A lány visszautasítja s ő nyom nél­kül eltűnik Varsóból. Prus realizmusa itt nem annyira a főhős ellentétes vonásai­ból alkotott jellemének áb- rázplásában, .ínint. a környe­zet. Varsó, a polgárság, az éstelmiség és arisztokrácia, a fejlődő nagyváros minden­napjainak rajzában találha­tó. Meglepő, hogy ebből a nagy körképből hiányzik a munkásság, melynek szere­pét Prus, az újságíró feltét­lenül ismerte. PRlii 1912-ben bekövetke­zett haláláig még egy je­lentős művet alkotott, az 1895-ben megjelent A fáraót A mű ma is világsiker. Az elmúlt években „sikerkönyv” volt az Egyesült Államok­ban, de egymás utáni négy kiadása bizonyítja, nálunk is. Ez annál meglepőbb, mert Prus az ősi Egyiptomban játszódó történetben sem a szerelmi kalandokat és konfliktusokat állítja előtér­be, hanem az ifjú ,; haladó’“ fáraó harcát a papok által képviselt kizsákmányolókkal. Az író hatalmas — és jó­részt ma is helytálló — tör­téneti tudással, tárgyi is­merettel. lényegileg realista módon, hitelesen ábrázolja az i. e. XI. sz.-i életet, min­dennapokat. A regény kora­beli sikerét sokban elősegí­tette az akkori kritika, mely a mű alakjait és problémáit kulcsregénynek tekintette s Miklós cár idejével azonosí­totta. A Fáraó után Prus életmű­ve lezárult s bár élete utol­só éveinek nagy eseményeit és változásait már nem ér­tette meg, életműve így is a lengyel nép s a világiro­dalom közös kincsei közt talált helyet. —i —r. tek szüleikkel. Minden sza- 4 bad idejükben hordták a tég- ff lát, talicskázták a homokot, ff a meszet a gyorsan emelkedő ff falakhoz. Dankó Lászlóné, a 4 községi tanács vb-titkára és 4 Schmidt Pál elnökhelyettes 4 sem maradt ki a nemes ve- 4 télkedésből. Állandóan azt ff kutatták, maga a község ho- 4 gyan és mivel nyújthatna se- ff gítséget az iskolaépítő szülők- ff nek. Még némi készpénzt ' is ff szorítottak ki hozzá a köz- ff ségfejlesztési alapból. ff A gyönyörű akciónak híre ff kelt. Fölfigyelt rá a megye ff Is. Kisebfo-nagyobb segélyt ff küldött Halászteleknek. Ezek ff a segélyek mindig az utolsó ff pillanatban érkeztek, és így ff soha sem szakadt meg a ff munka folyamatossága. Mire 4 elérkezett a tanévnyitás, ké- f szén állt az új iskola. Hét vilá- 4 gos, tágas tanteremmel, kul- 'f túrteremmel. Alsó tagozatán ff öt, a felsőn hét osztálya van, ff ezekben 16 pedagógus cső- ff pögteti a tudományokat a ha- ff lásztelekí gyerekekbe. ff Az igazgató, amikor be- 4 szélgetés közben idáig ju- ff tunk, elkomolyodik. ff — Iskolánk dolga még így ff sem tekinthető elintézettnek 4 — mondja —, hiszen nyilván- 4 való, hogy ez a hét tanterem 4 is kevés a tizenöt osztálynak, ff Legalább még egy kellene, de -S kellene okvetlenül napközi is, f, amelyben gyerekeink a tanítá- ff si idő után bevárhatnák £ munkából hazatérő szülei- ff két. De talán ez is meglesz ff rövidesen. A lelkesedés nem ff csökkent, a szülői munkakö- ff zösség tovább buzgólkodik. 4 Az eddig elért, szép ered- 4 ményt két szám érzékelteti 'f talán a legjobban. Az iskola- 4 építéshez 210 ezer forint se- ff gélyt kapott Halásztelek, a ff létrehozott objektum értéke 4 320 ezer forint. A szülők, a ff gyerekek és a lakosság tár- ff sadalmi munkájának az ér- f télce 110 000 forint. 4 — Remek gyerekeink van- ff. nak — mondja, most már de- ff rült arccal az igazgató. — Lel- 4 kés úttörők, kis szívükben 4 könnyen visszhangra talál ff minden szép kezdeményezés. 4 • Mutatja az iskola melletti ff tekintélyes földdarabot. Öf- 4 száz csemetét ültettek bele a ff tanulók, akácot és juhart. A f fiatal csemeték már büszkén f viselik pici lombkoronájukat, ff Valamivel hátrább egy má- f sik földdarabon kukoricát tér- £ melnek a gyerekek. Tavalyi '< termésük árából az úttörők szeretkeznek. 4 y — A tanulmányi eredmény? 4 — Nem a legjobb. 3,3 volt 4 a negyedévi átlag. Igaz, elég f szigorúan osztályozunk. Még-1 is hiszem, hogy átlagunk ez: év végére tovább javul. örasiiinet van. a virágos udvarra özönlő gyerekek ver­senyt csivitelnek a sűrű lom­bok közt röpködő madarak­kal. 4 Magyar László Németh Emil: Cseresznyemag-pukkantó víg idők

Next

/
Thumbnails
Contents